Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-02 / 14. szám

XLIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 19*8. április 2. Ára: 3,50 Ft EVAN GÉLIK US H ÉTI LAP Egviiü ünnepiünk népünkkel ÁPRILIS 4-ÉN, FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÉN arra emléke­zünk, ami egykor csak reménység volt, ma azonban már valóság. Harminchárom év óta épül a szocialista Magyarország és ezzel pár­huzamosan felnőtt egy új magyar nemzedék. Nem lehet és nem. tud­juk elfelejteni, hogy 1945. április 4-vel, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó fasiszta német katonai is, a ma­gyar nép végre elnyerte szabadságát. Népünké lett az iíjrákezdés, az építés nagyon nehéz, de áldott lehetősége. Ezt nem lehet és nem tud­juk soha elfelejteni, újra és újra el kell mondanunk. ÖRÖMMEL ÉS JOGOS BÜSZKESÉGGEL tekintünk vissza a mai ünnepen az elmúlt 33 esztendőre. Egy valóban új ország épült a há­ború romjain, új politikai, gazdasági, társadalmi renddel. 1945. ápri­lis 4-e népünknek az új élet lehetőségét adta meg. Az új rendben ma a magyar nép lett saját sorsának irányítója és megformálója. Végleg megdőlt a kizsákmányoló rendszer, az ország ura a dolgozó nép lett. Az azóta eltelt időben népünk hatalmas áldozattal, kitartó munkával felmérhetetlenül nagy eredményeket ért el a szocializmus építésé­ben, Ebben a munkában igaz segítséget kaptunk és kapunk a szocia­lista országoktól, s főként a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a gyors ütemű gépesí­téssel, a kemizálással egyre nagyobb a fejlődés. A magyar falu arcu­lata teljesen megváltozott, a parasztság munka és életszínvonala egyre nő. Az egykor iparilag fejletlen Magyarország fejlett ipari ál­lam lett. A magyar ipar mai termelése kilencszerese a háború előtti­nek. A mezőgazdasági és ipari fejlődéssel párhuzamosan nőtt az élet­színvonal. A magyar nép történelmében soha nem álmodott kulturá­lis élet bontakozott ki. Az ingyenes gyógykezeltetés, az anyasági se­gély. az iskolai oktatás színvonala, a diákok szociális juttatásai, az ösztöndíjrendszer, az egyre bővülő körzeti iskolai centrumok kiala­kítása mind, m.ind- a kulturális fejlődés biztosítékai. Korszerű keres­kedelmi, egészségügyi létesítmények, új lakótelepek tömegei szerte az országban: a felépült és a tovább épülő szocialista Magyarország büszkeségei. Egyre nő az idegenforgalom, s hazánk tekintélye és becsülete nap­ról napra gyarapszik nemzetközi szinten. Népünk nyugodt légkörben a bizalom és megbecsülés, s a remény­ség jegyében dolgozhat szeretett hazája még szebbé, gazdagabbá té­telén. Minden esztendővel előbbre lépünk a magasabb szintű szocia­lizmus irányába. NEMCSAK KÜLSŐLEG SZABADULTUNK FEL AZ ELNYOMÁS ALÓL, hanem ezzel párhuzamosan nagyarányú tudatformálódás is végbement. Hívők és nem hívők olyan népi. nemzeti egységbe tömö­rültek, amilyen a magyar történelem során eddig soha nem volt. Re­ménységünk és jövendőnk biztos alapja ez. Mi evangélikusok is büszkén ünnepelhetünk ezen a napon és bát­ran tekinthetünk előre. Részesei vagyunk az elvégzett munkának. Isten iránti hálával végezzük szellemi, fizikai téren egyaránt köte­lességünket. Társadalmunk és államunk, mely az Egyezményben biztosítja az egyház helyét, várja is segítő szolgálatunkat. Az evan­gélium küldő szavával is segítjük azt a társadalmat, mely visszaadta az ember emberségét, élethez való jogát, melynek minden igyekeze­te az előbbrehaladás, a fejlődés. Egyházunk segítő munkája, szava is benne van abban az új életben, mely felszabadult hazánkban ki­alakulhatott. Amikor népünkkel együtt Isten iránti hálával tekintünk szét az eléri eredményeken, akkor együtt bátran előre is tekinthetünk. Ne­künk. keresztyéneknek is egyetlen igazi fokmérőnk hazafiságunkban a becsülettel elvégzett munka az egész társadalomért. Ebben a hazában, az emberi méltóságra is felszabadított új nemze­dékben kívánjuk továbbmunkálni a közösségi szellemet, gondolko­dást, a tiszta erkölcsöt, a még kulturáltabb és tisztább beszédet, a még nagyobb felelősséget népünkért. Feladatunk az embert szelle­mében és erkölcsében, igaz emberségében még magasabbra emelni és segíteni. Régen túl vagyunk az alapok lerakásán. Áll már az épü­let, drága hazánk! De tennivalója, feladata, építő szolgálata lesz még bőven a következő nemzedékeknek is. ÜNNEPELNÜNK, HÁLÁVAL VISSZAEMLÉKEZNÜNK kell ezen a napon mindazok felé, akik vállalták a nehezét, hogy ma boldogan előre nézhessünk! Solymár Péter „A szeretetben nincs távolság, csak közelség!” Dr. Káldy Zoltán püspök szombathelyi látogatásáról Egymagában csak didereg az ember. Hogyan is elhetne elszi­geteltségben egy gyülekezet? Öröm íriegéiind az összetartozan- dóságot, a közelséget. A szombat- helyi gyülekezet tanúskodhat er­ről. Csak a közelmúltban — jó­részt szószékcserótekel — a me­gyén belül élhettük meg az Öku­mene valóságát. Körünkben szol­gált Benkő Béla, Fehér Károly, Garam Zoltán, Józsa Márton, Smidéliusz Ernő, Solymár Gábor, Szabó Lajos. — Nemcsak a me­gyén belül, de ennél tágabb kör­ben is átélhettük az összatarto- zandóságot. Itt járt dr. Koren Emil püspökhelyettes, D. dr. Ott- lyk Ernő püspök, kik egyházme­gyéjük, ill. a kerület köszöntését adták át. A Teológiai Akadémia életébe pedig dr. Fabiny Tibor kapcsolt be minket. TELJESSÉ VÁLT AZ ÖSSZE­TARTOZÁS TUDATA, amikor .február utolsó vasárnapján Kál­dy Zoltán püspök egy 20 évvel ezelőtti meghívásnak eleget téve eljuthatott Szombathelyre, átad­va a gyülekezetnek a magyar evangélikus egyház köszöntését. ..Ha a nyugati végeken messze vagytok ugyan Budapesttől, sze­retőiünkben nincs távolság, csak közel van... egyházunknak a többi gyülekezettel együtt meg­becsült része vagytok” — mon­dotta. A vasárnap igéje 1 Péter 1, 17 —21 alapján szólt a szombathelyi gyülekezethez. A textust az az­nap reggel megtett budapest— szombathelyi út összefüggésébe állította. ... Valamennyien utasok vagyunk a bölcsőtől a koporsóig, ezen belül egy olyan útról szólt, amelynek indulását, indító erejét Jézus váltság-halálában találjuk meg a Golgota-keresztnél. Krisz­tus szeretete indított el egy olyan útra, melynek vége, hogy meg kell jelennünk Isten ítélőszéke előtt. Örömteli ez a két pánit, „két fény” (Reményik) közötti út, a Golgota keresztje és az Istenhez való megérkezés. Szólt a püspök a hiábavaló életből való kiszabadulás — éle­tünk s társadalmi életünk nega­tív jelenségeiből való kiszabadu­lás ajándékáról. Szólt az atyáiktól örökölt élet kapcsán arról, hogy a tradíció nem béníthat meg ... új helyzetben lehet újat kezdeni új körülmények között bátran és örömmel... A tradícióba bele­merült egyház nem tud előre lép­ni, ebből mentette ki Isten s állí­totta új útra. A szabadulás nagy áldozattal, drága véren adatott. Megillető- dötten szólt az áldozatok soráról a világháborútól kezdve a tata­bányai katasztrófáig, majd arról a páratlan áldozatról, mely a bűntől és haláltól való szabadsá­got hozta . . . Krisztus szeretete óriási hatalom, amely rááll ít az új útra, amelynek jellemzője a szeretet. . . Abban láthatjuk éle­tünk lényegét, hogy élünk a má­sikért, a Krisztus követségében, a hazafelé vezető úton .,. hogy sze­retem azokat, akik körülöttem vannak, függetlenül világnéze­tüktől, segíteni, új rásegíteni, sze­retni, csak szeretni . . . Valóban érezte a gyülekezet hogy a sze­retetben nincs, nem lehet távol­ság. Kevesen vagyunk? — hangzott a kérdés az igehirdetésben. De ha a katolikus, az ortodox, a protes­táns testvérekkel együtt vállaljuk a Krisztus szaretetében adott új utat. nem igaz, hogy ne legyenek boldogabbak a házasságok, boldo­gabbak a gyerekek, az öregek, a betegek, a munkatársak, hisz ezen a készséges vállaláson ke­resztül a kereszt hatalma nyilvá­nul meg ... így érkezhetünk meg örömmel az út végére., AZ IGEHIRDETÉS UTÁN a fiatalok énekkel köszöntötték a püspökül: „Áldjon meg és őrizzen meg tégedet az Ür. . . békességét adja néked. Ámen.” Egész spon­tán módon, keresetlenül jött az ének, a fiatalok megértették, hogy az áldást »a keresztény em­ber nem tarthatja meg magának, hisz ez dinamizál, mozgósít ezt tovább kell adnunk. Kifejezésre jutott ebben az egyház szolgála­ta. A 20 éves püspöki szolgálat hazánkban, s az egyházi világ­szervezetekben. Így kell érteni az áldást a békességet a szeretetet, az igazságot, amelyet Istentől ka­punk, azt tovább kell adnunk. Meleg szavakkal mondott kö­szönetét a püspök a köszöntése­kért. Este vallásos esten sok test­vérgyülekezet felügyelőinek, gondnokainak, lelkészeinek jelen­létében vetített képes élménybe­számolót hallgatott meg a gyüle­kezet a Lutheránus VilágszövH- ség VI. nagygyűléséről. Megrázőan szólt a harmadik világ problémáiról, szenvedélye­sen felelősséget ébresztve abban a tekintetben, hogy Krisztus sze­retet ének gyakorlásához hozzá­tartozik az emberek igazságosabb életéért való fáradozás. Nagy tá­volságot kell áthidalni, de valón leijei-e a szeretetben távolság? . SZABAD IDEIÉBEN KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK megtekintette Miiven is lesz az erkölcs? j Sajátságos, de hasznos feladat­ra vállalkozott két budapesti re­formátus testvérgyülekezet, a Szabadság téri és a Pozsonyi úti, amikor vezető egyházi személyi­ségek, neves tudósok és írók be­vonásával egyhetes előadássoro­zatban vizsgálta a kérdést, hogy a szocialista társadalmi rend fej­lődése közben hogyan alakul a keresztyén erkölcsiség, milyen normáik kerülnek előtérbe a mindennapi élet gyakorlatában. A felkért előadók: dr. Tóth Károly református püspök, dr. Huszti Kálmán református és dr. Nyíri Tamás római katolikus teo­lógiai tanár, dr. Harsányt István pszichológus, dr. Reischl Antal egyetemi tanár, a HNF Budapesti bizottságának elnöke, Varga Do­mokos és Fekete Gyula író fej­tegetései a keresztyén ember szabadsága és felelőssége, a Bib­lia erkölcsi tanítása, a hit és hu­mánum. a szeretet törvénye, a közösségért való fáradozás, a gyermeknevelés, a béke szolgá­lata témakörökben adtak irány­jelzést a keresztyén embernek a szocialista társadalomban tanúsí­tandó erkölcsi magatartására és közösségépítő szolgálatára. A befejező előadást D. dr. Oít- lyk Ernő püspök tartotta (a be­tegsége miatt szolgálatát lemon­dani kényszerült dr. Káldy Zol­tán püspök helyett) ezen a cí­men: Az egyház helye és jelentő­sége a szocialista társadalom er­kölcsi életében. Ottlyk Ernő püs­pök egyrészt diakóniai teoló­giánk szociálet-ikad alapvonásai, másrészt a szocialista társadalmi rend alapokmányában, az alkot­mányban és ’ a nemzeti egység gyakorlatában hazai, egyházaink számára biztosított lehetőségek és feladatok összefüggésében szólt a szocialista hazafisá.gról, az emberi együttélés szabályairól, a munkaerkülcsről. az anyagi ja­vak helyes felhasználásáról, az egyéni és társadalmi érdek egyez­tetéséről. valamint a tulajdon és a szeretet kapcsolatáról. , A nagy érdeklődéssel kísért előadássorozatot minden este áhítat követte, amelyet a helyi lelkészek: Karsay Dezső és Ador­ján József tartottak. .. r,, piMEN pátriárka látogat As a DEMETRIOS PÁTRIÁRKÁNÁL Pimen, Moszkva és egész Orosz­ország pátriárkája a közelmúlt­ban látogatást tett Demetrios konstatinápolyi pátriárkánál — és mint az egyházak Világtaná­csa által kiadott közlemény han­goztatja. a látogatás célja a két egyház kapcsolatának elmélyíté­se volt. Az elmúlt évek során vé­leményeltérés volt a két egyház között, miután a moszkvai pat­riarchátus autonómiát adott az Amerikában és Japánban élő or- todoxoiknak. A kiadott közlemény szerint a két egyház fokozni kí­vánja együttműködését az Egy­házak Viiágtanáesávai. a dinamikusan fejlődő várost és annak 2000 éves egyedülálló val­lástörténeti és egyházi emlékeit: a borostyánkő utat. az Isis-szen­télyt, a Quirinus-bazilikát, az ős- keresztyén keresztelőmedencét és a temetőkápolna romjait. Rom­jaiban mindezt, hisz a 455. évi földrengés szörnyű pusztítást vég­zett amiről Szombathely német neve is árulkodik: Stein am An­ger. Megcsodálta a román kori magyar építészet remekét, a több mint 700 éves jaki templomot, majd Szombathely csodálatos ba­rokk épületegyüttesét és a szé­kesegyházat — melyet az építtető Szily püspöknek és Hefele épí­tészinek köszönhetünk. A székes- egyház telitalálatot kapott a há­borúban, de hajdani pompájából ízelítőt kapott á vendég a püs­pöki palota Maulbertscn- és Dorff meister-freskói alapján. A palotában dr. Fábián Árpád ró­mai katolikus püspök személye­sen kalauzolta és fogadta, itt igen jó beszélgetés alakult ki né­pünkért, társadalmunkért, az em­beriség békéjéért való közös ke­resztyén felelősség témakörben. Megilletödötten állottak meg a középkor legnépszerűbb' szentjé­nek — a háborút szenvedélyesen ellenző • toursi Szent Márton, Szombathely szülöttjének freskó­ja alatt. Bizony a béke ügyében való minden találkozás elősegít­heti, hogy e szép város, hazánk földje, glóbuszunk ne legyen „Stein am Anger”-ré, kőhalmaz- zá, hanem megmarardjon a béke, a nyugalom, azaz „Szombat — helyiének. Van Isten népének szombatja, ez reménység és eikö­telezés is. Lehel Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom