Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-23 / 4. szám
Nem a falakért, hanem as evangéliumért A békéscsaba-erzsébethelyi templom felújítása 1975-ben Kis templomát újította fel a békéscsabai gyülekezet, 1976-ban erzsébethelyi templomának külső-belső megújítására került sor. Advent 1. vasárnapján ennek felszentelésére várta örömmel és szeretettel az egyház püspökét, D. Káldy Zoltánt. A püspök a békéscsabai és a szomszédos gyülekezetek lelkészei, a presbitérium és képviselőtestület tagjainak kíséretében ment a templomba, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a gyülekezet tagjai. Jóleső meleg fogadta a templomba lépőket. A falakról a tatarozás kapcsán felszerelt gáz hősugárzók árasztották a meleget a jelenlevőkre. Hazai viszonylatban a békéscsabai gyülekezet elsőnek alkalmazta templomában ezt a fűtési rendszert, amely a tapasztalat szerint jól bevált. Az ünnepi istentisztelet megkezdése előtt Povázsay Mihály igazgató-lelkész köszöntötte D. Káldy Zoltán püspök-elnököt. Kutyej Pál lelkész gyermekei pedig virágot nyújtottak át neki. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELET IGEHIRDETÉSÉT a püspök Jel. 3, 20 alapján tartotta. 1S76. ádvent 1. vasárnapján szentelték fel — éppen száz éve — az erzsébethelyi templomot. Egészen különleges, hogy most ismét ádvent 1. vasárnapjára esik ennek a templomnak újra szolgálatba állítása. Emlékezünk mindazokra, akik építették. Nem, hagyhatjuk ki a templomépítő Linder Károly nevét, akit követtek mások és hirdették itt az evangéliumot. Legyen áldott azoknak emléké és hite, akik nemcsak maguknak építették ezt a templomot, hanem az utánuk következő nemzedékeknek is. Legyen áldott az Isten, hogy a békéscsabai gyülekezet szépen megújította templomát. Ez annak a bizonysága, hogy amit átvett az elődöktől, azt nemcsak megőrizni akarja, hanem a szíveket nyitogató evangéliumnak szép keretet akart biztosítani. Szép lett ez a templom, amit el lehetne nevezni ádventi templomnak is a két felszentelé- si dátum alapján. S most benne hangzik az örök ádventi ige: az ajtó előtt álló és zörgető Jézus igéje. De miért kell Jézusnak állandóan zörgetni? Miért van az, hogy sokszor Jézus kívül van a templomajtón, a szív ajtaján, pedig ő belül akar lenni. A mi hitetlenségünk. szeretetlenségünk, engedetlenségünk miatt. Ezért kell néki újra és újra zörgetni az evangélium hirdetésén keresztül szívünk ajtaján. Érdemes volt-e ezt a templomot rendbehozni, 600 ezer Ftért? Érdemes volt. Érdemes volt templomot építeni, renoválni, hogy hangozhassák benne a kopogtató szó, az evangélium, mert azon élet és üdvösség, bűnbocsánat, új élet dől el. Hogy ez a kopogtató szó azt az eredményt hozza, hogy aki kívül való, Jézus Krisztus, belül valóvá legyen. Minden igehirdetésen keresztül ö akar bejönni és nálunk lakozni. Sietnünk kell az evangélium meghallásával, a néki való engedelmességgel. Ha bebocsátjuk, Krisztusi hordozó lesz az életünk. ű él bennünk. Az ő szere- tetét adjuk tovább, az ő tisztaságát sugározzuk, az ö békességét hintjük. Drága lesz számunkra a másik ember, akit Jézus megváltott, életét adta érte. Aki beengedte Jézust a szívébe, közössége van vele, az meglátszik a magatartásán. Nemcsak a gyülekezetben, hanem ebben a szép városban, a város, társadalmunk, népünk életében. Annak fontos lesz, hogy mindenkinek legyen kenyere, nyugodt, békességes élete, békéje, nemcsak itt, hanem szerte a világon. Ne feledjétek el soha, hogy ezt a templomot nem a falakért építették, nem a falakért festették, hanem Jézus Krisztus evangéliumának. Kívánom, hogy mindannyiótok életében legyen valósággá ez az ige: „íme. az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat. és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorátok, ő pedig énvelem.” A FELSZENTELÉST ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS KÖVETTE, amelyet Táborszky László lelkész imádsága után Zsibrita Mihály másodfelügyelő nyitott meg. Po- vázsayt Mihály igazgató-lelkész megköszönte D. Káldy Zoltán püspök szolgálatát, szeretettel és tisztelettel köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, a kedves vendégeket. Gregor György egyházügyi titkárt, Banadics Antalnét, a Hazafias Népfront városi titkárát, a gyülekezetek küldötteit, a helyi testvérgyülekezetek képviselőit, a templom felújítását kivitelező mestereket. Kutyej Pál, az erzsébethelyi körzet lelkésze ismertette a gyülekezet kialakulásának, a templom és tatarozásának történetét. A török uralom alól való felszabadulás után a Felvidékről szlovák ajkú evangélikusok települtek át Békés megyébe, így Békéscsabára is. Békéscsaba erzsébethelyi része (azelőtt gödrös területéről Jaminának is nevezik) az 1750-es évek táján kezdett kialakulni, a kiosztott jobbágytelkeken. A 19. század derekán, a jobbágyfelszabadítás után, különösen is meggyorsult Jamina be- népesedése. Először iskolát építettek. 1856-tól lelkész-tanító végezte a gyermekek tanítását és az egyházi szolgálatokat. Közben a városrész lakóinak száma egyre növekedett és templom után vágyakoztak. Előbb egy imaházat építettek iskolai tanteremmel. Az imaház hamarosan szűknek bizonyult és Linder Károly lelkész templom felépítését szorgalmazta. A templom építése 1875-ben el is kezdődött és 1876 őszén elkészült. Azóta 1929-ben belső. 1963-ban külső-belső felújítását végeztette el a gyülekezet. A most Ismét felújított és fűthetővé tett erzsébethelyi templom szép ékessége a városrésznek, amelyet Isten iránti hálával és örömmel vehetett át a békéscsabai, erzsébethelyi gyülekezet. AZ ISMERTETÉS UTÁN MELEGHANGÚ KÖSZÖNTÉSEK hangzottak el. D. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke, Mekis Ádám, a kelet-békési egyházmegye esperese, püspökhelyettes, Kovács Pál, a nyugat-békési egyházmegye esperes helyettese, Szabó Géza református lelkész, dr. Tóth Ferenc r. k. plébános, Kiss Emil baptista lelkész köszöntötték az' ünneplő gyülekezetét. Sokan küldték el köszöntésüket táviratban, levélben. így D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyház- kerület püspöke is. A közgyűlés után a gyülekezeti tanácsteremben megterített asztalok várták a gyülekezet vendégeit. Itt köszöntötte a gyülekezetét Gregor György egyházügyi titkár, Banadics Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára, Gábor István egyházmegyei fel- •ügyelőhelyettes, Benkő István orosházi, ifj. Kendeh György gyulai, Megyaszai László amb- rózfalvi lelkészek, Oravecz Mátyás, a medgyesegyházi gyülekezet 'felügyelője. Mitykó János a presbitérium nevében mondott köszönetét a tatarozásban és annak előkészítésében résztvevők munkájáért. D. Káldy Zoltán püspök a gyülekezet vendégszeretetét és ajándékát köszönte meg. A megajándékozottak között ott voltak a kivitelező mesterek is. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy szépen felújított templomnak örülhetünk. A gyülekezet ünnepi alkalma ezzel még nem ért véget. Este 5 órára D. Káldy Zoltán püspök a békéscsabai lelkészek kíséretében a Békéscsabától 20 km-re levő Újkígyósra ment át, ugyancsak templomszentelésre. A kis szórványgyülekezet az anyagyülekezet segítségével 60 ezer Ft-os költséggel kívül-belül felújította 1933-ban épült templomát. Az új- kígyósi gyülekezet tagjai, élükön Botyánszky György gondnokkal, örömmel fogadták a püspök látogatását és templomszentelő szolgálatát, aki a 84. Zsoltár alapján hirdette Isten igéjét. Az istentisztelet után D. Káldy Zoltán püspök melegen köszöntötte a kis szórványgvülekezetet, amelyik hálája jeléül virággal, amelyet Bohus Marika adott át és ajándékkal kedveskedett a püs pöknek. Az ünnepi, templomi istentiszteleteknek vége lett. De onnan a mindennapi élet istentiszteletére megerősödve indultak a gyülekezet tagjai. Povázsay Mihály Kiss Jenő: HÓEMBER Hóból szobrot csinálni — efféle is csak nékem jut eszembe! Ügy látszik, meghibbantam vénségemre! Tréfából egyszer Michelangelót is rávette erre egyik Medici. Ám akkor lehetett... De mily Medici vett rá engemet? Az, akit úgy hívnak: szeszély, e fejedelmi, könnyelmű személy, hogy ne legyen a hóember olyan, mint máskor, annyiszor, az arcán répa-orr, fején lyukas fazék, s a dolmányán sár-gombokból az ék — legyen ez egyszer, ha hóból is, de Ember! S formáltam oszloptörzsére fejet, szemébe bátor, nyílt tekintetet, dacot a tarkó szép ívébe, és eszmét, nagyszerűt, fejébe. Hogy törzsén nem sokáig állt? Hogy megroskadt, majd szertemállt? Romló anyagból készült — mint az ember. Meghalt, egy kissé hamarabb, de az emléke megmaradt a rányílt, ámuló tekintetekben. Kiss Jenő erdélyi költő. Költeménye megjelent: A kő nem mozdul című verskötetében, 1975. Hitünk mai kérdései 0 A szolgáló Úr A Biblia tudatosan tesz bizonyságot Jézusról, mint valóságos emberről, aki asszonytól született. emberi életet élt és meghalt. Ügy írják le ' ezt az evangéliumok. hogy Augusztus római császár világbirodalmának nemrégen leigázott provinciájában, Júdeábán. született, egy nagy múltú, forrongó és boldogtalan nép gyermekeként. Miután felnőtt, összeütközésbe került népe vallásos és társadalmi vezetőivel, akik emiatt az életére törtek, eljárást folytattak le ellene, és az ügynek politikai színezetet adva elérték. hogy a római helytartó hozzájáruljon a halálos ítélet végrehajtásához. Az evangéliumok sok helyütt beszélnek Jézus valóságos emberségéről, lényének. viselkedésének, érzelmeinek emberi megnyilatkozásairól. Mint ember, tökéletesen hasonló volt hozzánk, egy közülünk. A kánai esküvőn együtt örült a násznéppel. őszinte könnyekre fakadt barátja. Lázár halálhírén, hosszú koplalás után megéhezett, fáradtságában elnyomta az álom. tudta. hogy mi a szeretet, barátság és a félelem, valóságosan érezte, átélte a test erőtlenségét, a rá váró megpróbáltatások gondolatára kiverte a verejték a Gecse- máné kertben, és a gyötrő fájdalomtól kiszáradt a torka a kereszten. Született, élt. szenvedett, meghalt, alávetve a teremtett világ törvényeinek, mint bárki más ember, aki erre a világra született. A MINDEN EMBERRE JELLEMZŐ ALTALANOS VONÁSOK MELLETT a Biblia Jézusnak olyan tulajdonságairól és tetteiről, valamint vele kapcsolatos olyan eseményekről is tudósít. amelyek túlmutatnak emberi mivoltán. A Szentiélektől fogantatása, bűntelensége. a természet erői felett gyakorolt hatalma. gyógyításai, a démonokat leigázó ereje, az isteni bűnbocsánattal való szuverén rendelkezése és a halálból való feltámadása emberfeletti természetről tanúskodnak. Ezek éppen nem a többi emberrel való hasonlóságát, hanem a mindenki mástól való különbözőségét tükrözik. Jézus isteni természetét jelzik. A Szentírás teljessége tehát Jézust valóságos emberként és valóságos Istenként állítja elénk. Lutheri hitvallásunk, a Kiskáté Hiszekegy-magyarázatának második hitágazata így foglalja ezt össze: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus — az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született valóságos ember — ...” Ez a név: Jézus Krisztus, is erre a kettősségre utal. A Jézus név elterjedt személynév volt. sok férfi viselte ezt a nevet Palesztinában, ahogyan napjainkban nálunk gyakori a János, vagy a József. A Krisztus név azonban nem volt ilyen közhasználatú. Az isteni hatalommal jövő fel- kentnek. a Messiásnak, egyedülálló neve. illetve „hivatalos titulusa”. Jézus önmagát gyakran nevezte „emberfiának”. Kifejezte ezzel azt. hogy tudatosan vállalja az emberi nemhez tartozást, valóban együtt él népével és az emberiséggel, valóságos hús-vér kortársa a vele egy időben élőknek. Különösen megváltó szenvedése. kereszthalála és feltámadása bejelentésekor használta önmagára az „emberfia” nevet. Ugyanakkor egyéb kijelentéseiből és magatartásából érezhető, hogy tudatában van isteni mivoltának, és mennyre-földre kiterjedő hatalma van. JÉZUS SZEMÉLYÉNEK KÉTFÉLE TERMÉSZETE, Isten és ember mivolta mellett egy má- sikfaita kettősség is kivehető nála. Tevékenysége, műve, cselekvése is magán viseli a titokzatos kettősséget, amelyet legjobban így fejezhetünk ki: önmagát teljesen feláldozó szolgálat és mindenek felett való uralom. Nem lehet ezt úgy felfogni, hogy először szolgált, majd pedig a jól végzett szolgálat után. vagy annak jutalmául, uralmat, hatalmat kapott. Ahogyan egyszerre, egyidejűleg és egy személyben valóságos Isten és ember, ugyanúgy egyidejűleg, egyszerre áll előttünk a Szentírás bizonysága, de hitünk tapasztalata szerint is Űrként és szolgaként. Mit is jelent ez a szokatlan és ellentmondásosnak tűnő megállapítás? Űr abban az értelemben, hogy hatalma van a bűn és a halál, az ember testét és lelkét károsító. nyomorúságba taszító gonosz és a kárhozat felett. Ezt bizonyítják a csodatettei és legfőképpen feltámadása. Uralmát azonban nem használja közvetlen politikai, társadalmi, fegyveres vagy egyéb világi hatalom gyakorlására. Egyszer, kenyérszaporító csodája láttán, király- lyá akarták tenni őt. de ezt elhárította. Közvetlen, mindenre kiterjedő hatalma majd csak az ítéletkor, dicsőséges vissza jövetelével lesz látható. Addig semmiféle krisztokratikus, tehát Krisztus vezette földi országról, államról szó sem lehet a Földön. Jézus Űr volta az egyháznak sem ad semmiféle jogcímet vagy alapot világi, politikai, társadalmi hatalmi igényre, vezető szerepre. Miért? Mert Jézus isteni hatalmát, uralmát, nem az emberek szervezett irányításában, Heródes király, vagy Tiberius akkori római császár trón iának elfoglalásával gyakorolta, hanem az egyes emberekért és az egész embervilágért végzett szolgálatban. Kereszthalála egyszerre volt az egész világért végzett önfeláldozó szolgálat, és a Sátán felett aratott győzelem fényes, hatalmi tette. Hatalma volt a démoni erők felett, ezzel a hatalommal úgy szolgált hogy megszabadította az embereket ezektől a gonosz erőktől. HATALMÁT SOHASEM HASZNÁLTA FEL SAJÁT SZEMÉLYE ÉRDEKÉBEN. Pusztai böltölése után nem változtatta a köveket kenyerekké, hogy jóllakjék, elfogatásakor ellenállás nélkül megadta magát, pedig tizenkét sereg angyal védelmét, élvezhette volna, és élete kilobba- násáig a kereszten maradt, noha unszolták, hogy „ha Isten Fia vagy. szállj le a keresztről”. Bűnt. halált legyőző hatalmával valóban Űr mindenek felett, végtelen szeretetével. önfeláldozó szolgálatával pedig Megváltója a világnak. Tanítványaira, követőire bízta az egymásért és a világért végzett szolgálatot. Minél őszintébb, önfeláldozóbb ez a szolgálat, annál inkább érvényesül az egyszerre Isten és ember, Szolga és Ür Jézus Krisztus csodálatos, megtartó hatalma. Baranyai Tamás — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Novák Gyula és felesége, sz. Gömböcz Emma, a pestlőrinci gyülekezet presbiterasszonya 1976. december 26-án ünnepelték házasságkötésük huszonöt éves évfordulóját istentisztelet keretében. Két fiúk és a gyülekezet tagjai szeretettel köszöntötték a jubilánsokat. Matúz László, a gyülekezet lelkésze az esküvőjük alkalmával elhangzott igével áldotta meg őket: „A szeretet soha el nem fogy.'1 — HALÄLOZÄS. Rohony Gábor, a mezőtúri gyülekezet felügyelője 52 éves korában 1976. december 10-én tragikus körülmények között elhunyt. Temetése hamvasztás után Debrecenben volt Szabó Gyula debreceni és Riesz György mezőtúri lelkészeik szolgálatévail 1976. december 24-én. „Isten az ón saabadí- tasomra, Uram az én segítségemre siess”’ — Kreidlmayer Pál, az ikladi gyülekezet tagja, aki korábban, mint gondnok és felügyelő negyven évig szolgált a gyülekezetben, elhunyt. Temetése 1976. december 30-án volt, amelyen a gyülekezet számos tagja vett részt. „Mostan bocsátód el Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességben”. —- HALÁLOZÁS. Kincses Lajos ny. lelkész 62 éves korában január 4-én elhunyt. Temetése január 7-én volt Balassagyarmaton.
