Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-04-20 / 16. szám

Az éneklő egyház születése

As első német ..mise Wittenbergben

1525 EGYIK VASÁRNAPJÁN különös, jelentős isten- tiszteletre gyülekezett össze Wittenberg népe a városi templomban. „Próba-”, azaz „bemutatoistentiszteletet” tartottak, Az ősi, latin, mise elemei, liturgikus enekei és imádságai német nyelven csendültek fel. s a gyülekezet egyszerű népe kezdettől végig értette az egeszet. — A következő vasárnap pedig Luther Márton többek között ezt mondta a szószékről: „Sokáig késtem a német misével... most azonban Isten akaratának kell azt tekintenünk. Ami mienk e munkában, vesszen, ha mindjárt' olyan szép is, de ami Istené benne, annak fel kell virágoznia.”

1526 januárjában aztán megjelent a „Deutsche Messe und Ordnung des Gottesdienstes’’ című német istentiszteleti rend. Így indult útjára 450 évvel ezelőtt a „német mise”.

A NÉGY ÉS FÉL ÉVSZÁ"- ZADOS JUBILEUMI EMLÉKEZÉSEN nem az a dolgunk, hogy ezt a német nyelvű „Agendát” tartalmilag ismertessük. Hetilapunkban erre nincs mód. Sokkal döntőbb a tényre emlékeznünk, amit Luther így fogalmazott: „Hogy a latin szöveget egyszerűen lefordítsuk, az nagyon könnyű, de nem jól hangzik, nem is igazi újítás. Mind a szövegnek, mind a dallamnak és szertartásnak az anyanyelvböl s a nép leikéből kell fakadnia. Különben az egész dolog csak afféle majom-utánzat.”

Ma már elmondhatjuk, hogy ami elkezdődött, valóban újítás volt. a reformáció munkájának szükségszerű következménye: evangélikus egyházunkban megszületett az anyanyelvű istentisztelet. Az istentiszteleti rend tartalmi ismertetése helyett vegyük fontolóra inkább, hogy mik voltak ennek az óriási munkának, a kezdetnek jellemzői?

A MEGFONTOLTSÁGOT kell először ^említünk. Lu- ther-től már 1523-ban kértek útmutatást a reformáció gyülekezetei, hogyan rendezzék be az istentiszteletet? Válasza egy rövid írás volt, címe: „A

gyülekezeti istentisztelet rendjéről.” Fontos útmutatásokat ad benne, de lényegében azt mondja, hogy o legfontosabb az igehirdetés, „a többi teendőket majd az idő fogja megmutatni”. Luther nem akarta elsietni a dolgot, a reformáció kezdetétől nyolc esztendő telt el már. S mikor megszületik a német mise, még akkor is hangsúlyozza: „Sokáig késtem... hogy a rajongóknak tápot ne nyújtsak, akik oktalanul össze-vissza dúlnak mindent.” Az új istentiszteleti rendnek be kellett érnie, ezt az időt Luther megfontoltan kivárta.

A SZAKÉRTELEM a második jellemvonás. 1525 őszén Luther meghívta és 3 hétig vendégül látta a fejedelem udvari karmesterétőlupf Konrá- dot és Walter János híres tor- gaui kántort. Együtt dolgozták ki az istentiszteleti rendet: muzsikusok és a teológus. Mai nyelven Luther „munkaközösséget” szervezett (mint a bibliafordításnál is!) Világosan látta, hogy az új istentisztelet elindítása milyen sokoldalú rhunka, és időtálló csak a szakértelemmel lesz. Ezért vonta be a zené tudósait is. Ezért lett egyházunk az „ige egyháza” mellett „éneklő egyház” is, ezért lett olyan gazdag énekkincsünk is.

A TEOLÓGIAI VÁLTOZÁS azonban a döntő a német misében. Már 1523-ban ezt írja Luther: „A keresztyén gyülekezet sohase jöjjön össze anélkül, hogy Isten igéjét ne hirdessék és ne imádkozzanak”. Aztán ezt olvassuk: „Három hiba csúszott be az istentiszteletbe. Az első. hogy Isten igéjét elhallgatták. A második, hogy helyette sok keresztyéni- etlen mese és hazugság jött be. A harmadik pedig, hogy a misével a kegyelmet ki lehet érdemelni.” — Ezért: „az ige és nem a mise lényeges”. Ezzel a teológiai döntéssel született meg az új istentisztelet. Annak középpontja az igehirdetés és az úrvacsora. Az isten- tisztelet célja pedig ..a hit és szeretet előmozdítása”, mert ha erre azok nem alkalmasak, máris „halottak”.

Dijat nyert egy népművészeti kiállításon

„TÁLAK, TÜKRÖK. SZOBROK, SZÉKEK” címmel rendezett népművészeti kiállítást a Győri Járási és Városi Tanács Művelődési Osztálya a győri Műcsarnok ban. A meg- nyitónf ácsi asszonyok és lányok hímezgetve énekeltek népdalokat Barst Ernő főiskolai tanár, a neves népdalgyűjtő vezetésével.

A díjazottak első kategóriájában művészi oklevéllel rendelkezők voltak. A második csoportba az új kiállítók tartoztak. Közöttük az első helyet nagy örömünkre a Győrött élő JAKAB SÁNDOR, ny. evangélikus lelkész testvérünk szerezte meg karos gyertyatartójával.

A gecsei gyülekezet volt lelkésze „korán” ment nyugdíjba régi gerincbántalmai miatt, 61 éves korban. A sze- recsenyi filia 1949-ben épült templomának oltár, szószék, karzat és padtervezésével nemzedékekre örökítette meg nevét. Mióta a győri új városrész árnyékában fekvő családi házában él, a győri gyülekezet pénztári munkáját is nagy ' szakértelemmel végzi. Több ideje jut régi szenvedélyére, az ősöktől örökölt művészi tehetség kiteljesítésére. Lakásuk tele van faragott székekkel, sarokpadókkal, tálakkal, tálasokkal, tükrökkel, virágtartókkal, melldíszekkel, sulykotokkal.

MIKOR KEZDŐDÖTT EZ A SZENVEDÉLY? — kérdezem Sándor bácsit. — Édesapám uradalmi gépészkovács volt Z alaszentivánon, mint Illyés Gyula apja. De mindenhez értett. Nagyapám esztergáló, faragó parasztember. Korábbi ősöm bognár. Szekeret, eket, boronát, gurgulát, igát és ami csak a falusi gazdaság eszközeihez tartozott, azt maguk készítették. 1911. január 2. születtem és talán pendelyes koromtól magamba szívtam a népi lélek alkotó levegőjét. Édespám két ev múlva Szombathelyre került mozdonyszerelőnek. Később mozdonyvezető lett és 1914—1926- ig Tapolcán laktunk. Ott jártam polgári iskolába, ahol papír-, famunkára és kosárfonásra, valamint lombfűrész használatára is tanítottak. Gimnáziumba Pápára kerültem. De minden szünidőt rokonságunkban, Beleden töltöttem. Minden atyafiságunk sokoldalú volt. Egyik nagybátyám asztaloskodott, mint parasztember. Műhelyében minden szerszámmal megismerkedtem. Ez időből már maradt meg egy intarziás leveles dobozom.

Nagyobb lendületet a gecsei parókia téli estéi adtak. Esküvői képünk, gyerekeink képe csont és ébenfa keretbe került. Három fiunk tulipános ládába, kispadba rakta játékait és abban ültek az asztalnál.

De ezt a már sokszor ihlető, maga is csodálatosan hímző házasfél, a 35 éve „édesKa- tám” mondja el. Gecsén minden házi, kerti eszköz, a fakanáltól a gereblyén át a mos- lék-keverő fáig faragott, metszett volt, virágos, népi motívumokkal ékes. Pincénk boroshordóin is Sándorom keze szántotta, rótta 'a díszeket.

HOGYAN LEPETT A NYILVÁNOSSÁG ELÉ? — Két esztendeje a győri faragó szakkör tagja lettem. Minden negyedévben kell * bemutatnunk egy-egy új mesterművet. Korábban is volt már díjazott művem győri kiállításon. Budapestre, Tétre, Sopronba és Töltéstavára is elvittek egy- egy darabot kiállításra.

Az Úristen nekem kezem kincsét adta, hogy népünk tehetségét. személyes sorsomban is küzdve, megbékéltetve és vidámí tva. bemutathassam. Gyerekeink közül Zoltán visz tovább más vonalon g szép örökségből. Itthoni szövőszékén saját tervezéssel sző szebbnél szebb dolgokat.

Bödecs Barnabás

A RÉGI ES SZÉP KINCSEKET is megbecsüli azonban Luther. Megírja, hogy a „német mise” nem a latin megszüntetése akar egyszerűen lenni. Sőt, ő hébw és görög nyelven is tartana istentiszteleteket. Az „újítás” tehát nem vetette el a múlt értékeit, sőt a régi értékek felhasználásával teremtette meg az újat. Ezért hagyta benn az isten- tiszteleti rendben pl. a régi és szép latin énekeket német nyelven. A lelkész az új istentiszteleten is énekel az oltár előtt gregorián stílusban.

AZ egysegesítes szándékát is meg kell említenünk azonban. „Sok panasz és megbotránkozás esik az új misék sokfélesége miatt’ — írja és ez a mondat azt is mutatja, hogy voltak már kísérletek, új istentiszteleti formakeresések. Itt volt az ideje az egységes evangélikus isten- tisztelet elindításának. Azért is. „hogy az egyik ne csinálja ma így, holnap meg a másik másképpen s ne mutogassá saját ügyességét senki a szegény nép megtévesztésére” (rpa is megszívlelendő szavak). S azért is, mert „derék dolog lenoe, ha minden fejedelemségben az istentisztelet egyforma lehetne.”

AZ ÚJ ISTENTISZTELETI REND egyúttal a nép érdekében végzett munka volt. Luther saját népét tartotta szem előtt, mint általában. Ezért hangsúlyozta a „nép lelkét”, ezért kereste a „nép nyelvét”. S ezért lett a német mise a német bibliával együtt a német irodalmi nyelv újjáterem- tö eszközévé is. Ez a népért végzett munkája lett indítás sok más nép életében is. Ennek a munkának gyümölcse, hogy magyar reformátoraink sem „német utánzók” voltak, hanem szivügyük volt a nép nyelvén írás és szólás. Ezért került az ő nevük is kitörölhetetlenül magyar népünk irodalomtörténetébe.

V

A 450 ÉVES ÉVFORDULÓN az 1963-ban közös munkával készült új Agen- dánkkal kezünkben ma már természetesnek tartjuk a magyar anyanyelvű egységes istentiszteleti rendünket. Emlékezésül azonban, ösztönözzön minket méginkább arra, hogy istentiszteleteinken megerősödjünk egész népünk szolgálatára.

Keveházi László

Garai Gábor:

Az elesettekért

' Valamit tenni kellene végre

e békés kor elesettjeiért.

Mielőtt még elesnek.

f A díszőrség, a gyász-dalárda,

a huhogó fáklya nem elég.

Az sem. hogy elsoroljuk hősi tetteik: hogy önfeláldozóan s fáradhatatlanul...

Mert nem a harc és nem is a munka

öli meg őket:

porszagú papir-tengerekben fuldokolnak, s a fölösleges nyüzsgés tajtéka szájukig ér; lábukon nyálkás kígyó tekereg, kétéltű szóbeszéd; végtelen értekezletek füstoszlopai feketédnek szűkülő tüdejükben, gyomrukban visszanyelt mondatok kövei kavarognak, elvegyülve bájolgó fogadások langy konyak-kortyaival; minden nap, mielőtt kilépnének a levegőre, még rájuk formed egy telefon-pribék, szivükre fonva hideg ujjait;

s ők éjjel, zsibbadó karokkal önnemzéssel szaporodó — és végképp elintézhetetlen — ügyetlen ügyek hegyeit ölelgetik;

míg hajuknál fogva fölrázza őket a reggel, s verejtékben áztatott testüket visszaemeli a megszokott, füst-illatú, telefon-csicsergésű, párnás és lakkozott ketrecbe, s kezdődik elölről az egész —

halálig.

Mert nem a harc és nem is a munka

öli meg őket.

Sajnos a díszőrség, a gyász-dalárda, a huhogó fáklya nem elég.

Valamit tenni kellene végre e békés kor elesettjeiért.,.

Megjelent a költő „Elégiák évada” című kötetében 1975-ben.

ZENÉS ÁHÍTAT

lesz április 20-án, vasárnap délután 3 órakor az oroszlányi templomban.

KODÁLY ZOLTÁN

müveiből.

Magyar mise,

121. Genfi zsoltár. Kodály—Ady: Sírni-sfrni,

Ádám, hol vagy?,

Szép könyörgés,

Jézus és a kufárok, Adagio (cselló szóló), Esti dal.

Közreműködnek; Mayerbök Éva (cselló). Sztruhár András (orgona), Mezöfi Tibor, Tódy Éva és a Gyülekezet Énekkara.

Vezényel:

Nagy Dániel.

Igét hirdet:'

Bödecs Barnabás

J. S. BACH

ÖSSZES ORGONAMŰVEI

címmel orgonaest lesz április 25-én, pénteken és április 28-án hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban.

Három korálelőjáték e-moll'prelúdium és fúga, e-moll prelúdium és fúga, c-moll prelúdium és fúga, g-moll prelúdium és fúga, G-dúr prelúdium és fúga.

Orgonái:

peskö György

Előadók:

Földes Imre és Meixner Mihály.

Jegyek ára: 12,— Ft.

Forr a Mediterrán

Ez a tenger akkor, amikor Megváltónk született, egyetlen

roppant birodalom belső tava volt. Számtalan nép és mintegy W0 millió ember élt ebben a birodalomban. A birodalom a romai, a „tó” pedig a Földközi-tenger volt. Ma lé állam, van s tenger mellett.

EZ A TENGER MINDENKOR DÖNTŐ SZEREPET JÁTSZOTT Európa történetében. Ki ne emlékezne Róma és Karthágó élethalálharcára, a normannok megjelenésére, Portugália, Spanyolország tengeri hatalmára, Velencére, a tenger királynőjére, a török imperializmus tengerhóditó szándékára, Napóleon, Hitler irracionális terveire, amelyek mind e tenger körül forogtak, hogy csak egy-két kiemelkedő eseményre utaljunk.

De a legújabb történelmi szakaszban sem vesztette el jelentőségét a Mediterrán-tenger. A második világháború után többek között itt éleződött legjobban ki a politikai feszültség, amely napjainkig sem jutott nyugvópontra. Nincs módunkban részletekbe bocsátkozni, de e néhány sorban mégis vázolni szeretnénk a feszültségek fő vonalait.

EZ A TENGER HÁROM KONTINENS „KÖZLEKEDŐ EDÉNYE”. Európa, Afrika, Ázsia lobogói alatt hajóznak itt az erde- fcek„ s gyakran ütközésnyi közelségbe kerülnek egymással. Itt van a sokat emlegetett Közel-Kelet „százfokos” vizével, ebben a térségben bontakozott ki először a leghosszabb ideig tartó gyarmati felszabadító háború (Algéria), és e tenger partjain ütközött össze a legláthatóbb formában a két világnézet, a szocialista és a kapitalista úgy annyira, hogy az amerikaiak nemegyszer hadihajóikat vonultatták fel, jelezvén, hogy e térségért háborút is vállalnak.

így azután gyakran forrt a víz a Földközi-tenger medencéjében. Valójában alig akad olyan sarka világunknak, ahol ilyen szűk területre — 4 ezer km hosszú és legszélesebb részénél is csupán ezer km —. ennyire sűrűsödtek volna az események és ilyen sorsdöntő átalakulás ment volna végbe. Ide sorolom a teljesség kedvéért Portugáliát is, a 17. államot, az Ibériai-félsziget nyugatra eső országát.

MIT ÉRDEMES MEGFIGYELNÜNK A MEDITERRAN

MELLETT?

ELŐSZÖR IS AZT, hogy a háború után e tenger mellett már két szocialista jellegű állam alakult ki, Jugoszlávia és Albánia. A tőkés világnak nem kis erőfeszítésébe került, hogy Görögországgal együtt a Balkán ne teljesen szocialista szféra

legyen.

Észak-Afrika sorsa politikailag sok nehézségen ment keresztül. Elszakadni a gyarmatosítóktól, megteremteni a politikai függetlenséget, új társadalmi, gazdasági rendet megvalósítani, roppant nehézséget jelentett. Köztudott dolog, hogy a Mediterrán mentén ezek voltak a legelmaradottabb viszonyok között élő államok. A meglepő fordulat az utóbbi évtizedben következett be itt, éspedig abban, hogy Algériától Egyiptomig szinte valamennyi arab állam a szocializmus sajátos arab relációját igyekezett megvalósítani. Ezzel a fajta szocializmussal sok vita van, de mindenesetre új színfoltja a Földközi-tenger mellékének. Az ázsiai partokon, ahol Törökország, Szíria, Libanon és Izrael fekszik, a politikai, katonai kérdés napirenden van. Itt a keleti medencében legerősebb az imperializmus támaszpontja.

DE MENJÜNK TOVÁBB! Az északi partok két nagy félszigete, az Appennini es az -Ibériai, valamint a közéjük ékelődött francia partok társadalmában is mélyreható változások álltak be. Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy Nyugat két legerősebb (főként lélekszámban!) kommunista pártja Olasz- és Franciaországban van. S ha a munkáspártok ezekben az országokban valamiféle egységre jutnak, azonnal kormánypártokká lehetnek.

Az Ibériai-félsziget eseményei a napokban játszódtak le. Portugáliában megbukott Salazar fasizmusa, s a fiatal demokrácia kiállta az első tűzpróbát, a március 11-én lezajlott ellen- forradalmi puccskísérletet. Spanyolországban ugyancsak hajszálon függ Franco diktatúrája, s anélkül, hogy politikai jóslatokba bocsátkoznánk, ennek a fasizmusnak is meg vannak számlálva a napjai. *

Itt tehát egy nagyfokú politikai, világnézeti küzdelem utolsó felvonásának vagyunk tanúi. Ennek epizódjai közé tartozik a görög junta bukása csakúgy, mint Salazar leváltása. Persze a mélyben sokkal bonyolultabb tényezők hatnak, de a felszínen egyre észrevehetőbb a kapitalizmus gyöngülése, s valami módon a munkásosztály előretörése,

EGY MÁSIK KÉRDÉS IS LATBA ESIK E TÉRSÉGBEN. A tőkés világ „előrelátó” volt. A térség korábban jelentős államait katonai blokkba tömörítette, így döntő szerepet játszik itt a NATO. (A SEATO legnyugatibb szárnya is itt érdekelt, Törökország esetében.) Ez a tenger tehát NATO aknákkal van teleszórva, a Gibraltártól a Boszporuszig NATO-támaszpontok egész sora teszi veszélyessé a vizeket. A kibontakozás körülményessége. lehetősége mindenesetre függvénye a katonai tömbnek. Es ebben a játékban vérzett el a kicsiny Ciprus, mint önálló, független állam.

DE VAN MÉG EGY FONTOS TÉNYEZŐ, amely befolyásolja a Mediterrán népeinek jövőjét. E térség két leggazdagabb, legnépesebb állama Francia- és Olaszország. Katonailag a NA- TO-hoz tartoznak — noha Franciaország már csak fél lábbal van benn —, gazdaságilag pedig a Közös Piachoz. Ezek az államok élvezték a Közös Piac minden előnyét, de napjainkban osztozniuk kell a nyugati' kapitalizmus csődtömegében. Ez példátlan megrázkódtatásokat idézett elő. Sztrájkok, tüntetések, bérharcok kísérő jelenségei a feszültségnek, és a parasztság — és mindkét államban jelentős paraszttömegekkel kell számolni —, egyre elviselhetetlenebb helyzete a tünet. Az ipari munkásságot a munkanélküliség réme fenyegeti.

A déli partokon az érdekszálak összeszövődnek az olajtermelő többi arab állammal. Egyiptom kivételével ezek az arab államok dúsgazdagok, s egyre hangosabban szólnak bele az olajfogyasztó európai államok sorsába. Üj gazdasági terveikkel pedig ígéretes jövőt készítenek elő népeik számára. Mellettük Spanyol-, Görög-, illetve Törökország, a két „szélen fekvő mostoha gyermekek” a patronált államok sorában vannak. Ezek a legszegényebb államok, s hogy az uralkodó rendszer lába kengyelben maradjon, roppant összegeket kell rájuk költeni.

FELTEHETNÉNK A KÉRDÉST. MIÉRT ÍRUNK MINDERRŐL. Van-e valami közük e kérdéseknek az egyházhoz? Erre is csak röviden válaszolunk. Portugáliától Olaszországig az északi parton találjuk a világ „legkatolikusabb” államait. A Balkánon viszont az ortodoxia találkozik a forró kérdésekkel. A déli partokon az iszlám áll a jövendő sorsdöntő problémái előtt. A kérdésre kérdéssel válaszolunk. Számunkra az is izgalmas. hogy ebben a politikai tűzijátékban mit tesz a katolikus, az ortodox egyház és hogyan viszonyul hozzá az iszlám.

. Dr. Rédey Pál

t DR. HANS BARDTKE

A lipcsei egyetem (NDK) munkásságát különösen is a teológiai szekciójának ószövet- Holt-tenger mellett talált .ún ségi professzora. Dr. Hans „Kumráni tekercsek” kézira- Bardtke március 3-án 68 éves tos anyagának feldolgozása korában elhunyt. Nevét és tette ismertté. letwM

I

I