Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-20 / 29. szám

A hiteles keresztyénség Mt 7, 15—23 Kellemetlen, ha egy autó nem azt nyújtja, amit a róla szóló műszaki leírás alapján várhatunk. Ha lassúbb a gyorsulása, több a fogyasztása és kisebb a teljesítménye. Kellemetlenebb, ha egy emberről kiderül, hogy nem olyan, amilyennek mutatta magát, amilyennek mondták, vagy amilyennek gondoltuk és re­méltük. A legkellemetlenebb, ha az a személy, akiben csalód­tunk, a munkatársunk, a barátunk, netán a férjünk, vagy a fe­leségünk. 1. NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK ... Ez a megállapí­tás érvényes a keresztyénekre is. Nem biztos, hogy aki keresz­tyénnek látszik, valóban az is. Az álszent tetszeleghet a szentek tisztaságában. Az engedetlen megjátszhatja az istenfélőt, a fös­vény az adakozót, a kapzsi az önzetlent, a hamis az igazat. A „ragadozó farkas” felöltheti a „juhok” ruháját. Kiábrándító és pisszataszító, ha alakoskodunk. Ha többnek és másnak akarunk látszani, mint amik vagyunk. Ha életünk „kirakatában” olyasmit mutatunk, aminek híjával vagyunk, ami nem a miénk, ami nincs az „üzletünkben”. Ne csodálkoz­zunk, hogy a látszatkeresztyén, a képmutató alakja sokszor sze­repel az irodalomban, s azt hol szelíd iróniával, hol maró gúny­nyal ábrázolják. Jézus megvetette és megítélte a képmutatást. Ezért ostorozta oly keményen a farizeusokat, s ezért óvta tőlük a tanítványait. Keresztyén életünk nagy kisértése mindig a képmutatás, mások megtévesztése, az öncsalás. Olyan ez. mint a gaz. Nehéz tőle megszabadulni. Éppen ezért szüntelenül küzdenünk kell ellene! 2. HITELESÍTŐ JEGY. Nemcsak a nemesfémeknek, az arany­nak és ezüstnek van hitelesítő jegye, hanem az igaz kegyesség­nek, az igaz keresztyénségnek is. Az igaz keresztyénség próbája Isten akaratának cselekvése. Ez az a jó gyümölcs, amelyet Jé­zus vár övéitől. Isten akaratának cselekvése nem azonos az „Uram-uram”- ozással, istenes szép szavak használatával, kegyes ájtatoskodás- sal. A templomozás. Isten igéjének hallgatása, az éneklés és az imádság sem perdöntő bizonyíték e kérdésben, mert mindezt lehet színből és nem szívből is gyakorolni. A látszatkereszfyé- nekre ez utóbbi jellemző. Isten akaratát az cselekszi, aki szereti az Istent és szereti az embereket. Az istenszeretetet és az emberszeretetet nem lehet egymástól elválasztani, vagy egymással szembeállítani. Hazu­dik, aki azt mondja, hogy szereti az Istent, de nem érdekli őt mások öröme és gondja, csak a maga kényelme és jóléte. Jézus olyan lelkületet. olyan magatartást vár tőlünk, amelyre az őszinte és önzetlen szeretet. Isten akaratának cselekvése jel­lemző. Ez hitelesíti hitünket, keresztyén életünket. 3. A HITELES KERESZTYÉNSÉGNEK VAN JÖVŐJE. Az álszent, hazug keresztyénséget a világ megveti, s Urunk meg­ítéli. Az „Uram-uram”-ozókat, a lá^szatkeresztyéneket Jézus ki­zárja Isten országából. A szolgáló szeretet útján járó egyháznak — amelyben a szó és a tett egységben van, fedi egymást — reményteljes jövője van. Naponként vizsgázunk otthon, a munkahelyen, az emberek között az igaz keresztyénségből. Kérjük Urunkat, segítsen min­ket a „vizsgán”, hogy meg ne bukjunk, s legyen keresztyén éle­tünk igaz, hiteles. Táborszky László IMÁDKOZZUNK Urunk! Semmit sem ítéltél el olyan keményen, mint a kép­mutatást. a hamis látszatot. Megvalljuk, hogy a mi életünkben sok a megtévesztő látszat, de kevés az igaz hit és a szolgáló sze­retet. Kérünk, törj össze bennünk minden hamis látszatot és segíts igaz, hiteles keresztyén életre. Ámen. — TEMPLOMI orgona eladó. ,,Részletekben is” jeligére a kiadó­hivatalba. Telefon: 484—499. — SZŐRME- és irhabundák ala­kítása, javítása, tisztítása vn., Le­nin krt. 23. udvarban, Bart Edéné szűcs kisiparos. — ÉRETTSÉGIZETT leányt rönt­gen segédasszisztensnek alkalmaz a Budapesti Radiológiai Klinika. Jelentkezés a titkárságon, ahol részletes tájékoztatást adunk mun­kaidőről. fizetésről, továbbtanu­lásról. személyesen, vagy levélben. (Budapest, Vin., Üllői ut 78.) Te­lefon: 343—969. — KERESÜNK megvételre nagy­méretű csillárt templomi haszná­latra. Részletes ajánlatot kér a Békéscsabai Evangélikus Igazgató- Lelkészi Hivatal. 5600 Békéscsaba, 111., Luther u. 1. — FARÁD. Helyettes-lelké­szi szolgálatra Szűcs Kálmán kisfaludi segédlelkész kapott megbízást július 22-től. — FELSÖPETÉNY. Solymár András, a gyülekezet lelkésze szeptember hó 1-től nyugdíjba vonul. A helyettes-lelkészi szolgálatra Kalácska Béla ős­agárdi lelkész kapott megbí­zást. — ALSÓÖRS—CSOPAK között Lovasi hegyben nyaralónak alkal­mas ház, pince-présház, gyönyörű kilátás a Balatonra, buszmegálló­hoz közel, sürgősen eladó. Mohai Józseíné. 8000 Székesfehérvár, Ko­vács Sándor u. 10. II. em. Istentiszteleti rend Budapesten, 1! Deák tér de. 9. (úrv) Bízik Lász­ló. de. 11. (úrv) Trajtler Gábor, du. 6. Bízik László. Fasor de. 11. (úrv) dr. Mumtag Andor. du. 6. dr. Muntag Andor. Dózsa György út 7. de. fél. 9. dr. Muntag Andor. Üllői út 24. de fél 11. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (maeyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. ll. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. ll. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Újpest de. 10. Benczúr László. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerle- telep de. 8. Pestújhely de. 10. Ma­tuz Pál. Rákospalota MAv telep de. 8. Matuz Pál. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom du. 3. dr Bodrog Miklós. Rákos­szentmihály de. fél ll. dr. Kamer 975. július 20-án Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Kar­ner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kls- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József. Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Mado- csai Miklós, de. fél ll. (német), de. 13. (úrv) Madocsai Miklós, du. 6. Gáncs Péter. Torockó tér de. fél 9. Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Kapos­vári Vilmos, de. 10. Kaposvári Vil­mos. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. ll. Ta­kács József, du. fél 7. Takács Jó­zsef. Pesthidegkút de. fél 11. dr. Lehel László. Modori u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. Missura'Tibor. de. ll. (úrv) Missu­ra Tibor. du. 6. Lehel; László. Né­metvölgyi út 138. de. 9. Lehel Lász­ló. Albertfalva de. 7. Visontai Ró­bert. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert. Bu­dafok de. ll. Visontai Róbert. Csil­laghegy de, fél 10. Csepel de. fél 11. Görög Tibor. — Szentháromság után a 8. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Km 8. 12— 17; az igehirdetés alapigéje: Mt 7, 15—23. — IPOLYVECE. A gyüleke­zet idei korfirmandusainak szü­lei új keresztelőmedencét ké­szítettek, amelyet Garami La­jos esperes június 22-én szen­telt fel. A családias ünnepség­nek különös meleget az adott, hogy ez volt a Nógrádi Egy- házmegye esperesének első szolgálata. ; — SEGÉDLELKÉSZÁTHE- LYEZÉS. D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püs­pöke Bálint László segédlel­készt szeptember 1-től a ma- lomsoki gyülekezetbe osztotta be. Böröcz Enikő lelkészt mun­katárs szeptember 1-től a kis- babot-mérgesi gyülekezetbe nyert kiküldetést. Tóth Ildikó lelkészi munkatársat1 a nyír­egyházi Élim szeretetotthon­ból a Déli Egyházkerület kö­telékébe engedte át az egyház- kerület püspöke. Görög Zoltán csepeli segádlelkészt szeptem­ber hó 1-től a kétbodonyi gyü­lekezetbe helyettes-lelkészi szolgálatra küldte ki D. Dr. Ottlyk Ernő. az Északi egyház- kerület püspöke.----.------------------------------------­J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz július 18-án. pénteken és július 21-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsi kapu téri templomban Három korálelőjáték F-dúr toccata és fúga { g-moll partita A-dúr prelúdium és fúga f-moll partita d-moll toccata és fúga Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft — OS TFFY ASSZONYFA. Joób Olivér ostffyasszonyfai lelkész finnországi tanulmány­útja idejére — 1975. augusztus 20—1976. július 16-ig — he­lyettes lelkészi teendők ellátá­sára Magassy Sándor nagysi- monyi lelkész kapott megbí­zást. — HALÁLOZÁS, dr. Pénzes István mérnök, egyetemi ta­nár június 20-án Edmontonban 14 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Temetése június 24-én volt az edmontoni (Kanada) evangéli­kus templomból. A vadosfai templomban — mint a falu szülöttjétől — június 29-én köszöntek el _ tőle lélekben. ..Ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Urnák halunk meg. Azért akár élünk, akár halunk, az Úréi vagyunk”, t — Bandi Miklósné, sz. Mertz Karolin lelkészözvegy hosszú betegség és súlyos szenvedés után június 11-én szerető csa­ládja körében Győrött el­hunyt. Temetése június 13-án volt a győri köztemetőben. Az elhunytban Jakab Sándorne édesanyját gyászolja. — Bányai Sándor ny. érdi lelkész 63 éves korábar? július 7-én Budapesten váratlanul elhunyt. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyná2 Sa.noosztáJyánaK lapia Szerkeszti, a szerkesztőbizottság A szerkesztésén felel: Mezősi György Fe'tlös kiadó: Harkányi László Szerkesztős-ég és kiadóhivatal: 1088 Budapest, vili., Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ér: ee.y évre 120.— Ft Árusítja * Magyar Posta Index 25211 @ 75.2139 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyoriias Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató ....... mint a világosság fiai, úgy járja tok — mert a vilá­gosság gyümölcse mindaz, ami jó, igaz és helyes...” (Ef 5, 9). VASÄRNAP. — „Mert, aki kér, mind kap, aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik”. (Mt 7, 8 — Zsolt 118, 21 — Mt. 7, 15—21 — Rm 8, 12—17 — Zsolt 48). Jézus mondta: Ti vagytok a világ világossága. A „fény” nem a mi sajátunk. Ezt ajándékul kapjuk Urunktól. De aki kapja azt, nem zárhatja magába. Annak az a „törvé­nye”, hogy másoknak világít­son. A keresztyén ember szol­gálatával szórja szét ezt a fényt. Jól és pontosan dolgo­zik, családjában és a társada­lomban cselekvő élettel tesz bizonyságot á megtapasztalt szeretetről. Ügy él, dolgozik és szórakozik, mint aki arra hiva­tott, hogy szétszórja a reáhulló kegyelem minden fényét. Ez a „hi tatásunk". HÉTFŐ. — „Ti vagytok a világ világossága. Hegyen épült várost nem lehet elrej­teni.” (Mt 5, 14 — Ézs 49, 3 — Jn 8. 31—36 — Mt 5, 17—20). Az ünnepnapot azért adja Isten, hogy akkor megerősödve igéje által „felkészüljünk" a hétköz­napok feladataira. Aki könyö­rög a Világosságért, az meg­kapja. Akié viszont a Világos­ság. annak azzal szolgálnia kell. Ünnepnapokon „köny- nyebb” keresztyénnek lenni, mint hétköznapokon. Azokat sokszor túlságosan szürkéknek érezzük. Pedig Csak azoknak lehet ünnepük, akik a hétköz­napokban megállják helyüket. Ünneplő ruhában „hegyen épült városoknak” érezhetjük magunkat. de munkaruhá­ban .. . Pedig éppen ezeken a napokon dől el: mennyit „nyel” el a Világosságból éle­tünk s mennyit tudunk tovább­adni. Mennyit rejtünk el má­sok elől s mennyire világít mások számára. KEDD. — „De látva az erős szelet, megrémült, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg engem! Jé­zus pedig azonnal kinyújtotta kezét, megragadta őt és ezt mondta neki: Kicsinyhitű mi­ért kételkedtél? (Mt 14. 30—31 — Zsolt 116, 6 — Gál 6. 7—1,0 — Mt 5, 21—26). Péter sokszor volt azon a ponton, hogy ,,el­süllyed”. Jézus mindannyiszor megmentette. A mi ..fényünk” hamar kialszik. „Hitem oedig, mint a változó hold. Hamar el­fogy. tölte alig hogy volt: Hol felhat égig, Hol meg elhal, s a homályban késik.” Akit az Atva a világ világosságává tett. annak kegyelme és szere- tete örök. Jó nekünk reá néz­ni. Szemünk nem vakul meg. Sőt! Megtanít látni! Élni és szeretni! Igazán élni és igazán szeretni! SZERDA. — „Az Ür kegyel­mes és igaz. és a mi Istenünk irgalmas.” (Zsolt 116, 5 — Mt 18. 26—27 — Kol 1, 3—11 — Mt 5. 27—32). Isten irgalmát Jézus Krisztusban ismerhetjük meg. Krisztus meghalt bűneinkért. Megtanított bennünket így imádkozni: .......bocsásd meg a mi vétkeinket”. De ehhez hoz­zátette: „miképpen mi is meg­bocsátunk az ellenünk vétke­zőknek”. Krisztus megboesajl- ja bűneinket. Irgalmas hoz­zánk. Ez az a „fény”, amelyet kapunk Tőle. Ezt kell tovább­adnunk. Az irgalmasság csele­kedeteit kell megcselekednünk. És ez több mint egyszerű sze­retetszolgálat: ez odaszánás a szebb és boldogabb holnapért, a gazdagabb életért, a világ békéjéért. CSÜTÖRTÖK. — „Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.” (Jer Sir 5, 21 — Ef 2, 19 — 1 Kor 12, 12—26 — Mt 5, 33—37). Szüntelenül visszatérő felszólí­tás, amelynek hirdetésébe „nem fárad” bele Isten. Nem neki van szüksége a mi megté­résünkre, hanem hívásával felkínálja kegyelmét. A napon- , kénti megtérés szoros kapcso­latot jelent Urunkkal. Naponta újra és újra meg kell erősöd­nünk szeretetében. hogy tud­junk „világítani”. Hogy az Ö fényét sugározzuk. PÉNTEK. — „És megtudjá­tok, hogy én vagyok az Ür, mikor cselekszem veletek az én nevemért, és nem a ti go­nosz utaitok és romlott csele­kedeteitek szerint, oh Izráel háza, ezt mondja az Ür Isten.” (Ez 20, 44 — Rm 5, 11 — 1 Kor 12, 27—13, 3 — Mt 5, 38—42). Az egyházban különböző szol­gálatok várnak ránk. Az egy­házközségi vezetőtől egészen a betegeket látogató önkéntes munkásig. És ez nem rangsoro­lás. Hiszen mind egyformán értékes és hasznos, ha azt a szolgálat lelkületével végez­zük. És mindezeknek elvégzése nem jelent sem „előnyt”, sem „rangot”. Ennél többet kell végeznünk: a gyülekezeteink­ben végzett szolgálatainknak túl kell nőnie a gyülekezeti határokon. Hiszen a gyüleke­zet is benne él a társadalom­ban, a szűlcebb vagy tágabb közösségben, amely körülvesz bennünket. És ott már nem be­szélhetünk sem „embereknek", sem az „angyaloknak" a nyel­vén. Ott már a szerétéiből fa­kadó szolgálat nyelvén tudjuk magunkat megértetni. Ez az a magatartásunk, amikor a Vi­lágosságot árasztjuk. Az Ö út­jain járunk. SZOMBAT. — „Ha pedig szorgalmatosán hallgatsz az Űrnak, a te Istenednek szavá­ra, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, ame­lyeket én parancsolok ma né­ked . . . Áldott leszel bejöttöd­ben, és áldott leszel kimented­ben.” (5 Móz 28, 1, 6 — Mt 12, 50 — Mt 21, 18—22 — Mt 5, 43—48). Vasárnaptól szombatig kísért bennünket Isten igéje. Adta nekünk örök világossá­gát, hogy fényével szolgáljunk. Áldása nyugszik meg rajtunk, ha befogadtuk és megcseleked- tük igéjét. Ha nem a magunk hasznát kerestük, hanem má­sokét. Ha nem vett rajtunk erőt az önzés bűne, hanem tudtunk másokért is élni. Ál­dott legyen az Űr neve mind­örökké! Dr. Kamer Ágoston Beszélni nehéz Egy asszony, akinek megölték a férjét, egyetlen fiát elvitte a háború, elhatározta, életének ezután olyan formán ad értelmet, hogy anyanyelvűnk ápolásának szenteli. Az­óta arra serkent mindnyájunkat, hogy hibát­lanul beszéljünk magyarul. Pénzzé tette ingó­ságait, s átadott a magyar művelődésügy ille­tékeseinek százezer forintot, hogy kamataiból jutalmazzák azokat, akik a legszebben szól­nak magyarul a hozzáértők előtt. Ez a Ka- zinczy-díj. S most már olvasóim tudják, hogy Péchy Blankáról van szó, a színművészről és íróról. Nemrég adták ki összegyűjtött észlele­teit a szép magyar beszédről ezen a címen: Beszélni nehéz! Anyanyelvűnk mai kertész­gondjai között is nagy jelentőségű, ihletés szó­zat Péchy Blanka könyve. Bátor és tiszta szívből bukkannak föl sza­vai a helyes magyar szózene szükségéről. Hosszú időn át fürkészte, figyelte, hogyan hangzik mostanában nálunk az élő szó. Riad­va észlelte — írja —, hogy fertőző anyaggal telítődött édes anyanyelvűnk: „A közös szó­tárt suk-sük nyelv, ilyen-olyan-amolyan zsar­gon és trágár szó csúfította. Döbbenten kér-' deztem: hát ez lett a kitűzött célból? Így emeljük fel a legműveltebbek színvonalára az elmaradott népet? Hiszen köznyelvünk süly- lyed. ahelyett hogy emelkednék. S csak mé­lyebbre süllyedhet, ha sznobságnak, burzsoá csökevénynek minősül a műveltek ápoltabb szóhasználata, és kiejtése” — folytatja gon­dolatát. Keserűségét az elviselhetetlenségig fokozta rádiónk, később a televízió is. Hozzá- tehetném, akad más fórum is még, ahol nem tudnak magyarul irni-beszélni. Sokszor olyan helyen, amelynek a nyelvápolás napi feladata. Péchy Blankának jó füle van, szilárd érzé-- ke a hangok okozta hatások megítéléséhez. Okkal-joggal mondja, milyen végzetes kár származik abból, hogy a bemondók nem be­szélnek helyesen magyarul. „A bemondónak úgyszólván a helyes magyar beszéd tanító- mesterévé kell válnia” — állítja. Könyvének építés a célja. Beszélni nehéz, de meg lehet tanulni. Elmondja őszintén, mily nehezen bol­dogult anyanyelvével ifjú színművésznő korá­ban, mennyire bántotta fülét színésztársainak hibás kiejtése, a tagolás, hangsúlyozás, hang­lejtés teljes félreértése. Kodály mondta ki, hogy „a magyar kiejtést is tanulni kell, még született magyarnak is”. Igen: „Odáig kell jutnia, hogy minden rosszul kiejtett szót áru­lásnak érezzen”. Péchy Blanka tudja, hogy ez nemzetnevelö feladat. A nemzet nevelői azonban nemcsak a rádió és televízió bemon­dói és riporterei, hanem a tanítók, tanárok, színészek, ismeretterjesztők, papok és szóno­kok, politikusok és mindenfajta nyilatkozók. Az ő feladatuk elsősorban, hogy szépen szól­janak az egész magyar nyelvterülethez. De feladata ez mindnyájunknak, társasági és tár­sadalmi erőfeszítés. Hozzáteszem: Kodály Zol­tán megmagyarázta, hogy nincs „kultúrház” és „kultúrfelelős”, mert a magyar nyelv nem ismer olyan szót, hogy „kultúr”. Meg kellene magyarázni még a széles tömegekre ható sportriportereknek, hogy ugyancsak hiányzik nyelvünkből ,a ..null” szó, ez csak a „nulla” formájában magyar szó. Péchy Blanka kifürkészte a magyar élő be­széd néhány titkát. Közléseihez jeligeként idézi a kolozsvári Szabó T. Attila nyelvtudó­sunk megállapítását: „Az anyanyelvnek lehe­tőleg hibátlan használata életünkre szóló, ma­gától értetődő követelés, kérlelhetetlen pa­rancs számunkra”. Ezt a parancsot igyekszik megvalósítani. Elmondja, milyen fontos a zárt „é”-nek a használata, az „e” és „é” közé eső kiejtés. Szarvas Gábor még hibás beszédű- nek mondta azt, aki nem használta a zárt ,,é” hangot. Mindezt pótolni lehet, idegen nyel­veknél is így van, tanulni kell a helyes kiej­tést. Nehezebb feladat a jó versmondás, mint a jó daléneklés. Szabályokba lehet foglalni azt, ami szinte megfoghatatlannak látszik: a kérdőjel, a kettőspont, az idézőjel, a pontos- vessző hanglejtését. Nem mondhatunk le az ikes igékről sem. Mert különbség van a tud­hatnánk, ehetnénk, s tárgyas igealakja: a tudhatnák, ehetnők közt. Különbség van az időben és idejében között, az egyelőre és egyenlőre, a helység és helyiség használatá­ban. És sorolja a példákat tovább. Valamikor csak a magyar szó épségét kellett védeni, most hangzásának épségéért harcolunk. Hang­zók hiányzanak, szótagok torlódnak egymás­ba. Még az eldugott tanyákon is romlik az élőszó a rádió és televízió jóvoltából. Egész jegyzéket közül a rádióban elhangzott hi­bákból. Az élőbeszéd természetességét s a vissza­élést ábrázolja a magánhangzó-nyújtás, a ma­gánhangzó-csonkítás, a mássalhangzó-nyújtás, mássalhangzó-csonkítás, a rövid mássalhang­zóval írt, de hosszan ejtendő szavaink sora, a megrövidülő hosszú magánhangzó, az idegen szavak kiejtése. Hangsúlyosnak csak az a szó­tag számít, amelyiket ■ nagyobb hangerővel mondunk ki. A nyomaték viszonylagos. Az író példákat mond a hangsúlyváltozásra mint ér- teiemváltozásra. Kosztolányit idézi, aki azt írta. „ha tisztán egymás mellé rakjuk a sza­vakat, úgy amint azt a józan ész parancsolja, már jól beszélünk”. A hangsúlyénál sokré­tűbb a hanglejtés szerepe. Működését úgy kell ismernünk, mint a muzsikusnak a zene törvé­nyeit. A magyar beszéd alapvető hanglejtés- formája: ereszkedő. Ezt Péchy Blanka nagyon szépen magyarázza. Az állítmány főhangsú­lyát nem szabad elsikkasztani. Egytől egyig arany tanácsok. E tanácsok mögött egy tiszta lélek szenve­délye lobog. Péchy Blanka azonban nem tud intézményt megjelölni, amely képes átvenni a Beszélni nehéz gondjait. Egyelőre egyéni vállalásról lehet csak szó. Hajlandó bárkivel vitába szállni, ahogy Kazinczyék és Szarvas Gáborék vitatkoztak egykor, győztesen. Elénk tárja a nagy partitúrát: ezt kellene nektek el­végezni! A Beszélni nehéz oldalai fölverik lel­kiismeretünket. Megteszünk-e mindent, ami szükséges az anyanyelv folyamatos érvénye­süléséért? Nekem úgy rémlik, némely tapasz­talatokat latba vetve, hogy ifjúságunknak új­ból tanulnia kellene stilisztikát, retorikát és poétikát. Ez előfeltétele annak, hogy az embe­rek szépen beszéljenek anyanyelvükön, meg­értessék magukat a világgal, tudják, mi fán terem a versritmus, miért szép egy Móricz- mondat. Nincs beszéd írás nélkül, nincs jó beszéd jó írástudás nélkül! Szalatnai Rezső 4 ( 4 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom