Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-10-08 / 41. szám

IZéiköznnpi imádságok Versemben — és versenyen kívül J •) Kerítés mellé támasztott ke­rékpárokról . és sebtében oda­hordott padokra állva nézett be egy csomó ember a versenyre. Nem tudom, mit láttak, de azt tudom, hogy mit akartak látni. Talán magam is megpróbáltam vohia. de nem fértem már oda. Mert lóversenypálya volt a ke­rítésen túl. Pár pillanat múlva mindenki, tudni fogja, hogy ki lett a győztes. Hogy ki veszített és ki nyert — sokat talán — azon a futamon. A hitben való élet versenyhez hasonlít. Versenyhez, amelyben sokan indulnak, de célhoz — jó időben — kevesen érnek. Hány­szor vetett le engem is — akkor úgy hittem — a szerencse, még­se volt soha végzetes a bukás. Ügyetlen voltam, rest és figyel­metlen. És ha elbuktam, a pá­lyát okoltam, meg másokat, hogy nem figyelmeztettek idejében a buktatókra. Hányszor maradtam le a többiektől, még azt is elfe­lejtettem, hogy versenyben va­gyok. Uram, te tudod, merre sodródom le könnyen az igazság és a szeretet versenyének keskeny útjáról. Ismered azokat a láthatatlan zúzódásokat, lelki sérüléseimet is. amelyeket mások elől, ezért vagy amazért, mindig gondosan elrejtettem, s róluk rajtad kívül senki más nem tud. Miattuk szorulok rá olyan nagyon segítségedre. Add, hogy útközben formálódjak kitartó versenyzővé. Olyanná, aki mindig jó irányban halad. Üj és töretlen utakon is. Köszönöm, hogy a hit versenyfutásában társakat is adtál mel­lém. Nálam fürgébbeket. Olyanokat, akiknek sikerei engem is biz­tatnak. De köszönöm azokat is, akiknek lemaradása engem figyel­meztet. Akiket botladozásaikban én segíthetek, bar ez a versenye­ken soha nem voit szokásos. Köszönöm a 'messze előttem járókat. Őseimet és mindazokat, akik futásukat már bevégezték. Más volt, tudom, az útjuk, másként'is ke,lett haladniuk azon. De a főszabályok soha nem változnak. Bot­lásaik és győzelmük példája mai küzdelme.m között örök hűsége­det hirdeti. Add, soha ne erezzem kirekesztve, feleslegesnek magamat. S hogy tudom, mikor jó és mikor rossz, ha lemaradok valamiben. Mikor örvendezés és mikor bünbánat kövesse, ha nem sikerül az, amit szerettem volna. így könyörgöm én, a hit és élet harcában erősebbek és ügyeseb­bek háta mögé annyiszor szorult. Hadd bízzam rá magam győzel­mes efődte. Simo Talvitic: Arkisia rukouksia (Hétköz­napi imádságok) c. könyve nyomán Schreiner Vilmos Egy magazin margójára „Múzsák’’ Hazai képes folyóirataink év­ről évre gazdagodó színei között rangos helyet foglal el a .'Mú­zsák” nevű múzeumi .magazin. Fiatalok és öregek, falusiak és városiak egyre inkább felfigyel­nek rá. Nívós cikkei, művészi színes képei mindjárt elárulják, hogy a lap szerkesztőségének: a Népművelési Propaganda Irodá­nak szívügye magyar népünk viüvelödésének, a művészet és a kultúra terjesztésének népszerű formában történő szolgálata. A folyóirat csaknem ötvenol- dalas ez évi legújabb számában tallózva am leszünk figyelme­sek. hogy sokoldalúan és terv­szerűen közelíti meg a közérdek­lődésre számot tartó, a ..muzeá­lis” kereteket aktualitásukkal eleve szétfészitő kérdéseket. Magyar múltunk gazöag tár­házából elsőnek a 650 éves vá­ros — evangélikus Sionunk egy­kori fellegvára — Sárvár. ,.a műveltség erődje” tűnik elő. Ná- dasdy és Sylvester. Dévai és Ti­nódi méltó, tömör értékelésével. A hazai művészettörténet gyöngyszemei közül először ..Szent Márton hegye”, az első hazai bencés apátság: Pannon­halma történetéről és művészeti értékeiről kapunk képes-hiteles tudósítást: majd a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felállított egykori mándi refor­mátus templom színes képei va­rázsolják elénk a felső-tiszavidé- ki tájegység 18. századi hangula­tát. az egykori parasztácsok és templomfestők remeklését. Csont- várii/ művészetének egyre széle­sebb körű csodáiéi pedig sokáig időzhetnek a jeruzsátemi Panasz: fal és az Olajfák hegye nagyala­kú. színekben tobzódó képeinek szépségében. Honismereti téren az 50 éve megszűnt pesti lóvá sutról és <tz egykori „csoda hírű Sárosfürdö” 60 éve megnyílt utódjáról, a Gel­lért-fürdőről Olvashatunk. A ré­gészet iránt érdeklődők Thrákia kincseiről, hazai vonatkozásban pedig — Patay Pál cikkében — háromezer éves bronzedényekről kaphatnak érdekes tudósítást. Az irodalmi" évfordulók kap­csán Tolsztoj, Rousseau és Hor­váth János irodalomtörténészünk értékelése figyelemre méltó, és az ősnyomtatványok típusainak a bemutatása érdekes. A néprajz kedvelői Mongólia szakrális nép­művészetét és a magyar malmok különböző válfajait, mások pedig a technika történetéből a Lu- miére-ek mozijának vagy az író­gép fejlődésének a titkait tanul­mányozhatják. Gershwin 50 éve komponált zeneművei és negyed- százados Népstadionunk statisz­tikai adatai, vagy a Képes Kró­nika legújabb hírei e negyed­évenként megjelenő képes mú­zeumi magazinnak — úgy vélem — egyetlen közös célját színezik: szórakozva tanulni. Szép cél. Fabiny Tibor Deák téri templomunk egykor a lo vasút tál ktcníistídrti rend Budapesten, 19715. október 8-án Deák tér de. 9. (úrv.). Harmati Bé­la, de. ll. (úrv.). Harmati Béla. du. з. Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6. Szeretetvendégség: Benczúr László. Fasor de. ll. Szirmai Zoltán, du. G. Muntag Andorne. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél ll. Karácsony Sándor и. 31—:>3. de. 9. Rákóczi út 37 b. de. 10. (szlovák) Cseiovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. ll. Komjáthy Lajos, Kőbánya de. 10. veóreös Imre. Vajda Péter u. de. léi 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosiulva sde. 8. Bo­ros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Drobina Erzsébet. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Fran- gepán u. de. 3. Benczúr László. Új­pest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újte­lep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlő­rinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 3. Pest­újhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rá­kospalota Máv telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmi­hály de. fél ll. Karner Ágoston. Sas­halom de. 9. Karner Ágoston. Má­tyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay. Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rá­koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá­kosliget de. 10. Kosa László. Rákos­keresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.). Ottlyk Ernő. de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.). Ottlyk Ernő. du. 6. Foltin Brú­nó. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de.- 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Budake­szi de. 8. Pcsthidegkút de. fél ll. TVIodori u. 0. de. 10. Filippinyi .János. Kelenföld de. 8. (úrv.). Bencze Imre. de. ll. (úrv.). Bencze Imre. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél' 9. (úrv.). Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. '3. Törökbálint du. fél 5. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — A TEOLÓGUS OTTHON konyhai kisegít ónöt keres napi nyolcórai, vagy két kisegítönöt napi négy-négy órai elfoglaltságra. Jelentkezhetnek nyugdíjasok is. Jelentkezni lehet a Teológus Otthon igazgatójánál: Bu­dapest XIV., Lőcsei út 32. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőse? es kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszárr.laszán: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 160,— Ft Árusítja a Magyar Posia Index: 25211 ISSN 0133—1302 <D 78.2978 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs masasnyomá9 Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem tör­lőm ki az életkönyvből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt” (Jel 3, 5). VASÁRNAP. — „Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az el­bukástól” (Zsolt 116. 8 — Jel 21, 4 — Mt 22. 1—14 — Zsolt 119, 17—24). Szép dolog az őszinteség: belátni azt. hogy nemcsak a mi erőnkön, tehetségünkön, akará­sunkon múlik, hogy van ered­ménye a munkánknak, jó'a csa­ládunk. vagy az élet felszínén tudtunk maradni; mindez első renden Isten szeretete és áldása rajtunk De nem elég őszintének lenni, még csak hálát adni sem. Az áldás elfogadása egyben el- kötelezés is, hogy amit tett ve­lünk Isten, azt tegyük mi is, küzdve minden könny, halál, el­bukás és buktatás ellen szerte a világon. „Valamim van, minde­nem Tetöled van ..(459. ének, 1. v.) HÉTFŐ. — „Ezt mondja az Isten Fia. akinek olyan a szeme, mint a tűz lángja: Tudok csele­kedeteiről” (Jel 2. 18—19 — Zsolt 189, 3 — Jn 6. 24—35 — Jel 3. 14—22). Nemcsak a templomba járásunkról, kegyes ' szavainkról, vagy a reprezentatív jótetteink­ről tud Jézus, de tud a hangnem- és álarcváltásainkról, a diplo­matikus hallgatásainkról, a meg nem hallgatott kérdésekről is. Az a szem. amely „olyan, mint a tűz lángja” nemcsak ránk pirít azon­ban, hanem ezzel együtt megtisz­títani is akar, hogy ne csak aá ünnepet, hanem a hétköznapot is megszenteljük az Ö követésé­ben. „Szelíd szemed Ür Jézus...” (77^2. ének, 1. v.) KEDD. — „Magamra esküd­tem, szavam megmásíthatatlan: Előttem hajol meg minden térd, rám esküszik minden nyelv, és ezt mondják rólam: Csak az Ür- nál van igazság és erő” (Ézs 45, 23—24 — Jn 10, 16 — 2 Móz 16, 2—7a,-13—15 — Jel 4, 1 — 11). Is­ten nem önmagát elismertetni, hanem nekünk segíteni akar. Jó ha vannak szeretteink, bará­taink, kikre mindig számítha­tunk. Életünk egésze biztonságá­hoz viszont ez kevés. Istenben olyan szövetségesünk van Jézus Krisztus által, aki biztosan jó utat mutat az igazság megisme­réséhez, s egyben erőt is ad e megismert igazság hordozásához az emberi élet minden összefüg­gésében. „Isten nékem erőm, bi­zodalmám ...” (778. ének, 1. v.) SZERDA: — „Mert őbenne ki­választott magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben” (Ef 1, 4 — 3 Móz 22, 32 — Jn 15, 1—8 — Jel 5, 1—5). Isten nemcsak globálisan tud az emberiségről és az egyházról. Ki­választása, megszólítása és újjá- teremtése mindig személyre szóló és konkrét, de a megszólításából következő küldetés is. A ránk bí­zott feladatot helyettünk. más nem végezheti el. Ahogyan a ne­kem mondott szót nekem kell meghallani, úgy a nekem adott szeretetet is nekem kell tovább­adni. ..Mit használ keresztyénsé- gem, ha nem aszerint élék...” (437. ének, 1. v.) CSÜTÖRTÖK. — „Saját sze­meddel nézheted a király szép­ségét” (Ézs 3, 17 — Jn 17, 24 — 1 Kor 10. 14—22 — Jel 5, 6—14). Hitünk lényege, hogy Isten kö­zelségét. szeretetének melegét és erejét éljük át Jézus Krisztus ál­tal életünkben. Saját szemünkkel láthatjuk hát Benne'„Isten szép­ségét” már most is. A szépség mindig felemelő, nemesítő, szépí­tő. „Paradicsomnak te szép élő fája ... (766. ének, 1. v.) PÉNTEK. — „Ujjongással és tiszta szívvel részesültek az étel­ben: dicsérték az Istent” (ApCsel 2, 47 — Préd 3, 13 — 1 Pt 2, 5— 10 — Gal 1, 1—5). Nemcsak a karácsony, a húsvét vagy a va­sárnapok lehetnek ünnepek. Ün­nep egy-egy étkezés is, mely Is­ten szereletéröl prédikál, ki meg­áldotta az emberi munkát ered­ménnyel. Ám ez az áldás min­den emberé! Isten áldását és prédikációját hallgattatja el mindaz, ki kizsákmányolva a másikat elveszi annak kenyerét, de az is. ki nem küzd azért, hogy mindenütt a világon mindenki számára az ujjongás alkalma és az Isten dicséretének ünnepe le­hessen az étkezés ideje. „Irgal­madból táplálsz minket..(523. ének, l.'v.) SZOMBAT. — „Halljátok meg távol lakók, hogy mit cseleked­tem, és ti közei levők, ismerjétek meg hatalmamat” (Ézs 33, 13 — Ef 6, 19—20 — 2 Kor 6, 11 — 13 — Gal 1, 6—10). Nemcsak a papok dolga a prédikálás, s nemcsak a belső szoba elzárt titka az Isten­től kapott erő. Jézus Krisztus ál­tal megújult, szerető életünk szá­mára szószékké lett a munkánk, családi és társadalmi életünk, s annak minden megnyilatkozása, hol az Ö ereje és szeretete szólal meg és sugárzik a világ és min­den ember számára. Ezt meglát­va és vállalva mondjuk: ..... járj elöl és mi nem késünk..(785. ének, 1. v.) ifj. Foltin Bruno Essünk túl rajta! Nem mindig az okosok mond­ják a legnagyobb bölcsességet. Egyre többször tapasztalom, hogy a gyermekek - találják fején a szöget. Kérdéseikkel sokszor a legérzékenyebb pontra tapinta­nak és néha nehéz helyzetben el­sőre megtalálják a legegyszerűbb megoldást. Ennek a kis cikknek a megírá­sára is egy ilyen gyermekböl­csesség indított. Régi barátomat, Attilát, az ál­latok atyjának nevezném, ha nem lenne még gyermek, mert ritkán látott szeretettel néz min­den négy lábon járó, repülő, má­szó. úszó, ugráló lényt, amely eléje kerül, védőjük és szószóló­juk bajban, rossz bánásmódnál, éheztetísben. Hasára fordítja a bogarat és néha a kukacot is vissza akarja dugni a földbe. Ál­latot bántani, bogarat eltaposni, kutyát bezárni, kínozni, macska farkát húzni. Attila előtt nem lehet. Az egyébként galamblelkű gyermek dühös oroszlánná válik, ha ilyesmit lát. , Jó nagyanyja esténként elol­vas előtt mesét olvas neki, leg­többször állatmesét. Nemrégen a közismert Elza oroszlán történe­tét olvasgatták. Azon a bizonyos estén, amikor Attila cikkemet ihlető kijelentése elhangzott, a nagymama ránézett a könyv utolsó fejezetére, amelynek a cí­me ez volt; „Elza halála”: Nagymama szépen becsukta a könyvet és azt mondta: — Kisfiam, majd holnap dél­után folytatjuk. A kis Attila valamit megszi­matolhatott, mert mindjárt megkérdezte: — Nézd meg, mi lesz a követ­kező fejezet! Szegény nagymama mit tehe­tett? Megmondta, hogy az Elza halála. Attila nagyon csendes lett, az­tán mély meggyőződéssel csak ennyit mondott: — Essünk túl rajta! Ez a kijelentése persze nem először hangzott el életében. A múltkoriban édesanyjával sétál­tak és elvesztették nagymama szép esernyőjét. Szűköltek egész úton. Mi lesz most? Éppen ezt az esernyőt kellett elveszteni, amit úgy , szeretett. Hogy fogják ezt bevallani? Mit szól majd. ha megtudja? Ezerféle megoldáson törték az eszüket. Egyiket sem találták elég jónak. Hazaérve csak nem mertek megmondani. Már vacsoránál ültek, amikor egyszerre megszólalt Attila. — Anyu. mondjuk meg, es­sünk túl rajta! És ez az essünk túl rajta, ami olyan ismerős volt nagymamá­nak. könnyedén átlendítette a várt szidást szeretetteljes mo­sollyá. Tele vagyunk szorongással. Sok mindent meg kellene monda­nunk, ami nyomja a szívünket. Oda kellene állni a másik elé és megbocsátón kezünket nyújtani. Be kellene vallanunk, mennyit mulasztottunk, eléje kellene menni annak, ami nyom, aggaszt, de halogatjuk, nem merjük. — Essünk túl rajta! — mond­ja a kis Attila. Most. mindjárt, ne halogassuk, ne tartsuk szi­vünket örökös stresszben, ne vá­doljunk, ne gyanúsítsunk, áll­junk a másik elé, kérdezzük meg. beszéljünk vele. Kötel ezeftségek özöne nyom bennünket. Ígéretek terhe szőrit, ki nem mondott szavak keserűvé sűrűsödnek szívünkben, meg nem ( válaszolt kérdések nyugta­lanítanak bennünket. Essünk túl rajtuk! Ne halogassuk, ne toljuk el, mert mindez nyugtalanít, iz­gat. öl. nem hagy pihenni. Ha már kell. tudjuk meg. hogyan halt meg szegény Elza oroszlán, az ember barátja, essünk rajta túl, még ha fáj is. ha elszomorít is. mert vannak dolgok, amelye­ken legjobb túl lenni, különben beteggé tennék testünket, lel­künket. elrontanák, megmérgez­nék napjainkat és éjszakáin­kat is. Olyan egyszerű az egész1 — mondja a kis Attila. Essünk túl rajta! Gyarmalhy íren

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom