Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-06-24 / 25. szám
^ öKumené önumené ($> ÖKumené <g> II. János Pál pápa első enciklikája A KRAKKÓI ÉRSEKI SZÉKBŐL A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ FEJÉVÉ választott 11. János Pál pápa beköszöntő programadó első enciklikája márciusban jelent meg. A pápai körlevél jelentőségét az a tény húzza alá, hogy a második évezred végén az új Lengyelországból származó egyházfő elődeinek, XXIII. Jánosnak és VI. Pálnak a nyomába lépve és munkájukat folytatva hosszú távú programot kíván adni. „Az ember Megváltója. Jézus Krisztus a világegyetem és a történelem középpontja” — kezdődik az encikliká. A latin szöveg első szavairól Redemptor Hominis az elnevezése. A huszonkét fejezetből, négy nagy témakörből álló terjedelmes irat részletes elemzésére itt nincs lehetőségünk. A fővonalakat kívánjuk a következőkben ismertetni. Az első fejezet azzal az örökséggel foglalkozik, amit az új pápa elődei nyomán átvett: ,,Az egyház, • amelyet majdnem közvetlenül I. János Pál rövid napjai után rám bíztak, biztosan nem mentes feszültségektől és belső nehézségektől...” Jellemző korunkra az az ökumenikus egységkeresés is, amely „a nyitottságot, közeledést, készséget a párbeszédre, az igazság közös keresését” ... jelenti. A megváltás titkáról szóló második fejezet himnuszszerű, szép fogalmazásban szól Jézus Krisztusról, aki „szellemünk egyedüli célpontja, értelmünk, akaratunk és szívünk egyetlen iránya, az ember és a világ Megváltója”. Örülünk annak, hogy az egyház, a keresztyénség feladatát Jézus Krisztus felől határozták meg: „Az az ember, aki legmélyebben akarja megérteni önmagát... az nyugtalanságával, bizonytalanságaival. gyengeségével és bűneivel, életével és halálával együtt mintegy lépjen be Krisztusba.” Szokolay-est a Deák téren Elszalasztott pillanat Aki a pillanatot elssalasztotta, én voltam. Láthattam volna egy pillanatra. talán három ízben is korunk és világunk egyik legismertebb, legmegbecsültebb, népe és hazája sorsán túl a munkásosztály, sót tovább a ma élő emberiség jelene és jövője roppant felelősségével felruházott személyiségét, Brezsnyevet. Itt, Budapest utcáin, ahogy a zászlót lengetök, a virágot qzórók az éljenzők tömegével szegélyezett úton nyitott kocsiban (így möndták el röviddel később a boldog ,látók’), fogadja a tisztelő köszöntést a felelősségben és szolgálatban közösséget vállaló hü baráttal, Kádár Jánossal. láthattam volna, most nem a képernyőn, vagy az új-> súgok fotóin, hanem élő, valós hús-vér embervoltában. Ha néhány percre engedhetek a pillanat vonzásának, a kíváncsiság és érzés mágneses erejének, úgy mondhattam volna, ha megérem, mint gyermekkorom öregjei: amikor Károlyi..., amikor Kun Béla... De nem mondhatom, mert éppen a magas rangú vendég és barátja elkötelezettsége és szolgálata döntő tényező abban, hogy nem állhattam meg. Mert béke van, mert van lehetőségünk dolgozni, mert szerkeszthetünk újságot, köztük egyháziakat is, fut a papír a nyomdagépeken. Emberek érkeznek hozzánk határainkon túlról, köztük ugyancsak egyháziak is. Nemzetközi fórumoknak adunk helyet. Ebben a pillanatban is nőnek az új lakótelepek több emeletes épületei. Közben fel kell fogni a hírek jeleit világunk, társadalmunk eseményeiről és gyülekezetek életéről. Elszalasztottam egy pillanatot, vagy az futott el mellettem. S arra gondoltam, hogy így vagyunk sokszor lapunk szolgálataival is. mert egy hetilap nem tudja befogadni a pillanat forró hangulatát, ünnepi érzéseit. Mire hozzáfűzzük gondolatainkat, már újabb történelmi pillanatok érnek be. Mint a SALT—11. aláírásának pillanata, amelynek szükségességéről oly meggyőzően és kiemelten szólt magas rangú vendégünk itt, Budapesten is. S HA VESZTESNEK IS ÉRZEM MAGAMAT egy pillanat elfutása miatt, a leírtakból megértheti az olvasó, hogy inszont nyertesnek érzem magam, népünket, benne a hívőket is, a szocializmust építő népek nagy családját, de embervilágunkat is sok mindenben, ami nem múlik el egy pillanattal, hanem hosszú távon meghatározója az életünknek. Sok mindenben, ami a, két vezető politikus barátságát és tárgyalásait messze gyűrűzve körülveszi. A két nép barátságában, a kölcsönös megértés, megbecsülés, együttmunkálkodás és segítés alig felmérhető sok szellemi és anyagi hasznában. Az összetartozás összetartás erejében, amely tartósan befolyásolja mai életünket, népeink boldog jövőjét és eljövendő békés, igazságos világ kialakulását. A TISZTELET, MEGBECSÜLÉS ÉS ÜNNEPLÉS természetes módon veszi körül azokat — s ez most nem játék a szavakkal —. akik felismerve és megragadva a történelmi pillanatok adta lehetőségeket ilyen maradandó, nagy távlatú eredményeket tudnak bizonyítani a rajuk felelősséget ruházok javára, amelyek egyúttal az emberiség családja számára is haszonná lesznek. M. Gy. Jankovich Ferenc: NYÁRI ÚT Ma újra találkoztam veletek, sárgálló mezők, zöld fák, ligetek. — Zengett a vetés, cimbalmozva szépen, verte a júniusi napsugár — és fönt az égen a szabadságról zengett egy madár. Szabadság! Drága, habzó jelenés, a földből bújtál itt ki. hogy tenyéssz? Téged dicsőít a rozs. a búza, a csilló sarló, a zengő kasza, érted nyújtóznak villás emberek, és mint a szobrok, oly mezítlenek. Ragyog az ég, a tayon csillogás, a szerencséjét húzza egy halász, légbe perdül és csillan a hal és mint a süllő, siklik a Sió és csobban a dal, — a bakterháznál zeng a rádió! Szabadság! Tőled zeng-bong a világ, hadd zengjem földed cimbalom-dalát! Verset habzik a tó. a parti zöld, verseket fű a szél, vígad a táj, mint aki örökölt, — ajkamról ajkad csengő dala száll. Szűrjön a tóból halat a halász, nekünk teremjen a búzakalász, — S úgy állja szobrát földjén a paraszt, hogy megdalolhassam én is vidáman e nyárban a tavaszt, mely ring csípőben, karban, fűben, fában’ Ma újra találkoztam veletek, sárgálló mezők, zöld fák, ligetek. — Zengett a vetés, cimbalozva szépen, verte a júniusi napsugár — és fönt az égen a szabadságról dalolt egy madár. (Megjelent: ,.A HAJNAL SZÍNEI.” Magyar költők tanúságtétele című kötetben, 1975.) Istentiszteleti rend a Balaton mellett PÜNKÖSD VASÁRNAP ESTE kiemelkedő hangverseny volt a Deák téri templomban, a 75 éve fennálló ének- és zenekar jubileumi hangversenye. Mielőtt a zene megszólalt volna Harmati Béla igazgatólelkész mondott rövid bevezetőt. Visszapillantva utalt a‘ nevezetesebb adatokra: 75 éve két lelkes evangélikus férfikart alakított. Ez volt a kezdet. 1923: Kirchknopf Gusztáv vezeti a kart. 1930—1942- ig Kapi-Králik Jenő. 1942-től Weltler Jenő a jelenlegi karnagy, akit 37 éves lelkes szolgálata alkalmából köszönt. Zalánfy Aladárral együtt a genuin lutheri zenét kezdik művelni: Walther, Praetorius, Schütz, Buxtehude, Telemann és mindenekelőtt Bach. Sorra jönnek a nagy állomások: Karácsonyi oratórium. Magnificat h-moill mise a Bach-kantáták egész sora és az idén a Máté Passió! 1959 óta Trajtler Gábor is bekapcsolódik az énekkar munkájába. Nevezetes mozzanat, hogy Szo- kollay Sándor Kossuth-dijas zeneszerző kapcsolatba kerül a Lutherániával. Ez zeneszerző és énekkar egymásratalálásának kölcsönös örömét jelenti. A mai jubileumi est műsora Szokolay- művekből áll. Végül köszönti a Lutheránia ének- és zenekar tagjait és az előadó művészeket. A NAGY HŐSÉG ELLENÉRE megtelt a templom és a hallgatóság lenyűgözve hallgatta a műveket. Szokolay modern eszközökkel muzsikál, de mindig a mai embernek, és így a mai gyülekezetnek is felfogható módon szólal meg. Számol azzal, hogy a hallgatóság meg akarja érteni a zenét. Alapelve a közérthetőség. Egyházzenei műveiben bizonyos tradicionalitás van. Korálokat használ. Kevesebb disszonanciát alkalmaz. Ö maga olyan dallamokat is ír, ami egyházi ének parafrázisnak hat. Előszeretettel használ fel zenéjéhez bibliai szöveget. Az „Örvendjetek az Urnák” — Locarnói' motettában érezni lehetett a klasszikus örökség hatását. Bemutató előadás volt a Libellus Ungaricus — archaikus kantáta. Ennek szövegét Szokolay Sándor Bornemissza Péter prédikációs írásából válogatta össze 12 tételben szoprán, alt, tenor, bariton, basszus szólóra, gyermekkarra, vegyeskarra, orgonára és zenekarra. Egyébként ezt a művet Weltler Jenőnek és a 75 éve fennálló Lutheránia ének- és zenekarnak ajánlotta. Ebben a műben archaikus hatásra törekedett. Persze bőven akadnak modern elemek is. A Valtételben az „Erős vár” korái szerepel. Igen hatásosan szólaltatja meg hol a szólista, hol a kórus. Igazi feszültség van a szólista éneke és a koráit éneklő kórus között. Rendkívül érdekes és lebilincselő volt, talán a hallgatóságnak is ez nyújtotta a legnagyobb élményt. Egyébként minden tétel más és más. Csupa ötlet, elevenség. Nem ismétli önmagát. A záró ,.Ámen” hatalmas hangerőket mozgat meg. ,Al fresco per organo” címmel öt orgonadarab szerepelt a műsoron. Itt is dominál a szerző fantáziagazdagsága. Igen modern eszközöket használ. A befejező „Pünkösdi ének" — kantátában hatalmas energiák mozdultak meg. A fugaszerű szakaszokban Bach szellemével találkozunk. De általában homofon stílusban ír. NAGY NYERESÉG. EGYHÁZUNK SZÁMÁRA, hogy Szokolay rátalált a. Lutherániára. Szo- kolayval a magyar evangélikus- ság szólal meg a mai zenében. Művei azt mutatják, hogy igazi lutheránus módon egzegetálja a szöveget. Megküzd vele és keresi a helyes kifejezési formát. Ebben Schütz és Bach nyomán halad. Az este műsorát ő maga vezényelte. Egy nagy zseni, tele tűzzel és ambícióval. DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök Rám 8, 14 alapján hídette az igét. Bevezetőül megemlítette, hogy eddig két prédikáció hangzott el: Bornemissza Péter és Szokolay Sándoré. A bemutatott mű szövegét a zeneszerző Bornemissza Péter 5 kötetes, 1472 oldalas prédikációs kötetét átböngészve állította össze. Ö a maga mondanivalóját a mű VII. tételének első két sorához kapcsolja: „Ha a Krisztus által, ö Szent Lelkét vettük, az ö vezérlése szerint éljünk!" Akik a Lélek vezetése alatt élnek, azok tisztaságban élnek. Óriási szükség van a tiszta szóra, a tiszta tekintetre, tisztaságra amikor a másik becsületéről van szó, tisztaságra a családban, a pénzkezelésben, a munkában ... A másik nagy hiánycikk: a tűz melegítő ereje. Érze- lemszegények vagyunk! Isten azt akarja jobban szeressük, jobban éljünk másokért, a szívünket dobjuk bele az életstílusunkba. A Szentlélek Űristen, aki az evangéliumon keresztül hatalmába tud venni egy közösséget, képessé tesz a tiszta, szeretetben gazdag életre. KIEMELKEDŐ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTTAK az est szólistái: Faragó Laura, Péczely Sarolta, Schultz Katalin, Molnár András, Berczelly István, Kuncz László és Trajtler Gábor. A lenyűgöző élményt nyújtó este után csak azt kívánjuk, hogy Szokolay Sándor még sok ilyen alkotással gazdagítsa egyházunkat és a zenekultúránkat. Gáncs Aladár A MEGVÁLTOTT EMBERRŐL ÉS A MAI VILÁGBAN VALÓ HELYZETÉRŐL szól a harmadik fejezet. A krisztusi szeretet azt jelenti, hogy az egyház „nem maradhat érzéketlen mindazzal szemben, ami az ember javát szolgálja, de nem lehet közömbös azzal szemben sem, ami az embert fenyegeti. Az encikliká fölhívja a figyelmet a világunkat megosztó tényezőkre, a világgazdasági rendszer múltból örökölt igazságtalanságaira, az éhezésre, a háborús feszültségekre, a környezetszennyezésre, az emberi jogok meg nem adására. Az utolsó, negyedik fejezet a római katolikus egyház belső kérdéseivel foglalkozik „Az egyház küldetése és az ember sorsa” címen. Az isteni igazságok megélésének, hirdetésének a feladata minden egyháztagé. Az úrvacsora, eucharisztia és a bűnbánat ad ehhez segítséget. Az utolsó fejezetet a pápa a „reménység Anyjának, Máriának” szentelte. Ezek a sorok igen furcsák protestáns olvasónak. Máriát, Jézus édesanyját tisztelet övezi egvházunk- Dan, de nem imádat. Csak any- nyit tanítunk Máriáról, amennyit a Szentírás tanít. A római katolikus egyház újabb dogmáit azonban Mária mennybemeneteléről vagy a váltságban végzett közreműködői munkájáról elutasítjuk. A „REDEMPTOR HOMINIS” ENCIKLIKÁT ELEMZŐ TEOLÓGUSOK a protestáns egyházak oldaláról rámutatnak arra, hogy o Máriáról szóló római katolikus tanítás nagyobb hangsúlyt kapott ebben az iratban, mint a 11. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban. így a jövőben az ökumenikus párbeszédek számára ez az eddig háttérben levő téma nagy jelentőséget nyer majd. Még egy olyan vonást emelünk ki az enciklikából, amelyik eltérést mutat az evangélikus, :re- formátori teológiától. A reformáció egyik alapvető tanítása volt ugyanis, hogy az egyes keresztyén, aki Istenben hisz, Istenre bízza magát, hitében közvetlenül találkozhat Istennel. A római katolikus tan hangsúlyozza viszont az egyháznak, mint intézménynek, az egyházi hierarchiának a közvetítő jellegét. Ez nemcsak a hit és üdvösség, hanem az egyéni és társadalmi etikai kérdések tekintetében is jellemző. Krisztus — egyház — ember tehát az a sorrend, ahol az egyház, mint intézmény azt a feladatot kapta, hogy meghatározza az egyes hivő számára, mit és hogyan higgyen és milyen magatartást gyakoroljon abban a környezetben, ahol él. A reformáció viszont a hit dolgaira vonatkozólag az ún. „sola Scriptura”, azaz Szentírás-elvet (egyedül a Szentírás) képviselte, tehát nem az egyházi hagyomány, hanem egyedül a Szentírás a norma és a zsinórmérték. Azt hisz- szük és tanítjuk, amit a Szentírás hirdet. A társadalmi erkölcs dolgaiban pedig a hit által megvilá- gositott értelem jelentőségét emelték ki a reformátorok. Ezért nem dolgoztak ki Isten általános parancsai alapján a mindennapi élet részleteire kitérő, minden esetre választ kereső szociális tanítást. Minden keresztyénnek, minden egyháznak a maga életében, körülményeire alkalmazva kell megtalálnia ■ Isten igéjéhez kötött józan emberi értelme segítségével. hogyan lehet Jézus kifejezésével élve a „föld sója”, hogyan tud Isten dicsőségére és emberek javára élni. ÖRÜLÜNK ANNAK. HOGY A PÁPAI ENCIKLIKÁ a sajátos római katolikus tanítás kihangsúlyozása mellett súlyt helyez arra a gyakorlati együttműködésre, amelyik célja az egyes ember, az emberi közösségek, az országok és népek, az egész világ életének megjobbitása, emberibbé, humánusa bbá tétele. Valljuk, hogy az egyházak közti dialógusoknak ma elsősorban arra kell irányulni. miben és hol tud szolgálni a világ egymilliárdnyi keresztyéné egymásnak és az egész emberiségnek. Harmati Béla Balatonboglár református templom: a hó első vasárnapján de. fél 10.. a hó harmadik vasárnapján du. fél 3. — Balatonfenyves református irnaház: a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 3. — Balatoniéiig református templom : a hó első vasárnapján de. 11.. a hó harmadik vasárnapján du. 4. — Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10.. református templom: a hó második vasárnapi in1 du. fél 4. — Balaton- szemes evangélikus imaház (Fő u. 32.): a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. — Fonyód protestáns templom: a hó első ás harmadik vasárnapján, du. fél 2. — Gyenesdiás evangélikus szeretetotthon: a hó harmadik vasárnapján du. 3. — Kőröshegy református templom: a hó második vasárnapján du. 3. — Zamárdi evangélikus imaház (Aradi u. és IV, köz sarok): a hó második vasárnapján du. fél 7. — Keszthely evangélikus templom (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. iü. — Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.) : a hó negyedik vasárnapján du. fél 4. — Tapolca protestáns templom (Darányi u. 133.): a hó második vasárnapján du. 4., a hó negyedik vasárnapján de. 10. — Balatonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap" du. 4. — Balatonfüzfö református templom (József A. u.): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél ti. — Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. v I l