Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-04-22 / 16. szám

öKumené í|> öKumené ^ öKumené & Orosz ortodoxok MagyarországoN (Megjelent a ben. PHILIP POTTER II. JÁNOS PÁLNÁL JOB MÁSODIK KÖNYVE És Czófár szólt, a fő-farizeus: — De ha álmod valóra mégse válik, s nem forrnak be gennyes fekélyeid. s szikár magányban tikkadsz itt halálig; s ha nem lesznek testté a jóslatok, hogy házad népének, megszaporodván, támad jószága, ivadéka sok; s ha nem zeng híred lönt az egek ormán, — akkor hová léssz?! S szólt Jób csöndesen: — Nem dicsőségért szegődtem az Űrnak szolgálatába; midőn fölemelt, akkor is tudtam, másnap tönkre zúzhat. Nagy igazságáért szeretem öt, nem kegyelméért, bárha erejével lebírhatja a bűnt, és majd a föld minden rossz zsarnoka elébe térdel. .. Hát bármi történjék most már velem, én hű maradok hozzá, mert megosztva rosszal a jót — ha kétségbe esem —, teremtő szép hitem elsorvadozna. Mindegy, mit hoz a sors; való leszen a jó hír vagy a rossz — én őt követtem, s érte élek, halok — fekélyesen, dögkútban, vagy megváltó győzelemben. Csak ez a farizeus tűnjön el szemem elől. Alkut, nem ismerek már. Szavam nem múló üdvömért perel. Igazságom létezésem felett száll. József Attila-dijas költő: „BIZALOM” limú köteté­Évfordulók ürügyén - a máról „Addig tanulunk járni, amíg hazaérünk’’ (Hervay G.: Zsoltár) Egyre több évfordulót ünnepelünk. Ebben az évforduló „zuhatag- ban”, ez a két átmenti határkő talán nem is a legfontosabbak közül való. De talán nem is jelentéktelenek. A szaporodó évfordulóknak kettős veszélye'van. Egyik talán az, hogy aki ir, az görcsösen igyekszik „nem elfelejteni", és az esemény­naptár bújása közben nem jut ideje a mára. Az olvasó pedig elfárad, s a valóban nagy események útjelző kövei a szürkeségbe vesznek. Vallom, hogy minden évforduló akkor őszintén ünnepelt, ha a szó nemes értelmében „ürügy", alkalom. Ürügy beszélni a máról és egy kicsit a holnapról is. Ebben az országban, a „két tenyérnyi kis ha­zában” az elmúlt évtizedek alatt kikovácsolódott nemzeti egység, az a valóság, az a földrajzi középpont, amiből most itt visszatekintünk egy villanásra az útjelző kövekre. Mert ennek az országnak soha­sem volt olyan „áldott” két évtizede, mint éppen a hálunk mögött levő. És ezt a soha meg nem tapasztalt nemzeti egységet őriznünk kell, megőriznünk kell a holnapra is. Harminc esztendeje... Harminc esztendeje, 1949. március 15-én ülésezett a Magyar Füg­getlenségi Népfront I. Országos Kongresszusa. Egy nehéz, és mégis már történelemmé vált korszakot zárt le ez a kongresszus. Azt az időszakot zárta le, ami 1944-ben indult a Függetlenségi Front meg­alakulásával. Lezárta a fasizmus ellen küzdő mártírok korát a túlélők félelmeit, lezárta azt a szakaszt, ahol a nemzet puszta léte volt a kockára téve, s azt a szakaszt is, amiben a felszabadulás új kezdetet ígért. Nyitott is a kongresszus. Nyitott, mert ekkoriéjt (1949) vált vilá­gossá (még ugyan korántsem mindenki előtt), hogy az új haza fogal­ma azonos a szocializmus fogalmával. S az új szocialista haza felépí­téséhez hivott a kongresszus segítőtársakat. így hívta az egyházat is, egyházunkat is. Olvasom a kongresszus követeléseit: — Követeli a kulturális kü­lönbségek felszámolását és teljes vallásszabadságot: — követeli a ha­zánkban élő nemzetiségek legteljesebb szabadságát és az első ötéves terv megindítását: — s követelte a békeharc támogatását. Talán szó- lamszerüen hatnak ma már ezek a mondatok, de akkor nem azok voltak, hiszen 1949-et irtunk, a világot a hidegháború szelei der­mesztettek. Huszonöt esztendeje... Huszonöt esztendeje, 1954. október 23—24-én ülésezett Budapesten a Hazafias Népfront 1. Kongresszusa. Csak egy mondat a határozat­ból: „A Népfrontnak nagy népi egységmozgalommá kell fejlődnie . . ., s ezen célok szolgálatára hívja fel az ország egész népét a Népfront, egységben a boldog, erős, népi Magyarországért!” A kongresszust követő évek eseményei világosan mutatták, hogy — bár majdnem katarzis szerű nagy megrázkódtatáson esett át a nemzet — mégis a fenti egy mondatban — mint cseppben a tenger —, ott volt a gondolat, a szocialista haza. szocialista rend gondolata. Az a gondolat, ami az ötvenes évek végétől kezd valósaggá érni. 1979, a ina... „Időnk és nyugalmunk van Magyarországon ebben a pillanatban” (Illyés Gy.: Hajszálgyökerek — 1976). Ügy hiszem, hogy ennek a költői mondatnak a derűje, és mégsem „századfordulósán” boldog békeidőket hamisprófétáló, hanem a mondat második felénei; félté­seket kifejező hangulata, költői-igazan jellemzi napjainkat. A mai magyar irodalom jelentős vonulata nevezi a 60-as évek utáni kort honmentésnek. Az országalapításra emlékező ünnepi évben nemcsak szónoklatokban, hanem jelentős irodalmi alkotásokban vontak pár­huzamot I. István államalapítása és a szocializmus építésének a kor­szakai között. (Az a szép fényes nap.) „Mindenekelőtt a politika ta­lálta meg a létre az utat, miközben megszülte a magyar történelem legjelentősebb politikai személyiségét." (Szilágyi Imre: Tévedések cs kockázatok — 1979.) Minden idegsejtünkben érezzük — félelmes erősen napjainkban — hogy ez az új „honfoglalás” — a szocialista haza összekovácsolt nép- nemzeti egysége — kitéphetetlen a világ burkaiból. És mert tartozur.if valahová a világban is, és mert a fél évszázada Morbus Hungaricus- ként pusztító „egyedül vagyunk” rezignáltságba kergető nemzet-tu­datát a „nem vagyunk egyedül” hite és tudata felváltotta, éppen ezért azt is érezzük minden idegsejtünkkel, hogy ez a szocialista ha­za és az azt körülvevő szocialista világ a béke levegőjét szippantva él tovább. Itt nem kisebb „ügyről” van szó, mint az emberiség túl­éléséről. Ha úgy tetszik arról a szorongásról, ami haláláig Nagy Lász­lót, s a mában Juhász Ferencet és költőink legjavát így foglalkoz­tatja: túl tudjuk-e élni a XX. századot? Mi: az emberiség. Talán nem volt hazánk történelmének olyan fókusza, ahol a tízmilliónyi itt élő magyar érdeke, a szocialista „otthon” érdeke annyira egybeesett volna az emberiség egyetemes érdekével. Néhány esztendeje ebben a hazában kitapinthatván felszökött az érdeklődés a közelmúlt eseményei iránt. Filmek (Ménesgazda), regé­nyek (Párduc és gödölye) megszámlálhatatlan vers jelzi ezt. Van­nak a navigációnak — az előrehaladásnak — olyan pontjai, amikor számba kell venni a magunk mögött hagyott utat, azért is, mert előbbre akarunk jutni. Ilyen, már letett, időben már elhagyott, de azért világító bója az a két évforduló is. amiről itt szóltam. A ma érdekében: ürügyként. Mert az utat folytatni kell, és ezt az utat foly­tatni szeretnénk! Ruttkay Levente JAPÁN: MINDEN ÖTÖDIK PÁR .KERESZTYÉN” ESKÜVÖT AKAR SAJÁT LELKÉSSZEL BlRÖ ELSŐ OROSZ KOLÓNIA Tokaj­ban települt le a XVIII. sz. el­ső felében, a cári udvarnak a tokaji borok felvásárlására lét­rehozott bizottsága körül. 1745- ben két orosz lelkész látja el a kolónia ielki szükségleteit. Egyi­küket, Grigorij Szavics Szkovo- rodat, aki latinul, görögül és né­metül is tudott, és kapcsolatban állt a hazai tudós körökkel, a magyar—ukrán kulturális kap­csolatok úttörőjének is lehet te­kinteni. Ez a XVIII. századi ortodox közösség alkalmas volt am, hogy a tokaji görög kolónia or­todox öntudatát erősítse, vala­mint a nemrég ortodoxokból lett unitusokban (görög katolikusok­ban) felébressze az ortodoxiához való visszatérés vágyát, amiért Barkóczy Ferenc egri püspök 1749-ben fellépett az orosz lel­készek működése ellen. A tokaji bizottság utolsó papja, Falkovsz- ky Irinej 1779-ben halt meg, a Bizottságot pedig a cári udvar 1798-ban, megbízottainak visz- szahívásával, megszüntette. A MÁSODIK, SZÁMRA NÉZ­VE MÉG KISEBB KOLÓNIA lé­tesítésének előzménye 1799-re nyúlik vissza, amikor is József főherceg, Magyarország nádora nőül vette Alexandra főherceg­nőt. I. Pál cár leányát. A főher­cegnő kétévi házasság után leánygyermeket szült. A gyer­mek csak egy-két óráig élt. az anyja pedig egy hétre rá, 1891. március 16-án, feltehetően gyer­mekágyi lázban, meghalt. Ale­xandra főhercegnőt először a budai várban temették el. majd 1808-ban Ürömben, a József ná­dor által időközben felépíttetett sírkápolna kriptájába helyezték örök nyugalomra. Az i kon oszt á- zionnal épült és teljesen orto­dox előírásoknak megfelelően berendezett sírkápolnát Zám- borszky Andrej protoierej szen­telte fel 1803. augusztus 20-án. A kápolna ellátására .a cári ud­var a lelkészen kívül diakónust, énekeseket és sekrestyést is kül­dött, hogy Alexandra főherceg­nő lelki üdvéért a sírja felett végezzenek istentiszteleteket. A mindenkori lelkész, valamint a kápolna további személyzete számára József nádor a kápol­na körül házakat építtetett. Ez a második orosz kolónia egészen az első világháborúig látta el feladatát, a háború után pedig a szerveződő magyar ortodox egy­ház papjai látták el a szolgála­téi. mint kegyes kötelezettséget, Alexandra főhercegnő sírja fe­lett. 1950-ben Alexij patriarcha őszentsége a budapesti orosz or­todox egyházközséget bízta meg az ürömi kápolna ellátásával, s azóta a budapesti orosz ortodox egyházközség mindenkori lelké­szének feladata az ürömi temp­lomi szolgálat ellátása, különös­képp a kápolna védőszentjének. szí. Alexandrának ünnepén, má­jus H-án (régi naptár szerint'áp­rilis 23.) és további negy-öt al­kalommal. A BUDAPESTI OROSZ OR­TODOX EGYHÁZKÖZSÉG elő­ször az 1920-as években alakult meg. és a Szent Háromság tisz­teletére egy házi kápolnát létesí­tett a VI. kér. Szív utcában. Az egyházközség első anyakönyvi bejegyzései 1928. évből valóak. Ez a kápolna a második világ­háború alatt tünkre ment. az egyházközség akkori parókusa, Muszin-Puskin Szergiusz igu- men külföldre távozott, s ezzel az egyházközség istentiszteleti élete megszűnt, hívei pedig az Almássy téri Aranyszájú szt. Jánosról elnevezed magyar or­todox kápolna istentiszteleteit látogatták. AMIKOR 194R-BAN AZ AL­MÁSSY TÉRI Aranyszájú szt. Jánosról elnevezett magyar or­todox egyházközség megállapo­dási kötött a Petőfi téri görög alapítású magyar ortodox egy­házközséggel. hogy istentisztele­teiket közösen a Petőfi téri N a gy bo 1 d o ga sszo ny templomban fogják végezni, Galetzky Szer­giusz lelkész megszervezte az új, Radonyezsi szt. Szergiuszról el­nevezett orosz ortodox egyház- községet, amely istentiszteleteit a magyar ortodox egyházközség engedélyével, az Almássy téri kápolnában végezte. 1950-ben az egyházközség élére Tolmácsé v Mihály protoierej személyében új lelkész kerüli, aki egészen 1973-ban történt külföldi kikül­detéséig vezette az egyházközsé­get. Azonban az istentiszteletek végzéséhez szükséges feltételeket az egyházközség 1952-ben nem tirdta biztosítani, az Almássy té­ri kápolnában, és így istentisz­teleteit a Petőfi téri Nagybol- dogasszqny templomban végezte egy éven át. 1953-ban a VI. kér. Lendvay utcában új kápolnát, parókiális helyiségeket és lel­készlakot rendezett be. A ká­polnát a boldogemlékű Alexij patriarcha áldásával Kopolovics János adminisztrátor (jelenleg Jonathan kisinyovi érsek) szen­telte fel 195.1 január 4-én. Az egyházközség azóta válto­zatlanul ugyanott éli istentisz­teleti és kegvességi életét. Is­tentiszteleteit. egyházi-szláv nyel­ven végzi, és az ünnepeket a ré­gi naptár szerint, tartja. Jelen­legi lelkésze Babinecz Joakim protoierej. BULGÁR ORTHOOOXOK, EGYHÁZKÖZSÉGEK A MAGYAROHSZÁGON ÉLŐ BULGÁROK 1918-ban szervez­Garai Gábor: Az Egyházak Világtanácsa fő­titkára. dr. Philip Potter február 19-20-án látogatást tett Rómában, a Vatikánban. Látogatása alkal­mával átfogó, beszélgetést foly­tatott II. János Pál pápával, az egy.ség titkárság képviselőivel va­ték meg saját egyházközségüket. Istentiszteleti helyül az Erkel utcában rendeztek be házikápol­nát. Az egyházközség 1929-ben kezdett hozzá a templom építé­séhez, amelynek költségeit, 75 000.— pengőt. 300 bulgár csa­lád adakozásából fedezték. A templom a IX. kér. Vágóhíd ut­cában. a főváros által adomá­nyozott telken 1931-ben épült fel s ez Magyarországon az egyetlen bizánci stílusú temp­lom. A templom lelkészét a bui- gár patriarcha küldi ki. Jelen­legi lelkésze Sumov D. inán pro­toierej. Az egyházközség híveinek ado­mányaiból az utóbbi években nagymérvű felújításokat végez­tetett a templomon. Miskolcon élő bulgárok 1926- ban alapítottak egyházközséget, amely istentiszteleti célra kápol­nát rendezett be. Ugyancsak Miskolcon iskolát is működtetett 1947/48-ig. Pécsett Rilai szt. János tiszte­letére emeltek kápolnát 1926- ban. Itt is működött iskola. Az istentiszteleti nyelv az egyházi-szláv, amelyet azonban mind jobban kiszorít az élő bul­gár nyelv intentiszteleti hasz­nálata. A BULGÁR ORTODOX EGY­HÁZ 1971-ben áttért az uj nap­tár használatára, amit természe­tesen a hazai bulgár egyházköz­ségek is követnek. Berki Zuárd lamint a „Justitia el Pax" bizott­ság (Igazságosság és béke) mun­katársaival. Dr. Pottert elkísérte helyettese dr. Konrad Raiser is. Az Egyházak Világtanácsa főtit­kárának ez volt első látogatása II. János Pál pápánál. Minden ötödik japán jegyespár valamely keresztyén templom­ban szeretne házasságot kötni — közli egy felmérés. A keresztyé­nek arányát tekintve ez az ered­mény rendkívül különös. A 110 milliós japán lakosságból 80 mil­lió buddhistának és sintóistának vallja magát. A japán egyházak adatai szerint a lakosságnak csak egy százaléka keresztyén, de a felmérés során a japánok három százaléka állította magáról, hogy keresztyén. A keresztyén esküvő — a fel­mérés tanúsága szerint — azért népszerű, mert „az értékek fel­bomlása közepette jelentős biz­tonságot közvetít”. „A keresztyén Isten áldása” keresett, mert ál­talában a házasság „kudarca el­leni garanciának” tekintik. Egyes keresztyén szervezetek ennek a „keresletnek” „esküvői paloták” berendezésével kívánnak eleget tenni, és a kritikára azzal vála­szolnak. hogy ez tulajdonképpen az evangélizáció megengedhető formája. KIK AZ ELSŐK A FEGYVERKEZÉSI VERSENYBEN? Az a három ország, mely vi­szonylag a legtöbbet költi fegy­verkezésre a világon: Izrael, Oman és Katar. 1000 izraeli kö­zül 53 van fegyverben míg 1000 amerikai közül csak 9. Oman áll az első helyen a fegyverkezési ki­adások pénzügyi összehasonlítá­sában: bruttó nemzeti termelésé­nek 40.1 százalékát fordítja fegy­verkezésre és hadseregre (Izrael „csak” 32,3 százalékot, az USA pedig 5.4 százalékot). A népesség­gel összehasonlítva Katar az el­ső: itt évente 2450 amerikai dol­lárt költenek fegyverkezésre fe­jenként. Az USA-ban ez a szám 400 dollár fejenként, míg Izrael 1141 dollárral a második helyen áll.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom