Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-04-01 / 13. szám

Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLIV. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1979. április 1. Ara: 4,— Ft. Szolgáltass nekem igazságot Zsolt 43. 1 AZ ÖTÖDIK BÖJTI VASÁRNAP LITURGlAj AB AN FELCSEN­DÜLŐ ZSOLTÁR bevezető mondata az igazságának tudatában és meggyőződésében élő ember hangja, aki úgy érzi, méltánytalanság, bánfaiam érte. Nem az önelégültség gőgje hangzik ki belőle, hanem keserű nosztalgia. Az emberi álnokság életét megkeserítő volta mi­atti panasz. A legfőbb Bíróhoz való folyamodás ez abban a biztos meggyőződésben, hogy Ö is neki ad igazat ítéletében környezetél el. masok bűnével és vétkével szemben. A régi fordítás szerint így is hangzik ez a mondat: „ítélj meg engem, óh Isten!” Ügyét, a leghatal­masabb és legigazságosabb bíró, Isten kezébe teszi: „Pereld pere­met!” JÉZUST IS KERESTÉK EZZEL AZ ÓHAJJAL ÉS KÍVÁNSÁG­GAL: ..Szolgáltass nekem igazságot!” így fordul hozzá az öt hallgató sokaságból egy ember: „Mester, mondd meg testvéremnek, hogy osz- sza meg velem az örökséget." (Lk 12. 13. kk.) Ö azonban az így hoz­zá fordulók kívánságát nem elégítette ki. „Nem"-et mond rá. ..Ki tett engem bíróvá?" — válaszolja. Küldetése nem a bírói ítélet gyakorlá­sa, hanem a megmentés, az üdvözités. Jn 12, 47.-ben mondja: „Nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megment­sem.” A farizeusokkal való vitájában így szól: „Én nem ítélek sen­kit.” (Jn 8. 15.) És a Nikodémusszal folytatott beszélgetés végén az evangélista az ott elhangzottakhoz mintegy saját hitének meggyőző­dését fűzve így ír summázva: „Az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözöljön a világ általa." (Jn 3, 1.) Ő a világ megmentésére jött. Ezért nem tekintett saját igazára soha. pedig Ö valóban megtehette volna, hiszen „0 nem tett bűnt és álnokság sem hagyta el száját." (1 Pét 2, 22.). ellenben as egész világ igazságáért odaadta magát. Útja az önmagát a világért elvesztő szeretet volt. Ezért áldozta fel magát a Golgotha keresztjén, de ezért volt egész élete csupa önmagáról lemondó, magát elveszí­tő. másokért való cselekvés egybefonódó láncolata egészen odáig, hogy életét adta oda értünk. Nem a világ, még csak nem is az egy­ház megítélése az Ö küldetése, hanem az, hogy Ö legyen a mi igaz­ságunk. Mint Pál apostol mondja, hogy ..megigazuljunk az ö vére által” és „megmentessünk a haragtól". (Rm 5, 9.) EZÉRT NEM AZONOSÍTOTTA MAGÁT SOHA .4 MAGUK IGA­ZÁT KERESŐKKEL. A CSAK MAGUKRA NÉZŐKKEL. A saját igazat kereső, hajszoló ember ugyanis elfeledkezik a másikról. Míg szűkkeblűén önző igazát akarja érvényesíteni, csak magát tartja szem előtt, s mellékessé válik számára környezete, embertársainak élete, a közösség ügye. Hamis igazság az olyan, amely nem tekint másokra, amelyben csak az egyén áll a középpontban, s az ember­társ és közösség ügye másodrendűvé, sőt mellékessé válik. Ö nem ezen az úton járt, hanem a világért „letette” életét. Jézuson át és Benne a saját igazunkat kereső egyéni gondolkodásból a közösség, végre az egész világ ügyet felverő szeretetig jutunk el. AZOKNAK, AKIK BENNE HISZNEK, EZÉRT CSAK EZ AZ EGY IGAZSÁGUK LEHET: a másokért magukat elveszítő szeretet. Ő er­re a szeretetre szabadit és hív fel mindenki felé. Korlátok és hatá­rok nélkül, mint ahogy az ö szeretetének sem volt korlátja és hatá­ra. Érzékelhetőbbé válik talán, ha az élet valóságára gondolunk. Né­hány évvel ezelőtt, mikor egy beszélgetésben arról volt szó. hogy a Palesztinái menekültekért valamit tenni kell, valaki azt kerdezte tő­lem: de mi közöm nekem hozzájuk, mikor nem is keresztyének? Igaz. nem keresztyének. A szeretet azonban egyrészt soha nem azt kérdezi, mi közöm hozzá, vagy hozzájuk, hanem azt. mit kíván érde­kük, mit tehetek értük. Másrészt a szeretet nem szab határt. Még vallási, vagy hitbeli határokat sem. Vagy most, a nemzetközi gyer­mekév idején, nem lenne-e felháborítóan visszataszító és a Tőle.ta­nult szeretetet megtagadó, ha valaki itt nálunk így gondolkodnék: nem érdekel annak az ezer és ezer éhen pusztuló, alultáplált, a nyo­mor által züllésbe és romlásba jutó, vagy magát idő előtt agyondol­gozó gyermek sorsa, aki a fejletlen, vagy a fejlődés útján éppen csak most induló országokban ilyen körülmények között él. A szeretet kö­telez feléjük is. Ezek azonban csak kiragadott példák. A szeretet cse­lekvési területe végtelen. NÉPÜNK EZEKBEN A NAPOKBAN ÜNNEPLI HAZANK FEL­SZABADULÁSÁN AK ÉVFORDULÓJÁT. Mi. magyar keresztyénség, hálát kell, hogy adjunk azért, hogy Isten bennünket a felszabadulás­ban, s az azóta eltelt időben, Szentlelke által adott teológiai és hitbe- ni felismerések sorával erre az útra vezetett. Megtanított önző énünk és egyéni vallásos életünk köréből kilépve közösségi tárlatban gon­dolkodni és cselekedni, melyben nem a magunk igazának bizonyga- tása' többé a fö kérdésünk, hanem az. hogy öt kövessük a szolgáló szeretet utján. Megtanított arra, hogy nekünk csakis akkor és annyi­ban van igazunk, amennyiben ezt az utat járjuk mindenki felé. mert csak így bizonyulunk az O követőinek. Aki nem a világ megítélésére, hanem megmentésére jött, s Aki ezért életét is feláldozta. Bánfi Béla REUSS ANDRÁS MANILÁBAN ÉS SING APORÉBAN „Nemzetközi konzultáció az ázsiai egyházak és tengerentúli partnereik közötti kölcsönös missziói együttműködésről" — ez az elnevezése annak a konferen­ciának. melyet március 20—25-ig a Fülöp-szigetek fővárosában. Manilában rendez a Lutheránus Világszövetség, s melyre az ázsiai evangélikus egyházak kép­viselőin kívül a világ minden területéről hívtak egyházi részt­vevőket. A Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Bizott­sága március 27-től április 1-ig tartja idei ülését Singapore-ban, melyre a bizottság tagjain kívül ugyancsak a, világ minden terü­letéről hívtak résztvevőket. En­nek a bizottságnak volt tagja hét éven át dr. Káldy Zoltán püs­pök-elnök, mielőtt a végrehajtó bizottság tagjává választották volna. Mindkét konferenciára Reuss András külügyi titkárt küldte ki egyházunk vezetősége. A tavasz országa A MAGYAR TAVASZNAK NINCSEN RAKJA. Alig hiszem, hogy akad még nemzet, melynek történelmében sorozatosan ilyen megrázó erővel jelentkezne a ta­vasz igazi értelme: elég volt a télből, életet, új életet akarunk! 1843 és 1919 tavasza népünk él­ni akarásának félreérthetetlen és soha nem halványuló jele. Ez a nép életre, szeob igazabb embe­ribb életre vágyakozott, és arra is hivatott, mert tud érte harcol­ni, áldozatot hozni. Pedig, már- már úgy tűnt. minden hiáDa. Úgy tűnt, a történelmi tél az erősebb. A tavasz rügyeinek egyik esetben sem volt idejük igazan kibomla- ni, és ' virágot, gyümölcsöt hozni. Sőt, beköszöntőit az emberiség történelmének legdermesztőbb jégkorszaka: a második világhá­ború. A TÉLBŐL JÖVÜNK. Soha nem szabad elfelejteni honnan indult ez az ország, hiszen a megtett utat csak a kiindulási ponttól lehet felmérni. Különö­sen áll ez a figyelmeztetés ránk, fiatalokra, akik már a tavaszban születtünk, és csak Radnótitól tudjuk, hogy szüléink oly kor­ban voltak kénytelen élni e föl­dön, „mikor az ember úgy elal- jasult, hogy önként, kéjjel ölt...” s ügy kellett, hogy jelle­mezze imádott hazáját: „az or­szág megvadult s egy rémes vég­zeten vigyorgott vértől és mo­csoktól részegen.” Mégis voltak akkor. is. ott is olyanok, akik hitték: az utolsó szó nem a tél dermesztő szava, jón meg tavasz, lesz mag magyar újjászületés, a romokon új, szebb éiet sarjad. S 1945 áprilisával ránk köszöntött népünk igazi ta­vasza, — Szovjetunió felszabadí­totta hazánkat — az élet győzött a halál felett. Ennea igazi jelen­tőséget egyre vilugosaoban lát­juk, ahogy távolodik tőlünk idő­ben 1945 tavasza, hiszen a való­ban jelentős történelmi sorsfor­dulók fénye nemhogy csökkenne az idő múlásával, hanem ellen­kezőleg: egyre tisztábban ragyog. Az elmúlt 34 esztendő már azo­kat is meggyőzte, akik akkor ta­lán még kétkedő tekintettel néz­ték az új magyar tavasz lehető­ségét. A történelem Ura életre ítélte hazánkat! A TAVASZBAN ÉLÜNK. Ez azonban nem természetes és ma­gától értődő tény. hanem sokkal inkább lelkesítő feladat: éljünk a tavaszban, éljünk az új ma­gyar tavasznak! Európa egyik legelmaradottabb félfeudális or­szágának romjain a legkorsze­rűbb társadalom, a szocialista társadalom épül. Emberek gon­dolkodásmódjában. tudatában ugyan még vissza- visszakísért a tél árnya (fagyos önző szívek stb.). • de már senki előtt sem kétséges: a tavasz győzött, és melege egyre több gyümölcsöt érlel hazánk életében. Évente milliók és milliók lépik át ha­tárainkat. hogy megizleljék a magyar tavasz gyümölcseit, és személyesen győződhessenek meg arról, hogy hazánk végre megta­lálta helyét és küldetését a né­pek négy családjában. A TAVASZÉRT ÉLÜNK. Igen, mi evangélikus keresztyének is ezért az új magyar tavaszért élünk és dolgozunk, mert ez a rnj hazánk, a mi tavaszunk is. A már idézett költővel együtt valljuk: „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földben süpped el. Itthon vagyok . . Itthon va­gyunk. s egvütt mindazokkal, akik azon fáradoznak, hogy az elvetett jó magvak szárba szök­jenek és mindenki számára él­vezhető, hasznos gyümölcsöt hoz­zanak. Az új magyar tavasz néhány vadhajtást lemetszett egyházunk fájáról, de az azóta eltelt, egy emberöltő bizonyítja: ez a fa mégis vagy eppen azért újra életképes. A kétevezredes ősi krisztusi gyökerekből új életerő árad szét. és új hajtások fordul­nak termőre. Miért, honnan ez a határtalan életerő népünk, egyházunk életé­ben? Hadd válaszoljak a prófé- ta-Ady szavaival: „Az Élet szent ököléből élni akar s ha Magyar- országra dob ki valakit. Annak százszorta inkább kell akarni,” Tavasz van, páratlan magyar tavasz — „s határtalan az Élet”! Gáncs Péter Országos Esperesi Értekesiet Az egyházkormányzásban köz­vetlen munkatársaikkal, az espe­resekkel találkoztak püspökeink március 16-án az Országos Egy­ház székházában, hogy kölcsönös Kambodzsa, Yietnam, Laosz felügyelő, dr. Karner Ágoston országos főtitkár. Szemerei Zoltán országos pénztáros, dr. Muntag Andor, a Teológiai Akadémia dékánja, dr. 'Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője, Harkányi László, a sajtóosztály tördelősz.erkesztőie és Mezősi György, az Evangélikus Élet fe­lelős szerkesztője. D. dr. Kaidy Zoltán püspök- elnök igeolvasás és imádság után széleskörű tájék» tatóban adott helyzetképet a hazai és nemzet­közi politikai, társadalmi és egy­házi életről. Egyházunk soron következő eseményei közül kie­melten szólt a nyár folyamán Gvenesdiáson. illetve Balaton­szárszón sorrakeriilő lelkészkon­ferenciákról, amelyeken 7 cso­portban, különböző időpontokban három napon át vesznek részt egyházunk lelkészei. A konferen­ciák egyaránt szolgálják lelké­szeink továbbképzését, diakóniai teológiánk további kibontását, lelkészeink tájékozódását, hitbeli erősödését, mint a gyakorlati lel­kész.! munka során előkerülő kér­dések megvitatását. Káidy Zoltán püspök ismertette az előkészü­letben lévő új országos énekes­könyv szerkesztési szempontjait és a munka eddig elért ered­ményeit. Ugyancsak kiemelten szólt egyházunk sajtószolgálatá­ról. ezen belül hamarosan meg­jelenő Diakónia című folyóirat ról. új Konfirmációs Káté kiadá­sának szükségességéről, valamint a lelkészek- istentiszteleti szolgá­latát szabályozó Agenda új ki­adásáról. továbbá idei és jövő évi sajtóterveinkről. A püspök érté­kelte, az országszerte rendszeres­sé vált presbiterkonferenciák, gyülekezeti csendcsnapok és evangélizációk jelentőségét a gyülekezetek életének megújulá­sában. A 2f) pontban összefoglalt tájékoztatóban kaptak helyet az egyházmegyék életével kapcsola­tos időszerű szolgálatok is. (Folytatás a 2. oldalon) Romesh Chandra Budapesten tartózkodott és saj­tótájékoztatót tartott a Béke-vi- lágtanács berlini üléséről és a Helsinkiben tartott Nemzetközi Vietnam Konferenciáról Romesh Chandra, a Béke-vilagtanács el­nöke. A nemzetközi békemozga- Jom kiemelkedő személyisége, aki Jamaikából érkezett hazánkba közvetlen értesülések és friss ta­pasztalatok alapján számolt be árról, hogy világszerte erősödik a tiltakozás Kína hegemonisz- tikus törekvéseivel és agressziói­val szemben, amelyek Kambodzsa és Vietnam után már Laoszt is elérték. Felhívta a figyelmet ar­ra. hogy az eseményeket össze­függéseiben kell látni. Ugyanan­nak a békét veszélyeztető tevé­kenységnek a tanúi vagyunk, a kínai agresszió esetében, mint a világsajtóban Pax Amerikának elnevezett egyiptomi-izraeli kü­lön béke létrehozásában, amely nem old meg semmit, de tovább növeli a Közel-Keleten a fegyve­rek felhalmozódását. De együtt kell ezekkel látnunk a NATO új- rafegyverkezési programját is, amely nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi szempontból is nö­veli a háborús veszélyeztetettsé­get és kockáztatja az enyhülés eddig elért eredményeit is. Rend­kívül ébereknek kell lennünk, mert igen erős ellenirányú pro­paganda is folyik, amely a tár­gyilagosság látszatával hamis in­formációval igyekszik befolyá­solni a tömegeket és gátolni a meg­támadottak iránti szolidaritás ki­bontakozását. A Béke-világtanács kész támogatni minden helyi bé­sajtótájékostatója kemozgalmat. hogy helyes infor­mációval tudják leleplezni az im­perialista mesterkedéseket. A BVT elnöke a hazai sajtó mun­katársainak kérdéseire adott fe­leletében hangsúlyozta, hogy a békemozgalom soron következő évfordulóit akkor ünnepeljük he­lyesen, ha az emlékezést áthat­ja a mai kérdésekkel kapcsola­tos bátor helytállás és a jövőért vállalt felelősség. * A Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában hétfőn Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a HN'F Országos Tanácsának főtitkára ünnepélyes keretek között nyúj­totta át Romes Chandrának, 3 BVT elnökének 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátságá­ért kitüntető emlékplakettet. * A Keresztyén Békekonferencia elnöksége hétfőn ebédet adott a Béke-világtanács elnöke tisztele­tére. Dr. Tóth Károly református püspök a békekonferencia elnö­ke a mozgalom nevében együtt­működési készségükről biztosítot­ta a Béke-világtanácsot, és jókí­vánságát fejezte ki Romes Chandrának 60. születésnapja al­kalmából. A találkozón részt vett Sebes­tyén Nándorné, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke, dr. Bar.ha Tibor református püspök, a KBK elnökségének tagja, valamint Lu- bomír Mirejovski a Keresztyen Békekonferencia főtitkára. tájékoztatás alapján vegyék számba a gyülekezeteket és lel­készeket érintő időszerű ügyeket. Részt vett a tanácskozáson dr. Fekete Zoltán országos egyházi

Next

/
Oldalképek
Tartalom