Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-18 / 11. szám

4} ÖKumené ^ öKumené & öKumené i i • • - .. . - , / • Orthodox ogyház a világban AMIKOR ORTHODOX EGY­HÁZRÓL BESZÉLÜNK, arra a keresztény egyházra gondolunk, amelyet hazánkban 1868-ba-n — helytelenül — „görög keleti”-nek kereszteltek el, és amely magát sajnálatos módon, részben még ma is annak nevezi. A minden teológiai és tradicionális alapot nélkülöző „görög keleti” helyett újabban mindinkább tért hódít hazánkbíwi is a nemzetközileg el­fogadott „orthodox” elnevezés. Megjegyezzük, hogy a „pravo­szláv” is az „orthodox”-nak nem egészen sikerült, de általánosan használatos szláv tükörszava. Sokáig tartotta magát hazánk­ban az a téves nézet, hogy az or­thodox egyház az, amely 1054- ben „elszakadt Rómától”. Az egyházszakadás reális megítélé­séhez azonban figyelembe kell venni a következő tényezőket. 1. A skizma korában (XI. század) a keleti kereszténység még min­dig számbeli túlsúlyban volt a nyugatival szemben. Hozzáte­hetjük, hogy Keleten kezdettől fogva több egymástól független, önálló. mai szóhasználattal „autokefál” egyház volt, szemben az egyetlen nyugati egyházzal, amelynek Róma volt a központ­ja. Keleten az önálló egyházszer­vezett egységek száma a történe­lem során egyre növekedett, amit Nyugaton a római centralizmus teljesen kizárt. 2. Az orthodox egyház szigorúan tartotta és tartja magát a hét egyetemes zsinat (IV—VIII. század) hitta- nítasi határozataihoz, azokból mindmáig semmit el nem vett. s azokhoz semmit hozzá nem tett. Ugyanez nem mondható el a ró­mai egyházról. (Purgatórium, Fi- lioque, Mária szeplőtelen fogan­tatása. pápai csaialkozhatatlan­- sag stb.) 3. Az orthodox egyház tehát nem tekinti magát ..elsza­kadt” egyháznak, hanem az osz­tatlan, egyetemes keresztény egyház egyenes folytatásának. JELENLEG LÉ LE KASZÁM TE­KINTETÉBEN a nyugati keresz­ténység — akár a római és a protestáns együtt, akár a római egyedül — messze felülmúlja a keletit. Ugyanis a két egyház történelmi útja annyiban külön­bözött egymástól, hogy míg a nyugati kereszténység egyre ter­jedt a világban (Amerika felfe- • dezése, afrikai és egyéb gyarma­tosítás stb.), a keleti keresztény­ség nagy része hosszú évszáza­dokon át mohamedán (arab, majd török) iga alatt sínylődött. Sőt, az ókeresztény egyháznak mind a három keleti központja — Konstantinápoly, Alexandria, • Antlochia — ma is az iszlám uralma alatt van. Másfelől, vala­mennyi orthodox egyház közül- egyedül csak, az Orosz Orthodox Egyháznak volt később (XVIII— XIX. század) lehetősége némi csekély külmisszió kifejtésére Kínában, Japánban, Alaszká­ban és az Aleutákon. Hogy az orthodox egyház esetében ma mégis „világ-egyház”-ról szólha­tunk. méghozzá jogosan, annak Oka kizálólag a kivándorlásban keresendő, amelyből eredően ki- sebb-nagyobb orthodox diaszpó­ra. keletkezett a világ minden részen. A VILÁGON MA 15 AUTO­KEFÁL (TELJES ÖNÁLLÓSÁ­GÚ) ÉS 4 AUTONÓM (korláto­zott önállóságú) orthodox egyház áll fenn. valamint jelentős diasz­póra. amely helyenként (pl. Amerikában) milliókban jelent­kezik. Tekintsük át ezeket, az év­századok alatt kialakult tiszte- letbeh sorrend szerint. A Konstantinápolyi Patriar­chátus a IV. Századig vezeti visz- sza eredetét. Székhelye: Kons­tantinápoly (Isztambul). Török­országban az orthodox népesség a több mint fél évezredes török uralom folytán erősen megfo­gyatkozott. A patriarohátus tény­leges joghatósága alá tartozik azonban Afrika kivételével az egész' világ görög diaszpórája, Görögország 4 egyházmegyéje. 2 autonom egyház (a finn és a kré­tai), valamint az egész Áthoaz- hegyí szerzetes-közösség. Az apostoli eredetű Alexand­riai Patriarchátus székhelye az egyiptomi Alexandria. Jogható­sága kiterjed az egész Afrika or­thodox népességére, amely ko­rábban csak a fehérekre (főleg görögökre) szorítkozott, de ma már — külmisszió • révén — mindinkább kiterjed egyes afri­kai országok bennszülött lakos­ságára is. Az ugyancsak apostoli erede­tű és ma már arab jellegű Antió- chiái Patriarchátus területe fő­ként Szíriára és Libanonra esik, de számottevő szórványa van Amerikában, Törökországban és Irakban is. Székhelye: Damasz­kusz. A kiváltképpen apostoli alapí­tású Jeruzsálem Patriarchátus ma már csak árnyéka önmagá­nak, hierarchiája túlnyomóan címzetes érsekekből áll, akik a Szent Sir szerzetesi közösség tag­jai. A patriarchátus kánoni fő­hatósága alatt van a VI. századi Sinai-hegyi Szí. Katalin kolos­tor. mint autonóm egyház. Az Orosz Egyház a XI. század­ban keletkezett, patriarchal székhelye: Moszkva. Kiterjedt diaszpórája mellett joghatósága alá tartozik az autonóm Japán Egyház is. A IV. században alakult Grúz Egyház patriarchal székhelye ma Tbiliszi. Jelentős szórványa nincs. A Szerb Egyház a IX. század­ban alakult, mai 'patriarchal székhelye Belgrad. Külföldön 7 egyházmegyéje van. A Román Egyház a XIV. szá­zadból való. patriarchal székhe- helye Bukarest. A anyaországon kívül 3 egyházmegyéje van. ABBÓL, A MONDATBÓL IN­DULOK KI. ami először az 1971- es ifjúsági törvényben szerepelt, és azóta, egyébként a mai napon itt a veremben is visszhangzik, ez pedig így hangzik, hogy a gyer­mekről és az ifjúságról való gon­doskodás az egész társadalom ügye. Ebben benne vannak ter­mészetesen a vallásos emberek es családok, egyházak és egyházi vezetők, akik az intenciót adják ennek a „hogyan”-jához és kiépí­téséhez. NAGY UTAT TETTEK MEG az egyházak és a • vallásos gon­dolkodású emberek is a tudatfor­málás terén. Nevezetesen: elju­tottak a közösségi ember építésé­hez. Kápitaiista talajon meggyö­keresedik az individualista, az önző ember, akinek szempontja ez: Csak én! Közismertek az ilyen mondások: ..a .pénznek nincs sza­ga”. „kaparj kurta, neked is jut”, „ki-ki úgy él, ahogy tud”. Ezzel szemben egy olyan társadalom­ban, amely a közösségre épül. ter­mészetes az. hogy ki-ki a társa­dalmi érdekkel összefüggésben követi a maga érdekét, életfelfo­gását és életstílusát. Ez a döntő különbség jött létre a vallásos emberek tudatvilágában is. még­pedig a közösségi ember kialakí­tása irányában. Nos. ez egészen párhuzamos a szocialista ember­rel. A család az. amely mint leg­kisebb szeretetközösség, már az alapja annak, hogy az apró em­berpalánta végig, amíg a családi fészekből ki nem repül, megta­nulja. hogyan lehet közösségi mó­don viselkedni, gondolkozni. A FÉLEBARÁTI SZERETET parancsának tulajdonítják mind­ezt Velem együtt a vallásos em­berek. Jézus Krisztust követjük. a«i az ember szeretetét állította középpontba. Az ő tanítása nyo­mán szolgáljuk az embert élete minden viszonylatában. Ea vezet oda, hogy párhuzamosan hala­dunk a közösségi ember kialakí­tásának feladatával, a szocialista építéssel. A