Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-09-24 / 39. szám
31ish€plc—frünvsttl Lelkészatatás Miskolcon Közel négy évtizede hívogatott utoljára a miskolci templom három harangja lelkészavató isten- tiszteletre. Akkor egyházkerületünk püspöke, D. dr. Ottlyk Ernő állt az oltár előtt — mint ifjú lelkészjelölt, most ő avatja fel legfiatalabb szolgatársunkat: Ko- háry Ferenc végzett teológust, a gyülekezet szülöttjét. A szülővárosába érkező püspököt a miskolci presbitérium élén dr. Sömjéni Miklós gyülekezeti felügyelő köszöntötte, a Kőszegi testvérek pedig virágcsokorral kedveskedtek a püspök házaspárnak. A püspökkel együtt lép az oltár elé dr. Selmeczi János otthonigazgató és Szebik Imre esperes, hogy a szolgálatba küldő igék egymás után felcsendülve fiatal testvérünk, de az egész gyülekezet szívébe is vésődjenek Ottlyk püspök Jn. 12, 44—50 igéi alapján szólt arról, hogy a szolgálatba küldő Jézus odaállít a gyengék, az elesettek, a családi étet válságában élők, a modern élet ezernyi problémáival küzdő embertársaink mellé, hogy jézusi lelkülettel segítsünk. Belevon az emberiség nagy családjának gondjaiba, hogy megőrizzük teremtett világunk szépségét, értékeit, s magát az életet. Jézus küld, hogy az örök élet reménységét szólaltassuk meg, a mai embernek. A gyülekezet énekkara válaszként az igehirdetésre Durandus: Áldunk téged, Isten c. művet szólaltatta meg. Majd tíz Luther-kabátós lelkész ajkán csendült fel az ősi Confirma ünnepi dallama: Erősítsd meg Isten, amit cselekedtél értünk.^ Isten erősítésére tudnánk hittel, jókedvvel és reménységgel szolgálni a gyülekezetben, de népünk és az emberiség javára is.' A népes gyülekezet tagjai sorából több mint százharmincán térdeltek az Űr oltára elé, amikor a püspök a most felavatott lelkésszel és két segítőtársával az úrvacsorái istentisztelet szolgálatát végezte. A szolgálat örömteli kezdete volt ez fiatal lelkésztestvérünknek. Miskolc evangélikussága és mind azok, akik a lelkészavató istentiszteleten részt vettek: családtagok. barátok, évfolyamtársak újra meggyőződhettek arról, hogy Isten ma is munkálkodik. Fiatal szívekben Ö gyújtja meg a hit lángját, hogy lobogva mesz- sze világítson, melegítve sokakat elérjen és szívesen szolgálja minden ember javát. Meggyőződhettek arról, hogy van jövője egyházunknak társadalmunkban: hangzik az evangélium, él a gyülekezet, munkálkodik a Szent Lélek. Püspöklátogatás Fancsalim Augusztus 20-án. vasárnap délután egyházkerületünk főpásztora a fancsali gyülekezetei látogatta meg. A parókia udvarán Péter Jenő lelkész és a gyülekezet vezetősége fogadta a vendégeket, a püspök kíséretében érkező Kő- szeghy Tamás püspöki titkárt, és Szebik Imre borsód—hevesi esperest A szórványokból is egybesereg- Jett hívek örömmel hallgatták a püspök igehirdetését, amelyben bizonyságot tett arról, hogy Isten hajléka az erőnek, a szeretetnek, a megújulásnak és az iránymutatásnak a háza. Nem fölöslegesen eltöltött idő az ige hallgatása, hanem Isten ajándékaként felfrissül hitünk új szolgálatra a hétköznapok sódrában. Az istentisztelet után Ottlyk püspök tájékoztató előadást tartott hazai evangélikusságunk, elsősorban az Északi egyházkerület gyülekezeteinek örömeiről s gondjairól. A gyülekezet nagy érdeklődéssel hallgatta a püspöki beszámolót egyházunk pezsgő életéről. Ez a látogatás nem ünnepi alkalom vólt, hanem a feladatokban és gondokban osztozás indította Ottlyk püspököt a fancsaliak megkeresésére. A templom ugyanis mintegy 200 évvel ezelőtt olyan dombra épült, amelynek tömör szerkezetét a falu patakjának vize évszázadok óta lazította. Ennek szomorú következményeként az ősi templom falai megrepedtek, életveszélyessé vált az épület. A hívek adományából és a közegyház jelentős segítségével új Dr. Manas Buthelezi, dél-afrikai evangélikus püspök, az NS2K-ban tett útja során kijelentette: . „Azt akarjuk tudni, hogy Dél-Afrika a mi hazánk, és nem azt, hogy valahol .hazát’ készítenek nekünk”, vagyis szembehelyezkedett a dél-afrikai kormány homeland politikájával, mely törzsi alapokon álló „független” fekete államokat akar létesíteni. E. politika eredménye az, hogy a feketék külföldiek lesznek a saját hazájukban. Buthelezí síkraszállt amellett, högy a jövőben majd egyszer megválasztandó nemzetgyűlésnek tagjai lehessenek a jelenleg száműzetésben vagy emigrációban élő fekete politikusok is. A püspök sajnálatát fejezte ki,' hogy a dél-afrikai evangélikus egyházak még nem' tudtak egyetértésre jutni a faji kérdésben. Az betonalapot helyeztek a vastag falak alá. S most már az a feladat, hogy a felső falrészeket is egy erős időtálló betonkoszorúval fogják össze. A restaurálásnak e% a második lépcsője még hátra van. . A püspökkel való együttlét után a csendes csereháti falu szorgalmas evangélikusai azzal a gondolattal térhettek otthonaikba, hogy egyházunkban a legkisebb gyülekezetre éppúgy gondja van az egyházvezetésnek, mint a legna- gyobbakra. A lelkészlakáson — amely az utóbbi évben új fürdőszobával és korszerű mellékhelyiségekkel gyarapodott — tovább folytatódott a beszélgetés egyházunk életéről Szalipszky Endre egyházközségi és egyházmegyei felügyelő s a gyülekezet gondnokai társaságában, s részesei lehettünk a lelkészcsalád és a gyülekezet szives vendégszeretetének. A nap végén újra örömmel állapíthattuk meg. hogy Isten népe hazánkban egyaránt él falun és városon: szívesen haligátja Isten igéjét, vidánf szívvel énekel, hittel imádkozik és tettre készen szolgál népünk közösségében. Szelük Imre evangélikusok nehézségei azzal is összefüggésben vannak, hogy nemzeti-nyelvi alapon szerveződtek, tehát egy-egy egyházszervezetben nincs alkalmuk a másik fajjal való találkozásra. Az EVT, az LVSZ tevékenységének ezért az az óriási jelentősége, hogy ezt a kapcsolatot lehetővé teszi és bátorítja. Különösen is az Egyházak Világtanácsa antirasSzizmus programja az, mely a dél-afrikai fekete lakosságot bátorítja. Az EVT-nek a dél-afrikai helyzettel kapcsolatos tanulmányát olyanok bírálják, akik a formalitásokban gyönyörködnék, de a helyszínen élet és halál kérdéséről van szó. Buthelezi hangsúlyozta, hogy az egyházak továbbra is a békés megoldásra törekednek, de ezt egvre nehezebbé teszik a dél-afrikai kormány erőszakos intézkedései. Bárdosi Németh János: DAL A TŰZPIROS VIRÁGRÓL Anna-Maija Raittilának Tapíóla fáit se látom megcsalt az álom a hűtlen kék madár, repülő se röpít el hol a sok tó a végtelen vizében áll, Kalevala rímeit finn szelek nem rengetik, nekem csak a dal marad, amit a. hangszalag Sibelius penget ki a Finlandia hangjai j ■ nőj-:-, szomorú dallamával, csupán a lélek vállal ily nagy utat, a rokon-lélek szép tüze kutat, hogy a lappföld szarvasait űzze a fehér éjszakák hona mostoha álomkép marad, de loptam annyi sugarat, hogy téged messzi Éden megidézzen a fény, a dal, cinkék kék tánca, mit Raittila verse zeng a végtelent szívembe zárja. Finlandia! Zöld fenyvesek, tavak, távoli magyar föld fia így dalollak: nem látva látom földedét, a verejtéket, könnyekét, amit munkából öntenek fiaid, leányaid: ä városokat, hidakat a fehér felhős ég alatt, dolgos öbleiben a jövő pihen, ne csak regölő rege ez kösse össze kezünket mindörökre. (Megjelent á költő NYUGTALAN MADARAK című kötetében, 1918-ban.) _______ ________ NEM AKARUNK KÜLFÖLDIEK LENNI A SAJÄT HAZÁNKBAN Helsinki napok Dudapesten BEMUTATKOZOTT A VAROS. Helsinki, a Balti-tenger'leánya. Szőke fej, kedves mosoly, enyhén turcsi arc, csikós népviselet, empire rokokó mozdulatok. Ezek a vonások mozdulnak életre a világos nyári éjszakák, bájos táj és épületek meglepő harmóniája, az empire és álomszerű modern épületek sorának láttán. S kilép a tájból az ember. Arcok néznek szembe veled a falméretekre nagyított képeken s a képek sorában mozdul az élet, a mai. Hétköznapiságában S világméretű szolgálatában egyaránt. Finn otthonok világába pillantunk be, s elénk tárul az Európai Biztonsági Konferencia dokumentumot aláíró monumentális képe is, az államok vezetőinek történelmi, impozáns sorával. Persze, hogy megkeressük Kádár János alakját, ő is ott ül a történelmi sorban, ö is hozzátartozik Helsinki képéhezi ' Csak éppen belekezdtem. Nincs helyem arra, hogy a 173 nagyméretű képet értékeljem-méltassám. A főváros vezetőinek meghívására felső szintű látogatások, művészi előadások, emlékmügvatás, dísz- bemutató, fogadások, moziműsorok, sajtótájékoztató töltötték ki a 17 napot. Budapesten a Helsinki Napok keretében a Budavári Palota Történelmi Múzeumában rendezett bemutatkozó kiállítás volt a sorozat legfolyamatosabb produktuma. Sakari Laitinen építész vezette a kiállítás rendezését. TERVSZERŰ FELOSZTÁSBAN NÉGY TÉMAKÖRBEN mutatkozott be a város: a tengeri Helsinki, a kongresszusok és kiállítások Helsinkije, a kultúra városa és a sportoló fővárosiak. Jólesett Helsinki már-már örök szimbólummá nőtt képét látnom, a fehér város tetők és tenger fölé magasodó fehér dómtemplomát, s a taivallahti építészeti különlegességet, a sziklába vájt templomot. A finn építészet szivárványos nagy ívének két jelentős pillérét. SZOBROKBAN, EMLÉKMŰVEKBEN BŐVELKEDŐ FŐVÁROSUNK gazdagabb lett egy monumentális kővel. Akseli Gallen-Kal- lela finn festőművész neve világszerte ismert, főképpen robosztus Kalevala-illusztrációiról. Azt már kevesen tartják számon,' hogy a finn—magyar barátság kibontakozásának hajnalán milyen cselekvőn ápolója volt ennek személyesen is. Itt járt Budapesten, baráti kapcsolatai tartósak voltak. A szálló, ahol lakott a budai Vár-hegy aljában, a Dunára nézett. Sokszor elmerengett a korántsem kék Kék-Duna fodrain, a Lánchíd tövénél. Most emlékműve áll e helyen. Felavatása a finn—magyar barátság családias ünnepe, s a Helsinki Napok nyitánya volt. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese és Pentti Poukka, Helsinki város képvise- lőtánácsának elnöke szóltak meleg szavakkal erről barátságról. Kedves, idős matróna áll szemben a kőbe vésett relieffel: Gallen- Kallela leánya. Beérni látta azt, amit apja mellett egykor kisleányként megsejtett. TIZENEGY FIATAL LEÁNY NÉZELŐDIK a kiállításon. Helsinki nagy makettjén keresik iskolájuk helyét Lauttasaarin. A tv híradója számára filmezik őket. A „Finngymnast” tagjai, akik Szentendrén, majd Budán a Várszínházban mutatták be művészi tornájukat. Mig kalauzolgattam őket egy hétig, láttam napi bemelegítő gyakorlataikat. csodáltam fegyelmezettségüket, kötetlen vidámságukat és hallatlan jó modoruktt. Az előadásuk élmény volt. Szívből mozogtak, nem izomból. Eltáncolták a mozgás örömét, az érzékenységet, a jövetelt, barátok köszöntését és búcsúzását. Volt egy pompás táncuk — vezetőjük, Tellervo Perttilä koreográfiája — a Kanteletár ruhák egy gyöngyszemének táncos megelevenítése. A világ teremtésének mitikus ősi képe. Csengett a bevezető finn szöveg kalevalás lejtésé, le kellett fordítanom. Magyarul még nem volt meg. íme: Búvárkacsa, búbos réce arany tojást tojt magában vörösréz fészek aljában. Tojásban a héjnak alja lett a földnek táplálékul tojásban a héjnak ■kúpja felső égnek adott formát tojásban a sárga része lett a holdnak fényessége tojásban a fehér része nappalra hogy süssön végre •tojásban mi pettyes-tarka csillagnak került a égre. A HELSINKI NAPOK KERETÉBEN filmeket is láthattunk bőven. Díszbemutatón, csak egyetlen estén játszották a „Férfi, aki nem tudott nemet mondani” című filmet. Nem művészi értéke miatt hozták, hanem azért, mert Helsinki egy városrészének lebontása és a lakók új lakótelepre költöztetésének problémája húzódik meg a háttérben. Ebből a háttérből emelkedik ki az ember, a mikrotársa- dalom. A változás rajta nem nyomtalan. Mindez kacagtató esemény- sorozatba ágyazódik. A főszereplő lelkész, aki visszakerül gyermekkora immár bontásra ítélt városrészébe s felettese ..házassági tanácsadó” munkakörbe osztja. Súlyos családi háromszögek közé keveredik, kísértések veszik körül s a helyzetkomikumok során át kacagtatja a film a nézőt. Mindezt oly bájos humorral bonyolítják, hogy prűd embereknek sincs min botránkozniuk. A kísértésnek roppant életes valóságai között is megmarad a lelkész annak, ami. A BALTI-TENGER LEÁNYA. Helsinki bemutatkozóit.' Néfn tudtunk meg róla mindent. Csak benyomásokat kaptunk. De így természetes az minden bemutatkozásnál. Ám a benyomás kedves volt, meleg, közvetlen és mai. Egészen mat Fmsl