Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-11 / 10. szám

Jelek-jelképek-emlekek Meddig él egy fa? Messze északon láttam olyan lakótelepet, vadonatújat, természet- féltő tudással és művészettel tervezettet, amelyben egy nyolcadik emeleti lakás ablakától karnyújtásnyira mókusok ugráltak torony­magas fenyőfák ágain. Nálunk is épülnek lakótelepek. Egyre több. Felelős és sietős gond­dal, mert lakásban még mindig nagy a hiány. Egyre szebbek, színe­sebbek, tágasabbak, A teljes emberről — orvosig, üzletig, óvodáig — tervezésük első ceruzavonásától okos beosztással gondoskodók. De nálunk — sok és történeti oka is van ennek — mostohább a természet új lakótelepeink körül. Hiába terveznénk úgy, hogy a régi, nagy fákat féltve megőrizzük az új házak körül. Mert amerre új és nagy házak épülnék, arrafelé nagy és öreg fák nincsenek. Éppen ezért dicséretes az a buzgalom, amellyel hozzáértő kezek még az építkezések idején parkosítottak mindent, ami csak parkosít­ható volt és — fájdalom, azóta sokat kitörtek közülük felelőtlen ke­zek — facsemeték százait ültették a tága6 parkokba. Lombhullás után másféle fák is a földbe kerültek. Nagyobbak és fejlettebbek. Nyírfák, gesztenyék, platánok. Erős, ügyes, különös for­májú, nagy gépek hozták őket, hatalmas, földlabdás gyökérkoronáju­kat műanyagfóliába burkolva. össze is futott a lakótelep apraja-nagyja. Már mint az öregek meg a gyerekek hiszen csak ők vannak napközben odahaza. Az előbbieket persze inkább a gépek érdekelték. Az utóbbiak pedig talán még fo­gadásokat is kötöttek, hogy megmaradnak-e azok a fák. Nagyon megoszlottak a vélemények. Az egyik park szélére, egy sorba, hat ilyen fa került. Olyan tíz- tízenötévesek. Szemre egyformák, életerősek. Tavasszal a hat közül négy kihajtott. Kettő már soha. Talán nem bírták ki a nagy hely változást? Éltető gyökereik a ré­gi földben maradtak? Meddig él egy fa? És meddig él egy ember? Mikor szakadnak el a lélek utolsó haj­szálgyökerei ? Kit fog a legutolsó Tavasz, életben találni? Schreiner Vilmos Szanaszét heverő téglák 196P tavaszán történt, miközben gyűjtögettem a gyenesi falumú­zeum anyagát, hogy ráakadtam Felgyenesen egy olyan házra, mely a benne élő két magános özveggyel valóságos, élő hegyköz­ségi skanzen volt. Itt. az erdő tö­vében volt az Árpádok korában egy kis község, melynek neve Falud volt. Kápolnájának falai a század elején még embermagas- sáaúak voltak. Lassan-lassan minden anyagát széthordták a környék lakói s beépítették há­zaikba. Egy tavaszi napon kihoz­tam Sági Károlyt, a keszthelyi múzeum igazgatóját, és helyette­sét, Fresch Miklóst, tekintsék meg ők is a portát. Megdöbben­ve láttuk az istálló tövében aa Erzsébet-kápolna két gyönyörű faragott oszlopát. Amint iárunk- kelünk s gyönyörködünk a két méhesben; melyben nem volt két egyforma kaptár, felkiált Miklós nagy diadallal: „Gyertek ide!” A lakóépület és a gazdasági épület között 4—5 m-es köz volt. mind­két végén drótkerítés. Itt ta­nyáztak nappal ‘a libák. Miklós barátunk nagy erőlködve emelte ki a földből a kápolna hatszög­letű keresztelőmedencéjét. mely­nek minden oldalán gyönyörű fa­ragások. Krisztus-emblémák vol­tak. Legalább 100 év óta használ­ta a család libaitatónak. Ma lát­ható a keszthelyi múzeum kő­tárában. Esténként járom Veszprém ha­talmas lakótelepeit, s közben arra gondolok, hogy megyénk sok fal­va lassan elnéptelenedik. Kimoz­dulnak a téglák az ősi templom falai közül, s itt. a lő—20 emele­tes lakóépületek között a még rendezetlen terepen, sokszor a „lelki kövek” is gidrekben-göd- rökben, szanaszét hevernek. Vannak szívet derítő, «leven színek is e képen. Szülőfalumban, Nagytarcsán 1930-ban építették az új tanítólakást. Elődje zsúpfede- les volt, amiben születtem heted- magammal. s majdnem ránk om­lott. Nagyanyánk öreg házába menekültünk, s egy évig, míg megépült az új szolgálati lakás, itt húzódtunk meg. Már emelked­tek a falak, amikor egy napon szólt édesanyám: „Fiam. a ház végéből a lebontott pajta téglái­ból hozzál ide kettőt, felvisszük az új házhoz, hogy építsék bele. hadd legyen az újban a régiből is valami. „Milyen öröm, amikor istentisztelet előtt vagy után oda­jön hozzám egy család, s ezt mondják: „Tisztelendő úr. nem­rég költöztünk be Taijándörögd- ről, most már itt lakunk. Ezután ez a mi templomunk.” De nagy örömmel helyezem el ezeket a téglákat a majdnem 200 éves kis templomunk falába! Hernád Tibor CSALÁDI HÍREK — HALÁLOZÁS, Id. Pohorely Béla, az óbudai gyülekezet egyik alapító tagja és presbitere . 75 éves korában elhunyt. Temetése január 31-én volt az óbudai te­metőben. „Jézus a feltámadás és az élet.” — özv. Adátn Antalné, sz. Körösi Ilona a kiskőrösi gyüle­kezet példás életű tagja 87 éves korában elhunyt. Sokat áldozott templomára, gyülekezetére, év­tizedeken át végezte a gyermek- bibliakör vezetését. Alapító tag­ja volt az énekkarnak, a gyüle­kezetben folyó asszonymunká- rrak. Az Evangélikus. Élet hűsé­ges olvasója volt. A gyülekezet nagy részvéttel kísérte' utolsó út­jára. Koporsója meljett a vi­gasztalás igéjét Ponicsán Imre hirdette, a sírnál Nagybocskai Vilmos végeze a szolgálatot feb­ruár 12-én. A temetésen az énekkar is szolgált.* „Mert né­kem az élet Krisztus és a meg­haló® nyereség .. — Medgyaszay Gyuláné, sz. Székely Irén, akiben Csepregi Bélóné édesanyját gyászolja, 85 éves korában elhunyt. Sárszent- lőrineen temették el február 9- én. Koporsója mellett Sólyom Károly paksi lelkész, a Tolna— Baranyai Egyházmegye esperese hirdette az örök élet igéjét. „Tu­dom. hogy az én Megváltóm él. és utoljára az én porom felett megáll.” — KÖZGAZDÁSZ házaspár 3 hóna- pos kisfia mellé megbízható gondozó­nőt keres egész napos elfoglaltsággal. Lakás Budakeszin. Érdeklődéseket „Sürgős” jeligére kérünk a kiadóhi­vatalba. — BORDA Antikvárium: becses könyvek, kéziratok, metszetek és tér­képek vétele és eladása naponta 11— 7-ig, szombaton fél 3-ig. 1136 Buda­pest. Balzac u. 50/a. — MEGBÍZHATÓ háztartási segítsé­get keresünk idős házaspár mellé a délelőtti órákra. Jelentkezés a 158- 954 telefonsZámon a koradélelőttl órákban vagy este 7 után. I Isten tiszteleti rend Budapesten, 1979. március 11-én Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Har­mati Béla, du. 5. Hafenscher Károly, du. 6. Szeretetvendégség: Schreiner Vilmos. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár, üllői út 24. de. fél 11. Karácsony S. u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veö- reös Imre. Vajda Péter u. d-e. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Bo­ros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bo­ros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Drobina Erzsébet. Váci út 129. de. ne­gyed 10. Benczúr László. Frangepán ti­de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Vi- rágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor. Kispest Wekerletelep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV- teiep de. 8. Schreiner Vilrrios. Rákos­palota Kistemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner. Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinnkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistaresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. K6- sa Pál. Rákosliget de. 10. Kosa Lász­ló. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) de. fél 11. (német), de 11. (úrv.) du. 6. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pcsthidcgkút de. fél 11. Bu­dakeszi de. 8. Modori u. 6. de. 10. Le­hel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. (úrv) Rozsé Ist­ván. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Pásztor Pál. Budaörs du. 3. Pász­tor Pál. Törökbálint du. tél 5. Csil­laghegy de. fél 10. Oitiyk Ernő. Csepel, de. fél 11. — HARAi\GÖNTÉST, javítást, szol­gáltatást, le- és felszerelést, vasállvá­nyok és könnyűhúzású koronák ké­szítését. átalakítását vállalja ,;Slezáik László aranykoszorús harangöniő utó­da és fia”, Gombos Lajos harangön- tö mester. 2162 örbottyán, Pf. 2. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarország) EvanséUkiis Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Buűaoesj VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 112-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTI1 Előfizetési ár: egy évre 200.— Ft Árusítja a Mag var'Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 A 79.0603 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető: Sopron) Béla vezérigazgató „Minden reggel (ölébreszt en­gem, hogy hallgassam tanítvány­ként. Az én Uram, az ÜR, meg­nyitotta (ütemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátrál­tam meg” (Ézs 30, 4—3). VASÁRNAP. — „Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad min­ket Jézus Krisztus által, akara­ta és tetszése szerint” (Ef 1, 5 — Hős 11, 3 — Mk 12, 1—12 — Zsolt 25, 1—11). Istent nem kell jóindulatra hangolnunk. Nem kell azt puhatolnunk, hogy mivel sze­rezhetnénk meg tetszését. Örök, üdvözítő terve van életünkkel. Mindent ezért tesz. Nem hirtelen támadt ötlete volt, hogy Fiát ad­ja értünk. Megmásíthatatlan, hű­séges szeretete eredményezzen életünkben hűséget, „fiúi” enge­delmességet! „Teremtő Istenem, Atyám, Szeretettel gondoltál rám Már áz idők méhében...” (403. ének 5. v.). HÉTFŐ. — „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1 Kor 16, 14 — Péld 15, 17 — Jn 7, 14—18 — Mt 20, 1—16). Sok eset­ben könnyebb azokat szeretni, akik messze élnek tőlünk. De mi Van a környezetünkben és ott­hon? Nem elég a családi életün­ket sem csupán elkezdenünk sze­retetben, a szeretetnek ki kell tartania végig. Mennyi lényegte­lennek tűnő apróság van, ame­lyekben azonban a szeretet hiá­nya közönyhöz vezet, és üressé válik az otthon. Türelmes, fi­gyelmes, megbocsátó szeretetre tehet képessé Urunk, aki végig kitartott a szeretetben. „Szerete- tet adva nékünk, Szeretetre ok- tatál...” (752. ének 3. v.). KEDD. — „A Lélek segít a mi erőtlenségünkön” (Róm 8, 26 — 5 Móz 8. 18 — Ap Csel 5, 17—29 — Mt 20, 17—28). Keresztyén új életünket egyetlen ponton sem építhetjük a magunk erejére. De ez az imádságban a legnyilván­valóbb talán. Milyen nehéz sok­szor egyáltalán rászánni magun­kat. Ezen felül is milyen sok­szor elkeserít szívünk fagyossá­ga. Isten Lelke azonban akkor is munkálkodik lényünk mélyén és könyörög bennünk, amikor csak sóhajtani tudunk Istenhez. .. Szentlelked mennybe viszi sóha­jom, S biztat, hogy tőled áldást várhatok ...” (11. ének 4. v.). SZERDA. — ..Megtanultam, hogy körülményeim között elé­gedett legyek” (Fii 4, 11 — Zsolt 4, 8 — 1 Sám 3, 1—10 — Mt 20, 29—34). Társadalmunknak egyik gondja ma, hogy noha az elvég­zett munkában nincs erre elég fe­dezet, sok esetben nagyok az em­berek igényei. Isten minket vi­szont arra akar megtanítani, hogy ne a saját életkörülményeink iz­gassanak: munkánkban legyünk „igényesek”. A megelégedettség: fegyelem Urunk szolgálatában, mivel tudjuk, hogy „elég” nekünk az ö gondoskodása és Igéje. Nem ismer szegénységet...” (760. ének 7. v.). CSÜTÖRTÖK. — „íme, én ve­letek vagyok minden napon a vi­lág végezetéig” (Mt 23, 20 — 2 Móz 13, 31 — Ap Csel 16, 8—15 — Mt 21, 1—11). Amikor gond­jaink és kísértéseink között egye­dül érezzük magunkat és elbátor- talanodunk a szolgálatban, hall­juk meg: megdicsőült Urunk nem elérhetetlen messzeségben trónol. Ha emberek elhagynak is, ö ve­lünk van. Lelke által jelen van életünkben. Igéjével utat mutat. A változó világban Ö változat­lan hűségű Ür. „Véled nem ré­mít többé semmi vész. Áldott a könny és könnyű a nehéz ...” (718. ének 7. v.). PÉNTEK. — „Ki -milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgálja­tok azzal egymásnál?, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai” (1 Pt 4. 10 — 1 Móz 1, 28 — Ézs 41, 8—13 — Mt 21, 12—17). Mik a kegyelmi ajándékok? Nem a mi természetes képességeink, hanem a Szentlélek tüzén átment képes­ségek és a hit által kapott tehet­ségek. Isten személyesen éppen nekünk szánt ajándékai nem a mi tulajdonunk, hanem megbí­zást jelentenek. Nem arra kap­tuk, hogy hivalkodjunk velük, hanem a diakónia végzésére. „A te ajándékod, Uram, Lelkem, tes­tem és amin van ...” (402. ének 3. v.). SZOMBAT. — „Akiket pedig is­ten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (Róm 8. 14 — Ézs 61, 1 — Ézs 49. 7—13 — Mt 21, 18—22). Hogyan tartozhatnánk Istenhez, ha nem engedjük át neki életünk irányítását? Isten gyermekeit Is­ten Lelke kivezeti önfejűségük­ből és önzésükből. Jézus Krisztus keresztjére irányítja tekintetün­ket, hpgy gondolatainkat és cse­lekvésünket az Ö szolgáló szere­tete ösztönözze. Ezrét nem eltá­volít a .világ bajaitól, hanem oda­vezet az emberi gyötrelmekhez. .. Szentlelkeddel Mindnyájunk szívét töltsd el...” (161. ének 10. v.). Ádámi László iSzeretet vendégség ÖNKÉNYEDEN ÍRTAM KÜ­LÖN EZT A KÉT SZÖT. Meg is róna érte az Akadémia Nyelv­művelő Bizottsága. De mindez csak azért történt, hogy kihang­súlyozhassam. hogy ezen a nyír­egyházi szeretetvendégségen a saereteten volt a hangsúly, a ven­dégség csak keret volt hozzá. Mert bizony van néha úgy, hogy a vendégség felé billen a mér­leg. De még itt is lehet néha ki­csinyke mentséget találni, de előfordul az is. hogy egyik-má­sik testvérünket nem érdekli se a vendégség, se a szeretet, mert úgy érzi. egyikkel sem ve­szít semmit. Rosszul hiszi! EMLÉKEMBEN MÉG MA IS VISSZA TUDOM IDÉZNI AZ ARCOKAT, a szemek ragyogá­sát. a helyeslő, egyetértő fej- bólintásokat. a sugárzó mosolyo­kat. azt a fiatal édesapát, aki ott ült két kicsi fiával boldog har­móniában. Amikor megkérdez­tem a gyermekeket: szerettek édesapával lenni? — egyszerre felelték: /nagyon szeretünk! És egy másik kisfiú, cinkosom a szeretetben. mert úgy mosoly­gott rárh, hogy igen. így van, ő ezt nagyszerűen érti. Az a szép, fekete asszony, aki hangosan közbeszólt: ez a gyakorló szere­tet. A szeretetotthon kedves la­kói „édesanyjukkal”, ahogy me­legszívű vezetőjüket nevezik és a lábon, járó szeretetfáklya, Gi­zella néni, és az 'a fehér hajú asszony, aki éjszaka végigjárja a kórtermeket és betakarja az élet nyomorult gyermekeit. A fe­kete kendős tanyasi asszonyok, akiknek otthonaiban a bibliaórák nem ismeretlenek. A fiatal .lel­készcsalád négy kicsi gyermeke, akik felnőtteket megszégyenítő csendben olvadnak a gyüleke­zetbe, az a fiatal asszony, aki boldogságtól kipirult, forró arcát teszi az enyém mellé, úgy búcsú­zik. Kisfia keze az övében, és boldogan mutat előre: a kislá­nyom is itt van! És az a komóly, szürke ruhás férfi, akinek alakja kimagaslik a többi közül. A fi­gyelme is, hogy nem tudom róla levenni a szememet. És amikor megszólal, a szava olyan igaz, olyan tiszta, olyan szerény, hogy világít lényéből nagy embersé­ge. Boldogok azok a gyermekek, akiket ő tanít! És akik csak az ajtókban állnak, mert a vendég­ség előkészítői, de ők is részt akarnak venni a szeretet olda­lon is. És ott vannak lelkészeink, előadó lelkészünk, és akik ezt a szeretetvendégséget megszervez­ték és minden tiszta vágyuk ott lobog előttem: de jó így együtt lenni szeretetben! Milyen szár­nyaló, felszabadulj igenkor az ének, milyen bizonyságtevő. mi­lyen boldogító visszhang annak is. aki egész szívvel, fáradtan, kopott idegekkel, de minden­áron adni akar. amíg Isten en­gedi. Mert az út Hozzá hosszú és egyedül kell megharcolni. De vanak segítőtársak és ilyen nagy közösségben bőségben! Olyanok, akik mór valami tit­kot megfejtettek ebből az isteni közelségből. És ilyen közösség­ben lesz ez igazán teljes. így vá­lik harmóniává, amely túllép a négy falon, és elkísér bennün­ket otthonainkba, tisztábbá teszi a munkahely légkörét, mert amit hallott, látott az építő jő szándék, becsület, rend, a, lelki és szívbéli tisztaság keresése. JÓ LENNE A HÉTKÖZNA­POKBAN IS ÍGY SZERETNI, így megérteni egymást. így adni egymásnak szeretetben is. ven­dégségben is, mint ahogy ezt fel­hívás nélkül, saját, belső indí­tékból tettük január 28-án. Az idő fut. válni kell. A nagy­templom előtt megállunk. A ha­rangozó kezében lassan fordul a nagy templomkulcs. Megille- tődve lépünk be. Halkan me­gyünk, lassú léptekkel, nehogy elmúlt, templomépítő nemzedé­kek nyugalmát megzavarjuk. Szívverésük mintha itt lüktetne a padokban. Megszólal az orgo­na. Belező néni dicséri Istent orgonabillentyűn is. Isten áldjon benneteket. Test­véreim. Nyíregyházán! Gjarmathy íren

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom