Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-09-17 / 38. szám

A FINN EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KÜLFÖLDÖN

„Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Ür! Azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben!” (Mik 0, 8.)

VASÁRNAP. — „Mivel ezt mondod: gazdag vagyok, meggazdagodtam' és nincs szükségem semmire; de tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen” (Jel 3, 17 — Zsolt 72, 13 — Lk 14, 1—11 — Zsolt 127). Az anyagi javak nem rosszak önmagukban, hiszen Isten ajándékai. Mégsem a legfőbb jók. Örök korlátái, hogy nem vásárolható meg velük minden: a szeretet, a haláltól való mentesség, Isten örök országa, amelyért Jézus szerint érdemes az embernek minden vagyonát is feláldoznia. Röviden Isten maga, aki Jézusban enyém. Nélküle pénzben dúskálva'is szánalmasan szegény vagyok, vele „szegényen is gazdag vagyok mindég” (77U. ének 4. v.).

HÉTFŐ. — „Ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek” (Jn 16, 22 — Neh 8, 10 — Mt 12, 1—8 — Mt 12, 1—8 — Préd 3, 1—15). Ki ne ismerné azt a derűs, vidám lelki- állapotot, amit kedves találkozások váltanak ki? De a viszontlátás öröme is ideigvaló, mint minden, amit emberi létünk korlátái szorítanak. „Az öröm illan, ints neki” — írja Tóth Árpád. Jézus a vele való találkozásban el nem múló örömöt kínál, hiszen vele az örökévalóság is a mienk. „Jézus életemnek, Öröme szivemnek” (404. ének 1. v.).

KEDD. — „Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy köny- nyeztél” (2 Kir 20, 5 — Ef 6, 18 — Mt 15, 1—20 — Préd 4, 17—5, 6). A sírás a tehetetlenség jele, a síró ember cselekvésre képtelen. De imádkozni csak a tehetetlen ember tud igazán, — írja valaki. Ez indít imádságra, Amikor tudatára jutunk, mennyire képtelenek vagyunk hinni, remélni, szeretni, szolgálni, áldozatot hozni, szenvedni, amikor tehetetlenségünkben talán a könnyeinknek sem tudunk parancsolni már, akkor tudjuk magunkat egészen Istenre hagyni, és Ö is akkor tud rajtunk segíteni. „Könnyem szi\ajiroI Napra

várog, S te számolod” (790. é. 3. v.).

SZERDA. — „Az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül. Krisztus azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt” (Zsid 9, 18—26 — Jer 31, 31 — Mt 17, 24—27 — Préd 5, 9—16). Döbbenetes felismerés, amikor egy másik ember szenvedésében vagy, halálában felismerem saját vétkemet. De nemcsak orvos nézhet lelkiismeretfurdalással műhiba miatt meghalt betegere. Nemcsak autóvezető iszonyata a járműve kerekei alá futott gyermek látványa. Jézus szenvedésében és halálában is fel kell ismernem: „Én vagyok oka e nagy büntetésnek ..(182. ének 3. v.).

CSÜTÖRTÖK. — „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást” (Jn 13, 34 — Jer 4, 3 — 1 Kor 9, 19—23 — Préd 6, 1—12). Parancsolni a szeretetet? Hiszen parancsra nem lehet szeretni. De ezt a mondatot Jézus mondja. És neki joga van ezt mondani, hiszen szeretetének csodájából élek itt és odaát. Ezt én neki viszonozni nem tudom. De hálám szerető tét meg tudom mutatni feléje, úgy hogy szeretem azokat, akiket ó. Vagyis mindenkit. Ebben a szeretetben is ő a mérték. „Szeretet adva nékünk, szeretetre oktatái” (752. ének 3. v.).

PÉNTEK. — „És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a királyi szék előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint” (Jel 20, 12 — Ezs 56, 1 — Ézs 1, 10—17 — Préd 7, 1—14). A nevünk és emlékünk ezen a földön csak egy ideig marad fenn. Utánunk halnak, akik még ismertek, nevünk lekopik e síremlékről, s mire felszántják sírunkat az öregtemetőben, addigra testünket is felszívták már a gyökerek. De odafent számon- tartanak és egyszer előhívnak. Jézus érdeméért a számadástól sem kell félnem. „Élők könyvébe írjad megváltottad nevét” (554. ének 5. v.).

SZOMBAT. — „Igazságos

Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek” (Jn 17, 25 — Zsolt 89, 15 — Jer 7, 21—28 — Préd 11, 1—10). Ismerni Istent: tudni hogy kicsoda, és milyen. De ez sohasem elvont tudás, elméleti vitakérdés, hanem lényünkbevágó tapasztalat. A szenvedést is akkor ismerem meg, ha megtapasztalom. Isten megismerése is megtapasztalást jelent, személyes kapcsolatot vele. De erre magamtól képtelen vagyok. Istent Jézus által ismerem meg, mert Ö ismeri, Istennel Jézus áltál jutok bensőséges viszonyba, mert Ö elvezet hozzá. „Te vezérelsz Istenemhez ...” (420. ének 2.

Zászkaliczky .Péter

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1978. szeptember 17-én

Deák tér de. 9 (iuv.) Haíenscher Kuroíy, ae. 11 •urv.) Kálay zoitau, du. ö Harman Béla. Fasor de. 11., au. s, Dózsa György ut 7. de. léi a. bitói Ut -1. ae. lei 11. Karácsony sauuot u. (1—33. ae. 9. Rákóczi ut 57/b, de. ifi (sziovak) Cselot/szay Fer reue, ae. 12 (magyar). Thaiy Kaiman u. 28. de. 11 Keciey Pai. Kuoa- nya de. lő. Vajda Peter u. ae. tei 12 Zugló de. L. (urv.) Boros Károiy. Kaitosfaita de. a Boros Karoly. Gyarmat u. 11. ae. fél lő Boros Karoiy. Kassák Lajo. út zz. de. 11 Benczúr Laszio. Váci ú< 129. de. negyed 10 iiruOina isrzsébet. rrangepan a. ae. U Drobina Erzsébet. Újpest ae. 10 B.azy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Viragn Gyma. öuroksar Újtelep de. tel 9 Világit Gyuia. Pesnorinc ae. 10 Ma- tuz raszio. Pestlőrinc Krzsenet teiep. de. 8 lVíatúz Laszio. Kispest ae. le. Kispest Weitete.eiep ae. 0. Pestújhely de. 10 Schremei Vilmos, Ka- kospalota .uáv telep de. 8 Scnreiner Vnmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10 Botjiog ivltkiűs. Rákosszentmihály de. fel 11 Karner Ágoston. Sas- hatom de. 9 Karner Ágoston. -Via tyusioid de. 9. dakota de. léi 11 Szaiay Tamas, du. ti. 3. Kistarcsa ae. 9. Rákoscsaba de. 9 Gáncs Péter. Hakoshegy de. 9 Késu László. Rá- kosliget ae. 10 Ferenezy Zoltán. Rákoskeresztúr de iél n Kosa Laszio.

Bécsikapu tér de. 9 (Urv.) . Foltin Brúnó, de. léi 11 (német), de. 11 (úrv:) ottlyk Emo, du. 6 Foltin Brúnó. Torockó tér de. tel 9 Ottlyk Ernő, Óbuda de. 9 Görög Tibor, de. 10 Görög Tibor. Xi: Tarcsay Vilmos u. 11. de. 9, de 11, du. fél 7. Pesthideg- kút de. fél n. üfodori u. 8. de. lo Lehel László. Kelenföld de. 8 Ben- cze Imre, de. n (úrv.) Bencze Imre, du. 0 Missura ''lóor. Németvölgyi út 138. de. 9 Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Keirnvölgy de. 9 Rozsé István. Budafok de. íl Rcízse István. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11.

73 finn lelkész és más egyházi munkás dolgozik jelenleg a finn emigránsok között az egyház külügyi bizottságának felügyelete alatt. Közülük 39-et valamely finn egyházi szervezet vagy másik egyház foglalkoztat, míg 34-en a külügyi bizottsággal állnak szerződéses viszonyban. Negyvennél több finn egyházi munkás szolgál Svédországban ott élő 300 000 honfitársa között,- míg a többiek Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban és

A svéd evangélikus egyház tíz püspöke kész elfogadni az állam és egyház új viszonyára vonatkozó javaslatokat. Három püspök azonban úgy véli, hogy további munkára van meg szükség ahhoz, hogy el tudják fogadni ezeket a javaslatokat, de ők is változtatni kívánnak a jelenlegi helyzeten.

A javaslatok, melyeket röviden már ismertettünk, 20 évi munkával készültek el. S amikor ez ev tavaszán a püspökök évi összejövetelüket tartották, nyilatkoztak a javaslatokról, melyek a közvéleményben általában helyesléssel találkoztak. Az a tény, hogy a püspöki kart megkérdezték álláspontjáról, páratlan esemény. Rendesen ugyanis az érsek tudakolja meg a püspökök álláspontját a fontos kérdésekben és azután ő, mint a Svéd Egyház érseke nyilatkozik az egész püspöki kar nevében. A püspöki karban folytatott szavazásnak egyébkent sincs törvényes következménye, mert a püspökök összejövetele nem egyházkormányzati szerv.

A három püspök, aki a javaslat ellen szavazott — Arne Palm- quisl, ingmar Ström és OLof Herrlin —, úgy véli, hogy a tudatos és formális döntésen alapuló egyháztagság rendszere veget vetne annak, hogy a svéd evangélikus egyház az egész nép számára nyitott egyház. Attól tartanak, hogy sokan nem lépnének be az egyházba, akik egyébkent az egyházhoz tartozónak tudják magukat, mert visszariadnának a lépés súlyától.

a Német Szövetségi Köztársaságban tevékenykednek.

A finn egyházi munkások száma alacsony a külföldön élő finnek számához képest, Jaakko Launikari lelkész, a külügyi bizottság főtitkára szerint. Együttvéve mintegy félmillió finn él külföldön. Ezért szeretnének laikusokat kiképezni erre a szolgálatra. Külföldön elsősorban a svéd evangélikus egyházzal és az NSZK-beli evangélikus egyházzal alakítottak ki eleven együttműködést.

Evangélikus ele*

A Magyarország) Evangélikus Egyház Sajtoosztalyának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésen felei:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányt László Szerkesztőse^ es Kiaaonivatal : lUöü Sudaoesi Vili. Puskin u. 12. Telelőn: 142-07#

Csekkszámláján: öle—*0 *12—Vili Előfizetési át: egy évre líSOa— Ft Árusítsa a Magyar Pcsie

Index: 2SZ11 ISSN Ul3:i—130?

78.2607

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs nria«asnyomas felelős vezető;

Soproni Beia vezérigazgató

Az üvegfúvó

Nem hiszem, hogy véletlen volt. A sors útjai néha kijár Késznetet lenek.

Egy üvegfúvót ajánlottak, aki csodálatom színes gömböket fúj. Öt kerestem. Három estémet pazaroltam rá, eredménytelenül. A megadott utca, házszám rossz volt,' nem létezett. De nem adtam fel a reményt, hátha megtalálom. Utolsó estémet, amelyet a kis osztrák városban töltöttem, erre áldoztam. Egy hegyre tartó meredek utcát kerestem meg. Itt még nem jártam. Jól megdobogtatta a szivemet a kapaszkodó. Mikor már kifulladtam, megkérdeztem egy férfit.

— Van itt az utcában egy üvegfúvó?

— Van — mondta —, ott följebb.

— Itt az üzlete is?

— Az első keresztutca sarkán.

Elértem a keresztutcát. Üzletnek se

híre, se hamva. Feljebb, egy kis ház kapufélfáján egy kék kerámiakorsó állt. Elgyalogoltam odáig. Ez nem az én emberem, állapítottam meg. Ez nem üvegfúvó és a címtáblán is teljesen idegen név állt. Fordultam vissza. Akkor ért oda az előbb megkérdezett férfi.

— Tessék csak nyugodtan becsöngetni.

A ház kicsi, ablakaiban virág, az ajtó faragott napsugár-legyező, a bejárat fölött kovácsoltvas lámpa. Becsengetek. Egy ideig csend van, aztán nyílik az ajtó. Kék szemű, ezüstszürke hajú asszony áll előttem. Kimonója világoskék, nyakában kereszt.

— Nem tudom, jó helyen járok-e —

niéntegetődzöm.

— Majd elválik — mondja. Betessékel. A szobája ízléssel berendezett. Arany-ezüst égetett madonnafej a falon és polcok, rajtuk arany, kék, piroskék kerámiák. Fekete kereszten hófehérben a Megváltó alakja, kék mezőben fehér havasi gyopár arany keretben, tükrök, korsók, edények. Minden darab más. A pohárszékben apró remekművek.

— Most már biztos, hogy nem jó helyen járok. Én egy üvegfúvót keresek. Már napok óta... és mesélem a kálváriámat. — Nem, ilyen drága szép dolgot nem tudok venni. Nincs pénzem. Elnézést kérek, hogy így ismeretlenül betörtem. megzavartam nyugalmát.

—>• Maradion, kérem — fogja meg a kekemet. Én ■ ■ .

Ránézek, amint szeme valahová a távol messzeségbe réved.

— Beszéljen magáról — mondom neki melegen. — Beszéljen, nyugodtan, egy teljesen idegen embernek, ivlmdeh érdekel, ami magúval, az eleiével kapcsolatos. Barát ül magával szemben.

— Valaha boldog, gondtalan emberke voltam — kezdi. — De jött a háború. Mindent elveszítettem. Apámat, testvéreimet, vőlegényemet, hazamat, vagyonomat. Beteg anyámmal ebbe a kis faluba menekültünk. De mintha átok ülne rajtam. Minden, ami körülöttem van, elpusztul, meghal. Nincsen a világon senkim se. Egyik napról a másikra elek. Örök rettegésben, hogy mi lesz, ha megbetegszem, megöregszem, ha nem tudok dolgozni. Mert ha nem dolgozom, holnap már nincsen kenyerem. Megvan a vevőköröm, sokszor messze országokból felkeresnek. Minden darabom egyedi. Sorozatot nem készítek. És nem olyan könnyű mindig újat alkotni.

— Egy nő olyan kevésből kijön.

— Az emberek megkövetelik a tálalást is. Ház, kocsi, öltözködés, szerintük ez a művészethez tartozik. Van, aki a kerámiáját, a szoba bútorainak színéhez veszi. Kiállításokon is réézt kell vennem, akár karok, akár nem.

— Barátai?

— Nincsenek- Ebben az országban ilyesmi nincs. Köszönnek, de sohasem hívnak.

— Szomszédok?

— Egy-két szót váltunk a kerítésen át. Ennyi az egész. Sohasem hívnak. Üzlettársaim vannak! De barátaim? Még a szó igazi fogalmát sem ismerik. Vacsorázott már, kérem? Maradjon, meghívom.

— Köszönöm, o szállodában már kapok.

— Jó, vacsorázzon meg és utána, kérem jöjjön vissza hozzám. Olyan boldog vagyok, hogy itt van velem! .

Este visszamegyek. A hozzá vezető út tele margarétákkal, búzavirággal. Szedek belőle egy nagy csokrot, mert már minden üzlet zárva van. Odaadom azt is.

— Nem is emlékszem, mikor találkoztam valakivel, akiről ügy éreztem, jó barát. Van már 15—20 éve. Azóta senkivel. Csak a magányossággal.

— És isten?

— Isten a legnagyobb valóság és a legnagyobb titok — mondja. — Az életünk olyan, mint egy vízcsepp, amely lehullik, kalandos utakon át jut el a tengerhez, hogy páraként megint felkerüljön a magasba, oda, ahonnan elindult, hogy megint cseppé váljék. És ez így menjen, amíg egyszer teljesen bele nem olvad a mindenségbe. Az ember életével is valahogy így van. Istentől indult el a földi életbe. Minden, ami a földön van szenvedés, keserűség, igen, a magány is, a bűn is, mind tisztit, hogy lassan feljebb és feljebb emelkedhessünk az örök körforgásban, amíg teljesen fel nem olvadunk Istenben. Hányszor vagyok úgy, hogy amikor úrvacsorát veszek, arra gondolok, ez az ostya olyan, mint Ö. Hófehér, ártatlan és kerek, vagyis teljes, tökéletes egység. A jót akarom, szeretnék Hozzá hasonlóvá válni, de nem megy, mert a másik énem nem engedi. Talán, ha lenne mellettem valaki, aki megfog, visszaránt, akinek elmondhatnám kételyeimet, tévelygéseimet!

— Istennél igazabb barát nincs!

— Nincs — ismétli maga elé mézve.

— Istenhez egészen közel férkőzni talán csak magányosan lehet. Gondoljon csak vissza. .. hagyd el apádat és anyádat. add el minden vagyonodat és kövess engem... Isten egészen akar bennünket. Vannak utak, ahová magunknak kell menni, az élet roppant folyama ott zúg alattunk, az élet roppant kínálatába beleszédülünk, csak egy perc kell, hogy a mélybe nézzünk és lezuhanhatunk. /1 keskeny pallón, amely az életfolyam fölött átvisz, magúnknak kell átmenni. De ha őrá nézünk, előre, felfelé. nyugodtan mehetünk vízesések és örvények fölött. Vidáman, másokért élve, másokért dolgozva, másokon segítve, mások nehézségeire koncentrálva, mások baján könnyítve. Nézzen körül. Nemcsak pusztulás van a világban. Emberség, barátság. szeretet, megértés, türelem, tisztesség is. Igen halál is. szomorúság is, betegség és magányosság is, de élet, vidámság. boldogság is.

Egy jó barátom könyvet irt. a magányosságról. A könyv megjelenése után nagy sikere volt, mégis öngyilkos lelt. Befejezte müvet és leugrott a maga a/-. litotla piedestalról. Miért? Hiába keresett volna visszhangot ebben a süket világban?

Furcsa teremtmény az ember! A felnőtt a magányosság érzésé ellpn harcol. Az érettkorúsag a többiektől való el távolodásban jelentkezik. Az ember nagyon is függőnek teremtődött, de ugyanakkor függetlenségre és maganyra is vágyik. A magányosságtól való félelem hajtja csoportokba az embereket. A depressziós egyedül érzi magul, biztonságra vágyik, ap anyai védelem melegére. Az öregek számára a magányosság a többiektől, a külvilágtól való fokozott kapcsolatelszakadás. A másokkal való vitatükör elvesztése is emeli a magányosság érzését, mert sok ember unatkozik önmagával. És van a magányosodásnak egy másik fajtája: azoknak a magányossága, akik soha nem képesek arra, hogy egy másik ember belső életét valamilyen formában megérintsék.

önnek megvan a lehetősége arra. hogy közel kerüljön Istenhez. Egyszerre megoldódik minden, ami most olyan lehetetlennek tűnik. Istennel nincsen magányosság.

Indulnom kell, éjfélre jár. Kezet fogunk.

— Tizenöt éve az első barát — mondja, gyorsan lehajol és megcsókolja a kezem. A szeme ragyog. Boldog. Talán hetekig él ennek a rövidke estének az emlékéből. Talán egy magányos pillanatban eszébe jutok majd és elindul a keskeny pallón, amely az élet folyama fölött fisz, és úgy megy rajta végig, hogy csak előre néz, az Élet Ura felé.

Megyek lefelé a meredek úton. Menynyivel könnyebben, mint. amikor feljöttem rajta! Arra gondolok, hogy az üvegfúvó csak eszköz volt Isten kezében, hogy odavigyen, ahol a legnagyobb szükség volt rám. Este behunyt szemmel fekszem és a magányos, furcsa ásszony jár az eszemben. Látom, hogy ott ül a virágos ablakú szobában, kezében egy csodálatos. színes üveggömböt tart, amelyet eddig a szívében rejtegetett.

Az üvegfúvót, azt helyen kerestem.

hiszem, mégis jó Gyurma th.v Irén

VITA SVÉDORSZÁGBAN AZ EGYHÁZ ÉS AZ ALLAM KAPCSOLATÁRÓL

Az egyházi ifjúsági szervezetek ezzel szemben hangoztatják, hogy most már eljött az ideje annak, hogy elvágják az államhoz fűző kapcsolatot, mely olyan sokáig megkötötte a egyházat, (ök tehát nem új viszonyról, hanem a kapcsolatok megszüntetéséről beszélnek.)

Az említett javaslatokat az egyház alkotmányos közgyűlésének kell majd megtárgyalnia és elfogadnia. Ezt követően általános választásokat kell tartania és a majd akkor hivatalba lépő kormánynak is el kell fogadnia a javaslatokat, melyek csak azután léphetnének majd életbe.