Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-23 / 4. szám

Nem a falakért, hanem as evangéliumért A békéscsaba-erzsébethelyi templom felújítása 1975-ben Kis templomát újítot­ta fel a békéscsabai gyülekezet, 1976-ban erzsébethelyi templo­mának külső-belső megújítására került sor. Advent 1. vasárnap­ján ennek felszentelésére várta örömmel és szeretettel az egy­ház püspökét, D. Káldy Zoltánt. A püspök a békéscsabai és a szomszédos gyülekezetek lelké­szei, a presbitérium és képvise­lőtestület tagjainak kíséretében ment a templomba, amelyet zsú­folásig megtöltöttek a gyülekezet tagjai. Jóleső meleg fogadta a templomba lépőket. A falakról a tatarozás kapcsán felszerelt gáz hősugárzók árasztották a me­leget a jelenlevőkre. Hazai vi­szonylatban a békéscsabai gyüle­kezet elsőnek alkalmazta temp­lomában ezt a fűtési rendszert, amely a tapasztalat szerint jól bevált. Az ünnepi istentisztelet meg­kezdése előtt Povázsay Mihály igazgató-lelkész köszöntötte D. Káldy Zoltán püspök-elnököt. Kutyej Pál lelkész gyermekei pe­dig virágot nyújtottak át neki. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTE­LET IGEHIRDETÉSÉT a püspök Jel. 3, 20 alapján tartotta. 1S76. ádvent 1. vasárnapján szentelték fel — éppen száz éve — az er­zsébethelyi templomot. Egészen különleges, hogy most ismét ád­vent 1. vasárnapjára esik ennek a templomnak újra szolgálatba állítása. Emlékezünk mindazokra, akik építették. Nem, hagyhatjuk ki a templomépítő Linder Ká­roly nevét, akit követtek mások és hirdették itt az evangéliumot. Legyen áldott azoknak emléké és hite, akik nemcsak maguknak építették ezt a templomot, hanem az utánuk következő nemzedé­keknek is. Legyen áldott az Is­ten, hogy a békéscsabai gyüleke­zet szépen megújította templo­mát. Ez annak a bizonysága, hogy amit átvett az elődöktől, azt nemcsak megőrizni akarja, ha­nem a szíveket nyitogató evan­géliumnak szép keretet akart biz­tosítani. Szép lett ez a templom, amit el lehetne nevezni ádventi templomnak is a két felszentelé- si dátum alapján. S most benne hangzik az örök ádventi ige: az ajtó előtt álló és zörgető Jézus igéje. De miért kell Jézusnak ál­landóan zörgetni? Miért van az, hogy sokszor Jézus kívül van a templomajtón, a szív ajtaján, pe­dig ő belül akar lenni. A mi hi­tetlenségünk. szeretetlenségünk, engedetlenségünk miatt. Ezért kell néki újra és újra zörgetni az evangélium hirdetésén keresz­tül szívünk ajtaján. Érdemes volt-e ezt a templo­mot rendbehozni, 600 ezer Ft­ért? Érdemes volt. Érdemes volt templomot építeni, renoválni, hogy hangozhassák benne a ko­pogtató szó, az evangélium, mert azon élet és üdvösség, bűnbocsá­nat, új élet dől el. Hogy ez a ko­pogtató szó azt az eredményt hozza, hogy aki kívül való, Jézus Krisztus, belül valóvá legyen. Minden igehirdetésen keresztül ö akar bejönni és nálunk lakozni. Sietnünk kell az evangélium meghallásával, a néki való en­gedelmességgel. Ha bebocsátjuk, Krisztusi hordozó lesz az éle­tünk. ű él bennünk. Az ő szere- tetét adjuk tovább, az ő tiszta­ságát sugározzuk, az ö békessé­gét hintjük. Drága lesz számunk­ra a másik ember, akit Jézus megváltott, életét adta érte. Aki beengedte Jézust a szívébe, kö­zössége van vele, az meglátszik a magatartásán. Nemcsak a gyü­lekezetben, hanem ebben a szép városban, a város, társadalmunk, népünk életében. Annak fontos lesz, hogy mindenkinek legyen kenyere, nyugodt, békességes éle­te, békéje, nemcsak itt, hanem szerte a világon. Ne feledjétek el soha, hogy ezt a templomot nem a falakért építették, nem a fala­kért festették, hanem Jézus Krisztus evangéliumának. Kívá­nom, hogy mindannyiótok életé­ben legyen valósággá ez az ige: „íme. az ajtó előtt állok, és zör­getek: ha valaki meghallja a han­gomat. és kinyitja az ajtót, be­megyek ahhoz, és vele vacsorá­tok, ő pedig énvelem.” A FELSZENTELÉST ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS KÖVETTE, ame­lyet Táborszky László lelkész imádsága után Zsibrita Mihály másodfelügyelő nyitott meg. Po- vázsayt Mihály igazgató-lelkész megköszönte D. Káldy Zoltán püspök szolgálatát, szeretettel és tisztelettel köszöntötte a közgyű­lés résztvevőit, a kedves vendé­geket. Gregor György egyház­ügyi titkárt, Banadics Antalnét, a Hazafias Népfront városi tit­kárát, a gyülekezetek küldötteit, a helyi testvérgyülekezetek kép­viselőit, a templom felújítását ki­vitelező mestereket. Kutyej Pál, az erzsébethelyi körzet lelkésze ismertette a gyü­lekezet kialakulásának, a tem­plom és tatarozásának történetét. A török uralom alól való felsza­badulás után a Felvidékről szlo­vák ajkú evangélikusok települ­tek át Békés megyébe, így Békés­csabára is. Békéscsaba erzsébet­helyi része (azelőtt gödrös terü­letéről Jaminának is nevezik) az 1750-es évek táján kezdett ki­alakulni, a kiosztott jobbágytel­keken. A 19. század derekán, a jobbágyfelszabadítás után, külö­nösen is meggyorsult Jamina be- népesedése. Először iskolát épí­tettek. 1856-tól lelkész-tanító vé­gezte a gyermekek tanítását és az egyházi szolgálatokat. Közben a városrész lakóinak száma egy­re növekedett és templom után vágyakoztak. Előbb egy imahá­zat építettek iskolai tanterem­mel. Az imaház hamarosan szűk­nek bizonyult és Linder Károly lelkész templom felépítését szor­galmazta. A templom építése 1875-ben el is kezdődött és 1876 őszén elkészült. Azóta 1929-ben belső. 1963-ban külső-belső fel­újítását végeztette el a gyüle­kezet. A most Ismét felújított és fűthetővé tett erzsébethelyi templom szép ékessége a város­résznek, amelyet Isten iránti há­lával és örömmel vehetett át a békéscsabai, erzsébethelyi gyüle­kezet. AZ ISMERTETÉS UTÁN ME­LEGHANGÚ KÖSZÖNTÉSEK hangzottak el. D. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke, Mekis Ádám, a kelet-békési egyházme­gye esperese, püspökhelyettes, Kovács Pál, a nyugat-békési egy­házmegye esperes helyettese, Sza­bó Géza református lelkész, dr. Tóth Ferenc r. k. plébános, Kiss Emil baptista lelkész köszöntöt­ték az' ünneplő gyülekezetét. So­kan küldték el köszöntésüket táviratban, levélben. így D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyház- kerület püspöke is. A közgyűlés után a gyülekezeti tanácsteremben megterített asz­talok várták a gyülekezet vendé­geit. Itt köszöntötte a gyülekeze­tét Gregor György egyházügyi titkár, Banadics Antalné, a Ha­zafias Népfront városi titkára, Gábor István egyházmegyei fel- •ügyelőhelyettes, Benkő István orosházi, ifj. Kendeh György gyulai, Megyaszai László amb- rózfalvi lelkészek, Oravecz Má­tyás, a medgyesegyházi gyüleke­zet 'felügyelője. Mitykó János a presbitérium nevében mondott köszönetét a tatarozásban és an­nak előkészítésében résztvevők munkájáért. D. Káldy Zoltán püspök a gyülekezet vendégsze­retetét és ajándékát köszönte meg. A megajándékozottak kö­zött ott voltak a kivitelező mes­terek is. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy szépen felújí­tott templomnak örülhetünk. A gyülekezet ünnepi alkalma ezzel még nem ért véget. Este 5 órára D. Káldy Zoltán püspök a békéscsabai lelkészek kíséretében a Békéscsabától 20 km-re levő Újkígyósra ment át, ugyancsak templomszentelésre. A kis szór­ványgyülekezet az anyagyüleke­zet segítségével 60 ezer Ft-os költséggel kívül-belül felújította 1933-ban épült templomát. Az új- kígyósi gyülekezet tagjai, élükön Botyánszky György gondnokkal, örömmel fogadták a püspök lá­togatását és templomszentelő szolgálatát, aki a 84. Zsoltár alap­ján hirdette Isten igéjét. Az is­tentisztelet után D. Káldy Zoltán püspök melegen köszöntötte a kis szórványgvülekezetet, ame­lyik hálája jeléül virággal, ame­lyet Bohus Marika adott át és ajándékkal kedveskedett a püs pöknek. Az ünnepi, templomi istentiszte­leteknek vége lett. De onnan a mindennapi élet istentiszteletére megerősödve indultak a gyüleke­zet tagjai. Povázsay Mihály Kiss Jenő: HÓEMBER Hóból szobrot csinálni — efféle is csak nékem jut eszembe! Ügy látszik, meghibbantam vénségemre! Tréfából egyszer Michelangelót is rávette erre egyik Medici. Ám akkor lehetett... De mily Medici vett rá engemet? Az, akit úgy hívnak: szeszély, e fejedelmi, könnyelmű személy, hogy ne legyen a hóember olyan, mint máskor, annyiszor, az arcán répa-orr, fején lyukas fazék, s a dolmányán sár-gombokból az ék — legyen ez egyszer, ha hóból is, de Ember! S formáltam oszloptörzsére fejet, szemébe bátor, nyílt tekintetet, dacot a tarkó szép ívébe, és eszmét, nagyszerűt, fejébe. Hogy törzsén nem sokáig állt? Hogy megroskadt, majd szertemállt? Romló anyagból készült — mint az ember. Meghalt, egy kissé hamarabb, de az emléke megmaradt a rányílt, ámuló tekintetekben. Kiss Jenő erdélyi költő. Költeménye megjelent: A kő nem mozdul című verskötetében, 1975. Hitünk mai kérdései 0 A szolgáló Úr A Biblia tudatosan tesz bizony­ságot Jézusról, mint valóságos emberről, aki asszonytól szüle­tett. emberi életet élt és meghalt. Ügy írják le ' ezt az evangéliu­mok. hogy Augusztus római csá­szár világbirodalmának nemré­gen leigázott provinciájában, Jú­deábán. született, egy nagy múltú, forrongó és boldogtalan nép gyer­mekeként. Miután felnőtt, össze­ütközésbe került népe vallásos és társadalmi vezetőivel, akik emiatt az életére törtek, eljárást folytattak le ellene, és az ügy­nek politikai színezetet adva el­érték. hogy a római helytartó hozzájáruljon a halálos ítélet végrehajtásához. Az evangéliu­mok sok helyütt beszélnek Jézus valóságos emberségéről, lényé­nek. viselkedésének, érzelmeinek emberi megnyilatkozásairól. Mint ember, tökéletesen hasonló volt hozzánk, egy közülünk. A kánai esküvőn együtt örült a násznép­pel. őszinte könnyekre fakadt ba­rátja. Lázár halálhírén, hosszú koplalás után megéhezett, fáradt­ságában elnyomta az álom. tud­ta. hogy mi a szeretet, barátság és a félelem, valóságosan érezte, átélte a test erőtlenségét, a rá váró megpróbáltatások gondola­tára kiverte a verejték a Gecse- máné kertben, és a gyötrő fáj­dalomtól kiszáradt a torka a ke­reszten. Született, élt. szenvedett, meghalt, alávetve a teremtett vi­lág törvényeinek, mint bárki más ember, aki erre a világra szüle­tett. A MINDEN EMBERRE JEL­LEMZŐ ALTALANOS VONÁ­SOK MELLETT a Biblia Jézus­nak olyan tulajdonságairól és tetteiről, valamint vele kapcso­latos olyan eseményekről is tu­dósít. amelyek túlmutatnak em­beri mivoltán. A Szentiélektől fogantatása, bűntelensége. a ter­mészet erői felett gyakorolt ha­talma. gyógyításai, a démonokat leigázó ereje, az isteni bűnbocsá­nattal való szuverén rendelkezé­se és a halálból való feltámadása emberfeletti természetről tanús­kodnak. Ezek éppen nem a töb­bi emberrel való hasonlóságát, hanem a mindenki mástól való különbözőségét tükrözik. Jézus isteni természetét jelzik. A Szentírás teljessége tehát Jézust valóságos emberként és valóságos Istenként állítja elénk. Lutheri hitvallásunk, a Kiskáté Hiszekegy-magyarázatának má­sodik hitágazata így foglalja ezt össze: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus — az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született va­lóságos ember — ...” Ez a név: Jézus Krisztus, is erre a ket­tősségre utal. A Jézus név elter­jedt személynév volt. sok férfi viselte ezt a nevet Palesztiná­ban, ahogyan napjainkban ná­lunk gyakori a János, vagy a Jó­zsef. A Krisztus név azonban nem volt ilyen közhasználatú. Az isteni hatalommal jövő fel- kentnek. a Messiásnak, egyedül­álló neve. illetve „hivatalos titu­lusa”. Jézus önmagát gyakran nevez­te „emberfiának”. Kifejezte ez­zel azt. hogy tudatosan vállalja az emberi nemhez tartozást, va­lóban együtt él népével és az emberiséggel, valóságos hús-vér kortársa a vele egy időben élők­nek. Különösen megváltó szen­vedése. kereszthalála és feltáma­dása bejelentésekor használta ön­magára az „emberfia” nevet. Ugyanakkor egyéb kijelentései­ből és magatartásából érezhető, hogy tudatában van isteni mivol­tának, és mennyre-földre kiterje­dő hatalma van. JÉZUS SZEMÉLYÉNEK KÉT­FÉLE TERMÉSZETE, Isten és ember mivolta mellett egy má- sikfaita kettősség is kivehető ná­la. Tevékenysége, műve, cselek­vése is magán viseli a titokzatos kettősséget, amelyet legjobban így fejezhetünk ki: önmagát tel­jesen feláldozó szolgálat és min­denek felett való uralom. Nem lehet ezt úgy felfogni, hogy elő­ször szolgált, majd pedig a jól végzett szolgálat után. vagy an­nak jutalmául, uralmat, hatal­mat kapott. Ahogyan egyszerre, egyidejűleg és egy személyben valóságos Isten és ember, ugyan­úgy egyidejűleg, egyszerre áll előttünk a Szentírás bizonysága, de hitünk tapasztalata szerint is Űrként és szolgaként. Mit is jelent ez a szokatlan és ellentmondásosnak tűnő megál­lapítás? Űr abban az értelemben, hogy hatalma van a bűn és a ha­lál, az ember testét és lelkét ká­rosító. nyomorúságba taszító go­nosz és a kárhozat felett. Ezt bi­zonyítják a csodatettei és legfő­képpen feltámadása. Uralmát azonban nem használja közvet­len politikai, társadalmi, fegyve­res vagy egyéb világi hatalom gyakorlására. Egyszer, kenyér­szaporító csodája láttán, király- lyá akarták tenni őt. de ezt elhá­rította. Közvetlen, mindenre ki­terjedő hatalma majd csak az ítéletkor, dicsőséges vissza jöve­telével lesz látható. Addig sem­miféle krisztokratikus, tehát Krisztus vezette földi országról, államról szó sem lehet a Földön. Jézus Űr volta az egyháznak sem ad semmiféle jogcímet vagy alapot világi, politikai, társadal­mi hatalmi igényre, vezető sze­repre. Miért? Mert Jézus isteni hatalmát, uralmát, nem az em­berek szervezett irányításában, Heródes király, vagy Tiberius ak­kori római császár trón iának el­foglalásával gyakorolta, hanem az egyes emberekért és az egész embervilágért végzett szolgálat­ban. Kereszthalála egyszerre volt az egész világért végzett önfelál­dozó szolgálat, és a Sátán felett aratott győzelem fényes, hatalmi tette. Hatalma volt a démoni erők felett, ezzel a hatalommal úgy szolgált hogy megszabadította az embereket ezektől a gonosz erők­től. HATALMÁT SOHASEM HASZNÁLTA FEL SAJÁT SZE­MÉLYE ÉRDEKÉBEN. Pusztai böltölése után nem változtatta a köveket kenyerekké, hogy jól­lakjék, elfogatásakor ellenállás nélkül megadta magát, pedig ti­zenkét sereg angyal védelmét, él­vezhette volna, és élete kilobba- násáig a kereszten maradt, noha unszolták, hogy „ha Isten Fia vagy. szállj le a keresztről”. Bűnt. halált legyőző hatalmá­val valóban Űr mindenek felett, végtelen szeretetével. önfeláldo­zó szolgálatával pedig Megváltó­ja a világnak. Tanítványaira, kö­vetőire bízta az egymásért és a világért végzett szolgálatot. Mi­nél őszintébb, önfeláldozóbb ez a szolgálat, annál inkább érvé­nyesül az egyszerre Isten és em­ber, Szolga és Ür Jézus Krisztus csodálatos, megtartó hatalma. Baranyai Tamás — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Novák Gyula és felesége, sz. Gömböcz Emma, a pestlőrinci gyü­lekezet presbiterasszonya 1976. december 26-án ünnepelték há­zasságkötésük huszonöt éves év­fordulóját istentisztelet kereté­ben. Két fiúk és a gyülekezet tag­jai szeretettel köszöntötték a ju­bilánsokat. Matúz László, a gyü­lekezet lelkésze az esküvőjük al­kalmával elhangzott igével áldot­ta meg őket: „A szeretet soha el nem fogy.'1 — HALÄLOZÄS. Rohony Gá­bor, a mezőtúri gyülekezet fel­ügyelője 52 éves korában 1976. december 10-én tragikus körül­mények között elhunyt. Teme­tése hamvasztás után Debrecen­ben volt Szabó Gyula debreceni és Riesz György mezőtúri lelké­szeik szolgálatévail 1976. decem­ber 24-én. „Isten az ón saabadí- tasomra, Uram az én segítsé­gemre siess”’ — Kreidlmayer Pál, az ikladi gyülekezet tagja, aki korábban, mint gondnok és felügyelő negy­ven évig szolgált a gyülekezet­ben, elhunyt. Temetése 1976. de­cember 30-án volt, amelyen a gyülekezet számos tagja vett részt. „Mostan bocsátód el Uram, a te szolgádat a te beszéded sze­rint békességben”. —- HALÁLOZÁS. Kincses La­jos ny. lelkész 62 éves korában január 4-én elhunyt. Temetése január 7-én volt Balassagyarma­ton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom