Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-20 / 29. szám

Espereseinké a ssó A Bács-Kiskim Egyházmegye Múlt évi országos közgyűlé­sünkön a püspök-elnöki jelen­tés az egyház egységének fel­fedezéséért adott hálát és ki­fejezte annak szükségét, hogy ez az egység nyilvánvaló is legyen, < többek között az egy­házmegyék gondolkodásában és szolgalatéban is. Sajnos egyházmegyénkben is vannak nyomai annak, hogy ez a gon­dolkodás hiányzott a múltban. Az egyházmegyét amolyan „érdekképviseleti szerv”-nek látták az országos egyház fe­lé. Ma már tudatosan járunk azon az úton, mely szerint az egy, magyar evangélikus egy­ház tagjai vagyunk és az egy­házmegyei vezetés szerepe is inkább az, hogy segítsen ab­ban, hogy az egyház élő orga­nizmusában minden sejthez, a legkisebb szórványgyülekezet­hez is eljusson az egész élő test minden gondja és öröme, az egyház szolgálatát pedig a legapróbb részletekig hassa át a diakóniai teológiában kife­jezésre jutó egységes alapál­lásunk. BÁCS-KISKUN MEGYE AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB TE­RÜLETŰ MEGYÉJE. Ezen a Duna—Tisza-közi tájon 11 anyagyülekezetbe toborzódnak az evangélikusok, kettő közü­lük társult (Csengőd és Páhi), a tizenkettedik éppen most e sorok írása idején társul egy erősebb gyülekezethez. (Bocsa —Tázlár.) Végletek egyházmegyéjének is lehetne mondani. Van itt 10 ezer lelkes „tömb-gyüleke­zet" és van olyan, mely csupa egyforma kis részekből tevő­dik össze és a sok kicsi erősö­dik gyülekezetté. A kettő kö­zötti átmenet mutatja, hogy az élet ezen a tájon nem egyfor­maságokat, hanem tarka képet rajzol. NÉGY „TÖMBGYÜLEKE- ZETET” TARTUNK NYIL­VÁN, ezek Kiskőrös, Soltvad- kert, Harta és Dunaegyháza. Valamennyiben egy közigaz­gatási községen, ill. városon belül élnek a gyülekezet tag­jai, ezernél nagyobb lélek- számban. Azért ne gondolja senki, hogy problémamentes az életük. Kiskőrösnek és Solt- vadkertnek nem anyagi ter­mészetű gondjaik vannak, in­kább helyzetük felmérésével és értékelésével kapcsolatos gondjaik. A kisparcellás sző­lőművelésről mind erőtelje­sebben térnek át a nagyüzemi szőlőművelésre. Számítani kell a struktúrák megváltozására. Ezenkívül Kiskőrösön most kezdődött el a városiasodás folyamata az emberek tudatá­ban. Milyen jó, hogy országos egyházi látószögből kaphatnak segítséget munkájukhoz az ott szolgáló lelkészek, s az egy­házmegyei vezetés is ezt a se­gítést igyekszik nyújtani az ott folyó szolgálathoz. A har- tai és dunaegyházi gyülekezet csatlakozik még ehhez a tömbhöz. Mindkettő jó példa arra, hogy a szocialista útra tért faluban hogyan találhat­ja meg helyét kiegyensúlyo­zottan a diakóniai struktúrájú gyülekezet. AZ EGYHÁZMEGYE TÖB­BI GYÜLEKEZETE SZÓR­VÁNY. A fentiek közül mind­össze Haltához tartozik na­gyobb szórványterület, a többi csak önmagában van. Kecske­mét, Kiskunhalas, Baja, Apos- tag, Csengőd—Páhi és Kis- apostag helységekben sehol sincs a gyülekezeti lélekszám ezren felül, még a szórvány­területtel együtt sem. Ezek a gyülekezetek nagyrészt a tipi­kus alföldi tanyavilágot fog­ják össze. Itt a szolgálatnak igen sok a nehézsége. A lel­kész tanyától tanyáig poros dűlőutakon jár, az istentiszte-, leti helyek száma is meglehe­tősen szétforgácsolja a lelké­szek erejét és idejét. Kecske­méthez 27 község, Bajához 26, Kiskunhalashoz és Hartához 17—17 község tartozik még, de a Csengőd—Páhi társgyüleke­zetben is 8 község tömörül. Fárasztó, nehéz szolgálat egy ilyen gyülekezetben pl. az ün­nepi istentiszteletek ellátása. A lelkész még gépkocsival is állandóan úton van. Igyek­szünk segíteni ezeken a gyüle­kezeteken. Az egyházvezetőség három gyülekezetbe juttatott már ajándék-gépkocsit. EGYHÁZMEGYÉNK 1971- BEN készített először TÁVLATI TERVET a szolgá­lat folytatására vonatkozóan. Ebben két társítást láttunk megvalósíthatónak. Egyik Csengőd és Páhi gyülekezetei­Erdemes megnézni Aszódon BUDAPESTTŐL 40 KM-RE a 3-as főúton, gépkocsival, autóbusszal vagy vonattal alig 1 órányi utazással közelíthető meg Aszód. Utcái, épületei magukon viselik az elmúlt 250 esztendő nyomait. A 18. szá­zad elején nemesi település volt, 1782-től pedig mezőváros lett. az utóbbi évtizedekben Az aszódi templom oltára járási központ, néhány éve pedig nagyközség. A lakosság száma 6500. Evangélikus gyü­lekezetünk 1200 taggal él itt. Templomunk (a dombtetőn áll) községünk legrégibb épü­lete. Egy — 14. századból szár­mazó — rom-templom falait felhasználva épült fel 1722 tá­ján. Ekkor épült az oltártér is. Többszöri — szükségszerű — átépítés, után alakult ki' a templom mai formája. 1759- ben épült a torony. 1819-ben a karzatot építették újjá és az orgonát cserélték lei újra. 1853-ban pedig a kidőléssel fenyegető falakat megtámasz­tották a külső támpillérekkel és a tetőt átalakították. AZ OLTÁR MAGYAR EVANGÉLIKUS TEMPLO­MAINK EGYIK LEGÉRTÉ­KESEBBJE. A 18. század ele­jén (1722—1727 táján) Pod- maniczky János patrónus megbízásából a Felvidékről jött fafaragók készítették. Ba­rokk stílusú. A főkép a Szentháromságot, az alsó kép az úrvacsorát, a felső pedig Jézust a sírban ábrázolja. Az embernagyságú szobrok pedig az evangélisták: Márk, Lu­kács, János, Máté sorrendben — lábuknál a szokásos szim­bólumokkal. A csúcson pedig a megdicsőült Krisztus szobra áll, pásztorbottal — a gyüle­kezet pásztoraként. — Bár restaurálásra szorul az oltár, de így kopott állapotában is szép benyomást keltő. — Az oltártér alatt a Podmaniczky rokonság kriptája van. ÉRDEMES MEGNÉZNI A PODMANICZKY-KASTÉLYT IS (sárga színű). Igen szép, jó karban levő ,.U”-alakú épület. A középső, erkélyes része 1722 táján épült, a két oldalszárny pedig 1772-ben. A díszterem­ben látványos — a restaurálás alatt álló' — Kr acker -freskó. A 19. század elején épült Széchenyi-kastély klasszicista stílusával hívja fel az idelá­togatók figyelmét. A PETŐFI MÚZEUMBAN pedig Petőfit kísérhetjük vé­gig Pest megyén, megismer­kedhetünk a Galga mente népviseletével és a régészeti kutatások leleleteivel, s a vál­tozó témájú időszakos kiállí­tásokkal. Az épület falán Csengey Gusztáv szép szavai emlékeztetik a látogatót arra. hogy „Petőfi Sándor itt járt iskolába 1835—1838-ig”. Az utcákat járva néhány jeles aszódi személy nevével Is találkozunk: Csengey utca. Koren István köz, Szontágh lépcső — és természetesen Petőfi utca. Detre János nek összevonása, ez megtör­tént 1972—1973 folyamán. A másik most van folyamatban: Bocsát Soltvadkerthez, filiáját Tázlárt pedig Kiskunhalashoz kapcsoljuk. A bócsai gyülekezet tipikus esete volt a bevezetőben el­mondottaknak. Egy emberöl­tővel ezelőtt szorgalmazták önállósulásukat, sok közegy­házi segítséggel, támogatással igyekeztek épületeket felállí­tani, gyülekezeti termeket ki­alakítani. Ma pedig az a hely­zet, hogy a tanyákról csak kis részben költöznek a közben kialakult község területére, nagyobb részben inkább visz- sza Soltvadkertre. A mostam társítással a szolgálat folya­matossága megoldódik. de hátra van még az épületek gondja. Van olyan tanyasi templomunk, amely mellől „elköltözött” a gyülekezet. A JELLEGZETESEN SZÓR­VÁNYPROBLÉMA Kecske­méten, Kiskunhalason és Ba­ján jelentkezik, ahol az anya­gyülekezet is szórvány — egy nagy város területén szétszór­tan élnek a gyülekezet tagjai — és a környékén levő falvak­ban is csak egy-két család, 10 —70 lélekszámú gyülekezet található. Hitre, erőre és bá­torításra különösen itt van szükségük a lelkészeknek, presbitereknek és híveknek is. Az egyházmegyei presbitérium rendszeresen figyelemmel kí­séri a szórványokban folyó munkát és most ez évben ép­pen azzal a tervvel foglalko­zik. hogy mi módón lehetne segíteni őket testvéri összefo­gással. Az év elején megvizs­gáltuk és újra beosztottuk a gyülekezetek területét. Most pedig presbiteri konferenciá­kon és minden közös alkalmon beszélünk arról a tervről, mely a kis és nagy gyülekezetek egyenlő teherhordozását segí­ti elő. A szórvány gyülekeze­tek tagjai lélekszámarányban sokkal többet adnak gyüleke­zeteik és a közegyház céljaira, mint a nagyobb, tömbgyüleke­zetek tagjai. Tudatosítjuk a presbiterekben és a gyüleke­zetek tagjaiban egyaránt, hogy ne csak „saját kerítésükig nézzenek, amikor megtervezik gazdasági életüket, hanem közegyházi látással az ország­ban élő evangélikusokat lás­sák. Tudjuk, hogy ehhez nagy „szemléletváltozásra” van szükség gyülekezeteinkben, de az egyházmegyei presbitérium ezt bátran felvetette és szol­gáljon ez a néhány sor is se­gítségül azoknak, akik az egy­ház szolgálatát a mában nem az „egyes gyülekezetek” szem­léletével, hanem a „közegy­ház” szemléletével tudják és akarják látni. Tóth-Szüllős Mihály Bethlen Iván: Húszéves fiú a műtőasztalon Testvér, aki itt ülsz mellettem az operációs teremben, fehér kabát van rajtad, és fürgén jegyzed a tanár szavait, testvér, tedd félre azt a ceruzát. Ne akarj cinikus orvos lenni, akinek ez itt csak egy „érdekes eset”, hiszen láttam, végigvonaglott valami az arcodon, mikor észrevetted, hogy húszéves sincs még a beteg. Édesanyádra gondoltál, aki otthon mazsolás kaláccsal és babusgató csókkal vár, és egy kislányra, akit te vársz este, és labdára, evezésre, nyárra, vízre, tavaszra, életre, kacagásra. De ez csak egy vonaglásnyi pillanat volt, aztán »vetted a ceruzát és jegyezted az esetet. Gyomorfekély. Elhanyagolt állapot. Különös foltok a röntgenképen. Most nyitja fel a gyomrot a professzor. Vér. Hat pár orvosi szem hajol fölébe. Szájuk előtt vattacsomó. Hangjuk tompa. A beteg el van altatva, de ha ideget ér a kés vagy a szorítócsipesz, felhördül, felbőg, mint a beteg állat. És az édesanyja kinn reszket a műtő előtt... Testvér, hallod? Dobd el azt a ceruzát, kinn egy kiégett, agyonsírt szemű anya támaszkodik a néma falnak, szeme maga elé mered (látod?, én tisztán látok most a falon át!), és ködös aggyal csak ezt motyogja: „Fiam, Fiam.” És remél, ó, hogy bízik most Istenben. Nem tudja, amit mi már régen tudunk, hogy hiába minden operáció, exitus in paucis diebus. Mondhatnám közönséges nyelven is, hogy (hajolj közelebb) halál néhány nap múlva, de félek, hogy ezt még eszméletlenül is meghallja ez a sápadt félhalott, hogy meghallja az a fekete kendős édesanya a véres falakon át. Es berohan lobogó hajjal és őrült (vagy szent) szemekkel, ölébe kapja a fiát és vijjogva, búgva viszi haza, és életet akar csókolni nyitott sebébe fogantató édesanya-csókkal. Mert van egy húszéves fia. Annyi idős, mint te vagy én. És halott. (Ne sírj, testvér.) A. műtő ablaka alatt virágban áll a hársfa. Megjelelt „AZ ERDÉLYI HELIKON KÖLTŐI (1928—1944) című kötetben. Badacsonytomaj protestáns ima­ház: a hónap glső vasárnapján de. 9. Balatonakali evangélikus tem­plom: a hónap utolsó vasárnapján du. y*2. Balatonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Balaton- boglár református imaház: a hó­nap“ első vasárnapján du. fél 3. a hónap harmadik vasárnapján de. 9. Balatonfenyves református Imaház: a hónap első vasárnapján de. n, a hónap harmadik vasárnapján du. з. Balatonfüred református tem­plom: a hónap utolsó vasárnapján de. 8. Balaton fíi/íő református templom (József Attila u.): a hó­nap első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonkenese református templom: a hónap utolsó vasár­napján du. 3. Balatoniéiig reformá­tus imaház: a hónap első vasár­napján du. 5. a hónap harmadik vasárnapján de. fél ll. Balaton­szárszó evangélikus üdülő (Jókai и. 41.): minden vasárnap de. 10 és református templom: a hónap má­sodik és negyedik vasárnapján de. 10. Balatonszemes evangélikus ima­ház (Fő u. 32): a -hónap második es negyedik vasárnapján de. fél 9. Balatonszepezd: a hónap harmadik vasárnapján du. 3. Balatonvilágos Drenyovszky-villa (Zrínyi u. 30.): júUusban és augusztusban minden vasárnap du. 3. Fonyód protestáns templom: a hópap első vasárnap­ján de. fél 10 a hónap harmadik vasárnapján tíu. fél 5. Gyenesdiás evangélikus szeretetotthon (Béke u. 57.): minden vasárnap de. 10. Keszthely evangélikus templom (Deák Ferenc u. 18.): minden va­sárnap de. 10 Kőröshegy reformá­tus templom: a hónap második va­sárnapján du. 1 Kővágóörs evan- élikus templom:. minden vasárnap e. ll. Révfülöp evangélikus tem­plom : a hónap első vasárnapját ki­véve minden vasárnap de. 9. Sió­fok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. ll. Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.); a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca pro­testáns templom (Darányi u. 1—3.): a hónap második vasárnapján du. 4, a hónap negyedik vasárnapján de. 10. Zamárdi evangélikus ima­ház (Aradi u. és IV. köz sarok): a hónap második és negyedik vasár­napján de. tél u>. Zánka evangéli­kus tmaház: a hónap első és har­madik vasarnapjan de. n. Emberek a fjtkion Riasztó hírek keltek szárnyra vagy két héttel ezelőtt. Egyre több helyről jött a tudósítás: áradnak a folyók. A rendkívüli mértékű esőzés Európaszerte sok problémát okozott s a folyók szintje nálunk is egyre emelkedik. Veszély fenyegeti a még lá­bon álló gabonát, a virágzó kukoricát, a cukorrépaföldeket, ál­talában az ország jövő évi kenyerét, élelmét és takarmányát. A megáradt folyók és a belvizek elöntéssel fenyegetik több évtizedes tervszerű építőmunkánk eredményeit, utakat, vas­utakat, gyárakat és lakóépületeket. Sokak emlékezetében fel­rémlik a néhány évvel ezelőtti szomorú kép a tiszántúli ára­dásról, amely olyan nagy károkat okozott közösségeknek és egyéneknek egyaránt. Micsoda óriási anyagi kárt jelent az árvíz! Mennyi szorongást és félelmet keltenek az emberben az ilyen riasztó hírek! NEM ÉRTE VÁRATLANUL ES KÉSZÜLETLENÜL a most kialakult helyzet vízügyi hatóságainkat és az árvízvé­delmi szerveket. Sok év tapasztalatai alapján évtizedes terv­szerű és céltudatos munkával kiépült a tájékoztatás hálózata, kialakult a felderítés módszere. Ma már jó előre tudják, hol, mikor és milyen mértékben számíthatunk árvízveszélyre. Sok éves munkával megerősítették a gátakat, biztosították a tele­püléseknek. ipari létesítményeknek, az út- és vasúthálózat­nak védelmét. Évről évre folyik a különböző védelmi rendsze­rek tervszerű kiépítése és korszerűsítése. Elegendő szállítóesz­köz áll rendelkezésünkre, hogy a meglevő gátak megerősítésé­re vagy az újabbak építéséhez szükséges anyagokat kellő gyor­sasággal a veszélyeztetett szakaszokhoz eljuttassák. Felkészül­tek az esetleg veszélybe kerülő emberek, jószágok és anyagi javak mentésére. Ami a sok veszélyt átélt ember számára riasztó hír, az az árvízvédelmi szervek számára jeladás a kü­lönböző fokú védelmi készültség elrendelésére, a veszélyezte­tett helyek megerősítésére, az egész kiépített apparátus moz­gósítására. ORSZÁGUNK NÉPE IS KÉSZENLÉTBEN ÁLL. A sok fel­készített eszköz önmagában még nem segít, csak akkor jelent mindez védelmet és biztonságot a pusztító áradat ellen, ha emberek állnak a gáton. A nyugtalankodók és szorongok meg­nyugtatására szolgál, hogy van elegendő kiképzett szakembe­rünk, aki tudja tervszerűen irányítani a munkát, aki tudja ke­zelni a gépeket és tudja, hogy mi a leghatásosabb védekezés egy-egy váratlan fordulat esetén is. De nemcsak a szakembe­rek állnak készenlétben. Ennek a tervszerű, előre felkészített védekezésnek fő ereje éppen abban van, hogy szinte kivétel nélkül mindenki kész odaállni a gátra, ha arra szükség van. Ma talán még csak egy-kétezer ember dolgozik a különböző árvízvédelmi berendezéseken. De amikor a szükség úgy kí­vánja, órákon belül megsokszorozódik ezek száma. Munkások, parasztok, értelmiségiek, idősebek és fiatalok, katonák és diá­kok összefogva küzdenek a pusztító, romboló vízáradat ellen és mindent elkövetnek annak megfékezésére. ÉS EBBEN ÉPPEN EZ A NAGYSZERŰ ÉS BÍZTATÓ: ez az együttes készenlét, vagy ha kell, együttes küzdelem. Egy niást segítve, támogatva, óvni és menteni minden értéket. Az a csodálatos, szép és lelkesítő, hogy itt mindenkire lehet számí­tani, itt mindenki kész még testi vagy anyagi erején felül, is mindent megtenni a veszély elkerülésére, vagy ha úgy adódik, a károk helyreállítására és pótlására. Mindenki tudja, érzi: azt óvjuk-mentjük. ami a mienk, mindnyájunké. Mindenki erköl­csi kötelességének érzi, hogy kivegye részét ebből a küzdelem­ből. ÍGY LATJUK, MINDNYÁJAN TAGJAI VAGYUNK EN­NEK AZ EGYÜTTESNEK. Ami napjainkban a gátakon tör­ténik, az egy sajátos területen gyakorlati megvalósulása és megvalósítása a nemrégen újra meghirdetett szövetségi poli­tikának. És ebből az együttes küzdelemből közösséget formáló új erő fakad, amely a vész elmúltával a békés építőmunka folytatását teszi még inkább lehetővé. dr. Muntag Andor Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lel­készeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiá­ra felvételüket óhajtják, fel­vételi kérvényüket — az Aka­démia Felvételi Bizottságához címezve az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest, XIV., Lőcsei út 32.) címezve küldjék meg. A felvételi kér­vény beadásának határideje 1975. augusztus 15. A katona­köteleseknek azonban 1975. július 15-ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmá­nyokat kell mellékelni: 1. szü­letési bizonyítvány, 2. a leg­magasabb iskolai végzettség bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását - és keresetét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai ta­nulmányokra és lelkészi pá­lyára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes ön­életrajz, mely feltárja a kér­vényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lel­készi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi mű­ködésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és eset­leg még a vallástanító lelkész­nek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lel­készi pályára való alkalmas­ságáról. aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipász­tora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvény­nyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvetlenül az Akadémia dékánjának címez­ve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megje­löléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság dönté­sét, felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anya­gáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kö­telezően lakói a Teológus Ott­honnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanul­mányi eredményt elért és rá­szoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztési csomagok feladásában szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1, után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. \ i í I Istentiszteletek a Balaton mellett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom