Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-04-02 / 14. szám
XLIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 19*8. április 2. Ára: 3,50 Ft EVAN GÉLIK US H ÉTI LAP Egviiü ünnepiünk népünkkel ÁPRILIS 4-ÉN, FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÉN arra emlékezünk, ami egykor csak reménység volt, ma azonban már valóság. Harminchárom év óta épül a szocialista Magyarország és ezzel párhuzamosan felnőtt egy új magyar nemzedék. Nem lehet és nem. tudjuk elfelejteni, hogy 1945. április 4-vel, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó fasiszta német katonai is, a magyar nép végre elnyerte szabadságát. Népünké lett az iíjrákezdés, az építés nagyon nehéz, de áldott lehetősége. Ezt nem lehet és nem tudjuk soha elfelejteni, újra és újra el kell mondanunk. ÖRÖMMEL ÉS JOGOS BÜSZKESÉGGEL tekintünk vissza a mai ünnepen az elmúlt 33 esztendőre. Egy valóban új ország épült a háború romjain, új politikai, gazdasági, társadalmi renddel. 1945. április 4-e népünknek az új élet lehetőségét adta meg. Az új rendben ma a magyar nép lett saját sorsának irányítója és megformálója. Végleg megdőlt a kizsákmányoló rendszer, az ország ura a dolgozó nép lett. Az azóta eltelt időben népünk hatalmas áldozattal, kitartó munkával felmérhetetlenül nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében, Ebben a munkában igaz segítséget kaptunk és kapunk a szocialista országoktól, s főként a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a gyors ütemű gépesítéssel, a kemizálással egyre nagyobb a fejlődés. A magyar falu arculata teljesen megváltozott, a parasztság munka és életszínvonala egyre nő. Az egykor iparilag fejletlen Magyarország fejlett ipari állam lett. A magyar ipar mai termelése kilencszerese a háború előttinek. A mezőgazdasági és ipari fejlődéssel párhuzamosan nőtt az életszínvonal. A magyar nép történelmében soha nem álmodott kulturális élet bontakozott ki. Az ingyenes gyógykezeltetés, az anyasági segély. az iskolai oktatás színvonala, a diákok szociális juttatásai, az ösztöndíjrendszer, az egyre bővülő körzeti iskolai centrumok kialakítása mind, m.ind- a kulturális fejlődés biztosítékai. Korszerű kereskedelmi, egészségügyi létesítmények, új lakótelepek tömegei szerte az országban: a felépült és a tovább épülő szocialista Magyarország büszkeségei. Egyre nő az idegenforgalom, s hazánk tekintélye és becsülete napról napra gyarapszik nemzetközi szinten. Népünk nyugodt légkörben a bizalom és megbecsülés, s a reménység jegyében dolgozhat szeretett hazája még szebbé, gazdagabbá tételén. Minden esztendővel előbbre lépünk a magasabb szintű szocializmus irányába. NEMCSAK KÜLSŐLEG SZABADULTUNK FEL AZ ELNYOMÁS ALÓL, hanem ezzel párhuzamosan nagyarányú tudatformálódás is végbement. Hívők és nem hívők olyan népi. nemzeti egységbe tömörültek, amilyen a magyar történelem során eddig soha nem volt. Reménységünk és jövendőnk biztos alapja ez. Mi evangélikusok is büszkén ünnepelhetünk ezen a napon és bátran tekinthetünk előre. Részesei vagyunk az elvégzett munkának. Isten iránti hálával végezzük szellemi, fizikai téren egyaránt kötelességünket. Társadalmunk és államunk, mely az Egyezményben biztosítja az egyház helyét, várja is segítő szolgálatunkat. Az evangélium küldő szavával is segítjük azt a társadalmat, mely visszaadta az ember emberségét, élethez való jogát, melynek minden igyekezete az előbbrehaladás, a fejlődés. Egyházunk segítő munkája, szava is benne van abban az új életben, mely felszabadult hazánkban kialakulhatott. Amikor népünkkel együtt Isten iránti hálával tekintünk szét az eléri eredményeken, akkor együtt bátran előre is tekinthetünk. Nekünk. keresztyéneknek is egyetlen igazi fokmérőnk hazafiságunkban a becsülettel elvégzett munka az egész társadalomért. Ebben a hazában, az emberi méltóságra is felszabadított új nemzedékben kívánjuk továbbmunkálni a közösségi szellemet, gondolkodást, a tiszta erkölcsöt, a még kulturáltabb és tisztább beszédet, a még nagyobb felelősséget népünkért. Feladatunk az embert szellemében és erkölcsében, igaz emberségében még magasabbra emelni és segíteni. Régen túl vagyunk az alapok lerakásán. Áll már az épület, drága hazánk! De tennivalója, feladata, építő szolgálata lesz még bőven a következő nemzedékeknek is. ÜNNEPELNÜNK, HÁLÁVAL VISSZAEMLÉKEZNÜNK kell ezen a napon mindazok felé, akik vállalták a nehezét, hogy ma boldogan előre nézhessünk! Solymár Péter „A szeretetben nincs távolság, csak közelség!” Dr. Káldy Zoltán püspök szombathelyi látogatásáról Egymagában csak didereg az ember. Hogyan is elhetne elszigeteltségben egy gyülekezet? Öröm íriegéiind az összetartozan- dóságot, a közelséget. A szombat- helyi gyülekezet tanúskodhat erről. Csak a közelmúltban — jórészt szószékcserótekel — a megyén belül élhettük meg az Ökumene valóságát. Körünkben szolgált Benkő Béla, Fehér Károly, Garam Zoltán, Józsa Márton, Smidéliusz Ernő, Solymár Gábor, Szabó Lajos. — Nemcsak a megyén belül, de ennél tágabb körben is átélhettük az összatarto- zandóságot. Itt járt dr. Koren Emil püspökhelyettes, D. dr. Ott- lyk Ernő püspök, kik egyházmegyéjük, ill. a kerület köszöntését adták át. A Teológiai Akadémia életébe pedig dr. Fabiny Tibor kapcsolt be minket. TELJESSÉ VÁLT AZ ÖSSZETARTOZÁS TUDATA, amikor .február utolsó vasárnapján Káldy Zoltán püspök egy 20 évvel ezelőtti meghívásnak eleget téve eljuthatott Szombathelyre, átadva a gyülekezetnek a magyar evangélikus egyház köszöntését. ..Ha a nyugati végeken messze vagytok ugyan Budapesttől, szeretőiünkben nincs távolság, csak közel van... egyházunknak a többi gyülekezettel együtt megbecsült része vagytok” — mondotta. A vasárnap igéje 1 Péter 1, 17 —21 alapján szólt a szombathelyi gyülekezethez. A textust az aznap reggel megtett budapest— szombathelyi út összefüggésébe állította. ... Valamennyien utasok vagyunk a bölcsőtől a koporsóig, ezen belül egy olyan útról szólt, amelynek indulását, indító erejét Jézus váltság-halálában találjuk meg a Golgota-keresztnél. Krisztus szeretete indított el egy olyan útra, melynek vége, hogy meg kell jelennünk Isten ítélőszéke előtt. Örömteli ez a két pánit, „két fény” (Reményik) közötti út, a Golgota keresztje és az Istenhez való megérkezés. Szólt a püspök a hiábavaló életből való kiszabadulás — életünk s társadalmi életünk negatív jelenségeiből való kiszabadulás ajándékáról. Szólt az atyáiktól örökölt élet kapcsán arról, hogy a tradíció nem béníthat meg ... új helyzetben lehet újat kezdeni új körülmények között bátran és örömmel... A tradícióba belemerült egyház nem tud előre lépni, ebből mentette ki Isten s állította új útra. A szabadulás nagy áldozattal, drága véren adatott. Megillető- dötten szólt az áldozatok soráról a világháborútól kezdve a tatabányai katasztrófáig, majd arról a páratlan áldozatról, mely a bűntől és haláltól való szabadságot hozta . . . Krisztus szeretete óriási hatalom, amely rááll ít az új útra, amelynek jellemzője a szeretet. . . Abban láthatjuk életünk lényegét, hogy élünk a másikért, a Krisztus követségében, a hazafelé vezető úton .,. hogy szeretem azokat, akik körülöttem vannak, függetlenül világnézetüktől, segíteni, új rásegíteni, szeretni, csak szeretni . . . Valóban érezte a gyülekezet hogy a szeretetben nincs, nem lehet távolság. Kevesen vagyunk? — hangzott a kérdés az igehirdetésben. De ha a katolikus, az ortodox, a protestáns testvérekkel együtt vállaljuk a Krisztus szaretetében adott új utat. nem igaz, hogy ne legyenek boldogabbak a házasságok, boldogabbak a gyerekek, az öregek, a betegek, a munkatársak, hisz ezen a készséges vállaláson keresztül a kereszt hatalma nyilvánul meg ... így érkezhetünk meg örömmel az út végére., AZ IGEHIRDETÉS UTÁN a fiatalok énekkel köszöntötték a püspökül: „Áldjon meg és őrizzen meg tégedet az Ür. . . békességét adja néked. Ámen.” Egész spontán módon, keresetlenül jött az ének, a fiatalok megértették, hogy az áldást »a keresztény ember nem tarthatja meg magának, hisz ez dinamizál, mozgósít ezt tovább kell adnunk. Kifejezésre jutott ebben az egyház szolgálata. A 20 éves püspöki szolgálat hazánkban, s az egyházi világszervezetekben. Így kell érteni az áldást a békességet a szeretetet, az igazságot, amelyet Istentől kapunk, azt tovább kell adnunk. Meleg szavakkal mondott köszönetét a püspök a köszöntésekért. Este vallásos esten sok testvérgyülekezet felügyelőinek, gondnokainak, lelkészeinek jelenlétében vetített képes élménybeszámolót hallgatott meg a gyülekezet a Lutheránus VilágszövH- ség VI. nagygyűléséről. Megrázőan szólt a harmadik világ problémáiról, szenvedélyesen felelősséget ébresztve abban a tekintetben, hogy Krisztus szeretet ének gyakorlásához hozzátartozik az emberek igazságosabb életéért való fáradozás. Nagy távolságot kell áthidalni, de valón leijei-e a szeretetben távolság? . SZABAD IDEIÉBEN KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK megtekintette Miiven is lesz az erkölcs? j Sajátságos, de hasznos feladatra vállalkozott két budapesti református testvérgyülekezet, a Szabadság téri és a Pozsonyi úti, amikor vezető egyházi személyiségek, neves tudósok és írók bevonásával egyhetes előadássorozatban vizsgálta a kérdést, hogy a szocialista társadalmi rend fejlődése közben hogyan alakul a keresztyén erkölcsiség, milyen normáik kerülnek előtérbe a mindennapi élet gyakorlatában. A felkért előadók: dr. Tóth Károly református püspök, dr. Huszti Kálmán református és dr. Nyíri Tamás római katolikus teológiai tanár, dr. Harsányt István pszichológus, dr. Reischl Antal egyetemi tanár, a HNF Budapesti bizottságának elnöke, Varga Domokos és Fekete Gyula író fejtegetései a keresztyén ember szabadsága és felelőssége, a Biblia erkölcsi tanítása, a hit és humánum. a szeretet törvénye, a közösségért való fáradozás, a gyermeknevelés, a béke szolgálata témakörökben adtak irányjelzést a keresztyén embernek a szocialista társadalomban tanúsítandó erkölcsi magatartására és közösségépítő szolgálatára. A befejező előadást D. dr. Oít- lyk Ernő püspök tartotta (a betegsége miatt szolgálatát lemondani kényszerült dr. Káldy Zoltán püspök helyett) ezen a címen: Az egyház helye és jelentősége a szocialista társadalom erkölcsi életében. Ottlyk Ernő püspök egyrészt diakóniai teológiánk szociálet-ikad alapvonásai, másrészt a szocialista társadalmi rend alapokmányában, az alkotmányban és ’ a nemzeti egység gyakorlatában hazai, egyházaink számára biztosított lehetőségek és feladatok összefüggésében szólt a szocialista hazafisá.gról, az emberi együttélés szabályairól, a munkaerkülcsről. az anyagi javak helyes felhasználásáról, az egyéni és társadalmi érdek egyeztetéséről. valamint a tulajdon és a szeretet kapcsolatáról. , A nagy érdeklődéssel kísért előadássorozatot minden este áhítat követte, amelyet a helyi lelkészek: Karsay Dezső és Adorján József tartottak. .. r,, piMEN pátriárka látogat As a DEMETRIOS PÁTRIÁRKÁNÁL Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a közelmúltban látogatást tett Demetrios konstatinápolyi pátriárkánál — és mint az egyházak Világtanácsa által kiadott közlemény hangoztatja. a látogatás célja a két egyház kapcsolatának elmélyítése volt. Az elmúlt évek során véleményeltérés volt a két egyház között, miután a moszkvai patriarchátus autonómiát adott az Amerikában és Japánban élő or- todoxoiknak. A kiadott közlemény szerint a két egyház fokozni kívánja együttműködését az Egyházak Viiágtanáesávai. a dinamikusan fejlődő várost és annak 2000 éves egyedülálló vallástörténeti és egyházi emlékeit: a borostyánkő utat. az Isis-szentélyt, a Quirinus-bazilikát, az ős- keresztyén keresztelőmedencét és a temetőkápolna romjait. Romjaiban mindezt, hisz a 455. évi földrengés szörnyű pusztítást végzett amiről Szombathely német neve is árulkodik: Stein am Anger. Megcsodálta a román kori magyar építészet remekét, a több mint 700 éves jaki templomot, majd Szombathely csodálatos barokk épületegyüttesét és a székesegyházat — melyet az építtető Szily püspöknek és Hefele építészinek köszönhetünk. A székes- egyház telitalálatot kapott a háborúban, de hajdani pompájából ízelítőt kapott á vendég a püspöki palota Maulbertscn- és Dorff meister-freskói alapján. A palotában dr. Fábián Árpád római katolikus püspök személyesen kalauzolta és fogadta, itt igen jó beszélgetés alakult ki népünkért, társadalmunkért, az emberiség békéjéért való közös keresztyén felelősség témakörben. Megilletödötten állottak meg a középkor legnépszerűbb' szentjének — a háborút szenvedélyesen ellenző • toursi Szent Márton, Szombathely szülöttjének freskója alatt. Bizony a béke ügyében való minden találkozás elősegítheti, hogy e szép város, hazánk földje, glóbuszunk ne legyen „Stein am Anger”-ré, kőhalmaz- zá, hanem megmarardjon a béke, a nyugalom, azaz „Szombat — helyiének. Van Isten népének szombatja, ez reménység és eikötelezés is. Lehel Ferenc
