Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-12-10 / 50. szám

szeretetszolgálatunk mai helyzete Réssietek a Diakóniai Osztály Tanácsa jelentéséből A DIAKÓNIAI TANÁCS októ­ber 10-én ülésezett az országos egyházi elnökség — D. dr. Kál- dy Zoltán püspökelnök és dr. Fe­kete Zoltán országos felügyelő — elnökletével. Blázy Lajos, dia- kóniai ügyvivő lelkész jelentése, és D. dr. Ottlyk Ernő, a diakóma gondozásával megbízott püspök hozzászólása, valamint a résztve­vők felszólalásai nyomán benyo­mást keltő kép alakult ki dia­kóniai szolgálatunkról. NAGYARÁNYÚ BERUHÁZÁ­SOK gazdagították diaikónáai in­tézményeinket. Különösen a nyír­egyházi, győri, piliscsabai épít­kezések és renoválások kiemel- kedőek, de csaknem valameny- nyi diakóniai intézményünkben jelentős összeggel "fejlesztettük épületeinket és berendezéseinket. Mindez azt jelenti, hogy egyhá­zunk diakóniai szolgálatának fel­lendüléséhez minden szükséges alap rendelkezésre áll. Az orszá­gos egyházi elnökség gondosko­dása kiterjed a jövő terveire is, tehát ezután is jelentős beruhá­zásokkal számolhat diakóniai szolgálatunk. MINDEN EGYES SZERETET- INTÉZMÉNY eredményét és gondját áttekintette a Diakóniai Tanács. Az öregek és beteg gyer­mekek gondozása anyagi feltéte­leinek biztosítása mellett figyel­met fordítottak a lelki táplálék nyújtására is, hogy az öregek­nek szóló specilis igehirdetések tartalmilag is gazdagodjanak, s így mind testi, mind lelki vonat­kozásban kifejezésre jusson szol­gálatunk evangélikus jellege is. A SZOCIALISTA ÁLLAM a humanizmus alapjáról gondosko­dik az öregek és betegek ellátá­sáról, s így egyházunkat is tá­mogatja ebben a szolgálatban. A beruházásoknál az Egészségügyi Minisztérium jelentős támogatá­sát köszönettel nyugtáztuk, 'vaiö-c mint azt is, hogy axiregéseasg- ügyi dolgozók fizetésemelésével kapcsolatban a mi diakóniai munkásaink keresetét is növel­hettük. Az állam és egyház együttműködésére a szeretetszol­gálat gyakorlása terén is gyü­mölcsözően hat. AZ ORSZÁGOS DIAKÓNIAI KONFERENCIÁT ebben az év­ben Nyíregyházán tartottuk meg. Ez diakóniai munkásaink to­vábbképzését szolgálja. AZ EGYHÁZMEGYEI DIAKÓ- NIAI ELŐADÓK jelentik a sze­retetszolgálat hálózatát. Ók azok, akik az egyházmegyében ébren tartják a diakóniai lelkületet, a gyülekezetekben megszervezik a szeretetszolgálat napját, ezzel hí­veinkhez viszik a diakóniai szol­gálat feladatait és célkitűzéseit, és elősegítik az adományok be­gyűjtését. Minden szeretetlntéz- ményünik mögött űgyanis a gyü­lekezetek hátvédje áll, ahonnan természetbeni és pénzbeli ado­mányok futnak be rászorult test­véreink segítésére. A DIAKÓNIAI MUNKÁSKÉP- ZÖ TANFOLYAM szolgálja az utánpótlás biztosítását. Ezen a té­ren odáig jutottunk, hogy 6 nő­testvérünk fogja befejezni a tan­folyamot, nagyobb részük ugyan­akkor állami egészségügyi kikép­zésben is részesül. A Diakóniai Tanács határozata folytán 1979 elején oklevéllel is elláthatjuk a diakóniai tanfolyamat elvégzett testvéreinket. De az eddigieknél sokkal nagyobb erőfeszítésekre van még szükség mind a lelké­szek, mind a gyülekezetek részé­ről, hogy újabb jelentkezőket küldjenek erre a tanfolyamra. E helyről is kérjük az egyházme­gyei diakóniai előadókat, hogy a gyülekezeti diakóniai napok szol­gálatait is használják fel arra, hogy megkedveltessék a fiatalok előtt a diakóniai életpályát, s új jelentkezőkkel gyarapítsák egy­házunk diakóniai szolgálatát és tanfolyamát. , HÁLÁS KÖSZÖNETÉT NYIL­VÁNÍTJA a Diakóniai Tanács szeretetszolgálatunk minden munkásának, akik hűséggel és áldozatkészen szolgáltak Jézus Krisztus szeretetével mind az öregek, mind a beteg gyermekek között. A foglyul ejtett remekmű Az ember tragédiája hanglemezen „Könyvdráma — csak elmélye­dő olvasásra való ..vallotta Madách főművéról sokáig a köz­vélemény. Igaz: színpadi megtekintése ma is úgy éri el igazán célját, ha utána kézbe véve a művet, fi­gyelmesen ismét elolvassuk, hogy eközben egy-egy jól elénkjátszott jelenet élménye színezhesse, mé­lyíthesse a szöveget Madách főműve azonban — Paulay Ede vitte először színpad­ra, 95 éve — ezernyi előadáson bizonyította, hogy nagyon tud él­ni a színpadon is. Hanglemezgyártásunk» régebben is igyekezett Madách remekét a technika segítségével „foglyul ej­teni”, állandóan hangozhatóvá rögzíteni. Németh Antal, a Tra­gédia egyik legkiválóbb színpa­di rendezője, 1938-ban 60 lemez­oldalra vétette a dráma rádió­beli stúdió előadását, de csak rö­vidítve. Készült a műből két ki­sebb méretű lemez, egy-egy szö­vegrésszel. Ránki György 1970- ben bemutatott Tragédia-operá­jából is van a mű több részletét rögzítő sztereó lemezünk. Most Szinetár Miklós öt nagy­méretű sztereó lemezre vitte a művet, hiánytalan teljes szöveg­gel. Szinetár jól ismeri Az em­ber tragédiája szcenikai, drama­turgiai követelményeit és lehe­tőségeit, hiszen a szegedi szabad­téri színpadon, meg a televízió­ban is rendezte már a művet. Mi e hanglemezsor végighall­gatásának többlete, akár a mű hallgatásához, akár a színpadi audiovizuális előadásához képest? Van többlete. Az ember tragé­diáját minden színpadi előadás csak erősen rövidítve adhatja. E lemezeken viszont — igaz, öt óra kell hozzá — hiánytalanul kap­juk a teljes szöveget. 90 szerep­lő működik közre —, színház ek­kora gárdát képtelen felvonul­tatni. Itt nem vonja el a figyel­met sem a színészek mozgása, sem a jelmezek, díszletek látvá­nya. A lemez a hallásunkon ke­resztül az értelemhez szól. Ezzel megkapja méltó szerepét, egyed­uralmi jogát a mindenkori leg­fontosabb közlőeszköz, a szó, az elsődleges kifejezés és kapcsolat teremtő aktus, az élő beszéd. Lemezen a szöveg bármikor újra megszólaltatható, fontos ré­szek visszakapcsolhatok, minden szó, minden hangsúly, az egész szöveg gondosan megfigyelhető. Nem sikkad el egyetlen gondo­lat sem. Eszmék ütközése, küz­delmek, ellentétek torlódása és feloldódása — ami ezt a nagy művet különösképpen is jellem­zi — nyomon kísérhető, elemez­hető. Madách főművének teljes mondanivalója megszakítás nél­kül — csupán lemezváltási szü­netekkel — egyvégtében hömpö­lyög végig. A szöveget a „zseniá­lis kortárs”, Liszt Ferenc zenéje kíséri gyönyörű aláfestéssel. A fiatal főszereplők, de a töb­bi szereplő is, egy-két szó- vagy szótagvesztéstől eltekintve, szó­noki mesterkéltség nélkül, át­élt, tiszta szövegmondással szol­gálja a mű súlyos mondaniva­lóinak minél jobb megértését: Ajánlanánk, hogy ismételt végig- hallgatáksok egyikén vegyük kéz­be a közkézen forgó Tragédia- kiadások valamelyikének kötetét, hogy szemünkkel is kísérve a szöveget, az annál jobban sajá­tunkká váljék. Családi, baráti körben együttes hallgatás gazda­gíthatja az élményt. Az öt lemezt, hanglemeztá- runknak is díszére váló, Madách színes portréiét ábrázoló szép do­boz védi. Mellékletként jó szol­gálatot tesz Sőtér István kitűnő magyarázó, értelmező, magvar— angol szövege, a rendező, fősze­replők arcképével és a teljes sze­rep osztással. Szabó József Ötven éves a kelenföldi templom „1. §. A budai evangélikus egy­ház kebelében, az érdekelt bu­dai ev. egyházközség felügyelete alatt templomépítő egyesület ala­kú L 2. §. Neve: Kelenföldi Evan­gélikus Templomépítő Egyesü­let. 3. §. Székhelye: Budapest. 4. §. Célja: Budapest fő- és székváros I. kerületének kelen­földi-lágymányosi városrészében ev. templomot és lelkészlakot lé­tesíteni .. 1914. JŰNIUS 20-ÁN HAGY­TA JÓVÁ a belügyminiszteri rendelkezés azt a szabályzatot, mely ezekkel a paragrafusokkal kezdődik. Egy hónapra rá azon­ban kitört az első világháború. A Templomépítő Egyesületnek majdnem másfél évtizedet kel­lett várnia arra, hogy Kelenföl- dön felépíthesse hőn óhajtott templomát és megtörténhetett annak felszentelése 1928 októbe­rében. A kelenföldi gyülekezet azóta is minden évben megünnepelte a tomplomszentelés évfordulóját, de ebben az évben különös lel­kesedéssel készült rá, hiszen most éppen 50 éves a templom! A XI. KERÜLETBEN A BOCS­KAI Űt kis mellékutcájára, a Magyari István utcára nyíló templom, Schulek János műépí­tész tervei szerint úgy készült, hogy ölelő ‘karral fogja át két oldalról a gyülekezeti helyiségek, s lellkészlakások szárnya, helyet biztosítva a1 különböző egyházi szolgálatok számára. Stílusában a neoromán mellett erős hang­súlyt kapott a magyaros elem, s a templom bensőségességét ki­domborítja a boltíves famennye­zet harmóniája. Akik belépnek ide, mindig melegnek és ottho­nosnak érzik. Ebbe a templomba gyülekezett a hálaadó sereg ünnepi istentisz­teletre, amelyen D. dr. Ottlyk Ernő püspök hirdette az igét Má­té 5, 1—9 versei alapján. A templomért hálaadó gyülekezet figyelmét Isten felé fordította, AZ ISTENTISZTELETHEZ CSATLAKOZÓ ÜNNEPI MEG­EMLÉKEZÉSEN Kari Károly gyülekezeti felügyelő felidézte a templomépítés történetét, meg­Levél Rábapatyról A levél: „Kedves Győri Szeretetotthon Vezetősége és Lakói! Az 1978. IX. 24-én a bobai diakóniai ün­nepségen én is részt vettem Rá­bapatyról 9-ed magammal, és az ott elhangzott beszámolóiéból ér­tesültem a szeretetház nagy épít­kezéséről és elhatároztam, arneny- nyire tőlünk telik, hozzájárulunk a nagy költségekhez. így kívá­nunk eleget tenni a gondnokasz- szony kérésének, hogy elvállal­juk egy szoba festésének a költ­ségeit és hozzáláttam a gyűjtés­hez, amelyet önöknek is név sze­rint elküldtem. Fogadják olyan szeretettel, mint amilyen szere­tettel mi küldjük. Isten áldása legyen mindnyájukkal. Erős vár a mi Istenünk! Göcze Lajos gyűl. gondnok.” A válasz: „Kedves Gondnok Ür!, Bízom benne, hogy nem neheztel meg meleg, segítő szeretetből fakadó sorai nyilvánosságra hozataláért. Hálásaik^ vagyunk fáradozásáért, amelynek eredményeképpen akis rábapatyi gyülekezet tagjai majd teljés számban magukévá tettek szeretetházunk és öregjeink ége­tő szükségét. Köszönjük a bekül­dött 1390,— forintot és a jó szí­vű adakozók névsorát. Nagy se­gítség ez az összeg most nekünk. Kérjük, fogadja és továbbítsa a gyülekezet többi tagjának is sze­retetházunk vezetőinek és öreg­jeinek hálás köszönetét, örül­nénk, ha szeretetházunk 41 szo­bájának és egész belső, terének megújulását a rábapatyi gyüle­kezet tagjai egy alkalommal sa­ját szemükkel is meglátnák és meggyőződnének, hogy buzgó adományaikat jó helyre és jó cél­ra adták. Szeretettel hívjuk és várjuk tehát mindnyájukat. Éle­tükre, munkájukra, gyülekeze­tükre addig is Isten áldását kér­ve, mindnyájukat meleg szere­tettel köszöntőm szeretetházunk vezetősége és lakói nevében: Zoltán László igazgató.” emlékezett az építőkről. Majd így folytatta: „A második világhá­ború befejeztével egyházunk, s benne gyülekezetünk új úton ha­ladva igyekezett Isten által ren­delt szolgálatát folytatni. Ebben az új szakaszban él és virul egy­házunk, s gyülekezetünk. Elő­deink áldozatos egyházszereteté- hez hasonlóan — de biztonsá­gosabb, háborútól mentes időben, amelynek fennmaradásáért foly­tatott erőfeszítésben egyházunk is bőven kiveszi részét — gon­doskodni tudunk az egyházi élet folyamatosságáról, épületeink jó karban tartásáról, berendezéseink korszerűsítéséről. Ezzel a hittel tekintünk a jövőbe is!” Bencze Imre gyülekezeti lel­kész a templomszenteléskor el­hangzott igehirdetést, az akkor súlyosan szívbeteg Szüts Gábor lelkész táviratát ismertetve így zárta szavait: „Templomunk fél évszázados örömün.nepén boldo­gan valljuk: Isten azért adta e templomot, hogy megújulva igé­jével és megerősödve Szentlelké- vel szolgálná tudjuk embertár­saink javát, boldogulását, imád­ságunkban hordozna egész né­pünket és annak jövendőjét. Templomunk falai nem elszige­telnek, hanem összekötnek azok­kal, akikkel együtt építjük a szebb* holnapot, az igazabb éle­tet és teljesebb boldogságot. Templomunk nemcsak a miénk, kelenföldieké, hanem egész anya- szentegyházuntké, amelyben élve követjük Krisztust — aki bár mindenkinek Ura, mégis minde­nek szolgája lett — a szolgálat útján engedelmesen és öröm­mel !” Meleg szavakkal és biztató sze­retettel köszöntötte az ünneplő gyülekezetét D. dr. Ottlyk Ernő püspök az Északi Egyházkerület nevében, ' majd Hajdú Péter és Kovács Mihály református lel­készek, s Gaál Sándor baptista elöljáró. Részt vett az ünnepi istentiszteleten Biró Imre tb, ka­nonok, országgyűlési képviselő, valiárhint Haypál Béla ny. refor­mátus esperes, aki 50 évvel ez­előtt is képviselte a református testvéregyházat. AZ ÜNNEPI ALKALMAT KÖ­VETŐEN, hétfőtől igehirdetési sorozattal szolgált D. Koren Emil, a budai egyházmegye esperese „Isten háza — népe” címmel. Eze­ken az alkalmakon is szép szám­mal vettek részt a gyülekezet tagjai. Szombaton este a gyüle­kezet volt orgonista-karnagyára emlékezve Kapi-Králik Jenő-em- lékestet tartottak a Lutheránia és a Kelenföldi Vegyeskar köz­reműködésével. A zeneszerző- karnagy műveit adta elő Súlyok Imre is orgonán. Vezényelt Weltler Jenő és Sulyok Imre. A jubileumi hetet úrvacsorái istentisztelettel zárta a kelenföldi gyülekezet vasárnap délelőtt. B. I. Kincses Magyarország Zoliiay László két könyve múltunk gazdag emlékeiről Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy múltunk sze­gényebb és kopottabb, mint Eu­rópa nagy népeinek régi évszá­zadai. ZoLnay Lászlónak a Mag­vető kiadónál 1977-ben megje­lent két könyve, „Kincses Ma­gyarország — Középkori műve­lődésünk történetéből” és „A ma­gyar muzsika régi századaiból”, viszont azt mutatja, hogy talán ott van a vélekedés oka, hogy nem ismerjük kincseinket elég­gé. A szerző nevét a nagyközön­ség elsősorban a budai vár An- jou-kori szoborleleteinek föltáró­jaként ismerte meg. 1974 febru­árjától kezdve izgalommal fi­gyeltük mindnyájan, újságolva­sók és televíziót nézők, mit hoz­tak fölszínre az ásatások. A „szo­bortemető” rendkívüli leleteit szakértő pontossággal és körül­tekintő részletességgel ismerteti a könyvben a szerencsés kezű megtaláló. Előkerülnek a magyar föld természeti kincsei is, az er­dők és gyümölcsöskertek, a vad­világ, a halászat-vadászat, az ég­hajlat. a gyógyszerek és orvos- történeti emlékek. Saját bevallá­sa szerint: „Vándorutam jobbára kicsiny csapásokon, keveset járt ösvényeken át vezetett.' Töreked­tem futó tekintetet vetni elő­deinknek apró dolgaira: búto­raikra, ruházatukra, cipellőikre, divatjukra. Időnként botlásaikat láttattam.... Az olvasóval együtt osontam be királyok gardróbjá­ba. Aztán megtekintettem a job­bágy szegényes ruhatárát is.” Olyan múlt bontakozik ki él­vezetes és a részletekbe bele nem vesző, eredeti stílusú előadásá­ban, amelyik érdemes arra, hogy mindnyájan megismerjük. A je­lenségeket nem „csinálódó” ese­ményeknek fogta föl, hanem em­beri cselekedetek együttesének. Felidézett „két kutatatlan közép­kori lényt: a nőt és a gyerme­ket. Mert bármilyen furcsa is: a történelmet nemcsak felnőttek s férfiak csinálják!” Külön hadd emeljük ki, hogy nagyon sok egyházi emléket, ed­dig nem ismert, önálló kutatá­sokon alapuló adatot is közre­adott a szerző. A római kori aquincumi orgonáról sokat írtak már, de nem tartottuk számon például azt, hogy 1303-ban a do- minikánák budai, Nyulak szigeti kolostorában már orgona szólt egy bizonyos Albinus mester ke­ze alatt. Könyvek és oklevelek, királyi és egyházi számadások, fizetés­jegyzékek és személyes emléke­zések alapján tájékozódhatunk a középkor muzsikusainak életvi­szonyaiban és belepillanthatunk kalandos életükbe. Mindkét könyvben gazdag a képanyag. Noha a szerző tudatosan válogat és nem közöl mindent, igyekszik olyan korábban mostohán kezeLt területekre is; elkalauzolni az ol­vasókat, mint az elhanyagolt ma­gyar technikatörténet. Az érdeklődést az is mutatja a témák iránt, hogy a Kincses Magyarország első kiadása né­hány hét alatt elfogyott, és 1978- ban második, bővített kiadás je­lenhetett meg. Befejezésül hadd idézzük a szerzőt arról, mennyire Szüksé­ges hazánk, népünk és történel­münk ilyen ismerete: „Ügy vé­lem: harminc-ötven évenként bízvást újra és újra elmesélhet­jük tépett, s tagadott történel­münknek hamvukba holt s ham­vukba halasztott, elfelejtett és elfelejtetett eseményeit.” Harmati Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom