Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-02-12 / 7. szám

öKumené <4> öKumené öKumené ^ Húszéves a Keresztyén Békekonferencia „A béke szolgálata egyesíti a keresztyéneket, a háború szolgála­ta viszont megosztja!” — vallot­ták 1958 júniusában Prágában a világ minden részéről összese- reglett küldöttek. Ez év június 22—29. között az évfordulóra em­lékezve újra Csehszlovákia fővá­rosában találkoznak majd világ­gyűlésen a Keresztyén Békekon­ferencia küldöttei. Január köze­pén fővárosunkban ülésezett a nagy nyári találkozó előkészíté­se jegyében a szervezet nemzet­közi titkársága és tanulmányi bi­zottsága, amint ezekről az ülések­ről lapunkban már beszámoltunk. Két évtized fejlődése A legfiatalabb nemzetközi ke­resztyén szervezet húsz ■ évének legjellemzőbb sajátossága, hogy nem intézmény és szervezet ala­pításáról és életéről kell beszél­nünk, hanem olyan mozgalomról, amelyik egyre szélesebb és át­fogóbb lesz. Az Egyházak Világ­tanácsa 1948-ban Amszterdam­ban tartott alakuló nagygyűlése ugyan kijelentette, hogy a hábo­rú Isten teremtő akarata elleni bűn és ezt a véleményt minden utána következő nagygyűlésen is megerősítették, azonban éppen ebben a szervezetben találtak otthont a hidegháborús egyházi körök is. A Keresztyén Békekon­ferencia olyan egyházi csoportok, teológusok és nem-teológusok mozgalmaként indult, akik föl­ismerték a termonukleáris fegy­verkezési hajsza őrületében az egész emberiségre leselkedő ve­szélyt és fölemelték szavukat az emberiség békéje, a béke útjai­nak keresése, a hidegháború megszüntetése érdekében. Evan­gélikus egyházunk képviselői je­lentős részt vállaltak húsz évvel ezelőtt a KBK alapításában. Az első években még lehetett vádolni a mozgalmat azzal, hogy többségében a szocialista orszá­gok egyházainak valamiféle „el- len-ökumené”-mozgalma, ma azonban már széles nemzetközi részvételre épülő világszervezet a Keresztyén Békekonferencia. Az egyes nyugateurópai orszá­gokban sorra megalakultak a helyi-országos képviseletek. 1977 márciusában jött létre a Latin- Amerika országait összefogó kon­ferencia. Tavaly decemberben Sierra Leoneban Afrika keresz­tyénéi jelentették be csatlakozá­sukat egy afrikai szervezet meg­alakításával. Japán vagy Auszt­rália, a távoli Fülöp-szigetek vagy India képviselői is megje­lennek a tanácskozásokon. A nemzetközi egyházi szervezetek genfi központjában vagy az Egyesült Nemzetek Nem-kor- mányszervezetei Tanácsában megbecsült helye van a Keresz­tyén Békekonferenciának. Ma­gyarországi egyházaink büszkén mondhatják, hogy a legutóbbi évek fejlődése mögött ott van a prágai központ magyar főtitkára, dr. Tóth Károly fáradhatatlan egyénisége, aki a Magyarországi Református Egyház külügyi fő- osztályvezetőjekénit kapta meg a prágai központ vezetését és akit néhány hónapja iktattak be a Dunamelléki Református Egy­házkerület püspöki tisztébe. A Keresztyén Békekonferencia két évtizedes fejlődése mutatja, hogy ez az egyetlen „keleti ala­pítású” keresztyén világszervezet nem akar valamiféle „ellen-öku- mené”, azaz az Egyházak Világ­tanácsa vagy a felekezeti világ- szövetségek ellenében dolgozó szervezet lenni. Öröm számunkra, hogy éppen ennek a két évtize­des teológiai és felvilágosító egyházi munkának a többi egy­házi világszervezet ösztökélése eredményeképpen, a nyugati egy­házi világszervezetek is fölvet­ték programjukba a béke, a le­szerelés. a termonukleáris hábo­rú veszélye kérdéseit. Reménység és összefogás A Keresztyén Békekonferencia munkája a reménység és össze­fogás jegyében folyik. Nemcsak tiltakozni akarunk ebben a mun­kában, hanem amikor egyhá­zaink határozottan nemet monda­nak most például a legújabb szörnyű pusztító fegyverre, a neutronbombára, akkor egyúttal határozottan igent is mondanak a nemzetközi béke és leszerelés ügyére. Krisztusba vetett hitünkből ki­indulva nem reménytelenül né­zünk az emberre és világunkra! Feladatokat bízott ránk, tanítvá­nyaira a Mester, és az Isten és ember között békességet teremtő Isten nem engedi meg, hogy em­ber emberre, nép népre fegyvert emeljen. Az 1978-as évet az Egyesült Nemzetek Szervezete is a leszerelés évének hirdette meg. A Keresztyén Békekonferencia a jövőbe vetett reménység Jézusi ígérete alapján kinyújtotta a ke­zét nemcsak a keresztyének, ha­nem más világvallások és a nem vallásos emberek irányába is. Hiszen emberi életünk világ­szinten történő védelméről van szó és minden ember érdeke ugyanaz kell, hogy legyen. Az idén júniusban összeülő prágai világgyűlés témája ez lesz: „Isten szolidaritásra hív”. A-z. egyik tanulmányi csoport tit­kára, Carl Ordnung (NDK) a leg­utóbbi budapesti titkársági ülé­sen így fogalmazta meg a tenni­valókat: „A béke globális dolog. Csak úgy lehet folyamatosan biztosítani, ha egyre több ember a Földön a békét konkrét min­dennapi cselekvések célpontjává teszik. Ehhez persze az kell, hogy a globális problémák és az egyes ember személyes élete közötti kapcsolatokat mindig újra föltár­juk. Az a kívánságom, hogy az V. Keresztyén Békevilággyűlés sok keresztyént hozzásegítsen ezen kapcsolatok megtalálásá­hoz.” Egyházunk képviseletében a prágai központban dolgozik négy év óta ifj. Görög Tibor lelkész. Püspökeink, professzoraink és lelkészeink számos rendezvényen, konferencián, munkaülésen vet­tek részt az elmúlt években. La­punkban azért adtunk hírt eddig is és fpgunk beszámolni ezután is a Keresztyén Békekonferencia eseményeiről, hogy a béke világ­szintű, globális problémái és sze­mélyes életünk kérdései közötti összefüggéseket fölismerjük és e fölismerések nyomán bennünk, körülöttünk, családunkban és tár­sadalmunkban és az egész vilá­gon boldogabb legyen az élet. Harmati Béla Demény Ottó: ARC Nem tudta az az arc mit írtak rá az évek vékony volt és kemény ráncai mélyek felhőit nem számlálta szépségét elfeledte de ha már nagyon égett a kezébe temette ne lássák fáradtságát ne szánja soha senki ha megkérdezték volna — egy arc akár a többi ÁLOM A HAVON című kötetből. 1976. Egymillió dollár percenként! Budapesten ülésezett az Európai Ifjúsági leszerelési Konferencia Hazai egyházak sajtója írja Becket Szent Tamás emléktábla Esz tér gomb am Amikor január 20-án reggel a modem Ikarusz buszok a Duna- parton robogtak a Parlament fe­lé, mindenki megcsodálta a szé­pen helyreállított várat, az új szállodák és épületek egész sorát. Mennyivel másként festett ez a táj 33 évvel ezelőtt. Arra az időre a buszokban ülő fiatalok azonban még nem emlékezhettek, mivel többségük akkor még meg sem született Legtöbbjüknek nincse­nek háborús emlékei, és az vezet­te őket Budapestre, hogy ilyenek­ben ne is legyen részük. 1976 nyarán Varsóban, az euró­pai ifjúsági és diáktalálkozón me­rült fel az a gondolat, hogy a vi- lák jövőjét eldöntő kérdésben a fiataloknak közösen kell állást foglalniuk. A gondolatot tettek követték. Keszthelyen, Prágában és Bonnban előkészítő tanácsko­zásokra került sor, majd kiküld- hették a meghívókat az első euró­pai ifjúsági leszerelési konferen­ciára. A MAGYAR IFJÚSÁG OR­SZÁGOS TANÁCSÁNAK MEG­HÍVÁSÁRA 29 ország 254 kül­dötte érkezett Budapestre, hogy január 20—22-ig közösen tanács­kozzon az ifjúságot is érintő kér­désekről, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséről és a lesze­relésről. Az Országház széksorai­ban ott volt 32 jelentős európai ifjúsági szervezet képviselője és megfigyelőket küldött 16 nemzet­közi szervezet, közöttük a Béke­világtanács, az ENSZ, az UNES­CO és a Keresztyén Békekonfe­rencia. A külföldi vendégek még ámul- va csodálták az ülésterem szépsé­geit, amikor a kigyulladt reflek­torok fényében Lázár György miniszterelnök lépett a mikrofon­hoz és a magyar kormány nevé­ben üdvözölte a résztvevőket. A mellettem ülő osztrák küldött csöndben odasúgta: Nyugaton ilyesmi elképzelhetetlen lenne: ifjúsági békekonferencia a parla­mentben, miniszterelnöki üdvöz­lés! A konferencia órái gyorsan pe­regtek. Fiatalos lendület, élénk vitakedv jellemezte a különböző politikai, ideológiai és vallási irányzatokat képviselő felszólaló­kat. Nem minden részletkérdés­ben volt teljes egyetértés, de ab­ban mindenki megegyezett, hogy a világban megindult politikai enyhülést katonai térre is ki kell terjeszteni, mivel csak ez bizto­síthatja a tartós békét. A konfe­rencia résztvevői aggodalommal vették tudomásul, hogy a fegy­verkezési verseny csökkentése te­rén foganatosított számos intéz­kedés ellenére a fegyverkezési ki­adások tovább nőttek. A fegyver­kezési verseny, amely egyre több és több országot foglal magában, a gyanakvás és a félelem mag­vait hinti el a nemzetek között. Szinte valamennyi küldött ki­emelte, hogy a nagyarányú fegy­verkezési kiadások hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi problé­mák elmélyítéséhez és a fegyver­kezési verseny lassítja az élet- színvonal növekedését. 1977. december 29-én Eszter­gomban a Tamás-hegyen Lékai László bíboros, római katolikus érsek és Richard E. Pnasons an­gol nagykövet és Anthony Nind a budapesti Brit Nagykövetség anglikán _ káplánja jelenlétében avatták föl Becket Szent Tamás emléktábláját. Becket Tamás Canterbury érseke volt és 1117— 1170 között élt. Előbb II. Henrik angol király bizalmas barátja és az ország kancellárja volt. Érse­ki tisztében rendkívül egyszerű életet élt, fölemelte szavát a ki­rály túlkapásai ellen. Ezért kül­földre kellett menekülnie. III. Sándor pápa közbenjárására a király színleg kibékült vele, de hazatérése után a király emberei 1170. december 29-én a canter­bury székesegyházban, imádko­zása közben megölték. Henrik ki­rály megrettent a véres tett kö­vetkezményeitől és vezeklést vég­zett Tamás sírjánál. Becket Ta­más Capet Margitnak, III. Béla királyunk feleségének nevelője is volt. (Üj Ember) SZINTE VALAMENNYI KÜL­DÖTTSÉG RÁMUTATOTT A NEUTRONBOMBA ÓRIÁSI VE­SZÉLYÉRE, mivel ez az új fegy­verfajta a fegyverkezési verseny új szakaszát nyithatja meg. A résztvevők élesen elítélték az újabb fegyverfajták előállítására tett kísérleteket és hangsúlyozták az ifjúsági és diákszervezetek együttműködésének fontosságát a Leszerelésért vívott harcban. En­gem különösen megragadott az, hogy a különböző országokból jött fiatalok mennyire felelőssé­gük tudatában szólaltak meg. A konferencián a Magyarorszá­gi Egyházak ökumenikus Taná­csának megbízásából az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács kül­döttségében vettem részt. Tár­saim Karl Brause (NDK) és Til- man Schmieder (NSZK) voltak. A plenáris ülés elé terjesztett hozzászólásunkban kiemeltük, hogy keresztyén hitünkkel össz­hangban a békére és az igazsá­gosabb világ megteremtésére tö­rekedünk és ezért a célért ké­szek vagyunk miniden más ifjú­sági szervezettel együttműködni. Hangsúlyoztuk a békére nevelés fontosságát, amely a nyugati or­szágokban még sok kívánni valót hagy maga után. AZ EGYIK SZÜNETBEN MEG­KÉRDEZTEM egy 16 éves dán gimnáziumi tanulót, hogy miért jött el erre a konferenciára. — Személyes élményem nincs a há­borúról, csak filmekből és köny­vekből ismerem a háború ször­nyűségeit. Nagyon veszélyesnek tartom, hogy Nyugaton ismét fel­elevenítették a HitJler-kuütuszt. Koppenhágában hetek óta játszák a legújabb Hitler-filmet, amely hősnek állítja be azt az embert, aki lángba borította az egész vi­lágot. A mozik felé tanáraik ve­zetésével a diákok hosszú sora kanyarog. Margit Scherb osztrák diák­lány, a Keresztyén Békekonferen­cia képviselője a konferencia leg­nagyobb eredményének azt tar­totta, hogy első ízben került sor Európa minden számottevő ifjú­sági mozgalmának találkozójára, és a 29 országból érkezett fiata­lok egyöntetűen mondtak nemet a fegyverkezés folytatására. Kije­lentette, hogy amíg a világ orszá­gai egymillió dollárt költenek percenként feprverekre, addig nem lehet számottevő javulást várni az élelmiszer-ellátás terén és a gyarmatosítás és a kizsák­mányolás következményeként je­lentkező gazdasági elmaradottság felszámolásában. A KONFERENCIA JELENTŐS ELŐRELÉPÉS VOLT AZ EURÓ­PAI IFJÚSÁGI SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Ül JAN. Minden résztvevő egyet­értett abban, hogy a most meg­kezdett munkát folytatni kell. Egyedül egyik szervezet sem len­ne képes komoly lépések megté­telére, csak ^ a közös összefogás lendítheti előre a leszerelés ügyét. ifj. Görög Tibor Előfizetőink tájékoztatására Szeretettel köszöntj ük azokat az új előfizetőinket, akik most kap csolódtak be lapunk előfizetésébe, reiidszeres olvasásába. De szere tettel köszöntj ük azokat a régi előfizetőinket is, akik évek, évtizede óta hűséges előfizetői, olvasol lapunknak. Előfizetőink részéről az elmúlt időkben ismét több probléma me rült fel a tekintetben, hogy időnként késve, csak a következő hétéi vagy egyáltalán nem kapják meg, vagy éppen több példányban kap jak lapunkat. Kaptunk olyan levelet, amely arról értesített minké hogy annak ellenére, hogy az előfizetés az Evangélikus Életre vonal kozott, előfizetőnk címére mégis más egyházi, vagy éppen nem egy házi újság érkezett. Az elmúlt héten Harkányi László, lapunk tördelőszenkesztőie fei kereste Muhoray Sándort, a Posta Központi Hírlap Iroda igazaatc helyettesét. Ugyanis a Posta Központi Hírlap Iroda címezi és külc lapunkat előfizetőink elmére a kiadóhivataltól kapott névsor alap nt^',rlTfden?SterkeSZo0n'k, elmondta a Problémákat, az előadódott ps Ifuh°ray Sándor igazgatóhelyettes megértette a gondol Diink^vrLn3^1^ a t?kmtetbeih hogy a jövőben igyekeznek a le punk expediálását végző postai dolgozók munkájukat körültekintőt SJi8gS'Ätp,”“ok "■*““*"«* * ««««* S ÄÄKsaässs Irkdán w’ UtCa, 12'}’ hogy azokat a Posta Központi Híria Irodának továbbíthassuk, s azok orvoslásra kerüljenek. . ^zt szeretnénk, ha lapunk időben érkezne meg előfizetőink címér Äkeres2tül is szol8áM tudnánk hivef“ SÄKS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADŐHIVATAJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom