Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-16 / 16. szám

XLIÍI. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1978. április 16. Ara: 3,50 Ft Pan vo Kortekangas és felesége Magyarországon Paavo Kortekangas firm püs­pök és felesége április 15-től 24-ig egyházunk elnökségének meghívására hivatalos látogatás­ra érkezik hazánkba. Vendégünk április 16-án vasár­nap 11 órakor a Deák téri gyü­lekezet istentiszteletén szolgál igehirdetéssel. Programján lelké­szek részére tartandó előadás, szeretetimtézmények meglátoga­tás®, a teológiai tanárokkal és hallgatókkal való találkozás sze­repel, valamint néhány vidéki látogatás is. Ez a látogatás újabb láncszem a már hagyományossá vált hiva­talos látogatások sorában. Vendégeinket szeretettel kö­szönti ük, útjukra, szolgálataikra áldást kívánunk. HÜSVÉT UTÁN Nem a naptár dönti el. hogy igazán húsvét után vagyunk-e. A két emmausi tanítvány a dátum szerint húsvét után volt, mikor útnak indult Jeruzsálemből — de szívükben „húsvét előtti” emberek vol­tak, levertek, reménytelenek, csak a halált látták, ezt a nagy urat, aki végzett Jézussal, s minél messzebbre akartak kerülni az emberek­től. De amikor a Feltámadott hozzájuk csatlakozott, válaszolt kérdé­seikre. és amikor bement házukba és felismerték szeretetéről —, ak­kor igazán „húsvét utáni” emberekké lettek. Nézd, hogy kapják ma­gukra köpenyüket, hogy visszaloholjanak JeruzsálembeT pedig már sötét este van! A ..húsvét utáni” emberek mozdulnak, indulnak má­sok felé, hogy örömöt szerezzenek. Az út ugyanolyan volt, mint mi­kor rajta szomorúan jöttek előzőleg, sarujuk, botjuk sem lett más. a. jeruzsálemi házak is pontosan olyanok voltak, mint előbb — de bennük, bennük lett más minden, másképpen tudnak látni, hinni, másakhoz közeledni! MI IS HÜSVÉT UTÁN VAGYUNK A NAPTÁR SZERINT. De ezek a vasárnapok kérdeznek bennünket: szivünkben, életünkben ott van-e a változás, a „másképpen”. Jézus él! — bibliai tétel-e ez csu­pán, vagy elér ennek a bizonysága a gyászomig, a hétköznapjaimba? Eszre veszi-e a nagymama, a barátom, a főnököm, hogy „más” va­gyok — több a türelmem, az örömöm? Hiszen húsvét után vagyok most már mindig: az élő Jézus jön velem az úton és ad jó kedvet, szeretetet. Ugyanaz az asztal vár, ugyanazok az emberek —, de Vele én vagyok más, mint ,,húsvét előtt”. • Ez több. mint hangulat. Jézusnak mindig voltak szimpatizánsai, akik elméletben egyetértettek Vele. hiszen kijelentései csodálatosak, viselkedése példamutató. Emelkedett hangulatban lehet Róla beszél­getni. De amikor váratlanul megszólal Ö és ilyesfélét mond: szeresd az ellenségedet, bocsáss meg, áldozz időt és menj el egy magányos emberhez segíteni —, akkor kiderül, hogy szívünk, életünk „húsvét előtti”. Nem mozdulunk, hogy Jézus erejével cselekedjünk. Jézus nemcsok okosokat mondott, nemcsak korbácsolta korát, hanem vala­mi különös erőtér vette körül, a szeretet mágneses tere. A „húsvét utáni” ember ebbe az erőtérbe kerül bele és örömmel fáradozik má­sok. javan. „ÖRVENDEZZ ISTENNEK, EGÉSZ FÖLD” — hangzik az ősi zsol­tár a mai vasárnap. És azért lehetünk örvendezők, mert az a Jézus jött vissza a. halálból, akinek drága volt az „egy”. Ha elveszett a 100 bárányból egy. mindent megtett, hogy megkeresse és visszavigye a többiek közösségébe, az Isten által ajándékozott rendbe. Húsvét után nincs vállrándítás, ajkbiggyesztés senkivel kapcsolatban — csu­pán a mentő szeretet indulata. „ÉNEKELJETEK!" — mondja a következő vasárnap. Melyik a leg­szebb ének? A sötétben félő gyermeknek az édesanyja hangja, bár talán rekedtes. Számunkra mindennap drága „ének” az élő Jézus hangja. Olyan jó hallanunk, amikor talán félünk, aggódunk. Es az O szívének kedves ének, ha hálás vagyok neki, aki látni, járni taní­tott meg húsvét után (Mt 21, 14—17.). „IMÁDKOZZATOK!” Jézus beszél egyik példázatában egy sze­gény özvegyasszonyról, akihez harmadszor üzent ki a bíró: nem ér rá fogadni őt. És minden reggel megy niegint a bíróhoz, hogy el­mondhassa neki panaszát. Az egyháznak nincs más „birtoka” húsvét után, csak az imádsága. Oda járulhatunk őszintén Urunk elé, el­mondhatunk neki mindent, megmutathatjuk Neki még sebeinket, kétségeinket is. Neki mindig van ideje a számunkra. Él és szeret az, akihez szólunk. A HÜSVÉT UTÁNI ÖRÖM1DÖBE ESIK MENNYBEMENETEL ÜN­NEPE. A többször látható Feltámadott láthatatlanná lesz tanítvá­nyai számára. Véget ért a látás, kezdődött a hit. Máriának meg kell tanulnia, hogy nem a kézzel érintés a fontos, hanem hogy menjen másokhoz az örömével (Jn 20, 16—18). A húsvét utáni ember tudja, hogy nem attól függ az áldás, hogy hol van. Bárhol van, oda várhatja ígérete szerint az Urat. A tanít­ványoknak azt mondja, maradjanak Jeruzsálemben és oda várják az ö Lelkét. Éppen ott maradjanak, ahol Kajafás, Pilátus, a Golgota szörnyű emléke van jelen. Nem a helytől függ a békességünk. Be­tegágy, nehéz munka, nehéz természetű emberek felett ott tudhat­juk Urunk segítő, áldó kezét. A NAPTÁR HÜSVÉT UTÁNT MUTAT. Mit mutat a szívünk? Görög Tibor EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI FŐISKOLA MEXIKÓBAN Tízéves fennállását ünnepelte az Augsburg Lutheran Seminary Mexico Cityben. Ez az evangéli­kus teológiai főiskola a mexikói, közép-amerikai és egyes dél­amerikai evangélikus egyházak szolgálatában áll. Tevékenységét három különféle program kereté­ben. végzi. Az első program rövid tanfolyamokat tartalmaz lelké­szek és laikus vezetők részére teológiai és nevelési ismeretek­kel. A második program ugyan­csak rövid tanfolyamokból all és speciális témákba vezet be lel­készeket és egyházi laikus veze­tőket. A harmadik program tel­jes egészében Mexico Cityben zajlik le. négyéves bentlakással jár és a tulajdonképpeni lelkész- képzést jelenti. Irgalmasság, áldozat és imádság Káldy Zoltán püspök látogatása Kiskőrösön A napsugár ellénére pirosra csípte az arcát az északi szél azoknak, akik március 12-én a kiskőrösi imaház előtt a gyüleke­zetbe szolgálatra érkező D. dr. Káldy Zoltán püspök fogadására egybesereglettek. — A gépkocsi­ból kiszálló püspököt elsőnek Tárgyik László, a gyülekezet fel­ügyelője köszöntötte, a konfir­mandusok nevében Pecznyik Má­ria virágcsokrot nyújtott át, a ven­dégnek, majd a teljes létszámban megjelent egyháztanács és a gyü­lekezet egésze nevében Ponicsán Imre igazgató-lelkész mondott me­leg köszöntő szavakat. MINTEGY MÁSFÉLEZER IGE- HALLGATÖ figyelt a délelőtti istentiszteleten a Zsid 2, 11—18 alapján elhangzott igehirdetésre. Böjt 5. vasárnapjának alapigé­jéből három szót emelt ki az ige­hirdetés: irgalmasság, áldozat és imádság. Mind a három szó elő­ször magára Jézusra irányítja a tekintetünket, aki mind a hármat hirdette és gyakorolta? A keresz­ten hozott áldozata a böjti időben különösen is szemünk előtt van. De a három szó hívás is a köve­tésre. Gyakoroljátok egymás iránt az irgalmasságot.. Először is a csa­ládon "belül legyen irgalmas a szü­lő gyermekéhez, de a gyermek is különösen idős szüleihez. — Az irgalmatlanság áldozataiként em­lítette a püspök azt a sok ezer gyermeket, akik elválás, alkoho­lizmus és egyéb okok miatt kerül­tek veszélyeztetett helyzetbe. Az áldozat gyakorlásának is az ott­honokban kell elkezdődnie. A há­zassági eskü is azt jelenti, elkö­teleztem magam a másik szolgá­latára, kész vagyok magamat a másikért odaáldozni. S ez a hely­zet az imádsággal is. Nagyon nagy dolog, ha az édesanya rendszeres imádsággal áll gyermekei mellett. De a beteg számára is erőt és gyó­gyulást jelent, ha tudja, hogy imádkoznak érette. Mindezek gyakorlása a családon és a gyüle­kezeten belül már önmagában is segítséget jelent a körülöttünk le­vő társadalomban. De szolgála­tunk mindhárom területen még tovább gyűrűzhet az egész társa­dalom és a ma élő emberiség ja­vára. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK AZ ISTENTISZTELETET KÖVETÖ- LEG széles körű tájékoztatással szolgált a gyülekezetnek. Tájékoz­tatója felölelte magyarországi evangélikus egyházunk életét. En­nek összefüggésében szólt a püs­pök arról az egyre gazdagodó kapcsolatról, amely államunk és egyházunk között a közeljövőben újabb évfordulójához érő egyez­mény szellemében fejlődik. A kül­földi kapcsolatokról adott tájékoz­tatóban külön helyet kapott a Lutheránus Világszövetség Dar es-Salaamban tartott naggyűlé- sének értékelése és azzal össze­függésben a hazai hozzájárulás. A LÁTOGATÁS SORÁN A PÜSPÖK .ES A GYÜLEKEZET VEZETŐI \ KÖZÖTT tanácskozás folyt arról a nagyszabású vállal­kozásról is, amelynek keretében, kapcsolódva a nemrég várossá lett Kiskörös belső rekonstruk­ciójához új elhelyezést nyerne több a gyülekezet tulajdonát kép­ző épület, lakások és hivatalok. Az előzetes számítások szerint, ezek a beruházások mintegy 3 millió fo­rintot igényelnek. A kiskőrösi gyülekezet ez alka­lommal is hálával vette Káldy Zoltán püspök szolgálatait és megemlékezett arról is, hogy püs­pöki szolgálata hamarosan eléri a huszadik évet. Köszönettel gondol egész egyházunkkal együtt a szol­gálatok sokaságára, amelyet ezek alatt az évek alatt gyülekezetek­ben-, közegyházban, külföldi uta­kon, a hazai és nemzetközi bé­kemunkában, a magyar törvény- hozásban és egész társadalmunk segítésében a legkülönbözőbb al­kalmakon. helyeken és testületek­ben végzett. Életét és szolgálatát a délelőtti igehirdetés buzdításának megfelelően is szüntelenül Imád­ságban hordozzák a kiskőrösi hí­vek is. p, i. Példamutató élettel elöljáró presbiterek — ez volt a témája március 12-én Bakonyszombathelyen a Fejér-Komáromi Egyházmegye presbiterei részére rendezett csendepnapnak. NEM A KÜLDÖTTEK CSEN­DESNAPJA VOLT EZ. Volt idő, amikor arra törekedtünk, hogy gyülekezeteinkből legalább 1—2 presbiter „képviselje” mint kül­dött a gyülekezet presbitériu­mát. Most-nem küldöttek jöttek. Öröm volt tapasztalni, hogy a nagy kiterjedésű egyházmegye .aránylag kis lélekszámú gyüleke­zeteiből szép számmal vettek részt. Bakonybanktól Tatabá­nyáig, Komáromtól Lajoskomá- roniig és Székesfehérvárig 5, 10, 12 sőt 17 személy is érkezett. A reggeli órákban, amikor még éreztük á böjti szél kissé csípős erejét, egymásután gördültek be az autók tele presbiterekkel és jöttek autóbusszal és vonattal. Az egész falu is ünnepi külsőt mutatott. Nem küldöttek jöttek, hanem az együttlét alkalma után sóvárgó presbiterek. Ez a csendesnap is szép tanú- jelét adta az összetartozásnak. Bár ismerősök is találkoztak, akik örömmel üdvözölték egy­mást a megérkezés utáni percek­ben, de jó volt látni ahogyan már a parókia udvarán s a gyü­lekezeti teremben hamar kiala­kultak a beszélgető csoportok. Más és más gyülekezetek presbi­terei ismerkedtek és gyülekeze­teikről beszélgettek. Már nem idegenként és ismeretlenként, ha­nem. mint akik egymáshoz tar­tozóknak tudják magukat. Ahogy együtt voltunk a temp­lomban a hálás szív érzésével és örömével, úgy éreztem teljesül, amit Jézus mondott: A szél fúj amerre akar s hallod a zúgását, de nem tudod honnan jön és ho­va megy. így gondoltam Isten Lelke most is munkálkodó erejé­re. aki összehozta ezt a szép presbiteri családot, akik között vidékről is .több mint 140-en jöt­tek és a helyi gyülekezet 20 pres­bitere. AZ ÖSSZETARTOZÁSNAK EZT AZ ALAPHANGJÁT adta meg az egyházmegye esperesé­nek. dr. Nagy Istvánnak az ige­hirdetése az istentiszteleten: Is­ten népe vagytok! Ennek a mon­datnak az örömhíre és az ebből fakadó felelősség üzenete hang­zott felénk mindenkit megraga­dó erővel. Ehhez kapcsolódott Varga György bakonyszombathelyi lel­kész előadása a felelősség gondo­latának kimélyítésé vei: Előljámi példamutató hittel. A presbiterek a gyülekezet elöljárói. Azt a szol­gálatot végzik a gyülekezetben, mint az orgona az istentisztele­ten. Az orgona nem kíséri a gyülekezet énekét, hanem veze­ti. Ha lelassul a gyülekezet éne­ke az orgona sietteti, ha disszo­náns hang vegyül bele, kijavít­ja. Ez a presbiterek elől járó szol­gálata is. Nem a ..díszktséretet” adják a gyülekezethez, hanem a vezetést. Nem a gyülekezet után ballagnak, „kullognak”, hanem elölj árnak és vezetnek. A gyülekezet életében a pres­biterek megértésén keresztül így érvényesül a közegyházi gondol­kodás. Elöljárók a Közegyházi gondolkodásban — domborította ki Nagy István esperes előadá­sában a felelősség széles skálá­ját. Amikor a presbiterek szótá­rában nem egy idegen fogalom a „közegyház”, hanem amelyet annyira közel éreznek magukhoz, mint saját gyülekezetük kérdé­seit. így az életük és gyülekeze­tük az egész egyház szerves ré­szének tudja magát. Nem szűkül le gondolkodásuk a gyülekezet életére, hanem együtt éreznek az egyház egészével és a egyház ve­zetődnek féltő szeretetével gon­dolnak más gyülekezetek kérdé­seire is, fenntartására s az evan­gélium folyamatos hirdetésére. Példamutató szeretettel és szol­gálattal előljámi a gyülekezet­ben — hozta közel Lábossá Lajos tatabányai lelkész a presbiterek szolgálatát. Elénk tárta bibliai igék és azokhoz fűlött szavak kí­séretében a presbiterek „a vé­nek” elölj árasát, melyet a szere­tet és szolgálat lelke hat át. Nem mások szolgálatát igényli, hanem ő jár elől a szolgálatban, ahol minden a gyülekezetért történik. Akár egyedülvalőkna, akár bete­gekre tekintenek, a gyülekezet érdekében, fáradoznak. Végül Zászkaliczky Péter a Csabdi-i gyülekezet lelkésze elő­adásában a családra irányította figyelmünket: Példamutató élettel előljámi a családban. Presbiterek józan és erkölcsös élete. Igaz, az. élet sok negatív, visszataszító példát is tár elénk, de jó lát­nunk az élet pozitív, vonzó pél­dáit is, melyekben így valósul meg az ige: Nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.” ISTEN NÉPE VAGYTOK — érezhettük át amikor a temp­lomban együtt voltunk az ige­hallgatás alkalmain. — De jó volt ezt abban is megtapasztalni, hogy ilyen egymáshoz tartozóknak tud­juk magunkat, amikor a bakony­szombathelyi gyülekezet család­jainak a vendégszeretete hívta otthonába a vidékről érkezette­ket < Varga György LELKÉSZNÖ A DÁN LELKÉSZSZÖVETSÉG ELNÖKE Karen Horsens 45 éves kop­penhágai leikésznőt a szavazatok túlnyomó többségével megválasz­tották a dán lelkészszövetség el­nökévé. Bár a dániai evangélikus egyház 1947 óta nőket is leikész­ezé avát. a lelkészszövetség vá­lasztmányának egyik tagja mégis teológiai okokkal indokolta el­lenszavazatát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom