Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-07-08 / 27. szám
GYERMEKEKNEK A szálka és a gerenda Lk 6, 36—42 Kirándulás alkalmával sokszor viszünk magunkkal távcsövet. A távcső nagyon mulatságos műszer. Ha az egyik végén nézünk bele, akkor a távoli tájat és tárgyakat egészen közel látjuk. A távcső azonban nem csak közel hozza a távoli dolgokat, hanem meg is nagyítja őket. Távcsővel a távoli táj minden részletét alaposan megvizsgálhatjuk. Ha azonban megfordítjuk a távcsövet és úgy nézünk bele, még a hozzánk közel álló ember is olyan mesz- szire kerül, hogy egészen csöpp- nek látjuk. MÁSOK ÉS MAGUNK TETTEIT ilyen távcsővel szoktuk nézegetni. Amikor mások hibáiról van szó, akkor mindent felnagyítva látunk. A legkisebb dologból is elefántot csinálunk. Ha azonban a magunk élete kerül szóba, akkor megfordítjuk a távcsövet. Nem vagyunk mi olyan rosszak — szoktuk mondani. Ha követünk is el hibát, mindenre találunk kifogást, magyarázatot. A farizeusok is éppen ilyenek voltak Jézus idejében. A maguk hibáit észre se vették, mások hibáiról pedig mindig felnagyítva tudtak beszélni. Ezt az általános emberi magatartást vette célba Jézüs egyszer egy nagyon találó mondásával: „Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát? Hogyan mondhatod: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! — amikor a saját szemedben nem látod a gerendát?” MI AZ OKA ANNAK, HOGY MASOK ÉLETÉBEN a kicsit hatalmasnak látjuk, magunk életében a nagyot pedig észre sem vesszük. Csak úgy, hogy valami baj van a szívünkkel. A szemünket elvarázsolja önző szeretetünk. Ezért nem vesszük észre hibáinkat, ezért keresünk és találunk hibáinkra mentségeket Másokra pedig irigyek, féltékenyek vagyunk. Ezért látjuk sokkal nagyobbnak hibáinkat és kisebbnek jó tulajdonságainkat. A szívünknek kell tehát megváltozni. Másokra is legalább olyan szeretettel és megértéssel kell nézni, mint ahogyan magunk életét szemléljük. JÉZUS AZONBAN NEM AZT AKARJA, hogy ne törődjünk mások hibáival. Ellenkezőleg: segítenünk kell nekik, hogy megszabadulhassanak tőlük. Csak eljárásunkat kell megváltoztatni. Tudjuk jól, milyen kíméletesen és óvatosan kell édesanyánknak, vagy az orvosnak szemünkhöz nyúlnia, ha ki akar venni abból valamit, ami beleesett. Még így is nagyon fájdalmas művelet ez. Hogy mások hibáihoz hozzányúlhassunk, ahhoz irgalmas kézre és szeretetre van szükségünk. Minden segítésben az a legfontosabb, hogy a másik érezze, valóban segíteni akarunk. De még ennél is fontosabb, hogy a másik lássa, hogy mi magunk példát mutatunk a jó cselekvésében. Ez többet ér minden szónál. Ezért mondja Jézus: „Előbb vedd ki a gerendát saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből”. c . „írok nektek, ifjak...” Örök törvények - időszerű üzenetek Az emberi szervezet működésének megvannak a maga örök szabályai. Amióta ember él a világon, az ember szíve ugyanolyan ritmusban ver. A vérkeringés és az anyagcsere törvényei sem változtak hosszú évezredek során. Hogy az egészséges életmód szabályaiban mégis oly nagy változások fordultak elő az emberiség történelme folyamán, az arra vezethető vissza, hogy az ember 6sak lassan és fokozatosan ismerte meg az emberi szervezet működésének titkait. Minél jobban ismertek ezek a titkok, annál jobban tudjuk életmódunkat úgy alakítani, hogy az szervezetünk harmonikus és egészséges működését elősegítse. AZ EMBEREK EGYÜTTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI ÉS TÖRVÉNYEI nem annyira bonyolultak, mint az emberi szervezet működése. A harmonikus emberi együttélés szabályait éppen ezért sokkal könnvebb volt megtalálni. Ebből következik az is. hogv az emberi együttélés szabályaiban, vagy ahosv mondani szoktuk, az erkölcsi törvényekben nem tapasztalhatunk olvan nasv változásokat, mint az egészségügyi szokásokban és szabályokban. Sokan csodálkoznak azon. hoev a szocialista erkölcs szabóival tartalmilag nagyban megegyeznek a keresztyén erkölcsi törvényekkel. A keresztvén erkölcsi törvények pedig valójában mind a Tízparancsolatra vezethetők vissza. A Tízparancsolattal kapcsolatban pedig azt is tudjuk, hogv a mózesi törvények legnagyobb része megtalálható a kor nagy kultúméoei- nek törvényeiben, elsősorban Hammurabi babiloni klrálv hires törvényeiben. Mindez arról beszél, hogy bár a társadalmi viszonyok és szokások a történelem során óriási változásokon mennek keresztül, az emberek egymáshoz való viszonyában alapvetően nincs változás. Azok a törvények, amelyeket Isten az emberi szívbe ültetett. a társadalmi életformák változásainak ellenére is állandóak maradnak, és szinte észrevétlenül átplánt.álódnak; az egyik nemzedék életéből a másikéba. Az emberiség élete során többször is történt próbálkozás ezeknek az erkölcsi törvényeknek a megváltoztatására, azonban ez valójában soha nem sikerült. BÁR TARTALMILAG IGEN SOK A HASONLÓSÁG a keresztyén erkölcs és a humanista, vagy szocialista erkölcsi törvények között, azt is meg kell látnunk, hogy a keresztyén erkölcsi törvények mégis egészen mások. A Tízparancsolat tövényei is — sok tartalmi hasonlóság ellenére — gyökeresen különböztek Hammurabi törvényeitől. A mózesi törvények és ennek nyomán a keresztyén erkölcsi törvények is az élő Istennel vannak kapcsolatban. A Tízparancsolat törvényei ezzel a mondattal kezdődnek. „Én az Ür, vagyok a te Istened!” Luther Márton pedig a Kis-Káté magyarázatában mind a tíz parancsolat magyarázatát ezzel a mondattal kezdi: „Istent félnünk és szeretnünk kell.. ." Mindpz azt -jelenti, hogy a Tízparancsolat törvényeinek megtartása attól függ, milyen viszonyban vagyunk Istennel, teremtőnkkel és gondviselőnkkel. Más megközelítéssel ezt úgy szoktuk mondani, hogy a hivő embereknek egymáshoz való viszonyát gyökeresen az határozza meg, hogy milyen viszonyban vannak Istennel: hisznek-e benne, szeretik-e őt, elfogadják-e irányítását, vezetését. Aki a keresztyén erkölcsnek ezt az Istenhez kapcsolódó személyes vonását nem veszi figyelembe, az nem érti meg igazán a keresztyén er- kölcsiséget, és nean is tud mit kezdeni a keresztyén erkölcs törvényeivel. A MÓZESI TÖRVÉNYEK ÉS A KERESZTYÉN ERKÖLCS között is van különbség. A mózesi törvények alapja Isten szövetségkötése. Isten megígérte, hogy ha gyermekei megtartják parancsolatait, akkor ő is mindenben támogatja őket. Izrael népének története azonban arról tanúskodik, hogy az emberek képtelenek megtartani Isten törvényeit. Izrael története nem más, mint Isten törvényei megtiprásának a története. Istennek újra meg újra meg kellett bocsátani népének, hogy közösségben maradhasson vele. Az igazi megoldás céljából Isten elküldte a világra egyszülött Fiát, Jézus Krisztust. Ö a törvény igazi betöltője. Általa, az ő erejével a hívők is be tudják tölteni Isten törvényét. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy Jézus az ige és a szentségek útján a benne hívőkkel közösségre lép, azaz beléjük árasztja erejét és szeretetét. s ezzel képessé teszi őket arra, hogy Isten parancsolatai szerint éljenek. A hívők Jézus erejével meg tudják tartani a törvényeket és meg tudják valósítani a hai-monikus közösségi életet. MOST INDULÓ SOROZATUNKBAN a Tízparancsolat örök törvényeit vesszük sorra. Megvizsgáljuk. hogy mennyire frissek és időszerűek ezek az évezredes törvények. Arra is szeretnénk rámutatni, hogy Jézus Krisztus erejével mi is meg tudjuk tartani őket, s ezáltal harmonikusabb és boldogabb lehet közösségi életünk. Seltneczi János Gyermekek imádkoznak VÍZPARTON I Most vízparton nyaralunk, Jézusom! Már tudok úszni! Nagyon jó szórakozás az úszkálás. Talán Te is úszkáltál • a Genezáret tavában. Jézus, és tudod, milyen jó? Hamar meg lehet szokni a vizet és a fürdést. de mégis egészen nagy öröm. Ilyenkor veszi észre az ember, hogy a világ nem magától lett ilyen széppé. Köszönöm szépen Jézusom, hogy van víz, vannak tavak, amikben fürdeni, úszkálni lehet. Néha úszás közben is Rád akarok gondolni. Ámen. „Emberek a kereszt körül” llejtvcnysorozatunk megfejtői Sorozatunk 7 rejtvényből állt. Minden alkalommal 4 kérdést kellett megválaszolni. Az elérhető legmagasabb pontszám így 28 volt, A sorozatra összesen 175 megfejtés érkezett. 19 megfejtő mind a 7 fordulóban küldött megfejtést. A SOROZAT VÉGEREDMÉNYE: A maximális 28 pontot senki sem érte el. 27.5 pontot ért el Pongrácz Zsuzsa budapesti, 27 pontot Egyed Mária mencshelyi. 26,5 pontot Benyusovics Enikő felsőpetényi és Dákai János ba- konyszombathelyi, 26 pontot Bognár Tibor székesfehérvári és Dénes Sándor zalaistvándi megfejtőnk. 25,5 pontot Homoki János nagytétényi, Katona Ildikó gödöllői, Petrilla László és Kálmán nyíregyházi és Tóth Tibor bényei megfejtőnk ért el. 25 pontot ért el Pfundt Cecília hartai és Bognár János székesfehérvári, 24 pontot Uram Zsuzsanna balassagyarmati, 23 pontot Kohári Anna felsőpetényi, 22 pontot Frankó Frida nagybörzsönyi, Hód Zoltán kőszegdoroszlói és Szkok Tibor bakonyszombathelyi, 21,5 pontot Cselényi Attila és Zsolt szügyi, és Horgos Judit bényei, 18 pontot Varró Mária farmosi megfejtőnk ért el. EDUARD LOHSE, AZ EKD ELNÖKE Május 17-én a lehetséges 124 szavazatból 118 szavazattal Eduard Lohse hannoveri evangélikus püspököt választották meg az NSZK-beli protestáns egyház (Evangelische Kirche in Deutschland) tanácsának elnökévé. Az eddigi elnök. Helmut Class Württemberg! evangélikus püspök rövidesen nyugalomba vonul. Elnökhelyettessé Helmut Hildet, Hessen-Nassau egyházi elnökét választották. Lohse püspök 55 éves, Hamburgban született. Teológiai tanulmányait 1945-től Béthelben. majd Göttingenben folytatta. 1953-ban újszövetségi professzor lett Mainzban, majd Kiéiben és Göttingenben. 1971 óta hannoveri püspök. — Az EKD új elnöke néhány évvel ezelőtt egyházunk vendégeként látogatott hazánkba. A Elő hagyományok A „sztarejsik” szolgálata Már közel húsz éve van annak, hogy szlovák ajkú gyülekezetben szolgáltam, és ennél fogva a közöttük szerzett benyomásaim is meglehetősen elhomályosultak. Emlékeimet felidézendő levélben fordultam id. Dedmszky Gyula nyugalmazott békéscsabai lelkészhez. a szlovák egyházi hagyományok avatott kutatójához és leletmentőjéhez, hogy a legfontosabbakat megtudjam egy, annak idején számomra is érdekes sajátos intézmény, a sztarejsik szolgálatáról. A levelemben feltett kérdésekre az alábbi válaszokat kaptam: — Olvasóink közül nem mindenki ért szlovákul. Próbáljuk meg a „sztarejsi” szót lefordítani magyarra. Ez nem könnyű. A szószerinti értelem: „idősebb”. Ám a .„sztarejsik” nem voltak minden esetben koros emberek. Talán a „presbiter” szó közelíti meg legjobban a helyes értelmet, hiszen a presbiterek sem mind Idős em-í berek, hanem olyanok, akiknek tekintélyük van a gyülekezet előtt. De a „sztarejsik” nem voltak feltétlenül a gyülekezeti presbitérium tagjai is. Milyen feladatot töltöttek be a ,,sztarejsik” a gyülekezet életében? A sztarejsiknak pontosan körülhatárolt teendőik voltak. A család nevezetes alkalmain, házasságkötéskor vagy halálesetkor magukra vállalták a hivatalos intéznivalók terheit, és gondoskodtak arról, hogy minden a hagyományok szerint és kellő ünnepélyességgel menjen végbe. A sztarejsiknak például már azx esküvő előtt is akadt tennivalójuk. A jegyespárt felvezették korábban a lelikészi. majd később az állami anyakönyvi hivataliba ..kihirdetésre”. Ok jelentették be az egyháznál a templomi esküvő idejét, ők mondták be az esketen- dők adatait is. Tennivalóik zöme azonban az esküvő ideiére esett. Rigmusos megható szavakkal elbúcsúztatták a fiatalokat szüleiktől, majd felvezették a násznépet a templomba. Felelősségteljes szerep hárult reájuk a lakodalomban is. Ügyeltek a jórendre, étkezés előtt és után imát mondtak, „dirigálták” a szakácsnékat és az ételfelhordókat. Az asztalnál a főhely járt nekik, a fogásokból a legjobb falat. Pl. övék volt a kacsa vagy csirke combja, amiért is kedves népi humorral „boncikár”-nak (,,combikos”-nak) nevezték el őket. A sztarejsi addig maradt a lakodalomban, amíg be nem kötötték a menyecske fejét. Talán még ennél is több feladat várt rájuk a temetéseknél. A halottat bejelentették a lelké- szi hivatalban és áz anyakönyvi hivatalban. Az egyház gondnoki hivatalában megrendelték a temetést. a harangozást. — egyszerű vagy „díszharangozást” —, a sírásást.. Gondoskodtak a szolgálattevők számára fogatról. Ha szükséges volt, az egyháztól is rendelhettek h intót. A sztarejsi rendezte az anyagiakat, ő adta át a lelkésznek a stólát. A legjellegzetesebb szolgálata azonban a halott körül a virrasztás irányítása volt. A temetés előtti estén ugyanis a gyásznép összegyűlt a gvászházban felállított ravatal körül. Ilyenkor a sztarejsi vezette az éneklést — nyolc-tíz éneket is elénekeltek a Tranosciusból —, imádkozott, az alkalomhoz szabott megemlékezést mondott, és a virrasztást követő „tor”-on is ő mondta az étel előtti és az étel utáni imádságot. A temetés utáni napon elvezette a szűk rokonságot a reggeli istentiszteletre. Ugyancsak ő vezette a gvásznépet a temetést követő vasárnapon a nagytemplomi szlovák istentiszteletre. Ebből a csupán legszükségesebbekre szorítkozó beszámolóból is kitűnik, hogv a sztarejsi szolgálatában az egyházi és társadalmi ténykedés elválaszthatatlanul összefonódott. Kiből lehetett sztarejsi? Része- sült-e valamilyen képzésben? Azt mondhatnám, hogy a szta- rejsik maguktól nőttek ki a gyülekezet talajából. Senki sem választotta őket. Ha kellő adottságokkal, kellemes énekhanggal, jól forgó nyelvvel és kellő intelligenciával rendelkezett valaki, akkor a rokonok és ismerősök bíztatták. hogy vállaljon sztarejsi szolgálatot. Ha azután a gyakorlatban is bevált, akkor mások is meghívták, és neve bekerült a gyülekezet köztudatába. A lelkészek pedig nem félté- kenykedtek a sztarejsikre. örültek, hogy a nagy gyülekezetben valaki megosztja velük a szolgálat terheit. A sztarejsik sokáig csak egymástól tanultak. Amikor azonban a sok másolás révén a sztarejsik által elmondandó szövegekbe hibák csúsztak bele, úgyannyira, hogy azokat már maga a sztarejsi sem értette, szükségessé vált a sztarejsi szolgálat megreformálása. Dr. Szeberényi Gusztáv akkori igazgató-lelkész kezdeményezésére 1934-ben a gyülekezet vezetősége szolgálati szabályzatot alkotott a sztarejsik részére. Tanfolyamat kellett végezniük, amelynek tárgyai bibliaismeret, hit- és erkölcstan, egyháztörténet és énekek ismerete voltak. A tanfolyam végén az egyházi iskolaszék előtt vizsgát kellett tenniük. Az utolsó ilyen tanfolyam 1947— 49-ben volt. Él-c még a sztarejsi-szolgálat a gyülekezetben? Még ma is működnek sztarejsik néhány gyülekezetben. Természetesen a csabai és általában a békési életforma rohamos változásával egyre kevesebb alkalomra hívják meg őket. Nehézségekbe ütközik például a virrasztás, hiszen a halott ma már nem marad a házban. A bérlakásba költözöttek pedig nem szívesen háborgatják a szomszédokat éneklésükkel. Szükség van azonban ma is arra a lelkületre, amely a sztarejsiket a közösségért végzett szolgálatra indította. A gyülekezetekben ma is sok a feladat, és ez mind munkásra vár. A kérdező: Cserháti Sándor
