Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-12-04 / 49. szám
XLI# ÉVFOLYAM 49. SZÁM 1977. december 4. Zakariás éneke .. hogy elkészítsd az O útjait ” Jókedvvel és szeretettel végzem __ Be szélgetés a Baldauf Otthon vezetőjével Lk 1, 76 Sokszor csendült már fel az Istent dicsérő ének Zakariás ajkán. Papi szolgálatát teljesítve sokszor énekelte már az Istent magasztaló zsoltárokat, vagy az Isten gondviselő szeretetét közvetítő ároni áldást. Azonban ilyen őszinte és a szív mélyéből falcadó hangok még soha nem szólaltak meg ajkán: Áldott az Űr, Izrael Istene, hogy meglátogatta népét és váltságot szerzett neki! Miért énekel ilyen őszinte szívből Zakariás, és mi a titka annak, hogy Isten gyermekeinek ajkán is felcsendüljön az ilyen Isteni dicsérő ádventi ének? PAPI SZOLGÁLATA KÖZBEN ZAKARIÁS SZEMÉLYESEN TALÁLKOZOTT AZ ÉLŐ ISTENNEL. Rendszerint megszokottan, rutinosan végezte ezt a szolgálatot. Mondta, vagy énekelte — tálán oda sem figyelve — a liturgikus szövegeket, végezte a jól begyakorolt és megszokott liturgikus mozdulatokat. Egyszer azonban, amikor beosztása szerint a templomban szolgált, megjelent előtte az Ür angyala és személyesen megszólította őt: Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált könyörgésed! Ez a legfőbb titka a szívből fakadó ádventi éneknek: Találkozni az élő Istennel, meghallani személyesen megszólító % igéjét. Ez a megszólítás sokszor egészen váratlanul ér bennünket. Tálán istentisztelet közben a liturgiának számtalanszor hallott szövegében, talán egy énekversben, amit már oly sokszor énekeltünk, de mosl szivén üt bennünket belőle Isten személyes megszólítása. EBBEN A SZEMÉLYES MEGSZÓLÍTÁSBAN ISTEN ZAKARIÁS LEGGYÖTRÖBB PROBLÉMÁJÁRA VÁLASZOLT. Tudlul adta neki. hogy könyörgése meghallgatásra talált: nemsokára fia születik. Zakariás nem hitte el az örömhírt. Hogyan is hitte volna el, hiszen felesege. Erzsébet már rég túl van azon a koron, hogy gyermeke születhessek. Kételkedéséért némasággal kellett bűnhődnie. Csak akkor oldódott meg újra nyelve, amikor az ígéret beteljesedett, amikor fiát. Keresztelő Jánost boldogan tarthatta karjában. Nem csoda hát, ha ajkának első szavai az Istent dicsőítő és magasztaló ének hangjai voltak. De sokszor kételkedünk mi is Isten Ígéreteiben. Amikor hangzik felénk a' biztatás, akkor eszünkbe ötlenek Isten ígéretét kétségbe vonó gondolatok. Annál nagyobb öröm és boldogság, ha mindezek ellenére megtapasztalhatjuk Isten ígéreteinek beteljesedését. NEMZEDÉKÜNK NAPRÓL NAPRA TAPASZTALHATJA, hogy Isten ígéretei szinte csodával határos módon valósulnak meg. Egyházunk a sok-sok kétségeskedö vélemény ellenére megtalálta útját társadalmunkban, egyházi és társadalmi szolgálatát örömmel és kiegyensúlyozottan végzi. A gyülekezetekben hangzik az ige és nyomában életek'újulnak meg. Vannak fiatalok, akik meghallják Isten hívó szavát és lelkesen készülnek az igehirdetői és diakóniai szolgálatra. Ki hitte volna a hidegháború éveiben, hogy a hetvenes években Európában ilyen kiegyensúlyozottan, békében fogunk élni? Hintünk szemével mindebben Isten gondoskodó szeretetét, ígéreteinek beteljesedését látjuk meg. Ha mindezt végig gondoljuk, akkor lehetetlen, hogy ajkunk néma maradjon, hogy szivünk mélyéből Jel ne törjön az Istent magasztaló ádventi ének. ZAKARIÁS AZT IS TUDTA, hogy Isten imádságai nem csak azért hallgatta meg, hogy családjának egyéni nyomorúságán enyhítsen, hanem azért, mert ezzel mások számára is készíteni akarta az üdvösség útját. Bármilyen nagy örömöt jelentett számára fia születése, az igazi öröme mégis az volt, hogy ez a kis gyermek a Megváltó út- egyengetője lesz és sok kortársának a lábát fogja ráigazitani a békesség útjára. Mindez fokozott örömmel töltötte el Zakariás szivét. Amikor egyéni életünkben megtapasztaljuk, hogy Isten meghallgatja kérésünket és teljesíti vágyainkat, nekünk is meg kell látnunk, hogy Isten nem csak a mi örömünket munkálja, hanem azt akarja, hogy a mi életünk is útmutatás legyen mások számára az igazi öröm cs békesség megtalálásában. MINDEZ NEM CSAK EGYÉNI ÉLETÜNKRE, hanem gyülekezetünkre és egész egyházunkra is érvényes. Isten nem azért élteti igéjével és tartja fenn Szentlelkével egyházát, hogy legyen, hanem azért, mert rengeteg feladatot tartogat számára a világ békességének, az emberek boldogságának szolgálatában. Az egyház akkor engedelmeskedik Urának, ha készségesen vállalja ezt a szolgálatot, ha a lelki békesség és üdvösség munkálása mellett /arról sem feledkezik meg, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az emberiség földi békéjéért és az igazságosabb gazdasági és társadalmi rend megvalósulásáért. így egyengeti legjobban Jézus Krisztus útját az emberek szivéhez, s így veheti ajkára őszintén és örvendezve Zakariás ádventi énekét. Scimcczi Janos Magas, karcsú, rövid, világosbarna hajú fiatal lány Wieden Jolán. Válaszaiban magabiztos, a kérdésekben tájékozott. Mozdulatai kiegyensúlyozottságról vallanak. Tekintetében és mosolyában van valami „többlet” az általánosnál. Talán ez a legjellemzőbb reá, s ha emlékezetembe kellene idéznem, erre a mosolyra emlékeznék. Ez a mosolya „mesterségének címere”, s a két betű, amelyet Pécsről magával hozott, a Baldauf Szeretetotthon kezdőbetűje. Égyszóva] a szeretetotthon vezetőjéről van szó, Wieden Jolánban. LEHET-E RIPORTOT ÍRNI, HA AZ EMBER NINCS A HELYSZÍNEN? Lehet-e élményekre szert tenni, ha csak elmondják, milyen a környezet? Számomra is kérdés volt ez, de megpróbáltam. Wieden Jolánt Budapesten, a Diakónia Osztály Tanácsának ülésén értem el, Szilágyi Béla, az otthonbizottság egyik elnöke pedig eljuttatta hozzám az otthon történetét. Mind a rövid történet, mind pedig' az elbeszélés elvisz bennünket a Mecsek-aljára. ebbe a már majdnem szubtrópikus klí- májú patinás városba, ahol először bújnak ki a hó alól hazánkban a tavasz első hírnökei, a hóvirág. az ibolya, a kankalin, ahol a modern ipari létesítmények vetekszenek a történelmi múlt látnivalóival, ahonnan a szellemi, kulturális élet meglepően friss és sokszor a fővárost megelőző híreivel találkozunk, ahol pezseg az élet, mert ipari centrum és idegenforgalmi nevezetesség egyszerre. Ez Pécs. és a hegyoldalra épült városon belül kell megtalálnunk a Baldauf Szeretetotthont a maga közel félévszázados múltjával. TÖRTÉNETÉBŐL RÖVIDEN CSAK ENNYIT: Baldauf Gusztáv, a gyülekezet néhai lelkésze hajótörést szenvedett 1917-ben. Bármilyen különösen hangzik is ez a magyar fülnek, igen. hajószerencsétlenség érte. mégpedig a Dunán, amikor állását Pécsett el akarta foglalni. Megmenekülésének emlékére egy havi fizetését ajánlotta fel szeretetintézmény létesítésére. A gondolat fogamzásától a megvalósulásig hosszú út vezetett. Az időközben megnövekedett alapítványt periódusonként elvitte az első világháború utáni összeomlás, infláció, gazda(Folytatás a 2. oldalon) így till imádkoztunk, hogy szolgálok áldássá legyen Beiktatták dr. Tóth Károly dunamelléki református püspököt Zsúfolt templom, az ének és zenekar hatalmas nyitánya, magas állami képviselet, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Straub István elnökhelyettes, dr. Pozsonyi László főosztályvezető, Fűzfa Imre, fővárosi egyházügyi titkár, valamint társadalmi életünk több kiváló személyiségének jelenléte. a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa tagegyházai vezetőinek, köztük dr. Küldi/ Zoltán országos püspök-elnök, dr. Fekete Zoltán országos felügyelő és dr. Ottlyk Ernő püspök részvétele, a nagy érdeklődés a világ különböző részeiből, különösképpen a Keresztyén Béke- konferencia — amelynek az új püspök főtitkára — munkájában résztvevők táborából — jelezte, „hogy dr. Tóth Károly szolgálata a legszélesebb körben kedvességre talált”. DR. BARTHA TIBOR püspök, a református egyház Zsinatának lelkészi elnöke felszentelő igehirdetésében hangzott el az előbb idézett mondat a Dunamelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén a Budapest- Kálvin téri templomban, amikor beiktatták püspöki tisztébe az egyházkerület új püspökét, dr. Tóth Károly Kálvin téri lelkipásztort, zsinati főosztályvezetőt, a Keresztyén Békekonferencia főtitkárát, a Református Világ- szövetség alelnökét. A közgyűlésen dr. Esze Tamás, az egyházkerület főgondnoka elnökölt, Komjáthy Aladár rangidős esperes, püspökhelyettessel. — Az új püspök iránti bizalom és reményteljes várakozás is kifejezésre jutott a beiktató igehirdetésben: „Azzal a bizonyossággal iktathatja be a dunamelléki egyházkerület közgyűlése Tóth Károly atyánkfia), püspöki szolgálatába, hogy az Űr, aki elhívta, fel is. készítette őt hivatása betöltésére.” — Az ünnepi igehirdetés után ősi szokás szerint mondott felszentelő imádságot és áldást Bartha Tibor püspök. Az áldás szolgálatában osztozott az egyházkerület nyolc esperese is. DR. TÓTH KÁROLY püspök eddig végzett munkájának megbecsülése és új szolgálata felé tekintő bizalom nyilvánult meg a későbbiek során az új püspököt köszöntő felszólalásokban, amelyek sorából kiemelkedett Miklós Imre államtitkár beszéde. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki felszólalásában szólt a szocialista állam és az egyházak közötti kapcsolat magyarországi, jó tapasztalatairól és a közös feladatokról, a beiktatott püspök nemzetközi szolgálata mellett kiemelte az állam és az egyház jó viszony építése és fejlesztése érdekében két évtizede kifejtett tevékenységét, amely társadalmunk széles körében ismert. „Joggal bízhatunk abban —mondotta —. hogy dr. Tóth Károly püspök úr — vezető társai és a papság, a református hivő emberek bizalmára támaszkodva — képes lesz a magas igényeknek megfelelni.” MELEG TESTVÉRI HANGON köszöhtötte az új püspököt a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsához tartozó tagegyházak nevében dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnök. Káldy püspök Tóth Károlynak, a Keresztyén Békekonferencia és az új magyar Biblia kiadása terén végzett felbecsülhetetlen szolgálatát emelte ki. Bár nem álltunk ott Bartha Tibor püspök mellett felszentelő imádsága alatt, mégis vele együtt imádkoztunk, hogy az új püspök szolgálata áldássá lehessen nemcsak a magyarországi református egyház, hanem a hazai ok union ében résztvevő tagegyházak, magyar hazánk és az emberiség javára is. Az új püspök igehirdetése a kegyelmes Istent és a széretetet hirdette. Mi is a tagegyházak szeretetét és testvéri segítségét kínáljuk fel új szolgálatához és ezt kérjük tőle is. DR. TÓTH KÁROLY PÜSPÖK IGEHIRDETÉSE valóban az evangélium közepét ragadta meg és tárta az ígéthallgató ünneplő közösség elé. Rtn 9, 13—18 alapján szólt arról a kegyelemről, amely megragadta reformátorainkat és hitben eleinket, akik ennek alapján Isten akaratát elfogadva képesek voltak nagyokat alkotni, küzdeni és harcolni. Isten irgalmasságát szemibehelyezte az igehirdető azzal az irgalmat- lansággal, ahogyan mi emberek, mi keresztyének is sokszor viselkedünk. „A nagy lecke, amelyből nekünk, ma élő keresztyéneknek vizsgáznunk kell. az. hogy miként tudjuk.-<negnirdetni a világban, és tetteinkben hogyan ábrázolhatjuk ki azt az egyszerű tételt, amelyet János apostol így fogalmazott meg: az Isten szeretet.” A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday utcai székházának dísztermében elmondott püspöki székfoglalójában éppen ez utóbbi kérdésre adott választ Tóth Károly püspök az egyház mai szolgálatának az egész élet területére kiterjedő elemzésével. A magyarországi egyházaknak, benne a református egyháznak az utóbbi harminc évben, a szocialista társadalmi rendben felismert tapasztalatait összegezve, szólt arról, hogy az egyház fokozottabban az Ige egyháza lett. Megértettük, hogy az Ige a teljes emberhez szóló teljes evangélium. Felismertük, hogy az ember üdvössége nem korlátozható lelkének váltságára, hanem kapcsolódik a földi javakhoz, a földi élethez. Látnunk kell, hogy az egyház tagjai problémáikkal, örömeikkel és vágyaikkal együtt jönnek az egyházba. Semmi jogunk nincs ezeken a gondokon felülemelkedni, mintha ezek bennünket nem érdekelnének. AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZ viszonyáról szólva utalt a közel 30 évvel ezelőtt megkötött egyezményre, amely alapot teremtett a mindkét fél részéről jónak tartott viszony létrejöttéhez és fejlesztéséhez és lehetőséget biztosított keresztyének és marxisták együttműködésére és párbeszédére. Ezen az alapon tudtak a keresztyén egyházak megbecsült segítséget nyújtani a szocialista társadalomnak. A hazai ökumené szolgálatát értékelve árrá szólított fel, hogy legyünk a Krisztus evangéliuma hirdetésében és a népünknek végzett szolgálatokban versenytársak. Tapasztalatainkat nemzetközi területen is igényli az egyházak ökumenikus közössége a békéért, az igazságosságért és enyhülésért folyó hatalmas erőfeszítésben. M. Gy. A Déli Egyházkerület közgyűlése A Déli Egyházkerület elnöksége az egyházkerület rendes közgyűlését december 9-én, pénteken délelőtt fél 11 órára a Deák téri templomba (Bp. V. Deák tér 4.) összehívta. A közgyűlést megelőzően délelőtt 10 órakor megnyitó istentisztelet iesz. amelyen igét hirdet dr. Hafenscher Károly, a Deák téri gyülekezet igazgató-lelkésze. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
