Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-01 / 13. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLIV. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1979. április 1. Ara: 4,— Ft. Szolgáltass nekem igazságot Zsolt 43. 1 AZ ÖTÖDIK BÖJTI VASÁRNAP LITURGlAj AB AN FELCSENDÜLŐ ZSOLTÁR bevezető mondata az igazságának tudatában és meggyőződésében élő ember hangja, aki úgy érzi, méltánytalanság, bánfaiam érte. Nem az önelégültség gőgje hangzik ki belőle, hanem keserű nosztalgia. Az emberi álnokság életét megkeserítő volta miatti panasz. A legfőbb Bíróhoz való folyamodás ez abban a biztos meggyőződésben, hogy Ö is neki ad igazat ítéletében környezetél el. masok bűnével és vétkével szemben. A régi fordítás szerint így is hangzik ez a mondat: „ítélj meg engem, óh Isten!” Ügyét, a leghatalmasabb és legigazságosabb bíró, Isten kezébe teszi: „Pereld peremet!” JÉZUST IS KERESTÉK EZZEL AZ ÓHAJJAL ÉS KÍVÁNSÁGGAL: ..Szolgáltass nekem igazságot!” így fordul hozzá az öt hallgató sokaságból egy ember: „Mester, mondd meg testvéremnek, hogy osz- sza meg velem az örökséget." (Lk 12. 13. kk.) Ö azonban az így hozzá fordulók kívánságát nem elégítette ki. „Nem"-et mond rá. ..Ki tett engem bíróvá?" — válaszolja. Küldetése nem a bírói ítélet gyakorlása, hanem a megmentés, az üdvözités. Jn 12, 47.-ben mondja: „Nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.” A farizeusokkal való vitájában így szól: „Én nem ítélek senkit.” (Jn 8. 15.) És a Nikodémusszal folytatott beszélgetés végén az evangélista az ott elhangzottakhoz mintegy saját hitének meggyőződését fűzve így ír summázva: „Az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözöljön a világ általa." (Jn 3, 1.) Ő a világ megmentésére jött. Ezért nem tekintett saját igazára soha. pedig Ö valóban megtehette volna, hiszen „0 nem tett bűnt és álnokság sem hagyta el száját." (1 Pét 2, 22.). ellenben as egész világ igazságáért odaadta magát. Útja az önmagát a világért elvesztő szeretet volt. Ezért áldozta fel magát a Golgotha keresztjén, de ezért volt egész élete csupa önmagáról lemondó, magát elveszítő. másokért való cselekvés egybefonódó láncolata egészen odáig, hogy életét adta oda értünk. Nem a világ, még csak nem is az egyház megítélése az Ö küldetése, hanem az, hogy Ö legyen a mi igazságunk. Mint Pál apostol mondja, hogy ..megigazuljunk az ö vére által” és „megmentessünk a haragtól". (Rm 5, 9.) EZÉRT NEM AZONOSÍTOTTA MAGÁT SOHA .4 MAGUK IGAZÁT KERESŐKKEL. A CSAK MAGUKRA NÉZŐKKEL. A saját igazat kereső, hajszoló ember ugyanis elfeledkezik a másikról. Míg szűkkeblűén önző igazát akarja érvényesíteni, csak magát tartja szem előtt, s mellékessé válik számára környezete, embertársainak élete, a közösség ügye. Hamis igazság az olyan, amely nem tekint másokra, amelyben csak az egyén áll a középpontban, s az embertárs és közösség ügye másodrendűvé, sőt mellékessé válik. Ö nem ezen az úton járt, hanem a világért „letette” életét. Jézuson át és Benne a saját igazunkat kereső egyéni gondolkodásból a közösség, végre az egész világ ügyet felverő szeretetig jutunk el. AZOKNAK, AKIK BENNE HISZNEK, EZÉRT CSAK EZ AZ EGY IGAZSÁGUK LEHET: a másokért magukat elveszítő szeretet. Ő erre a szeretetre szabadit és hív fel mindenki felé. Korlátok és határok nélkül, mint ahogy az ö szeretetének sem volt korlátja és határa. Érzékelhetőbbé válik talán, ha az élet valóságára gondolunk. Néhány évvel ezelőtt, mikor egy beszélgetésben arról volt szó. hogy a Palesztinái menekültekért valamit tenni kell, valaki azt kerdezte tőlem: de mi közöm nekem hozzájuk, mikor nem is keresztyének? Igaz. nem keresztyének. A szeretet azonban egyrészt soha nem azt kérdezi, mi közöm hozzá, vagy hozzájuk, hanem azt. mit kíván érdekük, mit tehetek értük. Másrészt a szeretet nem szab határt. Még vallási, vagy hitbeli határokat sem. Vagy most, a nemzetközi gyermekév idején, nem lenne-e felháborítóan visszataszító és a Tőle.tanult szeretetet megtagadó, ha valaki itt nálunk így gondolkodnék: nem érdekel annak az ezer és ezer éhen pusztuló, alultáplált, a nyomor által züllésbe és romlásba jutó, vagy magát idő előtt agyondolgozó gyermek sorsa, aki a fejletlen, vagy a fejlődés útján éppen csak most induló országokban ilyen körülmények között él. A szeretet kötelez feléjük is. Ezek azonban csak kiragadott példák. A szeretet cselekvési területe végtelen. NÉPÜNK EZEKBEN A NAPOKBAN ÜNNEPLI HAZANK FELSZABADULÁSÁN AK ÉVFORDULÓJÁT. Mi. magyar keresztyénség, hálát kell, hogy adjunk azért, hogy Isten bennünket a felszabadulásban, s az azóta eltelt időben, Szentlelke által adott teológiai és hitbe- ni felismerések sorával erre az útra vezetett. Megtanított önző énünk és egyéni vallásos életünk köréből kilépve közösségi tárlatban gondolkodni és cselekedni, melyben nem a magunk igazának bizonyga- tása' többé a fö kérdésünk, hanem az. hogy öt kövessük a szolgáló szeretet utján. Megtanított arra, hogy nekünk csakis akkor és annyiban van igazunk, amennyiben ezt az utat járjuk mindenki felé. mert csak így bizonyulunk az O követőinek. Aki nem a világ megítélésére, hanem megmentésére jött, s Aki ezért életét is feláldozta. Bánfi Béla REUSS ANDRÁS MANILÁBAN ÉS SING APORÉBAN „Nemzetközi konzultáció az ázsiai egyházak és tengerentúli partnereik közötti kölcsönös missziói együttműködésről" — ez az elnevezése annak a konferenciának. melyet március 20—25-ig a Fülöp-szigetek fővárosában. Manilában rendez a Lutheránus Világszövetség, s melyre az ázsiai evangélikus egyházak képviselőin kívül a világ minden területéről hívtak egyházi résztvevőket. A Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Bizottsága március 27-től április 1-ig tartja idei ülését Singapore-ban, melyre a bizottság tagjain kívül ugyancsak a, világ minden területéről hívtak résztvevőket. Ennek a bizottságnak volt tagja hét éven át dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, mielőtt a végrehajtó bizottság tagjává választották volna. Mindkét konferenciára Reuss András külügyi titkárt küldte ki egyházunk vezetősége. A tavasz országa A MAGYAR TAVASZNAK NINCSEN RAKJA. Alig hiszem, hogy akad még nemzet, melynek történelmében sorozatosan ilyen megrázó erővel jelentkezne a tavasz igazi értelme: elég volt a télből, életet, új életet akarunk! 1843 és 1919 tavasza népünk élni akarásának félreérthetetlen és soha nem halványuló jele. Ez a nép életre, szeob igazabb emberibb életre vágyakozott, és arra is hivatott, mert tud érte harcolni, áldozatot hozni. Pedig, már- már úgy tűnt. minden hiáDa. Úgy tűnt, a történelmi tél az erősebb. A tavasz rügyeinek egyik esetben sem volt idejük igazan kibomla- ni, és ' virágot, gyümölcsöt hozni. Sőt, beköszöntőit az emberiség történelmének legdermesztőbb jégkorszaka: a második világháború. A TÉLBŐL JÖVÜNK. Soha nem szabad elfelejteni honnan indult ez az ország, hiszen a megtett utat csak a kiindulási ponttól lehet felmérni. Különösen áll ez a figyelmeztetés ránk, fiatalokra, akik már a tavaszban születtünk, és csak Radnótitól tudjuk, hogy szüléink oly korban voltak kénytelen élni e földön, „mikor az ember úgy elal- jasult, hogy önként, kéjjel ölt...” s ügy kellett, hogy jellemezze imádott hazáját: „az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.” Mégis voltak akkor. is. ott is olyanok, akik hitték: az utolsó szó nem a tél dermesztő szava, jón meg tavasz, lesz mag magyar újjászületés, a romokon új, szebb éiet sarjad. S 1945 áprilisával ránk köszöntött népünk igazi tavasza, — Szovjetunió felszabadította hazánkat — az élet győzött a halál felett. Ennea igazi jelentőséget egyre vilugosaoban látjuk, ahogy távolodik tőlünk időben 1945 tavasza, hiszen a valóban jelentős történelmi sorsfordulók fénye nemhogy csökkenne az idő múlásával, hanem ellenkezőleg: egyre tisztábban ragyog. Az elmúlt 34 esztendő már azokat is meggyőzte, akik akkor talán még kétkedő tekintettel nézték az új magyar tavasz lehetőségét. A történelem Ura életre ítélte hazánkat! A TAVASZBAN ÉLÜNK. Ez azonban nem természetes és magától értődő tény. hanem sokkal inkább lelkesítő feladat: éljünk a tavaszban, éljünk az új magyar tavasznak! Európa egyik legelmaradottabb félfeudális országának romjain a legkorszerűbb társadalom, a szocialista társadalom épül. Emberek gondolkodásmódjában. tudatában ugyan még vissza- visszakísért a tél árnya (fagyos önző szívek stb.). • de már senki előtt sem kétséges: a tavasz győzött, és melege egyre több gyümölcsöt érlel hazánk életében. Évente milliók és milliók lépik át határainkat. hogy megizleljék a magyar tavasz gyümölcseit, és személyesen győződhessenek meg arról, hogy hazánk végre megtalálta helyét és küldetését a népek négy családjában. A TAVASZÉRT ÉLÜNK. Igen, mi evangélikus keresztyének is ezért az új magyar tavaszért élünk és dolgozunk, mert ez a rnj hazánk, a mi tavaszunk is. A már idézett költővel együtt valljuk: „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földben süpped el. Itthon vagyok . . Itthon vagyunk. s egvütt mindazokkal, akik azon fáradoznak, hogy az elvetett jó magvak szárba szökjenek és mindenki számára élvezhető, hasznos gyümölcsöt hozzanak. Az új magyar tavasz néhány vadhajtást lemetszett egyházunk fájáról, de az azóta eltelt, egy emberöltő bizonyítja: ez a fa mégis vagy eppen azért újra életképes. A kétevezredes ősi krisztusi gyökerekből új életerő árad szét. és új hajtások fordulnak termőre. Miért, honnan ez a határtalan életerő népünk, egyházunk életében? Hadd válaszoljak a prófé- ta-Ady szavaival: „Az Élet szent ököléből élni akar s ha Magyar- országra dob ki valakit. Annak százszorta inkább kell akarni,” Tavasz van, páratlan magyar tavasz — „s határtalan az Élet”! Gáncs Péter Országos Esperesi Értekesiet Az egyházkormányzásban közvetlen munkatársaikkal, az esperesekkel találkoztak püspökeink március 16-án az Országos Egyház székházában, hogy kölcsönös Kambodzsa, Yietnam, Laosz felügyelő, dr. Karner Ágoston országos főtitkár. Szemerei Zoltán országos pénztáros, dr. Muntag Andor, a Teológiai Akadémia dékánja, dr. 'Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője, Harkányi László, a sajtóosztály tördelősz.erkesztőie és Mezősi György, az Evangélikus Élet felelős szerkesztője. D. dr. Kaidy Zoltán püspök- elnök igeolvasás és imádság után széleskörű tájék» tatóban adott helyzetképet a hazai és nemzetközi politikai, társadalmi és egyházi életről. Egyházunk soron következő eseményei közül kiemelten szólt a nyár folyamán Gvenesdiáson. illetve Balatonszárszón sorrakeriilő lelkészkonferenciákról, amelyeken 7 csoportban, különböző időpontokban három napon át vesznek részt egyházunk lelkészei. A konferenciák egyaránt szolgálják lelkészeink továbbképzését, diakóniai teológiánk további kibontását, lelkészeink tájékozódását, hitbeli erősödését, mint a gyakorlati lelkész.! munka során előkerülő kérdések megvitatását. Káidy Zoltán püspök ismertette az előkészületben lévő új országos énekeskönyv szerkesztési szempontjait és a munka eddig elért eredményeit. Ugyancsak kiemelten szólt egyházunk sajtószolgálatáról. ezen belül hamarosan megjelenő Diakónia című folyóirat ról. új Konfirmációs Káté kiadásának szükségességéről, valamint a lelkészek- istentiszteleti szolgálatát szabályozó Agenda új kiadásáról. továbbá idei és jövő évi sajtóterveinkről. A püspök értékelte, az országszerte rendszeressé vált presbiterkonferenciák, gyülekezeti csendcsnapok és evangélizációk jelentőségét a gyülekezetek életének megújulásában. A 2f) pontban összefoglalt tájékoztatóban kaptak helyet az egyházmegyék életével kapcsolatos időszerű szolgálatok is. (Folytatás a 2. oldalon) Romesh Chandra Budapesten tartózkodott és sajtótájékoztatót tartott a Béke-vi- lágtanács berlini üléséről és a Helsinkiben tartott Nemzetközi Vietnam Konferenciáról Romesh Chandra, a Béke-vilagtanács elnöke. A nemzetközi békemozga- Jom kiemelkedő személyisége, aki Jamaikából érkezett hazánkba közvetlen értesülések és friss tapasztalatok alapján számolt be árról, hogy világszerte erősödik a tiltakozás Kína hegemonisz- tikus törekvéseivel és agresszióival szemben, amelyek Kambodzsa és Vietnam után már Laoszt is elérték. Felhívta a figyelmet arra. hogy az eseményeket összefüggéseiben kell látni. Ugyanannak a békét veszélyeztető tevékenységnek a tanúi vagyunk, a kínai agresszió esetében, mint a világsajtóban Pax Amerikának elnevezett egyiptomi-izraeli külön béke létrehozásában, amely nem old meg semmit, de tovább növeli a Közel-Keleten a fegyverek felhalmozódását. De együtt kell ezekkel látnunk a NATO új- rafegyverkezési programját is, amely nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is növeli a háborús veszélyeztetettséget és kockáztatja az enyhülés eddig elért eredményeit is. Rendkívül ébereknek kell lennünk, mert igen erős ellenirányú propaganda is folyik, amely a tárgyilagosság látszatával hamis információval igyekszik befolyásolni a tömegeket és gátolni a megtámadottak iránti szolidaritás kibontakozását. A Béke-világtanács kész támogatni minden helyi bésajtótájékostatója kemozgalmat. hogy helyes információval tudják leleplezni az imperialista mesterkedéseket. A BVT elnöke a hazai sajtó munkatársainak kérdéseire adott feleletében hangsúlyozta, hogy a békemozgalom soron következő évfordulóit akkor ünnepeljük helyesen, ha az emlékezést áthatja a mai kérdésekkel kapcsolatos bátor helytállás és a jövőért vállalt felelősség. * A Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában hétfőn Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a HN'F Országos Tanácsának főtitkára ünnepélyes keretek között nyújtotta át Romes Chandrának, 3 BVT elnökének 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátságáért kitüntető emlékplakettet. * A Keresztyén Békekonferencia elnöksége hétfőn ebédet adott a Béke-világtanács elnöke tiszteletére. Dr. Tóth Károly református püspök a békekonferencia elnöke a mozgalom nevében együttműködési készségükről biztosította a Béke-világtanácsot, és jókívánságát fejezte ki Romes Chandrának 60. születésnapja alkalmából. A találkozón részt vett Sebestyén Nándorné, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bar.ha Tibor református püspök, a KBK elnökségének tagja, valamint Lu- bomír Mirejovski a Keresztyen Békekonferencia főtitkára. tájékoztatás alapján vegyék számba a gyülekezeteket és lelkészeket érintő időszerű ügyeket. Részt vett a tanácskozáson dr. Fekete Zoltán országos egyházi
