Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-05-27 / 21. szám
öKumené öKumené SKumené ßrmnialjiik az Anglikán Egyházat Egyházunk vendége a mai vasárnap dr. Frederick Donald Cog - gan canterbury érsek, az Anglikán Egyház feje. Délelőtt a Budapest—Deák téri templomban prédikál, találkozik egyházunk vezetőségével és meglátogatja hazánk más egyházait is. Látogatása kapcsán most szeretnénk bemutatni az Anglikán Egyházat. A történeti háttér és a reformáció Angliában A brit szigeteken a keresztyén- ség már a negyedik században otthonra lelt, sőt egyes jelek szerint még előbb, a római birodalom idején is éltek már keresztyének ott. A XIV. században a középkori egyház megújítását kívánta az ún. „előreformátorok” közé számított oxfordi profesz- szor, Wyclif, .akinek a mozgalma főleg a Biblia fordítását szorgalmazta. Az Anglikán Egyház létrejötte Vili. Henrik király személyével függ össze, aki el akart válni feleségétől, Aragóniái Katalintól. Amikor VII. Kelemen pápa nem . járult hozzá a váláshoz, a király magát neveztette ki az angol egyház fejének és elszakadt a pápától. Ez a lépése annál is inkább meglepő volt, mert a király előzőleg papnak készült és Luther ellenében 1521-ben vitairatot tett közzé a hét szentségről szóló tanítás védelmében. Ez a vitairat indította X. Leó pápát arra, hogy királynak a „defensor fidei”, azaz a „hit védelmezője” címet adományozza. A szigetország reformációhoz történő csatlakozása azonban hosszú folyamat volt és ebbe beletartozott Wyclif mozgalma mint előkészítés mellett Martin Bucer és Thomas Cranmer működése. Kiadták az istentiszteleti rendként és teológiai kézikönyvként használt imakönyvüket (Book of Common Prayer, 1549), megjelent 1542-ben a 42 hitcikket tartalmazó hitvallás, fölosztották a kolostorokat. A reformációi alaptétel szerint csak olyan szokáson és tanításon változtattak az egyházban, ami ellentétben állt a Szentírással, és csak azt rendelték el, ami benne volt a Szentírásban. Az Anglikán Egyház jellemzői Önmagát az anglikán keresz- tyénség gyakran jelöli „a közép egyháza”. címmel. Azt tartják, hogy az anglikanizmus valahol a középen helyezkedik el a római katolikus egyház és a puritanizmus között. Az anglikán püspökök zsinata, az ún. „Lambeth- Konferencia” 1888-ból származó összefoglalása szerint négy alapvető tétel határozza meg az egyház egységét (Lambeth-Quadrila- teral). Az első tétel szerint az egyházban a Szentírásnak kell a legfőbb tekintélynek lenni. Ez a tanítás a reformáció lutheri „sola Scriptura”, „egyedül a Szent- írás”-elvével azonos. A második tétel az óegyház, az egyházi hagyományok értékelését mutatja, amikor az Apostoli és a Niceai Hitvallás érvényességét írja elő. Ez is odakapcsol a reformáció tanításához, ahol nem új egyház alapításáról volt szó, hanem a régi értékek megbecsüléséről és a hibák kijavításáról, azaz reformációjáról. A harmadik tétel a középkori hét szentséggel szemben a Krisztus rendelte kereszt- ség és úrvacsora két szentségét ismeri el. Végül a negyedik az aoostolok óta egymásba fonódó láncként egymásnak továbbadott püspöki tiszt fontosságát emeli ki. az ún. apostoli szukcessziót. Az anglikán egyházi életre és tanításra bizonyos nyitottság jellemző, azaz az egyes nemzetihelyi egyházak eltérő szokásai, berendezkedései és tanításbeli hangsúlyai megengedettek. Az anyaország mellett az angol gyarmatokon hamar elterjedt az anglikanizmus, és ma a világon mintegy ötvenmillió hivő tartozik az anglikán egyház közösségéhez. Angliában ma is a király az egyház feje, ő nevezi ki a püspököket, akiket a parlament erősít meg tisztségükben. Az egyház Angliában nem kap anyagi támogatást az államtól, hívei támogatásából és vagyonából él. Amerika, Afrika és Ázsia anglikánjai országok, hagyományok szerint külön-külön szervezetben és más és másféle rend szerint élnek. Az Amerikai Episzkopális Egyházban például a gyülekezetek nagyfokú önállóságot élveznek, míg a Skót Anglikán Egyházban a püspököknek igen nagy teljhatalmuk van. Néhány statisztikai adat A világ ötvenmillió anglikánjából a szigetországban ma mintegy harmincmillió él. Az Egyesült Államokban és Kanadában kereken hatmillió, Ausztráliában négy és fél millió, Dél-Afrikában kétmillió, Nyugat-Indiában kétmillió, Űj-Zélandon egymillió anglikán él. Sok anglikán keresztyént találunk Afrika országaiban is, elsősorban Ugandában, Kenyában és Nyugat- és Közép-Afriká- ban. Az anglikán egyház az ökumenikus mozgalom egyik elindítója és élharcosa volt, elsősorban azért, mert a protestáns egyházak közül ők voltak az első, sok országra kiterjedt „világegyház”, azaz saját soraikon belül is érdeklődtek az egység iránt. Az anglikán egyház és egyházunk között eddig nem volt szorosabb kapcsolat. Coggan érsek látogatásával most először kerültünk 1 hivatalos kapcsolatba az anglikán egyház közösségével. Harmati Béla Gereblyés László: VALLOMÁS - A HAZÁNAK Mikor hamisnak tűntél akkor is mikor rajtam derültél akkor is mikor zárkába tettél akkor is mikor húsomból szeltél akkor is mikor követ vetettél akkor is mikor arcomba vertél akkor is amikor kivetettél akkor is amikor már feledtél akkor is meg-megöleltelek ahogy az istenek képzeletben . s egy kisdiáknál is szemérmesebben Párizs, 1945. Május (Megjelent: „A HAJNAL SZÍNEI”. Magyar költők tanúságtétele című kötetben 1975.) Trajtler Gábor orgonaestje a Mátyás templomban Teológiai Akadémia Ifj. Görög Tibor lelkész, a Keresztyén Békekonferencia nemzetközi titkára, a Központi Iroda igazgatója doktori értekezésének nyilvános vitája június 1-én pénteken délután 5 órakor lesz a zuglói evangélikus templomban (XIV., Lőcsei út 32.). A szolgálatban való megújulásért Lelkészeink konferenciái Gycncsdiáson és Balatonszárszón A gyenesdiási szeretetotthonban ma vette kezdetét az a konferenciasorozat, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége szervezett lelkészeink részére és amelynek keretében hét csoportban ■— május, június hó folyamán Gyenesdiáson, szeptemberben pedig Balatonszárszón — egy-egy alkalommal három napon át vitatják meg a lelkészek egyházunk legidőszerűbb teológiai, egyház- politikai, politikai kérdéseit, valamint a közvetlen gyülekezeti szolgálatukkal kapcsolatos problémákat. A KONFERENCIASOROZAT RÉSZE ANNAK A 31 PONTBŰL ÁLLÓ MUNKATERVNEK, amelyet dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentett be az Országos Presbitérium ülésén és amelynek gyakorlati megvalósulását nyomon követhettük az esztendő eddig eltelt hónapjaiban, mint ahogy reménységünk szerint a programnak megfelelően öltenek majd testet az egyes pontokban meghatározott célok az esztendő további részében. Káldy Zoltán püspök akkori előterjesztésében nagy hangsúlyt tett arra, hogy lelkészeinknek szükségük van a megfrissülésre, megújulásra megerősödésre az ige jobb megértésében, az igehirdetés szolgálatában, társadalmunk és világunk ügyeinek felvállalásában. Anélkül, hogy leegyszerűsíteném e roppant széles területet és feladatkört átfogó meghatározást, úgy érezzük, arról van szó, hogy azoknak, akik az evangéliumot hirdetik máguknak is elsőrenden az evangélium megújító, felfrissítő, szolgálatra alkalmassá tevő erejére van szükségük. Jó értelemben vett evangélizációra. A konferencia félreérthetetlenül építette be programjába ezt a célt, amikor az egyes napok programját a reggeli és esti áhítatokkal keretezte. Hisszük, hogy sok lelkész számára, akik szinte egész esztendőn keresztül hirdetik az igét, s alig van lehetőségük az ige hallgatásában az elcsendesedésre, önvizsgálatra, valóban a megújulásnak, a felfrissülésnek alkalmaivá lehetnek ezek az együttléték. A reggeli és esti igehirdetéseket a következők tartják: Fehér Károly, Szabó Lajosné Mátrai Marianna, Kevházi László, dr. Nagy István, dr. Hafenscher Károly, Józsa Márton, Tóth-Szöllős Mihály, Szebik Imre, Balikó Zoltán, Sümeghy József, Nobik Erzsébet. TOVÁBBLÉPÉS A DIAKÓNIAI TEOLÓGIA LEBONTÁSÁBAN, ALKALMAZÁSÁBAN — ez a központi témája a háromévenként megrendezett teológiai konferenciáknak. Hiszen természetes, hogy lelkészeink konferenciái az evangéliumból való személyes megerősödéssel együtt teológiai továbbképzésük alkalmai is. Az ige szolgálata el- képzelhetelen a teológiai alapok és összefüggések helyes értése és ezzel kapcsolatban határozott teológiai alapállás kialakítása nélkül. Hazai egyházunknak e mostani időre kapott drága kincse, a diakó- niai teológia újabb és újabb értékeinek felfedezése munkaközösségek számára biztosít újabb és újabb kutatási lehetőséget. Az országos lelkészkonferenciák különösen is kiváltképp való alkalmai annak, hogy e teológia kimunkálásában elöljáró Káldy Zoltán püspök minden konferencián elhangzó előadásából, ,,A diakóniai teológia Pál leveleiben” és a hozzá kapcsolódó konzultációkból gazdagodjék lellké- szi karunk és természetesen az ige jobb megértése és hirdetése folytán gyülekezeteink is. A DIAKÓNIAI TEOLÓGIAI SAJÁTOSAN LUTHERI GYÖKERŰ ÉS VERETŰ. Ezért kerül sor időszerűen a lutheri örökség egyi'k- mási'k értékes része új. mai megvilágítására és értékeléséire. Az évfordulóhoz is kapcsolódva hangzik el a konferenciákon dr. Ottlyk Ernő püspök előadása: Luther kátéi a diakóniai teológia szemszögéből. A diakóniai teológia nem merev dogmatikai tanrendszer. Főértéke éppen abban a dinamikus céljában van, hogy az élő, ma is előttünk járó és szolgáló Jézus Krisztus követésében tudjunk hitből fakadóan a legidőszerűbben szolgálni családban, gyülekezetben, társadalomban és az emberiség nagy családjában. így esik most a reflektorfény ilyen kérdésekre: a személyes diakónia, djakónia a gyermekek között és Krisztus engesztelő műve és a béke szolgálata. A vitaindító bevezető előadásokat felváltva tartják az egyes témakörökben: dr. Groó Gyula, Balikó Zoltán, Szirmai Zoltán, Bödecs Barnabás, Keveházi Lászlóné Czégény Klára, Takács Dánielné, Kovácsházi Zelma, dr. Cserháti Sándor lelkészek. TERMÉSZETES. HOGY ORSZÁGOS SZINTŰ KONFERENCIÁN szóba kerülnek a valamennyi gyülekezetünket és valamennyi lelkészünket érintő országos egyházi ügyeink. Dr. Karner Ágoston országos főtitkár tart előadást népegyházi formák bomlása és gyülekezeteink címen, de szó lesz ökumenikus kapcsolatainkról D. dr. Pröhle Károly és Harmati Béla, az új országos énekeskönyvről az egyházmegye zenei előadók bevezető előadása nyomán. Nem utolsósorban kínálnak lehetőséget a konferenciák arra is, hogy újra megvitassuk egyházunk sajtószolgálatát. Az ezzel kapcsolatos fórum vitaindító lapunk munkatársai: Harkányi László és Mezősi György szerkesztőik, valamint dr. Karner Ágoston, dr. Selmeczi János, dr. Vámos József, dr. Rédey Pál és Veöreös Imre rovatvezetők. Reméljük, hogy mint minden korábbi alkalommal, úgy most is a lelki, szellemi meggazdagodás bőségkosarával térhetnek haza lelkészeink a konferenciákról. M. Gy. Felvétel a Teológiai Akadémiára Igen népszerűek az Országos Filharmónia által rendezett orgonaestek a Mátyás-templomban. A nevezetes templom, annak építészeti szépsége, a csodálatos 'környezet a várban, ahol szinte minden ház és épület műemlék: sajátos hangulatot adnak a koncertnek is. Ezen a hűvös májusi estén is összegyűlt a zenekedvelő hallgatóság Trajtler Gábor egyházzenei igazgatónk, orgona- művész koncertjére. Áprilistól novemberig szinte minden hétre esik egy koncert. A padok megtelnek, sőt az állóhelyek is, ami mutatja, hogy az,orgona továbbra is a kedvelt hanszerek közé tartozik. Walond orgonadarabja nyitja a műsort. Melegen, tömören szólalnak meg a kezdő akkordok. A gyors tétel különösen intenzív barokk hangulatot ad. Pachelbel f-moll ciacona-jában főleg a közvetlen, bensőséges pang ragad meg. Az előadó ügyes regisztrálása sem tudja feledtetni, hogy a hangszer nem elsősorban barokk művek előadására a legalkalmasabb. A karzaton több ismerőst látni : evangélikus kántorok, a fóti kántorképző munkatársai. Nekik, de a lent ülő evangélikusoknak is különösen kedves a három Bach korálelőjáték: „Bizony meglészen az idő” — „Kegyes Jézus itt vagyunk” — „Krisztus halálra adatott”. A „Kegyes Jézus ...” valódi liturgikus hangvételével áhitatos imádságra késztet. A húsvéti öröm idejében méltán szólal meg a „Krisztus halálra adatott...” (Ez a dallam a készülő új énekeskönyvben is szerepelni fog). Húsvét kitörő ujjongó örömét érezzük Jubilate vasárnap előtti héten ebben a korálelőjátékban. Ezek után a hatalmas C-dur toccata tovább sugározza a feltámadt Krisztusban kapott húsvéti energiát. Félelmetes erők szabadulnak fel a pedálszólóban, amely sodró lendülettel árad. Talán ez volt a műsor tetőpontja! A hallgatók boldog átéléssel fogadják Bach „orgonaevangéliumát”, amely csupa derű és hitbeli szilárdság. Franck h-moll korálfantáziája kapcsán látni, hogy ez a hangszer bő fuvoláival és lágy prín- cipáljaival elsősorban a romantikus irodalom megszólaltatására alkalmas. A gyakrabban hallott a-moll korálfantáziáva.1 szemben nem a bravúr és technika, hanem a nagyon elmélyült áhítat jellemzi. Megható a csendes, alázatos befejezés. Végül Liszt „Weinen, Klagen...” variációi szólalnak meg. A népszerű mű szuggesztív ereje nagyszerűen érvényesül. Nekünk sokat mond a zárókorál is (Mind jó, amit Isten tészan), amelyet Trajtler Gábor igazi lutheránus szellemben, objektívabb felfogásban szólaltat meg. Örörmmel tolt el bennünket, hogy egyházzenei igazgatónk ezzel a szolgálatával is bekapcsolódik a főváros zenei életébe. Magas színvonalú, érett játékával, kicsiszolt technikájával és a művek eszmei tartalmának objektív megragadásával felemelő élményt és zenei élvezetet nyújtott a templomot teljesen megtöltő közönségnek. Gáncs Aladár Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai ■ Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest XIV., Lőcsei út 32.) augusztus 15-ig küldjék meg. A katonaköteleseknek azonban 1979. június 15- ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelké- szi pályára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lelké- szi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. — Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek.
