Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-09-23 / 38. szám

A Galga völgye 3. Ez a kis szociográfiai sorozat a teljesség igénye nélkül készült. A rövid terjedelem arra késztet, hogy „madártávlatból” mutassam be a völgy településeit. Ácsa a • következő állomás. Bájos, taka­ros kis falu, a Galga metszi ket­té. Nem egyenes vonalban, ha­nem szeszélyesen kanyarogva, úgy ahogy a dombhátak nyúlvá­nyai megszabják medrét. Az evangélikus templom és papiak is dombra épült, mint általában a Galga mentén. Maróti János lelkész mondja el a falu és gyü­lekezet történetét. Parókiája el­bújik a sok öreg fa között, dél­utáni csend és homály fogad la­kásán. ACSA ÁRPÁD-KORI TELE­PÜLÉS VOLT HAJDAN, a Me­gyer törzs szállásbirtoka. Először a tatárok perzselték fel, majd a 16. századtól a török nyomorga- tás elől a környező erdőkbe me­nekült lakossága papjával együtt. 1686 után megszűnt a bujkálás, s egy Apostoli András nevű pap­pal néhány magyar család vjsz- szaszivárgott Ácsára. 1700 körül a Prónayak kapták meg a falut, Csővárral. Tapiógyörgyével és Farmossal együtt. Ez a Túróé megyei család azután innen tele­pített szlovákokat érre a vidékre. Ácsára kb. 300 lelket. Ezek belső cselédek lettek, egyfelől a 10. század első felében épült kas­télyban, másfelől zsellérek és tel­kes jobbágyai a bárónak. A csa­lád régi lutheránus hagyomá­nyokkal rendelkezett, egy-egy tagja magas tisztséget viselt egy­házunkban. 1945 előtt két olyan gazda akadt, akinek 20—25 hold földje volt. a többi alig rendelkezett va­lamivel. Viszont jól gazdálkod­tak. állatokat tartottak, s így a nyomorúságból éppen néhány arasszal kilátszottak. A .falu mintegy 150 háza majd vala­mennyije zsúpt'edeles volt — az egykorú képek ezt híven tanúsít­ják —, -1300 lakosa a Prónay-bir- tok és hitbizomány fojtogatásá- ban tengődött.­JELENLEG 1500 KÖRÜL MO­ZOG LAKOSSÁGA, túlnyomó többsége, mintegy 1000 lélek evangélikus. A katolikus feleke- zetet a megszaporodott cigány­ság duzzasztotta fel. A cigányok száma hozzávetőlegesen 400 fő. szemben a háború előtti 150-nel. Lassan a lakosság egyharmadát képezi, s ez az arány a nagy sza­porulattal csak növekszik. A no­mád életmóddal éppen csak sza­kítottak. kötekedő természetük, alkoholszeretetük sok nyugtalan­ság okozói. Alig akad összeháza­sodás a két nemzetiség között, a gyülekezetben eddig háromról tudnak. sem található a régi zsúpfedeles- ből példány. JELENLEGI TEMPLOMUK 1752-ben épült, eklektikussá ala­kították 1802-ben. Ez sorban az ötödik templomuk, a régiek a faluval együtt leégtek. A fából épült szalmatetős házak egy-egy tűzvész alkalmával porig égtek, több ilyen tűzvész él az emléke­zetben. Népviseletben járnak még a harmincon felüliek. Gyönyörű az acsai asszonyok ruházata. Maróti János, aki 30 éve szolgál itt,, em­lékszik. hogy 20—30 éve még Olyan volt a templom, mint a vi­rágos rét, amikor „besuhogtak’’ a soanyás leánykák, menyecskén idősebb asszonyok. Az . egyházi népi szokások is átalakulóban vannak. Virrasztást, halotti tort a csővárihoz hasonló módon gya­korolják, de már magyarul, szlo­vákul vegyesen énekelnek, imád­koznak. A menyasszonyavatás abból áll, hogy a templomban tanítási kapnak az asszonyság­hoz, családi élethez. Különleges ünnepük a „búcsú”, a templom­szentelési emlékünnep, ez szent­háromság után a 21. vasárnapra esik. Ilyenkor összejön a rokon­ság, a vidékre származót.lakkal és nagy eszem-iszom követi a templomi ünnepséget. Néhány népszokással alig pár éve hagytak fel. Ilyen volt még nem olyan régen a kiszeli”, a rontó szellem. Ezt egy szalmabá­bu testesítette meg. amelyet kö- riilhordtak a faluban, majd ki- vilték a határba, lehetőleg a szomszéd falu földjére helyezték é.s elégették vagy a Galgába dob­ták. Az ötvenes évek óta szűnt meg a ..kiszeli”. Kiveszett a Ger- gely-napi tojásgyűjíés. amikor a kántor részére gyűjtöttek tojást. Ügyszintén megszűnt a pün­kösd előtti „kiskutak tisztítása”. Ez a rekruták. a besorozott legé­nyek privilégiuma volt. Abból állt. hogy a legények a határban levő forrásokhoz mentek min­denféle maskarában és megtisz­tították a forrásokat lombtól, gallyaktól, majd ugyanígy a falu kútjait is. Ezután nagy kosarak­ba gyűjtötték a kapott tojást, szalonnát, kolbászt, stb. Este a legények a falu kocsmájában nyárson sütötték a sütnivalókat, s nagy vigalom mellett együtt fogyasztották el a kapott elede­leket. Szilveszterkor a tehenész, ka- nász ostorpattogtatással. tülkö­léssel. trombitálással ment végig a falun, üveget, kancsót szorít­va hóna alá, meg egy nj'aláb vesszőt. Rigmusos, pajzán kö­szöntővel leptek a gazda udvará­ra, s a gazda bal kézzel a vesz- szőnyalábbó! egy szálat kihúzha­tott. azzal megverte a kanászt, tehenészt, s akkor jól ellett a te­hén. sokat a koca. A fizetés ezért bor, pálinka volt. Mondom, ezek a népszokások1 kivesztek. Mint ahogyan a mo­dern élet fejlődésével szűnőben vannak a babonák, hiedelmek is. Ácsa egyebekben központi fekvé­sénél fogva körzeti tanácsi szék­hely. ^Nyolc osztályos iskolájába (valamikor latin iskolája is volt, mint. Aszódnak), a szomszédos falvakból is járnak gyermekek, orvosa, gyógyszertára, vezetékes vize van. A volt Prónay-kastély rna is a falu fölé magasodik, gyönyörű barokk kapuja alig lát­szik ki a fűből. A Galga két partját kőhíd köti össze, a víz­ben ludak úszkálnak. A főútrói letérve is aszfalt úton halad a kocsi, s szinte „fővárosi forga­lom” van rajta. Ácsán is a kocsi a „státusszimbólum”. Rédcy Pál Az énekeskönyv-szerkesstők műhelyéből REGGELI ÉNEK Do Hóm : Mór nyvgos-ivmU a, völgyek +rlr El- Siólltaiéj,Qi á- \oiti, A, Szj-vem h<%pra to.-rom: I N ........... i K-t— ül püp V\- lá-qod vesd re- ám! Mq ár-níjí-Uoz.vici Vét-zé^, Cobd, ivtdu- latrok melység, Le\- ked ve-zeascó, jó A- igám! ACSA MUNKAKÉPES LA­KOSSÁGA Vácon, Ikladon, Pes­ten, kis százaléka a helyi terme­lőszövetkezetben dolgozik. A fér­fi cigányok Vácon építőiparban, a nők Pesten konzervgyárban, míg a többiek az ikladi müszergyár- ban dolgoznak. A szlovák etni­kum bomlásával együtt megnőtt a vegyes házasság aránya. Ma már 50 százalékról beszélnek. Ácsa a háború óta fokozatosan kétnyelvűvé alakult, erősen ma­gva rosodó szlovák településként kel] számon tartani. Fakultative tanulnak a gyermekek szlovákul az iskolában. Az áttelepülési akció Ácsát alig érintette, pusztán két család költözött el. Hűséges nép és az új társadalomtól jóval többet kanott. mint amennyit az áttele- pülés ígért. A szocialista átala­kulás Ácsát számtalan előnyben részesítette, s nemzetiségi életé­ben sem idézett elő semmiféle tö­rést. Lényegében nyelvi kultúrá­ját az egyházban ápolja, az egy­ház hagyományai jellegzetesen szlovákok, s minden vasárnap délután szlovák istentisztelet van. Adtaiéban az öregek élnek ezzel az alkalommal, de egyre fogyó számban. Ugyancsak ők a Tra- noscius, szlovák kegyesség hor­dozói. s ahol még együtt él az idősebb nemzedék a fiatallal, a patriarchalis szellem erősen érezteti hatását az egyházi életre vonatkozóan. • Valóságos versenyláz harapó- zott el a faluban, új, modern nagy házak építésében, s elvétve Ajándékod az élet, A rámbízott testvérek, S az is, mi most nehéz — Ha fényességed jár át, A hosszú' földi pályát Vezérli drága égi kéz. Hadd lássam meg jóságod, Ha munkámat megáldod, örüljek más javán, Betöltve hivatásom Ne csüggjek számításon, Hisz nálad vár örök hazam. Jézus, ki Üdvözítő, Világ-Betey esitő. Irgalom, béke vagy Erőddel minden őr, Taníf-lendít a jóra Igaz utat elénk te , — Szentháromság után a 15. vasárnapon az oltárteritö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol­tárt igéje: Gál 5, 25—6. 10: az igehirdetés abpiféjc: Mt 10, 10— 26. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 23-án. vasárnap reg­gel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet BARANYAI TAMÁS domonyi lelkész. — SEGÉDLELKÉSZI KIKÜL­DÉS. D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke a Déli Egyházkerülettől átvett Pin­tér János segédleikészt szeptem­ber 1-től kezdődően a miskolci gyülekezetbe küldte ki szolgá­latra. Bodrog Miklós — SÁRVÁR. Szeptember 9-én a délelőtti istentiszteleten ige­hirdetéssel. délután pedig egy­házzenei áhítaton orgonajátékkal szolgált Trajtler Gabor egyház­zenei igazgató. — SZOMBATHELY. A gyüle­kezet szeretettel köszöntötte So­mogyi Gézát, aki tíz éve végzi lelkiismeretesen az egyházfi szolgálatát a gyülekezetben. — SALGÓTARJÁN. A gyüle­kezet lelkésze, Terei Éndre októ­ber 1-i hatállyal nyugdíjba vo­nul. D. Dr. Ottlvk Ernő. az Észa­ki Egyházkerület püspöke októ­ber 1-i hatállyal Balicza Irán miskolci másodlelkészt bízta meg a helyettes lelkészi szolgá­lat végzésével. AÜ vasárnap igéje Ki üdvöziilhet? Mt 19, 16—26 A keresztyén ember legizgalmasabb kérdése izzik a mai igénkben. Hogyan lehet elnyerni az örök életet? Ezt kérdezte a bibliai törté­netben szereplő gazdag ifjú Jézustól, de ezt kérdezték megdöbbent tanítványai is. Azért, mert Jézus válasza nem egyezik az altalános emberi elgondolásokkal és elképzelésekkel. Nekünk is, akik ma élünk, arra kell rádöbbennünk, hogy „az Úr ulai nem a mi utaink, az ö gondolata nem a mi gondolataink.” AZ EMBERI GONDOLAT ES TÖREKVÉS SZERETNE KIÉRDE­MELNI erkölcsi magatartásával és cselekvéssel az üdvösséget. Ez az elképzelés jelentkezik a gazdag ifjú kérdésében is. Mit tehetek én azért, hogy elnyerjem? A természetes, bűn altat megromlott em­ber mindig emberi oldalról akarja megközelíteni az üdvösséget, az örök életet. De mi magunk sem vagyunk mentesek ettől a kísértés­től. Szeretnénk valami teljesítménnyel, emberi nagy nekifutássá1, érdemként felmutatható jó cselekedettel kiérdemelni az örök békes­séget, maradéktalan boldogságot. Jézus utánozhatatlan, csodálatos pedagógiával rádöbbenti az ön­maguk erejében, erkölcsiségében bízókat Isten országa titkára. A gazdag ifjúnak adott valasza mindannyiunknak szól. Az emberi tel­jesítmények, érdemszerző cselekedetek útja járhatatlan! Ezek áltál üdvözölni lehetetlen. Hiába a nagy nekirugaszkodás, megfeszülés és nekifutás. Nem sikerül az ugrás. Mert az embernek a maga erejeböl, teljesítményei árán elérhetetlen. JÉZUS NEVELÉSI MÓDSZERÉHEZ HOZZÁTARTOZIK, hogy rákérdez a második kőtábla parancsolataira. A 10 parancsolat má­sodik fele emberszeretetünk próbaköre. De elválaszthatatlan az el­ső három parancsolattól. Éneikül teljesíthetetlen. Nincs erő hozzá. Jóllehet, az ifjú habozás nélkül feleii: mindezt megtartottam. Ekkor jön a nagy megdöbbenés, mert Jézus emberi szívünk mé­lyére hatol. A gazdag, ifjúnak egy olyan feltételt szab. mely azonnal pillanatfelvételt készít az ifjú szívéről. A szíve nem Istenben bízik, hanem földi vagyonához ragaszkodik. Ebből nyilvánvaló, hogy Jézus nem egyes cselekedeteket kíván tölünk, hanem az egész emberi mi­voltunkat. Gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket. Életünk, anyagi javaink, vagy egyéb .más bálványaink odaszánását az ő szol­gálatára, Ól megosztott szívvel nem lehet szolgálni. Jézus megtanít annak meglátására, amit nagy reformátorunk Luther is felismert. Minden az első parancsolathoz való viszonyunkon múlik. Ezzel a felismeréssel fogalmazza Luther a Kiskátéban a parancsolatok máj gyarázatát: „Istent mindennél jobban szeressük és csak őbenne bíz­zunk”. JÉZUS MAI IGÉJE DÖNTÉS ELE ÁLLÍT MIND ANNYIUNK AT. Kit vagy mit szeretsz legjobban? Ha erre a kérdésre őszintén fele­lünk, akkor kiderül, hogy mi az igazi akadály Jézus követésében. Az ifjú szíve trónusán a vagyona, anyagi jqpai .ültek, nem pedig az Is­ten. Nála ez volt az akadály. Ki-.ki vizsgálja. meg szívét, hogy nála ml tölti be az első helyet. Isten helyét. Ez lehet önszeretet, hatalom­vágy. erő, szépség, család, gyermek, kapzsiság, nyereségvágy, kar­rier- vagy érvényesülési vágy. De ebből az igéből egy nyilvánvaló. Jézust követni csak úgy lehet, ha teljes szívünkkel mellette döntünk. Mindenestől rendelkezésre bocsátjuk magunkat és önmagunknak semmit sem akarunk külön megtartani. Egész életünket, gondolati, akarati és érzelmi világunkat, hűségűnket és szolgálatunkat kéri. fia akár pénzünkben, erőnkben, tehetségünkben vagy bármi másban bizakodunk, az tőle elválaszt és öt félszívvel követni és így az örök életre jutni lehetetlen. Riadtan kérdezték tanítványai „Akkor ki üd- vözülhet?" Jézus válaszának első fale egyértelmű: „Embereknél ez lehetetlen . . Ha ezzel fejezte volna be Jézus ezt a történetet, méltán kétségbe­eshetnénk. A remény halvány sugara se maradna számunkra, hogy bárki is üdvözüljön. De mondott még egy drága, felbecsülhetetlen mondatot: ,.Istennél minden lehetséges”. Ezzel arra mutat rá, hogy ebben a kérdésben minden emberi próbálkozás kudarcra van ítélve. Nézőpont-változtatásra van szükségünk. Nem emberi oldalról, ha­nem Isten oldaláról tárul fel az üdvösség ajtaja. Az örök élet Isten irgalmas szeretetének az ajándéka a Jézus Krisztus altul. Isten Szem­léikének újjászülető ereje tudja felszabadítani az embert az anya­giak megkötözöttségéből, az emberi önzésből, uralkodási vágyból és a bűnbocsánátot kapott hálás szívű ember tudja, hogy üdvössége nem a sajat érdeme, hanem Isten megmagyarazhatatlan irgalmának és szeretetének az ajándéka. AZ ÜJ LÁTÁSSAL MEGAJÁNDÉKOZOTT EMBER többé nem önmagára, teljesítményére tekintget, hanem egyedül Megváltójára, aki „nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével” sze­rezte meg számára az örök életet. Krisztusra tekintve tud hálás szív­vel szolgálni embertársainak anyagi eszközeivel és lelki kincseivel, meri Krisztus szeretetének a sodrásában él. Garami Lajos I inad kozzu n k! Megváltó űrünk! Áldunk téged, hogy szívünket vizsgálod. Te tu­dod, hogy mi lakozik abban. Végy ki minden anyagiasságot és hazug bálványt szivünkből és te légy életünkben az első helyen, hogy egész életünkkel, anyagi javainkkal is szolgálhassunk téged és embertár­sainkat. Te magad ajándékozz meg minket irgalmadból az örök élet­tel. Ámen. — SOPRON. A gyülekezet ..gyermeknapot” tartott az idei tanév megkezdése alkalmából szeptember 2-án. Délelőtt 9 óra­kor a tanévkezdés alkalmából gyermek-istentisztelet volt. dél­után pedig gyermek-szeretetven- dégség. Szép számma 1 jöttek a gyermekek szüleik é.s nagyszü­lei k kíséretében. A szolgálatokat a gyermekek között Kevehazi Lászióné lelkészi munkatárs vé­gezte. Ugyanez a nap azonban gyülekezeti nappá is lett. A há­rom magyar istentiszteleten Ká­véházi László esperes hirdette az igét. — SZÜLETÉS. Deme Dávid ostffyasszonyfai lelkésznek és fe­leségének, Smidéliusz Katalin lelkészi munkatársnak június 24-én első gyermekük született.. Neve: ZSUZSANNA. — HALÁLOZÁS. Holecska Kálmán, a kardoskuti gyülekezet évtizedeken át hűségesen szolgáló pénztárosa 69 éves korában el­hunyt. Temetésén Koszorús Osz­kár. a Nyugat-Békési Egyházme­gye esperese hirdette a vigasz­talás igéjét. Az egész gyülekezet nagy részvéte kísérte utolsó út­jára. „Az igaznak emlékezete ál­dott.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom