Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-06-05 / 23. szám

%

t

IGÉJE

A Szentháromság titkának feltárója: Jézus

El 3, 8—12

.4 gyümölcsben benne can a fa, amely érlelte, de benne van az új gyümölcsöknek az elve, terve és megvalósulásuk lehetősége is. Aki a gyümölcsöt látja, szinte maga előtt látja a fát is, es tudja, hogy a gyümölcsök magjaiban új termések ígéretei szunnyadnak. Ma. Szentháromság ünnepén Isten szeretetének a legszentebb gyümölcsét: Jézust látjuk magunk előtt. Akiben benne van az Atya. és Akin felragyog a Szentlélek. Őbenne, az Egyszülöttben szemléljük a Háromságot.

AZ ISTENBEN.' MINDEN TEREMTÖJÉBEN ELREJTETT TITOK JÉZUSBAN TÁRULT FEL. Mert ,.ö a láthatatlan Isten képe’’ (Kol I. 15). Aki azt mondja magáról: „Én és az Atya egy vagyunk", és ..Aki engem lát. az látja az Atyát” (Jn 14. 9). isten, a világ terem- tője és fenntartója, ebből a munkából is részt adott Fiának, „aki az Atyától született minden idő előtt, született, nem teremtetett, egy- lényegű az Atyával, és általa lett minden” — valljuk a Niceai Hitvallásban. tgy értjük meg a titkot és csodát, hogy Isten a világot nemcsak megteremtette, de egyben irgalmas cselekedete színteréül is választotta, ahol legfőbb teremtménye, az ember számára kinyilvánítja atyai szeretetét.

■ JÉZUS KRISZTUS ISTEN ÖRÖK VÉGZÉSÉNEK A MEGVALÓSÍTÓJA. Ez az isteni végzés a gondolkodó, érző és vergődő teremtményt, az embert veszi célba. Nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Isten Fia ezért lett emberré. Önmagában mérhetetlen mennyei gazdagságot hozott. „Telve — volt — kegyelemmel és igazsággal” (Jn 1. 14) Ezt a fennséges mennyei kincset nem tartotta meg magának, hanem nekünk adta. Ez a kincs a szeretet. Ez a csodás égi szeretet vitte őt a keresztfára, hogy helyettünk elszenvedje bűneink büntetését. Áldozatából szám úrikra bűnbocsánat, békesség és új élet fakadt. Ez a szeretet győzte le a halált is. hogy mi is részesüljünk feltámadásának dicsőségében és íz örök élet örömében. Ez a szeretet hozta újra közel a teremtményt a Teremtöhöz. hogy Atya és gyermek páratlan viszonyában éljünk Vele már most a Krisztus által. És ez a szeretet felelősséget ébreszt az embertestvérért és késztet érette szeleteiben szolgálni.

ISTEN TITKÁNAK MAI FELTÁRÓJA A SZENTLÉLEK. Krisztus. Ígérete szerint velünk van a világ végezetéig a Szentlélek által. Aki elvezet minket minden igazságra. A Szentlélek jelenlétének a helye az egyház. Krisztus titokzatos teste. Munkájúnak eszközei az ige és a szentségek. Jézus Krisztus. Akin megkeresztelkedésekor a Szentlélek megnyugodott. Aki mennybemenetele után számunkra is elküldte a Szentleiket, a Lélek által hordozta önmagában az új gyümölcsök érlelödésének a lehetőségét A Szentlélek által teremtette az új közösséget, az egyházat, és a Szentlélek által érleli abban az új gyümölcsöket, az istenfiúságot nyert új életeket. A Krisztus leikével az egész világ földi és örökkévaló boldogságát szolgáló életeket. Egyik ilyen gyümölcs volt Pál apostol élété is. aki az apostolok legkisebbikéhek vallotta magát.

AZ EGY KRISZTUSON KERESZTÜL TEKINTÜNK MA A SZENTHÁROMSÁGRA. Krisztus által ismertük meg a teremtő Istent édes Atyánknak. Őérte tapasztaljuk meg a láthatatlan Szent- leiket Pártfogónknak. Általa mehetünk bizodalommal az Atyához, és általa fordulhatunk reménységgel minden emberhez az Ö sze- retetétöl fogant szolgálatunkkal, a Szentháromságtól igeneit és igazolt szolgálattal, ’ pintér Wn08

IMÁDKOZZUNK!

Atya. Fiú. Szentlélek, teljes Szentháromság! Magasztalunk Téged. Aki a Krisztusban megmutattad szeretettől sugárzó atyai arcodat, áldozatos szolgálatra kész fiúi vonásaidat és megszentelő Lelked életet újító hatalmát. Áldunk az életért, amellyel megajándékoztál, az örök életért, amelyre megváltottál és az új életért, amelyre megszentelsz. Kérünk, úgy irányítsd életünket, hogy kijelentett titkod fennséges gazdagságát vigyük embertől emberig szolgáló szeretetben. Ámen.

11 VASÁRNAP

UtentKzleleti renrl

Budapesten, ISIT. júuius 5-én

Deák tér de. 9. (úri.) Harmat Béla, de. li. (úrv.) dr. Haíenscher Karoly, du. ,3. Harmati Béla. du. 6. Szeretet- vendegsés: dr. Haíenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 8. Egyházzenei áhítat. ' Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andorne, üllői- út 24. de. íél 11. Karácsony Sándor u. 31—33, de. 9. Rákóczi út 35/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de.' 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. H. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. du. 5. Szeretetvendégség. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Karolj". Rákosfalva de. 8. Boros Karoly. Gyarmat u. 14. de. fél ,10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. váci út 129. de-. 8. Benczúr László. Fvangepin u. de. fél 10. Bsnczúr László. Cjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. io. Sehreiner Vilmos. Rákospalota, MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. ftákospalota-Xagy- teniplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály idei fél U. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa del 9. Rákoscsaba de 9. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr dé. fél

11. Kósa László.

Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) de. fel 11. (német), de. 11 (úrv.) du. 8. To- rockó tér de. tél 9. (úrv,). Óbuda de.

9. Veto Béla. de. 10 (úrv.) Vető Béla. XIL, Tartsay Vilmos a. 11. de. 9. Csengődy LászJó. de. 11. Csengődy László, du fél 7. Ruttkay Elemér. Pestliidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modort U. 6. de. 10. Munz Frigyes. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. fél 10. M'ssura Tibor. de. 11. (úrv.) Benőre Imre. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fa 9 Kelenvötgy de. 9. (úrv.) Rozsé István. Budafok de. U. (úrv.) Madocsai Miklós. Csillaghegy de. fel 10. Kaposvári Vilmos. Csépel ‘de. fél 11. Mezősi György.

„Széni, szent, szent a seregeknek Ura, mind a széles töld teljes az Ö dicsőségével” (Ézs 8, 3).

VASÁRNAP. — „Isten ■ megőrizhet titeket a botlástól és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségében, ujjongó örömmel” (Jud 24 — Zsolt 17. 15 — Jn 3, t—15

— Zsolt 145, 1—13). Életutunk nem sima és zökkenőmentes. Bizony könnyen megbotlunk a kísértés rejtett buktatóiban. Jó tudnunk, hogy van hűséges Vezetőnk. aki megóv az elbotlasok veszélyétől. Ezen felül megbo- csájtja vétkeinket, hogy feddhetetlenségben állhassunk az Ö dicsőséges színe elé. így ajándékoz meg a lélek nyugalmával, mely tiszta öröm forrása jelenben és jövőben. . •

HÉTFŐ. — „Eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről és asztalhoz telepednek az Isten országában” (Lk 13. '29

— Ézs 53. 11 — Eí 3, 14—21 ApCsel 7. 54—8. 4). Isten nemcsak az én Istenem, hanem minden népé. A világ minden tatáján vannak teremtményéi, akik éppúgy Hozzá tartoznak, mint mi. Nekik ugyanúgy jogúk van az élethez, mint nekünk. Nekik is drága kincsük az élet. Ügy kell reáiuk tekintenem, mint akik ugyanúgy részesei tsten teremtő és megváltó szeretettnek, mint én. Ezért nem lehetünk közömbösek az ö sorsukkal szemben.

CSÜTÖRTÖK. — „Isten Szent-.

lelkét is adja nektek” (1 Thessz 4. 8 — Jer 31, 7 — 1 Tim 3, 14—lb — ApCsel 8. 2ö—4U). leken Szemléikének megviiágosiló * erejére mindig szükségünk van.

A Lélek munkálkodása gyümölcseként ismerték meg az apostolok is feladatukat s lettek a Megváltó hűséges bizonyságtevő tanúi. A bennünk munkálkodó Szentlélek minket is megvüágo- sít, hogy felismerjük mindennapi életünkben Isten akaratát és* erősít bennünket szolgálatunk hűséges teljesítésében.

PÉNTEK. — „Fenséges az Űr. meglátja a megalázottat” (Zsolt 138. 8 — Lk l. 46—48 — 1 Kor < 12. 1—6 — ApCsel 9, 1—19). Különböző adottságokban éljük a i magúnk életet. Előfordulhat,.hogy rajtunk kívülálló okok miatt niegalázoltnak érezzük magunkat, Bizony fáj a lenézettség és a megalázottság tudatában élni. isten azonban nem emberi mérték szerint ítél. Jó abban reménykedni, hogy ő lehajol hozzánk és kiemel megalázotlsá- gunkból.

SZOMBAT. — „Az Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja’ őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Fii 4, 7 — Zsolt 84. 12 — Ez 1, 4—6 — 22—28 — ApCsel 9, 20—31). Életünk legdrágább kincsei közé

— házasság. Harta László és R eitinger Edit május 14-éit Csikcstöttösön tartották esküvőjüket. A szertartást Győr Sándor ajkai lelkész végezte.

— HALÁLOZÁS, özv. Hamar Gyuláné, sz. Stumpe Mária. Hamar Gyulának, a volt soproni evangélikus tanítóképző igazgatójának özvegye 85 éves korában április 5-én Sopronban elhunyt. ..Lelkem utánad eped. mint a kiszikkadt föld. Siess Uram, hallgass meg engem”.

— Karner Gusztáv ny. igazgató-tanító 82 éves korában május 11-én elhunyt. Negyven éven keresztül volt tanítója, kántora, majd igazgatója a nagyalásonyi gyülekezetnek. Nemzedékek egész sorát nevelte feleségével együtt — aki két és , fél évvel ezelőtt halt meg — istenfélelemre, egyház és hazaszeretetre. Pedagógus rátermettségükkel példás egyéni és. családi élet párosult. Volt tanítványainak és tisztelőinek hosz- szú sora kísérte utolsó útján a győri városi köztemetőben. Koporsójánál Kovács Géza győri lelkész hirdette a vígasztalás igéjét. Az elhunytban Dombi László felpéci lelkész és családja a szerető édesapát és nagyapát gyászolja. ..Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem. a hite't megtartottam”.

KEDD. — ..Mily drágák számomra szándékaid Istenem, mily hatalmas azok száma" (Zsolt 139, 17 — Ef 5, 17 — 1 Kir 8.

6—14—22—23—26-*-30 — ApCsel 8. 5—13). Amikor elindul valaki a, hit útján, megvilágosodik előtte. hogy Isten a világmindenség Ura. álkoíóia és. irányítója. Ez az Isten élő és munkálkodó Isten, akinek tervei és szándékai vannak az ő teremtményeivel. Szándékai igéiében tárulnak fel előttünk. Boldog, aki felismeri Isten szándékát és szolgáló életében híven teljesíti akaratát.

SZERDA. — „Az imádkozásban legyetek kitartók és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni” (Kol 4, 2 — Zsolt 116. 3—4 — Ef 4. 1—6 —

ApCsel 8. 14—25). Istán nincs

távol az ö teremtményeitől. Nem zárkózik el a ma élő ember elöl

sem. Igéjében búzdít az imádkozásra. hogy imádságunk szárnyán emelkedjünk az ő színe elé. Az imádság teremti meg a kapcsolatot az ember és Teremtője között. Az Ige folyamatos, kitartó imádságra búzdít, hogy állandó legyen kapcsolatunk Urunkkal. Int az Ige. hogy a megtapasztalt segítségért hálát és köszönetét mondani el he felejtkezzünk.

tartozik a béke. Ha a népek között nincs béke. akkor a háború •pusztítja az emberi életek és alkotások felbecsülhetetlen értékeit. Jó tudnunk, hogy Isten is békét akar. Az ő békéje, amelylyel megajándékoz, szolgálatra indít, hogy hozzájáruljunk a világ békéjéhez. Kühfl Ernö

EVANGÉLIKUS EI.ET

A Magyarországi Evangélikus. Egyház Sajtóosztályának lapjá

Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telel:

Mezősi György

Felelős kiadó:

Harkányi László

Szerkesztőség és kiadóhivatal-: 1083 Budapest Vili. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszán! 5lö—20 412—vili Előfizetési ár: eg.v évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Pósta

Index: 25211 ISSN 0133—1302

(2)

77.1372

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomású Felelős vezető;

Sopronj Béla vezérigazgató

Nem véletlen, hogy a korabeli hivatalok irodalom szemben állott vele haláláig, s az irodalmi kritika vezéralak! a. a nagy tekintélyű Gyulai Pál mindvégig elmarasztalta. S az sem véletlen, hogy a fiatal Ady Endre első jelentős verskötetében. 1906-ban. az elejére helyezett versek egyikében megírja szellemi találkozását az akkor már kilenc éve halott költővel, „lelke atyjával”. „S homlokomon simogat kezével / A Montblank-ember, / Én szent elődöm, nagy rokonom ...” Két évvel később ő adja meg az első legteljesebb jellemzést — magára is gondolva — a „néhai Vajda Jánosról”: „Magyar és vátesz. ez éppen elég. t Hogy honi késsel szent szívén döföljék.” Advval együtt századunk elején a Nyugat folyóirat irodalmi nagyjai is Vajda Jánost vallották ősüknek.

Végigkínlódta életében a nemzet sorsát. Lelkes híve . a 48-as szabadságharcnak. s a nemzeti függetlenség eszméjét később is őrzi. De az elbukott nemzeti forradalom után lelki válságba kerül, s a Meghasonlás című versében a „milliók boldog! fásának ” törekvésében csalódott ember kiábrándultsága szólal meg. Az ország érdekében az Ausztriával való megegyezés híve. de a Habsburgok kárára változott történelmi helyzetben a kiegyezés iobb lehetőségeinek eljátszását panaszolja. Magyarország iparosodásáért és művelődéséért száll síkra. A köznemességből alakuló polgárság vezető szerepét hirdeti, s közben méltán ostorozza e réteg önzését, elmaradottságát. A demokA modern ember lelki kortársa

Vajda János születésénél 150. évfordulójára

rácia harcosa publicisztikai írásaival, s a közéletből, „e íörtelmek helyéről” a természet csendjébe vágyik, „hol a világi lárma elfogy”. Minden idegszálával együtt rezeg a hazát érintő események hullámzásával.

Politikai törekvéseinek kudarcával párosul magánéletének tragikus hiányérzete. Egyetlen nagy szerelem töltötte be lelkét. de ellentétes érzésekkel, és soha nem jutva beteljesüléshez. A fiatal költő beleszeret budai szállásadója izgalmasan szép lányába, aki nem sokat törődik vele. és nagyravágyásból, pénzért egy bécsi mágnáshoz költözik, majd elzüllik, idősebb korában az italnak adja magát. A költő szívében a forró vonzódás és a megvetés hullámai váltják egymást, de Gina alakja egész további életén, több mint negyven esztendőn át kíséri. Ebből a tragikusan mély érzelemből születnek legszebb versei az évtizedek során,, köztük az ismeretes remekmű, a Húsz év, múlva (1876).

Életiének közéleti és egyéni keserűsége

— lelkének alkati tulajdonságaival együtt

— érthetővé teszi, hogy költészetében a magány fájdalmának megéncklöjc lesz, ennek az annvira jellegzetesen modern életérzésnek. Üstökös megjelenése az éji

égbolton saját sorsára emlékezteti: „Szomorú csillag, életátkom képe, ! Sugár ecset, mely festi végzetem, / Akárhová mégysz a mérhetlen égbe, / Te mindenütt egyetlen, idegen!”

Elsőként éli át lírájában a természet- tudományos világképet, ahogyan korában, a XIX. század második felében látták. A világűr mérhetetlen látványa a mindenség titkát keresteti vele. s kínzóvá lesz számára, aki már nem tud hinni Istenben, a kérdés: „Ki tartja fönn e szörnyű méretekben / A rendet, mely hajszálig összevág?” És még gyötrőbbé. hogy mi az értelme a szüntelen körforgásnak: „Bölcső, menyasszonyági), koporsó. ! Enyészet, élet egymást váltja. I Karácsonyesti ólomöntők / Játéka hát a nagy mindenség?” Az anyag maradandó- ságának elvét vallva, ébred benne a .miért: „Örök a léte a salaknak, / Elmu- landók csupán az élők?”

Kozmikus költészetének a dolgok yégső értelmét kutató vágya legfőképpen a halál problémájába ütközik bele. „Itt mindenütt, bennem, fölöttem ’ Merő csoda, titok, homály. / Ide mi végre, honnan jöttem? ! Miért c lét, mi a halál?” A halál ugyan a múlandóságával is borzaszt- ja: „Soha többé, soha többé! ) Szív, hogy

ezt elviseld! / Emberagy, a ,mindörökké’ I Őrületbe hogy nem ejt?” De jobban fél attól, ha folytatódnék a lét túl a síron; ..... Mi van / A koporsók, a sírok fenekén? i Nem csal-e a halálnak látszata?” Az a gondolat gyötri, hogy életének szenvedését, a fájó hiányt nem temeti el a sírhant. „Be nem telt vágy, el nem lobbant láng ... / Ha van tudat a túlvilágon, / Én mindig ezt az órát látom. / E hézagot a múlt időben ..Lírája metafizikus. a tapasztalati határon túli kérdéseket fürkésző gondolatai ide érkeznek: ,.A múlandóság lehangol csak. ! Az öröklét lcétscgbeejt. í ... Örökké élni; élni, élni, ! Lét kínja bármi szaggató: / Soha, soha meg nem pihenni. / Irtóztató, irtóztató!”

Különben is a legtöbbet kérdező magyar poéta ő. Verseiben igen sok a kérdőmondat. a töprengő keresés jele. Hangja köznapi, szenvedélyes és őszinte. Gyakran pongyolának érezzük stílusát, verselését, pedig csak közvetlen, mint korunkban Szabó Lőrincé. Annyira engedi megnyílni önmagát, hogy nemegyszer a lélek tudat alatti világa tör fel verseiben. Őszinteségéhez taítozik, hogy álszemérmes korában meri a szerelmet a maga .valóságában, testi vágyaival is megéne- Ttelni,. nemcsak álcázott légiességében. Természetleírásaiban nem a külső kép visszaadása vezeti, hanem a tájban is viharzó lelkének árnyaival és vágyott békéjével találkozik. Akármiről ír. önmaga vívódó lénye válik verssé. ígv lett a modern ember lelki kortársa, veöreös Imre