Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-11 / 2. szám

Espereseinké a szó

A Nógrádi Egyházmegye

A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE területileg is egy zárt egységet képez. A Mátra, Cserhát és Börzsöny festői szépségű hegyei és az Ipoly folyó által határolt területen ól a nógrádi evangélikus gyülekezetek népe. Nagy múltja és tradíciója van a megye evangélikusságának.

Nógrádban már Luther Márton életében elterjedt a reformáció. A talajt a lutheri reformáció számára a huszitizmus készítette elő a túlnyomó részben szlovák eredetű lakosság között és a reformáció lelkes hívei lettek. 1610-ben a váci római katolikus püspökség

A közösség újszövetségi értelme

Pál apostol azt kívánja, hogy korinthusi keresztyének is részt vegyenek a jeruzsálemi gyülekezet szegényei részére indított és már sok gyülekezetben folyó gyűjtésben. Kívánságának alapja az a közösség, amelyet Jézus Krisztus teremt a benne hívők között. De tudniuk kell, hogy az Újszövetség nyelvében a „közösség” szó nem annyira az összetartozás mint inkább az együtt részesedés és kölcsönös szolgálat, a „közösködés” kifejezésére szolgál. Tehát — páli hasonlattal élve — nemcsak a test tagjainak együttesét jelenti, hanem a tagok között kialakuló életet és összmunkát is. A jeruzsálemi zsidókeresztyének és a korinthusi pogánykeresztyének Krisztusban egy test tagjaivá lettek, s ezért mi sem természetesebb annál, hogy részt kérnek és vállalnak egymás életében, azaz „a szentek iránti szolgálatban” (4. v.). Ha részesedtek a jeruzsálemi gyülekezet szolgálata által az evangélium áldásaiban, a korinthusiaknak is részeltetniük kell anyagi javaikban szükséget szenvedő testvéreiket. Így valósul meg a közös hitben és szolgálatban az egyház egysége. Ez a közösség nem merülhet ugyan ki az anyagiakban, de soha sincs anyagi áldozatvállalás nélkül.

A makedón gyülekezetek példája 8,1—ti

Lehetséges „közösködés” a példaadásban is. A makedóniai keresztyének példájával Pál bátorítani akarja a korinthu- siakat és nem megszégyeníteni. Lám. az Isten kegyelme (1. v.) mit végzett el közöttük! Mert megpróbáltatásaik és mélységes szegénységük ellenére, minden emberi számítást meg- csúfolóan, erejükön felül adakoztak (2—3. v.). Ez a bőkezűség az evangélium iránti hálájukból fakadt. Ezért tudtak zúgolódás nélkül, tiszta szívvel, magukat is megrövidítve adni, az áldozatvállalás lehetőségét kegyelmi ajándéknak tekinteni, sőt az adományokon túlmenően magukat egészen oda- szánni Istennek (3—5. v.). A makedóniai gyülekezetek példája mutatja, hogy mit jelent a hívek anyagi áldozataiban nélkülözhetetlen „önkéntesség” (3. v.). Semmiképpen sem

szűkmarkúságot, hanem bőkezűséget.

Az adakozás ösztönzője Krisztus szolgálata 8,7-15

A korinthusiaknak is van okuk a hálára. Mielőtt bármit is adtak volna, igen sokat kaptak Istentől. A gyülekezet életét sokféle kegyelmi ajándék tette elevenné és gazdaggá, s most lehetőségük van arra, hogy az adakozás kegyelmi ajándékát is elnyerjék. Mert az adomány mindenekelőtt annak ajándék, aki ad. (7. v.) Ne is vegyék parancsnak az apostol kérését, hanem szeretetük próbatételének. (3. v.)

Mert ha valaki ismeri Jézus Krisztus adományát, készségesnek kell lennie az anyagi áldozathozatalra, ö nem volt önző és szűkmarkú: „Értünk szegénnyé lett gazdag létére, hogy mi az ő szegénysége által gazdagok legyünk.” (9. v.) Érjegyzőkönyve keserűen panaszolja. hogy csak két gyülekezet maradt katolikus e területen: Ecseg és Szöllős. Tehát lényegében a 17. század elején a megye egész területén élő lakosság a reformáció híve volt.

Az ellenreformáció idejében sok üldöztetésben és megaláztatásban volt része a nógrádi evangélikusságnak. A lélek- szám erősen leapadt, de a hamu alatt ott izzott a parázs. Az evangéliumi hitet nem lehetett elfojtani. A Türelmi Rendelet után újra élednek a nógrádi gyülekezeteink, mint „a poraiból megelevenedett főnix”. A

tünk hozott áldozatának nagysága csak a mennyei és a földi lét közötti óriási különbséggel mérhető. Ilyen nagy áldozat van a kersztyének lelki adományokban gazdag élete mögött! Hogyne lehetnének akkor készek ők még áldozatok árán is megosztani javaikat! Ez a készség már korábban is megvolt a korinthusiakban, s most csak arra van szükség, hogy' a szándék valóra is váljon. (10— 11. v.)

Nem kíván az apostol tőlük olyan áldozatokat, amelyek tönkretennók őket. Az viszont kétségtelen, hogyha valakinek többje van, mint a másiknak, a többletet Isten azzal a céllal adta, hogy vele a másik hiányát kiegyenlítse. Pál csak ezt a többletet kéri. Mert így valósulhat meg Istennek az „egyen- lőség”-re (13. v.) vonatkozó és a manna történetében kifejezésre jutó jóakarata. (14—15. v.) De ne csaljuk meg magunkat: A határt a nélkülözhetetlen és a többlet között egyedül a szeretet képes igazságosan megvonná!

Az anyagi ügyeknek szervezetinek és ellenőrizlietőnek kell lenniük 8.16-9,5

Pál arról is gondoskodik, hogy a korinthusi gyűjtés lelkileg és anyagilag alaposan elő legyen készítve. Két ismeretlen keresztyén kíséretében elküldi hozzájuk Tituszt, nehogy akkor kelljen a korinthusiaknak kapkodniuk és kényszer- helyzetben adakozniuk, amikor már a többi gyülekezet adományát Jeruzsálembe vivő küldöttség megérkezett városukba. (8, 16—18; 9, 3—5.)

Arra is vigyáz az apostol, hogy a gyűjtésre a gyanú árnyéka se vetődhessék. A gyülekezeteknek meg kell győződniük adományuk rendeltetésének megfelelő felhasználásáról. Rajongás volna a gyülekezet pénzügyeit egyedül a bizalomra építeni. A pénzkezelésnek nemcsak Isten, hanem emberek előtt is tisztának kell lennie. (8, 20—21.) Ezért intézkedik Pál úgy, hogy az adakozás előkészítésében és ösz- szegyűjfcésében a gyülekezetek két tekintélyes képviselője is részt vegyen. (8, 18—19 és 22— 23.)

Az adakozás sokféle aldasa 9.6-15

Az anyagi áldozat lemondással jár, de aki jókedvvel vállalja a kockázatot, az úgy jár, mint a magvető: „Aki bőven vet, bőven is arat.” (6. v.) Nemcsak az jár jól, aki kap. hanem az is, aki ad. Isten hatalma gondoskodik arról, hogy az adakozó ne lásson szükséget. A szűkmarkú keresztyén rosszul számít. De az adakozásból az anyagi haszon mellett bőséges lelki haszon is származik, mind az adakozó mind az elfogadó számára. Az adakozó „meggazdagodik teljes tisztaszívűségre”, az elfogadó szíve pedig hálával telik meg Isten iránt. (12—14. v.)

Pál tehát ebben a két fejezetben világossá teszi: Hitünk és anyagi életünk szétválaszt- hatatlan. Hitünk bőkezűségre sarkall, az anyagi áldozatok viszont Isten ..kimondhatatlan ajándékát” (15. v.) dicsőítik.

Dr. Cserháti Sándor

legtöbb templomunk ebben az időben épült.

JELENLEG 21 ANYAGYÜLEKEZETBEN. 9 filiában és 107 szórványközségben él a Nógrádi Egyházmegye evangé- likussága. 31 templomban, 4 imaházban hangzik vasárnaponként az igehirdetés. 6 gyülekezetben szlovák nyelvű istentisztelet is van. 19 gyülekezeti lelkész és 1 helyettes lelkész látja el a gyülekezetek lelki gondozását.

Területileg aránylag közel fekszenek egymáshoz gyülekezeteink. A legtöbb homogén falusi gyülekezet, de erősen jelentkezik az urbanizáció hatása, a gyárak üzemek elszívják az eredetileg földműveléssel foglalkozó gyülekezeti tagokat és jelentkezik az ipari centrumok felé történő elvándorlás, valamint az ingázás. Az elmúlt 30 év alatt falvainkban soha nem tapasztalható arányú építkezések formálták át a falu képét. Egészséges, szép modem lakások épültek, kulturális és gazdasági fellendülés jelentkezik mindenütt szocialista társadalmunk szemmel látható eredményeiként. Két városi gyülekezetünk van: Balassagyarmat és Salgótarján; lélek- szám szerint Balassagyarmat a megye legnagyobb gyülekezete. Két gyülekezetünk ÍOOO lelken felüli, kettő 800 lelken felüli, a többi 600—400 lelket számlál, két gyülekezetünk alig haladja meg a 300 lelket. Gyülekezeti tagjaink hasznos, építő tagjai szocialista hazánknak is és becsületesen helytállnak a mindennapi életben a munka frontján.

E RÖVID CIKK KERETÉBEN valamit bemutatok örömeinkből és gondjainkból. A nógrádi evangélikusok nagyon szeretik templomaikat. Nagy áldozatokra és erőfeszítésekre készek, ha a templomok renoválásáról van szó. A közelmúltban Csesztvén egy új templom épült, sok gyülekezetünk felújította templomát, Lucfalván pedig befejezés előtt áll egy új gyülekezeti terem felépítése. Egyházmegyénknek van Balassagyarmaton egy Szeretetháza és természetbeni adományaikkal és pénzjuttatással ezen a vonalon is kimutatják áldozatos szere- tetüket. Az Országos Gyülekezeti Segély munkájában is jelentkezik híveink áldozatkészA néhai Hailé Szelasszié császár hatalmának megdöntése után az új etióp kormányzat bejelentette a nagybirtokok államosítását. Ennek követkéz- ménye az lett, hogy eltűntek az ökrök az országból, a nagy- birtokosok meg akarván hiúsítani a változást és mentve, ami menthető, kivitték igás állataikat az országból. Ekkor fordult Emmanuel Abraham, az etió- piai Mekane Yesus evangélikus egyház elnöke a Lutheránus Világszövetséghez, segítséget kérve: ha ugyanis a parasztok

sége, mert a megye evangéli- kussága adományaival az élen áll. A lelkészi fraternitásban baráti, testvéri kapcsolatban élnek a lelkésztestvérek és megtanultak és tanítgatják a gyülekezeti tagokat közegyházi összefüggésben gondolkodni, túlnézve saját gyülekezetük szűk határain. Egy.mondatban kell utalnunk a hagyományos nógrádi vendégszeretetre is. Aki valaha közöttünk járt az tapasztalhatta gyülekezeteink melegszívűségéből fakadó, figyelmes vendégszeretetét.

Örömeink mellett jelentkeznek gondjaink is. Legnagyobb problémánk, hogy az egyházmegye lelkészeinek átlagos életkora elég magas. Előreveti- tődik az egymáshoz közel fekvő gyülekezetek összevonásának a gondolata is egy lelkész gondozása alá. Gyülekezeteink erősen ragaszkodnak ahhoz, hogy önállóak legyenek, de azt is tudatosítanunk kell. hogy az igehirdetői szolgálatot anyagiakban is jobban meg kell becsülniük. Még mindig több gyülekezetben alacsony a lelkészek fizetése, ha összehasonlítjuk az ország dolgozóinak átlagos életszínvonal emelkedésével. Az egyházi munkaerőgazdálkodásnál döntő az a szempont, hogy a gyülekezet megfelelő anyagi feltételeket tud biztosítani a lelkésze számára. Egyházmegyénkben van néhány olyan gyülekezet, ahol még mindig korszerűtlen a lelkészi lakás. Nincs közművesít- ve. Ezt is a gyülekezeteknek kell megoldania. Ráléptünk a diakóniaílag struktúráit gyülekezeti élet kialakításának az útjára. Egyre nagyobb teret kell biztosítanunk a presbiterek és a gyülekezeti munkások számára a gyülekezeti élet kialakításában. Felesleges teherként hordozzuk még elavult egyházi épületek terhét is, amelyekre fordított összeget hasznos beruházásokra kellene fordítanunk. Építő jellegű, jó közegyházi képletben történő gondolkodásmódot kell megszilárdítanunk.

TÖMÖREN, FELVILLANÓ KÉPEKBEN EZEK A GONDJAINK. ÖRÖMEINK. Reménységünk, hogy a mi hűséges Urunk felveszi örömeinket és gondjainkat és velünk jár a diakónia útján és a szolgáló szeretet további nagy dolgokra képes. .

Garami Lajos

nem tudják megművelni földjeiket. akkor az éhség csak növekedni fog.

A Lutheránus Világszövetség segítséget nyújtott, s 1973-tól 1975-ig 8500 etióp család, vagyis kb. 50 000 ember jutott a föld megműveléséhez szükséges igavonó állathoz, ökörhöz. Segítséget nyúitottak kútfúró berendezés küldésével is. melynek folyamatos üzemeltetésével egymás után látják el a falvakat egészséges ivóvízzel.

(lwi)

Anyagi kérdéseinkre figyelünk

Szempontok

egy gyülekezet adakozásához

2 Kor 8—9. fejezet

Gyarmathy Irén:

MEGTALÁLTALAK

A minap e szörnyű rohanásban Istenem, valahol elhagytalak.

Tengernyi dolgom zűrzavarában hogy észrevettem, nem találtalak. Kétségbeesve futkostam erre, meg arra, de minden hiába volt, bejártam érted a nagy világot mint eb ki gazdát keresve loholt.

Isszonyú ritmust dobolt az élet, elfelejtettem milyen a béke, nyugalmam vesztve nem volt már álmom, Uram Isten, már mindennek vége!

Űtszéli padkán földre terültem, az élet mellettem tovább rohant.

Téged elvesztve hová kerültem, hűlő szívemben már hit sem fogant.

Egy fehér pehely arcomra hullott, pergő ezüstként szállt alá a hó,

Karácsony volt. Az egész világot, mindent befedett a hótakaró.

A sötét égen egy csillag égett fényénél Uram, végre megkerülsz, két karommal forrón átölellek szívem bársonyán velem egyesülsz.

Uram, nélküled nem tudok élni, nem engedlek el már soha többé, megbolydult világ el nem téríthet,

Velem vagy és leszel mindörökké.

A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG SEGÉLYE — ÖKÖRVÁSÁRLÁSRA

11 íí

Szép szó a hűség. Hallatán melegség és megnyugvás tölti el az embert. Negatív formájának. a hűtlenség szónak hallatán viszont bosszús nyugtalanság, riadt védekezés. Mert, aki hűtlenül bánik bármivel, ami rábízatott, feladatokkal vagy emberekkel, anyagi értékekkel vagy a közösség javával, az a továbbiakban is kiszámíthatatlanul cselekszik, megbízhatatlan, önmagának és másoknak gondot, bajt okoz.

A HŰSÉGRE ÉPÍTENI LEHET. Nem valamiféle látványos-hangzatos teljesítmények teszik érzékelhetővé, ellenkezőleg, sokszor alig lehet észrevenni, mert csendes, egyszerű, hivalkodástól mentes magatartással jár együtt. Ahol azonban komoly céloik elérésétől, teljes emberi odaadást igénylő feladatok teljesítéséről van szó, ott nélkülözhetetlen.

Jézus a tálentumoteról mondott példázatában nagyszerűen érzékelteti: nem a kapott kincsek mennyisége, nem a körülmények alakulása a döntő, hanem az adott lehetőségekkel és körülmények között való belső hozzáállás és külső magatartás, a hűség vagy a hűtlenség. Hiszem, hogy a hazatérő gazda ítélete: „hű voltál a kevesen, ezután sokat bízok rád” — nemcsak az utolsó ítéletkor lesz igaz. hanem már itt földi életünk során is. A hűséget megélő ember, a hűség útján járó egyház vagy bármely közösség megtapasztalja ledkiis- meretében is, de a mindennapok gyakorlatában is. hogy jó utat választott, Így érdemes élni és munkálkodni. Mert a „kevés” nem ritkán szinte a szemünk láttára válik „sokká”, az elvetett mag gyümölcsöt terem. a megragadott lehetőség újabbakat hoz maga után. a hűség alapján kimondott szó újabb gondolatokat és szavakat hoz a felszínre.

EGYHÁZUNK ÉLETÉBEN SZÜNTELENÜL ÉREZZÜK A HŰSÉG GYÜMÖLCSEIT, a megtalált jó utak örömét, mind a gyülekezetek lelki életének és belső fejlődésének jeledben, mind társadalmunkban, hazánkban és a nagyvilágban betöltött szerepének, szolgálata-, nak gazdagodásában és megbe- csültetésében. A hűség fogalmának egyik legfontosabb jellemzője azonban éppen az. hogy soha nem elégedhetünk meg a hátratekintő számvetéssel. hanem mindig az újabb alkalmakat és bizonyságokat kell keresnünk, hiszen életünk szüntelen mozgás, haladás, fejlődés. A soron következő feladatok helves felmérése, saját erőink megfelelő megítélése, az áldozatvállalásra való készség fokozása — ezek mind ismérvei lehetnek a mai és holnapi hűségünknek. Ennek néhány területét érintjük most e sorokban.

GYÜLEKEZETEINK ÉLETÉNEK KERETEI ÉS TARTALMA MINDENÜTT HÜ KÉPE AZ EGÉSZ GYÜLEKEZET HŰSÉGÉNEK. Ahol a templom düledező vagy kívül- belül a közönyös igénytelenség képét hordozza — ott a templomszeretet hűsége megkopott. Ahol a lelkész úgy érzi. hogy legkomolyabb szavai és lelkesítő gondolatai üresen hullanak vissza, mondhatna akármit, jól átgondolt vagy hevenyészve odavetett igehirdetéseket, a hatás, vagy hatástalanság egyforma lenne — ott a gyülekezet lelki igénytelensége árulja el a hűség alapvető hiányát. Ahol a gyülekezeti tagok családi élete, társadalomépítő munkája nélkülöz minden erkölcsi tartást, krisztusi vonást, ahol a prófétainak szánt szavak is kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy több felelősség töltse be a gyülekezet életében egyébként résztvevő családtagok, dolgozók, nyugdíjasok, fiatalok és idősek életfelfogását. ott Isten akarata iránti hűségről aligha lehet beszélni. Ahol a lelkész nem meri az egyház szolgálatának időszerű politikai természetű kérdéseit, szocialista társadalmunk jó erőfeszítéseinek igenlését, a világ nagy kérdéseinek megoldásaihoz való felelős hozzájárulás szükségességét a szószékre vinni, mert fanyalgó arcokat lát maga előtt. — ott szakadékok tátognak a szívekben a hűség kérdéseiben. Nyilvánvaló az is. hogy ezekben a kérdésekben a lelkész is vizsgázik hűségből, de egy gyülekezet külső és belső arculata naség

gyobb részben mégis a gyülekezeti közösség tagjaitól és hűségüktől függ.

A HŰSÉGGEL KAPCSOLATBAN ÁRULKODÓ JEL

LEHET AZ IS, hogy egyházunk tagjai és gyülekezetei hogyan viszonyulnak a közegyház életéhez és kérdéseihez. Egyházunk rendjét, életmenetét egyházmegyei, egyházkerületi és országos szintű vezetőség irányítja. Működnek az országos egyház keretében egyes osztályok, melyek saját munkaáguk felelős irányítását végzik. Egy- házvezeitöségünknek rendkívül sokfelé ágazó és sok bölcsességet kívánó munkát kell elvégezniük azért, hogy minden jó rendben és jó irányban folyjék. Teológiai gondolkodásunk és utunk formálása, a lelkészképzés fontos munkája, diakóniai intézmények zavartalan élete, személyes és gyülekezeti kérdések intézése, külföldi egyházi küldöttségek fogadása és egyházunk képviselete külföldi konferenciákon és fórumokon, valamint aktív részvétel itthon, társadalmunk megbecsült tagjaiként helyi vagy országos szintű fórumok munkájában. Még sokáig sorolhatnánk a felelős munkákat, egyházirányító és egyházképviseleti feladatokat, amelyre összefoglaló szóval ezt szoktuk mondani: közegyházd élet. Mindez azonban nem a megválasztott egyházvezetők ügye csupán (az ő személyes munkájukról és hűségükről éppen egyháza hetilapunk hasábjairól, lelkészeknek presbitériumok és gyülekezetek előtti beszámolóiból és személyes találkozások alapján bőséges alkalom nyílik meggyőződni!), hanem egész magyarországi egyházunk, valamennyi lelkész és egyháza életében aktív szolgálatot vállaló egyháztag ügye. Ahogyan gyermekek és családtagok arcáról, viselkedéséből következtetni lehet az otthon légkörére és emberi tartalmára, úgy függ össze a közegyház élete egyes gyülekezeteinek és egyháztag- jainak életével. Vezetőink munkában és világos látásban, útmutatásban elöl járnak, de az ő arcukon és erőfeszítéseikben ott tükröződik az a háttér, amelyet felelősen vezetnek és képviselnek. Hűségünket e térén az együtt-gondolkodás és együttcselekvés jelezze. Erreichet építeni, ezt lehet képviselni és továbbfejleszteni. Lelkészek ismerik azt az érzést, midőn a templom szószékéről a csendből, a szemek feszültségéből le lehet mérni mondanivalónk minőségét és célba találását. Közegyházi életünk vezetői is. ha más úton-módon is. erre a megérezhető és érthető visszhangra és alkotó légkörre figyelnek munkájuk áldozatos végzése közben.

HŰSÉGŰNKET VÉGÜL NÉPÜNK, HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG ÉLETÉNEK ÉGETŐEN IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI IS PRÖBÁRA TESZIK. Jézus Krisztus evangéliuma nincsen semmilyen korláthoz kötve, népek, fajok, földrészek, korszakok nem jelenthetnek sem kizárólagos, sem kizáró tényezőket: minden emberhez szól, minden ember szívébe fogadhatja. Ez a tény is. de emberi felelősségünk isteni rendelései is kinyitják előttünk a kaput az egész emberiség gondjának felvételére, örömeiben való osztozásra. Az is tény azonban, hogy minden hivő embernek van hazája és népe is. amelyek javát, boldogulását és megbecsülését minden erejével és minden hűségével elő kell mozdítania. Sem földrajzi határtalanság, sem idői tévedések vagy zavarok nem egyeztethetők össze azzal a kevesen való hűséggel, amelyet Jézus példázatában a gazda elvár megajándékozott szolgáitól. Itt ebben a hazában és ma. ebben a korban kell hűségünket örömmel, értelmesen és lélekkel megélnünk.

AMIKOR JÉZUS AZ UTOLSÓ ÍTÉLETRŐL SZÓLÓ JÖVENDÖLÉSÉBEN megdicséri a hűeket, a jobb keze felől állí- tottakat, fel is sorolja elvégzett jó szolgálataikat. Azok azonban csodálkozva válaszolják: nem is emlékeznek ezekre a szolgálatokra. — Valóban így van: a hűség cselekedeteit nem lehet naponta előírni és emlegetni. Az belülről táplálkozik, nem méricskéli, hanem méretlenül adja. amije van. Isten is építeni tud rá. Ezért olyan szép és igaz szó.

Szirmai Zoltán