Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-02-06 / 6. szám

*

A református

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ életének kiemelkedő eseménye zajlott le, amikor befejezte munkáját az 1964 óta 14 ülésszakban működött VII. budapesti 'zsinata. Január

21-én megalakult a református egyház VIII. budapesti zsinata, amelynek elnökei: D. dr. Bartha Tibor, tiszántúli püspök és dr. Zsebők Zoltán, orvosprofesszor, tiszántúli egyházkerületi felügyelő, lettek. A zsinat alel nőkéivé Ráski Sándor, tiszáninneni püspököt és dr. Esze Tamás, dunamellé- ki egyházkerületi felügyelőt választották meg.

D. DR. BARTHA TIBOR, REFORMÁTUS PÜSPÖK. A ZSINAT LELKÉSZI ELNÖKE zsinati megnyitó beszédében összefoglalta az eredményeket és kijelölte a feladatokat. Méltatta a református teológiai doktorok munkaközösségének szolgálatát, amely összpontosította a református egyház szellemi erőit. Értékelte az új bibliafordítás munkáját és szolgálatét. Közel tízesztendős fáradozás eredményeként jött létre a református egyház új törvény- könyve. A bibliai tanulmányozást segíti a Szentíráshoz készített kommentársorozat megjelentetése. Jelentős teológiai eredmény a szolgáló egyház tanításának kidolgozása. Ennek jegyében készült el „Az istentisztelet teológiája” és „A gyülekezet diakóniája” című tanulmányi munka. Külön kiemelte áz egyháztörténeti kutatásra fordított munka jelentőségét.

TÁRSADALMI VONATKOZÁSBAN MÉLTATTA MINDAZT, ami hazánk felszabadulásának 25., majd 30., az állam és az egyház között létrejött egyezmény

20., majd 25. évfordulója alkalmából kifejezésre jutott. „A szocialista állammal kötött egyezmény mind az égyház, mind az állam részéről szilárd elvi alapokon nyugszik, egyik fél részéről sem igénye) elvi engedményeket, egyaránt megfelel egyházunk és társadalmunk érdekeinek”. Köszönetét fejezte ki a kormányzat egyházpolitikáját megvalósító és érvényesítő kormányzati szervek munkájáért, elsősorban az Állami Egyházügyi Hivatal és annak elnöke, Miklós Imre államtitkár magas színvonalú és mindig elvi szempontoktól vezetett tevékenységéért.

A NEMZETKÖZI ÉLET bőséges feladatokat tár a református egyház elé is. Bartha püspök kiemelte a Keresztyén Békekonferencia szolgálatát, amely nagy eredményeket ért el a keresztyénség lelkiismeretének mozgósításában, társadalmi felelősségének tudatosításában, a béke megmentése érdekében. Dr. Tóth Károlynak, a KBK főtitkárának különösen is kifejezte elismerését áldozatos és nagyarányú munkájáért.

AZ EMBERSZERETET jegyében erősödött a református egyház diakóniai szolgálata a diakó- niai tanfolyam megszervezésével. Az emberszeretet tágabb gyakorlásának területeként pedig a hazaszeretet konkrét cselekedeteit jelölte meg. „Gyülekezeteink tagjai fokozottabban meg kell tanulegyház zsinata

ják, hogy hazánkban ma az emberszeretet és a hazaszeretet leghatékonyabb eszköze: az odaadó, becsületes munka”.

SZAMOSKÖZI ISTVÁN, DU- N A MELLÉKI REFORMÁTUS PÜSPÖK, az előző zsinat alelnö- ke, a VII. zsinat munkája eredményeinek összefoglalásával köszöntötte a VIII. zsinatot.

MIKLÖS IMRE ÁLLAMTITKÁR, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, nagy jelentőségű felszólalásában értékelte a református egyház szolgálatát a népinemzeti egység jegyében. Hangoztatta. hogy az egyházak magukénak vallják a szocialista társadalmat, mert a humánumot, az ember érdekét állítja központba, s nem a világnézeti különbséget. Kifejtette, hogy az állam és egyház viszonya rendezett, a hívők megbecsült állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében. Majd idézte Kádár Jánost, aki azt mondotta, hogy a szocializmus híveinek köre túlterjed a párttagok körén, mert a szocialista célok az egész nép érdekét szolgálják. Mindenkit tömörít a társadalmi összefogás, a közös célokért.

D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa tagegyházainak, valamint D. Káldy Zoltán püspök-elnök nevében — akit azon a napon avattak a kolozsvári teológia díszdoktorává és ezért volt távol — köszöntötte a református zsinatot. Kiemelte, hogy a református és evangélikus zsinat közti testvéri kapcsolat csaknem kétszáz esztendőre nyúlik vissza. Amikor az ellenreformáció nyomása enyhült egyházaink felett, a felvilágosodás hatására, összeülhetett mindkét egyházban az első országos zsinat 1791-ben, amit a reformátusok Budán, az evangélikusok Pesten tartottak. Azóta minden református és evangélikus zsinaton kölcsönösen köszöntötték egymást az egyházak képviselői.

ÜJ CÉLKITŰZÉST NYERT A KÉT EGYHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE, amikor egyházaink azt a történelmi feladatot teljesítették, hogy megtalálják és kidolgozzák az egyház útját a szocializmusban. Űj volt ez a feladat, de egyben életbevágóan fontos.

A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁBAN v*ló együttműködésünk az a terület, ahol konkréttá válnak közös szolgálataink. A közös bibliafordítás, a nemzetközi konferenciákra készített sok közös teológiai tanulmány, és számos közös akció jelzik együttműködésünk kiemelkedő megnyilvánulásait. A gyülekezetekig ér ennek kisugárzása, amikor mind a reformáció hetében, mind éppen most, az egyetemes imahét hetében lelkészeink és gyülekezeteink közösen tartott istentiszteleteken vannak együtt. Kiemelkedő az a nemzetközi egyházi szolgálat is, amelyet összehangoltan végzünk az egyházi világszervezetekben.

ROMAI KATOLIKUS PÜSPÖK ULTIMÁTUMA NAMÍBIÁBAN

Namíbiában Rudolf Koppmann római katolikus püspök felszólította a kormányt, hogy záros határidőn belül engedélyezze a faji elkülönítés feloldását az egyházi iskolákban és kórházakban, mert az egyház többé nem hajlandó „felülről jövő nyomásra” nyilvános intézményeit csupán egy kivételezett kisebbség szolgálatába állítani. Ez a felszólítás számos beadvány ellenére eredménytelen maradt. Arra az esetre, ha a kormány nem enged, Koppmann püspök a „fehér” római katolikus iskolák bezárását helyezte kilátásba.

„A diakúnia nagy ügy gyülekezetünk számára... ’

Megújították a soltvadkerti templom belsejét

A címben olvasott mondatot a soltvadkerti gyülekezet lelkésze fogalmazta így abban a beszámolóban, melyet a megújított templomért való hálaadás napján, az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen mondott el. A folytatása pedig így hangzott: „a soltvadkerti evangélikus gyülekezet számára olyan nagy ügy. hogy ezt a nagy ügyet nem lehet .rendetlen’ körülmények között sem hirdetni, sem pedig hallgatni”. Ez a felismerés mozdította meg már évekkel ezelőtt a gyülekezet vezetőit, presbitereit, de egész népét is, hogy templomukat először kívülről, majd belülről is teljesen megújítsák. Alig másfél éve felezték be a külsőt, most, a karácsony előtti vasárnapon a gyülekezet ap- raja-nagyja várta a templomban D. Káldy Zoltán püspököt, hogy az ünnepi hálaadó istentiszteleten hallgassa igehirdetését.

A LELKÉSZI BESZÁMOLÓBÓL érdemes kiemelni még két fontos dolgot. Az egyik az. hogy a gyülekezet tagjai egy emberként álltak az ügy mellé. Minden külső segítség nélkül, saját erőből végezték el a munkákat. A költség- vetést megismerve „ugyanazzal a lélegzetvétellel mondtuk, hogy ez azt jelenti, hogy családonként három naDszámba kerül az. ami most előttünk van, s amiért most hálát adunk” — mondta Káposzta Lajos lelkész. A pontos tervezést őszinte kérés követte, s a gyülekezet tasiai becsülettel tettek eleget a ..három napszám” áldozatának. Igv került elő az a meqköze- lítőleg 650 000 Ft. melvből a 139 éves templom megúiult. A másik megemlített dolog a helyi ktsz dicsérete volt. A lelkész így számolt be erről: „A soltvadkerti ktsz olyan társadalmi rendben végezte el a temDlombelső-felúiítási munkát. amelyben a társadalmi rend alapja a munka.” Hozzátette még: „a jó munka!”. Valóban szemet gyönyörköd te tő. amit csináltak. Frissen festett falak, fehérre átfestett. megújított oltár, teljesen új templompadok és melegpadló a lábunk alatt, hogy a rideg kőpadló ne sugározzon fagyos hideget a templomba gyülekezőkre. Meleg levegő befúvásó.val kellemessé tették a templom téli levegőjét is. Most már igazán „rendes” körülmények között lehet hallgatni a diakóniai igehirdetést az ősi falak között.

AZ EGYHÁZMEGYE ESPERESÉNEK, Tóth-Szöllös Mihálynak, oitári szolgálata után D. Káldy Zoltán püspök Zsolt 51, 12—14 alapján prédikált. Nagyszerű karácsonyi ajándéknak nevezte a felújított templomot, melyet a soltvadkerti gyülekezet hazai és külföldi segélyek nélkül, saját áldozatból, szeretetéből szerzett magának.

„A megújult templom egy másik templomra irányítja figyelmünket: Szívetek templomának megújulását kéri az ige! Lehet nagy áldozatokat hozni, de a szív marad! Legyen a szív újjá! Ha ilyen szépen megújítottátok a templomot, engedjétek, hogy Isten a szíveteket is megújítsa. A másik ember iránti felelősség növekedjék ebben a szívben. Újuljon meg szívünk egész népünk, egész emberiségünk és az emberiség békéje iránti felelősségünkben!”

Szólt a püspök arról is, hogy ebben a szeretetben mennyire állhatatosaknak kell lennünk családi-gyülekezeti és társadalmi közösségünkben, és állhatatosan kell szeretnünk Istent — különben miért e templom? Végül az innen áradó örömre fordította a gyülekezet figyelmét. Ne csak most a hálaadás napján, de mindig örüljenek és vidámodjanak, amikor itt vannak a gyülekezetben és innen elmennek. „Örüljetek! Isten szeret! örüljetek — hogy. ezt prédikálják —, hogy Isten kicseréli a szíveteket —, hogy

megújult ez a templom —, hogy lehet énekelni. Istent dicsérni! — örüljetek egymásnak, a mindennapi kenyérnek, egyházatoknak és magyar hazánknak. Bűneink megbocsáttattak, vétkeink elfedeztettek, új szívvel dicsérjük az Istent!” Alig hangzott el a prédikáció, a gyülekezet másfél éve újjáalakult vegyeskara szolgálatával mutatott példát az örvendező, Istent dicsérő éneklésre.

AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSEN a lelkész jelentése után sok köszöntés hangzott el. Egyben találkoztak a köszöntést mondók: a nagyon szépen megújított templom látványa a hálaadásban és az örömben való egyesülést tükrözte. Az egyházmegye gyülekezeteinek nevében az esperes, a szomszéd kiskőrösi gyülekezet nevében Nagybocskai Vilmos igazgató-lelkész, Vámos József tanár a Teológiai Akadémia nevében szólt. A nagyközségben élő reformátusok örömét Sipos Árpád lelkipásztor, a baptista gyülekezet köszöntését Boros Gergely lelkipásztor, a római katolikusokét Király András plébános tolmácsolta. A dunaegyháziak üdvözletét Hroncsik Imre felügyelő, a bócsaiakét Gáspár István felügyelő adta át.

D. Káldy Zoltán püspök megköszönte a gyülekezet tempiom- szeretetét, a megújulás munkájába belefektetett sok munkát, Fekete János megyei egyházügyi titkár megjelenését, a KTSZ dolgozóinak igen szép és jó munkáját, a lelkésznek és a gyülekezet vezetőségének áldozatos szolgálatát. Üdvözlését ezzel a gondolattal fejezte be: „Megújult országban, megújult templomokban megújult szívű emberek végezzék Isten szeretetének szolgálatát!”

A GYÜLEKEZET TAGJAI MÉLTÁN ÖRÜLHETTEK e karácsonyi ajándéknak. Példát is mutatnak egyben mindnyájunknak abban, hogy a szolgáló egyház nem szegényedik, hanem inkább megújul a rend szeret.eté- ben, a szeretet felelősségében és a kezek munkájának örömében.

Tóth-Szöllős Mihály

A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA HÍREIBŐL

A KBK Nemzetközi Titkársága január 10—13. között Prágában tartotta ülését. Az ülésen kidolgozták a mozgalom 1977-es végleges munkatervét. Tekintettel a moszkvai Világvallások Konferenciájára. melyet ez év júniusában tartanak Philip bangalorei teológiai tanár tartott előadást ezzel a címmel: A nem-keresztyén vallásokkal való együttműködés teológiai háttere. Az ülésen egy dokumentumot is kidolgoztak. amely a KBK egyik nagyméretű hozzájárulása lesz a konferencia munkájához. A főtitkári jelentés áttekintette az elmúlt év fontosabb eseményeit. Különösképpen hangsúlyozta a KBK-ban folyó teológiai munka fontosságát, vizsgálta a rhodeziai felszabadí- tási mozgalmak álláspontját az ország függetlenné válásával kapcsolatban. a közel-keleti helyzet újabb fejleményeit, az ENSZ 31.

Az Egyházak Világtanácsa genfi központjában január 18—22 napjain került sor az EVT leszerelési konzultációját előkészítő tanácskozásra. Mint ismeretes a nairobi nagygyűlésen határozat született, hogy az EVT foglalkozzék a militarizmus és leszerelés

közgyűlésének legfontosabb határozatait. maid szólt az európai enyhülés elmélyítése érdekében szükséges további lépésekről. A résztvevők a KBK vezetősége számára javaslatokat dolgoztak ki a soron következő akciókra nézve.

A Titkárság ülése után további fontos tanácskozásokra került sor Prágában. A hat állandó tanulmányi bizottság vezetői január 14-én tartották ülésüket, amit a mozgalom folyóirat szerkesztő bizottságának ülése, valamint az előkészület alatt levő Békelexikon szerkesztőbizottsági ülése követett.

Magyarországról dr. Pákozdy László Márton professzor, mint a teológiai bizottság titkára és D. dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök, mint a Békelexikon szerkesztő bizottságának tagja vett részt.

kérdéseivel. E nagyon időszerű probléma világméretű feldolgozása érdekében fogják megtartani az EVT-nek ezt a konzultációját. Az előkészítő munkát egy tíz tagú csoport végezte, melynek tagja dr. Tóth Károly, a KBK főtitkára is.

NYUGDÍJASOK SZOLGÁLATA A SVÉD KATEDRÁLISOKBAN

Az idegenforgalom és turizmus rohamos növekedésével együtt mind több ember kívánja megtekinteni Svédországban is a régi templomokat. Ezenkívül újra és újra felmerül az az igény, hogy emberek néhány percre, rövid elcsendesed ésre betérhessenek egy templomba. A svéd evangélikus egyházban ezért most azzal próbálkoznak, hogy önkéntesen jelentkező nyugdíjasokat kérnek fel templomi ügyelet tartására és az idegenvezetői teendők ellátására.

TANÁCSKOZÁS A LESZERELÉSÉRT