Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-04 / 49. szám

GYERMEKEKNEK. Jókedvvel és szereteti el végzem... Beszélgetés a Baldauf Otthon vezetőjével Esketés Bizonyára voltatok már tem­plomi esküvőn, amikor a rokon­ság, vagy az ismerősök köréből két fiatal Isten áldásával indult el a házasélet útjára. Hogyan megy végbe és mi az értelme a templomi esküvőnek? A GYÜLEKEZET ÉNEKE, vagy orgonaszó közben a vőle­gény és a menyasszony az oltár elé megy. A menyasszony rend­szerint fehér ruhát, a vőlegény pedig ünnepélyes sötét öltönyt visel. Mögöttük áll a két tanú (násznagy), valamint a hozzátar­tozók és ismerősök gyülekezete. A BEVEZETŐ ZSOLTÁR- VERS ÉS RÖVID IMÁDSÁG el­mondása után a lelkész igehirde­tést tart, amelyben rendszerint a házasság rendjéről szól és figyel­mezteti a fiatal pórt, hogy az Is­ten szerinti házasságnak alapja a kölcsönös hűség és szeretet. Ez­után néhány bibliai verset olvas társai lesznek egymásnak és so­ha el nem hagyják egymást. Ez­után a lelkész a házastársak egy­másba kulcsolt kezére teszi jobb kezét és Isten igéjével és áldásá­val egybeköti a házastársakat az­zal a figyelmeztetéssel, hogy amit Isten egybeszerkesztett, em­ber azt el ne válassza. Imádság és áldás után megszólal az orgo­na és a lelkész a templom kijá­ratáig kíséri az új párt, jelképez­ve ezzel is, hogy a házasság út­ján az első lépéseket Isten áldá­sával és igéjével teszik meg. A templom előterében először a lelkész, majd a hozzátartozók kí­vánják Isten áldását a házastár­sak életére. A templomi esküvőt megelőzi a polgári házasságkötés, amely a tanácsházán, vagy a házasságkö­tő teremben történik. A templo­mi esküvő ennek a házasságkö­tésnek nem megismétlése, hanem annak kijelentése, hogy a házas­társak házasságukat Isten rendje szerint kívánják élni. s hogy eh­hez Isten áldó kegyelmét kérik. A gyülekezet együtt imádkozik az ifjú párral, s kéri reájuk a Szentlélek erejét, hogy házassá­gukat Isten akarata és tetszése szerint tudják folytatni. A HÁZASSÁGKÖTÉS minden ember életének ■ egyik legdöntőbb eseménye. Éppen ezért a templo­mi esküvő alkalmával kapott ál­dás a házastársak számára nem­csak felejthetetlen élmény, ha­nem olyan erő. amely végigkíséri őket a házasság útján. Selmeczi János — SZEGED. Október 24—28. között gyülekezeti alkalmakon Csepregi Béla sárszentlőrinci lel­kész szolgált. fel a házasság isteni rendjéről és megkérdezi a vőlegényt és meny­asszonyt: szeretik-e egymást, akarnak-e egymással Isten rend­je szerint házasságban élni és ké­szek-e ezt az elhatározásukat es­küvel is megerősíteni. Az igenlő válasz után a lelkész a vőlegény és menyasszony ujjara húzza a gyűrűket, s közben ezt mondja: Amilyen végtelen a gyűrű, olyan végtelenül szeressétek ti is egy­mást. A FIATAL PÁR ezután az ol­tár elé térdel, s előbb a vőle­gény. majd a menyasszony meg­esküszik az 'élő Istenre, hogy szeretik egymást, hűséges házas­— SZÜLETÉS. Szabó Vilmos balassagyarmati segédlelkésznek és feleségének. Piri Zsuzsanna galgagutai lelkészi munkatársnak október 30-án Budapesten első gyermekük született. Neve: ETELKA. — HALÁLOZÁS. Horváth Er­nő a kemenesmagasi gyülekezet tagja súlyos szenvedések után 57 éves korában november 11-én el­hunyt. A gyülekezet egyik buzgó presbiterét, a termelőszövetkezet egyik közszeretetben álló brigád- vezetőjét veszítette el benne. Te­metése november 13-án volt nagy részvéttel. „Elég néked az én ke­gyelmem”. (Folytatás az 1. oldalról) sági válság, s maga Baldauf sem érhette meg, hogy álma teljesü­lésbe menjen, mert halála után, 1931-ben bérelhettek először sze­rény otthont a pécsiek e célra. De az első bérlemény mégis az inté­zetalapítás éve. És csak t(z év múlva. 1940-ben költözhetett a végleges, a mai otthonba, a volt Excelsior szállóba, amelyet 70 ezer pengőért vásároltak meg. Ezt az épületet már átalakítás nélkül tudták használni, 434 öles, árnyas kertje, 25 külön bejáratú szobája végső soron kiválóan al­kalmasnak bizonyult erre a cél­ra. Korábban az intézet több ol­dalú tevékenységgel — árvaházi, internátusi, vendégszobái, öregek ellátásával — állt a diakónia szolgálatában, ma viszont kizáró­lag öregotthon. Korábban Fébé-, és győri-diakonisszák látták el az otthonvezetést, ma viszont ún. „civil” vezetője van. WIEDEN JOLÁN 1976-TÖL VEZETI AZ INTÉZETET, eddig egészségügyi szolgálatban állt. Meghívására akkor került sor, amikor elődje, a szolgálatban hosszú időn hűséges elődje, Ben­czúr Ilona nyugdíjazását kérte. — Ez a munka jóval nehezebb a korábbinál — vallja —. de jó­kedvvel. szeretettel végzem. Sok a munkánk, a váltást is alig tu­dom megoldani, néha 12 órát is dolgozom, de az adódó apró örö­mök megpihentetnek és új erőt adnak. Munkatársaim megértőek, osztoznak velem fáradságomban. 36 öreget gondozunk, s hogy fo­galma legyen róla, az átlagélet­kor 80—82 év. Ezek az idősek már szinte kivétel nélkül ápolásra szorulnak. Hét gondozónk, a ta­karító személyzettel együtt, in­kább ápolást végeznek, mint egye­bet. — Kik segítenek még ebben a fáradságos munkában? — A gyülekezet megosztja a fá­radságot. Az ifjúság rendszeresen jön takarítani, a javítás munkáit hozzáértő férfiak végzik. A bib­liakör asszonyai eljönnek szüle­tés- és névnapok köszöntésére. És megható, amikor karácsony előtt — Advent 2. vasárnapján az oltárteritő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 31, 25—36; az igehirdetés alapigéje: Mai 3, 1—7a. — RÁKOSPALOTA. December 11-én,, vasárnap délután 4 órakor szeretetvendégség lesz a gyüleke­zetben. amelyen Ferenczy Zoltán rákoshegyi lelkész tart előadást műsor keretében „Mit jelent az, hogy az egyház közösség?” cím­mel. (Bp„ XV., Juhos u. 28.) — PÉCEL. A gyülekezet felújí­tott templomát december ll-én a 11 órai istentisztelet keretében veszi óiból használatba, amelyen D. Dr. Káldy Zóltán püspök hir­deti az igét. Az ünnepi alkalomra minden érdeklődőt szeretettel hív és vár a gyülekezet elnöksége. — BUDAFOK. A gyülekezet lelkésze, Visontai Róbert beteg­ségére való tekintettel 1978. ja­nuár 1-től saját kérelmére nyuga­lomba vonul. A betegszabadságon levő lelkészt Rozsé István segéd­lelkész helyettesítette. A gyüleke­zet Rozsé Istvánt egyhangúlag megválasztotta lelkészéül. Beik­tatása december 4-én lesz dr. Ko­ren Emil esperes szolgálatával. — SOPRON. Október, 9-ér. Bí­zik László gödöllői lelkész igehir­detés és előadás szolgálatait vé­gezte a gyülekezetben. Előadása ..A boldog Istenről szóló evangéli­um” (1 Tim 1, 11) címen munka­évnyitó ifjúsági szeretetvendégse- gén hangzott el. — TÓTKOMLÓS. Október 24- én a reformációi heti sorozat ke­retében Fecske Pál nagyszénást lelkész igehirdetéssel szolgált a gyülekezetben. — VECSÉS. Október 9-én, szór­ványnapon a gyülekezetben dr. Muntag Andor a Teológiai Akadé­mia dékánja és Blatniczky Janos maglód! lelkész szolgált. — KÖBANYA. Október 23-án igehirdetéssel és a szeretetven- dégségen az „Evangélikus tájegy­ségek” sorozat keretében előadás­sal szolgált Hernád Tibor veszpré­mi lelkész. a szomszédos általános iskola nö­vendékei karácsonyi műsort ren­deznek öregjeinknek. Az élet tör be ilyenkor a zsibongó gyerme­keken keresztül otthonunkba. A városi tanács mindenben segítsé­günkre áll. Egyszóval a gyüleke­zet és a társadalmi szervek nem hagynak magunkra. — Azért csak akad gondjuk! — Persze, van az is bőven. Túl­zsúfolt az intézetünk. S ezen se­gíteni sem tudunk. Rengeteg a jelentkező. Korszerűtlen az épü­let. noha központi fűtésünk, s minden szobában folyó víz van. A higiéniás ellátást mégsem tudjuk kielégítően biztosítani. A magas korú, tehetetlen öregjeinket ápol­ni kell, s ehhez kevesen vagyunk. Így a takarítónők is inkább ápol­nak. Gond az is. hogy a hozzátar­tozók ritkán látogatják szerettei­ket. — És a lelki élet? — A gyülekezet lelkészei rend­szeresen tartanak istentiszteletet, áhítatot,. Gyakran járnak be, ha valami lellti probléma adódik. Márpedig ez is akad otthonunk életében. Ilyenkor a jó szó, rábe­szélés, kibékítés az adódó feszült­ségeket feloldja. Az öregek szórakozását a rádió és a TV nyújtja. Akik olvasni szeretlek, azok számára újságok, könyvek álinak rendelkezésül. Az Evangélikus Életet nagyon szere­tik olvasni. Ha nem is tudunk lépést tartani az állami szociális otthonokkal, szeretetünkkel pó­toljuk a hiányokat. Jó légkörben élnek öregjeink. — Kik élnek az otthonban? — Az otthonban Pécsről keve­sebben, annál többen Tolna—Ba­ranya megye falvaiból és váro­saiból. Az egyházmegye áll bizo­nyos fokig gazdaságilag is az ott­hon mögött. Az elmúlt évben mintegy 70—80 ezer forint ado­mánnyal segítette az intézetet, ,,Baldauf-napokat” tartunk, ame­lyeken ismertetjük életünket, s ilyenkor adományokat gyűjtünk. De végeredményben a közegyház és a pécsi gyülekezet áldozatán múlik rentabilitásunk. A VASÁRNAPI OFFERTO- RIUMUNK, adakozásunk a dia­kónia célját szolgálja. Ezért mu­tattuk be e néhány sorban egyik legnagyobb otthonunkat. Nem kendőztük el a gondokat, nehéz­ségeket. Mindez közös ügyünk. Ezért adakozzunk jó szívvel erre a célra, segítsük ezáltal is eny­híteni diakóniánk gondjait! Rédcy Pál « 4 Vándorló fennusok Az Ural és a Volga vidékéről részben víziúton, részben gyalo­gosan letelepülő finn törzsek idő­számításunk első századában fog­lalták el mai hazájuk területét. Livekkel, észtekkel, karjalajakkal keveredve települtek le első szál­láshelyeiken. Legnagyobb törzsei­ket a Häme. Karjala és Suomi törzsek alkották: ez utóbbiak idő­vel az egész finn nép névadójá­vá lettek. Az igénytelen, vadászó-halászó „fennusok” — nevük valószínű­leg gyalogolót, kóborlót jelentett — az első évezredben szláv, balti és germán hatást tükröztek. Élet­módjukról Tacitus így tudósít az 1. század végén: „...Se fegyve­rük, se lovuk, se hajlékuk. Fü­vet esznek, ruhájuk állatbőr, föl­dön hálnak, és egyetlen bizodal- muk a nyíl, amelyre vas hiányá­ban csonthegyet raknak. Vadá­szatból élnek a férfiak és az asz- szonyok egyaránt, mert ezek is elkísérik őket mindenhová és részt kémek a zsákmányból. Még a gyermekeknek sincs a vadálla­tok és az időjárás viszontagságai ellen egyéb menedéke, mint a gallyakból összetákolt kunyhó; ide térnek vissza a fiatalok, és ez az öregek szállása. De azt hi­szik, boldogabbak így, mintha szántóföldeken nyögnének, vagy házakban fáradoznának .. 99Fennusoktól — a Finlandia-paiotáig Hatvan éves a független Finnország Svéd alattvalók A 2. évezred elején — Kelet és Nyugat kereszttüzében — keresz- teshadjáralok sora indult a po­gány finnek ellen. Egyfelől a novgorodiak, másfelől a svédek akarták őket keresztyén hitre té­ríteni. A Bizánc és Róma közötti egyházszakadás Európa északi te­rületein is éreztette vallási, poli­tikai és gazdasági hatását. Az ősi hitvilágban élő finnek azonban egyik irányzathoz sem akartak tartozni. IX. (Szent) Erik svéd király őket térítő, angol szárma­zású püspökét, az utóbb szentté avatott Henrik uppsalai püspököt a köyliö-i tó jegén a finn' Lalii (Laurentius) baltával meggyilkol­ta — az ugyancsak angol Tamás püspököt pedig svéd seregével együtt Nyevszkij novgorodi feje­delem győzte le. Végül is — bár véglegesen csak a 13. század elejétől — svéd ura­lom alá került az ország. Határai fél évezreden keresztül a svéd és orosz birodalom közös határát képezték. A svédek nagyhatalmi politi­kája és azok kultúrája nyomta rá a bélyegét Finnország szellemi fejlődésére is, egészen a 18. szá­zad végéig. Ekkor figyelhetünk fel először a finn nemzeti kultúra ébredésére és annak bölcsőjére. a már az 1640-ben alapított lur- kui egyetemre. Ennek Auróra-kö- re volt az, amely nemzetébresztő tevékenységével a finn reform­kort élesztette. A tudományok és a művészetek térén egyre erősö­dött a nemzeti gondolat, s ezzel együtt a svéd gyámkodástól való megszabadulás vágya. Autonóm orosz nagyhercegségben Döntő fordulat következett be az 1808-as svéd—orosz háború után. A győztes cári kormányzat­ban megérlelődött Finnország svédektől való elcsatolásának a gondolata, l. Sándor cár az 1809-es vorvoo-i országgyűlésen meges­küdött „a finn hit, alkotmány és jog” megtartására. Több mint egy szazadon át a cári birodalom része lett a finnek hazája. Szentpétervár eleinte ro- konszenvvel tekinteti a finn nem­zeti törekvésekre, mert azokban a svédektől való távolodás szán­dékát vélte. Később azonban csökkent a cári udvar rokonszen- ve. Csaknem fél évszázadig nem is hívta össze a finn országgyű­lést. Az eközben egyre erősödő finn nemzeti öntudatot pedig a 19. század közepén erősen megnövel­te az európai közvélemény elis­merése, különösen a finn népköl­tészet újra felfedezése révén. A Kalevalát szárnyra kapta a világhír. Maga II. Sándor cár sem tudta kivonni magát a rokonszenv érzése alól, s uralma alatt (1855— 81) újra összeült az országgyű­lés, hivatalos lett a finn nyelv, megszületett a finn nyelvű iroda­lom és iskolázás. r A század végén a cárizmus több korábbi engedményét visz- szavonta, és folytatta erőteljes oroszosító politikáját. Ekkor, a századfordulón lépett színre a finn munkásmozgalom. Az 1905— 1907-es polgári demokratikus for­radalom idején ennek sok tagja együtt harcolt az orosz proleta­riátussal. Részben ennek a forra­dalmi mozgalomnak volt köszön­hető, hogy a cárizmus utóbb új finn alkotmányt volt kénytelen elfogadni, és általános szavazati jogot kellett biztosítania minden felnőtt finn állampolgárnak, így — elsők között a világon — a nőknek is. AL Októberi Forradalom hatása A finn nép már századunk első éveitől kezdve igyekezett elsza­kadni a cári birodalomtól. Az 1916-os parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt szerezte meg a szavazatok többségét. Ami­kor azután 1917-ben a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom vé­get vetett a nem orosz nemzeti­ségek elnyomásának és jogíosz- tóttságának, a finn nép is élt az önrendelkezés jogával. Most hat­van éve, 1917. december 6-án a finn országgyűlés kikiáltotta, a Szovjet Népbiztosok Tanácsa pe­dig elismerte Finnország függet­lenségét. Testvérnépünk e Függetlenségi Napján azóta évente fáklyásme­netben vonul az egyetemi 'ifjúság Helsinki főterére, amelynek ab­lakaiban — és szerte egész Finn­országban — gyertyák égnek. Mi magyar evangélikusok csó­rókkal csatlakozunk a finn bará­taink nemzeti ünnepét üdvözlő milliók öröméhez és rokonszen- véhez. Urho Kckkonen köztársasági elnök két évtizedes bölcs állam­férfiúi vezetését, a Finlandia-pa- lotában aláírt, két év óta világ­szerte diadalmasan hódító Helsin­ki egyezmény szellemét további szabadságuk és felemelkedésük biztos zálogának tekintjük. Egyházunk népe és sajtója ne­vében további sikert kívánunk a finn testvérnépnek a béke, sza­badság és függetlenség útján. Fabiny Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom