Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-08 / 27. szám

GYERMEKEKNEK A szálka és a gerenda Lk 6, 36—42 Kirándulás alkalmával sokszor viszünk magunkkal távcsövet. A távcső nagyon mulatságos mű­szer. Ha az egyik végén nézünk bele, akkor a távoli tájat és tár­gyakat egészen közel látjuk. A távcső azonban nem csak közel hozza a távoli dolgokat, hanem meg is nagyítja őket. Távcsővel a távoli táj minden részletét ala­posan megvizsgálhatjuk. Ha azon­ban megfordítjuk a távcsövet és úgy nézünk bele, még a hozzánk közel álló ember is olyan mesz- szire kerül, hogy egészen csöpp- nek látjuk. MÁSOK ÉS MAGUNK TET­TEIT ilyen távcsővel szoktuk né­zegetni. Amikor mások hibáiról van szó, akkor mindent felna­gyítva látunk. A legkisebb dolog­ból is elefántot csinálunk. Ha azonban a magunk élete kerül szóba, akkor megfordítjuk a táv­csövet. Nem vagyunk mi olyan rosszak — szoktuk mondani. Ha követünk is el hibát, mindenre találunk kifogást, magyarázatot. A farizeusok is éppen ilyenek voltak Jézus idejében. A maguk hibáit észre se vették, mások hi­báiról pedig mindig felnagyítva tudtak beszélni. Ezt az általános emberi maga­tartást vette célba Jézüs egyszer egy nagyon találó mondásával: „Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pe­dig nem veszed észre a gerendát? Hogyan mondhatod: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! — amikor a saját sze­medben nem látod a gerendát?” MI AZ OKA ANNAK, HOGY MASOK ÉLETÉBEN a kicsit ha­talmasnak látjuk, magunk életé­ben a nagyot pedig észre sem vesszük. Csak úgy, hogy valami baj van a szívünkkel. A szemün­ket elvarázsolja önző szeretetünk. Ezért nem vesszük észre hibáin­kat, ezért keresünk és találunk hibáinkra mentségeket Másokra pedig irigyek, féltékenyek va­gyunk. Ezért látjuk sokkal na­gyobbnak hibáinkat és kisebbnek jó tulajdonságainkat. A szívünk­nek kell tehát megváltozni. Má­sokra is legalább olyan szeretet­tel és megértéssel kell nézni, mint ahogyan magunk életét szemléljük. JÉZUS AZONBAN NEM AZT AKARJA, hogy ne törődjünk mások hibáival. Ellenkezőleg: se­gítenünk kell nekik, hogy meg­szabadulhassanak tőlük. Csak el­járásunkat kell megváltoztatni. Tudjuk jól, milyen kíméletesen és óvatosan kell édesanyánknak, vagy az orvosnak szemünkhöz nyúlnia, ha ki akar venni abból valamit, ami beleesett. Még így is nagyon fájdalmas művelet ez. Hogy mások hibáihoz hozzányúl­hassunk, ahhoz irgalmas kézre és szeretetre van szükségünk. Min­den segítésben az a legfontosabb, hogy a másik érezze, valóban se­gíteni akarunk. De még ennél is fontosabb, hogy a másik lássa, hogy mi magunk példát muta­tunk a jó cselekvésében. Ez töb­bet ér minden szónál. Ezért mondja Jézus: „Előbb vedd ki a gerendát saját szemedből, és ak­kor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia sze­méből”. c . „írok nektek, ifjak...” Örök törvények - időszerű üzenetek Az emberi szervezet működésé­nek megvannak a maga örök sza­bályai. Amióta ember él a vilá­gon, az ember szíve ugyanolyan ritmusban ver. A vérkeringés és az anyagcsere törvényei sem vál­toztak hosszú évezredek során. Hogy az egészséges életmód sza­bályaiban mégis oly nagy válto­zások fordultak elő az emberiség történelme folyamán, az arra ve­zethető vissza, hogy az ember 6sak lassan és fokozatosan ismer­te meg az emberi szervezet mű­ködésének titkait. Minél jobban ismertek ezek a titkok, annál jobban tudjuk életmódunkat úgy alakítani, hogy az szervezetünk harmonikus és egészséges műkö­dését elősegítse. AZ EMBEREK EGYÜTTÉLÉ­SÉNEK SZABÁLYAI ÉS TÖR­VÉNYEI nem annyira bonyolul­tak, mint az emberi szervezet működése. A harmonikus emberi együttélés szabályait éppen ezért sokkal könnvebb volt megtalálni. Ebből következik az is. hogv az emberi együttélés szabályaiban, vagy ahosv mondani szoktuk, az erkölcsi törvényekben nem ta­pasztalhatunk olvan nasv válto­zásokat, mint az egészségügyi szo­kásokban és szabályokban. Sokan csodálkoznak azon. hoev a szo­cialista erkölcs szabóival tartal­milag nagyban megegyeznek a keresztyén erkölcsi törvényekkel. A keresztvén erkölcsi törvények pedig valójában mind a Tízpa­rancsolatra vezethetők vissza. A Tízparancsolattal kapcsolatban pedig azt is tudjuk, hogv a mózesi törvények legnagyobb része meg­található a kor nagy kultúméoei- nek törvényeiben, elsősorban Hammurabi babiloni klrálv hires törvényeiben. Mindez arról beszél, hogy bár a társadalmi viszonyok és szokások a történelem során óriási változásokon mennek ke­resztül, az emberek egymáshoz való viszonyában alapvetően nincs változás. Azok a törvények, ame­lyeket Isten az emberi szívbe ül­tetett. a társadalmi életformák változásainak ellenére is állan­dóak maradnak, és szinte észre­vétlenül átplánt.álódnak; az egyik nemzedék életéből a másikéba. Az emberiség élete során többször is történt próbálkozás ezeknek az erkölcsi törvényeknek a megvál­toztatására, azonban ez valójában soha nem sikerült. BÁR TARTALMILAG IGEN SOK A HASONLÓSÁG a keresz­tyén erkölcs és a humanista, vagy szocialista erkölcsi törvények kö­zött, azt is meg kell látnunk, hogy a keresztyén erkölcsi törvények mégis egészen mások. A Tízpa­rancsolat tövényei is — sok tar­talmi hasonlóság ellenére — gyö­keresen különböztek Hammurabi törvényeitől. A mózesi törvények és ennek nyomán a keresztyén erkölcsi törvények is az élő Is­tennel vannak kapcsolatban. A Tízparancsolat törvényei ezzel a mondattal kezdődnek. „Én az Ür, vagyok a te Istened!” Luther Márton pedig a Kis-Káté magya­rázatában mind a tíz parancsolat magyarázatát ezzel a mondattal kezdi: „Istent félnünk és szeret­nünk kell.. ." Mindpz azt -jelen­ti, hogy a Tízparancsolat törvé­nyeinek megtartása attól függ, milyen viszonyban vagyunk Is­tennel, teremtőnkkel és gondvi­selőnkkel. Más megközelítéssel ezt úgy szoktuk mondani, hogy a hi­vő embereknek egymáshoz való viszonyát gyökeresen az határoz­za meg, hogy milyen viszonyban vannak Istennel: hisznek-e ben­ne, szeretik-e őt, elfogadják-e irányítását, vezetését. Aki a ke­resztyén erkölcsnek ezt az Isten­hez kapcsolódó személyes vonását nem veszi figyelembe, az nem ér­ti meg igazán a keresztyén er- kölcsiséget, és nean is tud mit kezdeni a keresztyén erkölcs tör­vényeivel. A MÓZESI TÖRVÉNYEK ÉS A KERESZTYÉN ERKÖLCS között is van különbség. A mózesi tör­vények alapja Isten szövetségkö­tése. Isten megígérte, hogy ha gyermekei megtartják parancso­latait, akkor ő is mindenben tá­mogatja őket. Izrael népének tör­ténete azonban arról tanúsko­dik, hogy az emberek képtelenek megtartani Isten törvényeit. Iz­rael története nem más, mint Is­ten törvényei megtiprásának a története. Istennek újra meg új­ra meg kellett bocsátani népé­nek, hogy közösségben maradhas­son vele. Az igazi megoldás cél­jából Isten elküldte a világra egyszülött Fiát, Jézus Krisztust. Ö a törvény igazi betöltője. Ál­tala, az ő erejével a hívők is be tudják tölteni Isten törvényét. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy Jézus az ige és a szentségek út­ján a benne hívőkkel közösségre lép, azaz beléjük árasztja erejét és szeretetét. s ezzel képessé teszi őket arra, hogy Isten parancso­latai szerint éljenek. A hívők Jé­zus erejével meg tudják tartani a törvényeket és meg tudják va­lósítani a hai-monikus közösségi életet. MOST INDULÓ SOROZA­TUNKBAN a Tízparancsolat örök törvényeit vesszük sorra. Meg­vizsgáljuk. hogy mennyire fris­sek és időszerűek ezek az évez­redes törvények. Arra is szeret­nénk rámutatni, hogy Jézus Krisztus erejével mi is meg tud­juk tartani őket, s ezáltal harmo­nikusabb és boldogabb lehet kö­zösségi életünk. Seltneczi János Gyermekek imádkoznak VÍZPARTON I Most vízparton nyaralunk, Jézusom! Már tudok úszni! Nagyon jó szórakozás az úszkálás. Talán Te is úszkáltál • a Genezáret tavában. Jézus, és tudod, milyen jó? Hamar meg lehet szokni a vizet és a fürdést. de mégis egészen nagy öröm. Ilyenkor veszi észre az ember, hogy a világ nem magától lett ilyen széppé. Köszönöm szépen Jézusom, hogy van víz, vannak tavak, amikben fürdeni, úszkálni lehet. Néha úszás közben is Rád akarok gondolni. Ámen. „Emberek a kereszt körül” llejtvcnysorozatunk megfejtői Sorozatunk 7 rejtvényből állt. Minden alkalommal 4 kérdést kellett megválaszolni. Az elérhető legmagasabb pontszám így 28 volt, A sorozatra összesen 175 megfejtés érkezett. 19 megfejtő mind a 7 fordulóban küldött megfejtést. A SOROZAT VÉGEREDMÉ­NYE: A maximális 28 pontot senki sem érte el. 27.5 pontot ért el Pongrácz Zsuzsa budapesti, 27 pontot Egyed Mária mencshelyi. 26,5 pontot Benyusovics Enikő felsőpetényi és Dákai János ba- konyszombathelyi, 26 pontot Bog­nár Tibor székesfehérvári és Dé­nes Sándor zalaistvándi megfej­tőnk. 25,5 pontot Homoki János nagytétényi, Katona Ildikó gö­döllői, Petrilla László és Kálmán nyíregyházi és Tóth Tibor bényei megfejtőnk ért el. 25 pontot ért el Pfundt Cecília hartai és Bog­nár János székesfehérvári, 24 pontot Uram Zsuzsanna balassa­gyarmati, 23 pontot Kohári An­na felsőpetényi, 22 pontot Frankó Frida nagybörzsönyi, Hód Zoltán kőszegdoroszlói és Szkok Tibor bakonyszombathelyi, 21,5 pontot Cselényi Attila és Zsolt szügyi, és Horgos Judit bényei, 18 pontot Varró Mária farmosi megfejtőnk ért el. EDUARD LOHSE, AZ EKD ELNÖKE Május 17-én a lehetséges 124 szavazatból 118 szavazattal Edu­ard Lohse hannoveri evangélikus püspököt választották meg az NSZK-beli protestáns egyház (Evangelische Kirche in Deutsch­land) tanácsának elnökévé. Az eddigi elnök. Helmut Class Würt­temberg! evangélikus püspök rö­videsen nyugalomba vonul. El­nökhelyettessé Helmut Hildet, Hessen-Nassau egyházi elnökét választották. Lohse püspök 55 éves, Ham­burgban született. Teológiai ta­nulmányait 1945-től Béthelben. majd Göttingenben folytatta. 1953-ban újszövetségi professzor lett Mainzban, majd Kiéiben és Göttingenben. 1971 óta hannove­ri püspök. — Az EKD új elnöke néhány évvel ezelőtt egyházunk vendégeként látogatott hazánkba. A Elő hagyományok A „sztarejsik” szolgálata Már közel húsz éve van annak, hogy szlovák ajkú gyülekezetben szolgáltam, és ennél fogva a kö­zöttük szerzett benyomásaim is meglehetősen elhomályosultak. Emlékeimet felidézendő levélben fordultam id. Dedmszky Gyula nyugalmazott békéscsabai lelkész­hez. a szlovák egyházi hagyomá­nyok avatott kutatójához és le­letmentőjéhez, hogy a legfonto­sabbakat megtudjam egy, annak idején számomra is érdekes sajá­tos intézmény, a sztarejsik szol­gálatáról. A levelemben feltett kérdések­re az alábbi válaszokat kaptam: — Olvasóink közül nem min­denki ért szlovákul. Próbáljuk meg a „sztarejsi” szót lefordítani magyarra. Ez nem könnyű. A szószerinti értelem: „idősebb”. Ám a .„szta­rejsik” nem voltak minden eset­ben koros emberek. Talán a „presbiter” szó közelíti meg leg­jobban a helyes értelmet, hiszen a presbiterek sem mind Idős em-í berek, hanem olyanok, akiknek tekintélyük van a gyülekezet előtt. De a „sztarejsik” nem vol­tak feltétlenül a gyülekezeti presbitérium tagjai is. Milyen feladatot töltöttek be a ,,sztarejsik” a gyülekezet életé­ben? A sztarejsiknak pontosan kö­rülhatárolt teendőik voltak. A család nevezetes alkalmain, há­zasságkötéskor vagy halálesetkor magukra vállalták a hivatalos in­téznivalók terheit, és gondoskod­tak arról, hogy minden a hagyo­mányok szerint és kellő ünnepé­lyességgel menjen végbe. A sztarejsiknak például már azx esküvő előtt is akadt tennivaló­juk. A jegyespárt felvezették ko­rábban a lelikészi. majd később az állami anyakönyvi hivataliba ..kihirdetésre”. Ok jelentették be az egyháznál a templomi esküvő idejét, ők mondták be az esketen- dők adatait is. Tennivalóik zöme azonban az esküvő ideiére esett. Rigmusos megható szavakkal el­búcsúztatták a fiatalokat szüleik­től, majd felvezették a násznépet a templomba. Felelősségteljes szerep hárult reájuk a lakoda­lomban is. Ügyeltek a jórendre, étkezés előtt és után imát mond­tak, „dirigálták” a szakácsnékat és az ételfelhordókat. Az asztal­nál a főhely járt nekik, a fogá­sokból a legjobb falat. Pl. övék volt a kacsa vagy csirke combja, amiért is kedves népi humorral „boncikár”-nak (,,combikos”-nak) nevezték el őket. A sztarejsi ad­dig maradt a lakodalomban, amíg be nem kötötték a menyecs­ke fejét. Talán még ennél is több fel­adat várt rájuk a temetéseknél. A halottat bejelentették a lelké- szi hivatalban és áz anyakönyvi hivatalban. Az egyház gondnoki hivatalában megrendelték a te­metést. a harangozást. — egysze­rű vagy „díszharangozást” —, a sírásást.. Gondoskodtak a szolgá­lattevők számára fogatról. Ha szükséges volt, az egyháztól is rendelhettek h intót. A sztarejsi rendezte az anyagiakat, ő adta át a lelkésznek a stólát. A legjellegzetesebb szolgálata azonban a halott körül a virrasz­tás irányítása volt. A temetés előtti estén ugyanis a gyásznép összegyűlt a gvászházban felállí­tott ravatal körül. Ilyenkor a sztarejsi vezette az éneklést — nyolc-tíz éneket is elénekeltek a Tranosciusból —, imádkozott, az alkalomhoz szabott megemléke­zést mondott, és a virrasztást kö­vető „tor”-on is ő mondta az étel előtti és az étel utáni imádságot. A temetés utáni napon elvezette a szűk rokonságot a reggeli is­tentiszteletre. Ugyancsak ő ve­zette a gvásznépet a temetést kö­vető vasárnapon a nagytemplo­mi szlovák istentiszteletre. Ebből a csupán legszüksége­sebbekre szorítkozó beszámolóból is kitűnik, hogv a sztarejsi szol­gálatában az egyházi és társadal­mi ténykedés elválaszthatatlanul összefonódott. Kiből lehetett sztarejsi? Része- sült-e valamilyen képzésben? Azt mondhatnám, hogy a szta- rejsik maguktól nőttek ki a gyü­lekezet talajából. Senki sem vá­lasztotta őket. Ha kellő adottsá­gokkal, kellemes énekhanggal, jól forgó nyelvvel és kellő intelli­genciával rendelkezett valaki, ak­kor a rokonok és ismerősök bíz­tatták. hogy vállaljon sztarejsi szolgálatot. Ha azután a gyakor­latban is bevált, akkor mások is meghívták, és neve bekerült a gyülekezet köztudatába. A lelkészek pedig nem félté- kenykedtek a sztarejsikre. örül­tek, hogy a nagy gyülekezetben valaki megosztja velük a szolgá­lat terheit. A sztarejsik sokáig csak egy­mástól tanultak. Amikor azonban a sok másolás révén a sztarejsik által elmondandó szövegekbe hi­bák csúsztak bele, úgyannyira, hogy azokat már maga a sztarej­si sem értette, szükségessé vált a sztarejsi szolgálat megreformá­lása. Dr. Szeberényi Gusztáv ak­kori igazgató-lelkész kezdeménye­zésére 1934-ben a gyülekezet ve­zetősége szolgálati szabályzatot alkotott a sztarejsik részére. Tan­folyamat kellett végezniük, amelynek tárgyai bibliaismeret, hit- és erkölcstan, egyháztörténet és énekek ismerete voltak. A tan­folyam végén az egyházi iskola­szék előtt vizsgát kellett tenniük. Az utolsó ilyen tanfolyam 1947— 49-ben volt. Él-c még a sztarejsi-szolgálat a gyülekezetben? Még ma is működnek sztarej­sik néhány gyülekezetben. Ter­mészetesen a csabai és általában a békési életforma rohamos vál­tozásával egyre kevesebb alka­lomra hívják meg őket. Nehézsé­gekbe ütközik például a virrasz­tás, hiszen a halott ma már nem marad a házban. A bérlakásba költözöttek pedig nem szívesen háborgatják a szomszédokat éneklésükkel. Szükség van azon­ban ma is arra a lelkületre, amely a sztarejsiket a közössé­gért végzett szolgálatra indította. A gyülekezetekben ma is sok a feladat, és ez mind munkásra vár. A kérdező: Cserháti Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom