Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-02-13 / 7. szám

XLII. OI A7 AM 7. SZÁM 1977. február 13. Ära: 2,50 Ft ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Lapunk február 9-i számában beszámoltunk az Országos Pres­bitérium december 21-i üléséről. Készleteket közöltünk D. Káldy Zoltán ‘ püspök elnöki jelentésé­ből. Jeleztük, hogy a püspök-el­nöki jelentésből még egy részletet fogunk közölni az Országos Egy­ház osztályainak és különböző munkaágainak szolgálatáról. Az alábbiakban ennek teszünk ele­get. a főtitkári iroda — élén dr. Karner Ágoston főtitkárral — jól látta el feladatát. A főtitkár korábban koordinálta a munkát az egyes osztályok és munkaágak között. Ma már ezen túlnőtt a szolgálata, hiszen végzi a Gyüle­kezeti Segély irányító-munkáját, jelentősen részt vesz a Diakóniai Osztály munkájában, különösen is annak beruházásaiban, ő irá­nyítja az üdülök munkáját, a Nyugdíjosztály vezetése is kezé­ben van és kiveszi részét a fóti Kántorképző Intézet munkájából Magától értetődően a különböző osztályok részéről a főtitkár je­lentős segítséget kap. TEOLÓGIAI AKADÉMIÁNK 50 hallgatóval új épületében foly­tatja munkáját. Maga az új épü­let egész más légkört teremtett. mint korábban volt az Üllői úti öreg épületben. Szép tantermek, megfelelő tanári szobáit és a Teológus Otthonban kényelmes, világos, szép dolgozószobák áll­nak rendelkezésre. A professzorok egyre tudatosabban érvényesítik előadásaikban a diakóniai teoló­giát. Ebben az esztendőben négy tanszéken készült él a jegyzet, amelyet a hallgatók felkészülé­süknél az eddiginél sokkal jobban tudnak használni. Ez év szeptem­berében három gyülekezeti lelkész óraadói megbízást kapott a Teoló­giai Akadémián. Ezzel fiatal lel­készek kaptak lehetőséget az ok­tatásra. Megfrissült a modern nyelvek tanítása, mert két szak­embert kértünk fel erre a szol­gálatra. Elevenek voltak a Fórum keretében megtartott alkalmak. Az önképzőkör is jó munkát vég­zett. ' A TEOLÓGUS OTTHONBAN 40 hallgató van. Itt is nagy javu­lás érezhető a teológiai hallgatok magatartásában. Nagyobb a fe­gyelmezettség és a szorgalom is. 1975-ben 200 gyülekezetben vé­geztek a hallgatók szupplikációt, mely 426 800 Ft-ot eredményezett. Az 1976. esztendőben is 200 körül lesz a meglátogatott gyülekezetek száma, de a jelek szerint 100 000 Ft-tal több lesz az eredmény: Itt most ne csak annak örüljünk, hogy a szupplikációknak ilyen anyagi eredménye van. hanem annak is. hogy a teológiai hallga­tók így szorosabb kapcsolatba kerülnek a gyülekezetekkel és a gyülekezetek is jobban megis­merhetik azt, a munkát, ami a Teológiai Akadémián folyik. A DIAKÓNIAI OSZTÁLYON nem könnyű munka folyt, mert 18 szeretetintézmény munkáját és életét kellett összefogni, a diakó­niai tanfolyamot elindítani és szervezni, a nyíregyházi ÉLIM építkezésére is állandóan figyel­ni. A két egyházkerületben levő szeretetintézményekről a kerü­leti presbiteri üléseken részletes jelentéseket hallgattunk meg. amelyektől itt most eltekintünk. Általában a szeretetintézmények élete, ellátása rendben folyik, né­hány helyen személyi és anyagi gondjaink vannak. SAJTÓOSZTÁLYUNK a mö­göttünk levő évben igen .nagy munkát végzett. Biztosította az Evangélikus Élet és a Lelkipásztor zavartalan megjelenését. Az Evangélikus Elet rovatvezetői igen jó munkát végeztek. A lap nívója szinte évről évre jobb. A. lap teológiai, egyházpolitikai és politikai mondanivalója egyértel­mű. Sokkal népszerűbb az Evan­gélikus Élet a gyülekezetekben, mint korábban volt. Megtalálta a gyülekezetek szívét és a gyüleke­zeti tagok értelmét is. A Lelki- pásztor jól átgondoltan segítette a leikészi szolgálatot. Nagyon so­kat javultak az igehirdetéseket segítő meditációk, különösen is az utolsó félévben. A lap jól kö­Szolgálat az Országos Egyház nuinkaágaiban Az Országos Presbitérium ülése II A KÖZPONTI ALAP 48 gyüle­kezetét részesített segélyben 1975- ben. 1976-ban ugyancsak 48 gyü­lekezetei. Ezzel összefüggésben olyan gyülekezeteket részesítünk segélyben, amelyek kicsiségük miatt nem tudják biztosítani lel­készüknek az átlagos leikészi fi­zetést. Erre a célra évenként D. Káldy Zoltán püspök-elnök a nyíregyházi filim szeretetotthon fel­avatásán dr. Karner Ágoston országos főtitkárral és Csizmazia Sán­dor nyíregyházi igazgató-lelkésszel zelíti meg a társadalmi és politi­kai kérdéseket is. Ez azért lehel, mert nagyon tisztán áll a diakó­niai teológia bázisán. Legfeljebb arra lehetne gondolni, hogy a lapnak ezt a jó szolgálatát ki kel­lene terjeszteni a lelkészeken^ kí­vül a gyülekezet laikus vezetőire, több esetben a gyülekezetek ér­telmiségi rétegeire. A könyvki­adás a terveknek megfelelően folyt 1976-ban is. Külön is sze­retném kiemelni D. dr. Ottlyk Er­nő püspök könyvét: Az evangéli­kus egyház útja a szocializmus­ban. De nyereséget jelent dr. Cserháti Sándor könyve: A Fi- lippi levél .magyarázata. A hit- tankönyvek, az .énekeskönyvek, a szokott ütemben jelennek meg. Bibliánk is van elegendő, még egy ideig a Károli-féle fordítás is kapható. .............. -..........-­A NYUGDÍJOSZTÁLY 1975- ben és 1976-bari is teljesítette feladatát. Évente átlagban ló—11 lelkész kéri nyugdíjazását. A nyugdíjakat fennakadás nélkül folyósítottuk, sót arról is gondos­kodtunk, hogy lehetőleg nyomon kísérjük az állami nyugdíj-ren­dezéseket. Jelenleg 160 nyugdí­jasról és lelkészözvegyről kell gondoskodnunk. Ebben az évben több, mint 2 millió Forintot fi­zettünk ki a nyugdíjakra. Mivel a nyugdíjak összege folyamatosan emelkedik, a Nyugdíjosztály. be­vételét viszont évről évre nem tudjuk emelni, 2—3 éven belül szükségessé válik a. bevételek nagyobb méretű növelése. A GYÜLEKEZETI SEGÉLY nagyon tervszerűen, a múlthoz képest sokkal átfogottabban és egyre nagyobb összegekkel segíti elsősorban a szórványgyülekeze­teket. de egyáltalában a rászoru­ló egyházközségeket. A diakónwi teológia egyre erőteljesebb érvé­nyesülését látjuk abban — az ál- talánbs életszínvonal emelkedé­sén túlmenően —, hogy a Gyüle­kezeti Segélyre évről évre na­gyobb összegeket kapunk a gyü­lekezetektől. 1975-ben 622 021 Ft folyt be erre a célra,. 1976-ban pedig már 708 423 Ft. Az adako­zásban előljár a Nógrádi és a Tolna—-Baranyai egyházmegye. A Gyülekezeti Segély közvetítette a Gusztáv Adolf Werk jelentős adományait is templomok és pa­rókiák felújítására. 200 000 Ft-ot fizetünk ki a gyüle­kezeteknek. AZ EVANGÉLIKUS GYŰJTE­MÉNYEK mind a három ágaza­tában. a könyvtári-, a levéltári- és múzeumi ágazatokban nagyon átgondolt, jó munka folyt. A könyvtári ágazatban különösen nagy gondot fordítottak 1976-ban az adatszolgáltatások befejezésé­re, nevezetesen a gyülekezeti mu­zeális könyv-értékek nyilvántar­tásának kiegészítésére és a régi magyar nyomtatványok 1801-ig megjelent darabjaira vonatkozó adatok teljessé tételére. A ki­emelkedő értékű könyvekét, gyü­lekezeti vonatkozásban is a Kul­turális Minisztérium védetté nyilvánította és erről, az illetékes gyülekezetek megkapták az érte­sítést. Az. Országos Egyházunk nagykönyvtára jelenleg két he­lyen van elhelyezve az Üllői úton és a Teológiai Akadémián. A Teológiai Akadémián az 1950. után megjelent könyvek vannak. Természetesen folyik a könyvtár­ban a gyarapítás és az olvasó- szolgálat is. Igen nagy problémát jelent az Üllői úti épület állapo­ta, amely miatt a könyvek egy részét kénytelenek , voltunk má­sutt elhelyezni, megőrzés végett. A LEVÉLTÁRBAN ugyancsak gondos munka folyik. Nagy súlyt helyeztünk a kutatószolgálat ellá­tására, hiszen olyan értékeink vannak, amelyeket nemcsak egy­házi, de világi tudósok is keres­nek. A levéltári adatszolgáltatás felülvizsgálata folyt az elmúlt 2 esztendőben. 1975-ben 55, 1976- ban 47 gyülekezet jelentését vizs­gálta felül a levéltári vezető. Saj­nos, ezt a munkát tovább kell folytatnia 1977-ben is a levéltári' adatszolgáltatások pontatlansága miatt. Sajnos, ugyancsak a metró­építkezések miatt megrongálódott Üllői úti épület a Levél tárnáit is sok gondot okoz. A négy gyüleke­zeti szaklevéltárban Békéscsabán, Nyíregyházán, Sopronban és Szarvason jó munka folyt. A MÚZEUMI ÁGAZATBAN ugyancsak a gyülekezeti adatszol­gáltatások teljesebbé tételéért fá­radoztak. A gyülekezeti műtár­gyakra vonatkozó jelentések két gyülekezet kivételével beérkeztek. A műtárgyállomány katalogizálá­sa, személyi és tárgyi kartonok formájában megtörtént. Hátra van olyan kartonrendszer felállí­tása, amely a műtárgyak fényké­peit is tartalmazza. Jelenleg na­gyon rossz a raktári elhelyezés és lényegében ugyanez áll az irodára is. önálló evangélikus múzeum felállítását szeretnénk elérni. Pil­lanatnyilag nem áll rendelkezésre megfelelő helyiség, de az Országos Egyház Elnöksége fáradozik egy megfelelő hely biztosításáért az Evangélikus Országos Múzeum számára. A KANTORKÉPZŐ INTÉZET munkáját 1975-ben átszerveztük. Ennek alapján Fóton a kántorkép­ző szolgálat jó alapon átgondol­tan folyt. Téli és nyári tanfolya­mokon igyekszünk olyan kántoro­kat kiképezni, akik a gyülekeze­tekben szolgálhatnak. Az egyik nyári kéthetes tanfolyamot . há- -------------------------------------i.-------------­ro mhetessé szerveztük át. 1975- ben a téli négyhónapos tanfolyam után 27 bizonyítványt adtunk ki, melyből 4 oklevél volt, 1976-ban pedig 28 bizonyítványt, melyből 7 volt az oklevél. Az oklevelet el­nyertek igen magas szintre jutot­tak el. Kár, hogy több gyülekezet nem fordít gondot arra, hogy megfelelő tudású kántort képez- tessen ki. AZ EGYHÁZI ÉPÍTKEZÉ­SEKET JÓVÁHAGYÓ BIZOTT­SÁG 1975-ben 56 kérést, 1976-ban 74 kérést bírált el. Nagyobb ré­szük templomok és parókiák re­noválására és csak a kisebb ré­szük új épületek létesítésére vo­natkozott. Sajnos, az új épületek­nél a gyülekezetek a lelkészekkel együtt nem tudnak mértéket tar­tani. A jövőben szigorúan érvé­nyesíteni fogjuk az Országos Pres­bitériumnak az épületek nagysá­gára vonatkozó döntéseit és aki azokat nem tartja meg, semmi­képpen nem kaphat építési enge­délyt. Az egyes osztályok és munka­ágak vezetőinek megköszönjük jó munkájukat. Megbeszélés egyházi gyűjtemények múzeumi ágazatának munkájáról Január 27-én D. Káldy Zoltánt, egyházunk püspök-elnökét, meg­látogatta hivatalában Verő Gábor főosztályvezető-helyettes, a Kul­turális Minisztérium Múzeumi Főosztályának képviselője. Miklós Pál, az - Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Dávid Katalin mű­vészettörténész, kandidátus, dr. Lippényi Ferenc, az Állami Egy házügyi Hivatal osztályvezetője. A látogatáson jelen volt dr. Fa- biny Tibor professzor, az Evan­gélikus Országos Múzeum vezető­je és Papp Ivánná, az Evangéli­kus Országos Könyvtáj vezetője. A megbeszélésen az evangéli­kus gyűjtemények muzeális ága­zatának időszerű kérdéseit tár­gyalták meg. Vendégeink öröm­mel vették tudomásul, hogy egy­házunk muzeális értékeinek ösz- szeírása és kataszterbe foglalása megtörtént. Szóba került az Evangélikus Országos Múzeum helyiségének biztosítása és kiállí­tás rendezése. YR.JÖ KNUUTILA A HELSINKI EGYETEM DlSZDOKTORA A helsinki egyetem Teológiai Kara ünnepi ülést tartott novem­ber 2-án annak emlékére, hogy 700 évvel ezelőtt alakult meg a finn egyház első közigazgatási szerve, a türkui dómkáptalan, va­lamint, hogy 100 évre! ezelőtt tar­tották a finn egyházban az első országos zsinatot. Az ünnepi ülésen, hat tisztelet­beli doktort avattak, köztük Yrjö Knuutila teológiai lektort, aki a gyakorlati teológia tanszékén szí­vesen foglalkozik a Helsinkiben tanuló ösztöndíjas lelkészeinkkel, és segítőkész barátunk. Mi is örömmel köszöntjük őt tudomá­nyos munkásságának e megérde­melt elismerése és kitüntetése al­kalmából. A hat tiszteletbeli dok­tor közül eg}' svéd, az uppsalaí egyetem egyháztörténeti profesz- szora, a többi finn egyházi és köz­életi személyiség. Mellettük tizen­nyolc doktori tanulmányukat megvédett lelkészt avattak dok­torrá. POLITIKA FÉLELEMBŐL VAGY REMÉNYSÉG ALAPJÁN? A legutóbbi olaszországi parla­menti választások alkalmával Tullio Vinay valdens lelkészt a kommunista párt listáján függet­len jelöltként szenátorrá válasz­tották. Egyháza zsinatán megkér­dezték, hogyan egyezteti össze po­litikai működését leikészi szolgá­latával. Tullio Vinay kijelentette, hogy elhatározásában döntő szerepet játszott az a tény, hogy 15 éves szicíliai működése során, amikor is a szegények és nyomorgók fel­emeléséért küzdött, akkor a po­litikai baloldal élhette meg, és tá­mogatta erőfeszítéseit, míg a má­sik oldal, a többi pártok, a nagy- birtokosok, a maffia, elutasította erőfeszítéseit és harcolt ellenük. Gyülekezete pedig egyhangúlag hozzájárult, hogy fogadja el je­löltségét. Választási beszédei so­rán megragadta az alkalmat arra is, hogy Krisztusról tegyen bi­zonyságot. Véleménye szerint a hívőknek szükségük van a más gondolkodásúakra éppen úgy, mint a más gondolkodásúaknak a hivőkre. Szeretne a hátrányos helyzetűek igazságáért ott is har­colni. ahol a Krisztus-hi tét nem ismerik. Azok, akik félelemből politizálnak, nem jó ügyet szol­gálnak. Arra törekszem, hogy re­ménység alapján és ne félelem­ből cselekedjem, abban a re­ménységben. hogy Isten kezében van a hatalom. OPERA PAAVO RUOTSALAINENRÖL Egy év óta óriási sikerrel játsz- szák a finn Operaházban azt az operát, amely „Az utolsó kísér­tések” címen Paavo Ruotsalainen életét és működését eleveníti meg. Az opera előadásain egy év óta telt ház van. Az opera zenéjét Joonas Kok- konen komponálta felhasználva Lauri Kokkonen hasonló című darabját. Paavo Ruotsalainen 1777 és 1852 között élt Kelet-Finnország- ban. Iskolába se járt, egyszerű paraszt volt, de az egyik nagy finn ébredési mozgalom vezető alakja lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom