Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-14 / 2. szám

Advent köszöntés Miskolcon A SZERETET, EGYHÁZUNK IRÁNT ÉRZETT FELELŐSSÉG ÉS AZ ISTENBE VETETT HIT gyűjtött össze mintegy 100 pres­bitert és presbiternőt Miskolcra, Borsod—Heves evangélikus gyü­lekezeteiből. ..Lassan 25 éve, hogy az egyházmegye tagja vagyok az egri gyülekezeten keresztül, de ilyen, egész napot betöltő ta­lálkozón még nem vettem részt. Ügy gondolom, hogy minden jó szándékú kezdeményezés kár­ba vész. s nem éri el célját, ha a meghívottait nem érzik a befo­gadó, törődő sezretetet. Az egy- besereglettek nevében mondha­tom: a köszönet és a hála tölt el mindaninyiunikat. akik részt kap­tunk a miskolci testvérek szere­tő gondoskodásából, vendégsze­retetéből. RÖVID BEVEZETŐ UTÁN, amelyet Balicza Iván miskolci másodlelkész tartott, a napi programot tájékoztató előadás nyitotta meg. Szebik Imre espe­res előadásában hangsúlyozta, hogy. a presbiter elöljárója egy­házának. Vállalt feladata nem­csak abban van. hogy részt vesz az egyházi rendezvényeken, az istentiszteleten, a presbiteri gyű­léseken, de abban is. hogy elöl­járó az Isten dolgaiban, a krisz­tusi étet formálásában az egyhá­zon belül, de családjában, a tár­sadalomban és az élet minden területén is. AZ ELŐADÁS UTÁN A TEMPLOMBAN ISTENTISZTE­LET volt, melyen Pintér Károly ózdi lelkész, egyházmegyei fő­jegyző prédikált. Az Ádventet köszöntötte — az ádventi gyer­tya fénye mellett, amely ott lo­bogott az oltár előtti fenyőkoszo­rún, s hirdette, hogy Krisztus el­jövendő. Méltó hát. hogy jöve­tele ne találjon bennünket ké­születlenül. Fogadjuk hittel és örömmel, töltsön el bennünket a szolgáló Ür Jézus követésére hí­vó szó, s a várakozás, mely el­hozza mindnyájunk számára a Megváltót. A BEFEJEZŐ OLTÄRI SZOL­GÁLAT keretében elvégzett ke­reszteléssel két újszülöttel növe­kedett a miskolci egyház tagjai­nak száma. Az istentiszteletet énekkari szolgálat tette gazda­gabbá. Majd úrvacsorával feje­ződött be az isten-tisztelet és ez­zel együtt a délelőtti program is. A megjelent presbiterek vala­mennyien éltek Isten bűnbocsátó kegyelmével. A miskolci hívek meleg fogad­tatásban részesítették a meghí­vottakat. Várjuk a lehetőséget, hogy szeretetüket viszonozhas­suk. DÉLUTÁN A GYÜLEKEZETI TEREMBEN szeretetvendégség volt. A szeretetvendégséget Sze­bik Imre esperes nyitotta meg, ezt követően kis műsor volt, melyben szavalatok és hegedű-, énekszámok szerepeltek. Ezt követően Újhelyi Aladár egri lelkész tartott előadást. Közvetlen szavakkal, mintegy beszélgetve, gyakorlati példák­kal színezve igyekezett megma­gyarázni: miért fontos, miért ré­sze az egyházi munkának a pres­biter tevékenysége. Számos kér­désben véleményt nyilvánítottak a megjelentek is. Befejezésül Veczán Pál diós­győri lelkész szolgált záróáhítat­tal Mt 9, 9. alapján. A KÖZÖS ÉNEKLÉS UTÁN kialudt az ádventi gyertya «fé­nye. De csak a gyülekezeti te­remben. Mert ennek a presbiteri találkozónak az öröme és az ál­dása elkísér bennünket a gyü­lekezetekben végzett szolgálat útján az új egyházi évbe. Benkő Béla egri presbiter Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla, de. 11. (úrv.) Harmati Béla, du. 5. Ta- kácsné Kovácsházi Zelma, du. 6 Sze- retetvendég: Görög Tibor. Fasor de. H* Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Andor­ne. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Kará­csony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22, de. 11 Váci út 129. de. negyed 10. Frangepán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Cjtelep de. fél 9. Vi­rágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sán­dor. Kispest-Wekerletelep de. 8. Bon.y- nyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota-Máv telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kis- templom de. 10. Bodrog Miklós. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld, de. 9. Gerhát Sándor. Cinkota de. fél 11. Szalav Ta­más, du. fél 3. Szalav Tamás. Kistar- csa de. 9. Szalay Tamás. Árpádföld du. 6. Gerhát Sándor. Rákoscsaba de. 9 Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Ko­sa László. Rákosiiget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ko­sa László. Bécsikapu tér de 9. (úrv.) Ifj. Fol­tin Brúnó. de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. 5. Szeretetven­dégség: Fabiny Tibor Torockó térde, fél 9. Korén Emil. Óbuda de. 9. Gö­rög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. li. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Ottlvk Ernő. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — HALÁLOZÁS. özv. Nagy Gézáné sz. Huszár Emma. a ne­meskéri gyülekezet t^gja, az Evangélikus Élet hűséges olva­sója 1978. december 6-án türe­lemmel viselt szenvedés után 83 éves korában elhunyt. Temetése december 8-án volt nagy részvét mellett Joób Olivér soproni lel­kész szolgálatával. „Aki énben- nem hisz. ha meghal is él!” — Muntag Sándor, dr. Muntag Andor dékán édesapja, életének 87. évében, 1978. december 23-án csendesen elhunyt. Temetése ja­nuár 4-én volt Budapesten, az Űj Köztemetőben. Jézus mond­ja: ..Én vagyok a feltámadás és az élet.. Kedves esztendőt! Advent első vasárnapján ezzel a biblikus üdvözlettel köszöntöt­te az irsai gyülekezetét Kevehá- zi László a Pest megyei Evangé­likus Egyházmegye esperese. Va­lóban „kedvesen” kezdődött Ir­tán az egyházi új esztendő, mert íz új év első napjával megkezd­te szolgálatát a megújított pres­bitérium és tisztikar. A gyüleke­zet bizalma alapján a felügyelő smét Gér Mihály lett, a rnásod- lelügyelő Kassik Károly, a gond­nok Mátrai Mihály, a jegyző Kiss Pál. a számvevőszék elnöke Jutási Károly. Első ízben válasz­tott a közgyűlés nőket is az 50 ;agú presbitériumba, és az idő­sebb. tapasztaltabb férfiak mel­lett az ifjabb korosztály képvise­li is szép számmal kaptak he­vet. Az iktatást végző esperes Lk 1, 14—21 alapján tartott igehirde- sésében többek között arról be­szélt, hogy legyen az előttünk ál­ló „időszak” az újonnan válasz­ait tisztségviselőknek is kedves ssztendő. Keresse mindenki a maga feladatát és álljon hozzá elkesen a munkához! Ehhez pe- iig elsősorban az kell, hogy a oersbiter figveljen Jézusra, hall­gassa hűségesen evangéliumát. Fontos azután, hogy jól ismerje ?yüte'kezete életét, gondjait. De aligha töltheti be jól szolgálatát íz a persbiter. aki tájékozatlan ibban. hogy mi történik az or­szágos egyházban, társadalmunk- oan és a világban. Ezt a tájé-koz- satást sokoldalúan segíti újsá­gunk, az Evangélikus Étet. A beiktatottak nevében Gér Mihály felügyelő köszönte meg i gyülekezet bizalmát, majd ar­ról szólt, hogy szolgáló egyhá­zuknak szolgáló munkásai kell hogy legyenek a presbiterek. A presbiter életének hétköznapja legyen a vasárnapi istentisztelet folytatása. így fog kiteljesedni a oersbiter küldetése az egész egy­ház és a haza javára. Az egyházmegye köszöntését tolmácsolta Kiss Pál egyházme­gyei felügyelő. Az induláshoz tartozott, hogy az előző vasárnap Szebik Imre miskolci esperes szolgált a gyü­lekezetben. Prédikált a délelőtti istentiszteleten, majd délután a presbiteri szeretetvendégségen — amelyen a presbiterek házastár­sai is részt vettek — „a presbi­ter a családban”, címen tartott előadást. A két vasárnap alkalmai így együtt tartalmas útravalót adtak a 6 éves szolgálatra induló gyü­lekezeti munkásoknak. — y —r evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Saltóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Arusitia a Magyar posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 79.0230 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató As énekeskönyv-sserkesstők műhelyéből KERESZTYÉN ÉLET Dallama: Isten szívén megpihenve (752) 1. Jó Atyánk, te minket nézel, Vizsgálsz várón, csöndesen: Testvérszívvel, testvérkézzel Szolgálunk-e szüntelen. Terem-e a hűség, hála Jó gyümölcsöt, ízeset; Hajt-e hasznot éltünk fája Embereknek és neked. 2. Ne ítélj meg Atyánk, kérünk, Vétkes, meddő voltunkért. ' Egyszülötted, Jézus értünk A keresztfán ontott vért. Terméketlen életfánkat öérette kíméld meg! Hisz ő ma is értünk fárad, Hogy gyümölcsözzünk neked. 3. Szentlelkednek gyümölcsével Hadd lehessünk teljesek. Szolgálatra mindig készen Töltsön el a szeretet. Örömünk és békességünk Másokat is üdítsen. Könyörülj meg rajtunk, kérünk, Mindenható Üristen! Lukács 13.6—9 és Gál 5,22 Marsehalkó Gyula — Vízkereszt után a 2. vasár­napon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ilm 12, 6—16; az igehir­detés alapigéje: Mt 6, 10. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Ja­nuár 14-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rá­dió. Igét hirdet DR. VÁMOS JÓ­ZSEF teológiai akadémiai tanár. — FARÄD. 1978. december ha­vában vendégszolgálatot végzett a gyülekezetben Ferenczy Vil­mos szilsárkányj és Hubert Ist­ván csornai lelkész. — SZÉKESFEHÉRVÁR. 1978. december 17-én dr. Karner Ágos­ton o-rszágos főtitkár, a Gyüleke­zeti Segély országos előadója dr. Nagy Istvánnal, a Fejér-Komá­romi Egyházmegye esperesével felkereste a gyülekezetét. A dél­előtti istentiszteleten igehirdetés­sel szolgált, ahol átnyújtotta a gyülekezetnek az ún. „kis szere- tetadományt” a templom belső tatarozására. — SZARV AS-ÖTEMPLOM. 1978. december 17-én jól sikerült karácsonyfa-ünnepséget tartottak a gyermekek számára. Az ótem­plomi gyermekbibliakör mellett az újtemplomi gyermekbibliakör tagjai jelenettel, énekszámokkal és más műsorral szolgáltak. A ka­rácsony jelentőségéről Aradi And­rás újtemplomi lelkész szólt. — házassági évforduló. Szabó Adám csákvári gondnok és felesége házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepelte a család és a gyülekezet közösségében. Életútjuk hitvallása is volt az ige szava: „Most azért megma­rad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a leg­nagyobb a szeretet”. . „ Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igaz­ság Jézus Krisztus által jelent meg” (Jn 1, 17). VASÁRNAP. — „Jézus így vá­laszolt: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szá­jából jön” (Mt 4, 4 — Zsolt 119, 81 — Jn 2, 1—11 — Zsolt 105, 1 —15). Testünknek, telkünknek táplálékra van szüksége. Sokszor gondoljuk: az a fontos csupán, hogy tegyen elég pénzünk, egész­ségesek legyünk, eredményes le­gyen a munkánk, békében él­jünk. Ne felejtsük: telkünknek is szüksége van táplálékra! Ar­ra, hogy megtaláljuk életünk ér­telmét és célját, megújuljon hi­tünk és szeretetünk, útmutatást, vigasztalást kapjunk Isten igé­jéből. „Ne vond meg tőlünk szent igéd. Lelkünk igaz elede­lét. Övj meg a hitetlenségtől, S kárhozatos tévelygéstől” (159. é. 3. v.);. HÉTFŐ. — „íme, a bíró az aj­tó előtt áll” (Jak 5, 9 — Zsolt 82, 8 — Ézs 61, 10—11 — Mt 9, 27—34). Ügy éltünk-e mint akik tudják, a Bíró előtt felelniük kell? Olyan bíró előtt, aki min­dent tud, aki ismeri a gondola­tainkat. érzéseinket, vágyainkat, indulatainkat is. Aki előtt nem viselhetünk álarcot és nem mu­tathatjuk másnak magunkat, mint amilyenek valójában va­gyunk! Kapunk-e felmentést? „Jövel, jövel, igaz bíró. Légy ke­gyelmes szabadító. Áldj meg minket itt s amott” (587. é. 7. v.). KEDD. — „Kérünk titeket, testvéreim, intsétek a tétlenke- dőket, biztassátok a bátortalano­kat. karoljátok fel az erőtlene­ket, tegyetek türelmesek min­denki iránt” (1 Thessz 5. 14 — Ézs 50. 4 — 2 Móz 20, 1—17 — Mt 9. 35—38.). Minden közösség­ben vannak erősek, bátrak, ak­tív emberék. és vannak, akik ne­hezen tudnak dönteni, akik meg­torpannak a nehézségek előtt, akiket mindig biztatni kell. Mennyi, figyelem, tapintat és tü­relem kell ahhoz, hogy erősíteni és biztatni tudjuk egymást! „Egyik, ha elesnék, Vegye fel a másik.. . Szívesn szolgálja Az erős a gyöngét” (450. é. 8. v.). SZERDA. — „Ügy ragyogjon a ti világosságotok az emeberek előtt; hogy lássák jó cselekedetei­teket. és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Mt 5, 6 — Péld 4. 18 — Mik 6, 6—8 — 10. 1—4). A sö­tétben felragyogó világosság el­űzi szívünkből a félelmet, a ra­gyogó napfényben örömtelibbnek látjuk életünket. Vajon azzal, amit tegnap cselekedtünk, vagy ahogyan a körülöttünk élőkkel beszéltünk, világosságot árasz­tottunk-e, ragyogóbbá, szebbé, örömtelibbé tettük-e valakinek az életét? Vagy fáradtságunk és rossz hangulatunk szürke ködje borított be mindent? „Ö, jöjj, ó, jöjj, Naptámadat, És vesd el minden félelmét” (722. é. 3. v.). CSÜTÖRTÖK. — „Meg va­gyak győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjá­ra” (Fii 1, 6 — Ézs 35. 3 — 5Móz 4, 5—13— Mt 10, 5—15). Mi mi­lyen könnyen félbehagyjuk azt, amibe pedig lelkesen kezdtünk bele! A mi Urunk nem olyan, mint mi! Ö nem mond te rólunk, nem hagyja abba a velünk való bajlódást, nem mondja: úgyis reménytelen! Amit elkezdett bennünk, azt el is végzi. Formál­ja életünket, a megtorpanok erő­sítésére küld és végső remény^ séget ad. „Eljössz! ígérted! S ak­kor a te néped Felviszed, Jézus, oda. ahol téged Angyalok, szen­tek karában dicsérhet!” (710. é. 7. v.). PÉNTEK. — „Milyen rhegfog- hatatlainoik az ő ítéletei, és mi­lyen kikutathatalanok az ő út­jai!” (Róm 11, 33 — Jób 11. 7 — Jn 1. 15—18 — Mt 10, 16—26a). Titokzatos, homályba rejtőző Is­tenünk van? Ha emberi mérték­kel akarjuk Öt megragadni, ak­kor valóban megfoghatatlan, ki­lt utathatatlan! Hiszen nem lehet Öt emberi gondolatokkal, törvé­nyekkel. mértékkel megfogni, ki­kutatni. megérteni — nem ember Ö. hanem Isten! De. ha leborulva imádjuk Öt. és hagyjuk, hogy Ö avasson be titkaiba — akkor Jé­zusban megmutatott szeretetén keresztül feltárul előttünk cso­dálatos isteni hatalma és böl­csessége. „Hatalmadat amikor meggondolom, S bölcsességed el­mémmel megfontolom: Dolgaidat oly nagyoknak találom, hogy imádva leborulok, s csodálom,” (5. é. 3. v.). s&riyoe ss SZOMBAT. — „Hasonlóvá le­szünk hozzá, és olyannak fogjuk Öt látni, amilyen valójában” (ÍJn 3, 2 — Ézs 25, 8 — Zsid 12, 18—24 — Mt 10, 26b—33). A ha­lálon túl Isten kegyelmes aján­dékaként vár ránk az üdvösség. Ha a részleteket nem is ismerjük, de az a reménységünk, hogy Is­tenhez válunk hasonlóvá, vagyis képessé válik az ember arra, amire a földi életben képtelen: Öt teljesen megismerni, Vele közvetlenül találkozni, titkait megérteni. „Uram, ó. add ha vándorutam Majd véget ér itt a borúban, Elérjek hozzád, s te fényes orcád Hadd lássam én! (790. é. 1. v.). Muntagné Bartucz Judit Isisa tiszteleti rend Budapesten, 1979. január 14-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom