Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-06-26 / 26. szám
% ÄMVÄSÄRNAP IGÉJE Isten felmentő szeretete 1 Móz 32, 21—30 Sok betegségnek lehet okozója a szervezetünkben fel nem számolt gyulladásos góc. Kezelgetjük házi módszerekkel és lehet, hogy hatására betokosodik, tünetmentessé válik. Meg is feledkezünk róla. Elmúlik egy év, vagy esetleg több is, amikor újra belobban és nem várt következményeket von maga után. Lelki életünkben is lehetnek, sőt gyakran vannak is ilyen rendezetlen „gócok", amelyek előbb vagy utóbb elemi erővel törnek felszínre és megoldás után kiáltanak, Jákob esete beszédes példa erre. Bátyja, Ézsau ellen el követett csalása évtizedek múlva tört felszínre, rendezést sürgetve. Pedig Jákob is megkísérelte emberi eszközökkel gyógyítani ezt a betegségét. HAMIS EMBERI MÓDSZEREKKEL NEM TUDJUK MEGSZÜNTETNI LELKI PROBLÉMÁINKAT. Jákobnak sem sikerült. Pedig ö szinte mindegyiket megpróbálta. Először kitért a probléma elöl Elfutott idegen földre. Csakhogy a bűneink makacsul ragaszkodnak hozzánk, jönnek velünk. Aztán rábízta a múló időre. Mi is gyakran mondjuk: „az idő mindent megold". De az eltelt húsz év nem volt elegendő, sőt egy élet sem elég arra. hogy bűneinket eltüntesse. Ahogy a háborús bűnök nem évülnek el, úgy a mi bűneink sem tűnnek el addig, amig a rendezés egyetlen módját meg nem találjuk. Az anyagiakkal is megpróbálkozott. „Pénzért mindent meg lehet vásárolni” — tartják ma is sokan. Jótékonykodnak, adakoznak, gyakran ma is keresztyének azért, hogy megnyugtassák magukat, elfeledjék vagy feledtessék rendezetlen ügyeiket emberekkel, embercsoportokkal szembeni bűneiket és mulasztásaikat. Nem lehet az anyagi javakkal háborgó lelkiismeretünket lecsendesíteni. Még a családot sem lehet odatolni védőpajzsul, ahogyan ezt Jákob is tette arra hivatkozva, hogy a legszentebb ügyben fáradozunk, gondoskodunk családunkról. Mindez nagyon szép és rendjén való. De kevés. És önző is. ha azért tesszük, hogy hivatkozhassunk rá. hogy palástoljuk vele megoldatlan ügyeinket, a nagyobb közösségekkel szembeni adósságainkat. ISTEN FELMENTHET BENNÜNKET BŰNEINK VÁDJA ALÓL. Békességet adhat szívünkbe. Vele kell először rendeznünk ügyeinket. Valóban, minden bűnünkkel Istent, a mi édes Atyánkat bántjuk. Még azokkal is, amelyekkel embertársaink ellen vétünk, mert ö mondja: „Szeresd felebarátodat, mint magadat,,’ Isten megszabadíthat bűneinktől a mi Urunk Jézus Krisztus ártatlan szenvedése és halála által, mert Jézus magára vállalta bűneinket és elszenvedte a bűn büntetését a keresztfát. Az ö érdeméért bocsánatot és békességet nyerünk. ISTEN BOCSÁNATA ŰJ ELETET EREDMÉNYEZ. Jákob új nevet kap az Isten küldöttével való tusakodás alkalmával. Isten nem tartja őt többé csalónak. Azért kap új nevet, hogy még a neve se emlékeztesse régi életére. A bűnbocsánat számunkra is életújulást ad. Bátran lépünk oda felebarátunk, testvérünk elé. hogy az ellene elkövetett vétkeinket vele is rendezzük. Szívünkben nincs többé félelem, szorongás, mert helyébe lépett a megújult élet öröme. Nem kell többé magunkat gyógyitgatnunk, tudunk törődni felebarátaink gondjaival, a világ problémáival, szolgáló szeretetükkei munkálni tudjuk egyesek és közösségek között a békét, megértést és a jobb életet. Pintér János IMÁDKOZZUNK! Istenünk, édes Atyánk! Bocsásd meg nekünk, hogy rendezetlen lelki problémáinkkal, bűneinkkel sok fájdalmat okoztunk embertársainknak, főleg pedig a Te atyai szivednek. Mi is szenvedünk miattuk és mégsem keresünk Téged, hogy megszabadíts bűneink terhétől. Köszönjük, hogy Te utánunk jössz Jézus Krisztus által. Kérünk, az Ö érdeméért bocsásd meg bűneinket, hogy ne vádoljanak többé, és szabadok legyünk arra. hogy Téged imádjunk és irántad való hálából szolgáljunk embertársainknak a Te szereteteddel. Ámen. NŐK LELKÉSSZÉ AVATÁSA: AKADÁLY AZ ÖKUMENIKUS DIALÓGUSBAN Vatikáni körök véleménye szerint egy negyveneves, negygyer- mekes anyának az amerikai episz- kopális egyházban történt lelkész- szé avatása ismét megterhelte az egyházak egységtörekvéseit. „Ahelyett, hogy elhárítanák az útból az akadályokat, az ilyen intézkedések révén a nehézségek csak növekednek” — ír ja Gino Concetti ferences teológus az Osservatore Romano 1977. január 12-i számában. Istentiszteleti rend Budapesten, 1977. június ifc-án Deák tér de. 9. (úrv) Harmati Béla, de. ll. (úrv) Harmati Béla, du. b\ Ta-ajtler Gábor. Fasor de. 11. Muntag Andorné. du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andor- né. Üllői út 24. de fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. lü. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaiy Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. .Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. ll. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél ll. Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth Pál Mátyásföld de. fél ll. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 10. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Madocsai Miidós. de. fél ll. (német), de. ll. (úrv) Madocsai Miklós, du. 8. Mado- csai Miklós. Torockó tér de. fél 9. ifj. Foltin Bruno. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XI. Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Turcsá- nyi Károly. Modori u. 6. de. 10. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv) Ruttkay Miklian Géza, de. 11. (úrv) Ruttkay Miklian Géza. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út. 138. de. 9. (úrv) Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. (úrv) Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.) Missura Tibor. Budaörs du. 3. MLssura Tibor. Törökbálint du. fél 5. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — GYERMEKGON DOZÓNÖT kölesünk két és fél- másfél éves gyermekek mellé, de csak betegségük esetére. Cím a kiadóhivatalban. — SZÁZADIK SZÜLETÉSNAP. Az Üllői úti szeretetotthon lakója, özv. Dr. Lukinits Lipótné 100 évvel ezelőtt született Eperjesen. Születésnapján, június 8- án, D. Dr. Ottlyk Ernő püspök meglátogatta az Üllői úti szeretetotthont, és az otthon lakói, a vendégek és családtagok számára. hálaadó istentiszteletet tartott. Kedves meglepetéssel szolgált Ferenczy Zoltánná, az otthon vezetője. aki tálcán 100 égő gyertyát tett az ünnepelt „Gitta néni” elé. A fiatalok gitár- és gordonkaszámokkal köszöntötték, a jelenlévők pedig ajándékokkal halmozták el az ünnepeltet. Korábban a kerületi tanács és a Hazafias Népfront képviselői is köszöntötték őt. Köszönő szavaiban Gitta néni elmondta, menynyire hálás evangélikus egyházunknak. hogy 23 éve lakhat az otthonban, amely békés hajlékot, szeretetet, megértést jelent számára. Még kapható D. Káldy Zoltán Hanem, hogy Ö szolgáljon című prédikációs kötete Ára: 136,— Ft. Megrendelhető a Sajtóosztályon „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett” (Lk 19, 10). VASÁRNAP. — „Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd” (Jób 5, 17 ApCsel 14, 22 — Lk 15, 1—10 — Zsolt 32). Ha Jób hitével tudunk szembenézni próbatételeinkkel, akkor azokban is megérezzük Istenünk nevelő, vezető szándékát. Megértjük, hogy a szenvedések nemesítő tüzében edzi lelkünket tisztább életre, hogy megtarthasson az örök életre is. HÉTFŐ. — „Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül” (Zsolt 34, 9 — Róm 2, 4 — Mk 12, 13—17 — ApCsel 14, 1—7). Bizalom nélkül beszűkül az életünk, reménytelen szánalmas különcökké válunk. Ha megér- zünk valamit Istenünk felénk áradó szeretetéből, feloldódik bennünk a félelem, mert megérezzük, hogy hozzá mindig bizalommal fordulhatunk. Ö segít életem minden gondjában, az ö megtartó szeretetében mindig bízhatom. Ez a bizalom légkörét teremti embertársainkhoz való viszonyunkban is. KEDD. — „Ezt mondod: Ártatlan vagyok, hiszen haragja is elfordult rólam! Pedig ítéletet tartok fölötted, hiába mondod: Nem vétkeztem” (Jer 2, 35 — Lk 5, 8 Lk 7, 38—50 — ApCsel 14, 8—20a). Amikor az ember Isten színe előtt próbálja megvizsgálni élete folyását, rádöbben arra, hogy sokféleképpen került szembe a Teremtő akaratával. Ilyenkor mérlegeli cselekedeteinek következményét, azoknak hord- erejét. Osztályozni kezdi bűneit, keresi a mentségeket, amelyek leveszik válláról bűnei súlyát. Önmaga akar igazságot tenni saját vétkei felett s megfeledkezik arról, hogy Isten színe előtt mindenképpen vétkes, s csak Isten kegyelmes ítélete segíthet rajta. SZERDA. — „Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok” (2Móz 3, 14 — Fii 2, 6—7 — Lk 11, 32 — ApCsel 14, 20b—28). Isten nemcsak az atyák Istene. nemcsak a világ kerekének elindítója, hanem mindörökké kormányzója és Ura a teremtett világnak, s benne az ő teremtményeinek. Benne nincs változás, lényege mindig ugyanaz. Törvényt szab az ő népének s Ítéletet is tart felette. ítéletében azonban nem irgalmatlan, hanem ott is szerető mennyei Atyánk a Jézus Krisztusért. CSÜTÖRTÖK. — „Hiszen mindent az én kezem alkotott, így keletkezett minden — így szól az Ür. Mert én arra tekintek, aki nyomorult és megtört szívű és aki igéimet tiszteli” (Ézs 66, 2 — Lk 15, 1—2 — Róm 4, 1—8 — ApCsel 15, 1—12). Minél jobban ismerjük meg a világminJ denség' hatalmas tnéreteit, annaj jobban rajzolódik ki előttünk Isten végtelen nagysága és bölcsessége. Jó tudnunk, hogy a végtelen világmindenség ura előtt nem kpzömbös a mi emberi sorsunk. Gondviselő szeretetével körülvesz bennünket, válságos pillanatainkban mellettünk áll és segít rajtunk. Illő, hogy mi is tisztelettel figyeljünk igéje üzenetére. PÉNTEK. — „Erőt vettek rajtunk a bűnök, de te megbocsátod vétkeinket” (Zsolt 65, 4 — Lk 5, 24 — Róm 5, 6—11 — ApCsel 15, 13—15). Amikor felébred az emberben a bűntudat, akkor rendszerint feltámad benne a jóvátétel vagya is. Szerelné meg nem történtté tenni azt, amit elkövetett. Minél igazabb ez a törekvés annál inkább kell rádöbbennie arra, hogy nem tudja jóvátenni azt, amit elrontott. Hiába kesergés, vezeklés, áldozat a bűn terhe nem hagyja nyugton a lelket. Egy kiüt van csupán; elfogadni a »bocsánatot Attól, aki ellen minden bűnünkkel vétkeztünk és a kapott új élettel szolgálni Istennek és felebarátainknak. SZOMBAT. — „Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját” (Péld 14, 31—1 Pét 2, 17 — Ez 18, 1—4. 21—24 — ApCsel 15, 36—16, 8). Ugyanannak a Teremtőnek a kezéből nyerte minden földi halandó az életet, mégis mily sokak életét nyomorította meg az elnyomás, az embenek ember által való kizsákmányolása. A hatalomvágy, a földi javak imádata feledteti az uralkodni vágyó emberrel, hogy akit mellé állított az ő Ura, az testvére, hiszen ugyanannak a meny- nyei Atyának a gyermeke. Sok keresztyén is egy megítélt társadalmi struktúra fenntartójaként feledi, hogy mikor elnyomja felebarátját, Alkotóját is gyalázza. Kühn Ernő EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest vm., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszán: 516—20 412—Vm Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25811 ISSN 0133—1302 @ 77.1839 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató As éter hullámain ÁLTALÁBAN HAVONKÉNT EGY-EGY VASÁRNAP REGGEL felhangzik a magyar rádióban a már ismert és sokak által várt mondat: az evangélikus egyház félóráját közvetítjük. Igét hirdet ... lelkész, orgonái... énekel ... A délelőtti Istentisztelet előtt és után már a beszélgetés egyik témája az elhangzott igehirdetés, különösen ha valamelyik egyházi vezetőnk, vagy a gyülekezet lelkésze, esetleg egy volt kedves segédlelkészünk az igehírdető. Ilyenkor látom újra és újra, milyen nagy áldás rejlik ebben a lehetőségben, amelyet egy marxista ideológiai alapon álló kormányzat biztosít egyik legfontosabb tudatformáló kommunikációs eszközének odakínálásával a hazai egyházak számára. S azt is, hogy a nemzeti egység hátterén az egymás megértésének és megbecsülésének milyen széles skálája helyezhető el. S azt is, hogy embereket, emberiséget érintő ügyekre meginduló rezgések hogyan képesek egy hullámhosszra találni, közösen kimunkált jó megoldások érdekében. A'LEGNAGYOBB JÓT BIZONYOS, HOGY AZOK SZAMÁRA JELENTIK a rádiós igehirdetések, akik betegség, templomtól való távolság vagy más ok miatt nélkülözik a gyülekezet közösségét. Számukra egyházunk hetilapja mellett ez a legnélkülözhetetlenebb összekötő a gyülekezettel és a magyarországi evangélikus egyház nagy családjával. Ilyenkor a csendes otthonban kinyílik az énekeskönyv, a remegő ujjak aláhúzzák az alapigét, a szoba megtelik az ének hangjaival és mindeneken túl az emberrel közösséget vállaló, érte és neki szolgáló Jézus Krisztus szeretetével. DE NEMCSAK BETEGEK ISTENTISZTELETET PÓTLÓ ALKALMA ez a félóra. Nagyon sok hittestvérünk él szívesen annak lehetőségével, hogy ezen a napon egymás után két igehirdetést is meghallgasson: egyet a rádió előtt, egyet a templomban. S mi gyülekezeti. lelkészek t udjttk, hogy ez egyúttal mérce is. Ezek a testvérek már a reggel meg- halgatott igehirdetés felkeltette gondolatokkal lépnek be a templom kapuján. Még igy is merem fogalmazni: magasabb igénnyel. Mert ezek a rádiós igehirdetések szinte kivétel nélkül jó igehirdetések: széles távlatokat fognak át és ugyanakkor egyéni visszhangot várók, egyetemes erkölcsi értékeket felmutatók és közben sajátos hitbeli döntésből születő napi szolgálatokra felkészítők. Magyar anyanyelvűnk gazdag tárházát kihasználók s ugyanakkor keresztyén hitelveket, magyar evangélikus egyházunk teológiai meggyőződését summázó megnyilatkozások. (S aligha van rádiós igehírdető, aki elfelejtené, hogy azoknak beszéde között hangzik el az övé is. akik ma hazánkban a közlés legkiválóbb mesterei.) A templomba beülő gyülekezet ezeken a napokon egy „szent vetélkedő” tanúi és részesei: az evangélium még tökéletesebb továbbadása verseny- pályáján, IZGALMAS A KÉSZÜLÉS IS. Előzetes magnófelvétel odahaza, a legszigorúbb. kritikusok: fele- ség, gyerekek korrigáló „belebe- szélése” — az első gyülekezeti visszhang. Ki az ige igazsága még érthetőbb megfogalmazásáért, ki édes anyanyelvűnk védelmében száll síkra. S aztán a stúdió. A rádiónak, a technika modern vívmányai teljes fegyvertárával felsorakozott munkatársai, akik sok esetben már kedves ismerősként üd- vözlik a munkatárssá minősült szolgálattevőt. Türelmes korrekció. ha valahol a mikrofonhoz kevésbé szokott nyelv megbotlik. S egy különös érzés, hogy most Major néni keze imádságra kul- csolódik a betegágyon; hogy valahol Európában egy volt honfitárs Budapest hullámhosszára állítja a keresőt, néhány nem hivő barátom az otthoni Népfrontból bekapcsolja a rádióját, mert ma a „mi papunk” szerepel az adásban. Milyen széles ez a skála. Mindnyájunknak tud-e valamit: jót, igazat, segítőt „mondani” az igehirdetés? SOKAKKAL KÖT ÖSSZE BENNÜNKET EZ A SZOLGÁLAT, Része a magyarországi evangélikus egyház közös szolgálatának, de hangja a szocialista társadalomban együttélő. közös célokért különbözőségek ellenére is egymásra találó magyar állampolgárok közösségének is. Beépül a világkeresztyénségnek az egész ma élő emberiségért felelősen vállalt szolgálatai sorába, de összefüggésbe kerül mindazoknak a törekvésével, akik szeretik az embert, akik felveszik világunk gondjait és egy minden ember számára boldog otthont akarnak, felépíteni. MINDEZEKNEK AZ ELMONDÁSÁRA AZ APROPÓ, a naptárunkban részletesen ismertetett egykori eseményre való emlékezés arra, hogy ötven évvel ezelőtt hangzott el a magyar rádióban az első evangélikus igehir^etés. Mezősi György
