Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-16 / 16. szám

r GYERMEKEKNEK. Felügyelő A GYÜLEKEZETBEN A LEL­KÉSZ LEGKÖZELEBBI MUN­KATÁRSA az egyházközségi fel­ügyelő. A felügyelő és a lelkész az egyházközség elnöksége. Az elnökség, tehát a felügyelő és a lelkész közösen irányítja és vezeti a gyülekezet életét. Ök hívják össze a gyűléseket, a presbiteri üléseket és a közgyűléseket, ök vezetik le, más szóval elnökölne« ezeken a gyűléseken. A felügyelő és a lelkész közösen gondoskodik arról, hogy a presbiteri ülések és közgyűlések határozatai meg is valósuljanak, ök a felelősek azért, hogy a gyülekezetben minden éke­sen és jó rendben történjék, hogy ne legyen zavar, vagy fennakadás a gyülekezet istentiszteleti életé­ben. s hogy a gyülekezetben meg­legyenek az anyagi feltételek is az egyházi szolgálathoz. A gyüle^ kezet pénztárosa csalt az ő utalvá­nyozásukra fizethet ki báhnilyen költséget a gyülekezet pénztárá­ból. A felügyelő és a lelkész kép­viselik a gyülekezetei az egy­házmegyei közgyűléseken, vagy bármilyen más alkalommal. AZ ESPERESNEK HASONLÓ MUNKATÁRSA az egyházmegyei felügyelő, a püspöknek az egyház- kerületi felügyelő és az egész egy­házunkat irányító püspök-elnök­nek az országos felügyelő. Ebből láthatjuk, hogy egyházunkban minden közigazgatási fokon egy lelkészt és egy nem lelkészt veze­tő közösen és együtt irányítja és vezeti egyházunk életét. Ezt úgy szokták kifejezni, hogy egyhá­zunkban iker-elnökség van. Ez azért jó, mert így a lelkész nincs magára hagyva. Van valaki, aki­vel megoszthatja az egyház gond­jait és problémáit és aki segít ne­ki a tervezésben és az egyház életének irányításában. Az egyhá­zi felügyelőknek polgári foglalko­zásuk és állásuk is van. A felügye­lői tisztséggel járó feladataikat ^társadalmi munkában, az egyház iránt érzett szeretetből és felelős­ségből végzik. MIVEL A FELÜGYELŐKNEK ILYEN SOKRÉTŰ FELADATOT KELL VÉGEZNIÜK, nyilvánvaló, hogy nem lehet akárki felügyelő. Az egyházközségi felügyelőt az egyházközségi közgyűlés választja a gyülekezet tagjai közül. Az egy­házmegyei, egyházkerületi és or­szágos felügyelőt pedig az illető egyházmegye, egyházkerület, illet­ve az egész ország gyülekezetei­nek presbitériumai választják. Hogy valaki megfeleljen a fel­ügyelői tisztségnek, annak több feltétele van. A legfontosabb az, hogy komoly hite legyen, szeres­se egyházát és példamutató, erköl­csös életet éljen. De az is nagyon lényeges, hogy a felügyelő ismerje egyházunkat és tájékozott legyen azokban a feladatokban és prob­lémákban, amelyek között egyhá­zunk szolgálatát végzi. Ezt a tá­jékozottságot úgy szerezhetik meg a felügyelők, ha jól ismerik egy­házi törvényeinket és a hatályos rendelkezéseket, ha igyekeznek lépést tartani egyházunk teológiai fejlődésével. Ehhez jó segítséget kapnak, ha az Evangélikus Élet­nek rendszeres és hűséges olvasói, és a lelkészek számára készült Lelkipásztor című folyóiratunkat is szorgalmasan tanulmányozzák. EGYHÁZUNKNAK NEM CSAK A LELKÉSZUTÁNPÓTLÁSROL KELL GONDOSKODNIA, hanem a felügyelő-, és presbiterutánpót­lásról is. Ez a gondoskodás a gyü­lekezetekben már a gyermekbib- lia-órákon, hittanórákon, konfir­mációi órákon és az ifjúsági blb- liaórákon elkezdődik. Egyházunk jövendő felügyelői és presbiterei bizonyára azokból a gyermekek­ből és fiatalokból kerülnek majd ki, akik szorgalmasan és komo­lyan részt vesznek a gyermekbib- lia-körökön, konfirmációi órákon és ifjúsági bibliaórákon. Sclmecz] János #k -ír i i -i—­Képes Biblia Jézus példázatai 3. pon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Elet Szerkesztő­sége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a so­rozat végén értékes könyvjutal­mat kapnak. EVANGÉLIKUS—RÓMAI KATOLIKUS PÁRBESZÉD Evangélikusok és római katoli­kusok közös úrvacsoravételével kapcsolatos túlzott várakozások­tól óvott az év elején Lie. Kari Immer rajnai egyházelnök és Dr. Franz Hengsbach esseni római katolikus püspök. Hengsbach püspök megértést tanúsított az iránt, hogy római katolikusok és evangélikusok olykor áthágják egyházuk rend­jét és közösen élnek az úrvacso-> rával, de ez a gyakorlat a szűk-' séges lépéseket inkább megnehe­zíti, mint megkönnyíti: ,.Az eucharisztikus közösség nem az egységhez vezető út, hanem fel­tételezi az egységet.” Immer egyházelnök úgy véli, Hogy az egyházak a hitük alap­jairól és kegyességükről való kölcsönös tájékoztatás fázisában vannak. Az egymás felé vezető úton sokat haladtak már. Tud­nak együtt istentiszteletet tarta­ni és imádkozni és sok közös ak­tivitást is végeznek, különösen is szociális téren. Joachim Beckmann, a korábbi rajnai egyházelnök előadásában áttekintette az ökumenikus kap­csolatok fejlődését és határozot­tan tiltakozott az ellen a beállí­tás ellen, hogy az evangélikus— római katolikus kapcsolatok fej­lődése megakadt volna. Inkább azt kell mondani, hogy egye*len generáclónyi idő alatt az egy­házak többet közeledtek egymás­hoz, mint amennyit a század ele­jén egyáltalán lehetségesnek tar­tottak. A HIT ÉLMÉNYE Mi a hit? A magyar nyelv értelmező szótára írja a hit címszó alatt: „Meggyőződés olyasmiről, amit tapasztalati úton vagy tudomá­nyosan nem tudunk igazolni, és mégis Igaznak, bizonyosnak tar­tunk.” „A hit pedig a remélt dolgok­ban való bizalom, és a nem lát­ható dolgok létéről való meggyő­ződés” (Zsid 11,1). A hit meggyőződés Érdekesen cseng össze a két meghatározás: a hit meggyőző­dés, bizonyosság. Nem fizikai, ha­nem szellemi tapasztalás, látás valamiről vagy valakiről. „A hit tehát nem korlát, hanem kibon­takozás, általa felcseréled a ma­gad .rövidlátását’ Isten látásával” (M. Quist). „A hit átemel a kor­látokon. Üj látóhatárt tár elénk, új egeket és új földet. A hit se­gítségével belépek Isten fénykö­rébe” (J. Loew). A hit új világot tapasztal meg. tehát mégiscsak tapasztalás, látás. Megigyőződés. Mindennapi életünk gyakori sza­va ez: meg vagyok győződve ar­ról, hogy... Lehet, hogy mások nem látják, nekik nem kézzel­Bráchna Gábor főesperes, az Amerikai Magyar Konferencia elnöke küldte az értesítést, hogy Bell (Belopotoczky) Lajos, aki az Egyesült Államokban Jersey City városban volt evangélikus lel­kész, január 14-én 59 éves korá­ban szívinfarktus következtében meghalt. Beli Lajos Budapesten született 1918. július 28-án. Teológiai ta­nulmányait 1935—1939 között vé­gezte az Erzsébet Tudomány- egyetem Hittudományi Karán Sopronban. Turóczy Zoltán püs­pök avatta lelkésszé Nyiregyhá­Megjelent Rédey Pál: AZ ELFELEJTETT EMBER (Remete László) című könyve Ára: 33,— Ft Kapható a Sajtóosztályon MEDITÁCIÓ fogható, én mégis bizonyos va­gyok róla. A bizonyossághoz nyilvánvalóan szükségles valami, vagy valaki, egy konkrét ese­mény. amiben vagy akiben bi­zonyos vagyok. A hit ezért min­dig valamire, vagy valakire irá­nyul. Különösen fontos kérdése ez fiataloknak, konfirmandusok­nak. Hitünk, Jézus Krisztus sze­mélyére és a vele, általa tör­tént eseményekre irányul — meg­váltói munkájára. Van tehát tár­gya, történeti alapja, aminek ér­telméről a hit szerez bizonyossá­got, meggyőződést A hit bizalom A mindennapi élet szava a bi­zalom is. Bizalommal vagyunk szüléink, hozzátartozóink, bará­taink iránt. A bizalom ragasz­kodás, — bízunk egymás hozzá­értésében, jóindulatában. A már megtapasztalt dolgokból követ­keztetünk mások életére, és egy­másra bízunk feladatokat, titko­kat, holott nem tudjuk biztosan megteszi-e, megőrzi-e azokat. És mégis tudjuk, de a hit a biza- lorp tudása ez. zán 19Ü9. július 9-én. Mint segéd- lelkész végzett szolgalatot Czdon, Kamáddban, Ormospusztán, Szom­bathelyen, Balassagyarmaton és Salgótarjánban. 1944 végén a há­ború viharában külföldre került és az Egyesült Államokban tele­pedett le. Ott több magyar evan­gélikus gy ülekezeitben végzett szolgálatot, majd angol nyelvű gyülekezet pásztora lett Jersey Cityben. Itt espereshelyettesi szolgálatot is betöltött. A magyarországi evangélikus egyház képviselőit különböző lá­togatások alkalmával Bell Lajos szeretettel segítette. Egyik fia, mint ösztöndíjas, egy teljes évet töltött idehaza az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán. Bell Lajos többször jött haza és tett látogatást egyházunk püspök-elnökénél. Legutoljára 1977 augusztusában volt itthon. Végrendeletében hazai egyházunk részére egy összeget hagyományo­zott. Jézus mondotta: „Az én Atyáin házában sok hajlék van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek” (Jn 14, 2). „Nincs dolog oly silány, mint amilyeninek nélküled érzem magiam, s vagyok. Így, legfőbb vágyamtól, bocsánatot fáradtan, roskadón tetőled esdeklek. Add rám. Uram, a bilincset, amelynek láncát mindenre, mit adsz, rárakod: adj hitet; érte sírok, lankadöik, s bűnöm megvonja tőlem e kegyelmet” A bizalom olyan érzés, amely inkább a jövőre irányul, a re­ménységhez hasonlít. Eszembe jut a kapemaumi főember hite, Jézusba vetett feltétlen bizalma, és Jézus szavai a mustármagmyi hitről. Az igazi, élő hit nem nagy dolog, lehet, hogy csak mustár­ma ginyi. Mégis, ha valóban sze­mélyes, hatalmas erőforrás az ember számára. A hit cselekvő erő „Mert Krisztus Jézusban nem számít más. csak a szeretet által munkálkodó hit” (Gál 5,6). Rend­kívüli jelentőségű kijelentés! A hit gyümölcseiről, a szeretet cselekedeteiről van szó. Sokam, sokszor szóltak erről. Keresztyén- ségünk legdöntőbb kérdése ez. Hogyan valósul meg. mit tesz hi­tünk a mindennapokban? „Az a hivatása minden hívőnek, hogy a mai Világban olyan legyen, mint egy ragyogó szikra, legyen a szeretet kisugárzó központja és kovász a tömeg számára. Min­denki azzá is lesz, oly mérték­ben. amennyire egyesült Isten­nel” (XXIII, János pápa). „Hi­ted növekedhet, ha Krisztus kö­vetője leszel, napról-napra. égés* életedben, mindennapi életed ta- núságtótelével” (M. Quist). Igazi keresztyén hit az, amely nem­csak elfogadja Isten létét, hanem amely cselekszi Jézus Krisztus isten- és ember szer etetét. szol­gálatát. A hit időben folytonos, ,.az igaz ember hitből él” — nem általában, hanem állandóan. A hit meggyőződés, bizalom, és cselekvő erő. „A hit valami eleven, szorgos, tevékeny, hatalmas dolog, mely­nek lehetetlen, hogy ne cseleked­jen szakadatlanul jót. Nem kér­di, hogy kell-e jót cselekednie, hanem mielőtt még kérdezi az ember, máris cselekedett, és min­dig azon van, hogy cselekedjék” (Luther Márton), if j. Seben István Michelangelo gyönyörű szonett­jéből idézek: t Bell (Bclopotoczky) Lajos Istenért és a népért Az 1428. évi felsőmagyarországi huszita hadjáratról Azért idéztem ezt az éneket, mert valószínűleg 550 evvel ez­előtt, 1428 áprilisában, a felső­magyarországi huszita hadjárat alkalmával ezt énekelte a „bocs- korosok hadi népe”. Emlékeink­ben elevenen él a prágai prédiká­tor, Húsz János aki nem félt az evangélium hirdetése mellett nyíl­tan szólni a pápaság hibáiról is, nem habozott elmenni a konstanzi zsinatra a császár hívására és egy „miatyánknyi idő alatt” elégett a máglyán. Ezzel azonban fellob­bant egy szinte egész Európára ki­ható mozgalom lángja és egy év­tizedekig tartó háború tüze is. A FELSÖMAGYARORSZÁGI HADJÁRAT ennek a háborúnak egy új szakaszát jelentette. Pro­kop. a „táboriták” vezére „elébe­ment” az ellenségnek, támadás­ba lendült át. 1428 áprilisában Szakolcától Pozsonyig tört. be, aztán északra kanyarodva, morva és sziléziai területen haladt győ­zelemről győzelemre. Egy évvel később Pozsonyban Prokop vezér személyesen is találkozott Zsig- mond császárral. A huszita kül­döttség azt követelte, hogy ismer­jék el a négy prágai tételt és rendezzenek nyilvános vitát a hu­sziták tanításáról. A tárgyalás persze eredménytelen volt. A hu­sziták folytatták a hadjáratot, s most már betörtek Szászországba, majd Bajorországba is seregeik­kel. Ugyanakkor elküldték köve­teiket röpirataikkal Angliába, Spanyolországba, Rómába, Svájc­ba és Franciaországba, meg len­gyel földre is. Különös hadjárat volt ez. Egy­részt szabályos háború a háborúk sorában, pusztulással, halállal. 1428-ban például Pozsony külvá­rosát is felégették. Másrészt mégis ez’ a hadjárat nem mindenkinek jelentett félelmet, sokaknak örö­met és reménységet is. Kik voltak hát ezek a „tábori­ták”, mit akartak, mi volt céijuk a hadjárattal? „KIK ISTEN HARCOSAI VAGYTOK” énekelték. A huszi­tizmus radikális irányát nevezzük egyik központi helyükről a Tábor hegyről — táboritáknak. Követe­lésüket négy pontba foglalták. Az első kettő így hangzott; Isten igéje szabadon hirdettes- sék. ■ A hívek is két szín alatt áldoz­zanak. Érezzük, hogy itt szent meg­győződésről van szó. Ezt pedig a Szentírásból merítették, amelyet most „fedeztek fel” újra, és ők adták a nép kezébe is. „Miért nem lehetne most meg a Szentírás né­metül, olaszul, csehül és magya­rul?” — kérdi egy huszita kiált­vány. A magyar nép kezébe is Bá­lint és Tamás huszita papok ad­ták a Bibliát. A következő két tétel élesebb: Legyen vége a papság világi uralmának. Büntetést kapjon a halálos bűn. A mérsékeltek között ez csali annyit jelentett, hogy a papok gazdagsága akadály az evangé­lium ügyében. Később aztán és főként a táboriták tovább léptek: harcoltak minden úri elnyomás ellen és meghirdették az egyházi vagyon elkobzását. Legforradal­mibb a negyedik tétel volt. Mert itt nemcsak arról volt szó, hogy büntetni kel! a bűnt. Itt a nép el­leni bűnökről van szó és arról, hogy a büntetés, az ítélet a nép joga. Ezért fogadta a szegény nép mindenütt örömmel az „isteni tör* vény szerinti testvéreket” — ahogy magukat Magyarországon nevezték. Ügy érezték, ütött az óra, hogy fegyverrel Is megvaló­sítsák az egyenlőséget. Későbbről, az erdélyi felkelés idejéről való ez a súlyos vád az urak ellen, hogy a parasztokat „miként a vá­sárolt rabszolgákat, súlyos szolga­ságba taszították”. így harcoltak Istenért és a népért együtt. Nem is annyira a husziták ma­gyarországi hadjáratának króni­kája lenne érdekes feladat, ha­nem inkább az: hogyan halott, mit jelentett a huszitizmus a ma­gyar nép életében? De tudjuk, hogy hatása nem múlt el nyomtalanul. A huszitiz­mus hosszú évtizedeken keresztül lappangott hazánkban, és előké­szítője lett a 16. századi reformá­ciónak. Keveházi László MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit áb­rázol a kép? 2. Hol van megírva? 3. Kikre utal Jézus a példázatban szereplő két fiú magatartásával? Beküldési határidő: 1978. ápri­lis 23. Válaszaitokat levelezőla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom