Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-25 / 12. szám

Jelck-jelképek-emlékek

Mi változott?

Apám egykori munkahelye pontosan szemben volt azzal a nagy középülettel.

Gyermekkoromban ünnepnek számított, ha odamehettem. Mert a „bemegyünk Pestre” ritka és nagy élmény volt egy külvárosnak is külső szélén lakó kisfiú számára a harmincas évek közepén.

Ragyogó színekben pompáztak akkor mindig annak a nagy épületnek különlegesen szép, színes, fényes mázas tetőcserepei. Emlékemben élénken élnek a régi színek.

Évek óta nap mind nap ugyanarra megyek el, szemben ugyanazzal az épülettel. Sokáig nem tűnt fel rajta semmi különös. Nem is tudom, miért néztem fel egyszer mégis a tetejére. Szürke volt és jelentéktelen. Jól oda kellett néznem, hogy a cserepek színét is ész- revegyem.

Tudom, hogy a háborúban súlyosan megrongálódott az épület. Díszes cserepei jórésze összetört. De újjáépítették már régen, eredeti pompájában és színeiben.

Mégse a régi már — nekem.

Tudom jól — hogyne tudnám — a város füstös levegője fakóvá kormozza a színeket.

De félek, nagyon félek, hogy nemcsak ez a baj. Mintha az évek múlásával a lélekre is rárakódna valami titokzatos koromréteg, amely fakóvá koptatja az élet minden szép színét.

Vagy felragyoghat még egyszer minden a fiatalság szépséges színeiben?

Schreiner Vilmos

EVANGÉLIKUS ÉNEKESKÖNYV

Óriási példAnyszAmban

Az új amerikai evangélikus éne- vid időn belül már harmadik ki- keskönyv és istentiszteleti rend adásban jelenik meg, s ezzel pél- (Lutherán Book of Worship) rö- dányszáma eléri az 1 750 000-et.

— Böjt 4 .vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 6, 1 —15; az igehirdetés alapigéje: Ézs 58, 6—12.

— HELYETTES LELKÉSZI KI. NEVEZÉS. Dr. Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke március 15-i hatállyal Szekeres Elemér lelkészt — csurgói állásának megtartásával — a porrogszen t- királyi gyülekezetbe helyettes lelkésznek nevezte ki.

— SAJÓKAZA. Március 4-én Szebik Imre miskolci lelkész, a Borsod-Hevesi Egyházmegye esperese hirdette az igét Az isten- tisztelethez csatlakozó közgyűlésen pedig beiktatta Csapó Lajos gondnokot, Mertus Imre másodgondnokot, Sziráczki István jegyzőt, ifj. Radnai József pénztárost ésa presbitérium tagjait

— HALÁLOZÁS. László Mik- lósné. László Miklós lelkész özvegye 92 éves korában, január 29- én elhunyt „Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élni is fogkunk övele.”

— Özv. Soós Gyuláné, lapunknak egy életen át hűséges olvasója, életének 80. évében, Farkasfán elhunyt Temetése január 30. án volt a farkasfai temetőben. Az igehirdetés szolgálatát Molnár Jenő szentgotthárdi lelkész végezte. „Aki győz, az fehér ruhába öltözik, és annak nevét nem törlőm ki az élet könyvéből.”

■ MM *

.........—----------------------------ze

nés Áhítat

lesz április 1-én, vasárnap délután 6 órakor a fasori templomban (VII., Gorkij fasor 17.).

Műsor:

Bach:

c-moll passacaglia Alta trinite beata — ismeretlen olasz szerző XVII. sz. Josquin:

Ave vera virginitas Eszterházi Pál:

Két tétel a „Harmonia celes- tis”-ből Franck:

Hősi darab Mozart:

Ave verum Händel:

Halleluja a Messiás c. oratóriumból Kodály:

Prelúdium Kodály—Balassi:

Szép könyörgés Három néger spirituálé Udvardi—József Attila:

Tél

Liszt:

B-A-C-H prelúdium és fúga Orgonái:

PESKÖ GYÖRGY

közreműködik a Vakok Homérosz Énekkara Peskó György vezetésével Igét hirdet:

SZIRMAI ZOLTÁN

Istentiszteleti rend

Budapesten 1979. március 25-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla, de. 11. (közgyűlés) Hafenscher Károly, du. 6. Mumtag Andor. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Aixiomé. Dózsa György út 7. d,e. fel

9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 32. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. Hl. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Bogya Géza. du. 5. Szeret et vendégség: Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 1*2. Bogya Géza. Zugló de. ll. (úrv.) Muntag Andor. Rákosfalva de. H. Muntag Andor. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Muntag Andor. Kassák Lajos út 22. de. 11. Drobina Erzsébet, du, 5. S zeretet vendégség. Váci üt 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán ú. de. 3. Benczúr László. Üjpest de. 10. Bláiy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Viragh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Viráigih Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 30. Bonnyai Sándor. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. l-o. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Máv telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kis- tcmplom de. 30. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistaresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Fe- reaiczy Zoltán. Rákosliget de. 10. Kosa Páil. Rákoskeresztúr de. fél 13, Fe- renczy Zoltán.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél ll. (német), de. 33. (úrv.) Koren Emil, du. 5. Szeretet- veradégiség. Torockó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartaay Vilmos u. 11. de. 9. id. Harmati Béla, de. 11. id. Harmati Béla, du. fed 7. Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 3H. Turcsányi Károly. Modori u. 6. de.

10. Filippinyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Miss ura Tibor, de. ll. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Cserégi István. Budafok de. ll. Cserógi István. Budaörs du. 3. Szupplikáció. Törökbálint du. fél 5. Szupplikáció. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11.

— DÓBA. A gyülekezet lelkésze, Garam Zoltán, április 1 -tői nyugalomba vonul. A gyülekezet gondozására Jankovits Béla tol- nanémedi lelkész kapott megbízást.

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőséé és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 518—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 200,— Ft Árusítja 9 Magyar Posta Index: 25211

ISSN 0133—1302

79.0833

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs maeasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (Jn 12, 24).

VASÁRNAP. — „Jézus nevére minden térd meghajoljon, meny- nyeiké, földieké és földalattiaké” (Fi 1 2, 10 — Zsolt 86, 9 — Jn 12, 20—26 — Zsolt 122). Csak ott van keresztyén hit, ahol emberek ez. zel a vallomással borulnak le Jézus előtt: „Én Uram, és én Istenem!” De kicsoda 0, akinek ez a hódolat szól? Nem valami becsvágyó földi hatalmasság, hanem az, akinek szolgáló szeretetéért e földön csak a gyalázatos kereszt, halál jutott. Ekkor azonban minden teremtménynek előtte keli majd térdre hullnia. „ ... Néked, szent Atyaisten, Énekelnek minden szentek, S teljes szívből hódolnak Egyszülött szent Fiadnak” (702. ének, 4. v.).

HÉTFŐ. — „Hálájukat szüleik iránt róják le, mert ez kedves az Istennek” (lTim 5, 4 — 2Móz 20, 12 — Jn 6, 22—29 — Mt 22, 34— 46). Szociális otthonba dugott vagy egyedül tengődő öregek, akikre ajtót sem nyitnak: mind. ez súlyos szeretethiányról beszél, és nem kis problémája társadalmunknak. Pedig a szüléink iránti elkötelezettség alól kibújni egyszerűen becstelenség. Világos, hogy szerető Istenünk előtt csak a hálás felelősség lehet kedves. „Tiszteld atyádat, anyádat, Szófogadással szolgáljad, És segítsd, ahol teheted... Szánj meg, Urunk!” (758. ének, 5. v.).

KEDD. — „Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor ve. le együtt ti is megjelentek dicsőségben” (Kol 3, 4 — Zsolt 77, 14 — Jn 6, 30—35 — Mt 23, 1—12). Elszakíthatatlan kapcsolat van jelenünk és jövőnk között. Ha most Krisztus „a mi életünk” és cselekedeteinken ott ragyog az Ö szolgáló szeretetének rejtett dicsősége, akkor fogadhat be Urunk eljövendő dicsőségébe is. Azon a napon azt fogjuk fájlalni, amiben nem engedtünk neki, de hálát adunk majd minden engedelmességért, amire elvezetett. „Eljössz! ígérted! S akkor a te néped Felviszed, Jézus ...” (710. ének, 7. v.).

SZERDA. — „Aki tehát tudna tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4, 17 — Jer 29, 7 — Jn 6, 47—59 — Mt 23, 13—26). A jót cselekvés alkalmait nekünk magunknak kell észrevennünk a mindennapok rohanásában. Szőkébb és tágabb környezetünkben, egész társadalmunkban megany. nyi alkalom van a közös gondokban való tevékeny részvételre, lehetőség a szíves segítésre. Ha ezt elmulasztjuk, az bűn. Az Úristen azt akarja, hogy „előkelő” távolságtartás helyett becsületesen dolgozzunk és imádkozzunk:

„Tartsa meg békességében Hazánkat, népünket...” (711. ének,

6. v.).

CSÜTÖRTÖK. — „A bűn nem

fog uralkodni rajtatok, mert a kegyelem uralma alatt éltek” (Róm 6, 14 — lMóz 3, 6 — Jn 6, 60—65 — Mt 23, 27—36). A bűnnel szemben egyedül Isten kegyelmének van elsöprő hatalma. Mert ez nem valami lágyszívűség. hanem halálosan komoly szeretet: ez a bűnbocsánat, amit Ingyen, ajándékként vehetünk, Jézusnak a Golgota haláltusájába került. Ezért tud ez új életet, bizalomból fakadó engedelmességet, önzetlen szolgálatot teremteni azok életében, akik elfogadták. „Szeretetnek mély tengere, Add, merüljön lelkem bele ..(179. ének, 4. v.).

PÉNTEK. — „Emlékezzetek csoda tettei re, amelyeket végi í ez vitt, csodáira és döntéseire” (Zsolt 105, 5 — Mt 8, 26 — 2Kor 4, 11—18 — Mt 23, 37—39). Újra meg újra elfelejtünk szolgálatunkban Isten lehetőségeire nézni. Kevés a bizalmunk. Csak azt merjük hinni, ami emberileg is elképzelhetőnek látszik. Ezért emlékezzünk: hogyan vezette Isten népét és egyházát nemzedékről nemzedékre, hogyan ragadta meg a mi szívünket is evangéliumával. S emlékezzünk isten legnagyobb csodájára és döntésére: bűneink kiengesztelésére Urunk Jézus keresztje által. „Ily csoda előtt térdem Bűnbánóan porba hull...” (784. ének, 2. V.).

SZOMBAT. — „Ne gyűlöld szí. vedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében” (3Móz 19. 17

— Mt 18. 21—22 — Jn 8. 21—30

— Mt 26. 1—16). Hányszor mérgezi gyülekezetek életét, hogy hideg és kemény szívvel — a hátuk mögött — világgá kürtöljük emberek bűnét. Az őszinte szeretet sem hallgathatja el, hanem nevén nevezi a bűnt a testvér életében. De nem másoknak mondja el, hanem neki. Nem ítél. kező, hanem testvéri lelkülettel. Mert segíteni akar rajta: hogy megtalálja a bocsánatot Krisztusnál és rendbejöjjön az élete. „Egyik ha elesnék, Vegye fel a másik . ..” (450. ének, 8. v.).

Adatni László

— HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ.

Pataky Pál. a bokodi gyülekezet felügyelője és felesége, sz. Kriskó Erzsébet, február 18-án hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg házasságkötésük 50. évfordulójáról. Ez alkalommal Si- mont'ay Ferenc lelkész hirdette az igét: „...az Isten mind e napig megsegített, itt állok, és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak”.

/ dő tie n liliomok

„Vegyétek eszetekbe a mező liliomait” olvastam nemrégen a Bibliában és eszembe jutott, hogy miként engem, bizonyára mást is izgatott már ennek a hűvös, előkelőén távoli fehér virágnak a titka, amely ott nyílik kertjeinkben, elkülönülve a többi virágtól, ott van az oltáron ,a festők vásznán, a templomok mennyezetén, az oszlopfőkön, a díszkapuk kovácsolt vasán. Ha a liliom nevel halljuk, mindig a fehér liliomra gondolunk, hiszen a liliomok szimbőliumanya- gát a legszembetűnőbben képviseli makulátlan fehérségével. Tisztaság és hűvösség veszi körül, amellyel szinte ellentétes az az intenzív, átható illat, amely- lyel júniusi éjszakákon elárasztja a kerteket és varázsos fehérsége, amely világit a sötétben.

Nem véletlen hát, hogy a legrégibb idők óta nemcsak az emberek, hanem az istenek kegyeit is élvezte.

Hogy az eredetéről valamit megtudjunk, a jégkorszak előtti időkbe kellene visszanyúlni, hiszen mint a legrégibb kultúrnövények egyike, az emberiség művelődési történetéhez tartozik és régen eltűnt népek, megsemmisült birodalmak kertjeibe szabad bejárása volt.

Már a legrégibb perzsa és szír dalok az ártatlanság és a szüzesség jelképének vallják. Ott találjuk a liliomot az egyiptomi művészet díszítőelemei között. Egy asszuani sírreliefen tűnik fel i.e, 2500- ban, majd egy 1500-ból származó krétai

falfestményen es Assurbanipals nínivei palotájában egész élethű ábrázolásban gyönyörködhettek benne. A fX, század viráglistáján helye az elsők között van, ott nyílik a St. Galleni kolostor kertjében és Albertus Magnus is megemlékezik róla. Ismerték a görögök és a rómaiak is. Plinius a legnemesebb virágnak nevezi, Vergilius Silvanus fejére liliomból font koszorút.

A keresztyén mitológiában a liliom- kultusz további magyarázatot kap. Az ártatlanság, a szeplőtelen fogantatás szimbóluma lesz és mint ilyen, elválaszthatatlan Jézus anyjától. Később az ideális célok harcának szimbóluma, képét megtaláljuk a fegyvereken. A rómaiak pénzén is. Egy legenda szerint Chlod- vik francia királyt, midőn keresztyénné lett, liliommal ajándékozta meg egy angyal. VII. Lajos a liliomot felvette a címerébe. így lett a Bourbonok kedves virága. Az Orleani szűz fehér liliom alatt harcolt Franciaorszag elnyomói ellen, így lett a liliom a tisztaság szimbólumából a hatalom szimbóluma. De sok helyen a fehér szín a halál jele is. A halál angyala is fehér liliomot tart a kezében és a sírokon is gyakori a fehér liliom. Így a fehér liliom szímbólumtar- talma a tisztaságtól az anyaságon át a

kegyelem a felelősség, a hatalmon keresztül a halálig terjed. így lesz ez a varázsos fehér virág az ember legmagasabb erényeinek és végső sorsának jelképe. ""

A tudósok szerint a liliom csaladja 2500 fajtát tud felmutatni. Az egész világon ismerik, de legjobban Dél-Afriká- ban, a Földközi-tenger indákéin, Kis- Ázsiában, Japánban és Kínában, Észak- Amertkában, Mexikóban és Ausztráliában.

A régiek gyógyeröt tulajdonítottak neki. A középkorban a liliom nemcsak testi gyógyító hanem lelki gyógyító is. Persze ebből a mítoszból ma már semmi sem maradt meg, legfeljebb a liliomok egyes fajtáinak mérgét használják fel. amely avatott kezekben gyógyszer lehet.

A liliomról gyakran hallhat a Bibliát olvasó ember. Megtudhatja, hogy Salamon király kertjét, sót palotájának oszlopait is liliomok díszítették. Tudósaink sokat vitatkoztak azon, hogy miként került liliom Palesztinába meg Egyiptomba, mert bizonyos hogy volt, ha a Biblia annyiszor említi. De a bibliai idők óta sok változás is történt Az erdők helyét sivatag, a kertekét sztyeppék foglalták el. De 1916-ban mégis sikerült

Palesztina egyes eldugott helyein vadon elő liliomot felfedezni.

A Biblia legrégibb virága a sáfrány, amelyről i.e. 3500 évvel egy thébaí pa- pyrusz tesz említést. Salamon király a menyasszony dicséretében ugyancsak említi a sáfrányt. A liliomok legszebb dicsérete Krisztus szájából hangzik el: Vegyétek eszetekbe a mezők liliomait mi módon növekednek, nem munkálkodnak, nem fonnak és mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében nem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. — Lehet-e virágról ennél szebb elismeréssel szólni?

Ézs aids prófétánál olvashatjuk: Örül a pusztaság és virul mint őszike. Az Énekek énekében: ... Én Sáronnak rózsája vagyok és a völgyek lilioma... mint liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a lányok között.

Fehér liliomok! amelyeknél szebben még Salamon király sem öltözködött minden dicsőségében, ha valaki meg alcar ismerni benneteket messze földrészekre kell eljutnia, rég letűnt kultúrákhoz kell visszanyúlnia, de mindenütt széles e világon megtalál benneteket, mert lényetek téren és időn át megmaradt. sem alakotok, sem virágotok nem változott az évek múlásában. Ez az időtlenség ragyog felénk ma is az erdők egyszerű liliomfajtájából. a kertek fehér liliomaiból és a tisztaság szimbólumaként az oltárokról Gyarmathy Íren