Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-09 / 19. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLL ÉVFOLYAM 19. SZÁM 1976. májas 9. Ara: 3.50 Forint Helsinki útján - békében és barátságban A tavasz legszebb hónapjának mondják májust, és valóban az. Nekünk nemcsak a tavasz miatt szép, de azért is, mert eb­ben a hónapban van a „béke születésnapja”. Harmincegy év­vel ezelőtt a hitleri fasizmust a saját fészkében semmisítette meg a szovjet Vörös Hadsereg, és május 9-én virradt Euró­pára és az egész világra a béke első napja. Ekkor nyílott ki a kapu, mely utat nyitott arra, hogy a nagyon drágán megszer­zett békét közös erőfeszítéssel a népek megőrizzék. Ma már látjuk azt is, hogy nem volt könnyű megőrizni. Az elmúlt há­rom évtizedben volt „szakadék szélén táncolás”, és volt hi­degháború, voltak lángralobbanó tűzfészkek, de volt követke­zetes békeprogram és békepolitika is. S ez utóbbi a szocialis­ta tábor hozzájárulása, felelőssége és szolgálata volt az egész világ érdekében. Történelmi szolgálat volt. és gyümölcsöt ter­mett, elsősorban Európában. A Helsinkiben elmúlt évben alá­írt Záróokmány ma már fogalommá lett a politikai életben. HAZÁNKBAN AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS A HAZA­FIAS NÉPFRONTTAL EGYÜTT ez évben is megrendezi má­jus hónapban a Béke és Barátsági Hónapot. Tizennyolcadszor történik meg társadalmunkban, hogy egy hónapon keresztül különböző alkalmakon felmérjük a béice eredményeit és az előttünk álló feladatokat, mert a béke nem ajándék, azért meg kell harcolni. El kell némítani azokat, akik az enyhülés, az együttműködés és a biztonság megteremtése ellen harsognak. Közel két évtized alatt máris hagyománnyá lett társadalmunk­ban ez a tavaszi békedemostráció. Évről évre új tartalommal töltődik meg. HELSINKI ÚTJÁN MEGYÜNK TOVÁBB! Erre többek kö­zött az is kötelez, hogy Helsinkihez az út Budapestről indult el. Azt jelenti ez, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének utján akarunk továbbmenni, a Helsinkiben kapott lehetősé­get kell minden törekvésünkkel kimunkálnunk. Tudjuk, hogy vannak ellenzői az enyhülés politikájának, akik a nyugati világban a hidegháború szelét próbálják feltámasztani. De éppen azért emeljük fel szavunkat, azért küzdünk, hogy lelepleződje­nek, lehetetlenekké váljanak. A béke-hónap rendezvényei jó alkalmat adnak majd a Záróokmányban foglaltak felidézé­sére, a Béke Vüágtanács új Stockholmi Felhívásának támoga­tására és a leszerelésért és a fegyverkezési verseny megállí­tásáért folyó küzdelemre. Változatlanul valljuk, hogy a gyanakvás, a nyugtalanság és a háborús fenyegetés korszakát visszavonhatatlanul fel kell váltania a béke, a biztonság és az együttműködés korszaká­nak, s erre ma minden lehetőség adva van. Amikor azt mond­juk, hogy megakadályozunk egy új, nukleáris világkatasztró­fát, mely romba döntené egész földünket, — akkor megálljt kiáltunk minden háborús és emberellenes erőnek, mely konf­liktusok kirobbantásával, fegyveres beavatkozásokkal, hábo­rús pszihózissal szeretne inkább megoldani kérdéseket, és nem a tárgyaló asztalnál. Amikor azt mondjuk, hogy békés egymás mellett élés lehet­séges, ezen azt értjük, hogy szűnjön meg mindenféle formája az erőszaknak, mert békésen élni csak erőszakmentes levegőben lehet. Amikor azt mondjuk, hogy legyen gazdasági együttműködés, mert ez kölcsönösen jó minden népnek, akkor ezzel azt is mondjuk, hogy szűnjön meg mindenféle diszkrimináció, mert csak egyenlő partnerek között jöhet létre mindkét fél számára előnyös megállapodás. Mindezekhez jó alapot biztosít ma a Záróokmány! A BÉKE NEM EGYÉNI KÍVÁNSÁG. Egyetemes emberi kí­vánság és jog. Ez azt is jelenti, hogy a békéért való küzde­lemben sem vagyunk egyedül, vannak barátaink. Ezért kap­csolódik e hónapban ez a két fogalom: béke és barátság! Ezt is erősítjük elsősorban a szocialista tábor többi népeivel. Több megyéből indulnak béke és barátsági vonatok a Szovjetunió­ba, baráti országok kulturális irodái adnak műsorokat, ismer­tetéseket fejlődésükről, a szocialista építésben való előreha­ladásukról. S ami a jó ebben, hogy az egész eseménysorozat nem fővárosi csupán, hanem vidéken, megyénként több he­lyen rendeznek béketalálkozókat, barátsági esteket. Arra is lesz alkalom, hogy kifejezzük szolidaritásunkat azok felé a né­pek felé, akik még elnyomás alatt, vagy az újfasiszta erők igájában szenvednek. A hónap folyamán vidéki városokban lesz chilei szolidaritási nagygyűlés (Székesfehérvárott) és la­tin-amerikai szolidaritási nagygyűlés (Szolnokon). Vietnam né­pe is szót kér e békedemonstrációban: győzelmük első év­fordulója alkalmából Budapesten lesz szolidaritási nagygyű­lés, és a győzelmet dokumentáló fotókiállítást is rendez az Or­szágos Béketanács. A gazdag programot az Országos Béke­tanács ünnepi ülése nyitja meg a Parlament Vadásztermé­ben és Tatabányán lesz a zárónagygyűlés. MOZDUL AZ ORSZÁG. MOZDUL AZ EGÉSZ NÉP A BÉ­KE ÉS BARÁTSÁG HÓNAPJÁBAN! Evangélikus egyházunk népe is természetesen kapcsolódik e nagy demonstrációba. Eb­ben is egyek vagyunk egész társadalmunkkal. Még buzgóbban imádkozunk e hónap folyamán az emberiség békéjéért, az igazságosságért, elnyomott népek felszabadulásáért, minden­féle diszkrimináció megszüntetéséért s azért, hogy igazi ba­rátság szövődjön emberek és népek között. Amikor e hó­napban édesanyákért, vagy a jövő reménységeiért, gyerme­keinkért könyörgünk, akkor is kérjük számukra a békés, biz­tonságban folyó életet. HAZÁNKBAN A BÉKE ÜGYE EGYENLŐ A SZOCIALIZ­MUS ÜGYÉVEL. S mindkettő az egész népünk ügye. Kállai Gyula mondotta: „A történelem azt tanítja, hogy az embe­riség mindig akkor és olyan mértékben volt képes megoldani nagy feladatait, amikor és amilyen mértékben összpontosí­tani tudta erőit azok megoldására; a leghatékonyabb törté­nelemformáló erő: a nép.” A Béke és Barátsági Hónap min­den demonstrációja, békeakaratunk kinyilvánítása mellett ezt a történelmi feladatot akkor végezzük el, ha országot építő, a szocializmust magasabb szintre emelő munkánkat mara­déktalanul és lelkiismeretesen végezzük. így lesz hitele is a békéért való küzdelmünknek!• Tóth-Szöllős Mihály 99 Titkaidat húrjaim csudái jak... „Egyházas” Berzsenyi Dániel (1776-1836) 99 örülünk, hogy Berzsenyi Dá­niel magyar költő — nagy a legnagyobbak sorában. Magyar sorskérdések gyöt­rik, hazája romlásán kesereg, jövőjén vívódik. Nyelvezete, latinosságában is, keményen magyar, mint a Sághegy bazaltkötegei. Vasi földön, Kemenesalja szívében, a Sághegy tövén szü­letett. Ez a táj az ő tollán vo­nult be a magyar irodalomba s hozzá akkor is hű maradt, mikor Somogyba költözött. „Zúg immár boreás a Kemenes fölött, Nézd a Ság tetejét hófuvatok fedik...” „Messze setétedik már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőföldem képedet. Ti kékellő halmok, gyönyörű vidékek, Vegyétek bús könnyemet.. A szülőföldhöz való ilyen életátfogó azonosulást rajta ki- vül csak Petőfinél találunk. A lokálpatrióta megható el­fogultságával írja Kazinczy Fe­rencnek : ......Kemenesalját oly ti szta magyar nép lakja, mely­hez hasonlót hasztalan kere­sünk hazánkban. Ez a nép per­gőnyelvű és neveti a hanghú- zokat, szónyújtókat....” Kossuth Lajos több írásában idéz Berzsenyi-Borokat. Szé­chenyi Istvánnak legkedvesebb költője. Nyelvünk újító szép­mívese, Kazinczy, a vidéki­falusi Berzsenyi kőtömör, da­rabos verseiben azonnal meg­látja a remeket. A Tudomá­nyos Akadémia tagsággal tisz­teli meg. Hatott Madáchra is. Kassák Lajos írja — Nyu­gat, 1926. december 1. .. Ber­zsenyi némely soraiban Petőfi­nél is közelebb áll hozzám . .. Most, hogy verseit megismer­tem, egész világgal lettem gaz­dagabb ...” Wimmer Ágoston, Felsőlövő evangélikus papja „kedvtelve” fordít németre Berzsenyi-verseket. De az is örömünk, hogy Ber­zsenyi Dániel evangélikus köl­tő. őseit már a 17. században Kemenesalján, hazánk e régi evangélikus településén talál­juk. Költőnk erős lutheránus gyökerű törzs sarjaként Egy- házashetyén született, 200 éve. 1776. május 7-én, a nemesdö- mölki evangélikus templomban keresztelte Parlaky Gábor püs­pök. Ugyanő az egyik kereszt­apja is. A másik Vittnvédy Já­nos egyházkerületi felügyelő. S mikor Dukai Takách Ferenc egyházfelügyelő leányát, Zsu­zsannát, ugyancsak a nemes- dömölki templomban oltárhoz vezeti, az esketést Perlaky Dá­vid lelkész végezte. Kisnek, aki aztón barátja, Ka­zinczy bírálata alá bocsátotta azokat. Kazinczy lelkesen hír­leli országossá Berzsenyi köl­tészetét, de a közvetítő, az iga­zi felfedező Kis János volt. Gyakori találkozásukon Berzsenyi Dániel Barabás Gizella eredeti festménye után Egy ideig a soproni evangéli­kus líceum diákja volt. Itt is­merkedett meg az ugyancsak licista Kis Jánossal, holtig tar­tó barátságra. Különösen kö­zel kerültek egymáshoz, mikor Kis János 1802 júliusában ne- mesdömölki lelkész lett. Ber­zsenyi szívesen hallgatta a je­les igehirdető Kis János pré­dikációit. Szinte hetenként ta­lálkoztak. Emlékezéseiben érdekesen írja Kis János: „... Több ízben történt, hogy hozzámenésem- kor őtet az asztalnál papirosok mellett találtam, melyeket be­lépésemkor az asztalfiókba hi- dort...” Később aztán Berzse­nyi szemérmesen bevallotta barátjának, hogy „olykor vers­írással mulatja magát... ” Ké­résre át is adott néhányat Berzsenyi Dániel: FOHÁSZKODÁS Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet. A legmagasb menny s aeter Uránjai, Melyek körülted rendre keringenek, A láthatatlan férges a te Bölcs kezeid remekelt csudái. Te hoztad e nagy Minden ezer nemét A semmiségből, a te szemöldököd Ronthat s teremthet száz világot, S a nagy idők folyamit kiméri. Téged dicsőít a Zenith és Nadir. A szélvészek bús harca, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágszál Hirdeti nagy kezed alkotásit. Buzgón leomlom színed előtt. Dicső! Majdan, ha lelkem záraiból kikéi, S hozzád közelb járulhat, akkor Ami után eped, ott eléri. Addig letörlöm könnyeimet s megyek Rendeltetésem pályafutásain, A jobb s nemesb Telkeknek útján, Merre erőm s inaim vihetnek. Bizton tekintem mély sírom éjjelét! Zordon, de ó, nem, nem lehet az gonosz. Mert a te munkád: ott is elszórt Csontjaimat kezeid takarják. könyveket cseréltek, olvasmá­nyaikról tájékoztatták egy­mást, irodalmi kérdésekről vi­táztak. Családilag is jóba let­tek. A költő elsőszülött fiát Kis János keresztelte s ő volt a keresztapa is. Az élénk szellemű Kis János fáradhatatlanul serkentgeti írásra, nehézkesebb barátját. A költő későbbi deprimált lelki- állapotában és Kölcsey éles kritikája miatti halálos keserű­ségében pedig lelkipásztori szeretettel vette körül. Berzse­nyi viszont szép ódát írt barát­járól. Érdemes megemlíteni, hogy Berzsenyi „gazdasága gyara­pítására’’ kétszer is nagyobb ■kölcsönt vett fel a nemesdö- mölki egyházközség pénztá­rából, összesen 2000 forint ösz- szegben. Jó hitele volt tehát. Perlaky János főkurátor 1805. május 22-én kelt kvietanciája nyugtatja „Nemzetes Berzse­nyi Dániel Komám Uramtul a Nemes Dömölki Evang. Ecclé- siának járandó egy esztendőre való interest (kamatot) 120 fo­rintokat”. Berzsenyi Dániel tehát nem­csak szülőfalujának, személyé­hez tapadt nevével volt „egy­házas”. A költő maga is, utó­daiban is sok szállal kötődik egvházunkhoz. Utódai közül és rokonságából számos jeles egy­házi szolgálattevő került ki — mindmáig is: egyházmegyei és kerületi felügyelő, lelkész, es­peres, több derék papné. Uno­kája, Sándor, 23 évig volt a somogyi egyházmegye felügye­lője. Gyurátz Ferenc említi, hogy somogyi püspökiátogatá- sa során, 1899-ben Berzsenyi Sándor vitte körül „szép né­gyes fogatán”. Verseiben az érzelmek finom rezdülései is hangot kapnak, de vívódó alkatából és klasszi­kus latinos műveltségéből kö­vetkezően, költészete igazában súlyos, mélyragyogású gondo­lád poézis. Vallásos verseket is írt, ezek jobbára a ráció szülöt­tei, hangvételük az első hit­ágazaté. Legismertebb a „Fo­hászkodás” című, szinte a bib­liai zsoltárok irrnádatos tép­ségében dicsőíti Isten min­denhatóságát. „A religiók eredete és har­móniája” című tanulmányát csak egyházi alapállásból ír­hatta meg. „Dukai Takách Judithoz” című, felesége unokahúgához írt versében, korát e szemlé­letben megelőzve, nemes ha­raggal kérdezi: „Hogy a szelíden érző szép nemet Letiltva mindem főbb pályáiról, Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta A férfitörvény, vájjon jó! van-e? Igen: ha az csak úgy tekintetik. Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. De hát csak erre vagyr.ak-é teremtve Azok, kik embert szülnek és nevelnek. Kik életünknek gyönge bimbait Dajkál va őrzik forró keblükön S véröknek édes nedviből itatják?.. Aztán a kérdésre a vers to­vábbi soraiban olyan pozitív választ ad, amely csak a hu­mánum őstalajából, az evan­géliumból fakadhatott. A 200 éve született költő 140 éve halt meg. 1836. feb­ruár 24-én, nikiai temetésén Horváth József vései lelkész hirdette az igét Példabeszédek 3, 13—18 alapján. 1860. június 14-én, a nikiai temetőben ál­lított emlékművénél Székács József, „az ország papja” szóit, Cselekedetek könyve 2, 4—8 alapján. Egyházashetvei szülőházára helyezett emlék­tábla előtt Nagy Károly kis- somlói lelkész emlékezett a költő halála százéves forduló­ján. Mi pedig most kétszáza- dik születési évfordulójára em­lékezünk hálásan. Berzsenyi Dániel nagy ma­gyar evangélikus költőnk több szólamú lantján két húr­zengett igazán. Egyiken: „Hatalmas erővel rázoaatta elalélt nemzetét ” Másikon: „Isten titkait cso­dálta.” Szabó József „EGYHÁZ A SZOCIALIZMUSBAN” Az Európai Ökumenikus In­formációs Munkaközösség a fenti témával tartotta meg idei ülését Eisenachban (NDK), április 27-től 30-ig. A tanácskozásra dr. Nagy István esperest és dr. Vámos József professzort küldte ki egyhá­zunk vezetősége. A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG KÉPVISELŐINEK LÁTOGATÁSA Paul Hansen, dán lel- kai megbízott ' munkatársa egyházunk vezetőségének meghívására április 28. és má­jus 3. között magyarországi látogatásra érkezett. Dr. kész. a Lutheránus Világszö­vetség Európa-titkára. vala­mint Risto Lehtonén finn lel­kész, a Lutheránus Világszö­vetség különleges feladatok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom