Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-03-20 / 12. szám

ORSZÁGOS EVAN GELIKU HETILAP

XLII.. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1977. március 20. Ára: 2,30 Ft

Honnan vegyünk kenyere!?

Egyre fenyegetőbben mered ez a kérdés azok eié, akik felelősséggel szemlélik az emberiség sorsát és jövendőjét. A föld lakóinak száma robbanásszerűen növekszik, egyre több embert kell kenyérrel kielégíteni, a megmunkálható. élelmet termő földterület viszont állandóan csökken. Tudósok törik a fejüket, kutatóintézetek kollektívái kutatják lázas sietséggel. hogyan lehetne megnövelni a föld termő erejét, hol lehetne felfedezni új. élelmet termő területeket, vagy lehetőségeket. Izgalmas és gyötrő a kérdés: honnan vegyünk kenyeret az egyre nő vekvő emberiségnek ? ■;

Jézus is ezt kérdezte tanítványaitól. amikor az őt hallgató sokaság megéhezett. Nem azért, mintha ő maga nem tudta volna a feleletet, hanem azért, hogy kipróbálja tanítványai hitét és bizalmát. A tanítványok nem vizsgáztak valami fényesen. ..Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal. de mi ez env- nyinek?” Pedig, valahol mégis itt van a megoldás. Nemcsak Jézus csodája, de a tapasztalat is arról beszél, hogy a meglevővel kell jobban gazdálkodni, okosan kihozni beiőle azt. ami szükséges és elegendő. A tudósoknak az a véleménye. hogy földünk a mai emberiségnek többszörösét is el tudná tartani, csak okosan kellene gazdálkodni, az emberek munkáját és földünk természeti kincseit az élelmiszertermelés fokozására és nem a fegyverkezésre kellene fordítani. Azon a szemléletmódon is változtatni kellene, hogy mit törődöm más országokban, vagy más kontinenseken élő emberekkel. az a fontos, hogy nekem meglegyen mindenem. Fantasztikusan nagyok a különbségek abban a tekintetben, hogy országonként mennyi az egy főre eső jövedelem. vagy az egy személy által elfogyasztott kalória mennyisége. Van itt egy gyermek, aki az öt. árpakenyeret és két halat magának akarja megtartani, nem gondol arra. hogy másoknak is juthatna belőle!

Alapjában véve tehát nem a kenyérkérdés, hanem a szemlélet- módkérdés a legfőbb probléma. Hiába növelik meg az élelmet termő földterületet, hiába jönnek rá az élelmiszertermelést megsokszorozó termelési módszerekre, ha az önző. csak magára gondoló szemléletmódban nem következik be változás, akkor a szegények és gazdagok közötti különbség egyre nagyobb lesz. s ez a feszültség előbb-utóbb tragédiához vezet. Amikor Jézus összekapcsolja a kenyérkérdést a lelki kenyér, kérdésével, akkor tanítványainál ezt a szemléletmód-változást, bibliai nyelven megtérést akarja elérni. Ezért nem engedi, hogy őt kenyeret adó ..automatává" tegyék. Mert nem ez a megoldás, hanem a másikkal törődő, a másik javát munkáló szolgáló lelkűiét. Csak ezzel a szemlélettel lehet az emberiség legnagyobb kérdését, a kenyérproblémát megoldani.

Mi keresztyének tudjuk, hogy Jézus az ige hirdetésében és az úrvacsorában az. igazi lelki kenyeret, önmagát adja. Ha ezt hittel fogadjuk, akkor szemléletmódunk megváltozik, azaz a szolgáló Jézus lelkületével mindent megteszünk azért, hogy egyre kevesebb legyen az éhező és egyre több legyen a megelégedett, boldog ember. Dr_ Sflimcczi Jíin{*

Mai bizonyságtétel Jézusról

D. DR. KÄLDY ZOLTÁN PÜSPÖK PRÉDIKÁCIÓS KÖTETE most jelent meg Sajtóosztályunk kiadásában, „Hanem, hogy Ö szolgáljon” címmel, 465. oldalon. Több, mint 80 válogatott igehirdetést tartalmaz. Egyházunk Agendája nyomán követik az igehirdetések az ünnepkörök témáit. A textusok az egyházunk által használt perikoparendből valók. Az igehirdetések frissek, elevenek, maiak, túlnyomó részük magnófelvételről került a kötetbe, ezért bennük lüktet az igehirdetőnek a gyülekezettel való találkozásának a dinamikája.

A KÖNYV KIMAGASLÓ ÉRTÉKET jelent a magyarországi evangélikus egyház életében. Miért? Utunk teológiájának kialakításában döntő része van Káldy püspök szolgálatának. Akik hozzá közel állnak, tudják róla, hogy nem célja a diakóniai teológiát rendszerré tenni, bár ő maga nem zárja ki annak lehetőségét, hogy később azzá is lehet. Most az a célja, hogy ez a teológia indítást adjon, fellelkesítsen, sőt feltüzeljen a Krisztus-követés mai .útjára. Sokfelé jelent ez a teológia hatást és benyomást: ennek alapján szolgálunk külföldön, tehát nemzetközi területen, vagy itthon, a szószéken, a bibliaórán, a katedrán, társadalomban, hazánk és a béke ügyében, de magának a teológiai tudománynak is indítást ad. aminek bizonysága egyházunk könyvkiadásának

gazdagsága, elsősorban a biblia- rhagyárázaf területén. De amikor arról van szó, hogy a gyülekezetekben. az egyház népében hogyan gyökeresedik meg utunk teológiája, akkor annak az igehirdetés az első számú tényezője. Jellegzetes Káldy-tanítás: az igehirdetés maga is diakónia. mert az emberért, annak üdvösségéért és földi boldogulásáért végzett szolgálat.

ÜJ ÉS MAI A MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJA az egyes igéknek. Ennek konkrét példája a következő. Nemzedékek végtelenbe tűnő sora mélyen szerette az 1 Kor 13-ba foglalt „szeretet himnuszát”. Hírneves igehirdetök és nagy papok sokat prédikáltak erről. Káldy püspök annyira nagyra értékeli ezt az igét, hogy ezt írja: „Ha felolvasnám most lassan, még kétszer ezt a textust, nyugodtan lemehetnék a szószékről, mert ez önmagában is kész igehirdetés lenne. Nem kellene hozzátennem semmit.” (158. o.) Ahogy ő közelíti meg az igét, az ú.i abban, hogy nemcsak egyénektől igényli a szeretetet, hanem a közösségtől, közelebbről Jézus Krisztust követők közösségétől, tehát a keresz- tyénségtöl is. (160. o.). A szeretet dimenziója kiszélesedik, és világméretűvé válik. A rá jellemző merész és éles fogalmazásával azt mondja, hogy az a kecesztyénség semmi volna, amely nem törődne az emberek gondjával, nem fáradozna az emberiség békéjéért és a társadalmi igazságosság megvalósításáért világviszonylatban is. (160. o.)

MÉLY ÉRZÉSEK KÖZÖTT fejti ki mondanivalóját, szíve-lelke benne van a szavaiban. Amikor az élet legnagyobb ajándékáról, a szerétéiről prédikál, rögtön belép a családok körébe. a különböző emberi életviszonylatok körébe, és egyszerre filmszerűen tud beszélni, szinte látjuk magunk előtt a megelevenített eseményeket. Pár mondat és megható, megrendítő helyzetet elevenít meg: „Hallottam, hogy egy cserben hagyott feleség — amikor férje a születésnapján mégis virágcsokorral köszöntötte öt —. így sírta el magát: „Ne a virágot, hanem a szívedet’ add nekem!” Arról is tudok, hogy amikor Párizsban egy

híres író ment el egy utcai koldus előtt és mivel nem volt nála semmi pénz, zavartan megszorította a koldus kezét, a koldus így kiáltott fel: „Köszönöm, királyi ajándék volt!” (306. o.)

ÁTÉLT ÉS VÉG1GTUSAKO- DOTT SZAVAK azok. amiket kimond. Sokan ismertük édesanyja iránti mély szeretetét. izmikor Istenről tanít, a saját hittapasztalatán és könnyein átszűrve mondja: „Amikor odaállsz egy sír mellé, hullanak a koporsóra a kemény hantok, minden azt mondja, hogy Isten nem Atya. Csak ha jön a Lélek és szembe áll a te lelkeddel és elkezdi bizonyítani, hogy ember, annak ellenére, hogy temetsz, annak ellenéTe, hogy, leszakadt a szívedről, akit talán a legjobban szerettél, annak ellenére, hogy álmaid dűltek most össze, annak ellenére Isten: Atya. Szerető meny- nyei Atya a Jézus Krisztusban, Aki akkor leginkább Atya, amikor azt hiszed, most gppen nem Atya.” (278. o.) Ennek a személyes hitnek és bizonyságtételnek van magával sodró ereje.

AZ ÉLETHEZ KÖZEL ÁLLÓ igehirdetési elvének egyik alaptétele. hogy mindig az ember személyes problémájára nézve hirdeti Isten, igéjét. Az embert mindig úgy látja, amint az családjának, gyülekezetének, egyházának, népének és nemzetének, s mág tágabb vonatkozásban az egész emberiség nagy családjának is a tagja. Amikor az Isten Szentlelke által ébresztett új embernek a magatartását körvonalazza, akkör konkrétan fejti ki, hogy ez mit jelent a családi élet megújulására nézve, vagy a munka értelmének a megtalálására • nézve, vagy a kiszélesített szeretet nyomán mit jelent az egyház számára, amelv küzd az emberiség békéjét támadó társadalmi igazságtalanság, az éhség és a háború ördögének tom- bolása ellen. Megkapó képpel kívánja az önzö és magának élő tulajdonságnak, mint egy elhasznált rongyruhának a levetését, hogy felöltözze az ember a felebarát javát szolgáló életet, amelyben súlypontáthelyezés történt, mert többé már nem ö áll a középpontban, hanem a másik ember, akiért élnie és dolgoznia kell. (248. o.)

A HIT ÉS A SZERETET EGYSÉGE Jézus elfogadásának és konkrét cselekedetekben való követésének az egysége természetes egészként jelenik meg igehirdetéseiben. Akik Szeretik és magukévá tették a diakóniai teológiát, azoknak szívét öröm tölti el. amikor frappánsan látják annak a kifejtését és megfogalmazását. Hg lenne még, aki nem érti a diakó-\ niai teológiát, ebben a kötetben sokoldalúan megvilágítva találja annak a lényegét. Ez kifejezetten és eltökélten Krisztus-középpontú teológia, amelyből éppen a Jézushoz tartozás nyomán következnek a gyakorlati cselekedetek a felebarát javára. Jézusra így mutat rá: „Olyan lelkülettel ajándékozza meg tanítványait a megdi- csöült Űr. melynek birtokában azok készek segíteni az emberi élet minden problémájának megoldásában, készek munkálni a másik ember boldogságát, anyagi jólétét, lelki békességét és külső békéjét. Jézus cselekedeteinek továbbfolytatásához hozzátartozik az évangélium továbbadása, az elesetteken. a rászorultakon való segítés. Ezeket, a cselekedeteket Jézus Krisztus a saját cselekedeteinél is nagyobbaknak ítélte.” (242. o.)

HAZASZERETETE végigvonul minden igehirdetésén, de különösen is kiemelkedik akkor, amikor a második világháború végén a fasiszták által lerombolt vecsési templom helyett épített , új istenháza felszentelése alkalmából prédikált, 1971-ben, vagy amikor a felszabadulás 25 esztendős jubileuma alkalmából prédikált a Deák téren a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által rendezett ünnepségen.

AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT ÉRZETT FELELŐSSÉG a béke, az igazságosság igénylése szintén átszövi valamennyi igehirdetését, de különös hangsúlyt kapnak ezek a gondolatok, amikor a Keresztyén Békekonferencia kiemelkedő eseményeivel foglalkozik, vagy amikor a Lutheránus Világszövetségre tekint. A világ lutheránizmusá- tól sokat vár. s ezért gyakran szolgál tanáccsal és útmutatással, annak a hittapasztalatnak a féli vében. amelyre Isten elvezette Magyarországi Evangélikus Egyházunkat.

PRÓFÉTAI ERŐ TÖR ÁT SZAVAIN, amikor azt a feladatot kapta Istentől, hogy egyházunk útját feltárja és mint igehirdető, az egész egyházra nézve prédikáljon. A próféták nyomán fejti ki a megtérés útját, nemcsak egyéni, hanem. közösségi vonatkozásban is, amely szerint az egyháznak magának is meg kell térnie. Ilyen messzire tekintő és nagy távlatú megtérés volt az, amikor egyházunk megtalálta helyét a szocialista társadalomban: „Egész egyházunknak kellett új útra lépnie éspedig úgy, hogy a múltért való bűnbánat, közben felszámolja a múltat, odafordul ahhoz az Istenhez, aki odaforditja '<—• segítségét, szavát, lelki és szellemi erejét, hétköznapi cselekedeteit — az országépítő nép mellé, hogy segítse azoknak a földi reménységeknek a valóraváltását, amelyek népünk fejlődését mozdítják elő. Mi abban a bizonyosságban végezzük szolgálatunkat, hogy valóban nem csupán egyes gyülekezeti tagjaink, hanem egyházunk lépett a ’ megtérés útjára, kezdett újat.” (258. o.)

MŰVÉSZI TEHETSÉGE HÁROM IRÁNYBAN nyilvánul meg. Egyrészt végigvonul minden igehirdetésén az ízig-vérig igehirdetőnek és szónoknak az a tehetsége, amellyel lebilincselő', eleven, fordulatos, szemléletes, megszólító erejű tud maradni mindvégig. Lehetetlen nem figyelni rá. Kifogyhatatlan az ötletekben. Másrészt a Deák téri hangversenyek

alkalmából tartott igehirdetései olyan ember alkotásai, aki maga Is az egyházi ének és zene kedvelője. Akik közel állnak hozzá, tudják, milyen szívesen és szépen ’tud énekelni. A régi klasszikusok. Bach és Schütz, és a mai zeneszerzők: Szokolay és Gárdonyi karácsonyi, nagyheti és húsvéti tárgyú műveiket ezek a Deák téri igehirdetések a Krisztus-mű nagyszerűségével yilágították meg. Harmadszor az igehirdetéseket átszövi a verseket szerető embernek a művészi tehetsége. Fiatal korában maga is sokat szavalt, ma pedig igen széles körű versismerete tudja fokozni a mély érzést, a nagy érzelmi skálát.

..HALÁL NEM LESZ TÖbIé” összefoglaló címmel szerepelnek temetési igehirdetései, amelyekkel a feltámadás reménységével vigasztalta a hozzátartozókat, amikor a bölcs egyházpolitikusnak, Mihályfi Ernőnek, a tudós teológusnak, Pálfy Miklósnak, és a szív emberének Friedrich Lajosnak a koporsója előtt állt.

A TEOLÓGIA ÉS AZ IGEHIRDETÉS EGYSÉGE jegyében áll a könyv végén két alapvető fontosságú előadása. Az egyiket ,.A diakóniai teológia továbbfejlesztése” címmel az országos lelkésztovábbképző konferenciákon tartotta, a másikat „Jézus Krisztus — Űr és Szolga” címmel Amsterdamban, a Lutheránus Világszövetség nagygyűlést előkészítő végrehajtó bizottsági ülésén. Itt a teológus állt előttünk, aki tudományával — a különböző műfajnak megfelelően — mégis ugyanazt műveli, amit a szószéken.

MINDENKI. AKI SZERETI JÉZUST, szeretni fogja ezt a könyvet is, mert Róla szól, őt hirdeti. Ezt fogják érezni lelkészeink is, amikor a lelkészi munkaközösségi üléseken fogják elemezni a könyv igehirdetéseit. Ezt fogják érezni az olvasói is. gyülekezeteink tagjai is. Egyetlen Jézusra mutatás a könyv. Minden egyes igehirdetést egységbe fog a könyv alapigéje: „Az ember Fia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20, 28.) Ennek a szolgáló Űrrtak a tanítványa, bizonyságtevője, követője, prófétája: Káldy Zoltán, az Isten szolgája.

D. dr. Otttyk Ernő

A tiszteidben teológiai doktori címről

A Teológiai Akadémián adható teológiai doktori fokozatról és tiszteletbeli teológiai doktori címről 1972. I. 1-i hatállyal Szabályrendelet jelent meg. Ennek III. 18 §-a így hangzik: „Az Akadémia tiszteletbeli teológiai doktori címet adományozhat olyan személyeknek, akik a teológiai tudomány, az egyházi élet és az egyházak együttműködése ■terén saját egyházuk és a Magyarországi Evangélikus Egyház érdekében kimagasló és eredményes munkásságot fejtettek ki.”

Az Evangélikus Teológiai Akadémia tanári karának 1977. február 18-án tartott ülése e 18. §-hoz egyhangú határozattal az alábbi kiegészítést terjesztette fel az Országos Elnökségnek.

..A tiszteletbeli teológiai doktori cím jelölése: Dr.. hivatalos — tehát teljes megjelölést igénylő — okmányokon: Dr. theol. h. c. — E megjelölés alkalmazandó minden hazai és külföldi teológiai főiskolán, vagy hittudományi karon elnyert tiszteletbeli teológiai doktori fokozat esetében. Két vagy több rite, illetve tiszteletbeli teológiai doktori fokozatnak, vagy mindkettőnek a birtoklása esetén — első tagként — használható az eddig szokásos D. megjelölés is.”

Egyházunk Országos Elnökségének 1977. március 2-án kelt, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánjához írt levele értelmében az Országos Egyházi Elnökség a fenti kiegészítést az Országos Presbitérium jóváhagyásának reményében jóváhagyta.

A LEUENBERGI KONKORDIA NORVÉGIÁBAN

A norvégiai evangélikus egyház püspöki konferenciája nagy többséggel támogatta a Leuenbergi Konkordiát, a püspökök üdvözölték a konkordia célkitűzését és eredményeit. Egyúttal hozzáfűzik

azonban, hogy a Leuenbergi Konkordia aláírására a norvég evangélikus' egyház államegyházi helyzete miatt, nincs meghatalmazásuk.