Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-04 / 49. szám

A BTVASÁRNAP IGÉJE Sokoldalú szeretet Mat 3,1—7/a Malakiás egész könyvében Isten szeretetéről tesz bizonyságot. Is­ten üzenetét tolmácsolva így kezdi prófétai igehirdetését: ..Szeretlek benneteket!" Textusunk Istennek ezt a szereiét nagyon sokoldalúan mulatja meg. AZ IS AZ Ű SZERETETE. HOGY KÖVETEKET KÜLD. akik nem hagyják feledésbe mqnni ezt az isteni szeretetet. Maga Malakiás is ilyen követ volt, de ilyen volt az általa emlegetett „útegyengetö” is — Keresztelő János. Ilyen követek jártak előttünk is, akiktől meg­hallottuk Isten szeretetének evangéliumát és ilyen követekként küld el minket is, hogy tovább vigyük és adjuk ezt az evangéliumot. Jé­zus, az Űr ma is érkezik a követek híradása nyomán. AZ IS AZ Ö SZERETETE, HOGY ÉRKEZIK AZ ŰR! Az az érzé­sem. hogy sohasem tudjuk igazán felfogni, mit is jelent, hogy itt van közöttünk Jézus, az Űr. Itt van igéjében és szentségeiben, itt van ö gyülekezetben, ott is, ahol esetleg csak „ketten vagy hárman" van­nak együtt az ő nevében, itt van betegágyunk melleit türelemre intő. gyógyió. bűnbocsánatot adó szeretetével és itt van. amikor gyászo­lunk és reménytelenkedünk és Ö a halált győző, élő Jézus erősít és tart minket. Milyen jól „ráérzett" Ady Endre Istennek ebben a Jé­zusban kiáradó szeretetére: „Mikor elhagytak, mikor a lelkem roskadozva vittem, csöndesen és váratlanul átölelt az Isten." AZ IS AZ O SZERETETE. HOGY VÉGÍTÉLET HELYETT MEG­TISZTÍT'. Solton várták úgy Jézust, hogy majd elhozza Isten ítéletét, megbünteti a gonoszokat és megjutalmazza a jókat. S ehelyett Jézus meghirdette „az Űr kedves esztendejét”. Nem pusztítani, hanem menteni jött az embert. Ezzel jelölte ki követőinek, az egyháznak is az utat: nem ítélkezni, nem szétválasztani, nem bírálni és elmarasz­talni és nem is ítélet rettenetével másokat fenyegetni a feladatunk, hanem menteni az embert, az életet. Menteni minden életet pusztító erőtől. AZ IS AZ Ő SZERETETE, HOGY MEGTÉRÍT. A megtisztítás nem úgy történik, hogy abból nincs semmi fájdalom. A próféta „tüzet" és „lúgot" emleget. Majd azt is elmondja: miből kell megtérnünk es a vádjai égetnek. Vádol bennünket sokszor babonás színezetű „hitün­kért”, igaz kegyesség helyett langymeleg „vallásoskodásért", vádol a családi életben elkövetett bűnökért, a házassági eskü sutba dobá­sáért, feldúlt és tönkretett családi közösségekért, vádol a sok rá­galmazásért és hazug beszédért, a kizsákmányolásért, azért amit má­sokkal teszünk sokszor a magunk kényelméért. Konkrét bűnök. — konkrét vádak, — meg kell térni azokból! AZ IS AZ ű SZERETETE, HOGY IGAZI SZOLGÁLÓ ÉLETTEL AJÁNDÉKOZ MEG. Lehet az életem Istennek „kedves áldozat”. Le­het Jézussal úgy élni, hogy „kedves lesz az Urnák” életünk szolgá­lata, mert rá figyelünk, mert hozzá térünk és Ö is hozzánk tér, kéz­be,veszi életünket! „ ...... Totli-Szollos Mihály ni\l)KO//l\K! Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy csupa szerétéiből újra meg újra küldöd követeidet, hogy megtérítsenek és hozzád fordítsák életünket, hogy egyengessenek utat egyszülött Fiadnak. Áldunk az Ö érkezé­séért, hozzánk jöveteléért, megtisztító és szolgálatba állító szereidé­ért. Áldunk, hogy te nem változol és ezért maradhatunk mi is gyer­mekeid. Amen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1977. december 4-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hai'enseher Ká­roly, de. 11. (úrv) Káldy Zoltán, du. b\ Harmati Béla. Fasor de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán, du. 6. Ádventi est: Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 51—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. fél 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. L2. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv). Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rá­kosfalva de. 8. Boros Károly'. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Baloghné Szemerei Mária. Váci út 129. de. fél 10. Benczúr László, fcTangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. So­roksár Újtelep de. tel 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kis­pest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Máv telep de. 8. Schrei­ner Vilmos, du. 5. Szeretetvendégsée: Eszlényi László. Rákospalota Kis- templom de. 10. Bodrog Miklós. Rákos­szentmihály de. fél 11. Karner Ágos­ton. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákos­csaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshe*ív de, 9. Kosa László. Rákosliget de. 10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr, de. fél 11. Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Donáth László teol.. de. fél 11. (német), de. U. (úrv) Donáth László teol.. du. 6. [fj. Foltin Bruno Toroekó tér de. fél 9. (úrv) Koren Emil. Óbuda de. 9. Ottlyk Márta. de. 10. Ottlyk Márti teol. íszuopl.). XII.. Tartsav Vilmos n. II. de. 9. Csengődy László, de. 11 Csengődy László, du. fél 7. Rutikay elemér. Pesthidesrkút de. fél 11. Rutt- kay Elemér. Modorj u. « de. 10. Le­hel László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor. de. fél 10. Missura Tibor. de. ll. (úrv) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze ímre. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. (úrv) Rozsé István. Buda­fok de. 11. (úrv) Bencze Imre. Csillag­hegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — AMRÓZFALVA. Gyülékeze- ti szeretetvendégségen szeptember 25-én ..Tanítvánvi élet. avagy gondolatok Szerb György: Jézus a legifjabb tanítványhoz című köl­teményéhez" témakörben előadás­sal és a befejező áhítaton 2 'fim 1. 10 alapján igehirdetéssel szol­gált Németh Pál orosházi segéd­lelkész. — HARANGÖNTÉST, javítást, szol- gáltatást. le- és felszeretést vasállvá­nyok és könnyűhúzású koronák ké^ szításét, átalakítását vállalja ..Slezák László aranykoszorús harangöntő utó­da és fia”, Gombos Lajos harangöntő mester. 2162 Örbottyán. Pf. 2. — LUTHER-kabátot szakszerűen ké­szít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Bu­dapest. VI.. Majakovszkij u. 6. — Hanglemezen, normál és'kazettás magnószalagon zenekari és orgona- kísérettel zsoltárok, karácsonyi, lelki énekek, Bach, Beethoven. Men­delssohn. Schubert. Bortnyanszky mü­veiből szóló éneklésben Bakai Gitta énektanárnő előadásában kaphatók. 1101 Budapest, X;, Csilla u. 3. f. 756. WG§@IL GWGm „Antikor pedig ezek elkezdőd­nek, egyenesedjetek fel, és emel­jétek fel a fejeteket, mert közele­dik megváltásotok ideje” (Lk 21, 28). VASÁRNAP. — „A sok beszéd­nél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz beszédére' (Péld 10, 19 — lPt 2, 22—23 — Lk 21, 25—33 — Zsolt 77, 2—16). A közmondás így szól, „Ha hallgat-- tál volna, bölcs maradtál volna.” A Szentírás másként tanít. Leiiet az is ostobaság és bűn, ha az em­ber hallgat, de minden hiábavaló beszédért is számot kell adni. A szolgáló szeretet indítja szólásra az embert, hogy szava is segítsen és építsen, s oltalmaz meg attól, hogy szavainkkal kárt okozzunk. HÉTFŐ. — ..Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el magamtól” (Jn 6, 37 — Jer 3, 22 — Zsid fi, 9—12 — Zak 4, 1—14.) Sokszor akiket legjobban szeretünk, ná- zastárs, gyermek, szülő, őket is türelmetlenül elküldjük magunk­tól. Hatalmas lehetőség, hogy Jé­zus senkit nem küld el, aki hozzá megy, mindenkinek azzal szolgál, amire leginkább szüksége van földi élete boldogulásához és ötök üdvösségéhez. A tőle kapott sze­retet is ilyen közösséget vállaló szeretet. KEDD. — „Péter pedig távolról követte. Meglátta öt egy szolgáló, szemügyre vette és így szólt: ,.Ez is vele volt”. Ö azonban letagad­ta” (Lk 22. 54, 56—57 — Ézs 57. 11 — 2Pt 1, 2—11 — Zak 5, 1—11). Egyrészt jó tudni, hogy néha Pet- rosz is félt. fgy maradt Jézus is végül egészen egyedül és végezte el mindnyájunk megváltását. Szolgálata ment meg mindnyá­junkat az örök haláltól. Akj vele lehet, szüntelen hálálni vágyik szeretetét embertársai szolgálatá­ban. SZERDA. — „Van-e valami le­hetetlen, az Űr számára”? (lMoz 18. 14 — Zsid 10. 35 — Jel 2, 1—5, 7 — Zak 6. 1—8). Félelmünk sok­szor abból adódik, hogy nem hi­szünk eléggé Isten mindenható­ságában és szeretetében. Ha iga­zán ismerjük azt az Űr Krisztust, aki szolgává lett értünk elhisszük, hogy ö mindent megtesz javunk­ra. De hemcsak a miénkre, ha­nem az egész világ javára is» CSÜTÖRTÖK. — „Add nekem a szívedet fiam, és tartsd szem előtt utaimat!” (Péld 23, 26 — Ap Csel 8, 39 — Hagg 2, 1, 3—9 — Zak 6, 9—15). Csak teljesen át­adott élettel lehet szolgálni az Urat, csak így tudjuk szem előtt tartani útját, amely az emberért való szolgálat útja. Ezen hív min­ket is követésére. PÉNTEK. — „Békességet hir­detett Jézus Krisztus által, ö a mindenség Ura!” (ApCsel 10, 36 — Zak 8, 16 — Lk 17, 20—25 — Zak 7, 1—14). Hirdetett is, adott is békességet Krisztusban a min­denség Ura. Testi és lelki békes­séget egyaránt. Akaratából ránk is bízatott a békéltetés szolgálata. Egy porszem elmozdulása is kihat a világegyetemre. Mennyivel előbbre juthatott volna már a vi­lág békéje is. ha Isten gyermekei mindnyájan hirdetnék és mun­kálnák is a békét a világban. SZOMBAT. — „A szíved nem egyenes az Isten előtt. Térj meg tehát e gazságodból” (ApCsel 8, 21—22 — Zsolt 139. 23—24 — Zak 8, 1—17). Ezekkel a szavakkal a hitre jutott Simon varázslót inti Péter, akit' kísért régi élete. A hi­vő ember számára komoly kísér­tést jelent, hogy saját helytelen szándékait és tetteit úgy tűr:tej,.se fel, mint Isten akaratát. Jézus szolgáló szeretete mindig hű mér­téke lehet életünknek. Ö erőfor­rás is. hogy képesek legyünk hoz­zá hasonlóan szeretni Istent és szolgálni embertársainkat. Bozorády Zoltán EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György , Felelős kiadó: * ^||k Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. • Telefon: 142-074 Csekkszámlaszán: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 77.2376 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató AZ 1984-es számú tehervonat AZON A NAPON. AMIKOR A ME­TEOROLÓGIAI INTÉZET AZT JELEN­TETTE, hogy ,.hőcsökkenés lesz esővel" és „hideg, sarkvidéki levegő közeledik a Kárpát-medence felé”, amikor a parla­ment délelőtti ülésén Farkas István szo­ciáldemokrata képviselő kijelentette, hogy ,.a kisembereknek 10 filléres megterhelés is elviselhetetlen a mai szegénységben”, amikor a Népszavában cikk jelent meg. hogy „Tüntessék el a ferencvárosi kis­erdő nyomortanyáit!”, amikor a tőzsdén az angol fontot 16.75 és az VSA dollárt •335.60 pengővel jegyezték, amikor Mad­rid ágyúzása újra megkezdődött, és este a Corvin-moziban ”A férfi mind örült” című magyar filmet játszották, vagyis 1937. december 3-án, pénteken este 19 óra 36 perckor Balatonszárszón, a vasút­állomásnál az 1984-es számú tehervonat halálra gázolta József Attilát, a költőt. Vasárnap, december 5-én a Népszava ezt irta róla: „Az új magyar irodalom legszebb ága letöri, József Attila nincs többé. Eldobta fiatal életét, amely sok örömet sem ifjúságában, sem férfi korá­ban nem adott számára. Borzalmas pon­tot tett testi, lelki szenvedése után.” Két nap múlva a temetésről a következő né­hány sor jelent meg: ugyancsak a Nép­szavában: „Vasárnap délután a balaton- szárszói temetőben nehéz szivű, könnyes szemű emberek álltak körül egy frissen ásott sirt, József Attilát, a fiatal, tragi­kus végű nagy magyar költőt temették. Néhány barátja és tisztelője volt ott, azok, akik Pestről leutaztak. De gondo­latban ott volt a sir körül az újat, szépet, jobbat akaró Magyarországnak minden olyan intellektusa, gondolkodója, és dol­gozója, aki valaha is olvasott József Atti­lától verseket. Gondolatban ott volt Ma­gyarország szegény és dolgozó népe. amely egyik legszebb szavú költőjét vesztette benne .. KEVESEN ÁLLTÁK KÖRÜL A SÍRT. De ott állt Cserépfalvi Imre, a kiadó, Mónus Illés, a Népszava szerkesztője. Hatvány Lajosné, a nagy mecénás özve­gye, Fenyő, Ignotus, Fejtő, Reményik Zsigmond, Gáspár Zoltán, Faludy a Nyu­gattól. Németh Andor. Horváth Béla a Nemzeti Színháztól. És ott voltak a fe­kete fejkendős parasztasszonyok s a kér­ges tenyerű földmunkások. A szertartást Fülöp református lelkész végezte. A TRAGÉDIA AZ ÁLLOMÁS MEL­LETTI VASÚTI ÁTJÁRÓNÁL TÖR­TÉNT, ahol egykor bakterház állt. Ott, ahol nyaranként a felfokozott idegenfor­galomban ezrek és ezrek koptatják fé­nyesre a síneket. Ott, ahol gondtalanul, nevetgélve, vidáma> mennek át a sí­neken, mit sem gondolva arra. hogy 40 évvel ezelőtt, egy sötét, borongás decem­beri estén egy alacsony, törékeny, petö- fies megjelenésű 32 éves fiatalember lel­kében meghasonlottan, a kilátástalan jö­vőt nem vállalva, a sorssal való vívó­dást feladta és a mozdony kerekei alá vetette magát. E borzalmas „pont” szinte már ma­gyar jelképpé vált. Mert nem pusztán a tragikus sorsú József Attiláé volt, hanem a magyar irodalom nagyjaié, Zrínyié. Pe­tőfié, Juhász Gyuláé, Adyé, Radnótié és a többieké. A „legnagyobb magyarok”, a Széchenyiek sorsa ez, akik valaha is tollat ragadtak a magyar sors elhárítá­sa ügyében. Közöttük azonban mégis József Attila járta meg a legmélyebb infernot. A ma embere talán fel sem fogja, miként fér bele a 32 rövid esz­tendőbe az az iszonyatos nyomorúság, amely a Gát-utcától, a proletár szoba­konyha nincstelenségétől Balatonszár­szóig, a vasúti sorompóig tartott. Az élet­nek ez a feneketlen mélysége már-már szinte valószerűtlen. Mert míg a „Mama" mosott, a gyermek szenet lopott a Fe­rencvárosi Pályaudvaron, kenyérhajat szedett a szemétgyűjtőkből, menhelyen tengődött, hajóinaskodott, kávéházi ke­nyérárus volt és csomaghordó a Nagy­csarnok környékén, rikkancs, üldözött agitátor, miközben eminens diák, lap­szerkesztő, tisztviselő, de soha sem volt biztos megélhetése. Mégis a legköltőibb költője volt az Ady utáni nemzedéknek. A nyugtalan kor belőle merített leginkább. „Sokszor emlegetik a sors iróniáját, — irta, — itt valóban arról van szó. Ez a versem, — Tiszta szívvel a címe, — igen nevezetessé vált, két cikket írtak róla, Hatvány La­jos az egész háború utáni nemzedék do­kumentumának nyilvánította nem egy ízben „a kései korok számára”, Ignotus pedig „lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és morzsolta” ezt a „gyönyö­rűszép” verset, ahogy a Nyugatban irta róla, és ezt a verset tette Ars poeticájá­ban az új költészet mintadarabjává.” A Népszava koszorújára ezt írták: „József Attilának, a szegények költőjé­nek.” E szalagirat a lényeget fejezte ki. A szegények, a szegénység költője volt. A nemrég elhunyt Kormos István költő egyik utolsó vallomása így hangzott: „Az volt mindig az érzésem, hogy József Atti­la a szegénységről mindent megírt előt­tem.” De azért maradt valami Kormosék számára is. Az viszont igaz, hogy írtak korábban is, későbben is a szegénységről, de a legmagasabb irodalmi szintre ő emelte. Mert a mélységben sokan jártak, a nyomort sokan hordozták, de azzal a Parnasszusra kevesen jutottak. De sok­szor olvastam azóta: „József Attila nincs többé! A magyar költészet elvesztette egyik legnagyobb egyéniségét. Vajon lesz-e, aki helyére áll?” ORSZÁGOS LEVÉLTÁRUNK ŐRIZ EGY LEVELET TŐLE. 1934-ben irta, amikor maga is pályázni kívánt Luther Erős vár a mi Istenünk himnuszának fordítására. Kérte az erdeti szöveget, teologóiai értelmezést és dallamot. A pá­lyázat 300 pengőt tűzött ki a nyertesnek. József Attila fordítása sehol sem szere­pelt. Később Cserépfalvi Imre a gyűjte­ményes kiadásba felvette. Szokatlanul szép fordítás! De senki nem gondolt ak­kor arra, hogy a nyomorgó költő a jeligés pályázat szalmaszálába kapaszkodott. Hitvány kor, amely nem tudott kenye­ret adni a nagy költőnek, s a tízezreknek, akiknek hangját megszólaltatta. Ez volt oz ún. keresztyén kurzus kora a maga hamis, álszent valóságával. Kérvényei curriculum vitae-i, az ajánló sorokkal pőrére vetkőztetik c szívtelen kort. hogy a József Attilák sorsa végzetszerűen, Balatonszárszó legyen. A GÁT UTCÁBAN,* AHOL SZÜLE­TETT, S BALATONSZÁRSZÓN, AHOL MEGHALT, múzeum van. Gyakran ke­resem fel mindkettőt, ha bánat, elkese­redés nyomja szivemet. Ajánlom olva­sóinknak is e múzeumok, látogatását, hogy Ízelítőt kapjanak a feneketlen nyo­morból. Hogy átéljenek valamit abból a tragédiából, amely ezt a fiatalembert az 1984-es számú tehervonat alá kergette. Pedig ő is valami más álomban élt. Ol­vassuk csak el a szárszói mtjzeum kijá­ratánál elhelyezett sorokat: „Én boldog pillanataimban mindig gyermeknek érzem magam és akkor derűs a szívem, ha munkámba játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve ne lankadjon, hogy az'pk a szűkös életfeltételek, amelyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megsziinjenek.. Rcclcy Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom