Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-06 / 27. szám

Alkalmas eszköz Ef 5, 25—26 Istennek világot átfogó üdvterve megvalósításához alkalmas eszközre van szüksége. E célból teremtette meg az egyházat. S hogy az egyház Isten kezében minél alkalmasabb eszköz le­hessen, állandóan alakítja, formálja. Az alakítás és formálás eszközei az ige és a szentségek. Ezekkel tisztítja egyházát és szenteli meg, hogy benne, általa maga hajolhasson le a világ­hoz szeretettel és kegyelemmel. Felvetődik az ige kapcsán, vállaljuk ezt az eszközszerepet? S ha vállaljuk, jól végez- ziik-e? Értjük-e, mi az, amit Isten az ige és a szentségek ke­gyelme által kezünkbe adott? AZ ISTENTŐL KAPOTTAK KOMOLYAN VÉTELE. Szol­gálataim során történt: javában tart az istentisztelet. Népes család állít be a templomba egy pólyásgyerekkel. Tanakodás, rendkívüli keresztelő. Keresztelési szertartás, s elérkezik a kérdés: „akarjátok-e ... az evangélikus egyház tagja stb.” le­gyen? Az apa: Ez evangélikus templom?? Mi nem vagyunk evangélikusok. Elmentek két sarokkal arrébb. — Felsajdult bennem: fogalmuk sincs hová vitték a gyereket. Mit tudhatnak ezek a keresztségröl? ... Kollégát kérdeztem: hogy zajlottak le a szolgálatok? Jól, tegnapelőtt nem kellett „szövegelnem". Nyilván az igehirde­tésre gondolt!!! Hogyan végzi, ha „szövegelni” kell! Bég látott testvért kérdeztem, ritkán jár úrvacsorázni. — Nem tehetem, kocsim van, nem. ihatok. Mi ennek az úrva­csora?!? Istennek hála, temérdek az Isten kegyelmi ajándékaival élők pozitív, egészen más irányúi felfogása, sőt szolgálata. Istentől kapott eszközeinket szolgálatunkban halálosan ko­molyan kell vennünk (egyetemes papság)! A Ml SZOLGALATUNK AZ ESZKÖZ SZOLGÁLATA. Isten kezében eszközök vagyunk, akiken keresztül akarja Isten vég­hez vinni, emberközelbe eljuttatni mindazt, amit Jézus áldo­zata árán szerzett. Egy eset diagnózisának megállapításánál az orvosok sok műszerhez folyamodnak segítségért. A mi szolgá­latunkban ez nem így van. Nincs hőmérőnk, röntgenünk, sem- j mi művi berendezésünk, mellyel az emberek felé elvégzett ' szolgálatunkat rekonstruálni tudnánk. Istennek különös ke­gyelme, hogy mégis ránk, emberekre bízta ezt a szolgálatot. Eszköze lehetek Istennek, Ezt a szerepet jól csak úgy végez­hetjük el, ha megbízatásunkban teljesen Isten akaratának rendeljük alá magunkat. Senkinek nem segíthetünk oly lecke megoldásában, melyeket mi sem tanultunk meg Isten előtt. Minél jobban igyekezünk Jézus parancsa szerint élni, szolgál­ni, annál nagyobb hasznunkat veszi Isten üdvtervében. A JÖ ESZKÖZ HAGYJA, HOGY A MESTER VEZESSE ÖT, s általa végezze el művét. A családi életében meghasonlott, környezete felett uralkodó ember képtelen bánni a többi ilyen­nel. A lelki életében korlátolt soha nem értheti meg az ugyan­ilyen állapotban levőt. Ha mi magunk nem válunk alkalmas eszközökké az Isten országáért végzett szolgálatban, nem ne­velhetünk újabb eszközöket. Ez világos. Minden Isten ügyéért szolgáló embernek először „pácienssé” kell válnia ahhoz, hogy maga is alkalmas eszközként gyógyíthasson. Amit nem láttam, nem láttathatom meg. Amit nem éreztem át, személyesen npm érzékeltethetem. Amelyik útra nem lép­tem rá, arra nem vezethetek el senkit sem. Ahogyan élek, úgy szolgálhatok Istennek az egyházban az emberek között. AZ ESZKÖZ TISZTE HATALMAS FELELŐSSÉG. A Szent­lélek, az Isten' kegyelme nem közvetlenül, fizikailag érezhetően munkálkodik, hanem embereken, rajtunk keresztül!! Alkalmas eszköze vagyok-e Istennek? Szolgálatunkhoz adott segítséget: élő, ható igéjét. A kereszt- ség és úrvacsora, a bűnbocsánat szentségét. Ha érezzük, mit jelent ez, akkor tudunk jó eszközként szol­gálni velük. Vállaljuk ezt az eszköz szerepét! Solymár Péter Nyitott kapu — es itt evangélikus sseretetotthon A vallásszabadság országában Ezekben az években a ma­gyarországi evangélikus egy­ház 300 évvel ezelőtti gyász­évtizedére, a gályarabságra hurcolt prédikátorokra, a ten­gernyi fájdalomra, elnyomás­ra és .iogtiprásra emlékezik. Ma el sem tudjuk képzelni ta­lán, mit is jelentett az, hogy nem szólhat a harang, nincs evangélikus templom, nem le­het istentiszteletre menni, a lelkészek nem végezhetnek igehirdető, pásztori szolgálatot. Erre a nagyon szomorú kor­szakra gondolva annál jobban esik emlékezni egy' olyan idő­re. amikor hazánk területén, Erdélyben, három nemzet négy felekezetben élt szabad vallásgyakorlacban. Három nemzet: a magyar, az akkor külön nemzetnek számított székely és a szósz. A négy vallásfelekezet pedig az evan­gélikus, a református, a kato­likus és az unitárius volt. TUDJUK, HOGY A MOHÁ­CSI CSATAVESZTÉS UTÁN országunk három részre sza­kadt. Az északi és a nyugati rész a Habsburg császár ural­Egyliáztörténeti naptár Július 6. ötszázhatvan évvel ez­előtt, 1415. július 6-án szen­vedett máglyahalált Konstanz városában a nagy cseh előre- formátor, Húsz János. 12. Ötven éve, 1925. július 12- é.n halt meg Scholtz Gusz­táv, budavári lelkész, 1906— 1918 között a Bányai Egyház- kerület püspöke. 13. Öt ven éve, 1925. július 13- án halt meg Miskolcon Csengey Gusztáv lelkész és költő, az aszódi evangélikus gimnázium tanára, majd igaz­gatója. utóbb eperjesi teoló­giai tanár, végül a miskolci evangélikus Jogakadémia ta­nára, a Petőfi Társaság tagja (sz. Komáromban, 1842-ben). 13. Kétszáznyolcvan éve, 1695. július 13-án alapította A. H. Francke a világhírűvé vált hallei árvaházat. 18. Negyven évvel ezelőtt, 1935. július 18-án halt meg Kiss István sámsonházi lel­kész, a Dunán-inneni Egyház- kerületnek 1922—1935 közötti püspöke. 28. Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1750. július 28-án halt meg Lipcsében a zenetörténet egyik legnagyobb lángelméje, a protestáns egyházi zene fe­jedelme: Johann Sebastian Bach (sz. 1685). F. T. EGYESÜLNEK A NAMIBIA! EVANGÉLIKUS EGYHAZAK A Namíbiában (Délnyugat- Afrika) eddig önállóságát me­reven őrző, fehér egyháztagok­ból álló Német Evangélikus Egyház Minata április 20-án úgy döntött, hogy belép a Dél­nyugat-Afrikai Egyesült Evan­gélikus Egyház tagegyházai közé. A döntés jelentősége abban van, hogy a 13 ezer fe­hér egyháztagot 17 gyülekezet­ben összefoglaló német egyház eddig ellenezte az egyesült egyház mintegy 320 ezer fekete egyháztagot tömörítő közössé­gével az egységet. Most — egyenlőre csak egyházi kere­tekben — Namíbia evangéli­kusai elutasították Dél-Afrika fajüldöző kormányának a fe­ketéket sújtó és megkülönböz­tető politikáját. Amint arról előző híradásainkban már sok­szor beszámoltunk, Namíbia lakosságának kereken a felét kitevő evangélikus testvéreink társadalmilag és politikailag függetlenséget és szabadságot követelnek országuknak, ame­lyik egyenlőre az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatko­zó döntése" ellenére is Dél-Af­rika fennhatósága alá tartozik, (lwi) GHANA A világ országai között Gha­na az első helyen áll százalé­kos arányban a különböző szembetegségek és a vakság elterjedése tekintetében. Kü­lönböző missziós társaságok most együttes akcióra készül­nek a betegségek leküzdésére a fiatal afrikai állam hivatalos egészségügyi programja ke­retében. Ágogo városának kór­házában a Christoffel misszió megkettőzte évi hozzájárulá­sát és új szemklinika építését vállalta. A ghanai kormány átvállalta a missziói kórházak­ban dolgozó összes ghanai ál­lampolgár fizetését.’ (epd) ma. a középső hatalmas ék tö­rök rabiga alatt gyötrődött, míg Erdély továbbvitte a ma­gyar állam szellemi, művelő­dési. sőt gazdasági életét. Martinuzzi, Fráter György a német és török között nagysze­rű politikai érzékkel önálló, szabad politikai életet biztosí­tott Erdélynek. A későbbi nagy erdélyi fejedelmek korában Erdély valóságos „tündérkert’ volt. Erdély volt akkor Ma­gyarország! Az egyik 1550. június 22-én tartott tordai országgyűlésen kimondták: „ki-ki maradjon meg Istentől neki adott és en­gedett hitében és senki se háborítson mást vallásában!’’ A 16. század közepén ilyet or­szággyűlési határozatban ki­mondani páratlan dolog volt Európában! Nyugaton, a né­met—római császárság tei’üle- tén ádáz vallási torzsalkodások és harcok dúltak. A földesurak nem kérdezték meg alattvaló­iktól. a parasztoktól, hogy mi­lyen papot akarnak, ferencest, vagy Wittenbergben tanul­tat-e? Akié a birtok volt, az parancsolt a vallás dolgában. A protestáns felekezetek sza­bad vallásgyakorlatának tör- vénybeiktatósa természetesen nem azt jelentette, hogy Er- délybeh „négy államvallás” lett, hanem azt, hogy az ál­lamhatalom a kiélezett viták és vallási harcok idején a ver­sengéseket. káros vetélkedése­ket és összetűzéseket igyeke­zett tompítani. Az államveze­tés megértő türelemmel az ors2ág békességes fejlődését tartva szem előtt igyekezett az állampolgárok között szabad­ságot, de józan jogvédelmet is biztosítani. A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN, 1542—45 KÖRÜL minden erő­szak ellenére, hősi harc nyo­mán már szinte az egész Ma­gyarország a reformáció olda­lán állt. Először a lutheri re­formáció hódított hatalmasan. Később egy-egy határozott egyéniségű református más­más irányba ragadta magával á tömegeket. Tiszántúl és Er­délyben csakhamar a helvét, református irány hódított nagy területeken Kálmáncsehi Sán­ta Márton és Méliusz (Juhász) Péter hatására.' Erdélyben a reformációnak három ága is elterjedt, az evangélikus, a re­formátus és az antitrinitariz- mus, mai szóval: unitárius val­lás. Ez utóbbi főfészke Kolozs­vár. János Zsigmond fejedelem udvara, Gyulafehérvár, Er- déiy fővárosa volt. Később ez a Dávid (Hertel) Ferenc ala­pította unitárius mozgalom meghasonlott, túlzásokra ra­gadtatta magát és szinte tel­jesen elvesztette jelentőségét. A székelyek általában meg­maradtak a római katolikus vallásban, amely pedig a 16. században hazánkban nagyon áléit állapotban volt. De ro­mánok is nagyobb számban voltak már akkor Erdélyben. Részükre egy cirillbetűs ká­tét, talán Luther Kiskátéját adták ki. A „román vallás”, az ortodox egyház csak jóval később, 1791-ben kérte a sza­bad vallásfelekezet szervez­kedési jogát, de már akkor a bécsi császártól. A lutheri re­formáció Erdélyben jobbára a kereskedő és iparos szászok között terjedt el Honterus Já­nos reformátor: munkája nyo­mán. Honterus szervezte meg az egész erdélyi szász evangé­likus egyházat. Ez volt az el­ső. erős egyházi szervezkedés Erdélyben! Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy egy-egy nép lelkülete választott magának vallást, mintha a magyar lé­leknek az egyszerű meszelt falú templomban folyó „litur­giáiban” istentiszteletet tartó kálvini vallás, míg a német és székely „léleknek” a misztiku- sabbnak vélt lutheri, vagy ka­tolikus vallás felelne meg in­kább. Mint láttuk nem erről van ezó. ERDÉLY A 16. SZÁZAD­BAN EGYEDÜLÁLLÓ JE­LENSÉG VOLT a zavaros és főként vallásháborúkkal gyö­tört Európában. A vallássza­badság Erdély kis .,békeszige­tén” menedéket találtak azok, akiket hitükért üldöztek: ma­gyarországi protestánsok, len­gyel unitáriusok, kisázsiai ör­mény-keresztyének ... Ha ép­pen katolikus volt is az er­délyi fejedelem, mint pl. Bá­thory István, Erdélyben akkor is nyugalom volt és a különbö­ző bibliai tanítást hangsúlyo­zó keresztyén felekezetek há­borítatlanul éltek itt. Európa egén a 16. század­ban sötét, félelmetes felhők gomolyogtak. De a kis Ex-dély felett felszakadt a felhő, kék égen verőfényesen sütött a szabadság napja. Csak ez, — sajnos — nem tartott nagyon sokáig. Sümeghy József Az első vér tanú V. A tirpákok földjén — Nyíregyháza Csel 6, 8—15. 7, 54—59 őseink iránti hálával, és tisztelettel nevezzük így — azt az eredetében szlovák anya- nyelvüektől lakott vidéket, — ami Nyíregyházán és a köröt­te gyűrűző tanyavilágban te­rül el. Munkájának szorgalma, hazája és egyháza iránti hű­sége méltán váltja ki ezt fnind- azokból, akik közelebbről is megismerik ezt a népet. Itt él hazai evangélikusságunknak egy jelentős része, Akiknek diakóniába torkolló hitét bizo­nyítja az a két szeretetintéz- mény is, melyek nyíregyházi gyülekezetünkben végzik szol­gálatukat: a Szeretetotthon és az Blim. Akik nem jártak köztünk lehet, hogy azt gon­dolják: „micsoda teher” — a rendszeres gyülekezeti gondok mellett — idős asszonyok és beteg gyermekek életterhét is hordozni? Nekünk ajándék és mindennapi öröm. — Most nem is akarok mást. mint e mellé az örömünk mellé invi­tálni Lapunk olvasóit. Hadd legyen az közös, — egész egy­házunk öröme! S hadd legyen közös a hálaadásunk is ezért a szolgálatért. MINDKÉT OTTHONUNK GYÜLEKEZETI TAGOK ADOMÁNYÁBÓL jött létre. Álljon itt emlékeztetőül a ne­vük, — serkentve minkét ál­dozatuk példája — ma meg­tenni, amit Isten ránkbízott. A Szeretetotthon alapítója: Bo­gár Lajos és Neje, az ÉLIM Gyermekotthoné: Soltész Gyu- láné. De azóta is a hívek sze- íetete kíséri, hordozza ennek a két intézményünknek a szol­gálatát. Nem is lehetne elkép­zelni Gyülekezetünk életét, a nekik adott rendszeres segít­ség nélkül. — Ha jön ádvent, az nálunk nemcsak a Krisz- tus-várás szent ideje, hanem ilyenkor kezdődik el a csiga­Az Élim homlokzata tészta-készítés a Szeretetotthon számára. Azt hiszem nem túl­zók, ha azt mondom: legalább 300 asszony és leánytestvérünk vesz részt ebben a szolgálat­ban. Kisebb részük magában az Otthonban, nagyobb részük kühn a tanyákon. Mint régen a tollfosztóba, úgy jönnek ösz- sze a testvérek, s éjszakába nyúlóan szorgoskodnak a ke­zek. A lelkészeknek pedig al­kalom nyílik énektanításra, gyülekezeti dolgok megbeszé­lésére. a közös igeolvasás és imádság mellett. Évente" két­három — nagy lelkesedéssel előkészített — szeretetvendég- ség, ugyancsak a Szeretetott­hon lakóiért mozdítja meg a szíveket. Minden nyáron pe­dig, egy-egy tanyabokor népe, vendégül látja az „élimi” gyermekeket. S e kirándulás­nak az élménye, hetekre jelent örömöt a számukra. Ősszel, ha érik a „Jonathán” s elkezdődik az „őszi hajrája” a betakarí­tásnak, az „természetes”, hogy jut idő összegyűjteni és eljut­tatni — mindkét otthonunk számára — a nyírségi arany­homok, meg a szorgos kezek termelte kincseket. Hogy mi­lyen örömet jelent ..pótmamá­nak’' lenni s egy élimi gyer­mekűnknek valamit is adni ab­ból a szeretetből. amit az is­meretlen „édesszülő” sohasem adott meg, — csak azok tud­ják. akik ebben a szolgálatban részt vesznek. Elmondhat­nám gyermekeink, ifjúságunk szolgálatát, akik szeretetekkel annvi örömöt hoztak ottho­naink sok lélek-fájdalmat ta­karó falai közé. DE LEHET, HOGY MÁR VALAKI TÜRELMETLENÜL KÉRDI: és mikor hallunk a nyíregyházi szeretetotthonok­ról? Hiszen én eddig is azokról beszéltem. — Nekünk ezt je­lenti: a diakónia, a szeretet­szolgálat sok örömét. Olyan nevelőiskolát Gyülekezetünk számára, ahol hosszú évtizedek óta tanuljuk: a hit szeretet- gyümölcsöt érlel, s ez az igazi Krisztus-szolgálat! Az ebben felnevelődött fiataljainkat, fér- fivá-asszonnyá érett híveinket nyugodt szívvel látjuk a most épülő gyárak gépsorai mellett; kórházak betegágyai fölé ha­jolva; vagy nagyszerű áruhá­zaink pultjai mögött dolgozva. Ok ott is a rég megtanult dia- kóniai mozdulatot folytatják: Krisztust — a felebarátban kell szolgálni! A SZERETETOTTHON 14 IDŐS TESTVÉRÜNKRŐL tud gondoskodni, életük legnehe­zebb s néha legelhagyatottabb szakaszában. Endreffy Jánosné egyik lelkészünk felesége irá­nyítja ezt a szolgálatot, több mint két évtizede. A lassan kicsivé váló. otthon bővítését tervezik a közeljövőben meg­valósítani. Amihez ugyancsak, — egyik nemrég elhunyt hit­testvérünk — nagyobb adomá­nya teremtette íneg az anyagi feltételeket. AZ ÉLIM GYERMEKOTT­HONBAN 32 LEÁNYGYER­MEK gondozását, ápolását lát­juk el Államunk nagyon je­lentős segítségével. Ennek na­gyobb mérvű átépítése éppen napjainkban folyik. S remény­ségünk szerint a jövő eszten­dő végén, teljesen felújítva, jobb körülmények között vé­gezhetjük itt is a szolgálatot. Az Élim vezetője, Szokol Ilona testvér 55 éve áll ebben a szol­gálatban. Isten adjon Egyhá­zunknak sok olyan munkást, aki egy életet áldoz a diakó- niára. A „TIRPÁKOK FÖLDJÉN” JÁRTUNK. De látva egy gyü­lekezet diakóniában átélt örö­meit, — remélem mindnyájan — „otthon éreztük” magun­kat. Csizmazia Sándor Vajon van-e olyan valaki, akiért mindent oda tudnátok adni, akár még az életeteket is?! Bizony nehéz kérdés ez, hiszen senki sem születik bá­tor hősnek. István, az első keresztyén vértanú sem akart hős, lenni. Egyszerű diakónus volt, aki azonban nemcsak kétkezi szol­gálatával, hanem szóval, hir­detett igével is bizonyságot tett élő Uráról, Jézus Krisztus­ról. Ö is elmondhatta volna Pál apostollal együtt: „Nem szégyenlem a Krisztus evan­géliumát ..De nem titkolta el Isten ítéletét sem. Így, mi­kor koholt vádak alapján el­fogták és a főpapi tanács előtt kihallgatták. bátran vádlói szemébe vágta, hogy szemben állnak Isten akaratával, Szent­leikével, és Isten Fiának gyil­kosaivá lettek. Ahogy a szólás-mondás is tartja: az igazság sokszor na­gyon fáj. S István szavai igen keményen találták el hazug bírált. A vádlókból vádlottak lettek, akik nem tudtak sem­mit se felhozni mentségükre. Kegyetlen dühükben nem lát­tak más utat, mint elnémítani az Isten ítéletét bátran hirde­tő diakónust. Igaz szavaira csak kövekkel1 tudtak vála­szolni. Megragadták és kihur­colták a városon kívülre, ahol a kor kegyetlenül véres szo­kása szerint halálra kövezték. De István élete utolsó per­céig megmaradt Jézus hű kö­vetőjének. - Nemcsak életével prédikált Uráról, de még ha­lálává T is Róla tett bizonysá­got. Emlékeztek, mit csinált Jézus a kereszten? Igen, imád­kozott. S István, hű tanítvány­ként ebben is követte Mes­terét. Élete utolsó perceiben is ‘ van még ereje Imádkozni: „Uram, Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!” — kiáltotta. S imádsága nem maradt vá­lasz nélkül. Jézus bűnbocsátó szeretete élete utolsó pillana­tában még ahhoz is ad neki erőt, hogy kimondjon egy olyan nagyszerű mondatot, mellyel szintén Krisztus nyo­mába lép. Emlékszünk még a Megfeszített első szavára a ke­reszten? „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” S mikor István a súlyos kövektől háláira seb­zetten utoljára emelte föl te­kintetét bősz gyilkosaira, így tudott imádkozni: „Uram, ne tulajdonítsd nekik ezt a bűnt!” íme, Jézus bűnbocsátó szere­tete nemcsak élni, de meghal­ni is adott erőt hű tanújának. Hála Istennek, ma nem kell attól félnünk, hogy Krisztu­sért ilyen keserves halált kel­lene szenvednünk. Hitünkért nem üldöz és bántalmaz sen­ki. De értünk szenvedett es meghalt Urunk, valamint az Istvánnal kezdődő keresztyén vértanúk bátor serege arra kö­telez minket, hogy ne csak szóval, hanem magatartásunk­kal. tanulásunkkal, munkánk­kal, egész életünkkel Róla ta­núskod jurk, tegyünk bizony­ságot Jézusról. Nekünk az a küldetésünk, hogy éljünk Jézus Krisztusért, aki tanítványait a bátor ta­núskodásra biztatta: „aki val­lást tesz rólam az emberek előtt,,én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt...” Jézus egyszer már tanúsko­dott mellettünk életével és vé­rével a golgotái kereszten. Most rajtunk a sor! ► t Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom