Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-03-19 / 12. szám

J GYERMEKEKNEK, Munkások a szeretetszolgálatban Az egyház küldetéséhez nem­csak Isten igéjének hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása tar­tozik, hanem az is, hogy a min­dennapi életben segítsen az el­esett és bajba jutott embereken. Jézus is ezt tette földi életében és az ő követői sem tehetnek másképp. Az egyház ezt a segítőszolgála­tot egyrészt úgy végzi, hogy a gyülekezetek tagjai gondját vi­selik a környezetükben élőknek. Ez úgy történik, hogy a gyüleke­zet tagjai, elsősorban a biblia­órákon részt vevő fiatalok és idő­sebbek először számba veszik, hol van környezetükben ilyen se­gítségre szoruló, majd egymás között beosztják a segítő szolgá­latot. Meglátogatják a betegeket, a magukra maradt öregeket, ki­takarítják otthonukat, bekészítik a tüzelőt, .elintézik ügyes-bajos dolgaikat, egyszóval mindent megtesznek, hogy a magukra ma­radt és beteg testvéreinknek sem­miben sem legyen hiányuk. AZ EGYHÁZ SZERETETIN- TÉZMÉNYEKRÖL IS GONDOS­KODIK, ahová összegyűjti a ma­gukra maradt öregeket és a ma­gukkal tehetetlen betegeket. Ma­gyarországi Evangélikus Egyhá­zunknak 15 ilyen szeretetintéz- ménye van, amelyben 400 magá­ra maradt öreget gondoz és 200 beteg gyermek ápolásáról gon­doskodik. Mindezzel nagy segít­séget nyújt társadalmunknak is a szociális problémák megoldásá­ban. Egyházunk szeretetintézmé- nyeit a hívek, áldozatkészségéből tartjuk fenn. A gyülekezetek be vannak osztva, hogy pénzbeli és természetbeni adományaikkal melyik szereteti ntézményt támo­gatják és évenként egyszer min­den gyülekezetben van offerto­rium az országos szeretetszolgá­lat támogatására. A SZERETETSZOLGÁLAT VÉGZÉSÉHEZ AZONBAN az ál­dozatkészség mellett munkások is kellenek. A gyülekezetekben szükség van olyan önkéntes lel­kes hívekre, akik Isten iránti sze- retetüket azzal mutatják meg. hogy időt és fáradságot nem kí­mélve, részt vesznek a gyüleke­zeti szeretetszolgálatban. De sze- retejintézményeinkben is csak akkor tudunk a gondozottaknak nyugodt életet, békés otthont biz­tosítani, ha vannak munkások, akik lelkiismeretesen gondoz­zák a szeretetotthonok lakóit. Különösen a testi és szellemi be­tegségben vergődő gyermekek gondozása kíván odaadó, lelkiis­meretes gondozó munkát. Gyer­mekotthonainkban a gondozónők mellett óvónőkre, a gyógytorná­kat és egyéb foglalkozásokat ve­zető nőkre is szükség van. Sze- retetintézményeinkben emellett szükség van konyhai dolgozókra, takarítókra, a gazdasági ügyeket és az adminisztrációt végzőkre is. Minden szeretetotthonnak van vezetője, aki legtöbb esetben lel- készi képesítéssel rendelkezik, és aki az otthon vezetése mellett arról is gondoskodik, hogy az ott­hon lakói rendszeres lelkigondo­zásban részesüljenek. SZERETETINTÉZMÉNYEINK DOLGOZÖI éppúgy fizetést kap­nak, mint az állami szociális in­tézmények dolgozói, de sok olyan munkásunk is van, aki társadal­mi munkában, szeretetböl végzi szolgálatát. A szeretetszolgálat­ban való munkálkodás az egyik legszebb keresztyén szolgálat. S. J. Képes Biblia Jézus csodái 5. pon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztő- sége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a so­rozat végén értékes könyvjuta­lomban részesülnek. „EMBERSÉGES HALÁL” Az emberséges halál dolgában nem szabad csak az orvostudo­mányt illetékesnek tartani — hangoztatja közelmúltban megje­lent munkájában Traugott Stäh­lin gyakorlati teológiai profesz- Szor (Bethel). A halállal való szembenézésre nemcsak a kórhá­zi személyzetet, hanem a pácien­seket Is jobban fel kell készíte­ni. Véleménye sprint nagy jelen­tősége van azoknak a beszélge­téseknek, melyeket a betegek és az orvosok, valamint az orvosok, gondozók és a lelkészek folytat­nak egymással. Hiszen nagyfokú tanácstalanság tapasztalható be­tegek és beteggondozok körében egyaránt, amikor felvetődik a kérdés, „hogyan Jehet ma az em­bernek segítem a halálra való készülésben", mert a halál gyak­ran „nem kapcsolódik a hit re­ménységével". Stählin úgy látja. hogy az emberek ma leginkább elfojtják magukban ezt a kérdést. Mások munkájára hivatkozva utal arra, hogy a halál annyira alapvetően ellentétes a modern orvostudomány célkitűzésével — megtartani az életet —, hogy a betegek klinikai gondozása és a haldoklók leiki gondozása alig kapcsolódhatnak. A halálos be­teg így kettős elszigeteltségbe ke­rül: hozzátartozóival szemben, de orvosaival szemben is. Sok sú­lyos beteg ezért tökéletesen meg­játssza a „mitsemsejtő optimis­tát”, hogy környezetét megnyug­tassa és hogy a velük való kap­csolatot el ne veszítse, írja Stäh- Un. Sok súlyos betegnek ezért éppen akkor kell a kettős ma­gánnyal megbirkóznia, amikor tisztában van helyzetével. De az emberi közösség mindenféle meg­vonása azt jelenti, hogy „kesene dolgozunk a halálnak”. Mi az igazság? (Kérdezni is tudni kell) Kérdezni is tudni kell, mert nem biztos, hogy minden kérdés a helyes tudáshoz visz. A kérdés is lehet hamis, tőrbe csaló A kígyó is kérdez már az Éden kertjében. — Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kert egyetlen fájá­ról sem ehettek? Holott, ahogyan azután az asz- szony mondta: — A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fáinak a gyümölcséből, amely a kert köze­pén van, mondta az Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. A kérdés is lehet tehát hamis. A kérdés kelepcébe csalás is lehet. Kell-e adót fizetni a csá­szárnak? — kérdezték Jézustól, hogy tői-be csalják. A kérdés sokszor nemcsak a tu­datlanságot fejezi ki, hanem az önállóságot is. Van, aki cselek­vés helyett is tovább kérdezget. A kérdés csak akkor vezet a keresztyén tanítás megismerésé­A nyugat-berlini zsinaton elve­tették azt az indítványt, amely az NSZK-beli Evangéliumi Egyházat (EKD) felszólította volna, hogy lépjen közbe az Egyházak Világ- tanácsánál, hogy az antirassziz- mus program keretében ne támo­gassanak „terrorista felszabadítá- si mozgalmakat”. Ehelyett a zsi­nat elhatározta, hogy a gyüleke­zetekhez fordul és megvilágítja a rasszizmus leküzdésére irányuló hez, ha Isten igazságát kutatja. Már a mi kérdéseinket is ennek szellemében kell megfogalmaz­nunk. Mert hányszor olvassuk a Bibliában, hogy hiába kérdezték Istent, nem felelt. A tanítványok is tehetnek föl rossz kérdést Például János 9-ben olvashat­juk a tanítványok_ kérdését Jé­zushoz, mikor a vakon született embert meglátták: — Mester ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született? Egyik sem. Rossz a kérdés. Sok­szor milyen neiiéz jó kérdést föl­tenni, és milyen ritka az ilyen! És egy jó kérdésfeltevés után új fejezetet nyitnak a keresztyénig történetében. Luther kérdése Jézus után másfél évezredet kellett várnia a keresztyéőség­nek, míg egy szerzetes — akit Luther Mártonnak hívtak — föl tudta tenni a kérdést: „Hogyan lehet nekem kegyel­mes Istenem?” S a jó kérdésre meg is találta programot. A gyülekezetekhez in­tézendő levélben rá akarnak mu­tatni arra, hogy más a terroriz­mus, ahogyan az a Német Szövet­ségi Köztársaságban kérdés, és más a felszabadítási mozgalom, amelyről például Dél-Afrika ösz- szefüggésében beszélnek. A zsinat újból hangsúlyozta, hogy a íelsza- badítási mozgalmakat nem egy­házi adóból, hanem kizárólag ön­kéntes adományokból támogatják. az igéből a választ (Hm 1, 17): Egyedül hitem által. Csak az Ilyen kérdésből lehet tanulni. Tudatlanságunk beismerése segíti tanulásunkat Nem kell azonban azt hinni, hogyha valamit nem tudunk és azt beismerjük, az gátolni fogja tanulásunkat. Ellenkezőleg. Segí­ti. Hiszen a tanulás, azzal kez­dődik, hogy magamnak is beval­lom, hogy bem találtam meg a probléma megoldását. Természetesen ez önmagában nem elég Júdás is eljutott idáig, de 6 utá­na mégis a rossz útra tért. Hanem e beismerés után kö­vetkezik, hogy el tudjuk fogadni tanítóink, de mindenekelőtt meg­váltó Mesterünk tanítását. Ez történt a csodálatos halfo­gásnál is. Azt mondták Péterek: — Egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit. Ezután a beismerés után fogták a sok halat. (Lk 5, 1—«) Ez történt akkor is, mikor a magukra maradt tanítványok nem tudták meggyógyítani a beteg kis­gyermeket. Ok kérdésükkel val­lották be, hogy tehetetlenek. -De éppen akkor ért oda Jézus és <5 gyógyított. (Mk 9, 14—27) Láthatjuk tehát, hogy nem szé­gyen a tehetetlenség beismerése, de hangsúlyozni kell, hogy ön­magában ez még nem elég. Sokan Jézus közelében is ke­resték az igazságot. Pilátus Jé­zusban is kereste és nem találta. Megvallotta, hogy nem talál ben­ne semmi elítélendőt. Az azonban kevés, ha valaki Jézusban nem talál bűnt. Krisztust kell megta­lálni Benne. TERRORIZMUS VAGY FELSZABADÍTÓ HARC? UTÓKEZELÉS LATIN-AMERIKAI MENEKÜLTEKNEK Latm-Amerikából szabadult politikai menekültek részére utó­kezelő központ felállítását sür­gették annak a konferenciának a részvevői, melyet „A politikai menekültek társadalmi problé­mái” témával tartottak a Bad Boll-i Evangelische Akademien. A központ feladata lernte, hogy a kínzás és fogság következtében előállott pszichosaociális károso­dások hatását megszült tessé. A részvevők felhívással fordultak az NSZK kormányához és az egy­házakhoz, hogy anyagilag támo­gassák a javaslatot. Leuvenban (Belgium) már mű­ködik ilyen központ egy chilei pszichiáter vezetésével. A konferencián chilei, perui, bolíviai és pakisztáni politikai menekültek, az egyházaik képvi­selői, valamint német és nemzet­közi szervezetek küldöttei vettek részt. ALAN BRASH VISSZATÉR HAZAMBA Dr. Alan Brash, aki 1974 óta főbb esélyes arra, hogy a soron volt az Egyházak Világtanácsa következő választáson megvá- fotitkarnelyettese Genfben, ez év .. (M)0 , ,, ■■ ■ júniusában leteszi hivatalát és ldSSZalt az o70 000 lelkes uj ze- visszatér hazájába Üj-Zéiandba. lundi presbiteriánus egyház mo- A 65 éves Brash az egyik leg- derátorává. így módosíthatjuk a címünkben föltett kérdést. Nem mi az igaz­ság, hanem ki az igazság? Jézus magáról mondja: Én vagyok az igazság. Az a fontos tehát, hogy mit látunk meg és nem az, hogy mit nem A farizeusok a nép vezető fő­papjai bűnösnek találtaik Jézust. Pilátus nem talál Benne semmi bűnt. Ez a kettő egyébként nagy ellentét lenne, itt mégis mindegy. Mert csak az lenne más. ha Jé­zusban az Isten Fiát látnák meg. Nem az. a kérdés tehát, hogy mit látunk meg Őbenne, aki ma­ga mondja a hegyi b eszédben: „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetaek.” Nil(fy Lászjó Százötven éve született Ibsen, a nagy norvég író IBSEN Skien norvég városká­ban született, elszegényedett poi- gárcsaládban. Pályája igen nehe­zen indul, krajcáros gondokkal küzd é» a teijes belső összeomlás határán van, amikor állami ösz­töndíjjal külföldre távozhat. Har­minchat éves ekkor és hazájában már csak öreg korában tér visz- sza. Taián az egyetlen olyan író, aki külföldön tudott naggyá vál­ni, Olaszországban és Németor­szágban él, látóköre kitágul, de müveiben soha nem szakad el ha­zájától és attól a lelkiségtői, ame­lyet egy magyar kritikus így jel­lemez: Észak, sejtelmesség, ki­mondhatatlan vágyak borongása, férfias reménytelen melankólia, pátosz mentes romantika, erköl­csi forradalmiság. ÉLETMŰVÉBEN különböző korszakok különböztethetők meg, de mégis logikus, zárt egységet alkotnak drámai. A romantikus művek után a nagy realista drá­mák következnek, majd idősebb korában az önvallomásokkal tel­jes szimbolizmus. Egész életében egyszerűen és otthontalanul élt, bútorozott szobákban és szállo­dákban, zárkózottam, műveiben azonban kitárulkozik és éies fénnyel pásztázza az emberi és közösségi élet mélységeit, irgal­matlan őszinteséggel e» kritiká­val. ALAKJAI korának polgári tár­sadalmát képviselik. felvetett problémái a kor kikerülhetetlen Kérdéséi. Nem egyszer a napi m- rekooi meríti témáit. A zsarnok­ság és igazságtalanság minden tormája eiien szenvedélyesen küzd, eresen megküioiioöztew az igazat és a hamisat, észreveszi a magasztos mögött rejtőző torzu­lást, a nevetségesben is feiiiethe- co megrendítő!. Hősei köznapi emberek, tisztviselők, kereskedők, iparosok, asszonyok. A kapitaliz­mus jellegzetes képviselői a tisz­tességet nagyra értékelő északi emoerek között közvetlenül a szélhámosság határán állnak. Eiso nagy sikerű darabjainak, a Brand-nak és a Peer Cywt-nek főhősei a falusi pap és a napiopó, szegény falusi paragziuregény. Eioooi szigorú erkölcsi elvekkel próbál a rábízott enibertömegűói, nyájoól népet nevelni. Peer Gynt sorsában a példaképekre épített életesemény helyett meghirdeti új filozófiai elvét: Légy önma­gad! Mindkét darabja kudarccal végződik. A kudarcot taián egyetlen hi­res alakja, Nóra kerüli ei, aki a női egyenjogúságért vívott har­cában. kiszabadul „hatoaotthoná- bói”, a hazug és emberhez mél­tatlan környezetéből, hogy vaia- mi újat kezdjen es először érez­hesse teljes értékű embernek ma­gár Heves vitákat váltott és vált ki még ma is ez a megoldás. Életművének legmegrenclítóbb darabjai az öreg korban írtak, amelyekben már önmaga életé­ről von mórleget és — főkén, a Sotness építőmester és a Ha mi holtak feltámadunk című drá­máiban — megvallja, hogy vá­gyait nemcsak hőseinek hosszú sora, de ő maga sem érte el, éle­te lepergett, de az igazi éi'e, és boldogság mindig távol maradt. A KERESZTYÉN HIT és píe- tista neveltetése belevesz kora polgári társadalmának áporodott, kicsinyes légkörébe, amelyben a keresztyénségnek ö inkább csak súlyát érzi, minisem vigaszát. Szamunkra ez ma is figyelmezte­tő jei: vajon nemzedékünk tud­ja-e a krisztusi hit éltető erejét sugározni Isten szeneteténefc és a szolgálatra rendelt tanítvány em­berségének az egész világon any- nyira igényelt fényeit? „Isten a fájdalom adományát adta nekem, így lettem költő” — adja egyik hősének szájába a ke­sernyés szavakat, de műveivel mégis sokat tett azért, hogy sze­meket n.yitogasson és egy igazsá­gosabb, őszintébb társadalomra, tisztább családi közösségi életre mutasson. NEKÜNK, MAGYAROKNAK az is jólesik, hogy az 1848-as ma­gyar szabadságharc idején lelkes versekkel éltette a magyar sza­badság hőseit. Ehhez a forradal­mi lelkesedéshez a mega módján egész életében hű maradt. Szirmai Zoltán MAI KÉRDÉSEINK : 1. Mit áb­rázol a kép? 2. Hol van megírva? 3. A képen látható embert Jézus kétféle betegségből gyógyította meg. Melyik ez a két betegség? Beküldési határidő: 1978. már­cius 26. Válaszotokat levelezőin-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom