Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-01-22 / 4. szám
GYERMEKEKNEK. Segédlelkész Nagyobb gyülekezetekben a gyülekezeti lelkésznek lehet olyan fiatal lelkészi munkatársa, akit segédlelkésznek, vagy másképpen káplánnak szoktak nevezni. A segédlelkész tulajdonképpen minden lelkészi szolgálatot végez, azzal a különbséggel, hogy nem önállóan, hanem a gyülekezeti lelkész, vagy pa- rókuslelkész irányítása, felügyelete mellett. A SEGÉDLELKÉSZI ESZTENDŐK tulajdonképpen még tanulóévek. Lelkészképző főiskolánk, a Teológiai Akadémia elvégzése után a felavatott fiatal lelkészeknek még szükségük van arra, hogy egy idősebb, tapasztalt lelkész irányítása mellett begyakorolják mindazt, amit a Teológiai Akadémián elméletben megtanultak. A gyülekezeti lelkész a segédlelkészt bevezeti a lelkészi szolgálatokba. Felhívja a figyelmét arra, milyen szempontok szerint készüljön fel igehirdetéseire. Sok helyen a gyülekezeti lelkész a segédlelkésszel közösen készül fel az igehirdetési szolgálatokra. Arra is részletes útmutatást kap a segédlelkész, hogy a különböző szolgálatokat hogyan végezze: hogyan öltözködjék, hogy a híveket meg ne botránkoztassa, mire vigyázzon az istentisztelet tartása, a ke- resafcelós, úrvacsoraosztás, eske- tés vagy temetés közben. A gyülekezeti lelkész elkíséri segédlelkészét az első lelkipásztorí szolgálatokra és elmagyarázza neki, hogy mi szükséges ahhoz, hogy önállóan és eredményesen végezze a családlátogatás szolgálatát. KÜLÖN FIGYELMET FORDÍT A PARÓKUSLELKÉSZ ARRA IS, hogy segédlelkésze megtanulja ä gyülekezet vezetését. Például azt, hogyan kell egy presbiteri ülést vagy közgyűlést előkészíteni, összehívni és levezetni. Rendszerint a segédlelkészre bizzák a jegyzőkönyvek vezetését. A jegyzőkönyvírás és egyéb levelezés megtanulása mellett az is fontos, hogyan kell a gyülekezet költségvetését ösz- szeállítani, a pénztárnaplókat vezetni és a zárszámadásokat elkészíteni. Az sem mindegy, hogy egy lelkész hogyan írja meg jelentéseit a felsőbb egyházi szerveknek, s hogyan viselkedik az állami hatóságokkal, a helyi tanáccsal és a Hazafias Népfront szerveivel való kapcsolatában. Ezeket is a segédlelkészi évek alatt kell jól megtanulni. A LEGTÖBB GYÜLEKEZETBEN A SEGÉDLELKÉSZRE BÍZZÁK a gyülekezet gyermekeivel és ifjúságával való foglalkozást. Ezt a szolgálatot a segédlelkészek nagy örömmel végzik, és szolgálatukat a gyermekek és fiatalok is örömmel veszik, hiszen a segédlelkész korban sokkal közelebb van a gyermekekhez és a fiatalokhoz, mint az idősebb gyülekezeti lelkész. Azonban ebben a szolgálatban is szüksége van a segédlelkésznek arra, hogy figyeljen a tapasztaltabb gyülekezeti lelkész jó tanácsaira. EGY- VAGY KÉTÉVES SE- GÉDLELK ÉSZI MŰKÖDÉS UTÁN a fiatal lelkész egyházunk lelkészképesítő bizottsága előtt leteszi a lelkészi vizsgát. Ezen a vizsgán a segédlelkésznek azt kell megmutatnia, hogy most már alkalmas az önálló lelkészi szolgálat betöltésére. Egyházunk napjainkban alakuló élete során több fiatal segédlelkész kerül mindjárt a Teológiai Akadémia elvégzése után Önálló gyülekezeti munkakörbe. Ilyenkor egy szomszédos lelkészre vagy az esperesre bízzák, hogy a fiatal segédlelkészt a lelkészi szolgálatba bevezesse, és szolgálatát irányítsa. Az ilyen „kihelyezett” segédlelkész is csak a lelkészi vizsga megállása után lehet önálló gyülekezeti lelkész. Selmeczi János Képes Biblia Képek Jézus életéből 3. Válaszotokat kizárólag levelezőlapon küldjétek be, a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége. 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes íelelet egy pontot ér. A sorozat végén a legtöbb pontot elérők értékes könyvjutalmat kapnak. MISSZIÓ — A NÉPEGYHÁZ MOSTOHAGYERMEKE , A népegyházi tudatban, és a lelkészek túlnyomó többségénél is, úgyszólván teljesein hiányzik a vüágmissziói távlat — jelentette ki Martin Lehmann-Ha- beck missziói igazgató Saar- brückenben, az EKD zsinat elé terjesztett jelentésében. Az úgynevezett egyetemi teológia is csak az utóbbi időben kezd a Világtávlatú egyház kérdésfelvetései és problémái iránt némi nyitottságról tanúskodni. A munkatársak kiképzésénél csak nagyon kevés egyház veszi figyelembe az ökumené és a misszió szempontját. Ilyen helyzetben nem lehet csodálkozni azon, hogy országunkban az univerzális egyházhoz való tartozás tudata és ezzel összefüggésben á másutt élő egyházak életében és szenvedésében való valóságos részvétel készsége egyáltalán nem fejlődött ki. Ezért véleménye szerint, a felekezeti képzést ki kell egészítenie és helyre kell igazítania az egyház egyetemességét képviselő képzésnek. „Az énekkarok megelevenedését várjuk Megjeleut az evangélikus kar ének es gyűjtemény 9 9 Egyházunk Sajtóosztálya régóta várt kiadványt jelentetett meg napjainkban: a Karénekes- könyvet. Gyülekezeti énekkarainknak az utóbbi időkben ugyanis létkérdésévé vált, hogy mit énekeljenek és miből énekeljenek. A nagyobb létszámú énekkarok még csak találtak maguknak énekanyagot. A két világháború között sokszorosított éneklapok forogtak közkézen, többnyire külföldi művek gyengébb szövegfordításával. Ezek az éneklapok bizony már erősen elron- gyolódtak, sokszor szinte az olvashatatlanságig elkoptak. Valamit segített a negyvenes években füzetekben megjelent kiadvány. az „Adventtól adventig” és a nagyszerű összeállítású baptista „Evangéliumi vegyes karok” c. gyűjtemény. Azonban az elsőből utánnyomás nem jelent meg, a másodikból is csak napjainkban kapható elegendő példány. Mindkét gyűjtemény kimondottan négyszólamú, gyakorlottabb énekkaroknak szolgáltat énekelni való anyagot. A GYÜLEKEZETEKBEN AZONBAN MÁS IGÉNY iS JELENTKEZETT. Minduntalan felmerült a kérdés, pl. mit énekeljenek a gyerekek, ha a karácsonyi műsorhoz énekkari szereplést is terveztek. Gyakran felkeresték gyülekezeteink egyházzenészeinket, hogy írjanak egyszerűbb darabokat, mert nem volt lehetséges a hagyományos négy szólamot az énekkarba jelentkezőkből összeállítani, mivel vagy csak nők, vagy csak férfiak vannak az énekkarban. Nehézséget jelentett e kérdés az énekkari munkában a kántorképzőnk nyári tanfolyamain is, ahol többnyire sok a leány és kevés a fiú a résztveVők között. Az alkalmi komponálások, másolgatások nem oldották meg a kérdéseket. A MOST MEGJELENT GYŰJTEMÉNY, A „KARÉNEKES- KÖNYV” mind ezeken a hiányokon segít. Ugyanis az volt a szerkesztés elve, hogy bármilyen létszámban vagy összetételben jönnek össze az énekelni vágyók, bármilyen egyházi alkalomra találjanak a kiadványban megfelelő anyagot. Így ötféle kórusösszetétel számára készültek feldolgozások: kétszólamú és há- romszólamú egynemű kórusok, valamint két-, három- és négyszólamú vegyes kari művek közül lehet válogatni. Az énekek téma szerinti elrendezése követi az énekeskönyv szerkezetét: dicséretek, könyörgések, az egyházi esztendő énekei adventtól reformációig, keresztyén hit és élet, és a halál, feltámadás, örökélet énekei következnek egymás után. Az éneklésre egybegyűltek összetétele szerint most már könnyen lehet választani éneket a közelgő alkalomra a téma szerinti tartalomjegyzék segítségével. A KARÉNEKESKÖNYV TUDATOSAN A GYÜLEKEZETI ÉNEKLÉSRE ÉPÍT. A gyűjtemény száznegyvenhét darabjából száz gyülekezeti énekeink szövegeinek és dallamainak feldolgozása. Ügy hisszük, ha gyülekezeteink hallják az énekkartól szép és ismert énekeinket, maguk is szívesebben, és talán frissebben, életesebben fognak énekelni. A gyűjtemény egyben út- készitője az új országos énekeskönyvnek is. Ugyanis a karéne- keskönyvben sok énekünk abban a ritmikus formában került feldolgozásra, ahogyan azt majd az új énekeskönyv közölni fogja. Csorba István, a budavári gyülekezet karnagya a szerkesztője a Karénekeskönyvnek. Több, mint két évtizedes gazdag karvezetői tapasztalatát hasznosította, mikor a gyűjteményt a fenti, szükség diktálta elv szerint összeállította. Sok hézagpótló művet maga írt meg, és a még fordítatlan szövegű idegen nyelvű daraboknak ő adott prozó- diailag is helyes magyar nyelvű fordítást. A GYŰJTEMÉNY a régi német mesterek, Luther-korabeli kántorok énekfeldolgozásaitól a ma élő szerzők alkotásáig ad bő zenei stilusválasztékot. Külön örömünk, hogy ismert egyházzenészeink és neves evangélikus muzsikusaink szép számmal vannak képviselve a szerzők listáján: Fasang Árpád, Gárdonyi Zoltán, Kapi-Králik Jenő, Re- zessy László, Sulyok Imre, Szo- kolay Sándor, Weltler Jenő. AKI KEZÉBE VESZI A KAR- ÉNEKESKÖNYVET, rögtön örömmel állapíthatja meg, hogy az értékes tartalomhoz méltó és szép a könyv kiállítása is. A nemes vonású kottagrafika Barth a Zsuzsanna gondos és mesteri munkája. Az Egyetemi Nyomda egyenletes nyomása, a rendkívül tartós és szép papír, a nemesen egyszerű, tetszetős kötés az 1977- es év legszebb evangélikus egyházi kiadványává emeli a Kar- énekeskönyvet. Hazai egyházunk története 'folyamán még nem volt arra példa, hogy ilyen átgondolt, színvonalas tartalmú és szép kivitelű kórusgyüjteményt jelentetett volna meg, amely a Sajtó- osztályon kapható. A DECEMBERBEN TARTOTT ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSEN dr. Káldy Zoltán püspök-elnök méltán mondhatta a Karénekeskönyv megjelenésével kapcsolatban: „Ettől a gyűjteménytől gyülekezeteink énekkarainak megelevenedését várjuk.” Az éneklési kedv megvan gyülekezeteinkben. Most már ezután az sem lesz kérdés, hogy mit, vagy miből énekeljenek az énekelni vágyók, akár kis kezdő kórusokról, akár a legnagyobb énekkarokról van szó. Isten áldja meg e kötetünk szolgálatát, hogy minél több Istentiszteleten hangozzon fel az ének az ö dicsőítésére, éneklő egyházunk énekes hagyományainak ápolására. Trajtler Gábor „A fogoly bokrétája*’ 3Madách fittre börtönei A CSESZTVEI UDVARHÁZ AUGUSZTUSI CSENDJÉBEN, füllledt nyáréjszakán hosszan felvonít Madách kedves kutyája. „Üvölt a nádifarkas?” — kérdezi riadtan Fráter Erzsi, Imre leteszi p könyvet, feleségének olvasott belőle s indulna az ajtó felé. De a belökött ajtón máris középre lódult két szuronyos zsandár. 1852. augusztus 18. A költő csuklóján csattan a bilincs. Két alvó kisgyerekre vet röpke búcsúpillantást és állapotos asszonyára. Erős fedezet alatt Pozsonyba viszik szekéren, a Vizikaszárnyába csukják, öreg tiszttartójával, Bory Istvánnal együtt. Lélektörő kihallgatások unalmas végtelenjéből két esetet később is emlegetni szokott. Itt látogatta meg, férjével együtt, Veres Pál- né, a vanyarci nagyasszony. Azzal a csokorral, amelyet hiába akart megvenni egy virágos ablak alatt, pénzért nem adták, de kezébe nyomta ingyen a névtelen pozsonyi fiatalasszony, mikor megtudta, hogy bebörtönzött magyar rabnak kérik, Költemény is született ebből a látogatásból:' A fogoly boki'étája. Ugyanitt történt az a humoros eset is, hogy Madách levelet kapott egyik nőrokonától s abban, valamivel kapcsolatban, ez a szó is benne volt: „szőrmentén”. A nyelvünket ke- rékbetördelő osztrák cenzor ezt így fordította: „... in diesem Haarpelz...” Aztán diadalmasan nagyot kiált: „Ja, ja, unter diesem Haarpelz muss was stecken: ez alatt a szőrme alatt valaminek eldugva kell lennie”. FÉLÉVI POZSONYI RABOSKODÁS UTÄN, 1853. január 15-én — 125 éve — éjnek idején Pestre hurcolják, vele az öreg Boryt is. Az Újépület nevű hírhedt monstrum 5. számú pavilonjában kapnak, de most már — örömükre — közös cellát. Rakssányi Dezső, Képzőművészeti Főiskolai tanár „Madách Imre a börtönben” című megrendítő festménye ma is látható Székesfehérvárott, a Bo- ry-várban. Híven örökíti a két rab gyötrődését. Újépület —, akkor németül kellett mondani: Neugebäude. Kaszárnyának épült, aztán börtön lett belőle: rossz emlékű „magyar Kufstein”. A mai Szabadságtéren pöffeszkedett iromba tömege. Itt végezték ki, többedmagával, Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt. Itt. zaklatták további negyedévig Madách Imrét. Keményen állta a vallatások kereszttüzét. Semmire se mentek vele. Végül, május elején elhagyta a szörnyű Neugebaudét. De rendőrségi felügyelet alatt Pesten kellett maradnia. Üjvásártéren, a mai Engels tér 2. számú házában lakott négy hónapig. ÉLETRAJZÍRÓI ÜGY TUDTÁK, hogy Madách Imrét bujdosó honvédtisztek rejtegetése miatt börtönözték be. Mindenesetre ez is rovásán volt. De legújabban olyan dokumentum került birtokunkba, amely egyrészt új markáns vonást húz Madách politikai arculatára s egyben megmutatja elhurcoltatásának legfőbb okát. — A költő 1849. június 10-én, Csesztvéről éles hangú „Hírlelő” levelet küldött szét —. ma körlevélnek mondanánk — s ebben „átalányos népfelkelésére szólítja fel Nógrád népét. „A forradalom és a szabadságharc egyik legdrámaibb és legradikálisabb felhívása”, mondta róla egyik történészünk, mikor közöltük vele e bátor Hirlelő szövegét. A KÉT BÖRTÖN MEGALÁZTATÁSA ÉS SÜ- LYOS SZENVEDÉSE nem maradhatott nyomtalan Madách életében. Házassága is ezalatt, emiatt ment tönkre. Számos nyoma van annak, hogy költészetére is kihatott. Nem belemagyarázás például, ha Az ember tragédiája egyiptomi megkorbácsolt rabszolgájában, aki utolsó halálos hördü- léssel átkot mond a zsarnok fáraóra — „milliók egy miatt” — magára Madách Imrére ismerünk. Tudvalevő, hogy a költőt a börtönben testileg is bántalmazták. Mikor később hivatalos megnyilatkozásaiban, megyegyűlés, parlament, keserű kifa- kadásokban, élesen bírálta a börtönállapotokat, saját rabságélményeit idézhette. Az sem véletlen, hogy a Kiegyezés előtti politikai harcokban Madách, országgyűlési képviselő, nem a megalkuvásra hajló Felirati, hanem a Teleki László vezette radikális Határozati párthoz állt. AZ ÉRZÉKENY ALKATÚ MADÁCH IMRE — elképzelhetjük — mennyit szenvedett két börtönében. De raboskodása miatt sohasem siránkozott, nem is dicsekedett vele. Csak önérzetesen vallotta: „Láttam lezúgni nagy napok viharját, Dicsőség, börtön ismerős velem.” Szabó József HONGKONG • theránus Világszövetségbe. Ez az i első alkalom, hogy egy „missou- rista” evangélikus egyház ilyen kapcsolatot keres a világszövetséggel. Ennek a hongkongi evangélikus egyháznak 6000 tagja ■ van. A Missouri Zsinat Evangélikus Egyháza (Lutheran Church Missouri Synod, USA) missziói munkája nyomán létrejött kínai nemzetiségű hongkongi evangélikus egyház az elmúlt évben lett önálló és • felvételét kérte a LuMAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? 2. Hol van megírva? 3. Mire utalt a képen látható gyermek kora Jézus idejében, és milyen vonatkozása van evangélikus egyházunk mai gyakorlatában? Beküldési határidő: 1978. január 29.
