Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-03-26 / 13. szám

Húsvét 2. napjának igéje „Hittem, azért szólok * Zsolt 116, 8—10/a / „Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallot­tunk” — mondta Péter és János apostol az őket vallató főpapi nagy­tanács előtt. Pedig a hallgatás árán megmenekülhettek. volna a sok üldöztetéstől és a vértanúi haláltól. De a feltámadott Krisztusban való hitük: és örömük meg nem alkuvó, bátor hitvallókká tette őket és száműzte szívükből a félelmet. Nem latolgatták, milyen előnyük, vagy hátrányuk származik magatartásukból, hanem egyértelmű bá­torsággal tettek vallást Arról, aki érettük is megfeszíttetett és har­madnapon feltámadott. IGEN A FELTÁMADOTT KRISZTUS TANÚKKÁ ÉS HITVAL­LÓKKÁ TESZI AZOKAT, akik elfogadják az érettük halálba menő Jézus szolgálatát és hitük a feltámadott, élő Krisztussal köti őket össze. Ugyanakkor ezt a bizonyságtételt átsugározza a húsvéti hit öröme és hálája. Mai igénkben is — Krisztus felől tekintve — ennek a húsvéti hit­nek, örömnek és hálának hangjai szólalnak meg. Hogyan? AKI ELTÉVED A SIVATAGBAN. ANNAK SZAMÁRA AZ OÁZIS AZ ÉLETET JELENTI, és boldogan kitilt fel: „Meg vagyok mentve!” így kiált fel az is. aki Jézusnak halál feletti győzelmében hisz. Az ilyen ember felfogja, miért mondja Pál apostol ujjongó örömmel: „Halál, hol a te diadalmad? Halál, hol a te fullánkod?” Igen. a húsvéti hit öröme ma is arról a felfoghatatlan, de valóságos tényről tesz bizonyságot: győzelem a halál felett — van megmentem! DE EZ A HÚSVÉTI HIT ÉS ÖRÖM ARRA IS MEGTANÍT BEN­NÜNKET, hogy most már nem kell úgy szomofkodnunk, mint akik­nek nincs reménységük. Ha a magunk és mások nyomorúsága felett hullatjuk is könnyeinket, mégsem keseredünk: és csüggedünk el, Hi­szen tudjuk, hogy „boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztalta t- nak". A feltámadott Krisztus szelíd, búnbocsánatot ígérő tekintete fel tudja szárítani az őszinte bánbánat feltörő könnyeit, de meg tud nyugtatni bármely más bajomban is. Aki annyi betegnek adott testi gyógyulást, aki megbocsátotta a bűnbánók vétkeit, aki vigasztalta a naini özvegyet, Jairust,'Máriát és Mártát, csak nekem ne tudna adni gyógyulást, búnbocsánatot és vigasztalást'? Ha igazi húsvéti hitem van. akkor arról is boldogan teszek bizonyságot, hogy van győzelem. a szenvedés felett is — van hatalmas Vigasztalóm! HA PEDIG HITEM ÉS LÁBAM „MENET KÖZBEN” MEG-MEG­INOG, akkor sem kell félnem az elbukástól, mert Ö szerető karjával átölel és „nem engedi, hogy lábam megt.ántorodjon” (Zsolt 121, 3). Ha csak rajtam múlna, erőtlen kézéin bizony gyakran kicsúszna az Ó kezéből és akkor én is kétkedő Péterként süllyedeznék a vízen. De az Ű szerető és mentő karja erősebb az enyémnél s ezért teljesen őreá hagyatkozom, mint a kisgyermek, akinek gyenge kezét bizton fogja az erős atyai kéz. így hát akkor sem félele, „ha a halál árnyé­ka völgyében járok is”, mert érzem, tudom es boldogan vallom: van segítőm, van szilárd támaszom! UGYANAKKOR PEDIG, AMIKOR TALPRA ÁLLÍT, EL IS IN­DÍT ENGEM. Azt akarja, hogy „egyenes tartással” járjak az élet szolgálatában. A feltámadott Krisztus mindig mozgósítja követőit. Ezt tette már a missziói parancs kiadásakor is, amikor azt mondta tanítványainak: „Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet,” A ..helybenjáró” (lokomobil) élet nem a Krisztus akarata szerinti élet. Amikor igénk azt mondja: „Az Ür színe előtt járhatok az élők földjén”, ez semmiképpen nem jelentheti azt. hogy önmagam ke­gyességét mutagotva élek Isten és emberek előtt. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a magamnak való élést feladva, engedelmesen vállalom a másokért való életet és szolgálatot. Mindezt a Krisztus erejével, ahogyan Pál apostol tette: „Többé tehát nem én élek, hanem Krisz­tus él bennem” (Gál 2: 20). Hogy ez gyakorlatilag mit jelenthet, elég, ha csak Schweitzer Albert életére és szolgálatára gondolunk. Ha az élet. tiszteletének és szeretőiének szólgálalába akarunk lépni, nem kell feltétlenül elmenni más földrészekre. Van éppen elég bizonyítá ­si lehetőségünk sokkal közelebb is: talán családunkban, talán gyüle­kezetünkben, talán munkahelyünkön, vagy társadalmainkban. ERŐSÍTSÜK MEG TEHÁT A „LANKADT KEZEKET” ÉS A ,MEGROSKADT TÉRDEKET": a magunkét is, a másokét is és bol­dog húsvéti örömmel tegyünk bizonyságot az emberek előtt mai igénk szavaival: „Hittem, azért szóltam!" Mekis Atliim I MÁDKÓZZUNK! Szerető Mennyei Atyánk! Örvendező szívvel adunk hálát Neked, hogy egyszülött Fiad feltámasztásával bennünk is megerősítetted fel­támadásunkba, örök életünkbe vetett hitünket és reménységünket. Add, hogy ez a hit erőt és türelmet adjon szenvedéseinkben és vi­gasztalónk legyen halálunk óráján is. Ne engedd, hogy a kísértő el­tántorítson bennünket Tőled és szeretett Fiadtól. Segíts, hogy az Ö erejével és vezetésével tudjunk szeretetben élni és szolgálni minden embertársunk javára és a Te dicsőségedre. Amen. — HALÁLOZÁS. Gősi Sándór, aki évtizedeken át volt a bezi- enesai gyülekezet gondnoka, pénztárosa, presbitere, és akinek igen nagy érdemei vannak a ne­gyedszázada felszentelt enesei templom építése kórül, súlyos be­tegség után 74 éves korában el­hunyt. Temetése február 22-én volt Enesén. „Ama nemes harcot megharcoltam. . — özv. Szepesi Károlyné, sz. Hury Katalin, Szepesi Karoly volt szarvas-új templomi lelkész özvegye hosszú szenvedés után 64 éves korában az egri kórház­ban elhunyt. Hamvasztás utáni urnáéi helyezése február 22-én volt Szarvason az Ótemetőben a gyülekezet nagy részvéte mellett Pállj István igazgató-lelkész és Székács Sámuel lelkész szolgála­tával. — özv: Simonfay Ferencné, sz. Cserneszky Stefánia életének 82. évében hosszantartó betegség Btán csendesen elhunyt. Szerettei a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára. Az elhunytban Si­monfay Ferenc bokodi lelkész édesanyját gyászolja. — özv. Töke Sándorné, sz. Ka- mondi Anna, a kemenesmihály- fai gyülekezet tagja, lapunk buz­gó olvasója 86 éves korában feb­ruár 23-án elhunyt. Nagy család­ja és rokonsága gyászolja. „Kezed­re bízóm telkemet. Te váltasz meg engemet. Uram, igaz Isten". — Balikó József- ny. igazgató­tanító. gyémánt és vasdiplomás pedagógus, a liszói gyülekezetnek több, mint harminc éven át hűsé­gesen szolgált levitája, hosszú szenvedés után 87 éves korában a marcali kórházban elhunyt. Te­metése március 15-én a pécsi te­metőben utolsó úrvacsorázásának igéje — Fii 3. 20—21 — vigaszta­lásával. Áldott életéért családján és rokonságán kívül számtalan ba­rátja. tanítványa mondott köszö­netét , Istennek. IsteMisÁieíeíi rend Budapesten, 1978. március ü6-án Húsvét; ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Karoly, de. 11. (ürv.) Káldy Zoltán, du. ti. Takácsne Kovácsházi Zelrrut. Fasor de. fed 10. (ürv.) Szilánál Zol­tán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. ti. iVluntag Andorne. Dózsa György út 7. de. iél y. (úrv.) Muntag Andor, ül­lői ui, 24. de. léi ll. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9. Rákóczi ut 57,0. de. 1'0. (szlovák) CselevazKy Ferenc, de. li (magyar>. Thaiy Kálmán u. de. il. Kedey Pál. Kőbánya de. 1U. (urv.) Veöreös Imre. Vajda Peter u. de. fed 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. la. (úrv.) Boros Karoly, ilákosíal- va de. a. Boros Karoly. Gyarmat u. 14. de, lel ii0. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed, ll). Benczúr László. I-raugepan u. de. 8. Benczúr László. Ujpesi de. 10. (urv.) Biázy Lajos. Pesterzsébet de. U). Virága Gyiua. Soioksar-Üjtelep de. tél 8. vi­rágú Gyula. Pestlőrinc de. ll. Ma tűz László. Kispest de. lü. Kispest-Weker-\ le telep de. 8. Pestújhely d-e. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota, MAY- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos- paiota-NagytempIom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél ll. (úrv.) Karner Ágoston. Sashalom de. 9. (úrv.) Karner Ágoston. Mátyásföld de. iél 11. Cinkota de. léi 11. du. fél 3. Ivistaresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Feren- czy Zoltán. Rákosliget de. 10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de, fél lil. Kósa László. Becsi kapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emii, de. tel 11. (német, úrv.) Groó Gyula, de. n. (úrv.) uttiyk Ernő, uu. tí. Floren Emil. Torockó Lér de. fel 9. (úrv.) otUyk Ernő. Obucia de. 10. (urv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. Gsengődy László, de. ll. Gsengody László, au. lel 7, Csen- gody László. Dunakeszi de. 3. Takács jozsef. Pesthidegkűt de. fél ll. (urv.) TurcsaViyi Károly. Modort u. 6. de. 10. (úrv.) Filippinyi János. Kelenföld de. U. (úrv.) Bencze Imre, de. ll. (urv.) Bencze Imre, du. Missara Ti­bor. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. léi 9. Kelen völgy de. 9. (urv.) Rozsé István. Dudálok de. ll. (úrv.) Rozsé István. Budaörs du. 3. (urv.) Rozsé István. Törökbálint du. íéi 5. (urv.) Rozsé István. Csillaghegy ele. fél ló. Kapos­vári Vilmos. Csepel de. fél. ll. Budapesten, 1978. március 27-én, Hús vét 2. napján Deák tér de 9. (német-úrv) Harma­ti Lola, de ll. (úrv) Hatexischer Ká­roly. du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. (urv) Szirmai Zolán, du. 6. Mun­tag Anaorne. Üllői út 24. de. fél ll. Karácsony Sándor u. 31—83. de.* 9. Rákóczi ut 57/b. de. lü. (szlovák) Cse- iovszky Ferenc, de. 12 (magyar). Thaiy Kálmán u. 28. de. il. Redéy Pál. Kőbánya de, lü (úrv) Bogya Gé­za. Vajda Péter u. de fél 12. (urv) Logya Géza. Zugló de. 11. (urv; Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Bo­ros Károly, Gyarmat u. 14. de. fél 10 Boros Karoly. Kassák Lajos út 2:i. de. ll. Benczúr László. Váci üt 129. de. negyed 10. Benczúr László. Fraugo- pan u. de. 3. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. iél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10 Kispest-Wekerletclep de. 8. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákos­palota MÁV telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10 Bodrog Miklós. Rákosszent­mihály de. fél 11. (úrv) Baráth Pál. Mátyásföld de. t'éi 11. Cinkota de. fél 11. du fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákos­csaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de 9. Kósa László. Rákosliget de. 10 Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9- (úrv) MadocsaJ Miklós, de. ll. (úrv) Foltin Brúnó, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. léi 9. Foltin Brúnó, öbuda de. 10 (úrv) Csákó Gyula. XII., Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. Rutlkay Elemér, de ll. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csen- gödy László. Pesthiclegkút de fél 11. Csengödy László. Moclori u. 8. de. 10 Lehel László. Kelenföld de. "8. (úrv) Missura Tibor. de. fél 10. Missura Ti­bor, de. ll. (úrv) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de fél 9. (úrv) Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. (úrv) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Kapos­vári Vilmos. Csepel de. fél 11. — TÉT. Február 24-én böjti ün­nepély keretében Bárány Gyula esperes szolgált igehirdetéssel. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti; a szerkesztő bizottság A szerkesztésén felei: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal; 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámláján: 516—2fí 412— Vili Előfizetési ár: egy évre 160,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: >5211 ISSN 0133—1302 78.0766 Athenaeum Nvomria t Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató .. halott voltam, de íme, élek értünk Vállalt áldozatát, sőt azt örökkön örökké, és nálam vannak sem, hogy még az Öt elfelejtő is a halál és a pokol kulcsai” (Jel Nála felejthetetlen marad! L IS). HÜSVÉTVASÁRNAP — „Én örök életet adok nekik” (Jn 10, 28 — Jer 23, 3 — Mk 16, 1—7 — Jn 20, 1—18). Jézus leghatalma­sabb ígérete ez, mely mindenes­től meghatározza népének egész életét. A gyülekezet azzal bizo­nyítja örök életre szóló elhivatott­ságát, Jézus Krisztus ígéretében való hitét, hogy már itt a földön „együtt jár” Vele. Hűséggel és örömmel, reménységgel és felelős­séggel vállalja az élő és szüntele­nül szolgáló Jézus útját. HÚSVÉTHÉTFŐ. — „Kössétek lábatokra a készséget a békesség evangéliumának hirdetésére” (Ef 6, 15 — Zak 9, 10 — Lk 24, 13— 35 — Jn 20, 19—23). Jézus jelen­léte: béke. Benne nem különül el „égi” és .földi” béke, hanem ép­pen Általa lesz egy tökéletes egésszé, de igazzá is. A gyüleke­zet úgy és akkor lesz a békesség evangéliumának hirdetője, ha nem feledkezik el soha arról, hogy a béke egyszerre kenyér és egyszerre emberre találás. Így hirdeti Jézus népének a békes­ség, evangéliumát ma is! KEDD — „Amint pedig Ádám- ban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan élet­re keinek” (1 Kor 15, 22—1 Móz 3, 19 — Lk 24, 36—47 — Jn 20, 24—31). öemberünk a porba húz, új emberünk az életbe emel. De Jézus feltámadásában mégis az élet ígéretét tette mindenekfelett hatalmassá, visszavonhatatlanná. Akinek életében hit által a feltá­madás ígérete valósággá lesz, ott szűnik félelme a haláltól, és na­ponként telítődik szíve Jézus iránta való szeretetével. Szabaddá és alkalmassá válik a Vele együt­tes szolgálatra, mely útja is, de bizonysága is a Vele való örök életnek. SZF.RDA — ..Kiszáradnak-e az idegenben csörgedező hűs pata­kok? De engem elfelejtett az én népem” (Jer 18. 14—15 — Zsid 3, 12 — ApCsel 3, 12—20' — Jn 21, 1—14). Isten szüntelenül emlé­kezteti népét az Ó nagy irgalmas­ságára. melyet vele cselekedett. Ezzel marasztal magánál minket, midőn saját, vágyaink Tőle mesz- sze vinnének, vagy amikor elfá­radunk az Ö követésében. Nem fárad el a mi Urunk elénk tárni CSÜTÖRTÖK — „Megszabadít­ja azokat, akik a haláltól való fé­lelem miatt egész életükben ra­bok voltak” (Zsid 2, 15 — Ez 34, 27 — 1 Kor 15, 20—28 — Jn 21, 15—19). Isten azt. akarja, hogy a haláltól való felszabadult, féle­lem nélküli életben éljünk. Csak így tudjuk elvégezni azt a szolgá­latot, melyre ebben a világban elhívott és méltóvá tett minket, A félelem mindig ajtót zár Isten előtt is, emberek előtt is. A Tőle kapott szabadság nyitottá tesz, készségessé, engedelmessé és a Krisztus szeretetével szeretni, szolgálni tudóvá. PÉNTEK — „Ó Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségem­re!” (Zsolt 22. 20 — Jn 20, 19 — 1 Kor 15, 35—49 — Jn 21, 20—35). Szolgáló és bizonyságtevő éle­tünkben szüntelenül érezzük erőnk, hitünk, szeretetünk fogyá­sát, elégtelenségét. De éppen a Krisztus bennünk és általunk végzett szolgálatának féltése, be­csülése abban nyilatkozik meg, hogy mindenkor igényeljük Isten segítő és kegyelmes „beavatkozá­sát”. Hiszen olyan feladataink vannak, melyek önmaguk ereié­vel. kéoességével. de még jó szán­dékával sem végezhetők el. Ál­dott élet az. mely félti szolgálatát a saját nyomorúságától, mert ilyenkor maga Isten biztosít min­ket arról, hogy segíteni kész Urunk ő! Luther is így tudta ezt: ^magamban mindent könnyen el- 'rontbk! SZOMBAT - „Félni kezdtek, mert fölismerték, hogy Istenünk segítségével lehetett véghez vinni ezt a munkát” (Neh 6, 16 — 1 Kor 15, 58 — 1 Kor 15, 50—58 — Ef 1, 1—6). A szolgáló élet bizonyos afelől, hogy bizonyságtételében, mozdulatában, szándékában ma­ga. Jézus valósítja meg szent és kegyelmes akaratát. Éppen ezért lehet reménységünk abban, hogv ebben a világban, és ezért a vi­lágért való szolgálatunknak ered­ménye és áldása van. Csak hitet­lenségünk retten meg Isten közel­ségétől; a hit igényli állandó je­lenlétét, segítő és megúütó1 ke­gyelmét. Mert csak ott érik be a szolgálatunk gyümölcse áldássá sokak számára, ahol öreá nézve ’ és Általa történik minden. Fodor Ottmár — Húsvét ünnepén az oltárte- rítő színe: fehér. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Mt 16. 1—8; az igehirdetés alapigéje: Zsolt 118, 14—24. — Húsvét 2. napján az oltár- térítő színe: fehér. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Lk 24, 13—35; az igehirdetés alapigéje: Zsolt 116, 8—10a. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Áp­rilis 9-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház félórá­ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet POVÁZSAY MIHÁLY bé­késcsabai igazgatólelkész. — KISKÖRÖS. A gyülekezet presbiterei, képviselőtestületi tag­jai családtagjaikkal .együtt gyüle­keztek össze február 2-án a hagyo­mányos szeretetvendégségre, ame­lyen mintegy négyszázan vettek részt. Dr. Nagy István tatai lel­kész. a Fejér-Komáromi Egyház­megye esperese „A presbiter ma­gatartása a családban, a gyüleke­zetben és társadalmunkban” cím­mel tartott előadást. Az énekkar két számmal, a konfirmandus gyermekek szavalatokkal tették még szebbé az estet. — DUNAEGYHÄZA. Március 5-én Hernád Tibor veszprémi lel­kész szolgált a gyülekezetben. Prédikált a gyermekeknek, a gyü­lekezetnek, este pedig istenes ma­gyar népmesékről. Krisztus-le­gendákról tartott előadást. — KISKÖRÖS. Március 2—5. között Görög Tibor óbudai lel­kész tartott igehirdetés-sorozatot a gyülekezetben. Minden alka­lommal szolgáit a gyülekezet énekkara. — KECSKEMÉT, Március 8—3. között az evangélikus és reformá­tus gyülekezet tágjai közös esté­ket tartottak, amelyeken dr. Prőh- le Károly teológiai akadémiai tanár „Az ökumené a nagyvilág­ban és itthon” címmel. Ablonczy Dániel kispesti református lelkész VA házasság kérdései” címmel, Adorján József budapesti refor­mátus esperes pedig ..A gyermek” címmel tartott előadást. — HALÁLOZÁS, id. Gajdos Já­nos, a patvarci gyülekezet volt hűséges gondnoka 77 éves korá­ban elhunyt. „Örök szeretettel sze­rettelek, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat”. A LUTHERAN JA ÉNEK- ÉS ZENEKARA március 25-én, nagyszombaton délután a 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomban előadja J. S. BACH JÁNOS PASSIÓJÁT Közreműködik: Faragó Laura, Schultz Katalin, Fülöp Attila, Berczelly István, Mezőfi Tibor és Trajtler Gábor Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: HARMATI BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom