Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-06-12 / 24. szám
Többéi lobemel; a világ békéjéért Az Ökumenikus Tanács köszöntése a \ állásos békeerők kongresszusához A MAGYARORSZÁGI EGYHAZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK nevében őszinte örömmel és nagy várakozással köszöntjük a Vallásos Békeerők 1977. június 6—10. között Moszkvában tartandó világkongresszusát. A TARTÓS BÉKE napjainkban az egész emberiség közös ügye: megvalósításához szükség van ä legszélesebb körű összefogásra és minden jóakaratú ember erejének egyesítésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy a vallásos emberek milliói nagyon sokat, az eddiginél sokkal többet tehetnek a világ békéjéért. Az emberiség mai helyzete és jövője megköveteli mind a keresztyénségtől. mind a többi nagy világvallástól, hogy saját vallásos alapjaikból kiindulva gondolják át egymáshoz és a más világnézetű emberekhez való viszonyukat: a hagyományos szembeállást felszámolva tudatosítaniuk kell közös erkölcsi és egyetemes emberi értékeiket, amelyek alapján egymással és minden jóakaratú emberrel együtt küzdhetnek a béke, az igazság és az élet egyetemes emberi eszméinek megvalósításáért. EZÉRT ÖRÖMMEL ÜDVÖZÖLJÜK, hogy a Békeszerető Erők 1973. évi moszkvai világkongresszusán született terv megvalósításaként a világvallások képviselői most összegyülekeznek, hogy gondos előkészítő munka után egyeztessék békestratégiájukat, megbeszéljék hathatósabb részvételüket a békeszerető erők világméretű munkájában, és együtt mérjék föl feladataikat a tartós béke biztosítása, a leszerelés megvalósítása és a népek közötti igazságos kapcsolatok megteremtése érdekében. BIZTOSÍTJUK A VALLÁSOS BÉKEERÖK MOSZKVAI KONFERENCIÁJÁT, annak vezetőségét és minden részvevőjét arról, hogy a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa, tagegyházainak vezetői és gyülekezeti tagjai teljes meggyőződésükkel támogatják a világ- kongresszus célkitűzéseit és törekvéseit, és imádságos lélekkel kívánnak munkájához sok sikert és eredményt. (A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsúnak fenni közölt köszöntését adták át delegátusaink a moszkvai tanácskozáson.) Tovább a diakóniai teológia gyakorlati megvalósításáért Espereseink tanácskozásáról SZÉLES TÁVLATOKBAN HELYEZTE EL a közelmúltban tartott esperesi értekezlet egyházunk szolgálattevői, gyülekezetek és intézmények napi ügyeit és holnapi feladatait. A széles távlat fő vonásait D. dr. Káldy Zoltán, püspök-elnök helyzetértékelő tájékoztatója húzta meg. amelyben épp úgy szó esett az Európai Béke és Biztonsági Konferenciához kapcsolódó belgrádi találkozóval összefüggő ügyekről, mint a vallásos békeerők most záruló tanácskozásáról, vagy a Lutheránus Világszövetség most kezdődő VI. nagygyűléséről. Szó volt a közvetlen környezetünk életét meghatározó népgazdasági tervekről. társadalmi és politikai életünkkel összefüggő etikai kérdésekről. amelyekben gyülekezeteink tagjainak részestársként kell napi leltre váltani hitbeli döntéseinket. Számbavette a tájékoztató az Országos Presbitérium múlt év végén tartott ülésén ez évre beütemezett, már megvalósult, vagy folyamatban levő terveket, mint az új országos énekes könyv kiadása érdekében folyó előkészítő munkát, vagy az anyagi gazdálkodás egységes rendje érdekében az egyházmegyei, számszéki elnökök és pénztárosok közelmúltban tartott megbeszélését, a presbiterek nagy részvételével, sok jó tapasztalattal zárult körzeti konferenciákat vagy az egyházunk jó szolgálatát elismerő kiszélesedett külügyi munkát. A GYÜLEKEZETI TERÜLETRENDEZÉS TÁVLATI TERVE különösen is kiemelkedő programja volt az esperesi tanácskozásnak. Már a felszabadulást követően, elsősorban az egyházkerületek új határait meghúzó 1952. évi zsinat idején is szóba jött ennek szükségessége néhány gyülekezet esetében. Azóta hatalmas változások tanúi és részesei voltunk hazánk gazdasági, társadalmi és politikai életében. Ennek nyomán és teológiai, hitbeli felismeréseink eredményeként nagy változások következtek be egyházunk életében is. Egyházi tudatunkban is megerősödött a tervszerűség, a munkaerő jobb kihasználásának, az anyagi javak ésszerű felhasználásának, a munka differenciáltabb értékelésének az igénye. Mindezeket és még számos más tényezőt figyelembevéve terjesztette elő dr. Karner Ágoston, országos főtitkár a gyülekezeti területrendezés távlati tervét. Az alapos előkészítő dokumentumot az elkövetkező hónapokban az esperesek egyházmegyéjük helyzetéből értékelik, ha kell kiegészítik, majd az országos elnökség viszi az országos közgyűlés tanácskozó asztalára, hogy azt követőleg a lelkészi munkaközösségek is megtehessék segítő javaslataikat. Az alapos átgondolással készülő terv jó medret kíván készíteni a felépítésében is diakóniaivá alakuló gyülekezetek további életének és szolgálatának. Végül püspök elnökünk javaslatokat tett az ez év során megtartandó egyházkormányzati ülések előkészítésére. q Ifcíruiás vallásoktatásra A hittanbeíratás az 1977—1978. tanévre az. általános iskolákban es a gimnáziumokban junius 15-én, szerdán délután 14—18 óráig és június lü-án, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat vallásoktatásra abban az Iskolában kel! beíratni, amelyben a rendes beiratäst végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés eseten — írásban kérheti. Kezdődik a Dar cs-Salaam-i Nagygyűlés Beszélgetés Káldy Zoltán püspökkel Többször adtunk már hírt arról, hogy a Lutheránus Világszövetség június 13—26. között tartja VI. Nagygyűlését a tanzániai Dar es-Salaamban. Június 10-én indul egyházunk küldöttsége a Nagygyűlésre. A küldöttség tagjai : Káldy Zoltán: püspök, Ottlyk Ernő püspök, Prőhle Károly professzor, Hafenscher Károly lelkész, Takácsné, Kovácsházi Zel- ma lelkészi munkatárs és. Káldy Zoltánná. Az indulás előtt néhány kérdést intéztünk Káldy Zoltán püspökhöz. — Hogy látja Püspök Űr a Lutheránus Világszövetség előkészítő munkáját a Nagygyűlés előtt? Az LVSZ genfi központja nagyon demokratikusan készítette elő a Nagygyűlést. Arra gondolok, hogy az előkészítő munka első szakaszaitól kezdve egészen a végleges program megállapításáig a genfi központ szoros kapcsolatban állt a tag egy házakkal. Mind a főtéma, mind a szemináriumi témák, valamint az alté- mák kiválasztásánál is megkérdezte a tagegyházakat és kérte véleményüket. Így biztosította, hogy szinte valamennyi tagegyház javaslatot tehessen. Lényegében a Nagygyűlésen olyan témákról lesz szó, amelyeket maguk a tagegyházak javasoltak. A tagegyházak viszont a saját égető kérdéseiket kívánták tárgyaltatni. Valószínűnek tartom, hogy Dar es- Salaamban nem „íróasztalon gyártott” kérdésekről fogunk beszélgetést folytatni, hanem az egyházak valóságos kérdéseiről. Ehhez még azt is hozzá kell tennem, hogy a genfi központ a 31 altéma tárgyalásához a tagegyházaktól külön is hozzájárulást kér és ezeket az írásokat a csoport- munkák indulása előtt ott ismertetni fogják. — Lapunkban többször utaltunk már a Nagygyűlés főtémájára, a három szemináriumi témára és az altémákra, mégis kérjük Püspök urat, említse meg azokat ezen a helyen is ... A főtéma ez: „Krisztusban-új közösség". A íőtéma alá tartozik három szemináriumi téma: 1. Krisztusban — együtt a misszióban. 2. Krisztusban — egy közös-» ség a Szentlélekben. 3. Krisztusban — felelős gondoskodás a teremtett világról. A szemináriumokon kívül 31 csoportban dolgoznak majd a résztvevők. Csak néhány csoporttémát emlitek: Missziónk alapja, Az egyház a vallások sokféleségének, a világában, Találkozás ideológiákkal és világnézetekkel, Nevelés a misz- .szióban való részvételre, Lutheránus hitvallás és ökumenikus elkötelezettség. A dialógustól a közösségig. Az egyház — a társadalom sója, vagy tükre, Az emberi méltóság és emberi jogok. Diszkrimináció és rasszizmus, Az egyház és a vallásszabadság, Az egyház és a hatalom, Felelősségünk a bekéért és a béke veszélyeztetettsége. A témák is mutatják, hogy milyen sokféle problémát fogunk megbeszélni. — Mit gondol Püspök úr, melyek lesznek a legfontosabb témák? Erre nem könnyű felelni, mert a különböző világrészekben élő evangélikus egyházaknak nem teljesen azonosak a problémái s éppen ezért nem lesz könnyű Dar es-Salaamban „súlypontosí- tani”. Mégis azt gondolom, hogy a kiemelt témák ezek lesznek: Az egyház missziói munkájának újragondolása a modern világban, az egységének kérdése, továbbá a mai emberiség és világunk égető problémái (béke, leszerelés, társadalmi igazságosjság, faji megkülönböztetés). — Lesznek-e kényes kérdések? Valószínűnek tartom, hogy a Dél-Afrtkában fennálló faji megkülönböztetés — amely sajnos egyes evangélikus egyházakban is megvannak ezen a területen — heves vitákat fog kiváltani. Az LVSZ ugyanis határozottan felszólította a Dél-Afrikában élő „fehér” evangélikus egyházakat, hogy a maguk körében szüntessenek meg minden faji megkülönböztetést. A felszólításra nem jött egységes felelet. Nyilván folyik majd a vita a Nagygyűlésen ebben a tárgyban. De ezen túlmenően lehet még sok más izgalmas kérdés is. — Szeretnénk valamit hallani a Nagygyűlés rendjéről. A Nagygyűlés június 13-án, hétfőn délután istentisztelettel és úrvacsoraosztással kezdődik. Ezt követően mindennap korán, reggel van úrvacsoraosztás. Reggel a munka bibliaórákon folytatódik. Egész kis csoportokba oszlanak a jelenlévők és tartanak bibliaórát. A bibliaórák után három napon keresztül ülésezik a 31 alcsoport, azokat a témákat tárgyalva, melyeket az imént ismertettem. A következő 3 nap a három szemináriumban folytatódik a munka. Majd plenáris ülések lesznek legalább tíz alkalommal. Ezeken három előadás hangzik el: 1. Misszió és evan- gélizáció. 2. A lutheránus egyház és az egyház egysége, 3. Fejlődés és önállóság. Ugyancsak a plenáris ülések egyikén hangzik el dr. Mikko Juva elnök jelentése az elmúlt 6 esztendőről. Lesz 11 olyan bizottság, amely előkészíti a határozati javaslatokat. Ugyancsak a plenáris ülés fogja megválasztani az LVSZ új elnökét és a 28 tagú végrehajtóbizottságot. Ezeken kívül lesznek esti alkalmak, amelyeken az LVSZ 3 főbizottsága — tanulmányi, egyházi együttműködési és világszolgálati — tesz jelentést. — Kértek-e szolgálatot a magyar delegáció tagjaitól? Több szolgálatot kértek tőlünk. Június 17-én este a fötémával kapcsolatban tőlem kértek egy referátumot. Azt szeretnék hallani, hogy hogyan értelmezzük Kelet-Európábán, vagy éppen a Magyarországi Evangélikus Egyházban „Jézus Krisztusban — űj közösség” témát. Hafenscher Károly lelkész korreferátumot ad az első szemináriumban a misszió témájával kapcsolatban. A „Megújulási mozgalmak és az egyház” témájú alcsoportban nekem kell a vitát vezetnem. Pröhle Károly professzor az egyik bizottságban kapott jelentős szolgálatot. De delegációnk minden tagjának megvan a feladata. — Hogyan készült fel a magyar delegáció? Delegációnk igyekezett lelkiismeretesen felkészülni. Ismeretes, hogy egy 25 tagú munkaközösség dolgozta fel a főtémát, a szemináriumi témákat és a 31 altémát is. Ennek a munkacsoportnak eredményeit felhasználva Pröhle Károly professzor állította össze és fogalmazta meg azt a dolgozatot, amelyet angol nyelvre le- fodíttattunk és megküldtünk a nagygyűlés valamennyi résztvevőjének. Ez egy 125 oldalas könyv. Igen jelentősnek tartom, hogy ez a dolgozat elkészülhetett és i dejében kaphatták meg a nagygyűlés résztvevői. Az LVSZ negyedévenként megjelenő folyóiratában (Lutherische Rundschau, Lutheran World) megjelent egy hosszabb tanulmányom, „Jézus Krisztus Űr és Szolga címen, amelyet két évvel ezelőtt az LVSZ amsterdami Végrehajtóbizottsági ülésén mondtam el. Delegációnk tagjai idehaza néhány alkalommal találkoznak és megbeszéltük közösen feladatainkat. Azt reméljük, hogy Isten segítségével el tudjuk végezni szolgálatunkat. — Mit üzen Püspök úr a gyülekezeteknek? Arra kérjük Gyülekezeteinket, hogy imádkozzanak a Nagygyűlés munkájáért, delegációnk szolgálatáért és azért, hogy a Nagygyűlés olyan munkát tudjon végezni, amely hasznos lesz nemcsak a világ evangélikussága, hanem az emberiség nagy családja szamara is. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK PARLAMENTI FELSZÓLALÁSA A „NEUE STIMMENDEN A „Neue Stimme” című nyugatnémet evangélikus folyóirat 1977, áprilisi száma csaknem teljes terjedelmében megjelentette D. dr, Káldy Zoltán püspök-elnök tavaly decemberben elhangzott parlamenti felszólalását. Tanévzáró a Teológiai Akadémián A Teológiai Akadémia tanévzáró istentiszteletét és tanévzáró ünnepi ülését június 17-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartja a zuglói gyülekezet templomában (Bp., XIV. Lőcsei út 32.) Az istentisztelet igehirdetői szolgálatát Mekis Ádám, békéscsabai esperes, püspökhelyettes végzi. A tanévzáró ünnepi ülés az istentiszteletet követően fél 11 órakor kezdődik. A tanévzáró istentiszteletre és az ünnepi ülésre szeretettel meghívjuk és várjuk híveinket. Teológiai Akadémiánk tanári kara május 17-i kari ülésén egyhangúlag dr. Muntag Andor professzort választotta dékánná, dr. Sel- meczi János otthonigazgatót pedig továbbra is kari jegyzővé az 1977— 78-as tanévre. Az Akadémia prodékánjává a kari ülés dr. Fabiny Tibor eddigi dékánt választotta. A Teológiai Akadémia új dékánja
