Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-02-12 / 7. szám
GYERMEKEKNEK^ Püspök AZ EGYHÁZMEGYÉK EGYHÁZKERÜLETET ALKOTNAK. Az egyházkerület lelkészi vezető^ je és irányítója a püspök. A püspököt a lelkészek sorából az egyházkerület gyülekezeteinek presbitériumai választják élethossziglan.. Magyarországi Evangélikus Egyházunkban két egyházkerület van: a déli és az északi. A Déli Egyházkerület püspöke D. dr. Káldy Zoltán, az Északi Egyház- kerületé pedig D. dr. Ottlyk Ernő. Mindkettőnek a székhelye Budapesten van. A PÜSPÖK LEGFŐBB FELADATA. hogy egyházkerületében Őrködjék az egyházi szolgálat fölött. A püspök gondoskodik arról, hogy az egyházban minden egyházi tevékenységet úgy végezzenek, hogy ez által az egyház betölthesse hivatását az emberek között, vagyis hogy a gyülekezetek és lelkészek szolgálata népünk és az egész emberiség javára történjék. Ennek a szolgálatnak az érdekében a püspök felügyel arra, hogy a lelkészek igehirdetéseikben és minden szolgálatukban hűségesek legyenek evangélikus egyházunk tanításához, a keresztyén erkölcs szerint éljenek és megtartsák egyházi és állami törvényeink rendelkezéseit. Ezt a felügyeletet a püspök úgy végzi, hogy szoros kapcsolatot tart fenn a gyülekezetek és lelkészek között. Amikor csak teheti, meglátogatja a gyülekezeteket, hogy a helyszínen tapasztalhassa meg, milyen problémáik vannak a lelkészeknek és gyülekezeteknek szolgálatukkal kapcsolatban. Időnként részt vesz a Lelkészi- Munkaközösségi üléseken is, és itt egy-egy egyházmegye lelkészi karával közösen beszéli meg az egyházi szolgálattal kapcsolatban felmerülő problémákat. A püspök a lelkészeknek a lelki- pásztora. ezért személyes életük problémáiban is segíti őket. VAN EGYHAZUNKBAN KÉT OLYAN SZOLGÁLAT, amit csak püspök végezhet el. Ez a Teológiai Akadémia elvégzése után a lelkészek felavatása és az új templomok felszentelése. Ezeket a szolgálatokat a püspök akadályoztatása esetén sem bízhatja másik lelkészre, hanem csak a másik egyházkerület püspökére. A KÉT PÜSPÖK KÖZÜL A hivatalára nézve idősebbik a Magyar Országos Evangélikus Egyház püspök-elnöke. A püspök-elnök intézi az egész egyházunkat érintő ügyeket, ő képviseli egyházunkat államunkkal főlytatott tárgyalások, vagy a nemzetközi világszervezetek gyűlésein. Egyházunk püspök-elnöke D. dr. Káldy Zoltán. Az országos egyházi munka- ágak irányítása tekintetében egyházunk két püspöke munkamegosztás szerint szolgál. Egyházunk külügyi szolgálatának irányítását, valamint sajtószolgálatának vezetését D. dr. Káldy Zoltán püspök, a szeretetszolgálat irányítását és a Lelkészi Munkaközösségek felügyeletét pedig D. dr. Ottlyk Ernő . püspök látja el. Lelkészképző intézetünknek, a Teológiai Akadémiának a felügyeletét pedig a két püspök évenként váltakozva látja el. A PÜSPÖKÖK SOKRÉTŰ SZOLGÁLATUKAT csak úgy tudják ellátni, ha megfelelő munkatársak segítenek nekik. Az egyházkerületi lelkészi főjegyző, vagy röviden püspökhelyettes mellett a püspökök legközelebbi lelkészi munkatársai a Teológiai Akadémia professzorai, az országos egyházi munkaágak vezetői és az egyházmegyék esperesei. A püspökök munkatársaikkal a havonkénti munkatársi értekezleten és az Országos Esperesi Értekezleten találkoznak., és ekkor beszélik meg egyházunk szolgálatának konkrét problémáit. Selmeczi János Képes Biblia Képek Jézus életéből 6. Ahol Lukács abbahagyta... Képzelt beszélgetés Zákeussal, aki a hagyomány szerint később Caesarea püspöke lett ... ott kísérlem meg folytatni. Déltájban értem Caesareaba, s bizony jó egy órát kellett várnom, míg Zákeus püspökhöz bejutottam. — Isten hozta — fogadott barátságosan — elnézést, hogy magvárakoztattam, de maga már a második újságíró ma. Az előbb itt járt Lukács evangélista. Igencsak kifaggatott, alapos ember, látszik, hogy orvos. — Hát akkor úgy tűnik, én lekéstem, mert szintén arról a bizonyos jerikói találkozásról szerettem volna interjút készíteni, de gondolom Lukácsnak már mindent elmondott. — Ami magát a találkozást illeti arról részletesen informál- tam. Az ő feladata Jézus működésének nyomon kísérése, így további részletekről már nem beszélgettünk. , — Szóval mégse jöttem hiába? Folytathatnánk ott, ahol Lukács abbahagyta? j— Semmi akadálya, kérem. — Először, ha megengedne egy kissé talán furcsa kérdést: egyáltalában 'mi vitte föl önt ott és akkor a fára? Már megbocsásson, de elég nevetséges látvány lehetett egy fővámszedő a fa tetején. — Lehet, hogy megmosolyog, de ma is megtenném, ma se szé- gyelném. Egyszerűen érdekelt Jézus. Sok mindent hallottam róla, kíváncsi voltam, milyen is valójában. Azóta is hálás vagyok azért az áldott kíváncsiságért. — De hát mennyit lehetett Jézusból megismerni egy fa tetejéről kibicelve? — Ez igaz, valóban nem sokat. Nekem is csalódást okozott az első pillanatban: nem volt benne semmi rendkívüli. Csak amikor a tekintetünk összetalálkozott éreztem meg, lehet, hogy még alig ismerem, de ő már mindent tud rólam. Azóta rájöttem az egyik titkára: ha csak egy lépést teszünk felé, ő legalább tízzel közelít hozzánk, Így került a házamba is. Volt ám nagy morgás a tömegben. — Miért, talán irigykedtek? — Lehet az is, de még inkább azon akadtak föl, hogy éppen egy ilyen kitaszított, megvetett magányos farkassal vállalt asztalközösséget. Tudja, nekem akkoriban nem akadt egyetlen vendégem se vagy barátom, még a köszönésemet se igen fogadták. Igaz meg is volt rá a jó okuk ... SZEMÉLYENKÉNT EGY MARKA A „Közös felelősség” elnevezésű szokásos évi gyűjtés során a finn evangélikus egyházban 4,6 millió finn márkát gyűjtöttek 1977-ben. A 28 éve folytatott gyűjtések során ez az eddig legmagasabb összeg, melynek igen jelentős részét égy fül- és gégeklinika építésére fordítják Tanzániában, a Kilimandzsáró közelében. Ezzel a gyűjtéssel elérték- a remélt eredményt, azt, hogy minden finn evangélikus 1 finn márkát adjon, mert a tényleges eredmény 1,06 márka lett fejenként (1 márka = 7,— forint). ÜJ BAPTISTA TEMPLOM ÉPÍTÉSE BERLINBEN A 300 . tagot számláló berlini (NDK) baptista gyülekezet rövidesen hozzáláthat második világháborúban elpusztult templomának újbóli felépítéséhez. Az elmúlt 33 év során a baptisták egy gyárépület emeletén gyűltek ösz- sze, ahol nemreg ünnepelték a gyülekezet fennállásának 90. évfordulóját. A baptista szemináriumnak (Magdeburg—Buckow) 16 beiratkozott hallgatója van. A múlt év májusában négyévi tanulmány után hét végzős hallgatót bocsátottak ki. — S erről beszélgettek az asztalnál? — Meglepetésemre nem. Pedig én is arra számítottam, hogy majd a fejemre olvas mindent, hisz láttam, jobban ismer, mint én sajátmagamat. De nem firtatta, honnan a látható nagy gazdagság. Inkább arról beszélt, hogy mennyire örül együttlé- tünknek, és hogy reméli, másokkal is megosztom ennek az otthonnak közösségét. Akkor kezdtem ráérezni ezeknek az addig „idegen”, szavaknak nagyszerű ízére: otthon, közösség ... — S nem hívta, hogy kövesse, legyen a tanítványa? — Én magam kértem, hadd menjek vele, de azt mondta, a legtöbbet akkor teszem érte, ha a helyemen maradok és ott próbálom megőrizni és tovább adni az általa teremtett otthon melegét, a közösség erejét. Különben nagyon sietett Jeruzsálembe valami halaszthatatlan ügyben . .. Akkor még nem tudtam, hogy az én ügyemről is szó van. — Hallottam, hogy a találkozás után nem sokkal leváltották, mert azt hitték megzavarodott, mivel többszörösen térítette visz- sza az elsikkasztott pénzt a károsultaknak. — Hát igen, először bizony még nehéz volt. Azt hitték gúnyolódom vagy meghibbantam, amikor jelentkeztem a kártérítési pénzzel. Pár nap alatt leapadt a nagy vagyon. De nem bántam, mert amit helyette kaptam az mindennél drágább kincs: az emberek bizalmát, megbecsülését s végre igazi barátokat. Igaz, szerényebben tudtam már csak megteríteni, de többet nem kellett egyedül asztalhoz ülnöm. — No és hogyan jutott el a püspöki székig? — Az bizony elég hosszú történet, nekem pedig mennem kell, talán még tudunk róla beszélgetni. Örülök, hogy ennyire érdeklődik, az ember addig fiatal csak, amíg nyitott, kíváncsi. Én is áldom a kíváncsiságomat. Isten ve‘e! Gáncs Péter Négyszáz éve jelent meg Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek című műve pontot ér. Beküldési határidő: 1978. február 19. Mivel a sorozatnak ez a része ezzel a feladványunkkal befejeződött, és a megoldásokat szeretnénk kiértékelni és lapunkban közölni, kérlek benneteket a határidő pontos betartására. A sorozat végén a legtöbb pontot elérők értékes könyvjutalmat kapnak. A PAPA KARÁCSONYI ÉS ÚJÉVI SZAVAI VI. Pál pápa karácsonyi beszédében felszólította a hívőket, hogy imádkozzanak a világbáké- ért. Elítélte azt a politikát, amely — mint mondotta — „újabb és újabb tömegpusztító fegyverek kidolgozásával igyekszik biztosítani a békét”. Az emberek még mindig nem tanulták meg azt — figyelmeztetett VI. Pál pápa —, hogy az erőszakról való lemondás kötelezettségét megfelelő tettekkel támasszák alá. „Nemet az erőszakra, igent a békére” — ezekkai a szavakkal kezdődik" VI. Pál pápa újévi üzenete. A római katolikus egyház által a béke napjának nyilvánított január elseje alkalmából a pápa valamennyi államfőhöz, nemzetközi szervezethez, egyházhoz és vallási vezetőhöz intézte üzenetét, újabb békekezdeményezéseket és az erőszak elleni határozott lépéseket sürgetve az egész világon. Vannak az emberiség történetében korok, az ember életében időszakok, amikor az „ördögi kí- sértetek”-től „megfertéztetett világiban rendkívüli módon tapasztalható az emberi erőt meghaladó gonosz hatalma. Ilyen volt a XVI. század Magyarországa. Ebben a korban élt nyitott szemmel, éber lelkiismerettel az emberért, népéért felelősséget érző Bornemisza Péter (1535—1584), s éppen négyszáz éve írta az „Ördögi kísirtetek"-ről egész könyvvé bővített prédikációját, amelyben Nemeskürty István szerint „a nemzet lelkiismerete szólalt meg”. Az ilyen korokban Isten erőteljesen szólaltatja meg elhívott prófétáit. Ennek a feddő- mentő prófétai szolgálatnak kiválasztott embere volt Bornemisza Péter. AZ ALÁZAT ÉS SZOLGÁLAT LELKE VEZETTE, amint könyve bevezető soraiban is írja: „Éz ördögi kísirteteket nem annyira írtam a gyengékért, mint azokért, kik magokat fölöttébb eszeseknek, nagy szenteknek, nagy erőseknek vélik. Olvassa meg azért minden rönd, és innét ez hasznot veszik, hogy az igen bölcsek megismerik magokat mégis igen bolondoknak lenni, és így mégis többet tanulnak. Az igen jámborok megismerik mégis igen bűnösnek lenni, azért mégis több jámborságra igyekeznek. Az igen erősek megismerik nagy erőtlen- ségöket, és mindenre csak Istentől várnak több-több erőt, a tisztességbeliek megismerik sok szégyeneket, és mégis több tisztességre igyekeznek.” NEM KÖNNYŰ A PRÓFÉTAI SZOLGÁLAT, mert mindig együtt jár vele a kereszt. Az ördög fokozott erővel támadja Isten választottait. Bornemiszának is sok üldöztetést, szenvedést kellett hordoznia szolgálatáért. Ezért a többi prófétához hasonlóan ő is „félelemmel és rettegéssel” vállalta ezt a szolgálatot: „sírván kérném az Istent, bízná másra az ezféle írásokat”. Az ördög erején túl azonban meg kellett tapasztalnia a szolgálatra szólító Isten még nagyobb hatalmát: „egyfelől féltem, másfelől égett a szívem és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottám volna”. BORNEMISZA SZOLGÁLATA „FEDDÖ SZOLGÁLAT”, s ennek fő jellemzője, hogy nem felülről lefelé szóló beszéd, fel- sőbbséges „kioktatás”. Tudja, hogy ő is a bűnösök sorában áll, s vállalva velük a közösséget, önmagáról is őszintén „vall”. „Nem kedvezhettem senkinek az bűnnek megfeddésében” — írja —, s szól önmagának, a jóhírűek- nek, bölcseknek, hatalmasoknak vétkeiről is, „hogy a kísérteibe esett embert meg ne utáljuk”, hanem igyekezzünk „a megrettent szívűek vigasztalásokra”. Másrészt a maga és a megfeddet- tek bűneiről azt írja, hogy azok „tükrök”: nem elkövetőiket kell ítélgetnünk, hanem reájuk nézve magunkba kell pillantanunk és saját bűneinkkel kell számot vetnünk. BORNEMISZA RÓMAI KATOLIKUS ELLENFELÉTŐL, Te- legdi Miklóstól kezdve sokszor felrótták reformátorunknak, hogy egy ilyen nem is minden felnőttnek való könyvet egy fiatalkorúnak ajánlott. Bornemisza tudatában volt tettének: „Most gyenge korodban úgy adom az én könyveimet, hogy ez után is élj vele mind magad, mind azok lelke épületire, akiket az Ür reád bízand.” Egy olyan feudális társadalomban, amely a „gyenge korúak”-ra országos hatalmat örökített, kezükbe is erős fegyvert, lelkűknek is kemény vérte- zetet kellett adni olyan „kísértetek” ellen, amelyekben igen-igen jártasak voltak annak a kornak fiatal hatalmasai. MINDEN SZOLGÁLATBAN ELVÁLASZTHATATLANUL PÁROSULNIA KELL az igazságnak a szeretettel, a bűn elítélésének az ember megmentésére irányuló erőfeszítéssel. Bornemisza tudta, hogy nem elég az ördög ember- feletti hatalmára való rámutatás, nem elég a bűnök „rettenetes utálatosságát” megmutatni és feddeni, a vétkest ostorozni. Ez a kétségbeesés és reménytelenség: az „ördögi kísértés” szolgálata lenne. Isten igaz szolgálata az ember, az élet, a vigasztalás, a javítás, a megerősítés szolgálata. Azért mutat rá az ördögnél is hatalmasabb és1 azt legyőző, az emberi akaratot foglyul ejtő bűntől szabadító Krisztusra, akinek erejét és szabadítását maga is tapasztalta. Neki ad hálát könyve záró imádságában, s Hozzá igazítja kora megfeddettjeit ugyanúgy, mint a következő nemzedékek „ördög hálójába” esettjeit. Így akart szolgálni „holta után” is. Személyes szava helyett most már a nyomdájában 400 éve kiadott könyve áll Isten embermentő, életet jobbító, ördögtől szabadító, üdvösségre vezető szolgálatában. Bottá István MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit áb- \ rázol a kép? 2. Hol van megírva? . з. Az evangéliumok hagyománya ; szerint mikor cselekedett úgy Jé- - zus? i Válaszokat kizárólag levelező- 1 lapon küldjétek be a következő ] címre: Evangélikus Élet Szer- 1 kesztősége, 1088 Budapest, Puskin ; и. 12. Minden helyes felelet egy 1
