Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-16 / 16. szám

r GYERMEKEKNEK.

Felügyelő

A GYÜLEKEZETBEN A LELKÉSZ LEGKÖZELEBBI MUNKATÁRSA az egyházközségi felügyelő. A felügyelő és a lelkész az egyházközség elnöksége. Az elnökség, tehát a felügyelő és a lelkész közösen irányítja és vezeti a gyülekezet életét. Ök hívják össze a gyűléseket, a presbiteri üléseket és a közgyűléseket, ök vezetik le, más szóval elnökölne« ezeken a gyűléseken. A felügyelő és a lelkész közösen gondoskodik arról, hogy a presbiteri ülések és közgyűlések határozatai meg is valósuljanak, ök a felelősek azért, hogy a gyülekezetben minden ékesen és jó rendben történjék, hogy ne legyen zavar, vagy fennakadás a gyülekezet istentiszteleti életében. s hogy a gyülekezetben meglegyenek az anyagi feltételek is az egyházi szolgálathoz. A gyüle^ kezet pénztárosa csalt az ő utalványozásukra fizethet ki báhnilyen költséget a gyülekezet pénztárából. A felügyelő és a lelkész képviselik a gyülekezetei az egyházmegyei közgyűléseken, vagy bármilyen más alkalommal.

AZ ESPERESNEK HASONLÓ MUNKATÁRSA az egyházmegyei felügyelő, a püspöknek az egyház- kerületi felügyelő és az egész egyházunkat irányító püspök-elnöknek az országos felügyelő. Ebből láthatjuk, hogy egyházunkban minden közigazgatási fokon egy lelkészt és egy nem lelkészt vezető közösen és együtt irányítja és vezeti egyházunk életét. Ezt úgy szokták kifejezni, hogy egyházunkban iker-elnökség van. Ez azért jó, mert így a lelkész nincs magára hagyva. Van valaki, akivel megoszthatja az egyház gondjait és problémáit és aki segít neki a tervezésben és az egyház életének irányításában. Az egyházi felügyelőknek polgári foglalkozásuk és állásuk is van. A felügyelői tisztséggel járó feladataikat ^társadalmi munkában, az egyház

iránt érzett szeretetből és felelősségből végzik.

MIVEL A FELÜGYELŐKNEK ILYEN SOKRÉTŰ FELADATOT KELL VÉGEZNIÜK, nyilvánvaló, hogy nem lehet akárki felügyelő.

Az egyházközségi felügyelőt az egyházközségi közgyűlés választja a gyülekezet tagjai közül. Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos felügyelőt pedig az illető egyházmegye, egyházkerület, illetve az egész ország gyülekezeteinek presbitériumai választják. Hogy valaki megfeleljen a felügyelői tisztségnek, annak több feltétele van. A legfontosabb az, hogy komoly hite legyen, szeresse egyházát és példamutató, erkölcsös életet éljen. De az is nagyon lényeges, hogy a felügyelő ismerje egyházunkat és tájékozott legyen azokban a feladatokban és problémákban, amelyek között egyházunk szolgálatát végzi. Ezt a tájékozottságot úgy szerezhetik meg a felügyelők, ha jól ismerik egyházi törvényeinket és a hatályos rendelkezéseket, ha igyekeznek lépést tartani egyházunk teológiai fejlődésével. Ehhez jó segítséget kapnak, ha az Evangélikus Életnek rendszeres és hűséges olvasói, és a lelkészek számára készült Lelkipásztor című folyóiratunkat is szorgalmasan tanulmányozzák.

EGYHÁZUNKNAK NEM CSAK A LELKÉSZUTÁNPÓTLÁSROL KELL GONDOSKODNIA, hanem a felügyelő-, és presbiterutánpótlásról is. Ez a gondoskodás a gyülekezetekben már a gyermekbib- lia-órákon, hittanórákon, konfirmációi órákon és az ifjúsági blb- liaórákon elkezdődik. Egyházunk jövendő felügyelői és presbiterei bizonyára azokból a gyermekekből és fiatalokból kerülnek majd ki, akik szorgalmasan és komolyan részt vesznek a gyermekbib- lia-körökön, konfirmációi órákon és ifjúsági bibliaórákon.

Sclmecz] János

#k -ír i i -i—Képes Biblia

Jézus példázatai 3.

pon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Elet Szerkesztősége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a sorozat végén értékes könyvjutalmat kapnak.

EVANGÉLIKUS—RÓMAI KATOLIKUS PÁRBESZÉD

Evangélikusok és római katolikusok közös úrvacsoravételével kapcsolatos túlzott várakozásoktól óvott az év elején Lie. Kari Immer rajnai egyházelnök és Dr. Franz Hengsbach esseni római katolikus püspök.

Hengsbach püspök megértést tanúsított az iránt, hogy római katolikusok és evangélikusok olykor áthágják egyházuk rendjét és közösen élnek az úrvacso-> rával, de ez a gyakorlat a szűk-' séges lépéseket inkább megnehezíti, mint megkönnyíti: ,.Az

eucharisztikus közösség nem az egységhez vezető út, hanem feltételezi az egységet.”

Immer egyházelnök úgy véli, Hogy az egyházak a hitük alapjairól és kegyességükről való

kölcsönös tájékoztatás fázisában vannak. Az egymás felé vezető úton sokat haladtak már. Tudnak együtt istentiszteletet tartani és imádkozni és sok közös aktivitást is végeznek, különösen is szociális téren.

Joachim Beckmann, a korábbi rajnai egyházelnök előadásában áttekintette az ökumenikus kapcsolatok fejlődését és határozottan tiltakozott az ellen a beállítás ellen, hogy az evangélikus— római katolikus kapcsolatok fejlődése megakadt volna. Inkább azt kell mondani, hogy egye*len generáclónyi idő alatt az egyházak többet közeledtek egymáshoz, mint amennyit a század elején egyáltalán lehetségesnek tartottak.

A HIT ÉLMÉNYE

Mi a hit?

A magyar nyelv értelmező szótára írja a hit címszó alatt: „Meggyőződés olyasmiről, amit tapasztalati úton vagy tudományosan nem tudunk igazolni, és mégis Igaznak, bizonyosnak tartunk.”

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsid 11,1).

A hit meggyőződés

Érdekesen cseng össze a két meghatározás: a hit meggyőződés, bizonyosság. Nem fizikai, hanem szellemi tapasztalás, látás valamiről vagy valakiről. „A hit tehát nem korlát, hanem kibontakozás, általa felcseréled a magad .rövidlátását’ Isten látásával” (M. Quist). „A hit átemel a korlátokon. Üj látóhatárt tár elénk, új egeket és új földet. A hit segítségével belépek Isten fénykörébe” (J. Loew). A hit új világot tapasztal meg. tehát mégiscsak tapasztalás, látás. Megigyőződés. Mindennapi életünk gyakori szava ez: meg vagyok győződve arról, hogy... Lehet, hogy mások nem látják, nekik nem kézzelBráchna Gábor főesperes, az Amerikai Magyar Konferencia elnöke küldte az értesítést, hogy Bell (Belopotoczky) Lajos, aki az Egyesült Államokban Jersey City városban volt evangélikus lelkész, január 14-én 59 éves korában szívinfarktus következtében meghalt.

Beli Lajos Budapesten született 1918. július 28-án. Teológiai tanulmányait 1935—1939 között végezte az Erzsébet Tudomány- egyetem Hittudományi Karán Sopronban. Turóczy Zoltán püspök avatta lelkésszé NyiregyháMegjelent Rédey Pál:

AZ ELFELEJTETT EMBER

(Remete László) című könyve Ára: 33,— Ft Kapható a Sajtóosztályon

MEDITÁCIÓ

fogható, én mégis bizonyos vagyok róla. A bizonyossághoz nyilvánvalóan szükségles valami, vagy valaki, egy konkrét esemény. amiben vagy akiben bizonyos vagyok. A hit ezért mindig valamire, vagy valakire irányul. Különösen fontos kérdése ez fiataloknak, konfirmandusoknak. Hitünk, Jézus Krisztus személyére és a vele, általa történt eseményekre irányul — megváltói munkájára. Van tehát tárgya, történeti alapja, aminek értelméről a hit szerez bizonyosságot, meggyőződést

A hit bizalom

A mindennapi élet szava a bizalom is. Bizalommal vagyunk szüléink, hozzátartozóink, barátaink iránt. A bizalom ragaszkodás, — bízunk egymás hozzáértésében, jóindulatában. A már megtapasztalt dolgokból következtetünk mások életére, és egymásra bízunk feladatokat, titkokat, holott nem tudjuk biztosan megteszi-e, megőrzi-e azokat. És mégis tudjuk, de a hit a biza- lorp tudása ez.

zán 19Ü9. július 9-én. Mint segéd- lelkész végzett szolgalatot Czdon, Kamáddban, Ormospusztán, Szombathelyen, Balassagyarmaton és Salgótarjánban. 1944 végén a háború viharában külföldre került és az Egyesült Államokban telepedett le. Ott több magyar evangélikus gy ülekezeitben végzett szolgálatot, majd angol nyelvű gyülekezet pásztora lett Jersey Cityben. Itt espereshelyettesi szolgálatot is betöltött.

A magyarországi evangélikus egyház képviselőit különböző látogatások alkalmával Bell Lajos szeretettel segítette. Egyik fia, mint ösztöndíjas, egy teljes évet töltött idehaza az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán. Bell Lajos többször jött haza és tett látogatást egyházunk püspök-elnökénél. Legutoljára 1977 augusztusában volt itthon. Végrendeletében hazai egyházunk részére egy összeget hagyományozott. Jézus mondotta: „Az én Atyáin házában sok hajlék van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek” (Jn 14, 2).

„Nincs dolog oly silány, mint

amilyeninek

nélküled érzem magiam, s vagyok. Így, legfőbb vágyamtól, bocsánatot

fáradtan, roskadón tetőled esdeklek.

Add rám. Uram, a bilincset,

amelynek

láncát mindenre, mit adsz, rárakod:

adj hitet; érte sírok, lankadöik, s bűnöm megvonja tőlem e kegyelmet”

A bizalom olyan érzés, amely inkább a jövőre irányul, a reménységhez hasonlít. Eszembe jut a kapemaumi főember hite, Jézusba vetett feltétlen bizalma, és Jézus szavai a mustármagmyi hitről. Az igazi, élő hit nem nagy dolog, lehet, hogy csak mustárma ginyi. Mégis, ha valóban személyes, hatalmas erőforrás az ember számára.

A hit cselekvő erő

„Mert Krisztus Jézusban nem számít más. csak a szeretet által munkálkodó hit” (Gál 5,6). Rendkívüli jelentőségű kijelentés! A hit gyümölcseiről, a szeretet cselekedeteiről van szó. Sokam, sokszor szóltak erről. Keresztyén- ségünk legdöntőbb kérdése ez. Hogyan valósul meg. mit tesz hitünk a mindennapokban? „Az a hivatása minden hívőnek, hogy a mai Világban olyan legyen, mint egy ragyogó szikra, legyen a szeretet kisugárzó központja és kovász a tömeg számára. Mindenki azzá is lesz, oly mértékben. amennyire egyesült Istennel” (XXIII, János pápa). „Hited növekedhet, ha Krisztus követője leszel, napról-napra. égés* életedben, mindennapi életed ta- núságtótelével” (M. Quist). Igazi keresztyén hit az, amely nemcsak elfogadja Isten létét, hanem amely cselekszi Jézus Krisztus isten- és ember szer etetét. szolgálatát. A hit időben folytonos, ,.az igaz ember hitből él” — nem általában, hanem állandóan. A hit meggyőződés, bizalom, és cselekvő erő.

„A hit valami eleven, szorgos, tevékeny, hatalmas dolog, melynek lehetetlen, hogy ne cselekedjen szakadatlanul jót. Nem kérdi, hogy kell-e jót cselekednie, hanem mielőtt még kérdezi az ember, máris cselekedett, és mindig azon van, hogy cselekedjék” (Luther Márton), if j. Seben István

Michelangelo gyönyörű szonettjéből idézek:

t Bell (Bclopotoczky) Lajos

Istenért és a népért

Az 1428. évi felsőmagyarországi huszita hadjáratról

Azért idéztem ezt az éneket, mert valószínűleg 550 evvel ezelőtt, 1428 áprilisában, a felsőmagyarországi huszita hadjárat alkalmával ezt énekelte a „bocs- korosok hadi népe”. Emlékeinkben elevenen él a prágai prédikátor, Húsz János aki nem félt az evangélium hirdetése mellett nyíltan szólni a pápaság hibáiról is, nem habozott elmenni a konstanzi zsinatra a császár hívására és egy „miatyánknyi idő alatt” elégett a máglyán. Ezzel azonban fellobbant egy szinte egész Európára kiható mozgalom lángja és egy évtizedekig tartó háború tüze is.

A FELSÖMAGYARORSZÁGI HADJÁRAT ennek a háborúnak egy új szakaszát jelentette. Prokop. a „táboriták” vezére „elébement” az ellenségnek, támadásba lendült át. 1428 áprilisában Szakolcától Pozsonyig tört. be, aztán északra kanyarodva, morva és sziléziai területen haladt győzelemről győzelemre. Egy évvel később Pozsonyban Prokop vezér személyesen is találkozott Zsig- mond császárral. A huszita küldöttség azt követelte, hogy ismerjék el a négy prágai tételt és rendezzenek nyilvános vitát a husziták tanításáról. A tárgyalás persze eredménytelen volt. A husziták folytatták a hadjáratot, s most már betörtek Szászországba, majd Bajorországba is seregeikkel. Ugyanakkor elküldték követeiket röpirataikkal Angliába,

Spanyolországba, Rómába, Svájcba és Franciaországba, meg lengyel földre is.

Különös hadjárat volt ez. Egyrészt szabályos háború a háborúk sorában, pusztulással, halállal. 1428-ban például Pozsony külvárosát is felégették. Másrészt mégis ez’ a hadjárat nem mindenkinek jelentett félelmet, sokaknak örömet és reménységet is.

Kik voltak hát ezek a „táboriták”, mit akartak, mi volt céijuk a hadjárattal?

„KIK ISTEN HARCOSAI VAGYTOK” énekelték. A huszitizmus radikális irányát nevezzük egyik központi helyükről a Tábor hegyről — táboritáknak. Követelésüket négy pontba foglalták. Az első kettő így hangzott;

Isten igéje szabadon hirdettes- sék.

■ A hívek is két szín alatt áldozzanak.

Érezzük, hogy itt szent meggyőződésről van szó. Ezt pedig a Szentírásból merítették, amelyet most „fedeztek fel” újra, és ők adták a nép kezébe is. „Miért nem lehetne most meg a Szentírás németül, olaszul, csehül és magyarul?” — kérdi egy huszita kiáltvány. A magyar nép kezébe is Bálint és Tamás huszita papok adták a Bibliát.

A következő két tétel élesebb:

Legyen vége a papság világi uralmának.

Büntetést kapjon a halálos bűn.

A mérsékeltek között ez csali annyit jelentett, hogy a papok gazdagsága akadály az evangélium ügyében. Később aztán és főként a táboriták tovább léptek: harcoltak minden úri elnyomás ellen és meghirdették az egyházi vagyon elkobzását. Legforradalmibb a negyedik tétel volt. Mert itt nemcsak arról volt szó, hogy büntetni kel! a bűnt. Itt a nép elleni bűnökről van szó és arról, hogy a büntetés, az ítélet a nép joga. Ezért fogadta a szegény nép mindenütt örömmel az „isteni tör* vény szerinti testvéreket” — ahogy magukat Magyarországon nevezték. Ügy érezték, ütött az óra, hogy fegyverrel Is megvalósítsák az egyenlőséget. Későbbről, az erdélyi felkelés idejéről való ez a súlyos vád az urak ellen, hogy a parasztokat „miként a vásárolt rabszolgákat, súlyos szolgaságba taszították”. így harcoltak Istenért és a népért együtt.

Nem is annyira a husziták magyarországi hadjáratának krónikája lenne érdekes feladat, hanem inkább az: hogyan halott, mit jelentett a huszitizmus a magyar nép életében?

De tudjuk, hogy hatása nem múlt el nyomtalanul. A huszitizmus hosszú évtizedeken keresztül lappangott hazánkban, és előkészítője lett a 16. századi reformációnak. Keveházi László

MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? 2. Hol van megírva?

3. Kikre utal Jézus a példázatban szereplő két fiú magatartásával?

Beküldési határidő: 1978. április 23. Válaszaitokat levelezőla-