Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-17 / 29. szám

►

»

Úgy szolgálni egyházunk javát, hogy közben egész népünknek szolgáljunk

Beszélgetés lelkéss jelöltjeinkkel és szüleikkel

A nyári időszak egyházunk életében azért jelentős, mert ilyenkor indulnak el teológiai tanulmányaikat elvégzett fiaink és leányaink a szolgálat útján. Az idén hat fiatal testvérünk áll be az aratás munkájába. A vizsgák izgalmai után, a tanévzárás ünnepi hangulatában velük és szüleikkel beszélgetünk arról, hogyan búcsúznak a Teológiai Akadémiától, és milyen érzésekkel, tervekkel néznek jövő szolgálatuk felé.

A BEFEJEZÉS ÖRÖMÉBEN mindenekelőtt az a kérdés vetődik fel, hogyan is kezdődött mindez. Elsősorban a szülőket vallatom, hogyan fogadták gyermekük akkori döntését. Szemerei Andrásáé, a lajoskomáromi gyülekezet kántora őszintén mondja: Először nem örültem leányom bejelentésének, gondolva, hogy csak felszínes lelkesedésből teszi. De később rájöttem, hogy Isten rendezte úgy a körülményeket, melyek kislányunkban kedvet, vonzódást támasztottak a teológia felé. Deine Károly kondorosi lelkész szavaiból viszont természetes öröm árad, hiszen két fia is van a végzősök között, a harmadik pedig jövőre lesz ötödéves. Hasonlóan örül Szabó Vilmos nyíregyházi lelkész is annak, hogy Vilmos fia az egyházi szolgálatot választotta. Hogy mit jelenthet egy lelkésznek az, ha a fia a lel- készi pályát választja, arról Szabó Lajos kőszegi lelkész így vall: Fiam. döntése nekem személyesen külön erőforrást jelentett. Akkori szolgálataim meglehetősen nehéz feladat elé állítottak, s Lajos fiam döntése, lelkes indulása nekem is erőt adott a szolgálathoz. Házi Jó- zsefné békéscsabai testvérünk talán minden szülő nevében mondja: Ügy éreztem, imádságom meghallgatásra talált, amikor Magdi leányom minden rábeszélés nélkül a lelkészi hivatást választotta.

A VÉGZŐS HALLGATÓK természetesen az öt év emlékei között lapozgatnak. Szabó Lajos arra emlékezik, milyen felejthetetlen élmény volt a teológia új épületének ..elfoglalása”. Ezzel mindannyian egyetértenek. De azután peregnek tovább az élmények: egy-egy teológusnap. vagy szup- likáció izgalma, a Sztárai darab, vagy a Passió-előadás magasztos élménye. Házi Magdolna egyik szupplikációs szolgálatára így emlékezik: Eszembe jut Gulyás néni egyszerű kis konyhája Osztopán- ban, amely számomra teológus éveim legszebb temploma volt. Talán soha nem vártak tőlem ilyen szomjas és könnyben ázó szemekkel evangéliumot, mint éppen ott. — A szülők is sorra emlegetik, milyen felejthetetlen, boldog élmény volt, amikor először hallottak gyermekük ajkáról igehirdetést.

A BESZÉLGETÉS FONALA azonban lassan a múltból a jövő felé irányul. Amikor arról vallatom a lelkészjelölteket, hogy milyen munkaterületen szolgálnának szívesen, mindegyik feleletében megismétlődik ez a kifejezés: gyülekezeti munka. Szavaikból az is kitűnik, hogy bár mindegyiküknek van a gyülekezeti munkában egy-egy kedves területe, de abban mind egyetértenek, hogy gyülekezetben szeretnének szolgálni. Deme Dávid és Károly is az ifjúsági munkát érzi kedves területének. Szabó Lajos ehhez hozzáteszi, hogy ő a gyermekmunkát is. Édesapja erre megjegyzi: Ez nem is csoda, hiszen az első pályaválasztás — Lajos eredetileg pedagógusnak készült — egy egész életrí. meghatározó. Balogh- né Szemerei Mária is a gyermekek között érzi magát igazán otthon. hiszen, mint mondja, tízen vannak testvérek, de nagyon szereti az egyházi zenét is. Házi Magdolna inkább a lelkioásztori munkál hangsúlyozza: Teológiai tanulmányaim előtt két évig emberek között dolgoztam — közéjük szeretnék visszamenni. Abban a szülők is valamennyien egyetértenek, hogy gyermeküket a gyülekezeti munkában látnák a legszívesebben szolgálni. Szemerei Andrásáé találóan így fogalmaz: Igen fájlalnám, ha a teológia után

leányomat valamelyik egyházi hivatalba „dugnák” aktahalmazok közé.

A SZOLGÁLAT MUNKATERÜLETE mellett szóba kerül a lelkészi szolgálat értelme Is. Szabó Lajos tömören így foglalja össze az egyházi szolgálat értelmét: Az evangélium különleges erejét továbbadni, ami szó és tett egyszerre és állandóan. Majd hozzáteszi: Szeretnék felszabadult és bensőséges baráti kapcsolatban élni gyülekezetem tagjaival. Ba- loghné Szemerei Mária a gondolatot így viszi tovább: Az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgálása mellett a lelkészi szolgálathoz hozzátartozik a sze- retetmunka is, amely nemcsak az elesettekről való gondoskodást jelenti, hanem azt is, hogy népünk és az egész emberiség kis és nagy problémáinak megoldásában is segítsünk. Deme Károly ehhez hozzáfűzi: A diakóniai teológiának ezt az értelmezését én is vallom, de szeretném, ha gyülekezeteink minden tagja is vallaná és megélné ezt a teológiát. — fgy szeretnék én is Isten hűséges szolgája lenni, hogy az evangélium segítő erejét eljuttassam minden

emberhez — fejezi be a gondolatsort Deme Dávid.

Végül arról beszélgetünk, van-e értelme és jövője az egyházi szolgálatnak, amelyre mindannyian rátették egész életüket. Szabó Lajosnak az a véleménye, hogy a jövőben csak még tágulni fog az egyház munkaterületének a köre. De csak abban az esetben lesz alkalma az egyháznak feladata ellátására, ha őszinte és emberi hangon és tetteken keresztül közeledik az emberekhez. Mindez akkor a legigazibb, ha a jelenben keresi jövőjét. Baloghné Szemerei Mária ezt az emberi hangot és tetteket így konkretizálja: Szívből örülök annak, hogy a ma egyházának szolgálhatok, amely megtalálta útját a szocializmusban. A diakóniai teológia által zöld út nyílik egyházunk számára szocializmust építő társadalmunkban. Csak ezen az úton járva képzelem el egyházunk jövőjét és a magam jövőjét is: Ügy szolgálni egyházunk javát, hogy egyben egész népünknek szolgáljunk.

Kívánjuk, hogy szolgálatba lépő fiatal testvéreink Isten és egész egyházunk áldásával induljanak el és járjanak ezen az úton.

Selmeczi János

Ady Endre:

„Áddm, hol vagy ?”

Oszlik lelkemnek barna gyásza: Nagy, fehér fényben jön az Isten, Hogy ellenségim leigázza.

Az arcát még titkolja, rejti.

De Nap-szemét nagy szánalommal Most már sokszor rajtam felejti.

És hogyha néha-néha győzök,

Ö járt. az Isten, járt előttem, Kivonta kardját, megelőzött.

Hallom, ahogy lelkemben lépked S az ő bús „Ádám, hol vagy?”-ára Felelnek hangos szívverések.

Szívemben mér őt megtaláltam, Megtaláltam és megöleltem S egyek leszünk mi a halálban.

Felvétel a Teológiai Akadémiára

Egyházunk lelkészképzése a budapesti Evangélikus Teológai Akadémián történik. Az 1974-ben felavatott épület nyugodt tanulási lehetőséget biztosító falai között az egyház Urában való bizakodás és az egyház jövője ■ránt) felelősség jegyében készítjük fel a hallgatókat a népünk közötti szent szolgálatra.

Hitet és tudást, egyház- és hazaszeretetei szeretnénk plántálni az erre a szolgálatra önként jelentkező fiatalok leikébe. Arra törekszünk, hogy a jövő magyar evangélikus lelkipásztorai egyszerre tudjanak hűségesek lenni Istenhez, és egyszerre tudják felelősséggel hordozni az egész emberiség ügyét.

AKIK A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁRA FELVÉTELÜKET ÓHAJTJÁK, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve —. az Aka- iémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest, XIV., Lőcsei út 32.) küldjék meg. A felvételi kérvény beadásának határideje 1977. augusztus 15 A katonaköteleseknek azonban 1977. július 15-ig kel) benyújtani kérvényüket.

Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. érettségi bizonyítvány, 3. középiskolai bizonyítvány. 4 helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét. szülei foglalkozását és keresetét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 5. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas. 6. keresztelési bizonyítvány. 7. konfirmációi bizonyítvány, 8. részletes

önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait. 9. esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány.

A FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES TOVÁBBÁ, az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallás- tanító lelkésznek részletes bizonyítványa. mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészt hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg, külön levélben, közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti.

Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő.

A FELVÉTELI BIZOTTSÁG DÖNTÉSÉT felvételi vizsga előzi meg, amelyen többek között a német vagy angol nyelv ismeretéről is számot kell adnia a jelentkezőnek. A felvételi vizsga időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket.

Az Akadémia hallgatói teljes ellátást kapnak. A férfi hallgatók a Teológus Otthonban, a női hallgatók pedig a VIII. kerületi egyházi épületeinkben kapnak elhelyezést. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók a TI. évfolyamtól kezdve ösztöndíjban részesülnek.

Megszólalt a harang a kiskőrösi l^ dötelken

ERDŐTELEK a kiskőrösi egyházközséghez tartozik, de külön kis település, ahol élénk gyülekezeti élet folyik. 1971, május 30-án szentelte fel D. dr. Káldy Zoltán püspök új imaházát.

A gyülekezet állandóan szépíti, gazdagítja ezt az istentiszteleti helyet. Függönyök, szőnyegek, új, az eddiginél tökéletesebb padló- burkolás, harmonium, mindig tisztán tartott terem, fenyővel fásított kert jelzi a hívek lankadatlan buzgólkodását. És, hogy túllátnak a gyülekezet kerítésén, azt a Gyülekezeti Segélyre, szeretet- munkára adott jelentős adományaik, szeretetotthonaink részére készített száraztészta- és gyümölcs küldeményeik bizonyítják.

1976 nyarán döntött úgy az anyagyülekezet, hogy egy régi kis harangját — amely hosszú időn keresztül iskolai harang is volt — Erdőtelek kapja. Ezt a harangot 1836-ban Német-Homoródi Barra István, Pest vármegye főorvosa ajándékozta a kiskőrösi egyházközségnek, de ma is hibátlan állapotban kész arra. hogy a ráírott kis versike szerint végezze szolgálatát: Élőket hívok. Holtakat rívok.

Az erdőtelkieknek ez a döntés új feladatot adott: állványt kellett készíteni a harangnak! Uj- Ponicsán Imre tervrajza szerinti harangállvány elkészítésében nemcsak a gyülekezet szakemberei — László Sándor. Kutyifa Sándor —. hanem a többi presbiterek. gyülekezeti tagok: asszonyok és férfiak — ha kellett ecsettel, ha kellett lapáttal, ásóval. sóder és cementszállítással — értékes társadalmi munkával szorgoskodtak.

Június 19-én örömmel fogadták az avatási ünnepre érkező Tóth- Szöllős Mihály esperest. „Nem öncélú kegyességre hívnak harangjaink — mondotta többek között igehirdetésében — hanem az egész városért, népünkért, sőt a világért való önzetlen szolgálatra és a Krisztusban megújult közösség életére, melyről éppen e napokban tanácskozik Dar es- Salaamban a világ evangélikussá- ga”.

Kiss Sándor karnagy vezetésével. Nagybocskai Vilmosné har- móniumkíséretével előadott énekkari szám után az esperes megáldotta, maid Lucza István, a gyülekezet legidősebb presbitere kondította meg először a harangot.

Az ünnepi istentiszteletet követően a gyermekek versmondással gyönyörködtették az imaházon kívüi is szorongó gyülekezetét.

Az ünnep emlékét megörökítő közgyűlést Torgyik László felügyelő elnökletével a szabadban az új harangállvány mellett tartották. N. v.

Gyóni Géza

halálának 60. évfordulóján, június

26-án bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg az első világháború szenvedélyes hangú költőjéről szülőfalujában. Gyónón. A tíz órai istentisztelet után a gyülekezet és a község népe a papiak falán elhelyezett emléktáblánál gyülekezett. A költő nevét viselő baráti társaság részéről Czeróczki András tanácselnök mondott nagy figyelemmel hallgatott emlékbeszédet. Az evangélikus gyülekezet nevében Kertész Géza lelkész köszöntötte a megjelenteket.

GYÓNI GÉZA Ady kortársa volt. Költészete mindinkább az ő hatása alá került. Saját hangját hadifogságában töltött évei idején találta meg. 1912-ben nagy feltűnést keltett radikálisan nacafista verse, a „Cézár, én nem megyek”. Tehetségét felismerve a haladás ellenzői szerették volna a maguk oldalára állítani és Advval szemben kijátszani. Az első világháború kitörésekor fel is használták verseit a háborús propaganda céljaira. A lengyelországi Przemysl

várában foglyul esett, majd a krasznojarszki fogolytáborba került költő előtt feltárul a valóság. Kalandos úton érkeznek haza versei, közöttük az álhazafiságot és a háború haszonélvezőit támadó. számtalan szívben elnémítha- tatlan visszhangot verő, legismertebb verse is, a „Csak egy éjszakára”. 1917. tavaszán írt versében már az oroszországi forradalmat köszönti (Utolsó tánc). Születésnapján. 33 éves korában halt meg. Juhász Gyula írta róla: „A költő 1914 nyarán a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el.” Családi neve eredetileg Achim volt. Édesapja. Áchim Mihály, gyóni evangélikus lelkész. A papiak falára helyezett, most virágokkal díszített és megkoszorúzott emléktáblán ezt olvashat iuk:

Kis falunk nevével innen indult a költői dicsőség tövises útiára Gyóni Géza. 1884. VI. 25—1917.

— Szentháromság után a 6. vasárnapon az oltárterító szine: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Ilm 6, 3—11: az igehirdetés alapigéje: Lk 3, 7—14.

— SZÉKESFEHÉRVÁR. Június 26-án az anyagyülekezetben és a fehérvárcsurgói fiijában a délelőtti istentiszteleteken Lábossá Lajos tatabányai lelkész, egyház- megyei Gyülekezeti Segély előadó hirdette Isten igéjét.

— KERTA—VESZPRÉMGALSA. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke augusztus 1-i hatállyal ifj. Szabó Vilmos segédlelkészt küldte ki szolgálatra a gyülekezetbe.

— HALÁLOZÁS. Mohr Hen- rikné, sz. Morócz Valéria, Mohr Henrik egykori óbudai lelkész özvegye, életének 90. évében, június

22-én csendesen elhunyt. Temetése július 7-én volt a Farkasréti temetőben. „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él.”

— Takó István ny. lelkész június 29-én elhunyt. Temetése július 12-én volt a rákoskeresztúri temetőben.

— Fehér Mihály, a Nógrádi Egyházmegye felügyelője, életének 52. évében, június 25-én, váratlanul elhunyt. Halálával az egybázasdengelegi gyülekezet 27 éven át volt hűséges kántorát, a

Nógrádi Egyházmegye áldozatkész, a szolgálatban fáradtságot nem ismerő felügyelőjét veszítette el. Olyan egyéniség volt, aki egyházi szolgálatában össze tudta egyeztetni az igéből fakadó látásával a népünk életének szebbé tételéért való fáradozást is. Temetésén Garami Lajos balassagyarmati lelkész, a Nógrádi Egyházmegye esperese hirdette a feltámadás igéjét az egyházasdenge- legi temetőben Schultz Jenő va- nyarci. Révész László béri, Zá- borszky Csaba szügyi és Bókkon Lajos egyházasdengelegi lelkész szolgálatával. Nagy részvéttel kísérték utolsó útjára gyülekezetének és az egyházmegye gyülekezeteinek tagjai. Az egyházi szertartás után a sziráki körzeti tanácselnök szólt a községi tanács és a lakosság nevében, kiemelve Fehér Mihály társadalmi munkásságának jelentőségét és abban teljes szívvel és töretlen akarattal való részvételét. „Az igaznak emlékezete áldott.”

— Id. Kiss Kálmán, a tési gyülekezet buzgó tagja, hosszú ideig presbitere és volt felügyelője, lapunk hűséges olvasója, hosszú betegség után, 80 éves korában elhunyt. Hittel, bölcsességgel és szeretettel szolgált közöttünk. Temetése június 26-án volt, rokonsága. a gyülekezet és a község lakosságának nagyszámú részvételével. Ravatalánál Isten igéje adott vigasztalást: „Nem fialok meg, hanem élek. és hirdetem az Cr cselekedeteit!”