Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-03-13 / 11. szám

XLII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM

Szolgálat és bürokrácia

Mandarin, mandulavirág és drótakadály

Ciprusi beszámoló

Talán nincsen olyan ember, aki ne szenvedett volna kisebb, vagy nagyobb sérelmet a bürokratikus gondolkodás miatt. Amikor a kü- ! lönböző ügyintézők az eléjük ke- j rülő esetekben csak .„ügyeket”, a hozzájuk forduló emberekben ! csak „ügyfeleket” látnak, óhatatlanul embertelenné válik az ügyintézés. Mai evangéliumi igénkben az emberek — nyilván a farizeusok és az írástudók — Jézust is bele akarják kényszeríteni ebbe a bürokratikus, embertelen gondolkodásba. Jézus azonban nem engedi szolgálatát a jogi kategóriák bilincseibe verni. Ezzel példát mutat nekünk is, hogy a jogi csűrés-csavarás helyett számunkra is mindig azok az emberek legyenek fontosak, akik reánk vannak bízva és akik várják segítő szolgálatunkat.

Jézus néma ördögöt űz ki, azaz meggyógyít a némaságból egy megszállott embert. Az emberek közül egyesek nem annak örülnek, hogy egy embertársuk megszabadult a némaságtól és a visz- szanyert beszédkészség által újra boldog tagja lehet a társadalomnak, hanem felteszik a szőrszálhasogató jogi kérdést: kinek a hatalmával tette ezt Jézus? Jézus válasza nagyon érdekes: Mindegy, hogy kinek a hatalmával gyógyítottam meg ezt a beteg embert, Belzebubéval*^, vagy Istenével, a lényeg az, hogy ezzel Isten országa érkezett el hozzátok. Ez közelebbről azt jelenti, hogy senkinek sem kell többé félni a gonosztól, mert ahová Isten országa elérkezett, ott öröm és boldogság van. Jézus ezzel a meghökkentő válaszával nem azt akarta mondani, mintha valóban mindegy lenne, kinek a hatalmát képviseli, hanem azt hangsúlyozta, hogy ne a jogi elveket feszegessük, hanem inkább gondoljunk azokra a segítségre szoruló emberekre, akik várják tőlünk a segítséget. Mert az emberi tettek értékét nem azok „jogossága”, vagy „jogtalansága” határozza meg, hanem az, hogy jelentenek-e olyan segítséget, amely szebbé, boldgabbá és emberibbé tudja tenni az emberek életét.

A továbbiakban Jézus arról is beszél, hogy a bürokratikus gondolkodásmódnak egy másik kísértése is van: Lezártam az ügyet, elintéztem az aktát, s most már pihenhetek a babérjaimon. Pedig az élet arról beszél,- hogy nincs lezárt ügy és elintézett akta, mert az élet az emberek számára újabb és újabb problémákat produkál.

S ha nem állunk készenlétben az újabb szolgálatok végzésére, akkor hiába való volt minden régebbi fáradozásunk. Jézus szolgálatának egyik fontos jellemzője éppen az, hogy újra meg újra kész segíteni. Gondoljunk csak arra, milyen türelemmel és készséggel foglalkozik újra meg újra Péterrel. Nem tekintette véglegesen „trendezettnek” Péter ügyét. Ezt magunkon is megtapasztalhatjuk. Újra meg újra szól hozzánk, megszabadít bűneinktől és új élettel ajándékoz meg. Jézusnak ez a bürokráciamentes naponkénti szolgálata tehet bennünket is képessé arra, hogy mi magunk is ilyen figyelmes készséggel álljunk rendelkezésre életünk végéig azoknak, akik segítő sze- retetünkre rászorulnak.

Dr. Selmeczi János

Mint az már lapunkban hírül adtuk, február 19—20. között Ciprus szigetén voltam a Parlamenti Képviselők Világgyűlésének előkészítésére. A Béke Vi- ’ ágtanács gondozásában az elmúlt év októberében „Szolidaritás Ciprussal Világkonferenciá”-ját renviselők megalakítottak egy külön csoportot azzal a céllal, hogy előkészítsék a Parlamenti Képviselők Világkonferenciáját Ciprusért. A hétttagú előkészítő bizottságnak tagjaként utaztam Ciprusra.

Korábban már jártam Kréta és Rhodos szigetén, de Cipruson

Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök Makariosz érsekkel, Ciprus elnökével

A böjt a világban való diakónia megfrissülésének ideje

Püspökeink körlevele

Február 23-1 keltezéssel püspökeink körlevelet adtak ki, melyet megküldték valamennyi evangélikus lelkészi hivatalnak. A körlevél bevezető részét az alábbiakban közöljük.

„Böjt nem a .magunkba szállás’ ideje — mint azt sökan gondolják — hanem a világ felé fordulás és a világban való diakónia megfrissülésének ideje. Ez abból adódik, hogy a .kereszthordozás’ nem a bajok és szenvedések békés elviselését jelenti, nem is .önmagunk- ba-roskadást’, hanem önmagunktól való elfordulást, a másik emberhez és a környezetünkhöz való odafordulást és ebben a környezetben — tehát a világban, a társadalomban — való aktív, segítő szolgálatot. Amikor Jézus elindult a kereszt útján, .menet közben’ nem egyre inkább önmaga felé fordult, hanem egyre inkább kitárulkozott a világ felé. A golgotái kereszt pedig a csúcspontja volt a világ felé való kitárulkozásnak és az egész világért való szolgálatnak. Ha mi és gyülekezeteink a böjti időszakban ennek fordítottját akarják élni, akkor egyre inkább elhagyják a .kereszt útját’ és a maguk útját járják. Tehát az önzés útját.

Ha valamikor, akikor a böjti időben és a nagyhéten kell az igehirdetésekben azt a Krisztust prédikálni. Aki ,nem azért jött, hogy Neki szolgáljanak, hanem, hogy Ő szolgáljon és életét adja sokakért.’ Nem valósulhat' meg a gyülekezetek diakóniai életformája, ha az igehirdetéseken keresztül nem állhat a gyülekezetek elé az a szolgáló Krisztus, Akiről az evangéliumok és az apostoli levelek egyértelműen tesznek bizonyságot. Nem elegendő az igehirdetésekben refrénszerűen ismételgetni a .diakónia’ szót, hanem olyan igehirdetéseket kell tartanunk, amelyeken keresztül a szolgáló Krisztus valóban diakóniát végezhet az ő gyülekezetén, adhatja a bűnbocsánatot, az új életet, a másokért való felelősség lelkét és azt a sze- retetet, amely hajt az emberek békéjéért, boldogulásáért való fáradhatatlan szolgálatra.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem pusztán egyes gyülekezeti tagoknak a diakóniai életformában való megújulásáról van szó, hanem a gyülekezetnek, mint gyülekezetnek kell .örömmel elfogadnia a szolgáló Jézus diakóniáját és az egész gyülekezetnek kell ebben a diakóniai életformában élnie. A gyülekezet, mint a Jézus Krisztusban való hívők közössége, diakóniai közösség. Hiszen, azzal a Krisztussal vannak közösségben — helyesebben az a Krisztus vállal velük közösséget, Aki szolgálni jött és Aki ma a gyülekezet közösségén keresztül végzi el a világban ezt a szolgálatot. Kérjük lelkészeinket, hogy céltudatosan ilyen értelemben prédikáljanak és így segítsék gyülekezeteiket arra, hogy mindenestől olyan diakóniai közösségekké váljanak a Szentlélek ereje által, amely közösségen keresztül Jézus elvégezheti szolgálatát .sokakért’, tehát az emberekért.”

lók azon a szigeten, ahol Pál apostol Barnabás társaságában járt. mint ahogy arról a Cselekedetek könyve 13. fejezete beszámol. Mivel a sziget fővárosának, Nicosiának a repülőtere a hadiesemények óta zárva van, repülőgépünk Larnaca-ban szállt le, ahonnan majdnem 100 kilométert kellett még autóval megtennünk a fővárosig. A természet világa úgy látszik nem akar tudni a hadieseményekről, a sziget ketté- szakításáról, menekülttáborokról, mert most hozzák termésüket csodálatos gazdagságban a mandarin-, a narancs- és a citromfák. Szinte valószínűtlenül szép, hogy ezzel egyidőben a mandarin- és narancsligetekben virágzanak a mandula- és őszibarackfák. Valami mégis jelzi, hogy tragikus események is lezajlottak két és félévvel ezelőtt: drótakadályok húzódnak magában a fővárosban is és a mandarinligetek között is. De jelzik a menekülttáborok is.

Köztudomású* hogy a hadiesemények következtében a törökök által megszállt területről mintegy 200 ezer ciprusi görög menekült el. ugyanakkor 60 ezer ciprusi török ment át a sziget megszállt részére. Ennek következtében szinte éles határvonallal elkülönült egymástól a görög és török lakosság. A görög népközösség területén még mindig kb. 14 ezer görög lakik menekülttáborokban. Jártunk ezekben a táborokban is. a menekültek sátrakban laknak több mint 2 éve. A kormányzat igyekszik felszámolni ezeket a táborokat. Sorozatban építtetik az új otthonokat a tábor lakói számára. Beszélgettünk a menekülttáborok lakóival is, akik között különösen azok szenvednek, akiknek a hadiesemények során hozzátartozóik — egyelőre nyomtalanul — eltűntek, összesen kétezer ilyen személyt tartanak számon. Nem tudják mi van velük.

A fővárosnak, Nicosiának egy része szintén török megszállás alatt van. Drótakadályok zárják el az utcákat több helyen. A. „kék sisakos” ENSZ csapatok vonnak kordont a görög és török népközösség közé. Többek között szőke, finn katonákat is láthattunk ilyen szolgálatban.

A parlamenti képviselők, akik Angliából, Belgiumból, az NSZK- b ól, Finnországból, Bulgáriából, Ausztráliából és Mexikóból jöttek, minden lehetőséget megkaptak arra, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a jelenlegi helyzetről. Elsőnek tagadott bennünket Makariosz érsek, a Ciprusi

Köztársaság elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy a sziget jövőjéről közte és a török népközösség vezetője, Denktas között megbeszélések kezdődtek. A megbeszélések során megállapodtak abban, hogy mindkét népközösség, a görög is és a török is ragaszkodik a sziget függetlenségéhez és el nem kötelezettségéhez. Szeretnék megvalósítani a két népközösség föderációját. Ehhez azonban az szükséges, hogy előbb megállapítsák a két népközösség területi határait. Ez nem lesz könnyű, mert jelentős különbség van a tárgyalófelek között atekintetben, hogy mekkora terület tartozzék a két népközösséghez. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni mindkét rész gazdasági életképességeit is. Különösen a görög népközösség szeretné biztosítani, hogy a területi határvonal megállapítása után is a két népközösség tagjai szabad mozgást, letelepedési engedélyt és vagyonszerzési lehetőséget kapjanak mindkét területen. Végül meg kell állapítani egy központi, szövetségi kormány hatáskörét. Makariosz elnök kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy reménysége szerint a két népközösség vezetőinek március második felében sorra kerülő bécsi tárgyalásain előbbre tudnak lépni a megoldás felé, noha még számos akadályt kell legyőzni és a tárgyalások a jelek szerint hosszúra fognak nyúlni.

A parlamenti képviselőket fogadta még Kyprianou, a Parlament elnöke, Christophides külügyminiszter. Spanos munkaügyi miniszter. Patsalides pénzügyminiszter és még mások is. A miniszterek saját tárcájukon belül adtak tájékoztatást a „ciprusi kérdéssel” kapcsolatban.

A képviselőcsoport megállapodott abban, hogy 1977. június

18—20. között tartja meg a Parlamenti Képviselők Világkonferenciáját Ciprusért. A konferencia Londonban lesz. Meghívót küldenek a világ valamennyi parlamentjéhez. Egy felhívást is készítettünk, melyben többek között ez olvasható: „összefüggésben az emberi jogok védelmével, a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása, területi integritása, egysége és el nem kötelezettsége megőrzésének előmozdítása, a ciprusi probléma igazságos megoldása érdekében — amelynek az ENSZ határozatain kell alapulnia — világkonferenciára hívjuk a világ parlamentjeinek képviselőit

D. Káldy Zoltán

Dr. Káldy Zoltán püspök Moszkvában

A „Vallásos dolgozók a tartós békéért, leszerelésért és a népek közötti igazságos kapcsolatokért” elnevezésű világkonferenciájának előkészítő bizottsága március 15—17-Lg tartja ülését Moszkvában. Dr. Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke, egyházunk püspök-elnöke a bizottság tagjaként részt vesz az ülésen.

Mint ismeretes a fenti világkonferenciára 1977. június 6—10-ig kerül sor Moszkvában.

Megjelent D. Káldy Mén püspök prédikációs kötete

Sajtóosztályunk szeretettel értesíti lapunk olvasóit, hogy március 1-én megjelent D. Káldy Zoltán püspök: „Hanem, hogy ő szolgáljon” című prédikációs kötete. A szerző a kötet címét Mt 20, 28-ból vette: „Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő

szolgáljon és életét adja váltsá- gul sokakért.” A prédikációs kötet 80 igehirdetést tartalmaz. A 465 oldalas könyv nagyon ízléses vászonkötésbei^ jelent meg. A védőborítót Defies Pál készítette. A könyv ára 136,— Ft. Húsvéti ajándékként is adható a szép kiállítású prédikációs kötet.

dezték meg Frankfurtban, melyen számos parlamenti képviselő is jelen volt a világ különböző részeiből. Ezek a parlamenti képelőször voltam. Tudva, hogy 1974 júliusában török csapatok szállták meg a sziget északi részét, különösen is érdekelt, mit talá-