Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-12-04 / 49. szám
Hálaadás a templomért és a reformációért Templomszentelési jubileum Soltvadkerlen Az elmúlt időben többször szerepelt Soltvadkert neve lapunk hasábjain. Ez év augusztusának végén ők látták vendégül az Országos Diakóniai Konferenciát, nagyon áldozatosan és sok figyelmességgel szolgálva azok között, akik a diakóniát élethivatásként végzik egyházunkban. Korábban másfél év leforgása alatt kétszer is hallattak magukról, amikor előbb kívül, majd belül újították meg templomukat igen nagy áldozattal és minden külső segítség nélkül. Aki szép templomot szeretne látni, aki szereti, ha a templom berendezésében is követik az élet előrelépését, haladását, a modernséget — az feltétlenül nézze meg a soltvadkerti templomot. De legékesebben akkor látja ezt a templomot, ha istentiszteleti időben lép be, mert teli padsorokat lát és buzgón éneklő, feszülten figyelő embereket. így láttuk ezt a reformáció ünnepének estéién is, amikor a gyülekezetei kettős ünnepre hívogatta a harangszó. Hálaadás a reformációért és hálaadás a templomért, a felszentelés 140. évfordulóján. A gyülekezet erre a hálaadásra Kál- dy. Zoltán püspököt hívta meg. hogy igehirdetésével segítse hálaadásukat és utat mutasson mai életükre, szolgálatukra. Meghívták az egyházmegyében szolgáló lelkészeket és a papné- kat is, akik valamennyien ott voltak az örvendezek sorában. A templomba belépő püspököt az egyházmegye esperese. Tóth-Szöl- lüs Mihály, és a gyülekezet lelkésze, Káposzta Lajos kísérte, nv'közben a gyülekezet énekkara Istent magasztaló énekét énekelte. „140 ÉVVEL EZELŐTT SZENTELTÉK FEL EZT A TEMPLOMOT — szinte ebben az órában. A felszentelés is. a jubileum is október 31-re esik. Nem véletle- i^il tették erre a napra. Arra ereztek az ősök elkötelezést., hogy a reformáció szellemében legyen itt az igehirdetés és ezt követően a családban, a falu életében e reformációi hitük szerint éljenek is...” — kezdte igehirdetését a püspök, Zsolt 46. 2—12 alapján. Luther zsoltára — melynek alapján az Erős vár a mi Istenünk kezdetű diadalénekét írta — nagyon alkalmas textus volt arra is. hogy a reformációért és a templomért együtt adjon hálát a gyülekezet és együtt lássa értelmét mindkettőnek. „Velünk az Isten!” Ez a biztatás hangzik a zsoltárból. Luther egyáltalán nem tartotta természetesnek, hogy any- nyi bűn — az; egyházat is elcsúfító bűn — ellenére mégis „velünk az Isten”. Ez csak azért lehet, mert volt valaki, aki a Golgotán ezt a szent Istent kiengesztelte. Velünk az Isten: bejön a templomunkba, otthonunkba, a temetőnkbe, ahol most sokat járunk e napokban és ott van velünk! Az az Isten van velünk, aki vezette a bibliai atyákat, a reformátorokat, az ősöket és a maiakat. Atyáink Istene van velünk — melegítsen át ennek tudata. Az a szerető Isten, alti Krisztusban únöket bocsát meg... aki Ura a történelemnek is és Ura a természet világának is, de akinek -an hatalma arra is, hogy kihoz- n a sírból és feltámasszon. Az igehirdetés legmelegebb része volt, amikor az 5. vers alapján szólt a püspök arról a „forrásról”, mely az Isten városában élőket élteti friss vizével. „Ez a forrás az Isten ig§je, élő víz, éltető forrás . .. Ma már nem tudunk megélni abból az öntudatból. amit az ősök mondtak magukénak. csak egy módon: ha a gyülekezet él az igéből, ha hisz benne. ha cselekszi. Ne szokjatok le róla, ne mondjatok le róla, építsetek reá ... törőd jetek azzal, hogy ez az élővíz italotok legyen, adjátok tovább fiaitoknak, unokáitoknak, hogy helyetekbe ők üljenek és tovább dicsérjék Istent! ... Éljétek meg ezt az Igét a falu go-ndjának, népünk gondjának felvételében.” AZ ISTENTISZTELET VÉGEN KÁPOSZTA LAJOS LELKÉSZ nemcsak a „nagy” jubileumról emlékezett meg, hanem egy „kisebb” jubileumról is. A gyülekezet előtt köszöntötte Koltai Béla kántort, aki éppen 25 éve szolgál az orgona mellett, a temetéseken és vezeti a gyülekezetei Isten dicséretében. Teszi ezt pontosan és fegyélmezetten, annak ellenére, hogy 25 év alatt súlyos betegség nyomán mozgásában korlátozva van, mégis töretlen hűséggel. A hálaadó gyülekezet mindkét jubileumot imádságban vitte Isten színe elé. AZ ESTE HÁTRALEVŐ , RÉSZE az egyházmegye papjaié és papnéié volt. A fehér asztal mellett nagyon meleg, családias légkörben, közvetlen beszélgetésben töltötték el az időt a lelkészcsaládok. Megragadva a személyes találkozás és beszélgetés lehetőségét, csak úgy záporoztak a kérdések. Most különösen a papnék voltak aktívabbak, hiszen a lelkészeknek többször van alkalmuk találkozni a püspökükkel. Volt kérdés Dar es Salaamról és egyházunk szolgálatának legaktuálisabb feladatairól. De a püspök i6 kérdezett: érdekelte a papi családok élete, a gyermekek előmenetele. Pásztori szeretettel adott tanácsok, családi örömök és derűs vidámság váltogatták egymást a dúsan terített asztalok felett. NAGYON JÓ VOLT ÍGY EGYÜTT LENNI. Testvéri módon, feloldódva csendes beszélgetésekben. örülni egymás örömének, segíteni, tanácsot adni ott, ahol valami nehézség támadt. Észre sem vettük, elrepült az idő. Amikor hazaérkeztem, éppen éjfélt ütött az óra. De mégsem voltam fáradt, sőt inkább felüdített ez az este. Együtt a gyülekezettel a hálaadásban, együtt az Isten igéjének megerősítő folyóvizénél és együtt a lelkészcsaládok testvéri közösségében. Hála legyen Istennek az ilyen találkozásokért! Tóth-Szöllős Mihály A diakónia vasárnapján gyülekezeteink az istentiszteletek offertóriumát a diakóniai munkára adják. Ezen a vasárnapon különösen is az előtérbe kerülnek azok a szeretetotthonaink, amelyek otthont nyújtanak öregjeink, egyházunk megfáradt munkásai és beteg gyermekeink számára. És jó, ha figyelemmel kísérjük a Piliscsabán épülő új nővérszállást, amelynek munkálatai megkezdődtek, vagy a Konyhádon felépülő új öregotthon terveit. , Nem alamizsnát kérünk ezen a vasárnapon, hanem a diakóniai teológiát egyre jobban megélő gyülekezetek és gyülekezeti tagok szívből jövő adományát. Isién áldja meg szolgáló szeretetünket! Levél hegyek közül hegyek közé Hegyek közül távol hegyek közé száll feléd imádságom, levelem. Együtt gyakoroljuk a zsoltárt: „Szememet a hegyekre emelem.” A Hárshegyre? A Bükk csúcsaira? Teremtőnk nevét magasztalja mind. De mifelénk más hegyek intenek, és a mi szemünk azokra tekint. Ararát. Tábor, Olajfák hegye ... s a legeslegszentebb, a Golgota! Nem lehet napunk, esténk, reggelünk, hogy lélekben ne tekintsünk oda, le ne boruljunk a kereszt alatt, s fel ne ujjongjunk: Isten így szeret! Ebben a hálás, ujjongó örömben hadd találkozzam mindennap veled! Emeljük fel szemünket a hegyekre! Az Űrra! Hű kegyelme végtelen! Hegyek közül távol hegyek közé induljon útnak feléd levelem! Túrmezei Erzsébet Karácsonyi ajándéknak ajánljuk A múlt alkalommal a Bibliával kapcsolatos könyveket ismertettük. Most azokra a könyvekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek az evangélikus egyház történetével, mai életével függnek össze. Hitvallási iratok I—II. A két kötet az egyetemes keresztyén hitvallások mellett az evangélikus hitvallásokat tartalmazza, így az Ágostai Hitvallást, az Ágostai Hitvallás Apológiáját (Védőiratát), a Schmalkaldeni cikkeket, Luther Kis- és Nagykátéját. Jó, ha egyházunk mai szolgálatának, a diakóniai teológiának megélése közben visszatekintünk a forrásokra is. (A két kötet ára: 90,— Ft.) Ottiyk Ernő: Ilúség Istenhez és népünkhöz egyházunk történelmében A könyv a magyarországi evangélikus egyház történetét tartalmazza a reformáció magyarországi megindulásától a jelenkorig, a magyar reformátorok működésétől kezdve az egyház mai életéig. (Ara: 82,— Ft.) A reformáció öröksége és kötelezése A reformáció négyszázötven éves jubileumára megjelent kiadvány összegezi reformációi örökségünket, de felhívja a figyelmet arra is, hogy a reformáció kötelezést is jelent számunkra a mában. A kötet összefoglalást tartalmaz templomainkról és egyházunk mai szolgálatáról. (Ára: 22,— Ft.) Káldy Zoltán Űj úton Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójának esztendejében jelent meg a kötet, amelynek írásai jól tanúskodnak arról a teológiai és egyházpolitikai fejlődéséről, amely egyházunkban hazánk társadalmi és politikai forradalmának összefüggésében végbement. Az írások jelzik az egyház útkeresésének lázát és küzdelmét, valamint az úttalálás örömét. (Ára: 135,— Ft.) Oiilyk Ernő: Az evangélikus egyház útja a szocializmusban Hazánk felszabadulásával egyházunk történelmében is új kezdődött. Az új társadalmi rendben nem volt könnyű megtalálni helyünket és szolgálatunkat. Isten azonban azokat igazolta, akik vállalták az új társadalmi rendet és azért fáradoztak, hogy egyházunk megtalálja helyét és szolgálatát abban. A kötet az elmúlt harminc esztendőt fogja át. (Ára: 80,— Ft.) A könyvek kaphatók, vagy megrendelhetők az Evangélikus Sajtóosztályon (1088 Budapest, VIII., Puskin utca 12. I. em.) H. „Magyar tanulmányi hét” az NSZK-ban A JOBB TÁJÉKOZTATÁS JEGYÉBEN került sor a Frankfurt melletti Arnoldshainban a magyar tanulmányi hét megszervezésére. Magyar egyházi és köz- gazdasági szakemberek előadásaikkal és a hozzá fűződő megbeszélésekkel adhattak képet az NSZK-ban a mai magyarországi valóságról és az egyházak életéről. AZ EGYENJOGÚSÁG ÉS KÖLCSÖNÖSSÉG alapján történt az összejövetel megrendezése. Magyar részről Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára, szervezte és vezette a konferenciát, amelyen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának 13 tagú delegációja jelent meg, Barilla Tibor református püspöknek, az ökumenikus Tanács elnökének vezetésével. Német részről az arnoldshaini evangélikus akadémia igazgatója, Stőhr elnökölt. A hessen-inassaui. a rajnai, a west- fáliai egyházkerület köréből gyűltek össze az egyházi vezetők, lelkészek és' fiatalok Hild, hessen- nassaui egyházi elnök, von Staa, rajnai igazgató, Krüger egyházfőtanácsos, az NSZK egyházai külügyi hivatalának egyik vezetője, voltak a kiemelkedő személyiségek, de az egyházak együttműködésének sok más szakembere is jelen volt. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BONNI NAGYKÖVETSÉGE is megtisztelte megjelenésével a konferenciát. Hamburger nagykövet és Vincze követségi tanácsos személyében. „AZ" EGYHÁZ A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN” címmel Prőhle Károly, evangélikus professzor tartotta meg az első előadást, amely a fenti tárgyról elvi-teológiai összképet adott. Azt a tudatformálást vázolta, amin átment egyházunk közgondolkodása, ahogyan teológiailag is, gyakorlatilag is megláttuk és megtaláltuk az egyház útját az új társadalom keretei között. „A MAGYARORSZÁGI REFORMÁCIÓ TÖTÉNETE” címmel Makkal László, református professzor adott elő az alapokról, amelyek a magyarországi protestáns egyházak haladó hagyományait jelentik. Az előadás nagy értéke volt, hogy a társadalmi vonatkozásokra tette a hangsúlyt. „A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÚTJA A XIX. SZ.-TÖL A XX. SZÁZADBA” címmel azt a fejlődéstörténetet vázoltam, amin az egyháznak át kellett mennie a történelem viharaiban, majd a felszabadulás <jta eltelt harminc esztendőnek a 'politlkai- egyházpolitikai-teológiai fejlődésén keresztül mutattam be, miként találta meg egyházunk helyét a szocialista társadalomban és azt hogyan éli és gyakorolja mind a mai napig. „A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS MAI HELYZETE A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGON” címmel Kemenes Egon, budapesti egyetemi tanár adott elő. Nagy érdeklődéssel hallgatták a szocializmusban élő ember gazdasági helyzetét, amelyben a társadalom veszi magára az emberről való gondoskodásnak a széles feladatát. A VITAANYAG IS IGEN SZÍNVONALAS VOLT. Hamar került sor a szocializmus és a kapitalizmus közötti alapvető különbség értékelésére. Ezzel a problémák közepébe léptünk. Bartha püspök felszólalása hozta egyensúlyba ezt a témát, amikor a társadalmi érdek és egyéni érdek összefüggésében arra mutatott rá, hogy az egyén és a közösség viszonya nem ellentét. Ezt ki lehet élezni és el is lehet torzítani, de a helyes erkölcsi magatartás az, ha a közösségi érdek megelőzi az egyéni érdeket. A forradalmi változásnak sem a gyűlölet a lényege, hanem az a nagyobb szeretet, amely a sokak igazságát érvényesíti, miközben nem teszi lehetetlenné az egyéni érdek érvényesülését sem. Ennek az útnak az erkölcsi értéke magasan felette áll az egyéni hasionra épített életszemléletnek. AZ NSZK-BELI EGYHÁZI HELYZETRŐL elsősorban Hild, hessen-nassaui egyházi elnök adott összképet. Ebben az egyházkerületben hosszú ideig az a Niemöller volt az egyházi elnök, aki olyan bátran lépett fel a fasizmussal szemben, és aki olyan sokat tett a békéért. Utóda, Hild elnök is az ő táborába tartozik. Nem véletlen, hogy éppen ezen a területen lehetett megrendezni ezt a magyar tanulmányi hetet, mert itt őszinte és jóindulatú érdeklődés van a szocialista területen élő egyház iránt. Niemöller óta itt már természetesnek számít, hogy az egyháznak politikai felelősséget is kell vállalnia. Ez persze egv politikailag megosztott országban, mint az NSZK. sok vitát és belső küzdelmet jelent. MAGYARORSZÁGRÓL ÉS AZ ITT ÉLŐ PROTESTÁNS EGYHÁZAK ÉLETÉRŐL elhangzott előadások és hozzászólások anyaga 6okat segít abban, hogy az NSZK-ban is jobban ismerjenek minket, eloszoljon, sok helytelen előítélet és félreértés, és gyarapodjék egymás helyes megismerése. Ez ennek a konferenciának a jelentősége. otUyk Erná A * tik n tetűseh Az Országos Béketanács Emléklappal tüntette ki Tóth Szöllős Mindly kecskeméti lelkészt, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperesét. Az emléklapot október 24-én Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei székházában Farkas József megyei titkár nyújtotta át a kitüntetettnek. A kitüntetés megindoklásában kiemelte Tóth-Szöllős Mihály békemozgalmi munkáját, honismereti tevékenységét és a Hazafias Népfrontban hosszú évek óta kifejtett szolgálatait. A Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága ..Kiváló társadalmi munkás” kitüntetést adományozta Szirmai Zoltán budapest-fasori lelkésznek. A kitüntetést a Hazafias Népfront Budapest VII. kerületi Bizottságának ünnepi ülésén nyújtották át. Lapunk olvasói nevében is gratulálunk a kitüntetett két lelkésznek és azt kívánjuk, hogy a társadalomban továbbra is jó munkát végezzehek. — FARAD. November 13-án Istentiszteiét keretében iktatta be szolgálatába Szűcs Kálmán lelkész a gyülekezet tisztségviselőit: Nagy Dénes felügyelőt, Czirák Gyula másodfelügyelőt, Szűcs Gyula másodgondnokot. Baán Sándor, Kovács Ferencné, Gerc Lajosné, Németh Sándorne es Szilvást! Márton presbitereket. — KEMENÉSM AGASI. November 13-án a'győri és böresi szerete tházakkal ka pcsol a tosa n diakóniai vasárnap volt. Az igehirdetéseket Tekus Ottó győri lelkész végezte. Ügy a gyermekeknek, mint a felnőtteknek képektt is mutatott be a szeretetházak életéből. — FARÄD. A gyülekezet néhány buzgó tagja a templomba szőnyegeket és művészi faragott bibliatartó ajándékozott. — SZEGED. Az evangélikus gyülekezet a református és s baptista gyülekezetekkel egy üti tartott reformációi emlékünnepélyt október 31-én a Honvéd- téri református templomban. As ünnepélyt Révész Árpád baptista lelkész igeolvasása és imádsága vezette be. Énekszámokkal Szabó Imre énektanár. Szentes- Nagytemplomi kántor és a baptista gyülekezet énekkara szolgált. Igét hirdetett Seres Zoltán református lelkész. Az ünnepi előadást dr. Groó Gyula teológiai akadémiai tanár tartotta „Reformáció és ökumené” címmel. ■— RÁKOSPALOTA.-A gyülekezet szeretetvendégségén október 9-én ...Régi és új a gyülekezetben” címen tartott előadást Bencze Imre kelenföldi lelkész.
