Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-02-11 / 6. szám

Tolerantia

Napvilágot látott Bessenyei György kétszáz évig kéziratban lappangott műve

A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola nemrég adta ki a névadó Tolerantia c. művét Némedi Lajos professzor gondozásában és utószavával. A Tolerantia verses és prózai művek rövid gyűjteménye, amelyek 1774—78 között íródtak. Bennük a református Bessenyei a felekezetek közötti békét, a protestánsok iránti tü- reimességet szorgalmazza, néhány évvel a Türelmi Rendelet előtt. Az utószóból megtudhatjuk, hogy a müvet annak idején a cenzúra nem engedte kinyomatni. A II. világháború előtt és az 50-es években már ki akarták adni, de a közbejött események miatt nem került rá

sor. Az eredeti kézirat 1954 óta a Debreceni Református Nagykönyvtár tulajdona.

A mű a nyilvánosság előtt ismeretlen volt, ezért nem lehetett megkísérelni eddig komolyan a Türelmi Rendeletet közvetlenül megelőző évek protestáns magyar gondolkodásának fölvázolását. A török kiűzése után felerősödött a Bécs által irányított katolikus türelmetlenség, de az ország még' emlékszik a Bocskai, Bethlen és a Rákócziak által kiharcolt jogokra. A tolerancia tehát könnyen összekapcsolható a nemzeti függetlenség kérdésével.

A kiadó szerint „a Tolerantia talán nem a legszebb műve Bessenyeinek, de a legérdekesebb, a legaktuálisabb, a legszemélyesebb”. A felvilágosodás írója nem a felekezeti különbségeket tartja fontosnak, hanem azt, ami a hívőket összeköti: az egy Istenben való hitet, a példás keresztyén életet. Szerinte a türelmetlenség az ország békéjét és a nemzet felemelkedését akadályozza.

Lássuk közelebbről is a gyűjtemény néhány darabját: Bevezetésül a „Világosítás"-ban Bessenyei mint ,,ember, polgár és hazafi”, röviden összefoglalja a tolerancia eszméit’ „Csupán csak

vallás senkit sem idvezít, ugyanezért minden vállásnak Van pokla és mennyországa, hová sorso- sait osztja.” „Csak gonoszságért lehet az embereket megutálni, de ha valaki azon vallásnak, s országnak törvényei szerint él, melyekbe született és nevelkedett, miért legyél te... abba szorgalmatos, hogy .•.. lelkének gondolkodása meddig mégyen”. A Montezuma azték császár és Cortez, a spanyol hódító között elképzelt párbeszédben a térítés címén űzött kegyetlenség ellen tiltakozik. Egyedül Isten adhat hitet — Bécsben pedig pénzzel és ígéretekkel „térítettek”. „A Montezuma lelke ajakairól” c. versben a császár így sóhajt: „Ha igaz, hogy Isten az, kit úgy tiszteltek. Tudom, most jósága ellen cselekesztek”. A „Vallás” c. vers szerint sem szabad Isten nevében rombolni: „Isten nevéért a buzgóság felgyűl, Mely annak szentsége ellen mindent feldúl”. „Egrinek” (neve nem derül ki) írt levelében az ellenreformáció általi templom- és iskolafoglalás értelmetlenségét bizonyítja: „A római hit buzgó- ságunknak először ember templomának foglalását parancsolja. Ezek pedig ... nem vaskulcsokkal, de csupán kegyelemmel nyílnak”. A ceglédi plébánosnak, aki túlbuzgóságában a reformátusoktól is követelt búcsúpénzeket, szintén irt. „Kegyelmes Uram” — hoz, E&zterházy Ferenc kancellárhoz intézett levelében arról szói, hogy protestánsok és katolikusok Isten előtt egyenlő- ek: „Az Isten mind catholi- cussá tehetne bennünket egy nap ... de . . . igazsága nem cse- lekszi. Miért akarnak hát az emberek igazabbak lenni, mint az Isten!”.

A Bessenyei György Tanárképző Főiskola kezdeményezését dicséri, és minden olvasónak örömére szolgál e 200„évig kéziratban lappangott mű kiadása.

Ifj. Szentpétery Péter

ÖKUMENIKUS HÍREK

ROGER SCHUTZ, a taizéi ökumenikus testvérközösség priorja semrég Afrikába utazott. November 18-án még a müncheni Lieb- frauendomban prédikált, ahol bejelentette utazási tervét. Három afrikai országot látogat meg, ahol sok az elnyomott és a társadalom peremén élő ember. „Krisztust kell követni, aki a világ végezetéig minden emberért életét adta” — jelentette ki a szerzetes. Útjára elkíséri őt az a csoport, amelynek tagjai a III. világ keresztyénéiből önként vállalták ezt az utazást. Utazásának eredményeiről a prior december

28-án a párizsi Notre-Dame-ban nyílt levélben tájékoztatja a közvéleményt. (epd)

A GUAYANAI őserdőben lezajlott tömeges öngyilkosság okait kutatva svájci szociológusok rámutattak arra, hogy amikor és ahol a keresztyén egyházak nem képesek a maguk bibliai meggyőződése és etikuma alapján pozitív választ adni a híveik életében felvetődött konfliktusokra, akkor megnő a szekták alapítása iránti igény. A vallásos motívumoktól vezetett szektaalapítók aztán esetenként embertelen irányba terelhetik ezt a folyamatot. A guayanai tragédia figyelmeztetés: az állam és az egyház közösen felelős az emberek életének egészséges kibontakoztatásáért. (epd)

D. ALBRF.CIIT SCHÜNIIERR

püspök (NDK), aki részt vett a november 14-én Nyugat-Berlin- bén tartott regionális zsinati ülésen elmondotta, hogy növekszik az NDK-ban a keresztyén gyülekezetek megbecsülése a- „marxista—ateista partner” részéről, ami azzal áll összefüggésben, hogy a keresztyén állampolgárok és az egyházak is egyre pozitívabb álláspontot foglaljak-el a szocialista társadalom iránt és megtalálják a társadalomban a maguk szolgálati helyét, (epd)

A „KENYERET A VILÁGNAK” nyugatnémet egyházi segélyakció 334 000 .márkát küldött ínségben levő nicaraguai keresztyének és a politikai üldözés áldozatai számára. A Somoza-dik- tátor terrora következtében eddig több mint ötezer ember vesztette életét, 30 000 a menekültek száma, akik a szomszédos országokban kerestek menedéket, (epd)

A LATIN-AMERIKAI ökumenikus Egyháztanács létrehozásán fáradoznak a kontinens protestáns egyházainak képviselői. A „Consejo Latinoamericano de Iglesias” szervezeti felépítését vitatta meg húsz közép- és délamerikai ország protestáns képviselője szeptember végén a mexikói Oaxtepec városban. Az ökumenikus tanács, tagjai a metodisták, az evangélikusok, az anglikánok és az üdvhadsereg. Földrajzilag hat nagyobb területi egységbe osztották fel magukat: Andok-vidéki, brazil, Karib-tér*- ségi, mexikói, közép-amerikai es rio de la platai terület, (epd)

„FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

a gyermek- ,és iskolai könyvekben” — hangzik a szakértők kritikája a nagy nyugat-európai könyvkiadók által kiadott és a legutóbbi frankfurti könyvvásáron bemutatott gyermekirodalom egy része ellen. <Oj szempontok kidolgozása és a rejtett rasszizmus formáinak megvilágítása volt a célja az EVT antirssziz- musprogramja keretében az október 13—18. között az ^rnold- shaini (NSZK) akadémián tartott tanácskozásnak is. Az Egyházak Világtanácsa felhívja tagegyházait, hogy a nemzeti közvéleményt hívják fel ezekre a szempontokra. Különösen jelentős ez a figyelmeztetés azért is, mert 1979. a gyermekek éve lesz.* s várhatóan ugrásszerűen megnő a gyermekirodalmi kiadványok száma. (epd)

Szórvány-sorsban

A DIRÍBES-DOMBOS NÖGRÄD sajátosan, a szó szoros értelmében vett szórványgyülekezete Szécsény és a hozzá tartozó szórványhelyek. Területileg, a nógrádi viszonyokat tekintve, egyházmegyénk egyik legnagyobb kiterjedésű szórványgyülekezete. Az egész szécsényi járás tartozik az anyagyülekezethez. Központi

ban az volt a vezérlő szempont, hogy a szécsényi templomba tömörüljenek és így a szórvány helyeken élő csekély evangélikus hivő sereg mindig érezte az ösz- szetartozás tudatát, volt templomi élménye és nem érezte a magánosság keserű sorsát. Valamennyi szórványhelyről a < központ autóbusszal megközelíthető.

Konfirmációi

helyük és kedves templomuk Szé- csényben van.

Szécsény Balassagyarmattól 18 km-re fekszik a Salgótarjánba vezető 22-es útvonalon, e két Nógrád megyei város között. Nagyközség. Mezőgazdaság a főprofilja. Van mezőgazdasági szak- középiskolája, egy téglagyára és az ELZET lakatgyár kihelyezett részlege. Történelmi múltat lehel Szécsény. II. Rákóczi Ferenc idején 1705-ben itt volt az országgyűlés.

A szécsényi járás területe is tipikusan nógrádi vidék. Lankák, dombok, síkságok, völgyek váltják egymást, kisebb erdők is övezik. Síkvidéke jó, fekete termőtalaj.

A SZÉCSÉNYI SZÓRVÁNYGYÜLEKEZET összlélekszáma 450 lélek. Az anyagyülekezet- lé- lekszúma 143. Erős filiája van Benczúrjaivá 133 lélekkel és saját imaházzal, amit az elmúlt évben saját erőből csinosan kitataroztak. A lelki gondozásunkvizsga 1978-ban

A szécsényi szórványgyülekezet tagjaira a legjellemzőbb, hogy idős emberek, legtöbbjük a nyugr díjhatáron túli. Elöregedő gyülekezet, kevés a fiatal és a gyermek. A már nehézkesebben mozgó idősebbeknek megható a templomszeretete és az evangélikus egyházhoz való hűsége. A más vallású nagy többség felszívó ereje évtizedeken át jelentkező folyamat. Különösen tapasztalható a vegyes házasságoknál. Gyakori tény, hogy a szórványhelyen csak az egyik fél evangélikus, a hitvestárs katolikus és az utódok is.

A GYÜLEKEZET ÁLDOZATKÉSZSÉGE egészen példás és lélekszámúkhoz képest kiemelkedő. „ Áldoznak saját egyházuk szükségleteire, igen szívesen támogatják a balassagyarmati sze- retetházat, Gyülekezeti Segély adományokban is sok nagyobb gyülekezetnek példát mutatnak, nagy szeretettel fogadják a teológusokat és a lelkészképzés

ügyére is jószívvel adakoznak. Egészen nieglepő. hogy szétszórtságuk ellenere kúlönoül helytállnak diakóniai magatartásban, mint sok esetben az egy falu- közösségben élő evangélikusaink. Aki ezen a szórványhelyen temp- lombajáró, az idöiieg is nagy áldozatot hoz. Egy fél napja rámegy, ha egy órára bejön a templomba igét hallgatni, úrvacsorát venni.

Szomorú tény viszont, hogy' az összlélekszámhoz képest igen magas az elhalálozás. Évente 10— 14 temetésünk van, az utánpótlás pedig igen gyér. Ez a gyülekezet struktúrájából adódik.

AZ ANYAGYÜLEKEZETBEN MINDEN VASÁRNAPON tartunk istentisztelefet. A balassagyarmati lelkészek látják el a gyülekezet lelki gondozását. Szécsény filiájában Benczúrfalván a hónap 2. vasárnapján tartunk rendszeresen istentiszteletet. Égy vasárnap sem marad e szórványgyülekezet istentisztelet nélkül. Azonkívül a betegek úrvacsoráz- tatását még a legtávolabbi helyeken is elvégezzük és visszük nekik a bűnbocsánat szentségét. Évente 3—5 konfirmandus is szokott lenni. A konfirmációi vizsga és istentisztelet nagy gyülekezeti ünnepély. Ilyen alkalmakkor és nagyünnepeinken zsúfolásig megtelik a templom. Mert bejönnek még a legtávolabbi „mezei hadak” is. Kedves nógrádi humorral így szoktuk nevezni a nagy távolságokból egybesereglő evangélikus népünket.

E rövid cikk keretében csak felvillanó fényeket és árnyakat lehet regisztrálni. Egy .bizonyos. Nem hálátlan a szórványgyülekezeteink gondozása. Jó tudnunk, hogy mindig várnak és hálásak az igéért, a szolgálatért, és igénylik is. Drága arcok, tipegő léptek, reszkető kezek villannak fel előttem, és az arcokon a mosoly, amikor szolgálatra megérkezünk. Kell-e ennél szebb fogadtatás? Jöhet zivatar, eső, havazás, ők mindig szeretettel várják az igehirdetőt, éhesek és fogékonyak az Ür Jézus szavára. Hiszen Urunk mindig a kevéssel, a kicsivel tudott nagyot cselekedni. Ezzel a reménvséggel tekintünk'1 a szórvánvsorsban élő testvéreinkre. Gjlrami Lajos

Láttuk a televízióban

Caligula helytartója

A GYULAI VÁRSZÍNHÁZ vonzóan egyszeri! és hiteles díszletei között néhány nyári előadás során csak kevesen láthatták Székely János „Caligula helytartója” című drámáját, a televizió jóvoltából azonban ez a nézőszám most sok százezerre nőtt. Az egyéni felelősség vállalásának és mások hitét, életét tiszteletben tartó szolidaritásnak őszinte, megrendítő drámai folyamatát percről percre fokozódó figyelemmel és növekvő belső feszültséggel kísérhették a nézők.

Maga a történelmi esemény, amelyet hitelesen idéz a dráma, tulajdonképpen csak parányi epizód: Caligula római császár uralkodása alatt teljhatalommal felruházott helytartója nem hajtja végre az „isteni császár” parancsát, szobrának a zsidók templomában való elhelyezését. A lexikon Caligula császárról röviden annyit közöl: i. sz, 37— 41 között ült a római császári trónon, rövid uralkodását kegyetlenség, pazarlás és esztelen intézkedések jellemezték. Végül saját testőrei ölték meg egy összeesküvés során. A nagy római történetíró, Tacitus jóvoltából helytartójáról, Petro- niusról, is tudhatunk valamit: „akadt egy hajdani hős, Petronius, római patrícius, aki a konfliktust vállalta és végigküzdötte.”

A DRÁMA IGAZI TÉMÁJA ez a küzdelem, a belső folyamat. A teljes fegyveres hatalommal rendelkező katona áll szemben hosszú párbeszédek folyamán a fegyvertelen, de hitének, s ebből fakadó szellemének, valamint népe iránti szeretettnek eszközeivel tusakodó zsidó rabbival. Élesen csattannak a szavak mindkét részről; ám, mint amikor a jég olvadni kezd. úgy csendesülnek a helytartó érvei, s teszi fel önmagának a még soha végig nem gondolt kérdéseket: hol vannak a szabadságnak a határai és mértékei? Elválaszthatók-e ezek mások életétől? Nem válik-e maga is rabszolgává az, aki vakon teljesít esztelen parancsokat? „Ha a bolond bolondot parancsol, az természetes, de jaj annak, aki azt végrehajtja!” „parancsra megölnéd-e saját apádat?” — kérdi a bölcs öreg zsidó rabbi tőle, és a helytartó szívében láncreakciószerűen indulnak meg a gondolatok. Ráébred lassanként olyan igazságokra, amelyekre már életét is kész rátenni: nem lehet igazi szabadság az, amely mások élethez,

szeretethet, hithez való jogát elveszi, letiporja. Csak az lehet igazán szabad ember, aki másokat is élethez, mégpedig emberhez méltó élethez segít.' Valahogy túlélni a zsarnok császár uralkodását, ez még kevés egy emberélet tartalmául. Valamit tenni a szegény kiszolgáltatottakért, akik emberi méltóságukat egyetlen pillanatra sem veszítik el, ez lesz a helytartó új célja.

A történelmi leckén keresztül így szól az író a ma emberéhez is: nincs békesség és egyéni szabadság mások sorsának vállalása és az értük elvégzett szolgálat felelőssége nélkül!

TANULSÁGOS RÉSZE A DRÁMÁNAK az is, amelyben, a helytartó körül mozgó és az ő belső küzdelmét megfigyelő barátok, küldöttek, segédtisztek belső világát figyelhetjük meg. Vállalni őszinte barátsággal parancsnokuk útját, vagy szembefordulni vele s ezáltal könnyű karriert csinálni a pályán? Ez a konfliktus tragikusan végződik s a dráma egyik csúcspontjává válik. Figyelmeztetővé: a felismert igazság mellett meg kell állni, mert a pillanatnyi megingás is elbukáshoz vezethet.

Szép jelenet az is, amelyben a pogány helytartó megérti az övétől merőben különböző hit, lényegét. „A templom üres, oda bármit be lehet vinni” — kiáltja. „Lehet, hogy üresnek látod s hitünk csak tudatunkban él. De amit ez a hit jelent, az van, az a nép szellemi lakhelyévé teszi a templomot, s onnan őt kilakoltatni nem lehet!” — hangzik a csendes válasz. "Isten országa közöttetek van" — olvassuk az Újszövetségben. S ebben a gondolatban a pogányhitű római katona és a zsidó rabbi közös nevezőre jut...

A nagy tehetséggel, a belső drámaiság érvényre juttatásával megrendezett szép előadásnak két kiemelkedő színészi alakítása is van: Lukács Sándor eddigi pályájának talán legnagyszerűbb állomása Petronius helytartó megformálása. Öze Lajos pedig újszerű szerepkörben alkotott rendkívülit szinte eszköztelenül Barakiás zsidó bölcs szerepében.

Reméljük, sokan nézték az előadást elgondolkodva és mély emberi tanulságokkal meggazdagocil:a- Szirmai Zoltán

f

i