Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-02 / 18. szám

Mint páfztorcltrk és pásztorok

Jakab 5, 16—20

Nagy és szép feladatot kapott az egyház összességében és tagjaiban egyaránt: pásztorrá kell válnia. Ott kell állnia a testvér mellett testi és lelki nyomorúsága között. Jakab két ilyet említ meg kifejezetten is. Az egyik a betegség, a másik az igazságtól való eltévelyedés. Az elsőt korának zsidó szemlélete szerint közvetlen kapcsolatba hozza a bűnnel, Ügy szól, mintha az legtöbbször egyszerű és egyenes következménye lenne ennek. Figyelmét mégsem csak a „lelkiek” kötik le, célja nemcsak a bűn terhétől való megszabadítása a betegnek, hanem a gyógyulás. A második a tévelygők megtérésre való elsegí- tése. Valószínű, hamis tanítás, és ami ezzel együtt jár, hamis életfolytatás útján elindult keresztyén testvérekre gondol, akiknek az igazsághoz való visszatérítése a cél.

A PÁSZTORI MAGATARTÁS. AMIT ISTEN GYÜLEKEZETÉTŐL VÁR: a másikkal való törődés, a másikért való cselekvés. Sem a gyülekezet, sem tagjai soha nem eshetnek egyrészt a farizeusok hibájába, akik ítélkeznek a szeretet gyakorlása helyett. Elfordultak a tévelygőktől és az általuk bűnösöknek mondottaktól és megtagadták velük a közösséget. Nem eshetünk azonban másrészt a káini kérdés talán néha helyesnek tűnő. de nemtörődöm felelőtlenséget takaró bűnébe sem: Talán őrizöje vagyok az én testvéremnek? Sokkal több forog kockán, minthogy így lehetne elintézni. Élet és halál, üdvösség és kárhozat kérdése, amiről szó van. „Lelket ment meg a haláltól’’ — mondja Jakab.

Ez a másokért való cselekvés csendes, sokszor észrevétlen szolgálat, ahol a szolgáló szerényen háttérben marad. Nem a nagy szavak és nem a látványos nyilvánosság dolga, hanem a szeretet cselekedete, amelyben szolgáló Urunk tanítványainak bizonyulunk. A fő és igazi Pásztortól tanult pásztori lélekkel lehet csak ezt tenni, teljes alázatossággal, ahogyan ő szolgált életével és annak feláldozásával is. Ezért csak az lehet igazán pásztorrá, akit ő pásztorol.

A PÁSZTORI SZOLGÁLAT VÉGZÉSÉRE NAGY AJÁNDÉKOKAT KAPOTT AZ EGYHÁZ. A feladat mellé Urunk lehetőséget is adott, melyeken keresztül végsősorban maga pász- torolja az egyházát.

Az imádság egyik legnagyobb ilyen ajándék. Nem egyszerűen Istennel összekötő kapocs, de hatalmas erő is. Jakab Illés példáján mutatja ezt meg. Nem az ő rendkívüli egyénisége, ereje, vagy próféta volta művelte azt, ami bekövetkezett könyörgésére. a szárazságot és az újbóli esőt. hanem az imádságát meghallgató Isten. Hozzánk hasonló ember volt, de az imádság előtt ajtó nyílik. Milyen nehéz is imádkozni testi és lelki nyomorúság között sokszor az embernek! Jó ilyenkor, ha vannak, akik könyörögnek érte. Sok-sok keresztyénnek meg kellene egyszer igazán gondolni azt is, hogy a világ sok nyomorúsága közben, melyekről hírt kapunk, milyen jó, ha vannak akik könyörögnek érte!

A gyónás a másik ilyen ajándék. Nem egyszerűen a lélek megkönnyebbedése az által, hogy terhes titkát kitárta, mint azt lélektanilag esetleg magyarázhatnánk, hanem magától Krisztustól rendelt alkalma bűneink valóságos letételének és a bocsánat megnyerésének. Sajnálatos dolog és nagy kár. hogy gyülekezz tagjaink gyakorlatában a magángyónás nagyon is háttérbe szorult, szinte ismeretlenné vált.

.4 pásztori szót. beszélgetést végre harmadikként említem. Jakab nem nevezi meg, de a tévelygő megtérésre segítéséről leírt mondatai természetszerűleg foglalják magukban. Nem az igehirdetésre kell itt gondolnunk, mert a nyilvános igehirdetés más. és az arra elhivatottak feladata elsősorban, hanem az alkalmas és kellő időben elhangzó testvéri szóra.

Bizonyos, hogy mindez elsősorban is a lelkipásztori szolgálat feladata, s sem annak felelősségét gyengíteni, sem jelentőségét kisebbíteni nem lehet, mégis igazában az egész egyház, Krisztus egész népének ügye. Nagy és szép feladatot, s hozzá csodálatosan nagy ajándékokat kaptunk Urunktól, hogy egymás pásztoraivá lehessünk, s magunk is mint pásztoroltak éljünk ebből a szolgálatból s ez által a szolgálat által.

Bánfi Béta

IMÁDKOZZUNK

Áldunk, Mennyei Atyánk, hogy magad rendelted a pásztori szolgálatot egyházadban, hogy erötelenségünkben, testi és lelki nyomorúságunkban erősítsen minket. Áldunk a legfőbb Pásztorért, Jézus Krisztusért. Áldunk ajándékaidért, melyek által végzed megtartó, életet teremtő és bűnt elfedező munkádat ebben a világban. Engedd, hogy akaratod szerint élhessünk velük és belőlük. Kérünk add mindnyájunk szívébe a másokért cselekvő csendes szolgálat indulatát, hogy így lehessünk követői Szent Fiadnak, az Űr Jézus Krisztusnak. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1971

Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gabor, de. 11. (urv.) Or. Haien- scher Károly, du. 6. Bizik László. Fasor de. 11. (úrv.) Pecsenya Anna teoi. (szuppi.), du. b. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Pecsenya rYűina teou (szuppl.) Üllői út 24. de. fel 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de.

9. Itákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. ÍZ. (magyar). Thaly Kálmán u. 28.de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Vajda Péter u. de. lel 12. (urv.) Zugló de. 11. (úrv.) Boros Karoly. Kákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. So- roksár-Űjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Ma tűz László. Kispest de. 10. Kispest-YVe- kerletelep de. 8. Pestújhely de.

10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Nagytemplom

— Húsvét után a Z. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet olíári igéje: Jn 10, 11—16; az igehirdetés alapigéje •* Jak, 5, 16—20.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 2-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. ígér hirdet GARAMI LAJOS balassagyarmati lelkész, a Nógrádi Egyházmegye esperese.

— KEMENESMIHÄLYFA.

A gyülekezet újonnan megválasztott gondnokát, Zambó Sándort és négy presbiterét, Bertalan Sándornét, Németh Józsejnét, Töke Józsefet és Németh Lajost az április 4-i istentisztelet keretében iktatta be szolgálatukba Mester- házy Sándor, a gyülekezet lelkésze.

— GYŐR. Március 28-án tealógusnap volt a gyülekezetben. Az öregtemplomban dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai dékán hirdette az igát, a hallgatók pedig részben Győrött, részben Győrújfalun, Bácsán és a gyárvárosban

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sa.jtoosztaiyánaK ;ap,ia Szerkeszti; a szerkesztő bizottság A szét késztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség es kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vin Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index: 25211

©

76.0080

Athenseum Nyomda Budapest Rotációé magasnvcmas Fslelds vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

. május 2-án

de. 10. (konfirmáció) dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fel 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Becsi kapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, du. 6. Gáncs Péter. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. (konfirmáció) Csengődy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. fél 10. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de, 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

szolgáltak igehirdetéssel. Este a dékán vezetésével böjti estet tartottak, név szerint Ko- háry Ferenc, Smidéliusz Katalin III., Kepenyes Erzsébet II., Seben István, Sztankó Györgyi és Tekus András I. éves hallgatók, valamint Erk- ki Väänänen finn ösztöndíjas. A gyülekezet nagy áldozat- készséget mutatott a lelkész- nevelés ügye iránt: több mint 8000,— Ft gyűlt össze.

— MISKOLC. Március 14-én dr. Karner Ágoston országos egyházi főtitkár szolgált a gyülekezetben. A délelőtti ' istentiszteleten igét hirdetett, a délutáni szeretetvendégsé- gen pedig vetítettképes előadást tartott az ausztriai evangélikus egyházról.

— KÉTBODONY. A gyülekezet böjti esti istentiszteletein vendégszoigálatot végzett Gáncs Péter budavári segéd- lelkész, Rezessy Miklós ipoly- vecei, Kalácska Béla ősagárdi és Görög Tibor óbudai leikész.

J. S. BACH ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI

címmel orgonaest lesz május 7-én, pénteken és május 10-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban.

Böhm:

Partita

Pachelbel:

d-moll prelúdium, fúga, chanconne Bach:

g-moll prelúdium és fúga Kánon-variációk Pedál-Exercitium D-dúr prelúdium és fúga Orgonái:

PESKÓ GYÖRGY

Előadók:

Földes Imre

és

Meixner Mihály

Jegyek ára: 12.-— Ft

„Én vagyok a jó pásztor. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, én ismerem őket, ók pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik” (Jn 10, 11, 17—28).

VASÁRNAP. — „A könyörülő jókedvvel cselekeüje” (Kom 12, 8 — Ezs 58, 7 — Jti 10, 11—16 — Zsolt 23). A Jó Pásztor nem azért jött, hogy megszomorítson, hanem azért, hogy örvendezőve tegyen. Nemcsak magunknak van szükségünk a jókedvre és a vidámságra, hanem azoknak is, akik körülöttünk élnek. A beteg számáré fél gyógyulást jelent, ha az orvost vagy az ápolót jókedvűnek látja. A gyermekek szívesebben engedelmeskednek, ha szüleik, nevelőik szívesen és örömmel foglalkoznak velük. A felszabadultan, vidáman élő keresztyének szolgálatát is szívesen fogadják az emberek.

HÉTFŐ, — „Mielőtt kiáltanak, én mar válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom” (Ézs 65, 24 — Jn 15, 7 —r Jn 10, 1—10 — 1 Pt 4, 7—11). Isten „elébejön” kérésünknek. Nemcsak hogy kitalálja gondolatainkat és kívánságainkat, hanem válaszol is, és megadja mindazt, ami javunkat szolgálja. Vigasz talas ez mindazoknak, akik megrendültek hitükben, és nem látják értelmét az imádkozásnak. Hiszen akit szeretünk, annak mi is előre kitaláljuk gondolatait, es szívesen vesszük, ha hozzánk fordul bármilyen problémájával. Isten is így szeret minket, és erre a bizalomra hív ma mindnyájunkat.

KEDD. — „Menj haza a tieidnez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett azúr veled, és hogyan könyörült meg rajtad” (Mit 5, 19 — Zsolt 66, 16 — Mt 26, 31—35 — 1 Pt

4, 12—19). Csak kevesen vannak, akiknek bizonyságtevése messzire elhallatszik. Legtöbbünkre „csak” annyit biz Jézus, hogy a magunk kis körében beszéljünk róla és arról, amit velünk tett. Sokan ezt kevésnek tartják,' pedig sokszor könnyebb ismeretlenek előtt bizonyságot tenni, mint azok előtt, akikkel nap. mint nap együtt vagyunk, és jól ismernek bennünket. Ezt a nehezebbet kell vállalnunk: otthon és a magunk gyülekezetében Jézus igaz hívének maradni.

SZERDA. — „Krisztus másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják öt üdvösségükre” (Zsid 9, 28 — Ez 36, 8—9 — Jn 21, 15—19 — 1 Pt

5, 1—5). Mai igénk a messzi célt mutatja: azt, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a nekünk szolgáló, bűneinket hordozó jó Pásztor Jézus, és a bűn nélkül dicsőségben megjelenő Űr Krisztus ugyanaz. A keresztyén ember és az egyház csak úgy tudja betölteni hivatását, ha ezt nem téveszti szem elől. Ez ad erőt ahhoz, hogy szeretetben kövessük azt a Jézust, aki értünk meghalt és feltámadott, és aki ebben az életben egymásra bízott bennünket.

CSÜTÖRTÖK. — „Meghajtom térdemet az. Atya előtt, akiről nevét, kapja minden nemzetség mennyen és földön” (Ef 3, 14—15 — Ézs 29. 16 — Ez 34, 23—31 — 1 Pt 5,

6—14). Az, hogy Isten a Teremtő, hogy az ember Isten gyermeke: alázatosságra int minket. Eszünkbe juttatja, hogy felelősséggel tartozunk neki. és nem tarthatjuk magunkat különbnek másoknál. Ha ő Atya, akiről a nevünket kaptuk, akkor eszünkbe keil jusson, hogy egymásnak testvérei vagyunk, és Pál példája ••nyomán nem a magunk, hanem egymás számára kérjünk Tőle ajándékot: azt. hogy mindenki megismerhesse az <3 szeretetét.

PÉNTEK. — „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi” (Ézs 40, 29 — 2 Kor 2, 10 — Jn 18,

1—9 — 1 Kor 1, 1—9). A mai igék különösen is azokat vigasztalják és biztatják, akik elfáradtak az élet terheinek hordozásában, hitükben meggyengültek, csalódtak, gonddal, betegséggel, kísértésekkel küzdenek: Isten közel van hozzád, éppen akkor segít, amikor a leggyengébbnek érzed magad. Testben, lélekben megújít, ismét értelmet ad életednek, megmutatja, hogy még mennyi mindent rádbiz. sőt. még másokat is tudsz biztatni és erősíteni, ha megfáradtak.

SZOMBAT. — „Az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett” (Ef 2. 10 — Jób 33, 4 — Jn 10, 27—30 — 1 Kor 1. 10—17). Életünket Istennek köszönhetjük. De ő életünknek értelmet is adott: arra teremtett minket, hogy jót cselekedjünk. Isten úgy törődik ezzel az egész világgal, hogy ránk, emberekre bízta. Nekünk kell véghezvinni mindazt, ami a világ javára van: előteremteni a táplálékot, szebbé, kényelmesebbé tenni az életet, megakadályozni minden gonosz embert, aki erőszakkal, háborúval, meggondolatlansággal. felelőtlenséggel tönkre akarja tenni a világot; és nevelni egymást és gyermekeinket, hogy csak azt tegyék, ami mindenkinek, az egész világnak javára van.

Dr. Muntag Andor

Vajda Péter

Halálának 1,10. évíarduióján

VAJDA PÉTER, 1808. JANUÁR 20-ÁN SZÜLETETT VANYOLÁN, Veszprém megyében, a vadregényes Bakony alján. Szegény, de derék evangélikus vallású jobbágyszülők fia volt. Gyermekkorát szülőhelyének megraga- dóan szép vidékén töltötte. A természet iránti nagy szeretete itt ébredt már benne. Kiváló tehetsége gyermekkorában feltűnt. Az élénk észjárású, nyíltfejü gyereket a szülök nagy szegénységgel vitték a soproni gimnáziumba.

Sokat éhezik, árva a többiek között, akik származása miatt lenézik. De korán nyilatkozik erős akarata, önállósága, hisz maga erejéből kellett fönntartani magát. A nevelése és képzése terén is magára volt utalva. Gimnáziumi évei vége felé igazságérzete összeütközésbe hozza egyik tanárával. Mélyen sértett önérzetével vándorbotot vesz kezébe. Végül Győrben áll meg, felvételre jelentkezik a gimnáziumba. Itt fejlődésének új tere nyílik. Házitanítóskodásból tartja fenn magát, minek révén alkalma nyílik bejárni a Dunántúlt, az Al-Dunát, Adria tájait, Tirolt, Észak-Olaszor- szágot. Világot lát. Irodalomtanára, a lelkes hazafi: Czuczor Gergely. Diákkorának leg boldogabb éveit tölti itt, s kitüntetéssel fejezi be tanulmányait. Orvos szeretne lenni.

1826-BAN PESTRE ÉRKEZIK. S BEIRATKOZIK AZ ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMRE. Sokat koplal, nélkülözik, de vasszorgalommal tanul. 1831-ben diákok tüntetnek az egyik professzor ellen. A tüntetők vezetője Vajda egyik legjobb barátja. Öt kellene elárulnia, mivel ezt nem teszi, az illető profesz- szor nem engedi utolsó vizsgájára, önérzetes büszkeséggel mond búcsút élettervének, s felbátorodva már előbbi irodalmi sikerein, írással keresi kenyerét. Az első lépéseknél a kezdő írók atyai barátja, Vörösmarty támogatja. Csakhamar jó hírt szerez nevének, s így telje-en az irodalomnak szenteli idejét. Lipcsébe is meghívják, s ö fájó szívvel hagyja el hazáját.

1834-ig külföldön tartózkodik. Bejárta Németországot, Hollandiát, Angliát. Sokat látott, tanult, s fájdalmasan érezte hazája elmaradottságai. Nemcsak természetszeretete, de a természettudományok iránti érdeklődése is fejlődött, s kiváló természettudós lett. Még egyetemi tanulmányai idején legkedvesebb tanítványa volt Bugát Pálnak.

ÜGY AN AKKOR A SZÉPIRODALOMBAN IS NAGY TEHETSÉGET ÁRULT EL. 1843 őszén hazájába visszatérve, kora összes szépirodalmi es tudományos lapjának munkatársa volt. Sokat és sokfelét írt. Különös figyelemmel kiserle a természettudományok fejlődését. Azonnal felfigyelt Irinyi Janos első gyufagyárára, s ismerteti azt egy cikk kereteben. Természettudományi munkásságáért az Akadémia, szépirodalmi alkotásaiért a Kisfaludy Társaság választja tagjai közé. Nemsokára a Természettudományi Társulat melynek Bugát Pallal föalapUója volt, első titkárnak választotta.

Irodalmi müvei közül legnépszerűbbek keleti tárgyú elbeszélései, melyben ourkoltan célozhatott hazája társadalmi rendjének igazságtalanságára, tarthatatlanságára. Sokat foglalkoztatta a gyermekirodalom kérdésé is. Azon fáradozott, hogy megfelelő szórakoztató, es egyben ismeretterjesztő, érdekfeszitö olvasmányokat juttasson kezükbe.

Defoe: Robinson Crusoe kalandos életét az ő fordítása revén ismeri meg a magyar ifjúság, s ez a könyv marad legkedvesebb olvasmánya, több mint egy fél évszázadon at. A kicsinyeknek Nemzeti Ábécé címen irt olvasó és mulattató könyvet.

Az 1830-as évek egyik legmegbecsültebb és legolvasottabb írója volt. Féltékenyen őrizte

szelleme függetlenségét, hirdette a felvilágosult eszményeket.

HERVADHATATLAN ÉRDEMEKET

SZERZETT A MAGYAR SZÍNMŰJATSZÁS TORTENETEBEN. 1835-ben „Pesti drámaíró Egyesület” címen egy társulat alakult, melynek egyik fő létrehozója Vajda volt. Fő törekvése, hogy a világirodalom klasszikusait közelebb hozza a magyar nephez, s így a szegényes színműirodalom fellendüljön, gazdagodjon. Úttörő munkássága, hogy az angol eredetiből először ö fordít Shakespeare műveket magyarra. Hamlet-ot, Lear királyt, Othello-1 és III. Richárd-ot, az ő munkája révén ismeri meg először a magyarsag.

Rengeteg munkája mellett Vajda Péter súlyos anyagi gondokkal küszködött. Irodalmi munkásságából megélni nem tudott. Ezért előbb Pesten vállalt helyettes tanári állást, majd 1843-ban elfogadta a szarvasi gimnázium meghívását a bölcsészeti és természettudományi tanszékre egybekötve az iskola vezetésével. Mint az iskola vezetője measzünteti az elmaradott állapotokat. Az egész iskola eletet új szellemben szervezte át. Az ifjúság rajongásig szerette. Egyik fö törekvése volt a természettudományok okszerűbb tanítása. Forradalmi újítása volt, hogy a szemléltető oktatást ösz- szekötötte a gyakorlattal. Ö vezette be a kísérleteket a természettudományi tárgyak oktatásában. Az ehhez szükséges eszközöket a szülők és egyéb pártfogók közadakozása juttatta az iskolának.

KORSZAKALKOTÓ ÜJlTÁSA VOLT A NYELVMŰVELŐ TÁRSASÁG MEGALAKÍTÁSA a felsőbb osztályú tanulók között. Önképzőkört szervezett, melyben mélyreható,

sokoldalú tudásával, széles tapasztalataival nagy segítséget nyújtott az ifjúságnak.

Az iskolai oktatáson kívül vasárnaponként szónoki előadásokat tartott diákjainak, melyre a város széles rétegű lakossága is eljött. l' ajda kiváló szónok volt, hallgatóságát mágnesként ragadta magával. Beszédeinek felvilágosult, forradalmi szelleme miatt a cenzúra bevádolta, és pert indított ellene. ítélethozatalra azonban nem került sor. Vajda utolsó téli beszéde alkalmával megfázott, tüdőgyulladást kapott, s hozzá nem értő orvosi kezelés következtében 1846. február 10-én, 38-ik évében elragadta a halál.

Halála megrendítette az egész magyar nemzetet, de legmélyebben talán Petőfit, ki „Vajda Péter halálára” című gyönyörű költeményében siratta őt el.

VAJDA SZELLEME ERŐSEN HATOTT KORÁRA. Petőfinek a legkedvesebb író-költője volt, s igy természetszerűleg reá hatott legjobban.

Hatást gyakorolt nagy szellemi társára Kossuthra is, kinek minden törekvése egyben Vajda szívügye volt. A romantikus Jósika Miklós, sőt Jókai Mór is első műveiben erősen Vajda Péter hatása alatt állott. Nem szabad elfelejtenem a csupán névrokon Vajda Jánost sem, ki két évig Vajda Péter házában nevelődött, s természet és szabadságszerető lelke a rokon lélekből táplálkozott.

Kora elismerte és nagyra becsülte Vajda Pétert, de a világosi fegyverletételt követő gyászos idők elhalványították emlékét, bár a szabadságharcnak egyik bátor előfutára volt. Kortársai részben elhaltak, részben emigráltak, a lehanyatlott szabadságharc felhője rátelepült a szarvasi sírra.

Napjainkban újra értékeljük úttörő munkásságát. A hálás utókor tisztelettel adózik emlékének. Híveink is emlékeznek rá, amikor betérnek a róla elnevezett utcában levő templomunkba. Kováss Jánosné