Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-09-24 / 39. szám
„írok nektek, ifjak .. .** GYERMEKEKNEK^ A nagy parancsolat Mt ZZ, 34—40 Egy vérből teremtettünk Az emberek szeretnek summáz- ni, azaz rövid néhány tételben, vagy mondatban összefoglalni a dolgokat. Így könnyebben meg tudják jegyezni és tanulni mindazt, amit tudniuk kell, vagy amire szükségük van. Ezért foglalta össze Isten is tiz parancsolatban azokat a szabályokat, amelyek gyermekei számára érvényesek. Ebben a tíz parancsolatban tulajdonképpen benne van minden szabály, amely ahhoz szükséges, hogy az emberek Istennek tetsző, boldog életet éljenek. A FARIZEUSOK ÉS AZ ÍRÁSTUDÓK AZONBAN nem elégedtek meg a parancsolatoknak ezzel a summázásával. ök a tízparancsolat alapján az élet legkülönbözőbb alkalmaira is külön- külön szabályt fogalmaztak meg, és így a tízparancsolatot 613 szabályra bontották fel. A szabályoknak ebben a szövevényében sokszor maguk sem tudtak eligazodni, és ezért állandóan vitatkoztak a parancsolatokról. Egyszer egy írástudó magát. Jézust is zavarba akarta hozni, amikor odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: Mester, melyik a legnagyobb parancsolat a törvényben ? Jézust azonban nem lehetett zavarba hozni. Ezt az alkalmat használta fel, hogy az embereket megtanítsa arra. hogy a farizeusok által összeállított szabályokat még' a tízparancsolatnál is rövidebben egy kettős parancsolatban össze lehet foglalni. Így válaszolt az írástudónak: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből! Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlít ehhez: Szeresd felebarátoA Vasas-Marázai gyülekezet tagja vagyok, s az Evangélikus Élet szorgalmas olvasója, különösen a rejtvény indulása óta. Konfirmációra készülésem közben kapcsolódtam be a rejtvény megfejtésébe, több-kevesebb sikerrel. Most éreztem csak igazán, menynyivel előnyösebb helyzetben vannak a pécsi és a hozzá hasonló nagyobb gyülekezetben élő barátaim, akik fejüket összedugva közösen oldották meg a rejtvényt, míg én magamra voltam utalva. Azt hiszem, ez komoly probléma minden szórványban élő kis evangélikus társamnak. Több kilométer választ el a hozzám hasonló korú evangélikus gyerektől. Nem egy iskolába járunk. Ha véletlenül találkozunk, hosszú időbe kerül, míg feloldódik közöttünk az idegenkedés. Minden faluban csak egy-két evangélikus gyerek van, mi ketten vagyunk a húgommal, Ezért együtt volt a gyerekbiblia óra és a konfirmandus óra. Örömmel készültünk, megismertük Jézus, é'e- tét, tanítását, mondásait. Életem legszebb napja volt, amikor először álltam az oltár elé úrvacsoravételre. A gyülekezet fáradozott azon, hogy szép ünneppé váljon számunkra a konfirmáció napja. Már a tavaszi szünetben megismerkedtünk a többi szórvány-konfirmandussal, és két napot együtt töltve, készültünk a konfirmációra. Nagyon izgultam azon a napon. Mielőtt indultunk, édesanyám megkérdezte, megvan-e mindenem. Én azt feleltem, mindenem, csak bátorságom nincs. De igyekeztem, amit ott tanultam megfogadni és próbálok aszerint élni. Nálunk a szokásos istentisztelet minden negyedik vasárnap van. Én minden alkalommal igyekszem részt venni szüleimmel és nagy- szüleimmel. Istentisztelet után mi külön is szoktunk beszélgetni a tisztelendő bácsival. Ha nem ismertük az éneket, akkor megtanuljuk. Megkérdi, értettük-e a beszédét, s ha nem, akkor közösen megbeszéljük. Ügy érezzük, hogy szívesen jön ebbe a kicsi gyülekezetbe istentiszteletet tardat, mint magadat! E két parancsolat tartja az egész törvényt és prófétákat. Mindezt tulajdonképpen nem Jézus találta ki. A szeretetnek ez a kettős parancsa megtalálható az Ószövetségben. A farizeusok és írástudók is ismerték, csak nem vették észre, hogy e kettős parancs Isten minden törvényét magába foglalja. AKI ISTENT SZERETI, annak nem kell folyton különböző parancsolatokra gondolnia. Az. Isten iránti szeretetből ugyanis szinte magától következik, hogy nem teszünk olyat, amivel Istent megbántanánk, hanem mindenben az ő kedvét keressük. Ügy vagyunk ezzel is, mint a szüléink iránti szeretettel. Annak a gyermeknek, aki szüleit igazán szereti, nem kell sokat magyarázni, hogy hallgassa meg szüleinek jó tanácsait és kövesse azokat. A szülők iránti szeretet éppen abban mutatkozik meg, hogy ma- gyarázgatás és kérés nélkül is mindig azt tesszük, amivel nekik örömet szerzünk. JÉZUS AZ ISTEN IRÁNTI SZERETETHEZ hozzákapcsolja az emberek szeretetét is. Ez egyrészt azt jelenti, hogy Istent csak úgy szerethetjük igazán, ha szeretjük az embereket is. Másrészt azonban ebben az összekapcsolásban benne van az is, hogy az emberek szeretetére az a tudat adja a legfőbb indítást, hogy Isten szeretete nagyobb a mi szere- tetünknél. ö úgy szeretett bennünket, hogy egyszülött Fiát feláldozta értünk. Ez a szeretet a forrása Isten és emberek iránti szeretetünknek, a törvény igaz betöltésének. Selmeczi János tani, de minket gyerekeket különösen is szeret. Én várom mindig az istentiszteletet és szeretek részt venni rajta, szívesen hallgatom a bibliai történetek magyarázatát, és szeretek énekelni, Kishúgom most 8 éves, lelkesen készül már most a konfirmációra. Szeretünk éneket és imádságot tanulni, és kérjük a jó Istent, hogy mindig büszkén vallhassuk magunkat ágostai hitvallású evangélikusnak. Sátor Tünde Kékesd A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÚTMUTATÓ megrendelések október 13-ig, az 1979. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri, hogy az Útmutató és Evangélikus Naptár megrendelésen más iratterjesztési anyagot ne rendeljenek a Gyülekezetek, kizárólag ezt a két kiadványt. A Sajtóosztály az igényeket a beérkezés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett megrendeléseket a Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. A Sajtó- osztály kéri megrendelőit, hogy a két kiadványból csak a szükségletnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára: 9,— Ft, A Naptár ára: 30,— Ft. Szeretjük a jövő időt. Egészséges életszemlélet ez, hiszen terveink megvalósításának területe a mindenkori holnap. Ha kicsit körültekintünk a jövő gondolatánál, jó néhány feltételt veszünk észre. Mennyi mindennek kellene úgy fejlődnie és alakulnia, hogy valóban legyen egyáltalán holnapunk! Ha a napi eseményeket figyeljük egy sajtótallózás során, kérdőjelek sokasága születik meg bennünk. A legfontosabb feltételt, a békét érezzük veszélyben. Végignéztük a svéd televízió Harlemről szóló dokumentumfilmjét, s közben előttünk volt a VIT lenyűgöző seregszemléje. Kimondhatatlan ellentét! Azonnal hangzik a kérdés: hogyan lehet még napjainkban is ilyen ádáz gyűlölet ember és ember között? Fajüldözés, népirtás, terrorhullám, filmszínházi merénylet és sorolhatnánk tovább. Úgy hisszük, hogy Isten akarata nem lehet ez. Mivel Isten akaratát a Szentírásból ismerjük meg. ezért kutassuk, mit olvashatunk benne a népek, fajok különbözőségéről és egységéről! „Egy vérből. ■ Pál apostol vallomása legyen az első megállónk! Ahol filozófiai iskolák hadakoznak egymással, ahol az ókori kultúra fénye ragyog és a nagyváros nyomora is fellelhető, ott hangzik fel a mondata: Athénben a 130 méter magas sziklatömeg tetejéről, mondhatjuk úgy is. hogy az akkori világ fórumáról: „Az egész emberi nemet egy vérből teremtette, hogy lakjon a föléfl egész felszínén." (Ap Csel 17,26.) Páratlan erejű igehirdetési mondat ez. Isten munkájának hirdetésével rárhuA franciaországi evangélikus egyházak nemzeti tanácsának elnöke, a párizsi evangélikusok volt püspöke, Albert Greiner lelkész szeptember 28-án és 29-én vendégelőadásokat tart Teológiai Akadémiánkon a hallgatók és professzorok részére. Előadásának témája a franciaországi és a NYÁR . . . UTAZÁS . . . PIHENÉS . . . ÜJ BARÁTOK ... ÚJ ÉLMÉNYEK. Ezek együttesen adják meg mindazt, amit az ember egész évi munka után elérni szeretne, hogy kikapcsolódjék, erőt nyerjen és gyarapodjon is ismeretekben. S ha mindezt még külföldön érheti el. akkor rendszerint különösen is élményekben gazdag nyárra emlékezhet vissza. Ezért voltunk mi is hálásak egyházunk és államunk illetékeseinek, hogy csereüdültetés során a tabarzi csoporttal az NDK egyik legszebb üdülőkörzetében Thüringia földjére léphettünk. Az első friss élmény az induláskor ért bennünket. A kis csoport most találkozott először és ismerkedtünk egymással. Négy lelkész — egy református és hárman egyházunkból —, ketten a feleségükkel. Az egyik házaspár két kisleányát is magával hozta az útra. S ez mindnyájunknak nagy öröme volt, annyi felnőtt között látni, amint tágra nyílt szemmel szívták magukba a három hét minden látnivalóját és élményét. Bebizonyították, hogy a nyelvi akadályokat a gyermekek küzdik le legkönnyebben. Hamar összebarátkoztak az üdülőben nyaraló német gyermekekkel, és együtt játszottak. A búcsú estéjén pedig már együtt énekelték velük németül. azokat az énekeket, amiket rövid idő alatt megtanultak. Mi, felnőttek pedig örültünk annak a derűnek és napfénynek, amit jelenlétük mindnyájunknak adott. Arra az időre egy kicsit mindnyájunk gyermekei voltak. HA HAZÁNKBÓL UTAZUNK AZ NDK-BA, Drezda az ország kapnia. Mi is itt kezdtük az ismerkedést. Jó beosztással jutott idő arra. hogy megismerjük a régi, megmaradt városrészt, és iástat az emberi nem alapvető teremtési sajátosságara. Ember embernek egyenlő társa. Nincs alapunk a megkülönböztetésre. A tömör kifejezést. ,.egy vérből”, továbgondolva megtaláljuk az élet védelmének mindenkori feladatát. A mondatot olvasva mindany- n.yian érezzük a vér és élet zárt kapcsolatát, a biológiai alaptörvényt. Annál kevésbé látjuk meg az „egész” és „egy" szavak jelentőségét. A keresztyén gondolkodás is sokszor szem elől tévesztette és egyes országok keresztyén vezetői ma is elfelejtik ezt a két szót. Ezek alapján ugyanis nem létezik a „különb” kategória, sőt a legsúlyosabb szembefordulás a teremtől renddel, ha a „más vér” gondolata él bárkiben is. Egyenlő jogokkal indul minden ember a mondat második része felé:„hogy lakjon a föld egész felszínén”. Felbonthatatlan egész, amit Pál mond, s ezt napjainkban érezhetjük leg lobban. Hogyan élhetne a föld egész felszínén az ember, ha további területeket tűzdel teli a színesbőrűt tiltó táblákkal. ha'még mindig ismeri a „másfajta ember” kategóriáját? Pál apostolnál ez a mondat bizonyára nem csupán a teremtés ószövetségi alapján nyugszik, hanem meghatározza a keresztfán az egész emberiségért kiöntött „egy” vér. „Egész világ” Pál igehirdetésének forrása ugyanaz, mint a mai keresztvén- ség közös szolgálatának alapja: Jézus megváltói munkája. „Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta...” (Jn 3.46.) Az itt szereplő „világ” szó azt francia afrikai evangélikusok múltja és jelen helyzete, valamint az Ágostai Hitvallás esetleges római katolikus elismerésének kérdése. Albert Greiner feleségével együtt már 1973-ban is járt hazánkban egyházunk elnökségének meghívására. TABARZBAN suk a háború romjaiból újjáéledt modern Drezdát — a nagy várost, melynek lakótelepei már a szocialista fejlődés dinamizmusáról tanúskodnak. Rövid látogatás a Zwingerben, majd egy kirándulás a szomszédos Meissenbe, a porcelángyártás híres, ősi fészkébe és néhány óra a páratlan szépségű múzeumban. Azután röpített az autóbusz Thüringiába. Tabarz közel 5000 lakosú kis üdülőváros Thüringia közepén. Szakszervezeti üdülőközpont, ahol velünk egy időben is igen sokan üdültek nemcsak az NDK-bői. hanem szép számmal a különböző szocialista országokból is A városka hegyek közé ékelődve, kb. 400 m magasságban, csendjével és kitűnő, tiszta levegőjével várt bennünket. De ez a főútvonalaktól távol eső városka beírta nevét a történelemben is azzal, hogy a második világháború alatt a Hitler-ellenes antifasiszta mozgalom egyik központja volt. ÜDÜLŐNK A „HAUS FORTUNA” a Fiedrichroda felé kivezető utca végén, erdei környezetben állott. Néhány perc alatt besétálhattunk a város főterére, de pár lépést kellett c.sak tennünk, és már a hegyoldal sétányain jártunk, fenyvesekkel és lombos erdőkkel tarkított ideális környezetben. Vendégek voltunk itt. mi néhányan magyarok, s így velünk együtt üdültek természetesen németek is. Lelkész feleségével és unokájával, püspöki titkárnő és férje az aktív sportoló, gyermekükkel. özvegy papné lányával, egyházi otthon igazgatója feleségével. Vendéglátó házigazdáinkról csak a legnagyobb hála mellett emlékezhetünk. (Régi munkásmozgalmi ember, párttag, akit most ennek az intézménynek vezetőjévé neveztek ki, és mosolymutatja, hogy 'Isten felbecsülhetetlen ajándékának mindenki részese. Éppen az idegennek tartott samáriaiak ismerik fel az egységes, minden emberi fajra egyformán érvényes küldetést: "hallottuk és tudtuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője”. (Jn 4,42.) Az egész világ fogalmán senki serh érthet egy kiválasztott népet vagy magasabb rendű fajt. Jézus útját helyesen határozza meg az iménti két mondat, mert az egyformán vezetett zsidóhoz és idegenhez, farizeushoz és vámszedőhöz. felnőtthöz és gyerekhez, férfihoz és nőhöz, főpaphoz és keresztfán csüngő gonosztevőhöz. Nem küldheti másképp a tanítványokat sem: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19). „Isten képmására” Ezek után térjünk át a Szentírás első lapjaira! Témánk-' legeredetibb helyére értünk. „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, férfivá és nővé teremtette őkel” (1 Móz 1,27). Isten munkájának egyesszáma azonnal többesbe vezet, de benne megmarad a közös tulajdonság, az „istenképűség'’. Ezt az adottságot pedig nyilvánváló módon nem gyűlöletre kaptuk, hanem szere- tetre, minthogy Isten lényege is ez. Bár az Istennel való szembefordulás darabokra törte, de ő újra hirdeti a közismert szivárványképpel: „Ez annak a szövetségnek a jele. amelyet minden földi élővel kötöttem” (1 Móz 9.17). Ez a néhány szempont mindenképpen felelősségre ébreszt minket saját életünk terülétén. A népek. fajok sokszínűsége kiaknáz- hatatlanul gazdag lehetőség mind a jelen, mind a jövő szempontjából. De ahhoz, hogy élni tudjunk vele, el kell tűnnie minden népi vagy faji önzésnek az emberiség tudatából. Amikor a világ ilyén válaszút előtt áll, nekünk, keresztyéneknek világosan kell tudnunk, hogy érre kötele* el minket Isten teremtői munkájának testvérré formáló sajátosság is: egy vérből teremtettünk. If j. Szabó Lajos gós, mindig vidám feleségével.) Azon voltak, hogy a rájuk bízottak valóban pihenjenek, kényelemben legyenek és semmiben ne legyen hiányuk. GAZDAG PROGRAMOT KÉSZÍTETTEK vendéglátóink, jártunk Erfurtban, ahol Luther szerzetesi életét megkezdte, Eisenach- ban és Wartburgban, -ahol többek között az Újszövetség fordítása is készült, Weimarban, a német szellemi élet egykori középpontjában, es a nácizmus kontrasz- ként melléje telepített haláltáborában: Buchenwaldban. És találkoztunk sok-sok ismerőssel és baráttal. Beszélgettünk egyházi vezető emberekkel, az államtitkárság munkatársaival, Berlinben az államtitkárság vezetőivel is. Valamennyien többször említették „március hatodikát”. amikor az állam elnöke és az egyház elnökpüspöke találkozott, és megerősítették, kibővítették kapcsolataikat. Örömmel hallottuk, hogy az egyháznak a béke és a népek barátságának kibővítése érdekében tett erőfeszítéseit az NDK állami vezetői is nagyra értékelik, és amit az egyház és az egyes hivő végez a társadalom életében. UTUNK SORÁN MI IS gyakorlatban éltük át azt a közösséget, mely ma minden szocializmust építő társadalomban sok tekintetben hasonlóan valósul. Jó volt együtt lenni, egymásnak derűs, kedves élményeket ajándékozni, találni közös pontokat, melyek barátságunkat erősíthetik, és egymástól hasznos dolgokat tanulni is. Szép nyár volt... utaztunk és pihentünk... új barátokat szereztünk, új élményekben részesültünk és részesíthettünk másokat is. Köszönjük! Tóth—Szellő* Mihály Ismerjük meg egymást Két evangélikus gyerek egy faluban ALBERT GREINER VENDÉGELÖADÁSA BUDAPESTEN