Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-07-30 / 31. szám

<Í) öKumené $ öKumené <4> öKumené é Az egyházak a környezethez igazodó fejlődést támogassák Széles lehetőségek, bonyolult feladatok December 1-re hívják össze a IX. Magyar Békekongresszust Az Országos Béketanács minden évben értékelni szokta a hagyo­mányos tavaszi békehónap tapasztalatait, összehasonlítja a korábbi­akkal, feltárja az új vonásokat és kitűzi az új időszerű feladatokat a magyar békemozgalom elé. A szép német népdal, „A Saa­le fényes partján ..a Német Demokratikus Köztársaság egyik folyójárói készített gúny versnek hat, hiszen valószínűleg Európa legszennyezettebb folyói közé tartozik. Mint kontinensünk sok más folyóvizében, benne is tilos a fürdés, mivel károsíthatja az egészséget. Drezdában, ahol la­kom, a villamos lármája zavarja az emberek alvását, a gépkocsik kipufogó gázai és az ipar füstje szennyezik a levegőt. A föld minden iparilag fejlett országában érzik ma annak a helyzetnek a tüneteit, amely nagy összefüggésében tekintve embe­rek, állatok és növények számá­ra életet fenyegető fejlődést je­lent. A szennyezett folyók meg­fertőzik a tengerek szegélyét és ezzel a halivadékot is.. Fertőzött halak fogyasztása 1973-ban Ja­pánban higanymérgezéshez veze­tett, mely közel 1000 emberéletet követelt. Statisztikák mutatják, hogy a légzőutak megbetegedé­sei az ipari központokban kü­lönösen is gyakoriak. A füstár­talom következtében lombtalaní- tott fák már nem számítanak ritkaságnak. A természet és a táj szemétlerakás, építkezés és motorizáció révén való károsítása egyebek közt növények és álla­tok kihalásához és mutációjához vezet. Századunknak csupán az első felében 65 állatfajt pusztí­tottak ki. Ma 236 fajt fenyeget kipusztulás. AZ .ÖKOLÓGIAI HELYZET az iparosítással alapvetően meg­változott. Az ipari törpegterme- lés és a népességszaporodás kö­vetkeztében megváltozott a mennyiségi dimenzió, olyan ter­mészetellenes , vegyi anyagokkal pedig, mint a mosószerek; és á rovarölők, súlyos hatású minő­ségi beavatkozásokat hajtottak végre a természetben. A ma csaknem mindnyájunk által érzékelhető környezetkáro­sítás magasabb anyagi jólétre va­ló törekvésünk következménye. Szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy a vissza nem nyerhe­tő nyersanyagok legíontosabbjai, mint a nemesfémek, vas, kőolaj és szén, már csak néhány évti­zedig tartanak, ha igényeinket nem korlátozzuk. sősorban minden ember tudat- formálásáról van szó. Az állam ezt különböző módon gyakorolja — a felvilágosítástól elkezdve a törvényes intézkedésekig. Az egy­házaknak ebben támogatniuk kellene az államot azzal, hogy rámutatnak elsősorban keresz­tyének személyes felelősségére a természettel való bánásban, mint amely társadalmi összfelelőssé- gük egyik legfontosabb eleme. A termelőeszközök társadalmasítása és a központi tervezés lehetősé­ge a szocialista államban elő­nyöket jelent technológiai jö­vőnk irányításában, melyben minden állampolgárnak részt kell vennie. Ez népgazdasági és sze­mélyes vonatkozásban is érvé­nyes. Míg személyes vonatkozás­ban a környezethez igazodó ma­gatartás rendszerint csak bizo­nyos kényelemről való lemon­dást jelent viszonylag kis erőfe­szítés árán (pl. az autóból a fá­radt olajat nem a csatornába en­gedni, hanem a legközelebbi gyűjtőhelyre vinni), a környeze­tet védő termelési módokra va­ló átállás viszont már pl. a gyár­kéménybe szűrőberendezés szere­lésével roppant költségeket je­lent, melyekben nekünk, a ter­mékek vásárlóiként tudatosan és készségesen osztoznunk kell. NEM REÁLIS DOLOG környe­zetvédelmet követelni saját ma­gunk korlátozására való készség nélkül. Ez nemcsak anyagi vo­natkozásban áll. Egy esetleges autóútról való lemondással nem­csak pénzt lehet megtakarítani, hanem mindenekelőtt benzint, illetve kőolajat, sőt csökkenti a légszennyezést és — kis gyalog­lás nyomán — esetleg más han­gulatot is teremt. A példa ba­nálisán hangzik, de a „tartózko­dás” szó számomra napjaink pa­rancsának tűnik, ha nem akar­juk, hogy unokáink üres kézzel álljanak örökségünk mellett. Tartózkodásra van szükség — a nyersanyag- és energiafo­gyasztás területén; — technikai és gazdasági cél­jaink irányának és mértékének vonatkozásában; — anyagi életfolytatásunk te­kintetében. AZ EGYHÁZAKNAK ilyen be­állítottságot kell követelniük. Nem tartom helytelennek, ha közben felújítunk olyan értéke­ket, mint pl. az „aszkézis”, mely elveszítette jelentését számunkra, mert nem láttuk szükségességét. Olyan értékekre is fel kell hív­nunk a figyelmet, melyeket tel­jesen természetesnek tartunk, mint például egészség, igazságos­ság, béke. AZ EGYHÁZAKNAK fel kell ébreszteniük az emberekben azt a készséget, hogy ezeknek az ér­tékeknek a megtartásáért kellő időben áldozatot hozzanak. Az áldozat és a korlátozások, me­lyeket mindenkinek vállalnia kell, elviselhetőek lesznek, ha azonnal meghozzuk őket. Ez az azonnal döntő jelentőségű. Az NDK megfelelő törvénye (Landeskulturgesetz) arra köte­lezi az állampolgárokat, hogy „a mai és jövendő generációk érde­kében a hazai természetet véd­jék és a természeti kincseket kö­rültekintően és gazdaságosan hasznosítsák”. Ennek a követe­lésnek a teljesítése csak akkor lehetséges, ha az állampolgárok ismerik ennek szükségességét és sürgető voltát. Ebben a tudatfor­málásban kell az egyházaknak nálunk és másutt is segíteniük. Sajátos feladatuk, hogy rámutas­sanak, az anyagi javak tudatos korlátozása és a róluk való rész­leges lemondás életünk szellemi és lelki területének meggazdago­dásával járhat. Az ilyen életstí-, lusra való gyakorlati átállás nem fog könnyen menni. A kölcsönös segítés és támogatás a keresztyén gyülekezetek egyik fontos felada­ta lehet. Michael Kinze (A szerző mérnök és a szász evangélikus egyház zsinatának tagja.) EWB-Artikeldienst. Ford.: Reuss András. Károlyi Amy: MENET A HELYZET CSELEKVÉST KÖVETEL. Sok állam felismerte ezt és megfelelő intézkedésekkel javulást igyekszik elérni. Né­mely országban, így az NDK-ban is, néhány év óta törvények van­nak érvényben, melyek a termé­szetes környezet védelmét szol­gálják. A világért felelősséget érezve az egyházaknak is részt kell venniük ezekben az erőfe­szítésekben. Hivatásuk, hogy vi- .lágos teológiai érveléssel mutas­sanak rá: az az ember Istentől rendelt szerepe a teremtettség egészében, hogy partnere legyen, miután évtizedekig pl. ennek a teremtői igének, „hajtsátok ural­matok alá ...” félreértelmezése a természet ember általi irgalmat­lan kizsákmányolását legalábbis közvetve alátámasztotta. Keresz­tyén gondolkodás volt az, mely megszüntette az ember félelmét a természetbe való beavatkozás­tól, mert azt hirdette, nem sért meg isteneket ezáltal. A környezeti ártalmak abból a tényből is fakadnak, hogy az európai—észak-amerikai kultúr- területen (melyet a keresztyén— zsidó tradíció határozott meg), az ember és természet viszonyának kérdését mindig egyoldalúan az ember életjoga javára döntötték el­Ez az oka annak, hogy az egy­házak nemcsak általában, hanem különösen is elkötelezettek a „fej­lődés és környezet” témakörével való foglalkozásra. Mit tehetnek az egyházak a gyakorlatban? Vi­lágos, hogy olyan problémáról van szó. melynek megoldásán mindenkinek fáradoznia kell, ha eredményt akarunk elérni. Eb­ből adódik keresztyének és nem keresztyének közös akcióinak kü­lönös szükségszerűsége. S itt el­Ne gondold, egyedül mégy. Utánad hosszú sorban tetteid az első fogatlan sírás, az utolsó fogatlan sírás között menetelnek. (SZÉP VERSEK 1917. Megjelent az 1978-as könyvnapon) Egyházunk műkincsei A zombai harang Orosházán Ezerhétszáznegyvennégyben vándorbotot fogtak Zomba evan­gélikusai, hogy hitüket az orszg másik felében szabadon gyako­rolhassák. Így került a Tolna megyei falucska első 32 családja a törökök miatt csaknem népte- lenné vált Békés megyébe. Itt Haruckern báró hatalmas kiter­jedésű birtokain földhöz, jószág­hoz és szabad vallásgyakorlathoz jutottak. A hitéért küzdő kis gyülekezet magával vitte Oros­házára kis zombai harangját is. Jelen évtizedünk elején a Ba­latonhoz vezető műút szélesíté­sekor megtalálták az egykori zombai templom alapjait. Oros­háza küldöttsége az első telepes családok emlékére jelképesen ha­zavitt magával 32 zombai tég­lát. Ben kő István orosházi lelkész szép gondolatot valósított meg. A golgotái jelenetet ábrázoló kis zombai harang a nevezetes 1744- es évre utaló „Mind ez ideig megsegített minket az Űr” fel­iratú vörösréz foglalatával és az alapjául szolgáló, kör alakban beépített 32 zombai téglával szé­pen illeszkedik be az orosházi műemléktemplom felemelő szép­ségű belső együttesébe. Koszorús Oszkár ' esperes nyugat-békési egyházmegyéje példát mutatott egyházunk és őseink emlékeinek megbecsülésére. F T • A BÉKETANÁCS LEGUTÓBBI ÜLÉSE a békehónap értékelésén túl nagyobb távon elemezte a békemozgálom eddigi munkáját és to­vábbi feladatai. Ennek szükségességét a Béketanácsnak az a határo­zata adta meg, amely szerint december 1-én és 2-án ül össze a Par­lament épületében a IX. Magyar Békekongresszus, öt éve volt a VIII. kongresszus és egy cikk keretében még vázlatosan sem lehet­ne felsorolni azokat a hatalmas eredményeket, amelyek 1973 óta szü­lettek a békeszerető emberek erőfeszítései nyomán itthon és külföl­dön. SEBESTYÉN NÁNDORNÉ, az Országos Béketanács főtitkára elő­terjesztésében kijelentette: emelt fővel, a jól végzett munka nyugodt tudatában készülünk a IX. kongresszus számadására. A főtitkár asz- szony nagyra értékelte a magyar nép egységét, összeforrottságát, a különböző társadalmi rétegekhez tartozók és különböző világnézetet vallók szoros együttműködését a szocialista fejlődés előmozdításá­ban. Kiemelte az egyházak értékes munkáját a békemozgalom cél­jainak hazai és külföldi megvalósításában. Elismerően emlékezett meg a Keresztyén Békekonferencia nemzetközi tevékenységéről és a KBK V. nagygyűlésén Prágában részt vett magyar egyházi delegá­ció munkájáról. Üdvözölte a vallásos emberek helytállását az ország- építő munkában. SARLÓS ISTVÁN, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitká­ra a jövőre irányította a figyelmet. Előadásában feltárta, hogy mi­lyen itthoni és nemzetközi feladatokban keil helytállnia a békemoz­galomnak, de hazánk egész társadalmának is ahhoz, hogy eleget tud­jon tenni korunk követelményeinek. Az adottságokat felmérve ter­vezzük a jövőt és „az útviszonyoknak megfelelően választjuk meg a haladás sebességét” — mondotta Megvannak a további intenzív fej­lődés lehetőségei, de a megvalósításhoz minden állampolgárnak hoz­zá kell adnia becsületes munkáját, széles távlatú gondolkodását. Ha­zánknak tekintélye van a nemzetközi életben, bel- és külpolitikájá­val rangot vívott ki magának a nagyvilágban. Azért volt ez lehetsé­ges, mert eredményes építő munkára, jó társadalmi viszonyokra tu­dott támaszkodni. A békemozgalom előtt széles lehetőségek vannak. A jól végzett munka teremti meg a békemozgalom bázisát. A jó mun­ka mellett az embernek az enyhülés és a béke melletti tudatos dön­tése is szükséges. A nemzetközi helyzet igen bonyolult. Az enyhülés továbbvitele és a béke megszilárdítása is igen bonyolult, türelmes, széles látókörű aktivitást igényel minden jó szándékú embertől. SIMÁI MIHÁLY az ENSZ-társaságok nemzetközi szervezetének elnöke az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűléséről adott tájékozta­tót. Statisztikai adatokkal érzékeltette az egyre növekvő hadikiadá­sok és az emberséges célokra fordított összegek riasztó aránytalan­ságát és hangsúlyozta az új nuklcápis^gy,vectr,.3- „Neutron-család” ellen kibontakozott világméretű összefogás Jelentőségét. A rendkívüli ENSZ leszerelési közgyűlésre csak a^Szovjetunió és á többi szocialis­ta ország érkezett konstruktív, megvalósítható átfogó javaslattal, ezt a nyugati országok jó néhány képviselője is elismerte. Jó volt hallani a nemzetközi áttekintéssel rendelkező előadó szájából azt az elismerő kijelentést, hogy az egyházak valamint a nem keresztény vallásos tö­megek nagy része is egyértelműen az enyhülés és a leszerelés olda­lán állnak, egyre aktívabb szolgálatot végezve. Békemunkánkat értékeli és igényli egész társadalmunk. Vegyük ki részünket továbbra is odaadással e nemes munkából. Baranyai Tamás I ‘ „Fogadjátok be egymást...” A Római levél fenti mondatára esett először tekintetünk, amikor beléptünk egyházunk hűvösvölgyi diakóniai intézetébe. S ez a fali táblán olvasható felhívás szinte vezérgondolatává' vált a rákoscsa- ba—pécel—isaszepi gyülekezet lá­togatásának. De vajon mi indítot­ta ennek a három kicsiny gyüle­kezetnek mintegy 15 tagú küldött­ségét arra, hogy felkeresse egyhá­zunk legnagyobb szeretetottho­nát? Az előzményekhez tartozik, hogy korábban egy gyülekezeti szeretetvendégség keretében Pé- eelen Blázy Lajos, a Diakóniai Osztály ügyvivő lelkésze valamint Muncz Frigyes, a Budai Szeretet­otthonok igazgatója vetített képes előadáson mutatták be egyházunk diakóniai munkáját és így többek között a hűvösvölgyi intézményt is. A személyes kapcsolatteremtés érdekében valósítottuk meg a hű­vösvölgyi kirándulást. Muncz Frigyes igazgató köszön­tött minket, majd röviden felvá­zolta az intézetben folyó munkát. Közben előkerültek az otthon la­kói számára sütött igazi ..hazai” készítmények. Majd az otthon- igazgató vezetésével elindultunk, hogy végre személyesen is megis­merhessük a gondozottakat. Utunk először az emeletekre vezetett, ahol közvetlen beszélgetés alakult ki az idősekkel, még az otthon legnépszerűbb. 102 éves lakójával is. Megrázó élményt adott a szel­lemileg fogyatékos gyermekek részlege, egyrészt minden csodá­latunk azoké a gondozóké volit. akik nap mint nap valóban krisz­tusi értelemben fogadják el ezeket a kis embereket, másrészt megha­tó volt érezni azt a nagy szerető­iét és szeretetifiónyt. ami éppen ezekből a gyermekekből árad. Végül hadd álljon itt valami abból, amit búcsúzóul a vendég­könyvbe írtunk: „Az intézet ve­zetőiben és gondozóiban Jézus-ar­cú embereket ismertünk meg. Szolgálatukat imádságunkban hordozzuk és Istentől kérünk erőt hozzá. Viszontlátásra!” s ezt a viszontlátást mi nagyon komo­lyan gondoljuk... Gáncs Péter NINCS ELLENTMONDÁS AZ ISTENHIT és a tudomány között „Minél tovább voltunk a vi­lágűrben, annál inkább megértet­tük a Biblia első fejezetének sza­vait” — mondotta James Irwin amerikai űrhajós a Lutherische Monatshefte c. folyóiratnak adott interjújában. Irwin nem lát el­lentétet az Istenben való hit és a tudomány között. Istent teremtő­ként megismerni azonban csak Jézusban lehet, akiben Isten kö­zülünk való lesz. Azokkal az elméletekkel kap­csolatban, melyek kérdezik, nem jártak-e már idegen űrhajósok a földön, Irwin azt mondta, hogy ezek a kérdések teljesen érdekte­lenek. Már Jézus mennybemene­telénél is elhangzott, hogy tekin­tetünket nem az égre kell sze­gezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom