Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-10-08 / 41. szám
Lelki kérdésekről beszélgetünk „Testben9’az örök életben is? Dél-Franciaországban, az egykori Viennában és Lugdunum- ban, a 2. században, nagy ke- resztyén'üldözés folyt. Mivel a keresztyének a legborzasztóbb kínokat is békés szívvel szenvedték el, ez annyira feldühítette a pogány gallokat, hogy haragjuk a holttestek láttán sem csillapult. Hat napon át a szabad ég alatt tartották azokat, majd hamuvá égették őket, s a hamvakat a Rhone folyóba vetették, a hullámokba, hogy azoknak minden maradványa megsemmisüljön. „Most azután, hadd lássuk” — mondták —, „igaz-e az, amit állítottak, hogy feltámadnak. Van-e olyan erős Istenük, hogy a szerteszéjjel vitt porból újra élőkké tudja tenni őket?” Nemsokára megindulnak a virágok az élők világából a temetők felé. A sírok előtt az egész világon milliók állnak meg. Akaratlanul is belénk vágódik a kérdés: „Szegényből azóta mi maradt?” A kolumbáriumok előtt ugyanaz a kérdés, mint a gátlóknál : ebből a marék porból hogyan támasztja fel Isten őt? — Különös igét olvastam nemrég Rm 8, 11-ben, s ez talán felelet a kérdésre: „Ha annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.” — Itt tehát arról van szó, hogy olyan hatalmas Istenünk van, aki évezredek után is össze tudja gyűjteni a Rhone-ból a keresztyének atomjait. Először is azt kell mondanom, hogy Jézustól nem kaptuk meg az ember anatómiai atlaszát a másik világra vonatkozóan. , A kedves meglepetés is a szeretet ajándéka. Engedjük, hogy Urunk tervei és szeretete szerint boldog meglepetésekben legyen részünk odaát. Annyit tudunk, hogy Jézusnak is „más” volt a feltámadás utáni teste, mert ezzel a zárt ajtókon is áthatolt, nem ismerték fel „egyből” a tanítványai, csak a szeretet mozdulataiból (ahogyan megtörte a kenyeret). Bár az emberi test csodálatos alkotás, és bár mi a testet nem tekintjük az ember alacsonyabb értékű részének, mint az antik világ tekintette — ez a „test és vér nem örökölheti Isten országát”. A halálban elpusztul a szív, agy. máj bámulatos „finom mechanikája”. — De akkor miért írja Pál az előbb idézett igében: „életre kelti halandó testeteket”? Éppen most akartam erre rátérni. Ha elolvassuk a Rm-i levél 6. részétől a 8-ig — azt látA SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÜTMUTATÖ megrendelések október 15-ig, az 1979. évi EVANGÉLIKUS NAPTAR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri, hogy az Útmutató és Evangélikus Naptár megrendelésen más iratterjesztési anyagot ne rendeljenek a Gyülekezetek, kizárólag ezt a két kiadványt. A Sajtóosztály az igényeket a beérkezés. sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett megrendeléseket a Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. A Sajtó- osztály kéri megrendelőit, hogy a két kiadványból csak a szükségletnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára: 9,— Ft. A Naptár ára: 20,— Ft. nem igazi, első értelemben, nem lehet-e valami pozitív dolgot mondani róla az örök életre vonatkozóan? Azért csak szeretnénk, ha valami megmaradna belőlünk, ami sajátos, ami egyéni!, Anélkül, hogy görög nyelvórát akarnék tartani, hadd mondjam meg, hogy az a szó, ami itt szerepel Pálnál, a „szórna” azt is jelentette az ógörög nyelvben, hogy „személyiség”. Például így mondták a caesárra a görögök, hogy a császár „to szórna hierosz kai azülosz” = a császár személyére nézve szent és sérthetetlen. Tehát ha áz örök életre kivetítve olvassuk Pál idézetét, így mondhatjuk, hogy életre kelti azt a személyt, aki voltunk, valóban egyéni sajátosságokkal, kivéve a bűnt. „Isten olyan testet, ad annak, 'amilyet elhatározott, mégpedig mindegyik magnak a neki megfelelő testet” (1 Kor 15, 38). Istennek hatalmát magasztaljuk tehát, amikor itt a földön új életet kapunk, s amiért egykor új „testet” nyerünk Tőle. Mivel így áll a dolog, jó ha majd a halottak napja után élők napja következik. Mi lenne, ha tisztes emlékezésünk mellett igazán törődnénk az élőkkel? Mi lenne, ha az őszi virágok közül két szép fehér szálat a férj venne meg élő feleségének? Jézus i Lelke így akarja elvégezni, hogy ne önző „test,” legyünk, hanem az életben és a halál után megújult emberek- — Ha nem átvitt értelemben ként éljünk. vesszük itt a „test” szót, ha- Görög Tibor SZÁZSZOR SZÉP ÉLET Százszorszép, te kis „egri csillag”, piros vérrel öntözött földnek fehér virága zöld pázsíron, míg ..szomjasan titkok vizét iszom, te is mondd el nekem: Szép az élet és drága, de százszor szép lehet! Százszor széppé teheti a hűség százszor széppé a szeretet! I 1552-ben az „egri csillagok” éltek ilyen százszor szép életet. Piros vérrel öntözött földnek fehér virága' zöld pázsiton, hirdesd nekem: ha Jézus Krisztus színüitig tölti hűséggel, szeretettel, igazi százszor szép élet lehet az életem. Mert nem is élnek, kik maguknak élnek, Mert százszor szép életek kellenének! Túrmezei Erzsébet juk, hogy Pál a „test” szót egy bizonyos átvitt értelemben' használja. Az olyan Jézus nélküli emberre vonatkoztatja, akiben az ÉN uralkodik, az önzés, aki önmagát keresi mindenben és nem érdekű az embertársa. Ez a „test” . ellenségeskedés Istennel (Rm 7, 8). A Szentiéleknek van olyan hatalma, hogy ez a „test” halálba menjen (önzésével, ÉN- királyságával) és új életre támassza fel, amikor már itt a földön megmozdulnak a szeretetre, szolgálatra az eddig holt kezek és lábak. „A keresztség által el- temettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból, mi is új életben járjunk” (Rm 6, 4). Ugyanezt mondja Pál az idézett versben. Előtte ezt olvashatjuk: „Ha Krisztus van bennetek, a test halott a bűn következtében, a Lélek azonban életet ad.’’ — Szentháromság után a 20. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Ef 5, 15—21; az igehirdetés alapigéje: Lk 14, 25—35. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 22-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DUBOVAY GÉZA kaposvári lelkész, a Somogy- Zalai Egyházmegye esperese. — DEÄK TÉR, A gyülekezeti estek, szeretetvendégségek során az 1978/79. munkaévben Budapest evangélikus gyülekezeteinek bemutatására kerül sor. Az előző években „Evangélikusok a nagyvilágban” és „Hazánk evangéli- kussága” címen szóltak az előadások országok, földrészek, hazánkban pedig egyházmegyék és tájegységek szerint. Október 8- án. vasárnap este 6 órai kezdettel az angyalföldi gyülekezetét mutatja be Benczúr László. A szeretetvendégségre, gyülekezeti estre minden érdeklődőt szeretettel vár a gyülekezet elnöksége. — KITÜNTETÉS. Az Országos Béketanács eredményes munkájáért elismerő oklevéllel tüntette ki Garami Lajos balassagyarmati lelkészt, a Nógrádi Egyházmegye esperesét. A kitüntetést Marczi- nek István, a Hazafias Népfront Nőgrád megyei titkára adta át szeptember 20-án Salgótarjánban ünnepélyes keretek között, amelyen jelen volt Kiss István Nóg- rád megyei egyházügyi titkár is. — GYÉKÉNYES. A gyülekezet — híveinek áldozatkészségéből — újr^ifestette templomának toronysüvegét és a szentély fedelét. — GERENDAS. Szeptember 17-én Bárány Gyula beledi lelkész, a Győr-Sopron Egyházmegye esperese szolgált a gyülekezetben. A délelőtti istentiszteleten igét hirdetett, a vallásos esten igét hirdetett és előadást tartott az 1. parancsolat modern magyarázatáról. Bárány Gyuláné verseket szavalt. A gyülekezet vacsorán volt együtt a vendé- gekkeL Krisztus követésének emberi feltételei Lk 14, 25—35 Első olvasásra, vagy hallásra úgy tűnik, hogy igénkben Jézus követésének nem a feltételeit, hanem az akadályait sorolja fel. ~Az~ akadályokról azonban Jézus csak azért szól, hogy megmutassa tanítványainak, milyen emberi feltételei vannak az ő követésének, hogyan lehet vele együtt járni, hogyan lehet úgy élni és szolgálni, mint ö. Mindez nemcsak a tanítványok számára volt izgalmas kérdés, hanem a mai keresztyéneknek is alapvető problémája. X A BÉKÉS, BOLDOG ÉLETET SZOLGÁLÓ ÜTŐN úgy járhatunk Jézus nyomában, ha képesek vagyunk egymásért lemondani, vagy ha szükséges, áldozatot is vállalni.)Jézusnak igénkben elmondott szavait az egyház története soráiT~nagyon sokszor félreértették. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus azt kívánja, hogy önkínzó aszkézis- sel vonuljunk ki a világból és mondjunk le az élet műiden öröméről: a családról, a vagyonról, az emberi kultúra és civilizáció minden áldásáról. Jézusnak ezekre a szavaira hivatkoztak a pusztába kivonuló remeték, a kolostorok magányos csendjébe vonuló szerzetesek és a mai kegyesek is, akik azt mondják: ne törődjünk a világgal, vonuljunk vissza a lelki élei bástyái mögé és úgy kövessük Urunkat. (Tó us azonban, nem a mindenről lemondó aszkézis és az önkínzó szenvedés útját propagáljd igénkben. Hiszen ő a lemondást és a szenvedést nem magáért a lemondásért és a szenvedésért vállalta, hanem azért, hogy segítsen azokon, akik rászorulunk segítségére. Jézus nem azért tagadta meg magát és vette fel a keresztet, mert megvetette a világot, hanem azért, mert szerette. Aki Jézust követi, aki hozzá hasonlóan szereti a világot, az soha sem vonul ki a világból, hanem magára veszi az emberek gondját és terhét, hogy segítsen rajtuk. Ennek a szolgálatnak az érdekében kell készen lennie az\ önmegtagadásra és a szenvedésre, hogy akadálytalanul tudjon Ura nyomában járni ebben az önfeláldozó, áldozatos szeretet- ben. E nélkül a készség nélkül lehetetlen a Jézus nyomában való járás. t ^ JÉZUS KÖVETÉSÉNEK MÁSODIK FELTÉTELEKÉNT azt jelöli meg, hogy az ő nyomában járva mindig józanul fel kell mérni, mire vállalkozunkj A költségvetést készítő építkező és a haditanácsot tartó hadvezér példájával arra hívja fel tanítványait, hogy józanul mérjék fel, mire vállalkoznak. Az élet minden területén igaz. hogy a szalmaláng-lelkesedés nem sokat ér, mert amilyen gyorsan fellobban. olyan gyorsan le is lohad. ^Aki nem tudja mire vállalkozik, az rendszerint már az első kanyarban kidől, vagy az első nehézségnél megtorpan. Nincs szánalmasabb a csalódott és kiábrándult embereknél, akik nagy lelkesedéssel fogtak hozzá valamihez és csúfos kudarcot szenvedtek. Jézus nem akar senkit így nevetségessé, vagy szerencsétlenné tenni. Nem akarja, hogy könnyen fellelkesült követői félszívűségük miatt összeroppanjanak, a világ [csúfjaivá legyenek, vagy vereséget szenvedjenek. Ez a józanság azonban nem jelenti azt, hogy gyengeségünk láttán ne vállalkozzunk jézus követésére. Aki alázatosan beismeri Jézus előtt alkalmatlanságát, az megtapasztalja a csodát, hogy Jézus éppen ilyen erőtelen és alkalmatlan embereket használ fel szolgálatára. Pál apostol egy helyen arról szól, hogy Jézus evangéliuma drága kincsét törékeny cserépedényekbe rejti, hogy a sikert ne magunknak tulajdonítsuk, hanem egyedül Istennek. Jézus tehát nem azt mondja, hogy aki gyengének és alkalmatlannak érzi magát, az álljon ki a sorból, hanem azt, hogy gyengesége tudatában keresse meg az igazi erőforrást. A SÓ HASONLATÁVAL ITT JÉZUS ARRA FIGYELMEZTET, hogy az ő tanítványának teljes erőbedobással „mindent bele kell adni”, hogy élete és szolgálata Jézus életéhez és szolgálatához legyen hasonló, mert különben éppen olyan lehetetlen jelenséggé lesz, mint az ízét vesztett só.lAz ízét vesztett só nem só többé. Nemcsak hogy levesbe vagy más étel ízesítésére nem való, de még salaknak sem jó. A szolgáló szeretet jó ízét elvesztett tanítvány nem csak Jézus szolgálatára alkalmatlan, hanem az emberek számára is értéktlen. Ha Jézus mai követői nem szánják oda magukat teljesen Jézus szolgálatára, ha nem vállalják a szolgáló életformát, hanem csak beszélnek a szeretetröl. akkor csak a nevük marad keresztyén, de valójában semmi közük sincs Jézus Krisztushoz. Ennél a pontnál még jobban kitűnik, mint az előzőnél, hogy Jézus követéséhez az emberi feltételek nem elegendők. Az ilyen teljes erőbedobással végzett szolgálatra ugyanis az ember magától sohasem képes. Azonban, ha átéljük és komolyan vesszük, hogy Jézus nemcsak rendkívüli erőbedobással, hanem életének odaáldozásával szolgál nekünk, akkor Jézusnak ez a szolgáló szeretete bennünket is arra indít, hogy teljes odaadással vállaljuk és végezzük a szeretet önfeláldozó szolgálatai. Selmeczi János X I IMÁDKOZZUNK! Urunk, Istenünk! Te jól látod, hogy milyen gyengék és alkalmatlanok vagyunk Jézus követésére, az önfeláldozó, szolgáló szeretet élésére és gyakorlására. Kérünk ne nézd alkalmatlan erőtlenségünket, hanem a Te erőddel tégy bennünket alkalmassá arra, hogy akaratod szerint szolgáljunk embertársainknak. Őrizz meg bennünket attól, hogy megízetlenült sóvá legyen az életünk. Amen. Családi hírek — HALÁLOZÁS. A kemenesmihályfai gyülekezet két buzgó tagja hunyt el: Kun Ernőné, sz. Banyó Ilona 37 éves korában és Kurányi Józsefné, sz. Csepregi Julianna <57 éves korában. Szeptember 13-án nagy gyászoló gyülekezet kísérte őket utolsó földi útjukon. A szertartást Mesterhá- zy Sándor kemenesmihályfai lelkész végezte. „Életem ideje kezedben van, — Te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten.” — Hemády Nándorné, sz. Kékén Gabriella, Hernády Nándor apostagi lelkész felesége 64 éves korában súlyos betegség következtében október 14-én elhunyt. Temetése az apostagi templomból október 16-án volt. Az igehirdető szolgálatot Szabó István dunaegyházi lelkész végezte. A gyülekezet és az egyházmegye nagy részvéte mellett temették el az apostagi temetőben. — Mózes Jánosné 77 éves korában, Mózes János 80 éves korában elhunyt, A házaspár a ka- járpéci gyülekezet tagja volt. A temetési szertartásokat Mitykó Zoltán kajárpéci lelkész végezte.
