Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-09-24 / 39. szám

31ish€plc—frünvsttl Lelkészatatás Miskolcon Közel négy évtizede hívogatott utoljára a miskolci templom há­rom harangja lelkészavató isten- tiszteletre. Akkor egyházkerüle­tünk püspöke, D. dr. Ottlyk Ernő állt az oltár előtt — mint ifjú lelkészjelölt, most ő avatja fel legfiatalabb szolgatársunkat: Ko- háry Ferenc végzett teológust, a gyülekezet szülöttjét. A szülővárosába érkező püspö­köt a miskolci presbitérium élén dr. Sömjéni Miklós gyülekezeti felügyelő köszöntötte, a Kőszegi testvérek pedig virágcsokorral kedveskedtek a püspök házaspár­nak. A püspökkel együtt lép az ol­tár elé dr. Selmeczi János otthon­igazgató és Szebik Imre esperes, hogy a szolgálatba küldő igék egymás után felcsendülve fiatal testvérünk, de az egész gyüleke­zet szívébe is vésődjenek Ottlyk püspök Jn. 12, 44—50 igéi alapján szólt arról, hogy a szolgálatba küldő Jézus odaállít a gyengék, az elesettek, a családi étet válságában élők, a modern élet ezernyi problémáival küzdő embertársaink mellé, hogy jézusi lelkülettel segítsünk. Belevon az emberiség nagy családjának gondjaiba, hogy megőrizzük te­remtett világunk szépségét, érté­keit, s magát az életet. Jézus küld, hogy az örök élet reménységét szólaltassuk meg, a mai ember­nek. A gyülekezet énekkara vá­laszként az igehirdetésre Duran­dus: Áldunk téged, Isten c. mű­vet szólaltatta meg. Majd tíz Luther-kabátós lel­kész ajkán csendült fel az ősi Confirma ünnepi dallama: Erő­sítsd meg Isten, amit cseleked­tél értünk.^ Isten erősítésére tud­nánk hittel, jókedvvel és remény­séggel szolgálni a gyülekezetben, de népünk és az emberiség javá­ra is.' A népes gyülekezet tagjai so­rából több mint százharmincán térdeltek az Űr oltára elé, amikor a püspök a most felavatott lel­késszel és két segítőtársával az úrvacsorái istentisztelet szolgála­tát végezte. A szolgálat örömteli kezdete volt ez fiatal lelkésztest­vérünknek. Miskolc evangélikussága és mind azok, akik a lelkészavató istentiszteleten részt vettek: csa­ládtagok. barátok, évfolyamtár­sak újra meggyőződhettek arról, hogy Isten ma is munkálkodik. Fiatal szívekben Ö gyújtja meg a hit lángját, hogy lobogva mesz- sze világítson, melegítve sokakat elérjen és szívesen szolgálja min­den ember javát. Meggyőződhet­tek arról, hogy van jövője egy­házunknak társadalmunkban: hangzik az evangélium, él a gyü­lekezet, munkálkodik a Szent Lé­lek. Püspöklátogatás Fancsalim Augusztus 20-án. vasárnap dél­után egyházkerületünk főpásztora a fancsali gyülekezetei látogatta meg. A parókia udvarán Péter Jenő lelkész és a gyülekezet ve­zetősége fogadta a vendégeket, a püspök kíséretében érkező Kő- szeghy Tamás püspöki titkárt, és Szebik Imre borsód—hevesi espe­rest A szórványokból is egybesereg- Jett hívek örömmel hallgatták a püspök igehirdetését, amelyben bizonyságot tett arról, hogy Isten hajléka az erőnek, a szeretetnek, a megújulásnak és az iránymuta­tásnak a háza. Nem fölöslegesen eltöltött idő az ige hallgatása, ha­nem Isten ajándékaként felfris­sül hitünk új szolgálatra a hét­köznapok sódrában. Az istentisztelet után Ottlyk püspök tájékoztató előadást tar­tott hazai evangélikusságunk, el­sősorban az Északi egyházkerület gyülekezeteinek örömeiről s gond­jairól. A gyülekezet nagy érdek­lődéssel hallgatta a püspöki be­számolót egyházunk pezsgő életé­ről. Ez a látogatás nem ünnepi al­kalom vólt, hanem a feladatok­ban és gondokban osztozás indí­totta Ottlyk püspököt a fancsaliak megkeresésére. A templom ugyan­is mintegy 200 évvel ezelőtt olyan dombra épült, amelynek tömör szerkezetét a falu patakjának vi­ze évszázadok óta lazította. En­nek szomorú következményeként az ősi templom falai megreped­tek, életveszélyessé vált az épü­let. A hívek adományából és a közegyház jelentős segítségével új Dr. Manas Buthelezi, dél-afri­kai evangélikus püspök, az NS2K-ban tett útja során kije­lentette: . „Azt akarjuk tudni, hogy Dél-Afrika a mi hazánk, és nem azt, hogy valahol .hazát’ ké­szítenek nekünk”, vagyis szem­behelyezkedett a dél-afrikai kor­mány homeland politikájával, mely törzsi alapokon álló „füg­getlen” fekete államokat akar lé­tesíteni. E. politika eredménye az, hogy a feketék külföldiek lesznek a saját hazájukban. Buthelezí síkraszállt amellett, högy a jövőben majd egyszer megválasztandó nemzetgyűlésnek tagjai lehessenek a jelenleg szám­űzetésben vagy emigrációban élő fekete politikusok is. A püspök sajnálatát fejezte ki,' hogy a dél-afrikai evangélikus egyházak még nem' tudtak egyet­értésre jutni a faji kérdésben. Az betonalapot helyeztek a vastag falak alá. S most már az a fel­adat, hogy a felső falrészeket is egy erős időtálló betonkoszorúval fogják össze. A restaurálásnak e% a második lépcsője még hátra van. . A püspökkel való együttlét után a csendes csereháti falu szorgal­mas evangélikusai azzal a gondo­lattal térhettek otthonaikba, hogy egyházunkban a legkisebb gyüle­kezetre éppúgy gondja van az egyházvezetésnek, mint a legna- gyobbakra. A lelkészlakáson — amely az utóbbi évben új fürdőszobával és korszerű mellékhelyiségekkel gya­rapodott — tovább folytatódott a beszélgetés egyházunk életéről Szalipszky Endre egyházközségi és egyházmegyei felügyelő s a gyülekezet gondnokai társaságá­ban, s részesei lehettünk a lel­készcsalád és a gyülekezet szives vendégszeretetének. A nap végén újra örömmel ál­lapíthattuk meg. hogy Isten népe hazánkban egyaránt él falun és városon: szívesen haligátja Isten igéjét, vidánf szívvel énekel, hit­tel imádkozik és tettre készen szolgál népünk közösségében. Szelük Imre evangélikusok nehézségei azzal is összefüggésben vannak, hogy nem­zeti-nyelvi alapon szerveződtek, tehát egy-egy egyházszervezetben nincs alkalmuk a másik fajjal való találkozásra. Az EVT, az LVSZ tevékenységének ezért az az óriási jelentősége, hogy ezt a kapcsola­tot lehetővé teszi és bátorítja. Különösen is az Egyházak Vi­lágtanácsa antirasSzizmus prog­ramja az, mely a dél-afrikai fe­kete lakosságot bátorítja. Az EVT-nek a dél-afrikai helyzettel kapcsolatos tanulmányát olyanok bírálják, akik a formalitásokban gyönyörködnék, de a helyszínen élet és halál kérdéséről van szó. Buthelezi hangsúlyozta, hogy az egyházak továbbra is a békés megoldásra törekednek, de ezt egvre nehezebbé teszik a dél-af­rikai kormány erőszakos intéz­kedései. Bárdosi Németh János: DAL A TŰZPIROS VIRÁGRÓL Anna-Maija Raittilának Tapíóla fáit se látom megcsalt az álom a hűtlen kék madár, repülő se röpít el hol a sok tó a végtelen vizében áll, Kalevala rímeit finn szelek nem rengetik, nekem csak a dal marad, amit a. hangszalag Sibelius penget ki a Finlandia hangjai j ■ nőj-:-, szomorú dallamával, csupán a lélek vállal ily nagy utat, a rokon-lélek szép tüze kutat, hogy a lappföld szarvasait űzze a fehér éjszakák hona mostoha álomkép marad, de loptam annyi sugarat, hogy téged messzi Éden megidézzen a fény, a dal, cinkék kék tánca, mit Raittila verse zeng a végtelent szívembe zárja. Finlandia! Zöld fenyvesek, tavak, távoli magyar föld fia így dalollak: nem látva látom földedét, a verejtéket, könnyekét, amit munkából öntenek fiaid, leányaid: ä városokat, hidakat a fehér felhős ég alatt, dolgos öbleiben a jövő pihen, ne csak regölő rege ez kösse össze kezünket mindörökre. (Megjelent á költő NYUGTALAN MADARAK című kötetében, 1918-ban.) _______ ________ NEM AKARUNK KÜLFÖLDIEK LENNI A SAJÄT HAZÁNKBAN Helsinki napok Dudapesten BEMUTATKOZOTT A VAROS. Helsinki, a Balti-tenger'leánya. Szőke fej, kedves mosoly, enyhén turcsi arc, csikós népviselet, empire rokokó mozdulatok. Ezek a vonások mozdulnak életre a világos nyári éjszakák, bájos táj és épületek meglepő harmóniája, az empire és álomszerű modern épületek sorának láttán. S kilép a tájból az em­ber. Arcok néznek szembe veled a falméretekre nagyított képeken s a képek sorában mozdul az élet, a mai. Hétköznapiságában S vi­lágméretű szolgálatában egyaránt. Finn otthonok világába pillan­tunk be, s elénk tárul az Európai Biztonsági Konferencia dokumen­tumot aláíró monumentális képe is, az államok vezetőinek történel­mi, impozáns sorával. Persze, hogy megkeressük Kádár János alak­ját, ő is ott ül a történelmi sorban, ö is hozzátartozik Helsinki ké­péhezi ' Csak éppen belekezdtem. Nincs helyem arra, hogy a 173 nagymé­retű képet értékeljem-méltassám. A főváros vezetőinek meghívására felső szintű látogatások, művészi előadások, emlékmügvatás, dísz- bemutató, fogadások, moziműsorok, sajtótájékoztató töltötték ki a 17 napot. Budapesten a Helsinki Napok keretében a Budavári Pa­lota Történelmi Múzeumában rendezett bemutatkozó kiállítás volt a sorozat legfolyamatosabb produktuma. Sakari Laitinen építész ve­zette a kiállítás rendezését. TERVSZERŰ FELOSZTÁSBAN NÉGY TÉMAKÖRBEN mutatko­zott be a város: a tengeri Helsinki, a kongresszusok és kiállítások Helsinkije, a kultúra városa és a sportoló fővárosiak. Jólesett Hel­sinki már-már örök szimbólummá nőtt képét látnom, a fehér város tetők és tenger fölé magasodó fehér dómtemplomát, s a taivallahti építészeti különlegességet, a sziklába vájt templomot. A finn építé­szet szivárványos nagy ívének két jelentős pillérét. SZOBROKBAN, EMLÉKMŰVEKBEN BŐVELKEDŐ FŐVÁRO­SUNK gazdagabb lett egy monumentális kővel. Akseli Gallen-Kal- lela finn festőművész neve világszerte ismert, főképpen robosztus Kalevala-illusztrációiról. Azt már kevesen tartják számon,' hogy a finn—magyar barátság kibontakozásának hajnalán milyen cselek­vőn ápolója volt ennek személyesen is. Itt járt Budapesten, baráti kapcsolatai tartósak voltak. A szálló, ahol lakott a budai Vár-hegy aljában, a Dunára nézett. Sokszor elmerengett a korántsem kék Kék-Duna fodrain, a Lánchíd tövénél. Most emlékműve áll e he­lyen. Felavatása a finn—magyar barátság családias ünnepe, s a Helsinki Napok nyitánya volt. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese és Pentti Poukka, Helsinki város képvise- lőtánácsának elnöke szóltak meleg szavakkal erről barátságról. Kedves, idős matróna áll szemben a kőbe vésett relieffel: Gallen- Kallela leánya. Beérni látta azt, amit apja mellett egykor kisleány­ként megsejtett. TIZENEGY FIATAL LEÁNY NÉZELŐDIK a kiállításon. Helsinki nagy makettjén keresik iskolájuk helyét Lauttasaarin. A tv híradója számára filmezik őket. A „Finngymnast” tagjai, akik Szentendrén, majd Budán a Várszínházban mutatták be művészi tornájukat. Mig kalauzolgattam őket egy hétig, láttam napi bemelegítő gyakorlatai­kat. csodáltam fegyelmezettségüket, kötetlen vidámságukat és hal­latlan jó modoruktt. Az előadásuk élmény volt. Szívből mozogtak, nem izomból. Eltáncolták a mozgás örömét, az érzékenységet, a jö­vetelt, barátok köszöntését és búcsúzását. Volt egy pompás táncuk — vezetőjük, Tellervo Perttilä koreográfiája — a Kanteletár ruhák egy gyöngyszemének táncos megelevenítése. A világ teremtésének mitikus ősi képe. Csengett a bevezető finn szöveg kalevalás lejtésé, le kellett fordítanom. Magyarul még nem volt meg. íme: Búvárkacsa, búbos réce arany tojást tojt magában vörösréz fészek aljában. Tojásban a héjnak alja lett a földnek táplálékul tojásban a héjnak ■kúpja felső égnek adott formát tojásban a sárga része lett a holdnak fényessége tojásban a fehér része nappalra hogy süssön végre •tojásban mi pettyes-tarka csillagnak került a égre. A HELSINKI NAPOK KERETÉBEN filmeket is láthattunk bő­ven. Díszbemutatón, csak egyetlen estén játszották a „Férfi, aki nem tudott nemet mondani” című filmet. Nem művészi értéke miatt hozták, hanem azért, mert Helsinki egy városrészének lebontása és a lakók új lakótelepre költöztetésének problémája húzódik meg a háttérben. Ebből a háttérből emelkedik ki az ember, a mikrotársa- dalom. A változás rajta nem nyomtalan. Mindez kacagtató esemény- sorozatba ágyazódik. A főszereplő lelkész, aki visszakerül gyermek­kora immár bontásra ítélt városrészébe s felettese ..házassági ta­nácsadó” munkakörbe osztja. Súlyos családi háromszögek közé ke­veredik, kísértések veszik körül s a helyzetkomikumok során át ka­cagtatja a film a nézőt. Mindezt oly bájos humorral bonyolítják, hogy prűd embereknek sincs min botránkozniuk. A kísértésnek rop­pant életes valóságai között is megmarad a lelkész annak, ami. A BALTI-TENGER LEÁNYA. Helsinki bemutatkozóit.' Néfn tud­tunk meg róla mindent. Csak benyomásokat kaptunk. De így ter­mészetes az minden bemutatkozásnál. Ám a benyomás kedves volt, meleg, közvetlen és mai. Egészen mat Fmsl

Next

/
Oldalképek
Tartalom