Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-27 / 21. szám

GYERMEKEKNEK, Mit tükröz viselkedésünk? Jn 15, 26—16,4 Viselkedésünkből és magatar­tásunkból rendszerint tükröződik az a környezet, ahonnan kikerül­tünk. Ha valaki odahaza a csa­ládban békés, kiegyensúlyozott légkörben él, az mindenkivel kedvesen, rokonszenvesen visel­kedik. Ha pedig valakinek olyan barátai vannak, akiktől csak durva szavakat és trágár beszé­det hall, az maga is így beszél másokkal. Ezért mondta Jézus tanítványainak, amikor halála előtt búcsúzott tőlük, hogy ma­gatartásukon meg fog látszani az, hogy három évig az ő tanít­ványai voltak. Régies kifejezés­sel ezt így mondta Jézus: Ti bi­zonyságot fogtok tenni rólam. Jézusnak ez a megállapítása Jé­zus mai tanítványaira is érvé­nyes. Akik Jézussal együtt jár­nak, akik hallgatják igéjét, akik részt vesznek az istentisztelete­ken és a gyermek-bibliaórákon, és olvassák a Szentírást, azoknak viselkedéséből és magatartásuk­ból ma is tükröződik Jézus lel- külete, vagyis úgy viselkednek, mint maga Jézus. Miben nyilvánul meg ez a ma­gatartás? Mindenekelőtt abban, hogy Jézus szeretetével közeled­nek az emberekhez. Nem csú- folódnak, nem sértegetik egy­mást, hanem úgy viselkednek, hogy az emberek jól érezzék magukat társaságukban. A jézu- si magatartás azonban nem csak szóban nyilvánul meg, hanem főképpen abban, hogy Jézus ta­nítványa még a lemondástól, vagy az áldozattól sem riad visz- sza, hogy segítsen másokon. Már a gyermekek életében is számtalan alkalom nyílik ilyen szolgálatra. Ha valamelyik tár­sunk nehezen érti meg a leckét, Jézus lelkületévél segíthetünk neki a tanulásban, vagy a házi feladat elkészítésében. Az autó­buszon, vagy villamoson idős, beteg embereknek előzékenyen átadhatjuk a helyünket. Jézus tanítványa mindig készen áll ar­ra, hogy ahol szükség van, se­gítsen, bármi legyen is az. Ezzel a magatartással tulaj­donképpen magáról Jézusról te­szünk bizonyságot, mert mind­ehhez az erőt tőle kapjuk. Az ember magától inkább a rosszra hajlik, mint a szépre és a jóra. Természetünkben benne van, hogy szeretet helyett másoknak inkább bosszúságot okozzunk. Ezt a rosszra való hajlamunkat csak Jézus erejével tudjuk le­győzni. Az ő szeretete annyira át tudja hatni szívünket és egész életünket, hogy vele képesek va­gyunk a rossz legyőzésére és a szolgáló szeretet gyakorlására Ezért olyan fontos, hogy keres­sük a találkozást vele, engedjük, hogy szeressen bennünket, mert csak így lehetünk alkalmasak az ő szeretetének továbbadására. Azt is tudnunk kell, hogy né­ha megmosolyogják ezt a jézusi magatartást. Az alázatos és sze­líd magatartásé gyermek nem mindig tetszik társainak. Néha kigúnyolják és gyávának tart­ják. azt hiszik, az a hős, aki erő­szakos és senkitől sem ijed meg. Pedig a szelídség és a szeretet gyakorlásához sokkal nagyobb bátorság kell, mint az ilyen hős­ködéshez. Jézus nagyon szereti az ilyen szelíd, szolgáló embere­ket. Az emberek boldog együtt­élésének ez a Jézus szeretetét tükröző magatartás a legbizto­sabb alapja. S. J. A föltámadott Jézus megjelenései 6. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Hol ta­láljuk feljegyezve a föltámadott Jézusnak azt a megjelenését, amikor a keresztség szentségét rendelte el? 2. Milyen parancsot adott tanítványainak a kereszt- séggel kapcsolatban? 3. Milyen ígéretet fűzött a keresztséghez? 4. Mivel fejeződik be a föltáma­dott Jézusnak ez a megjelenése? Válaszaitokat június 10-ig le­velezőlapon a .következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u .12. — 1088. A megfejtéseket a sorozat végén értékeljük. A leg­több pontot elérők könyvjutalmat kapnak. ÜJ EVANGÉLIKUS PÜSPÖK GÖRLITZBEN A DÉL-AFRIKAI Holland Re­formátus Egyház nemrég megtar­tott zsinat ülésén figyelemre mél­tó javaslat hangzott el: a mint­egy 2,7 millió egyháztagot szám­láló egyháztest, amelyhez fehé­rek, feketék, indiánok és más szí­nes bőrűek is tartoznak, alkosson ún. multirasszista (sok fajú) fő­zsinatot. Ezt a javaslatot azonban a Zsinat elutasította. Erre a tagok egy része kompromisszumot aján­lott: alakítsanak bizottságot, amelyik javaslatokat dolgozna ki az ilyen irányban történő tovább­lépéshez. Ezt is elutasították a Zsinat résztvevői. A nem fehé­rekből álló Református Egyház mély csalódottságának adott han­got, s szomorúságát fejezte ki afelett, hogy a Holland Reformá­tus Egyházban nincs mód a tar­talmi kérdésekről folytatandó dialógusra, (epd) NAGY-BRITANNIA ÉS A VA­TIKÁN között továbbra sem lé­tesül teljes értékű diplomáciai kapcsolat. Ezt erősítette meg Da­vid Owen brit külügyminiszter válasza az egyik anglikán püspök kérdésére. A jelenlegi állapot im­máron négy évszázados múltra te-, kint vissza. (EPD) TEMPLETON-DÍJAT kapott a japán buddhista N. Niwano, aki alapítója és elnöke 4,6 millió ta­got számláló buddhista világi szervezetnek. A Londonban át­adott díj odaítélésének indoko­lásában az áll, hogy ezt a ki­tüntetést Niwano a vallások kö­zötti párbeszéd ápolásáért és az emberek közötti megértés növe­lésében kifejtett erőfeszítéséért kapta meg. A mintegy 5 millió forint összeggel járó díjat a ki­tüntetettnek április 11-én nyújt­ják át a londoni Guildhallban. (EPD) „írok nektek, ifjak...” Jézus emberekben^ Hisszük, hogy Isten Jézus Krisztusban emberré lett. Jézus, aki az emberrel közösséget vál­lalt, ma is azonosítja magát a szeretetre és segítségre szoruló emberrel, ő maga hívja föl fi­gyelmünket arra, hogy emberek­ben ö közeledik hozzánk. Első­sorban is a kicsinyekben, rászo­ruló emberekben. Amikor ezek­kel foglalkozunk, rajtuk segítünk, akkor Jézuson segítünk, ö köze­ledik hozzánk azokban az embe­rekben, akiknek hátát meggör­bítette a gond, idegeit felőrölte a hajszolt élet, akiket betegség gyö­tör, akiknek kezét reszketőssé tette az évek múlása. Amikor nekik segítünk, Jézusnak segí­tünk, csak szem kell hozzá! Költők és írók sokszor fölis­merték ezt. Turgenyev írja lebi- lincselően szép költeményében, a Krisztus címűben, hogyan ta­lálkozott az Úrral. Egy falusi templomban állva egyszer csak A Német Szövetségi Köztársa­ságban, a braunschweigi tarto­mányi egyházhoz tartozó Salzgit- ter—Lebenstedt egyházmegye közgyűlési tagjainak sorából ki­zárták az egyik tagot, aki kije­lentette, hogy az Ószövetséget ke­resztyének számára nem tarthat­ja elfogadhatónak, és ezért nem volt hajlandó a szokásos elköte- lezést aláírni. A közgyűlés 40 azt érezte, hogy ott áll mellette Krisztus. Rápillantott. Arca olyan volt, mint a többi emberé, ennek az embernek ugyanolyan vonásai voltak mint a körülötte álló pa­rasztoknak. Nem lehet, hogy ő az — gondolta magában, de amikor másodszor is megnézte, már meg­bizonyosodott: „S egyszerre el­szorult a szívem — felocsúdtam. Csak akkor értettem meg, hogy éppen ez az arc, ez a minden em­ber Arcához hasonló — ez a Krisztus arca.” Urunk, akinek bírói széke előtt egyszer minden embernek meg kell állnia, aszerint fog ítélni, gyakoroltuk-e az irgalmasságot. Hiszen a segítségre szorulókban ott van ö. Éheztem, adtatok-e ennem, szomjaztam, adtatok-e in­nom. beteg voltam és fogoly, meglátogattatok-e? Mert ha va­lahányszor ilyet cselekedtetek eggyel az én legkisebb testvéreim közül, velem cselekedtétek ... tagja szavazott a kirekesztés mel­lett. 3 tagja pedig ellene. Walther Zimmerli professzor az eset kapcsán előadást tartott és kijelentette, hogy az Újszövetsé­get nem lehet elválasztani az ÖszöVetségtől. „Valahányszor megrövidítették az Ószövetséget, például a nemzeti szocialista ideológia alatt, ott nagyon hamar következtek az Újszövetség meg­rövidítései és átértelmezései is.” Jézus szava megdöbbentő. Máté evangélista híradása kettős üze­netet tartalmaz: Jézusnál az íté­let mértéke az irgalmas szeretet cselekedete. Akik embereken se­gítenek, azok önéki szolgálnak. A segítségre szorulókban Jézus, az Élő Úr jön felénk. Gondoltunk-e erre, amikor elmulasztottunk va­lamit megtenni, amire a másik­nak szüksége lett volna? Amikor elmentünk öregek mellett, félre­néztünk, ha egy fogyatékost lát­tunk, nem szakítottunk időt azoknak, akik ezt igényelték vol­na. Sokszor az az érzésünk, erőre van szükségünk. Mi az erőforrás a szolgáló szeretethez? Az a hit, amely jó látást ad, a hit, amely­nek szemüvegén azt látjuk, hol van szükség segítségre. A hit, amely cselekedetek nélkül való­jában halott. kiég is fordíthatjuk e gondolatot. Valami baj van hi­tünkkel? Nem jelent az nagy bajt, hogy szeretetotthonaink munkaerőhiánnyal küzdenek? Hogy kevés fiatal szorgoskodik ebben a nagyon nehéz, de fon­tos, komoly szolgálatban? Mit je­lez az, hogy gyülekezeteinkben sokkal több kéz nyúlik segítsé­gért, mint amennyi valóban se­gítséget kap? Nem rossz bizonyít­vány az, ha a gyülekezetben nincs rendszeres diakóniai mun­ka. s általában ezt is idősebbek végzik? Jézus csak azt a kegyességet, hivő életet fogadja el igaznak, amely az embertestvérein teljesí­tett megsegítő szogálattal szereti öt. Most még csak magunk, ön­vizsgálatként tesszük fel a kér­dést, egykor azonban Urunk kér­dez: adtatok-e ennem, innom, fel­ruháztatok-e, meglátogattatok-e? Érdekessé, meglepővé válik így az élet. Embereket látok magam körül, s kiderül, hogy magát Krisztust szolgáltam. If j. Hafenscher Károly KIREKESZTÉS AZ ÓSZÖVETSÉG MIATT Élő hagjoniányok Istentiszteleti szokások A reggeli sürgés-forgásban á Békés megyei városokban, köz­ségekben itt-ott belecsendül a „beharangszó” hívogató hangja. Azokat hívogatja, akik különbö­ző irányokból a templom felé igyekeznek, hogy Imádsággal, igére-figyelmesen, gyülekezeti közösségben Isten-dicsérettel szenteljék meg az induló mun­kás hétköznapokat. NEMCSAK MAGUKRA GON­DOLNAK. A gyülekezet közössé­gében hordozzák az egész egyház gondját-baját, örömét. Úgy, ahogy Pál írja a Timóteushoz írt első levelében: tartsatok kö­nyörgéseket ... mindem embe­rért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes kegyesség­ben (2,1). Ezeken az alkalmakon hordoz­zák a gyülekezet betegeit, hal­doklóit imádságban, hirdetik ki az elhunytakat, a temetés idő­pontját és más időszerű esemé­nyeket. Így hazafelé menet már tájékoztatással szolgálhatnak a többieknek a közösséget érintő dolgokban. PÁL APOSTOL MÁSIK IN­TÉSE IS itt válik életté: „gya­korold magad a kegyességben” (1 Tim 4, 7). Azaz a közösség­ben, a cselekvő részvételben. Megtanulja az egyházi rendet, szokásokat, az éneklést. Ez utób­bi tölti ki a gyülekezés-várako­zás idejét, odairányítja a figyel­met Isten dolgaira. S aki bátor­ságot szerez benne, ha a temp­lomba érkezik és csend van, máris bemondja az énekszámot és elkezdi az éneklést. A többi örömmel kapcsolódik bele. A templomban nincsenek bé­relt helyek, de a rendszeresen odajáró embernek a helyét jel­zi az ott tartott énekeskönyve, a jó öreg Tranoscius, amely nagyságánál és súlyánál fogva is bizony elég tekintélyes. EZ A HÁROM ÉS FÉL ÉV­SZÁZADOS ÉNEKKINCS bibli­kus tartalmával, klasszikus tö­mörségű bizonyságtételeivel iga­zít el a hit dolgaiban. Ez hor­dozta és hordozza igazában a szlovák nyelvű gyülekezetek ke­gyességét. Az idősebbek már Tranoscius sokszor végigolvasták (énekel­ték), kívülről tudják nagyon sok énekét, aranymondásokként idé­zik verseit. Az öregek, betegek könyve már rendszerint agyon­koptatott, minden lapja külön, legfeljebb a kötése (fa vagy rézveret) tartja a sok száz la­pot. Lutheri hagyomány a házi áhí­tat, az otthoni lelki gyakorlat tartása, a rendszeres lelki táp­lálkozás, a vallásos könyvek ol­vasása. Sok helyütt van posztil­la, igemagyarázatos könyv. ÍGY KÉSZÜLNEK SZOMBA­TONKÉNT a vasárnapi, ünnep­napi istentiszteletre is. A gaz­dag énekes liturgiájú istentiszte­let fő része is a Tranosciushoz kötődik. Belőle éneklik a lép­csőimát — a kezdőéneket — (a lelkész térdelve, a gyülekezet fennállva). a bűnbocsánatért va­ló könyörgést (Kyrie), a hitval­lást, amely ugyancsak énekekben van feldolgozva. Az istentiszteletnek ezek a ré­szei annyira vérükké váltak, és annyi hitbeli tapasztalatot hor­doznak, hogy ott is ragaszkodnak hozzá, ahol már szinte alig be­szélik a nyelvet, illetve a több­ség csak magyarul tud. Érzelmi­leg is, de tudatilag is többet je­lent számukra egy-egy szlovák dallam, kifejezés, mint az azonos magyar. A GAZDAG, . ÉNEKES LI­TURGIÁVAL olykor önkéntele­nül is azonosulnak és együtt énekelnek a liturgussal. így a Miatyánkot, az / úrvacsora! sze- reztetési igéket, vagy éppen az un. ároni áldást. Úrvacsora osz­tásnál pl. az Űr imádságát és a szereztetési igéket szlovák nyel­ven még sohasem hallottam pró­zában elmondani, még házi, be­tegnél való szolgálatkor sem. Egyébként az is gyülekezeti al­kalom. mert legalább a szom­szédok eljönnek és énekelnek. S amikor hallják a lelkész felszó­lítását: imádkozzunk! az ott le­vők szinte egyként folytatják ugyancsak énekelve: Mi atyánk, ki vagy a mennyekben... Békéscsabán. Nyíregyházán külön fehér öltözék, az un. alba is tartozik az ünnepi istentiszte­lethez, amelyet a szolgáló lel­kész Luther-kabátja fölé vesz. Ez is hangsúlyozza az ünnepé­lyességet. a tisztaságot és az is­teni cselekvés szentségét, amely minket hálaadásra, engedelmes­ségre és naponkénti megújulásra serkent. Kovács Pál Johannes Adler lelkész, az NDK-beli Evangelische Verlag­sanstalt protestáns kiadóvállalat teológiai vezetője és főlektora, aki betöltötte 66. életévét, április 1-én nyugalomba vonult.. 1961 óta töltötte be tisztét a kiadónál. Azt megelőzőleg Görlitz közelé­ben gyülekezeti lelkész, majd a berlini bibliatársulat igazgatója volt. A kiadó új teológiai vezetője dr. Siegfried Brauer lelkész 1980. január elsején veszi át hivatalát. AZ EVANGELISCHE VERLAGSANTALT ÜJ TEOLÓGIAI VEZETŐJE A görlitzi evangélikus egyház zsinata már az első szavazás so­rán a szükséges kétharmados többséggel püspökké választotta dr. Hanns-Joachim Wöllstadt lel­készt. Wöllstadt 1929-ben szüle­tett, most tehát éppen 50 éves. Eddig egyháza diakóniai munká­jának vezetője volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom