Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-06-26 / 26. szám
T XLI1. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1977. június 26. Ara: 2,50 Ft ORSZÁGOS ’£ VA N G EU K U HETILAP KADAR JANOS, A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA, az Elnöki Tanács tagja olaszországi lálogulása alkalmával találkozott VI. Pál pápával. Hazánk vezető politikusa és a római katolikus egyház vezető személyisége között meleg hangú beszélgetés folyt, melyről, a hazai és a külföldi lapok, hirugynóksegek, a rádió és televízió bő tudósításban számoltak be. Kádár János, az olaszországi látogatása befejeztével nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen szólt, a Vatikánban történt látogatásáról is. s ezzel kapcsolatosan az MSZMP első titkárának kérdést tettek fel a magyar allam és a magyar római katolikus egyház, valamint az állam és a többi egyházak közti viszony alakulásáról. Kádár Jánosnak, az MSZMP első titkárának találkozása VI. Pál pápával VI. Pál pápának a magyar állami személyiségek előtt elhangzott beszéde, valamint Kádár Jánosnak a sajtótájékoztatón elhangzott válaszai — véleményünk szerint —, még hosszú ideig foglalkoztatják azokat, akik őszintén kívánják a két világrend békés egymás mellett élését, s azt szorgalmazzak is. De az MSZMP első titkárának a látogatása visszhangra fog találni a nemzetközi egyházi fórumok előtt is. ahol ma különös előszeretettel beszélnek az emberi jogok s ezen beiül a vallásszabadság kérdéséről. Problémájukra Kádár János vatikáni látogatása egyértelmű választ adott. VI. Pál pápa „egyedülálló és különlegesen fontos esemény”-nek értékelte Kádár Jánossal való találkozását. A magyar állam és a Vatikán kapcsolatáról így nyilatkozott a pápa: „Ez a találkozó komolyan elgondolkodtat bennünket: gondolataink a jelenlevőkhöz kapcsolódnak, egyrészt azokhoz, akik a Szentszék részéről magukévá tették és előbbre vitték a közeledés ügyét — tisztelt emlékezetű elődünk, XXIII. János pápa nyomán, aki földi élete alkonyán megtette az első lépést ebbe az irányba. Másrészt azoknak, akik állami felelősséggel munkálkodnak hasonló módon ebben az ügyben a magyar kormány, e kezdeményezés egyik fő és legtekintélyesebb előmozdítója nevében.” A pápa nagyra értékelte a magyar népnek az emberiség egyetemleges érdekei védelméért, a békéért, a népek társadalmi és gazdasági előrehaladásáért tett erőfeszítését. Erről a következőket mondotta: ..A Szentszék ismeri és nagyra értékeli mindazt, amit ebben a tekintetben Magyarország tehet. Ezt az országot történelme és földrajzi helyzete Európa szivében szinte törvényszerűen a béke szeretetére és óhajára ösztönzi”. ' KÁDÁR JÁNOS, A LÁTOGATÁSA ALKALMÁBÓL RENDEZETT NEMZETKÖZI SAJTÓERTEKEZLETEN többek között foglalkozott a magyar állam és az egyházak közti viszony alakulásával is. „A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt egymáshoz való viszonyunk rendeződött. Az elvi alap ugyanaz: az egyházak tiszteletben tartják az állam alaptörvényét, az állam pedig tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját és biztosítja a vallásszabadságot. Magyarországon a protestáns egyházakkal már korábban rendeztük viszonyunkat. Nem vagyok illetékes arra — mondotta Kádár János —, hogy egyházi személyiségeket minősítsek. Abban, hogy a magyar állam és a magyar- országi római katolikus egyház viszonya bonyolult és nehéz volt, nagy szerepe volt Mindszenthy bíborosnak. Alighanem ezért került legutoljára sor a katolikus egyházhoz fűződő viszonyunk rendezésére. Körülbelül két éve azonbán normalizálódott a viszonyunk, és ez számunkra rendkívül fontos és jó.” A párt első titkára az állam és az egyházak viszonyára vonatkozó kérdésekre adott válaszát a következőkkel zárta le: „Nagyon bízom abban, hogy miként jelenleg nincs, a jövőben sem lesz komoly konfliktusunk egyetlen magyarországi egyházzal sem.” MI, A MAGUNK RÉSZÉRŐL IGEN FONTOSNAK ÍTÉLJÜK Kádár Jánosnak a Vatikánban tett látogatását, s VI. Pál pápával való találkozását. Véleményünk szerint ez a találkozás — éppen a belgrádi konferencia küszöbén — igen eredményes,diplomáciai lépés volt. Hiszen mindazt, amiről hazánk vezető politikusa és a római katolikus egyház vezető személyisége gondolatot cserélt, azt a mi egyházunk immár harminc esztendeje a mindennapok problémája közt éli meg. Egyházunk szolgálata, amelyet széles körben végzünk társadalmunkban, élő bizonyítéka annak, hogy hazánkban a vallásszabadság nem csak törvény, hanem élő valóság is. HITÉLETÜNK GYAKORLÁSA BELESIMUL ÖSSZTÁRSADALMI ÉRDEKÜNKBE. Azon vagyunk, hogy a személyes keresztyén hitünkön túl, egyházunk és társadalmunk közt még szorosabbá váljék a kapcsolat. Hitünkből fakadó életvitelünkkel akarjuk szolgálni egész népünket a békéért és a népek társadalmi, gazdasági, politikai, személyes és közösségi jogainak mind szélesebb körben vívott harcában. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának Vatikánban, tett látogatását is eme erőfeszítés egyik állomásának tartjuk. Ezért értékeljük azt igen nagyra. II. Ilr. Ottlyk lürnő tíz éve püspök talatait. a gyülekezetek (köztük a szórványgyülekezetek) látogatásában, napi örömei és gondjai megosztásában, szolgálatuk erősítésében találta meg. De így vállalt közösséget a tájékoztatás, tanítás, útmutatás szolgálatában a lelkészekkel a Lelkészi Munka- közösség országos vezetőjeként, vagy tudományos és gyakorlati munkájukat segítő konferenciákon. És hozzá tartoznak a püspöki munkamegosztás alapján az egyház «kicsinyeiről”, öregeiről át annak egyik alelnöke. Külügyi szolgálatának külföldi elismerését jelzi többek között az NDK- ban kapott tiszteletbeli doktorátusa is. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK AZ EGYHÁZI DELEGÁCIÓNK TAGJAKÉNT részt vesz a Lutheránus Világszövetség Dar es- Salaamban most kezdődő VI. nagygyűlésén. Ezért az Országos Egyház elnöksége, az Északi Egyházkerület munkatársai, lelké1967. JÚNIUS 20-ÁN A BUDAVÁRI TEMPLOMBAN iktatta püspöki tisztébe Ottlyk Ernőt, az Északi Egyházkerület gyülekezeteinek egyhangú szavazata alapján megválasztott püspököt Káldy Zoltán, országos püspök- elnök. Ottlyk Ernő akkor már hosszú és jelentős egyházi szolgálati múltra tekinthetett vissza. 1940- ben kezdett lelkészi szolgálatának nagyobb részét, az északkelet magyarországi szórvány- területen töltötte. Nagy munka- készségére és teherbírására vallott. hogy eközben három doktorátust is szerzett: jogból, filozófiából és teológiából doktorált. 1950-BEN AZ EGYHÁZ AKKORI VEZETÉSE FELFIGYELT a tudományosan sokoldalú lelkészre, aki közben egyértelmű egyházpolitikai es politikai magatartást tanúsított egyházunk életének ebben a küzdelmes időszakában és jónak látta, hogy Ottlyk Ernő tudását. Isten és népünk iránti hűségét a jövendő lelkésznemzedék oktatásában és nevelésében kamatoztassa. Ez a hűség Istenhez és népünkhöz vallomásszerűen is odakerült a Teológiai Akadémián tartott egyháztörténeti előadásait is summázó könyve címéül. Ezen kívül könyvek, jegyzetek és előadások sora került ki a keze alól. Részt- vett új utat kereső egyházunk életének minden jelentős ügyében és eseményében. Különösen is fontos szerepet vállalt a szocialista társadalomban helyet talált egyház életét szabályozó új törvény rendszer kialakításában. Helytállt akkor is. amikor az ellenforradalmi kísérlet az egyházon belül is megkérdőjelezett minden addig elért eredményt és zsákutcába akarta vinni egyházunk életét. AZ 1967. ÉVI VÁLASZTÁS MÁR egy teológiái, egyházpolitikai és politikai tekintetben élenjáró lelkészt hívott el a püspöki szolgálatra. Szolgálata egyik legfontosabb feladatát, nem felejtve szórványszolgálatának tapaszNyíregyházán hagyományai vannak a püspöklátogatásoknak. Ez nemcsak úgy igaz, hogy évenként meglátogatja az Északi Kerület legnagyobb gyülekezetét Ottlyk Ernő püspök, hanem úgy is, hogy mindig sok és változatos szolgálat lehetőségét igényli. Így volt ez legutóbb is. Tanyai iskola dobogójáról, Nagytemplomunk szószékéről egyaránt szólt az evangélium Jézus szolgáló életéről, haláláról és feltámadásáról. A rossz idő ellenére is népes gyülekezet fogadta püspökünket az alsósimai tanyai iskolában. Igehirdetés egy iskola épületében — jele annak, hogy államunk és egyházunk között valóban jó kapcsolat van, másfelől jele az itteni püspöki szolgálat annak is. hogy püspökeink tényleg szívükön viselik a szórványban élő híveink sorsát. A termet megtöltő gyülekezet előtt Szalay Tamás körzeti lelkész köszöntötte Ottlyk Ernő püspököt. Ennek során megemlékezett arról, hogy már 10 esztendeje kormányozza az Északi Evangélikus Egyházkerület gyülekezeteit. Az ünnepi istentisztelet csúcspontja az úrvacsoraosztás volt, amikor is a jelenlévők kétharmada élt az úrvacsora szentségével, bizonyságát adva annak, hogy tényleg szíveket megragadó hatalom az evangélium. Aiig G^y oravai Kcauou az i. Manda-bokorban köszöntötte Ottlyk püspököt Endreffy Zoltán körzeti lelkész, és virágcsokorral a tanyai gyülekezet egy kis ifjú tagja. Több ezer lelkes ünneplő gyülekezet várta nyitott szívvel és nyitott füllel püspökünk igehirdetését a nyíregyházi Nagytemplomban. Igehirdetése Jelenések könyve 1, 17—18. igéje alapján hangzott el. Mit jelent a mai embernek Jézus győzelme? Hitet, reménységet, annak a meglátását, hogy Jézus életet adó hatalma a mai embert cselekvőén, frissen, meg- igazítottan, megváltottan állítja bele a szolgálatba, a családban és a társadalomban egyaránt. Az ünnepi istentisztelet résztvevői és a szolgálattevők meg- hatottan öleltek át egy „kis gyülekezetét” a nagy ünnepi gyülekezet szeretetével, amikoris 12 kisgyermek részesülhetett a ke- resztség szentségének ajándékában. Istennek adunk hálát a szolgálatokért. amelyekkel a mi Urunk megajándékozott minket. Istennek adunk hálát a nagy gyülekezetért. a megkeresztelt újszülöttekért, de legfőképpen az evangéliumáért: az élő Jézus mindnyájunkért végzett szolgálatáért- Szalay Tamás DR. PRÖHLE KAROLY A KBK MUNKACSOPORTJÁNAK ÜLÉSÉN Dr. Prőhle Károly ökumenikus főtitkár május 18—20. között részt vett Prágában a Keresztyén Békekonferencia alkalmi munkacsoportjának ülésén. A munkacsoport feladata, hogy elkészítse, egy KBK dokumentum tervezetét, amelyet annak véglegesítése után a Nemzetközi Titkárság a belgrádi konferenciához szándékozik továbbítani. \ LESZERELÉSI TANÁCSKOZÁS GENFBEN Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági és Szociális Tanácsa a nem-kormányszervezetek részére Genfben április 25—28. között tanácskozást rendezett. A leszerelés kérdéseivel tagszervezetek együttműködésével foglalkozó tanácskozáson a Keresztyén Békekonferencia képviseletében Harmati Béla Budapest—Deák téri lelkész vett részt a konferencián. Kádár János látogatása a Vatikánban a» -UW». Ill I HM II»■IMIM—Ilii Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök köszönti D. Dr. Ottlyk Ernő püspököt. A képen niég dr. Pozsonyi László főosztályvezető és dr. Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője és csökkent képességű gyerekekről gondoskodó szeretetintézmé- nyeink is. E NAPI GONDOK ÉS FELADATOK KÖZÖTT, vagy éppen ennek alapján tud Ottlyk Ernő püspök nagy összefüggésekben is gondolkodni. Jelentősen működött közre az állam és az egyház jó kapcsolatainak kialakulásában. Ezt tükrözi legutóbb megjelent könyve, Az evangélikus egyház útja a szocializmusban is. Számos nemzetközi tanácskozáson képviselte egyházunkat, többek között az Európai Egyházak Konferenciájában, mint éveken szék és gyülekezetek a 10 éves püspöki szolgálathoz kapcsolódó jókívánságaikat a delegáció elutazását megelőzően juttatták kifejezésre az Országos Egyház székházában tartott családias együttléten. A fent elmondottakat Káldy Zoltán püspök-elnök értékelő köszöntése és Mihály Dezsőnek, az Északi Egyházkerület felügyelőjének a lelkészek és gyülekezetek jókívánságait továbbító szavai idézték a jelenlevők emlékezetébe. Az Állami Egyházügyi Hivatalt, amelynek elnöke, Miklós Imre államtitkár, előző este fogadást adott Ottlyk Ernő püspök tiszteletére, a mostani köszöntésen dr. Pozsonyi László főosztályvezető képviselte. LAPUNK MUNKATÁRSAI ÉS OLVASÓINK NEVÉBEN IS tisztelettel és szeretettel köszöntjük lapunk hűséges munkatársát, Ottlyk Ernő püspököt. M q Sokáig emlékezni fogunk rá D. l)r. Ottlyk Ernő püspök szolgálatai Nyíregyházán