Bolgár Egyház ezeréves tör­ténelemre tekint vissza, patri­archal székhelye ma Szófia. Je­lentős szórványa van. Az apostoli eredetű Ciprusi Egyház csak Ciprusra terjed ki, alapításától fogva önálló. Érse­ki székhelye: Nicosia. A szintén apostoli eredetű Gö- rögországi Egyház a XIX. század­ban vált ki a Konstantinápolyi Patriarchátusból. Érseki székhe­lye: Athén. Miként a Ciprusi Egyháznak, neki sincs szórványa, mivel a görög világdiaszpóra a Konstantinápolyi Patriarchátus joghatósága alatt áll. Az Albán Egyház 1937-ben ka­pott önállóságot Konstantinápoly- tól. Érseki székhelye: Tirana. Je­lentős szórványa van Ameriká­ban. A Lengyel Egyház 1924-ben lett autokefál. Metropolitai székhelye: Varsó. A Csehszlovákiai Egyház — jóllehet, a legrégibb szláv egy­házak közé tartozik — csak 1951 - ben kapott autokeíalitást. Metro­politai székhelye: Prága. Az Amerikai Egyház az ame­rikai orthödoxok egy részét tö­möríti csak magába, azokat, akik egykor a Moszkvai Patriarchátus­hoz tartoztak. Autokefalitását 1970-ben nyerte, metropolitai székhelye: New York. Mint említettük, a 4 autonóm egyház; a Sinai-hegyi Szt. Kata­lin Kolostor, a Finn, a Krétai és a Japán Orthodox Egyház. Végül, úgyszólván az egész vi­lágon — tehát hazánkban is —, megtalálhatók a kisebb-nagyobb orthodox szórványegyházak. Dr. Berki Feri/ MELY BÖLCSESSÉG van Ká­dár Jánosnak abban a már szál­lóigévé lett mondásában, hogy az osztáivharc frontja' nem a vallá­sosok es nem vallásosok között vonul, hanem azok között, akik akarják a szocializmust, vagy pe­dig nem akarják. A népi-nemzeti egységnek ezen a közös alapján alakul ki szocialista társadal­munk összefogása közös célokra és közös feladatokra. Ilven terü­let a gyermekről és az ifjúságról való gondoskodás is. AZ EGYHÁZI AS ÉS VALLÁ­SOS CSALADOK erkölcsi segít­séget nyújtanak a szocialista fej­lődésnek. amikor gyermeküket úgy nevelik, hogy erkölcsi gerin­cük legyen, hogy megtanulják a család megbecsülését, a munka szeretetét, és hogy általában meg­gyökerezzék a családban az erköl­csi. felfogásmód és életfolytatás. Természetes, hogy a fiatalok életé­ben a szerelem, a párválasztás alapvető kérdés. Ezek az egyhá- zias családok is segítik az erköl­csi alapot ahhoz, hogy ne legyen könnyelmű házasság, könnyelmű válás, ne legyen könnyelmű er­kölcsi felfogás, vagy életmód. Kö­zös a frontunk az alkoholizmus elleni küzdelemben is. Vég nélkül lehetne sorolni, mennyi közös tennivalónk van. KIEMELEM A BÉKÉRE VALÓ NEVELÉST A szocializmus egyik nagy eredménye, hogy úgy tudta a vallásos ember tudatformálását is elvégezni, hogy az odanőjön a békemozgalomhoz. Sok papi bé­kegyűlés. de akár prédikáció vagy hittanóra levegője tükrözi azt. hogy a vallásos ember is meny­nyire eggyé' vált a békemozga­lommal. A szocializmus tanította meg az emberiséget a béke kon­cepciójára. Persze, hogy volt ré­gebben is béke utáni vágyódás, sok minden nemes gondolat, iro­dalomtörténetben, az emberiség történetében, de ez a 30 éves bé­kemozgalom tanította meg az (Folytatás a 4. oldalon) „A gyermekről és az ifjúságról való gondoskodás: az egész társadalom ügye" A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottsága és az Országos Bé­ketanács Tudományos Bizottsága február 22—23-án konferenciát tar­tott a Parlament Vadásztermében. Ezen egyházi részről felszólalt, s a következőket mondta. D. ár. Ottlyk Ernő püspök. Szemem az I rra néz Zsoltár 25, 15 Hűséges tekintet: A zsoltáríró szeme nem alkalmilag, néhanapján vetődik az Orra, akkor, amikor már „minden kötél szakad’’, amikor már mindent megmozgattunk, de segítségre nem. találtunk, amikor egy végső, kétségbeesett mozdulattal Istenre vetjük tekintetünket. Nem kétséges, Isten irgalma van olyan végtelen, hogy még azon is könyörülhet, aki „szalmaszál”-ként kapaszkodik segítő szeretedébe. De ha így nézünk az Úrra. nem vagyunk túlságosán kisigényüek? Ő a csapdába szorult lábunk kiszabadításánál, a sárba ragadt szeke­rünk kimózdításánál nagyobb és igazibb segítséget akar nyújtani. Rá szeretné igazítani lábunkat az ö útjára, s ha az Ö útján járva. meg­botlanánk, vagy nehézségekbe ütköznénk, bizonyára nem késleked­ne segítségével. Egyszer Jézus tíz leprást szabadított meg szörnyű betegségéből, de közülük csak annak az egynek, aki vissza tért hoz­zá. mondhatta: „Hited megtartott téged!” Az egyszeri, bár felbecsül­hetetlen segítségnél sokkal többet kapott az, akinek Jézus az egész életét rendbehozhatta. Ezért tekint a zsoltáríró mindenkor az Úrra. Nemcsak a nagy szorultságban, hanem a csendes időszakokban is, amikor elképzeléseinket és életmódunkat megválasztjuk és kialákít- juk. A BÖJTI IDŐSZAK JÓ ALKALOM ARRA HOGY ISTEN NÉPE MEGKÉRDEZZE ÖNMAGÁTÓL: Vájjon mindenkor az Úrra tekin­tettünk és reá támaszkodtunk? Nem az a baj, hogy figyelmünket szinte teljesen leköti hivatásunk, családunk, egyházunk sokféle Ugye- baja. egyszóval a boldogulásunk. A baj ott kezdődik, hogy mindeköz­ben nem ügyelünk „Isten szempontjaira''. Isten és mi nem ugyanab­ban a malomban őriünk. Takarékoskodunk életünkkel, amikor. Is­ten önfeláldozásra int. Menekülünk az életből, holott Isten meg feladatokat tartogat számunkra. Tele vagyunk- vádaskodással, pedig magunkat kellene elítélnünk. Bűneink emlékével viaskodunk ahe­lyett, hogy komolyan vennénk Isten kezéből a bocsánatot. Ö, hogy össze tudjuk kaszálni életünket, amikor levesszük szemünket az Úr­ról! Nem is csoda, ha lábunkat nem tudjuk kivonni a csapda szorí­tásából. Láthatjuk Öt: Ne csapjuk be magunkat azzal, hogy az Űr felis- merhetetlen és megfoghatatlan, s csak a saját képzeletünk játszik velünk, amikor reá tekifitünk, A zsoltáros is tudja, hogy Isten a tes­ti szem számára láthatatlan, mégis ki meri mondani: az Úrra nézete. Mert a teremtett világban felismerheti hatalmát, népe történetében hűségét, a prófétai szóban akaratát. Mi pedig, akik Jézust, a testté lett Igét. is ismerhetjük, nála is előnyösebb helyzetben vagyunk. A zsoltáros szava benne lett igazzá: Szeme mindenkor Istenire tekin­tett. Az összhang közte és Isten között zavartalan volt, Ezért mond­hatta magáról: ..Aki engem. Iái. az Atyát látja." (Jn 14, í>.) Ha Öt a fájdalomtól, szégyentől, éhségtől, megaláztatástól, halálfélelemtől égő tekintetei; könyörületre indították, ne kételkedjünk abban, hogy Is­ten ma is segítségére siet a reá tekintőknek. BÖJT 3. VASÁRNAPJÁN JÉZUS MIN DEN ELŐTT MINT AZ ISTEN BARANYA ÁLL A SZEMÜNK ELÉ. Az a Jézus, aki bár megértő és irgalmas volt, az emberek részéről nem kapott megértést és irgalmat. Az. aki a kereszthalálig vállalt bennünket. Ha a kereszt­re feszítettre tekintünk, valóban megnyílnak szemeink. Mintha éles villanófényben ismernénk fel Istent, s magunkat, Semmivé zsugoro­dik mindaz, amivel Isten előtt biztatjuk magunkat, s amivel jogot formálunk Isten segítségére. Hiszen Jézus mellől mindenki elma­radt. egymaga járta végig Isten útját. Ugyanakkor azonban óriásivá nő a kereszt megvilágításában Isten irgalma. Az igaz halt meg a bűnösökért. Ami bennünket illetne, azt hordozta Ö. Isten pedig ta­núságot tett a Bárány igaza mellett: Nem hagyta a sírban azt. aki mindenkor reá tekintett. Nem nézhetnénk az Úrra rettegés nélkül, ha az Isten Báránya nem állna jót érettünk. A fizetni képtelen adósnak menekülnie kellene hitelezője színe elöl. Elég azonban csak egy pillantást vetni a Ke­resztre feszitettre, hogy szivünk bizalomra ébredjen: Meghallgat ja se­gítséget kérő kiáltásom az Űr! IRGALMAS TEKINTET: Aki az Úrra tekint és megérti Öt. más­ként néz önmagára, embertársaira, az egész világra. Mert a könyörü- letből élő ember nem lehet könyörtelen. Szemmértékében nagy vál­tozás történt. Nem értékeli túl magát és nem értékel le másoltat. Sőt a kicsinyt, a jelentéktelent, a kizsákmányoliat. az elnyomottat, a fa­jáért. anyanyelvéért, meggyőződéséért üldözöttet, a: élethez való jo­gától megfosztottál, az éhezőt és beteget még többre érdemesíti, hi­szen annak van a legnagyobb szüksége szolgálatkész szeretetére. Urunk, nyisd, hát fel szemünket, hogy olyannak ismerjünk- Téged, amilyen valójában vagy! . Cserháti Sándor Az Egyházak Világtanácsa Egy- házközi Bizottságának és az Euró­pai Egyházak Konferenciájának közős Európai Segélycsoportja ez évi ülését február 10—17. között tartotta Varsóban. Az ülésen a különböző egyházak és ökumeni­kus szervezetek képviselői meg­tárgyalták az 1980. évi európai segélyprogramot. Az ülésen mint a segélycsoport EVT részéről megbízott tagja, részt vett D. dr. Pröhle Károly a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának főtitkára is. A Déli Egy hát kerület elnökségének lelhívása A Déli Egyházkerület elnöksége értesíti a lelkészeket és segédlel­készeket, hogy a pátrói egyházközség (Zala megye) lelkész) állása nyugdíjazás következtében megüresedett. Az Egyházkerület Elnök­sége kéri azokat a lelkészeket és segédlelkészeket, akis .az állast el akarják nyerni, kérelmüket juttassák el az egyházkerület elnöksé­géhez. (Budapest. VIII.. Puskin u. 12. 1(IH8).( Az állás jövedelme meg­felel az országos leiaészi fizetések átlagának. A kérelmeket 1979. március 25-ig kell benyújtani. SIKERES FEJLESZTÉSI HÉT NORVÉGIÁBAN A norvégjai evangélikus egy­ház első kísérlete, hogy ..fejlesz­tési hetet” tartsanak a gyülekeze­tekben. jelentős sikerrel zárult. Az 1390 norvég gyülekezet közül 399 gyülekezetben voltak össze­jövetelek az elmúlt őszön, me­lyeken ezt a kérdést tárgyalták: „Miért van szükség új nemzet­közi gazdasági rendre?” Az egyház információs szolgá­lata több mint 2p00 — könyvet, plakatot. levelezőlapot, füzetet- — tartalmazó tanulmányi csomagot osztott szét a résztvevők között. .^örvendetes meglepetés volt szilfaiunkra tapasztalni a gyüleke­zetek ilyen nagyarányú érdeklő­dését. ígéretes kezdet ez ebben az új és fontos egyházi munká­ban" — mondotta Oyvind Duhl információs titkár. A programot-az állam támogat-: ja anyagilag, évente 80 000 ame­rikai dollárnak megfelelő összeg­gel. s ígv részét képezi az állami népnevelési programnak. á 1 V Sesélybizottsági ülés Varsóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom