Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-23 / 4. szám

VASÁRNAP IGÉJE Az egyetlen ismertetőjel 1 János 3, 10—12 MIRŐL ISMERHETŐ FEL JÉZUS TANÍTVÁNYA? — könnyű a válasz, ha megkérdezzük a Mestertől vagy az apostoloktól. A szere­teti „Erről ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok.” A szeretet! amely elérte és megragadta .őket, átformálta és most so­dorja magával, tökéletesen új és nagyszerű életbe. A korabeli vallá­sos embereket először idegesítette ez, azután egyre inkább gyilkos dühre lobbantotta. Hiszen gyökerében megkérdőjelezte tanukat és életfolytatásukat. A korabeli társadalom viszont álmélkodott, mert még nem találkoztak ilyen emberekkel. A tanítványságot teremtő szeretet-impulzus később egyre inkább fogyott. Nem Jézuson múlt. S nemzedékek múltával vásári forgatagban jelentkeztek a hamis is­mertetőjelek: uniformis és jelvény, tonzúra és pléhglória, kötelező hajviselet és puritán öltözet, kánaáni dialektus és világfájdalmas páthosz, a kinyilatkoztatás forrásától elszakadt vallásfilozófia és az élet minden zónáját kényszerzubbonyba erőszakoló törvényesdi, meddő lelkizés és öngyártott mártírkoszorú... rettenetes múzeum, de még mindig produkálunk újabb anyagot az üres termekbe a nyu­gati életforma istenítésétől az antikommunista frontokig. JÉZUS NEM RIAD VISSZA A LEPRÁSTÖL, hanem azt akarja, hogy megtisztuljon és éljen. Nem tér ki a kapernaumi tiszt kérése elől, hanem visszaadja szolgájának munkaképességét. Határtalan ez a szeretet. Ebből élni és ezzel éltetni a tanítványság egyetlen ismer­tetőjele. Apostolai is ezt adják tovább. Pál szerint a legnagyobb ke­gyelmi ajándék a szeretet. János a korabeli, vallásos mozgalmakkal (gnózis) szemben a szeretet hiányára tapint rá. Hiszen az „ismeret” gőgössé tesz, mert mások fölé és elé emel. AZ ŐSI PÉLDA IS EZT BIZONYÍTJA, önmagában nem volt kü­lönb Ábel Káinnál. Mindkettőjük szívének ajtaján egyszerre kért bebocsátást a „jó” és a „gonosz”. Személyes döntésünk szerint ala­kul utunk és életünk. Aki Jézus szeretete mellett dönt, annak új élete lesz Isten országa egyetlen igazságában: a szeretetben! S a magában bizakodó gőgös elindul az irigység és gyűlölet útján, ami­nek teljessége a gyilkosság. A káini történelem lapjait bárki olvas­hatja mind a világ, mind az egyház életében ■ ■ . Karácsonyi ünnepekre vidéki gyermekotthonból 15 korrekciós kis lurkót láttak vendégül pécsi családjaink. Az egyik „patronáns” or­vos szerint soha nem volt még ilyen gyönyörű karácsony náluk ... Ne higgyünk hamis tanításnak, ne törjük hiába fejünket, higgyük el végre, egyetlen ismertetöjele van annak, hogy Jézus tanítványai vagyunk s ez a tényleges, aktív, szolgáló szeretet! Itt minden válasz­fal ledől, összekötődnek elszakadt szálak, mindent elfedez és min­dent gyönyörűvé tesz a mi egyetlen igazságunk, hogy benne va­gyunk már örökre Jézus szeretetében és ezzel a szeretettel szivünk­höz szoríthatjuk embertársainkat. A fogyatékos kis cigányokat is! Baiikú Zoltán IMÁDKOZZUNK! Ür Jézus Krisztus! Könyörülj rajiam! Teremts bennem új szívet, amely szeretetedből él és igazán képes szeretni azokat, akiket nem­csak reám bíztál, hanem majd számon is kérsz tőlem! Ámen. ELHUNYT RUDOLF BULTMANN Még a nyár közepén, július 30- án, életének 92. évében elhunyt Rudolf Bultmann, századunk egyik legismertebb és legvitatot­tabb teológusa. 1921-től 1951-ig a marburgi egyetemen volt újszö­vetségi professzor. Munkásságát három szakkifeje­zéssel lehet jellemezni. Az ún. „formatörténeti kutatás” műve­lője volt. Az ő nevéhez fűződik a „mitológiátlanítás” fogalmának vagy programjának elterjedése. Az evangélium üzenetét pedig az „egzisztencialista filozófia” fogal­maival és látásával akarta a mai ember számára érthetővé tenni. Óriási hatása volt és részben még van is. Ha válaszait nem is lehet mindig elfogadni, a kérdéseit se lehet megkerülni. Isién tiszt ele ti rend Budapesten, 1977. január 23-án Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla, de. li. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. dr. Haienischer Károly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 5. Szeretet- vendégség: Bolla Árpád. Dózsa György üt 7. de. fél 9. dr. Muntag An- dorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ka**á- csony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Tha!y Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. Bogya Géza. Vajda Pé­ter u. de. fél 12. Bogya Géza. Zugló de. li. (úrv.) dr. Selmeczi János. Rá­kosfalva de. 8. dr. SeLmeczi János. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Selme­czi János. Kassák Lajos út 22. de. 11. Adorján József. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél lü. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Vi­rágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Weker- letelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota- Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszent­mihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Má­tyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél "f. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) D. Ko­ren Emil. de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Korén Emil. du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Mado­csai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Ti­bor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. CsengŐdy László, de. 11. Csengődv László, du. fél 7. Ta­kács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Modori u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 3. Missura Ti­bor, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9 Visontai Róbert;. Kelenvölgy de, 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Bu­daörs du. 3. Visontai Róbert. Török­bálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csil­laghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. D. dr. Ottlyk Ernő. — ELADÓ egy három mázsás ha­rang. felszereléssel. Cím a kiadóhiva­talban. evangélikus elet A Magvarorszáed Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: á szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi GvőrtTV Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1038 Budapest VTIT., Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 120— Ft Árusítja a Magvar Posta Index: 23211 ISN 013-1302 (3) 77.0154 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és dél­ről, és asztalhoz telepednek az Isten országában” (Lk 13, 29). VASÁRNAP. — „Én adok ha­lált s életet, összezúzok és gyó­gyítok, nincs ki megmentsen ke­zemből” (5 Móz 32, 29 — Km 3, 28 — Mt 8, 1—13 — Zsolt 67). A két beteg meggyógyítása jelzi: Is,ten egyértelműen békességünk­re, üdvösségünkre, — nem pusz­tulásunkra jött. A leprás zsidó, és a szolgájáért aggódó pogány százados Jézus elé borulása bi­zonyítja: „Eljönnek napkeletről és napnyugatról...” De bizonyi- teka ez annak is, hogy Isten sze­retete nem az egyház „saját tu­lajdona”: ö odakínálja azt min­denkinek! HÉTFŐ. — „Akkor így szól a király a jobb keze felöl állók­hoz: Jöjjetek, Atyám áldottak mert éheztem és ennem adtatok” (Ézs 58, 7 — Mt 25, 34—35 — 2 Kir 5, 1—19a — Lk 6, 37—42). Naámán gyógyulásához két em­bert használt fel az Isten. Az el­sőt, — egy kisleányt, — alig szoktuk észrevenni. Pedig hite útjelző volt Istenhez! A másik Elizeus próféta, aki személyvá­logatás nélküli szeretettel nyúj­totta a segítséget az idegennek. — Hány ilyen beteg vár ránk?! KEDD. — „Amikor kiáltottam, meghallgattál engem, leikembe erőt öntöttél” (Zsolt 138, 3 — Lk 22, 40 — Jn 4, 5—14 — Lk 6, 43—49). Az emberiség életében mind a mai napig vannak gaz­dasági, társadalmi, faj, vallási és felekezeti különbözőségek. Jézus azonban sem „annak idején”, sem ma nem azt nézi, „ki az”, akinek valamiben szüksége van, hanem caak azt: miben szorul rá a gyó­gyító kézre. I SZERDA.'— „Amit, szóltok, vágy cselekéSztek, mind az Űr ^Jézus nevében- tegyétek, hálát adva az Atya Istennek ő általa” (Ézs 38, 20 — Kol 3, 17 — Jn 4, 15—26 — Lk 7, 1—10). A vallási vita. — bármilyen elmélyült és „okos” is, — mindig tévútra ve­zet. Az „igazi .istentisztelet”, a gyógyulást nyert szív hálájából iakad. S mindig Isten Lelkének „indítására”, — az embertársam „igazgságának” felelős hordozá­sába kell torkolnia. CSÜTÖRTÖK. — „Boldog az a szolga, akit megérkezésekor az Űr ilyen munkában talál! Bizony mondom nektek, hogy az egész vagyona fölé rendeli őt” (Jób 28, .28 — Lk 12, 43—44 — Jn 4, 27— 42 — Lk 7, 11—17). A samáriai asszony bizonyságtétele: „Jöjje­tek, lássátok meg azt az em­bért... ” sokak figyelmét irányí­totta Jézusra. Isten szeretetének ebben van az „aratása”: ereje van az evangéliumnak, — hisz­nek a hu szolga szavának. PÉNTEK. — „Szereteted az életnél is jobb” (Zsolt 63, 4 — Ap Csel 16, 23, 25 — Jón 3, 1— 10 — Lk 7, 18—23). Aki valóban engedelmes Istennek, az a csa­lád, a munkahely, hazánk életé­ben annyi feladatot talál, hogy sosem érzi magát feleslegesnek s szolgálatát céltalannak. SZOMBAT. — „Az Isten mind e mai napig megsegített” (Zsolt 74, 12 — Ap Csel 26, 22 — Róni 11. 13—22 — Lk 7, 24—35). Pál, — a „pogányok apostola”. — „jól értette a Krisztust”, amikor a hozzátartozás feltételét, az en­gedelmes hitben hirdeti meg. Engedetlen gyülekezeteknek és keresztyéneknek Isten előtt „nincs jövője”! Mivel nem vállal­ták, nem is ad nekik feladatot. De akiket szeretetének „oltó vesszejével” beolthatott, azok há­laadással szolgálhatnak sokak­nak. Csizmazia Sándor — MEDGYESEGYHÄZA. 1976. december 5-én diakóniai szeretet- vendégségen Povázsay Mihály bé­késcsabai igazgató-lelkész szolgált a gyülekezetben. A szeretetven- dégség teljes adományát a gyüle­kezet a békéscsabai szeretetotthon céljaira ajánlotta fel. A LEGMAGASABB ÖNGYILKOSSÁGI ARÁNY Az Egészségügyi Világszervezet közelmúltban közzétett adatai" szerint, a világ 54 országában végzett felmérések alapján Nyu­gat-Berlinben a legmagasabb az- öngyilkosságok aránya. Mexikó­hoz képest, ahol a legalacso­nyabb az öngyilkosságok száma, Nyugat-Berlinben ez a szám ti­zenötszörös. Görögországhoz ké­pest, ahol a legkevesebb az ön­gyilkos Európában, Nyugat-Ber­linben tízszer annyi öngyilkos van. A felmérés szerint a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma arányos koruk növekedé­sével, nőknél a 40 évesek köré­ben a leggyakoribb. A hajado- nok. nőtlenek, elváltak és özve­gyek inkább hajlanak öngyilkos­ságra. mint a házasok, gyermek­telenek inkább, mint a családo­sok, a városiak inkább, mint a vidékiek. Korunkkal egyidős festészet Ruzicskay György gyűjteményes kiállítása A nyolcvan évét meghazudtolóan fia­talos művész közel hatvan esztendeje fest. Eddigi életművéből mintegy 460 alkotás tárult a látogatók elé az esztendő utolsó másfél hónapjában a Magyar Nemzeti Galéria nagyszerű új helyén, fent a Vár­ban. Már a kiállítás megnyitása esemény­számba ment. Sok száz ember tolongott az előcsarnokban, köztük a festőművész szü­lőföldjének népe, szarvasiak. Csendesebb napon újra felmentem, hogy a képek tár­saságában lehessek, s egy nyugodt sarok­ban elbeszélgessek alkotójukkal. AZ ÉLETŰT Szarvasról indult el, s no­ha a művész kibontakozása nem ott tör­tént, .amit az a föld és népe jelentett neki, kezdettől fogva benne van festészetében és életre szólóan odaköti. „Szülőhelyem a színeket adta, a falut” — vallja most fia­talkoráról. A további években is vissza­visszajár tde, míg eljön az idő 1960-ban, amikor nagy sikerű budapesti és külföldi kiállítások után szülővárosa lelkesen for­dul feléje, és alkotóházat bocsát rendelke­zésére. Azóta a nyári hónapokat legtöbb­ször ott tölti, néha fél évet is. Gyarapod­nak a szülőföldön készülő alkotások, és a néprajzi gyűjteménye is, amellyel a szarvasi népi élet régi tárgyait menti meg az utókor számára. Házát és műtermét hazai és külföldi látogtók avatják zarán­dokhellyé, ahol az alkotóban és festésze­tében mély emberséggel találkoznak. A SZÁRNYRA KELÉS egykor Váradon történt. A „Kőrös-parti Párizsban” lehe­tett valami különleges szellemi fogékony­ság, mert Nagyvárad — Ady Endre, Ju­hász Gyula után évekkel — Ruzicskay Györgynek olyan környezetet adott, amelyben a szikra lobbot vetett. Ez a vá­ros lett a második szülőföldje, művészi ér­telemben. Jelképe ennek az összeforrás- nak, hogy életének mindmáig igaz társát is innen kapta fiatal éveiben. Erdélyi ki­állítások, román kulturális megbecsülés jelzik később Várad gyűrűzését. És ugyanabban az időben, a húszas években, már az európai tanulmányutak hatása és látóhatára olvad bele festésze­tébe. Nála is beteljesült a magyar szelle­mi, művészeti élet nagyjainak századok óta ismétlődő sorsa: a hazai rög és Euró­pa kölcsönhatásában nőni fel, s nagyvi­lág birtokában eljegyzettje maradni az itteni kultúrának, a nemzet szolgálatá­nak. A második világháború és a rá kö­vetkező évek után újra megnyílt előtte ez a messzire vezető és mégis mindig vissza­kanyarodó út. A nemzetközi kiállítások díjnyertese, Párizs — a harmadik „szülő­föld” — szerelmese, a tengeren túli élet megkóstolója, mint „föl-f öldob ott kő” hull a kiesi ország földjére, ahol várja a pad­lástérbe épített pesti meghitt műteremla­kás és a szarvasi tájotthon egyaránt ter­mékeny humusza. KÉPEKRŐL még nem beszéltem. Vagy talán mégis? A felvázolt, nagy szívdobba- nású életkeretben az ő egyénisége sajá­tos, csak rá jellemző műveket teremhe­tett. Egyszerre hatott rá az anyaföld ős öle és a XX. század technikai civilizációja. Az előzőből támad alakjainak robusztus­sága, a paraszti élet és munka látványa, ágaskodó őserejű lovak ismételten jelent­kező motívuma, s az ő nevéhez fűződő „biofestészet", mely alkotásokon fák, le­velek, virágok festve vagy valóságosan kapcsolják össze az ember és a természet „élet”-ét, görögül a „biosz”-t. Az utóbbi­ból származik már a húszas években a gép és az ember viszonyának átélése, an­nak felemelő és tragikus vetületével együtt fémek mozgása és fénye a képe­ken, s a kor problémáinak megszólalása több megrázó aktualitású rajzában. VÁSZNAIN A TÖMEG ÉS A MOZ­GÁS gyakran víziószerű látványait éljük át, emberi sokaság vagy a képalkotó ele­mek szédítő kavargását. Megcsendesül a kép, ha szarvasi tájat fest, és varázsos hangulat árad a falu széléből, a tanyák­ból. Megint stílust vált a művész, ami­kor Párizs vonja igézetébe: színek és fé­nyek olvadnak párába, hogy a pasztelle- ken sejtelmesen idézzék a felejthetetlen város és szellemi légkör élményét. SZÍVESEN ÉL ÖSSZEFÜGGŐ RAJZ­SOROZATBAN adott lehetőséggel, hogy a benne élő bölcseleti keresést kifejezze, vagy a kor fenyegető eseményeivel felve­gye a harcot, esetleg megjelenítse a törté­nelmet. E rajzművekhez gyakran szöveget fűz. A „Szerelemkereső” 112 lapjával az emberi sorsot akarta kifejezni 1927-ben. A „Világosság felé”, 1936-ban keletkezett 27 krétarajza a háború ellen, a társadalmi romlás ellen küzdött. Most van megjele­nőben a „Fantasztikus utazás a történe­lemben” 107 lapja, amelyeken 1950—1956 közötti években esti asztaltársaságát vitte el közös utakra a múltba. A fantázia dús működése különben egész festészetén vé­gigvonul, s ellenpontot szolgáltat derűs, nyugodt, reális életszemléletéhez. Mi több, a képzelőerő ott dolgozik a gondolkodó, töprengő embert eláruló, jelentős számú művében. VÉGÉRE HAGYTAM a mi külön örö­münket. Ruzicskay György őrzi lelkében és életművében a szarvasi evangélikus örökséget. A Tessedik Sámuel életét meg­jelenítő, 1970-ben megjelent 70 krétaraj­záról írtünk annak idején. Az egyik szarvasi iskola dísztermében ma is látha­tó a régebbi években megkezdett refor­mációi falfestmény sorozatának elkészült három darabja: Húsz János megégetése; Luther kiszögezi a 95 tételt; a magyar gályarabok. Bibliai tárgyú műveinek számbavétele még hátra van. De a „Te- remtés”-röl szóló sorozata ott volt látható a kiállítóterem falain. Az 1936-ban a fes­tő szövegével megjelent 10 színes kréta­rajz a világ keletkezését szemlélteti meg­ragadó erővel. Isten működését, a képe­ken hol egy, hol két kéz szimbolizálja. Ezek a kezek minden erőltetés nélkül, ter­mészetes odatartozásukkal hatnak a lapo­kon. S annyi gyengéd szeretettel vannak telítve, hogy láttukra a teremtésben a szerető Mennyei Atya jelenlétét is érez­zük. Veöreös Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom