Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-07-30 / 31. szám

A gyulai vársziiiházi játékokról szólván „Még akkor nem tudtuk, ma már objektív igazság: döntő for­dulat következett be 1984. július 11-én Gyula színházi életében. Isméi minden évben, egy évadot teljesítő nyári színháza lett a városnak.” — Ezekkel a monda­tokkal kezdi az immár 15. évad­jához érkezett várszínházi elő­adások bemutatását a Gyulai Nyár ’78 című műsorfüzet. Valóban, 1964 óta minden nyá­ron forró hangulatú, nagy sike­rű, sokszor heves vitákat is ki­váltó előadások színhelye lett a gyulai vár. A 14. században épült, és egyetlen ma is álló al­földi téglavár ideális környeze­tet biztosít ma is színházi elő­adásoknak. Egy sor új. történeti magyar dráma bemutatója jelezte az el­múlt másfél évtizedben, hogy valóban megalapozott és életké­pes az a kezdeményezés, mely 1964-ben indult. GYULA VÁROSA, mely ma már arról is ismert, hogy világ­hírű gyógyfürdője van, és üdü­lők ezreit vonzza egész évben, tudatosan törekszik arra, hogy kulturális szinten is sokat és maradandót nyújtson az ide lá­togató hazai és külföldi turis­táknak, valamint a kultúra, s ezen belül a színház iránt igen fogékony gyulai lakosságnak. Hogy most mégis „csak” a Várszínházát említjük, arra nem­csak a 15 éves jubileum az in­dok. hanem az is, hogy ezekben a napokban, hetekben egészen augusztus 7-ig folynak a vár- színházi előadások. „Egy évadot teljesítő nyári színháza lett ,a városnak”. Kez­detben úgy , indult — talán ez volt a cél is —, hogy annak a varosnak* mely önálló színház­zal nem rendelkezett, de igen megbecsülte és szerette a szín­hazat, legalább a nyári idény­ben színháza is legyen és ezzel is emelje a város.. yajgrryiV,, gé- kés megye kulturális színvonalát annak az össztársadalmi igény­nek megfelelően, mely a kultúra iránt megnyilvánult. A KEZDEMÉNYEZÉS SIKE­RÉT BIZONYÍTJA az a ma már vitathatatlan tény. hogy ennél sokkal többet és maradandóbbat hozott a város, a megye, vala­mint az egész ország számára a Gyulai Várszínház. Hiszen olyan neves, közelmúltban elhunyt és elő írók írtak drámákat a Vár­színháznak, mint Darvas József. Illyés Gyula, Keresztúri Dezső, Száraz György, Görgey Gábor, hogy csak a legismertebbek em­lítsük. Ezt az eredményt tükrözi a rendezők, művészeti vezetők, és színészek munkája, hozzáállása Május végén ünnepelte Moszk­vában az Orosz Ortodox Egyház a moszkvai patriarchátus visszaál­lításának 60. évfordulóját. 1917 októbere előtt, közel 200 éven át az Orosz Ortodox Egyházat egy szinódus kormányozta, de pát­riárka nem vólt. A keresZtyénség a 10. század végén érte el Oroszországot és az akkor megalakult egyház a kons­tantinápolyi patriarkátushoz tar­tozott. 1589-ben azonban megala­pították az orosz patriarkátust és Moszkva és Oroszország akkori metropolitája lett az új autokeíál egyház feje. Ez volt az az idő, amikor a török invázió következ­tében Konstantinápoly tekintélye meggyengült. Nagy Péter cár nö­velni akarta hatalmát az egyház fölött is, ezért elhalasztotta Ad­rian pátriárka utódjának megvá­lasztását, sőt 1721-ben meg is szüntette ezt a méltóságot és szent szinódust nevezett ki az egyház ügyeinek kormányzására, így volt ez egészen 1917-ig. Szá­mos törekvés volt a pátriarkátus helyreállítására és ezek 1917-ben szinte a forradalommal eg.yidőben eredménnyel jártak. Az első pát­riárka ekkor Tichon lett. akit az­után Szerge.j. majd Alekszij kö­vetett. 1971-ben lépett trónra a jelenlegi pátriárka, Pimen. is. Ma már rangot jelent a leg­nevesebb művészeknek is, ha dolgozhatnak, játszhatnak a Vár­színházban. Bővült az utóbbi években áz előadások száma és jellege is. Nemcsak a vár udvarán tarta­nak előadásokat, hanem a lovag­teremben stúdió előadások forró hangulata ragadja magával a hllgatóságot, valamint a vár kör hallgatóságot, valamint a vár környékén és egyéb helyeken rendezett szabadtéri előadások teszik egyre emlékezetesebbé az évadokat. Lassan az egész város — jó értelemben — színpaddá válik a várjátékok idejére. AZ 1978-AS ÉVAD különösen is kiemelkedő élményt ígér az ide látogatóknak. A környező or­szágok egy-egy magyar írójának drámája kerül bemutatásra, az illető országból érkező vendég­rendezők színpadra állításában. Sárospataki István csehszlová­kiai, Székely János romániai. Gobby-Fehér Gyula jugoszláviai magyar írók egy-egy darabja ad­ja a várjátékok gerincét ebben az évben. Különösen szépnek ígérkezik az a folklórműsor, mely a Vár­játékok utolsó napjaiban kerül bemutatásra „Ünnepre jöttünk” címen. Ezzel az előadással kí­vánnak emlékezni az I. Országos Néptáncfesztiválra, melyet 1948- ban rendeztek Gyulán. Köztudomású, hogy Békés me­gyében jelentős a nemzetiségek száma is. Társadalmunk a leg- messzebbmenően segíti és, pél­damutatóan támogatja a nemze­tiségek anyanyelvi és kulturális fejlődését. ilyen irányú igényeik kielégítését. Ezt az előremutató politikát tette magáévá a Vár­színház igazgatósása is akkor, amikor a műsortervbe beiktatott a vár lovagtermében esy-es'' szlovák, román és szerb-horvát nyelvű előadást. Ezeket az előadásokat egészí­tik ki a tervezett egyéb stúdió-, valamint szabadtéri előadások. A régi várak falai sok szen­vedésről, vérről, megpróbáltatás- iói tanúskodhatnál?. A gyulai vár is tanúskodhat ezekről. A gyulai vár történetének azonban új. szép korszaka kezdődött 1964. jú­lius 11-én. Annak a kultúrának, színjátszásnak ad azóta otthont, mely nevel a szocialista hazafi- ságra, mely gyönyörködtet s mely előre mutat a még szebb és még igazibb jövő felé. KÖSZÖNET ILLETI MIND­AZOKAT, akik elindították ezt a szép munkát és azokat, akik ma is nagy szakértelemmel és ügyszeretettel irányítják, hogy minél többünknek emlékezetesés maradandó élményt szerezzenek. ifj. Kémleli György Az ünnepségeken több száz résztvevő képviselte a világ egy­házait és az ökumenikus szerve­zeteket. Istentiszteleteket tartot­tak az elhunyt pátriárkák sírjai­nál és a pátriárka katedrálisá- ban. Pimen pátriárka előadásban is­mertette az Orosz Ortodox Egy­ház életét. Elmondta, hogy az elmúlt 33 évben 156 püspököt szenteltek, és most 76 püspöke és sok ezer papja van az egyház­nak. Szóit azokról az egyházköz­ségekről, melyeket az utóbbi hó­napok során szerveztek. Az Orosz Ortodox Egyháznak három teoló­giai szemináriuma és két teoló­giai akadémiája van és a hallga­tók száma növekedik. 1977 végén 785 rendes hallgató, 814 levelező hallgató és 15 magasabb tanul- mánybkat folytató hallgató volt ezekben az intézményekben. Mindez szükségessé tette, hogy Moszkvában, Leningrádban és Odesszában bővítsék a teológiai Intézményeket. A leningrádi teo­lógiai akadémia most női karve­zetőket is kiképez. A Bibliát és az Újszövetséget is többször ki­adták. Moszkva közelében. Szof- rinóban pedig jól felszerelt üze­met létesítettek gyertyák, edé­nyek és más egyházi tárgyak két szítésére. Falvakon, tanyákon Gyülekezet és a változó falu Az elmúlt 30—35 év óriási változást hozott falvainkban. Eltűntek a petróleumlámpások és kigyúlt a villany, hozva ma­gával a rádiót és a televíziót. Eltűntek a hűs pincék, a lépcső­kön álló aludt tejes köcsögökkel és lett hűtőszekrény, magányo­san állnak a még megmaradt gémeskutak, de már vízvezeték hozza a konyhába és a fürdő­szobába a vizet. Alig van muta­tóba szalmaíedeles házikó, he­lyette több szintes házak sora épült. A simára tapasztott föl­des szoba is a múltté és parket­ta van helyette. A régi kocsiszí­nekben a féderes kocsi helyén autó áll. A falusi kocsma cégére helyén kisvendéglő, vagy presszó áll. Az olvasókör helyét a falu­színház váltotta fel. EZEK A VÁLTOZÁSOK nem hagyták érintetlenül a gyüleke­zeti közgondolkodást sem. Ezek magukban is jelentősek volná­nak. de a legtöbb helyen együtt jártak egy mindig időszerű más problémával, a generációk vál­tásával. Az idős emberek élet- szemlélete. életberendezkedése más, mint a fiataloké. Most ezt a generációs változást felerősí­tette az infrastruktúra változása. Amint a lehetőségek az életszín­vonal emelkedésében lehetővé tették, sorra jelentkezett az igény előbb alakítani, korszerű­síteni a régi házat, majd újat építeni. Ahol ez elöl az időseb­bek elzárkóztak, ott hamarosan magukra is maradtak, mert a fiatalok az első lehetőséget meg­ragadva elköltöztek, más mun­kahelyet vállalva. így néhány |ielyen oly mértékben költöztek e! a fiatalok, hogy a gyülekeze­tek elöregedtek. Ismerek olyan gyülekezetét, ahol 5 éve nem volt keresztelő és 8 éve nem volt esketés. Ahol pedig megva­lósult előbb az átépítés, majd a régi lebontása után az új felépí­tése, ott más probléma Az evangélikus gondolkodás sohasem volt maradi vagy ép­pen visszahúzó irányú, mégis látnunk kell, hogy idős embe­rek többször kaptak sebeket. amikor a régi házat, amelyhez annyi emlékük fűződött, amely gyakran a szülői ház is. volt, le­bontani látták, és ma is kesergik annak pusztulását és idegen ne­kik az új ház, noha elismerik, kényelmesebb, szebb, mint a ré­gi. Ez a seb már gyülekezeti probléma. ŰJ OLDALA A KÉRDÉSNEK. ahogyan a fiatalok életében je­lentkezett, A változás üteme ál­landóan gyorsult. Az új beruhá­zások, építkezések, bútorvásárlás stb. növekvő anyagi igényeket támasztottak. Ennek fedezésére még jobban hajtotta magát az ifjú házaspár. A két kereset sem volt elég, még több kellett. Újabb második műszak vállalá­sa. már fáradt testtel. Még ez sem elég. Ez a hajsza természe­tesen hozta a fáradt emberek idegességét, súrlódásokat, olykor szemrehányást egymás felé. Mire elkészült a ház. belekerült az új bútor, stb.. felborult a bé­kesség. Ezt sokszor még tovább feszítette, a szemrehányás: más ügyesebb, azok többre jutottak, ez is van, az is. Az ilyen családi feszültségek levezetése hol az ital. hol a válás volt. Ez is gyü­lekezeti probléma. Megoldásnak nem elég azt tanácsolni: fékez­zünk, ne olyan gyorsan. Ugyan­akkor szükséges a gyorsulás egészséges feloldása és meg kell találni a helyes egyensúlyt, mert az infrastruktúra lehet áldás, mint kényelmesebb éiet. kultu­ráltabb otthon, szebb életkörül­mény, de lehet rettenetes teher, amikor rámegy pz egészség, a család, a békesség, a - józan élet. Ebben kell megszólalnia a reális keresztyén életfelfogásnak, amely kellő önmérséklettel megtalálja a Krisztust követő életben a meg­oldást, az egymás terhét hordo- zó. áldozatos, szolgáló szeretet- ben. Akinek ebben a hajszában nincs ideje, hogy leikével is tö­rődjön. gyakran az élete romján keserű szívvel bánja meg, ismeri fel, hogy utat tévesztett. ­EBBEN A VÁLTOZÁSBAN LÁTNUNK KELL EGYHAZUNK FELADATÁT: az élet igenlése. Legyen valóban szebb, kényel­mesebb, kulturáltabb életvite­lünk, otthonunk. Éljünk a mai falusi élet kulturális lehetőségei­vel. Könyvtár, a vidéki színha­zak jó szolgálata a szellemi fej­lődését célozzák a falus: élet­nek, a kommunális lehetőségek, víz, gáz, a háztartások kényel­mét szolgálják, de józanul mér­jük fel a lehetőségeket és ne engedjük, hogy a „még többet”, „még gyorsabban”, „nekem is kell”, stb. szemlélet kísértése úrrá legyen életünkön, mert nagy árat fizetünk érte. Ebben a mértéktartásban na­gyon sokat segít a. rendszeres gyülekezeti élet, az istentisztelet, amely hétrői hétre az Isten igé­jének ellenőrzése alá helyezi az életünket és a szeresd felebará­todat, mint önmagadat keresz­tyén szemlélete . tanít hűséges munkára és ugyanakkor megelé­gedésre a kapott javakban. Ahol pedig sebeket kaptak az embe­rek, vagy éppen felborult a csa­ládi békesség, ott megszólal Jé­zus evangéliuma és vezet egy­más szereteüben való elhordozá- sára. bocsánat adása és nyerese utján naponta újuló életre. Az iiyen életszemlélet nevelője az istentisztelet, ahol Jézus Krisztus pásztoroió szerete szólít, vezet, tanácsol a mindennapok kérdé­seiben, és a megbocsátás békes­ségét találja meg a nyugtalan szív. Sólyom Karoly — OSTFFY ASSZON YF A. A helyettes lelkészi szolgálatok vég­zése álól július 15-i hatállyal D. úr Ottlyk Ernő. az Északi Egy­házkerület püspöke felmentette Magassy Sándor nagysimonyi lel­készt. A püspök július lő-i ha­tállyal a gyülekezetbe segédlel­készként kiküldte a Déli Egyház­kerülettől átvett Beme Dávid ed­digi kisapostagi segédlelkészt. — ŐRI MAGYAROSI). Július 1- től kezdődően a gyülekezet ad­minisztrálására Bozorády Zoltán­ná Lörincsik Judit lelkészi mun­katárs kapott megbízást. Irodalmunk seregszemléje Két testes kötet, 1123 oldal, sok ezer név, adatok hatalmas hal­maza; öt esztendőt átfogó, — két­éves gondos gyűjtő és precíz szerkesztői munka eredménye: „A magyar irodalom bibliográ­fiája 1961—1965”. Szentkönyvünk görög nevéből eredően — bib­iion — a bibliográfia: nyomta­tásban megjelent írások rendszer­be foglalt jegyzéke. / A fenti bibliográfia a megje­lölt időszakaszon belüli, tehát öt­évi magyar irodalom leltára, va­lóságos anyakönyve. Tárgyi is­mertetést, értékelést, bírálatot az egyes művekről, természetesen, nem adhat, hanem a legszüksé­gesebb könyvészeti adatokat ve­szi számba és rendszerezi. Köny­veken kívül 54 különféle újság, folyóirat irodalmi tárgyú adatait is feldolgozza —. az Evangélikus Életben megjelenteket is. Együtt­véve 30 000-nél több h-odalmi vo­natkozású adatot tartalmaz. Meghatva olvassuk mindjárt a kötetek élén: Szalatnai Rezső em­lékének. Lapunk hosszú időn át lelkes, hűséges értő irodalmi munkatársa- volt, a neki szóló tisztelgés már magában is szív­közeibe hozza ezt a nagy érté­kű könyvet. A kétkötetes mű nagy gyakor­latú. kiváló szaktudós munkája. Dr. Kozocsa Sándor professzor hazánkban legkiemelkedőbb szak­értője és művelője a bibliográfia fontos műfajának. Tudományos elhivatottsággal. folyamatosan végzi, ötéves szakaszokban, iro­dalmunk pontos leltározását, kul­turális életünk felbecsülhetetlen hasznára. Mert ne gondoljuk, hogy ez a csupa adat két kötet szárazán unalmas. Akit érdekel szellemi- kulturális életünk időszakos tü­körképe. annak izgalmas és nagy hasznú olvasmány. Elsősor­ban tudományos célt szolgál ugyan s ezért főként a szakembe­reket, kutatókat, könyvtárosokat, tanárokat érdekli, de az ismeret­tágító szándék, is élvezettel és haszonnal tallózhat benne. A második kötet végén találha­tó betűrendes névsor eligazító tájékoztatást nyújt arról: 1961— 1965 között ki írt, kiről, miről, mit. mikor és hol — irodalmi jel­legű könj'vet. cikket, tanulmányt. Jólesően állapítható meg belőle, hogy a feldolgozott öt évnek mi­lyen gazdag irodalmi termése volt, megfigyelhető továbbá iro­dalmi életünk mozgásiránya, ér­deklődési' vonulata. Ha valakit az érdekel, hogy 1961—65 között ki írt irodalom- történeti jelleggel, mit és hol egy­házunk régi jeleseiről: például Erdősi Silvester Jánosról, Huszár Gáborról, Bornemisza Péterről, Sztárav Mihályról. Ács Mihályról, Bél Mátyásról, Ráth Mátyásról, Kiss Jánosról. Székács Józsefről —. hogy csak néhány nevet em­lítsünk —, az említett névjegy­zék nyomán könnyen megtalálja. Ha valaki 1848—49-es szabad­ságharcunk utáni, súlyos idők po­litikai vezéralakja, az öngyilkos­nak „elkönyvelt” Teíeki László halála körülményeiben akar tisz­tán látni, bő eligazító irodalmat talál. Szintúgy, akinek Mikszáth Kálmán vagy Radnóti Miklós a kedves költője. A Madách-kutató 45 oldalon 280 különféle könyv-, cikk-, adatutalást talál. Legyen szabad ideírnom, hogy sok-sok- egyéb mellett, milyen megható örömöt jelentett két cikk-utalast találnom régi kedves, a soproni evangélikus líceumban nyolc évig magyar—latin tanáromról, Hollo- sy Kálmánról. Megemlítjük. hogy lapunk munkatársai közül, a nemrég el­hunytak: Mihály ti Ernő. Gaudy László. Sólyom Jenő. Dezsérv László mellett Káldy Zoltán, Ott­lyk Ernő, Barcza Béla. Benczúr László, Fabinyi Tibor, Groó Gyu­la, Koren Emil, Rédey Pál, Schu- lek Tibor, Veöreös Imre, Szabó József Evangélikus Életben meg­jelent irodalmi jellegű írásait re­gisztrálja, a tárgyidőn belül, ez a bibliográfia. A kétkötetes, tudományos szak- művet aligha vásárolhatja meg mindenki — 303 Ft. de illik róla értékelőén tudomást vennünk, könyvtárakban pedig bárki tanul­mányozhatja. Irodalmi bibliográfiánk mellett egyéb, szakbibliográfiák is ké­szülnek. Dr, Kozocsa Sándor is' készít más. szak- és egyszemé­lyes bibliográfiákat. Készen van például és körülbelül ezer olda­lon megjelenésre vár a teljes Madách-bibliográfia. Készíti a soron levő következő időszak, az 1966—1970-és évek irodalmi bib­liográfiáját is. A jeles tudósnak további hasznos, jó munkát kí­vánunk! Szabó József AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZ JUBILEUMA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom